Címke: felmérés

Gyorsjelentés egy országos reprezentatív lakossági felmérés eredményeiről

Bevezetés

A könyvtáros szakma egy régi adósságát törlesztette a Fővárosi Szabó Ervin  Könyvtár, amikor EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” pályázati konstrukció keretében „Az én könyvtáram” című kiemelt projektben lehetőséget teremtett két országos, reprezentatív olvasási és könyvtárhasználati felmérésre a 3–18 és a 18 éven felüli hazai lakosság körében.
Tovább…

Könyvtári digitalizálási helyzetkép

A cikk az EMMI Közgyűjteményi Főosztálya megbízásából 2017 őszén  készült  „Könyvtári digitalizálási helyzetkép” című tanulmány cikkesített változata.

Bevezetés

A hazai kulturális örökség szektor előtt álló egyik legnagyobb kihívás az analóg formában lévő dokumentumok digitalizálása, a digitálisan születettek hosszú távú megőrzésének biztosítása és ezen tartalmak szolgáltatása. Mindez az elkövetkező évtizedek könyvtári, múzeumi és levéltári fejlesztéseit is nagyban meghatározza.
Tovább…

A Közösségek Hete könyvtári programjai

Egy országos gyorsfelmérés adatai

Bevezetés

A könyvtárak mind változatosabb szerepekben, egyre szélesebb szolgáltatási portfólióval igyekeznek kielégíteni használóik kulturális, tanulási, információs és szórakozási igényeit. Beszédes adat,  hogy a könyvtári statisztika alapján a 2013 és 2016 közötti a könyvtári rendezvények száma 34%-kal, a programokon résztvevők száma 20%-kal nőtt. A könyvtárnak azonban ezzel együtt sem változott az információt összegyűjtő, feldolgozó és szolgáltató  funkciója, csak az információ jellege, elérhetőségének helye, a feldolgozás és szolgáltatás módja, valamint a felhasználói igények váltak sokkal komplexebbé, amelyek a könyvtárak részéről is nyitottabb megközelítéseket igényelnek.
Tovább…

Fiatalok könyvtára Cegléden

2017. április 4-én az Informatikai és Könyvtári Szövetség Cegléden rendezett konferenciáján  lehetőségem volt beszámolót tartani a Ceglédi Városi Könyvtár Ifjúsági Könyvtárában folyó munkáról. Cikkem az ott elhangzott előadás alapján készült.

„Egy pesszimista minden lehetőségben látja a nehézséget;
egy optimista minden nehézségben meglátja a lehetőséget.”

Winston Churchill

Az Ifjúsági Könyvtár születése

A budapesti Goethe Intézetben 2008-ban a németországi ifjúsági könyvtárakról tartottak konferenciát, Az egyik előadás arról szólt, milyen új kezdeményezésekkel lehet vonzóbbá tenni a könyvtárat a fiatalok számára.1 A beszámoló felkeltette intézményvezetőnk figyelmét, és ezzel eldőlt a Ceglédi Városi Könyvtár bibliobuszos állományának raktáraként funkcionáló, helyileg a gyermekkönyvtári részleg alatti helyiség sorsa: megszületett egy németországi minta alapján működő ifjúsági könyvtár terve.
Tovább…

Szerzői jogi műveltség a magyar könyvtárosok körében

Egy 2014 októberében útnak indított nemzetközi felmérés keretében idehaza is kitöltettük azt a 22 kérdést tartalmazó online kérdőívet, amely a könyvtárakban és más kulturális intézményekben dolgozó szakemberek szerzői jogi előírásokkal kapcsolatos véleményét, tapasztalatait és ismereteinek mélységét vizsgálta. A felmérés alapjául szolgáló online kérdőívet Tania Todorova, Tereza Тrencheva (Könyvtár- és Információtudományi Állami Egyetem, Szófia) Serap Kurbanoğlu, Güleda Doğan (Hacettepe Egyetem, Ankara), Aleksandra Horvat (Zágrábi Egyetem, Zágráb) és Joumana Boustany (Descartes Egyetem, Párizs) állította össze. A kérdőívet Koltay Tibor fordította magyar nyelvre, a fordítást Amberg Eszter lektorálta. A kérdőív közzétételekor a KATALIST levelezőlistán biztattuk a hazai könyvtáros kollégákat a felmérésben való részvételre.

Bevezetés

Mielőtt a kérdőívre adott válaszok kiértékelésére térnénk, érdemes tisztáznunk, mit is vizsgáltunk. Ehhez mindenekelőtt a copyright literacy szókapcsolattal jelölt fogalom jelentését kell tisztáznunk. Fordíthatnánk szerzői jogi ismereteknek, de jól látható, hogy a szókapcsolatban megjelenik az írástudás vagy műveltség jelentés is, ezért a szerzői jogi írástudás, de főként a szerzői jogi műveltség szókapcsolatokkal jelölhetjük.
Tovább…

A folyóiratkrízisről

A szakfolyóiratok kiadási modelljének változásairól és áremelkedési tendenciáiról könyvtáros szemmel
1. rész

1. Bevezetés

Az utóbbi évtizedekben a tudományos közbeszédben mind gyakrabban kerülnek elő a szakfolyóiratok. Igaz, a formális és informális diskurzusokban megjelenő folyóiratos témákat elsősorban a publikálási kényszerek, valamint a kutatással foglalkozók szakmai és tudományos presztízsét, előmenetelét direkt módon meghatározó, a folyóiratok minősítésével, továbbá a minősített folyóiratok szerzői gárdájába történő bekerülés lehetőségei uralják, ám ezek mellett többször is szóba kerül a folyóirat-kiadás korábbi mechanizmusainak, hagyományos kereteinek teljes körű átalakulása. S hogy milyen nagymértékű és forradalmi jellegű ez a változás, azt mi sem igazolja hitelesebben, mint az, hogy az angol és a német szakirodalomban már egyenesen folyóiratkrízisről beszélnek, sőt mindkét nyelv Wikipédiája tíz éve önálló szócikket szentel e jelenségnek.
Tovább…

Olvasóközönség valóságos és virtuális térben

A Berzsenyi Dániel Könyvtár életvilága a „digitális reneszánszban”[*]

A 20. század végén, a 21. század elején jelentősen megváltozott a könyvtárak technológiai környezete. Az információs és kommunikációs forradalom olyan eszközt adott a könyvtárak kezébe, amellyel egyes szolgáltatásaikat épületen kívülről és nyitvatartási idejüktől függetlenül is kínálhatták elektronikus hozzáféréssel. Az internet- és számítógép-használatban járatlan generációk digitális írástudásra való felkészítése új lehetőségként, feladatként jelentkezett, ugyanakkor az elektronikusan elérhető információk robbanásszerű gyarapodása számos addig gyakorolt sajátos szolgáltatást megingatott. Például a Wikipédia és a Google egyre kifinomultabb keresési technikája, népszerűsége, mondhatni egyeduralma a fiatalok körében versenyre kelt a referensz-szolgálattal.1
Tovább…

A magyar könyvtárosok versenyképes irányításra vágynak

A tanulmány három magyar közkönyvtár GLOBE-módszertan segítségével végzett szervezeti kulturális és leadership-preferencia elemzéséről számol be. A felmérésből kiderül, hogy a könyvtárak munkatársai a hat versenyképességi kulturális orientációból négy esetében a szervezet versenyképességének irányába látnának szívesen elmozdulást. Így a könyvtárvezetőnek (vagy tágabb értelmezésben a könyvtári szakma irányítóinak) nem megváltoztatnia kell a munkatársak hozzáállását, hanem velük együttműködve megvalósítani a közös elvárásokat.

A felmérésről

A kutatás hátterét a szerző 2012-ben megvédett szervezés- és gazdálkodástudományi PhD-értekezése1 képezi, melyben a GLOBE-módszertan tartalomelemzés és motivációkutatás eszközeivel vizsgált néhány nagyvállalatot, illetve közintézményt, hogy meghatározza kulturális orientációikat, s következtetéseket vonjon le várható versenyképességükről. A különböző kultúra-kutatások – így a GLOBE-kutatások is – a közintézmények kultúrájának kutatásával és versenyképességével foglalkoznak2, de tekintettel vannak arra is, hogy esetükben a versenyképesség nem teljesen azonos a profitérdekelt vállalkozásokéval.
Tovább…

A városi könyvtárak helyzete

Bevezetés
Városi könyvtáraink a hazai közkönyvtári rendszer olyan intézményei, melyek
tevékenysége kevésbé ismert az országos, sokszor még a megyei szakmai irányítás előtt is. A nagyok (a megyei könyvtárak) az ODR-ben való részvételük és megyei funkcióik miatt csaknem folyamatosan az érdeklődés fókuszában állnak, a kisebbek (a községi könyvtárak) pedig az esélyegyenlőség kiterjesztésére törekvés miatt kapnak nagyobb szerepet a szakmai diskurzusokban, vizsgálódásokban és a szakirodalomban.
Tovább…

SIPOS Anna Magdolna – VARGA Katalin – EGERVÁRI Dóra
Net! Mindenekfelett? : Kompetenciák a digitális univerzumban / Sipos Anna Magdolna; Varga Katalin, Egervári Dóra. – [Pécs] : PTE FEEK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2015. 267 p.
http://mek.oszk.hu/14700/1478 7/14787.pdf

 

 

A kötet bevezetőjében olvashatjuk, hogy az információs műveltséget a világ mértékadó nemzetközi szervezetei a 21. század olyan alapműveltségének tartják, amely feltétele az egész életen át tartó tanulás megvalósulásának, és amivel a digitális ökoszisztéma kulcsfontosságú komponensévé vált.
Tovább…

Mivel napjainkban szinte mindenféle kommunikáció, ügyintézés, vásárlás elintézhető a digitális világon keresztül, nyugodtan mondhatjuk magunkról, hogy hagyományos állampolgárságunk mellett a digitális világ állampolgárai, „netpolgárok” is vagyunk.

A következőkben a nemzetközi szakmai életben közismert digitalis állampolgárság (digital citizenship) elméleti alapjaira támaszkodó „Digitális állampolgárság” kutatás eredményeiből – mely tanárok, diákok és nem tanárként dolgozó felnőttek digitális kompetenciáit vizsgálta – a nem tanár felnőttek mintáján mutatom be a digitalis kommunikáció és eszközhasználat, valamint az értékteremtés és produktivitás jellemzőit.
Tovább…

Bevezetés
2014 márciusában zárult le az Európai Bizottság által finanszírozott három éven át tartó ENUMERATE projekt, amely azzal a céllal indult, hogy megbízható statisztikai adatokat gyűjtsön az európai országok digitalizálási és digitális megőrzési tevékenységeiről, valamint a kulturális örökség online elérhetővé tételéről.
Tovább…

A kulturális tôke szerepe az olvasóvá nevelésben

Olvasásvizsgálat egy városi és egy falusi iskolában

Bevezetés

Felmérésemben a szülők, az iskola és a könyvtár kultúraközvetítő szerepét vizsgáltam általános iskolai tanulók olvasáshoz fűződő viszonyában. Számtalan közhely hangzik el arról, hogy a fiatalok ma már nem olvasnak, vagy hogy kevesebbet olvasnak, mint évtizedekkel ezelőtt. Korábban az olvasás legnagyobb versenytársa a televíziózás volt, ma inkább a közösségi média. A probléma azonban nem ilyen egyszerű. Nem elég az olvasási szokásokat a szabadidős tevékenységekkel összefüggésben vizsgálni, ennél mélyebbre kell nyúlnunk, egészen a szülőkig, mert a könyvekkel, tudással való viszony elsődlegesen a szülői házban látott minták révén alakul ki.
Tovább…

Válaszút elôtt. Felmérés öt országos könyvtári szakfolyóiratról

 

Bevezetés

A szakmai folyóiratok kiadása évtizedek óta folyamatos változások közepette zajlik. A paradigmaváltást a nyílt hozzáférés mozgalom keretében születő újabb és újabb kezdeményezések is jelzik1, 2. A hazai könyvtári szakfolyóiratokat is elérték azok a globális folyamatok, amelyek eredményeképpen a növekvő kiadási és terjesztési költségek mellett az előfizetők számának csökkenésével, az elektronikus változatra való növekvő igénnyel, illetve a pályázati úton megszerezhető, a lapok fenntarthatóságát már-már veszélyeztető, csökkenő forrásokkal kell szembesülni.
Tovább…

Kutatásunkat sokrétű célrendszer mozgatja, melynek középpontjában egy konstruktivista megközelítésű könyvtár-pedagógia felépítése áll. Az ehhez vezető út egyik alapvető állomásának gondoljuk a könyvtárról való gondolkodás megismerését. Ahogy már előző tanulmányunkban1 kifejtettük, a nézetek meghatározó szerepet töltenek be a gondolkodásban és a tanulásban. Így egy konstruktivista könyvtár-pedagógia alapkérdése az, hogy a potenciális és valós könyvtárhasználók milyen előzetes nézetekkel lépnek be, vagy éppen nem lépnek be a könyvtári szolgáltatások világába. A könyvtárak működését viszont alapjában határozzák meg az információk, így a könyvtárakról alkotott lehetséges nézetrendszerek feltérképezéséhez az információs műveltség felől közelítettünk.
Tovább…

2013 márciusa és májusa között a Könyvtári Intézet munkatársa felmérést készített a megyei könyvtárak honlapjáról. A most következő tanulmány ebből választott ki hat, technikailag eltérő portálrendszert használó megyei könyvtári (kecskeméti, pécsi, miskolci, békéscsabai, salgótarjáni és veszprémi) honlapot bemutatásra, azzal a szándékkal, hogy megoldásaik átvehető vagy óvatosságra intő példaként szolgáljanak a többi könyvtár számára.

(A szerk.)

Bevezető gondolatok

“Van annak már legalább hat éve, hogy az internetböngészés kiindulópontjaként […] a magyar honlapot volt érdemes választani. Megjelent az országtérkép, rajta piros háromszöggel a megyékben és sárga koronggal a megyeszékhelyeken elérhető weboldalakkal. Bizony, némely megye zöldjéből még hiányoztak ezek a színek, s öröm volt felfedezni, ha egy-egy […] megyefolt tarkább lett.” Ezzel a megállapítással kezdtük Fejős László kollégámmal azt a háromrészes cikksorozatot, amely a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2003. októberi, novemberi és decemberi számában jelent meg. Az elmúlt tíz évben nagyon sok változás történt a könyvtárak életében: fenntartóváltás, összevonás vagy éppen önállósodás, európai uniós pályázati lehetőségek, különféle jogszabályváltozások és még sorolhatnánk. A szakmai változások mellett az internetes világ technológiai változását is megéltük: ma már nem újdonság az interaktív internetes megjelenés, a Web 2.0-ás technológiák alkalmazása, a mobileszközök és a mobilinternet könyvtári használata. Egyre több könyvtár ismeri fel a közösségi oldalak közösségformáló erejét, az internetes naplók felhasználókat vonzó lehetőségeit vagy a mikroblogok szerepét a gyors információmegosztásban. A szakmai és infotechnikai változások szükségszerűen hozták magukkal, hogy a könyvtár az elmúlt években mind online, mind offline formában új közösségek színterévé alakult.
Tovább…

A szlovén kutatók információs viselkedésének néhány kérdése

Polona Vilar és Primož Južnič a Ljubjanai Egyetem Könyvtár- és Információtudományi
és Könyvészeti Tanszékének, Tomaž Bartol pedig az egyetem Mezőgazdasági
Tanszékének munkatársaként „Some selected issues in information behaviour
of Slovenian scholars” című előadással szerepeltek az ankarai Hacettepe Egyetemen
rendezett 3rd International symposium on information management in a
changing world” című konferencián 2012 szeptemberében. Előadásuk lapunk
számára átdolgozott változatát Koltay Tibor fordította.

Bevezetés

A felhasználók viselkedésének vizsgálata fontos elemévé vált az új információs technológiák használatával kapcsolatos kutatásoknak. A különböző felhasználói csoportok közül a kutatóké számos egyedi vonást mutat. A kutatók információigényes területen dolgoznak, és speciális információforrásokat használnak, melyek közül az elmúlt évtizedben egyre több vált online formában is elérhetővé. Ez az elérhetőség változásokat hozott a csoport felhasználói viselkedésében és abban, hogy miként és mikor használják ezeket a forrásokat. A közelmúltban jelentős változások történtek a kutatók egymás közötti kommunikációjában, a publikálásban és az együttműködésben is. 1 A változások érintették az információkeresést és az információk felhasználását.2 Többé-kevésbé biztosak lehetünk abban, hogy a változások az információs és kommunikációs technológiák (IKT) terén bekövetkezett fejlődés hatására történtek.
Tovább…

Angela Repanovici (Transilvania Egyetem, Brassó, Románia) és Ane Landøy (Bergeni Egyetem Könyvtára, Norvégia) 2012 szeptemberében előadást tartott az ankarai Hacettepe Egyetemen rendezett 3rd International symposium on information management in changing world című konferencián. Az előadás lapunk számára kibővített és átdolgozott „Attitudes and managerial behaviour of Norwegian and Romanian academic library leaders” című változatát Koltay Tibor fordításában olvashatják.

Az egyetemi könyvtár küldetése az, hogy támogassa anyaintézménye tevékenységeit. Ez kiterjed az oktatásra, kutatásra, valamint arra, hogy ezek eredményeit a szélesebb tudományos és nem-tudományos környezetben terjesszük. A könyvtárosság és különösen a felsőoktatási könyvtárak jövőjével kapcsolatos fejtegetések fontos jellemzője, hogy milyen mértékben képesek ezek a könyvtárak önállóan stratégiai döntéseket hozni a jövőjükről. Ezekben a könyvtárak érzékelhetik ugyanis a legintenzívebben az e-tudomány és az információmenedzsment számos problémáját. Kérdés, hogy önmagukban (munkatársaik bevonásával) képesek-e dönteni, vagy fenntartó intézményeik hozzák-e meg a döntéseket helyettük.1
Tovább…

E-könyvkölcsönző szolgáltatás a hazai könyvtárakban

A könyvtárosok és információs szakemberek évente megtartott nemzetközi konferenciáján, a népszerű BOBCATSSS-en – melyre idén januárban Ankarában került sor – magyar részről jelen voltak a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Könyvtártudományi Intézetének hallgatói is: Jávorka Brigitta, Kovács Ramona és Szalacsi Alexandra tanáruk, Tóth Máté vezetésével. Mindhárom hallgató napjaink könyvtári világának egy-egy aktuális kérdéséről(az elektronikus könyvek kölcsönzéséről, a QR-kódok könyvtári szerepéről és egy könyvcserét támogató weboldal használatáról) készített felmérést, és vizsgálataik eredményeiről beszámoltak a konferencián. Műhely rovatunkban most e dolgozatok cikkesített változatát mutatjuk be.

A szerzők köszönetet mondanak tanáruknak, Tóth Máténak kutatásaikhoz nyújtott segítségéért, a kérdőíveket kitöltő könyvtárosoknak az együttműködésért, az egyetemi karnak és a Kari Hallgatói Önkormányzatnak, valamint a Balassi Intézet Campus Hungary programjának, hogy anyagilag is támogatták tanulmányútjukat.

Bevezetés

A 2012-es amszterdami BOBCATSSS konferenciára készült dolgozatomban a magyar egyetemi hallgatók e-könyv olvasási szokásait vizsgáltam. A tavalyi eredmények és a téma népszerűségé­nek növekedése miatt úgy gondoltam, érdemes lenne e területen további kutatásokat végezni, de egy másik aspektusból vizsgálva a kérdést. Ezért a 2013-as konferenciára készített tanulmányomban az e-könyvek könyvtárból vagy könyvtárakon keresztül történő kölcsönzésére fókuszáltam.
A könyvtárak és könyvtárosok mindennapi életében az elmúlt év során egyre hangsúlyosabb szerephez jutott az e-könyv. Külföldön és Magyarországon is egyre több kiadó és terjesztő jelent meg a piacon (például Book&Walk, Publio, Multimediapláza, Amazon, Smashwords stb.), és egyre több könyvtáros fórumon és blogon lehet olvasni e-könyvekkel kapcsolatos információkat (pl.: Könyvkonnektor, E-könyv olvasó blog, Könyvtár MA). 2012 tavaszán megalakult az Egyesülés az e-könyvekért szervezet azzal a céllal, hogy összehangolja a kiadók és a könyvtárak érdekeit. Az egyesülés rendszeresen szervez konferenciákat, összejöveteleket, ahol a könyvtárügy és a könyvpiac szereplőinek lehetőségük van nyilvánosan kifejteni az e-könyvekkel kapcsolatos nézeteiket. Mostanában készült el az Egyesülés az e-könyvekért honlapja (http://ekonyvegylet.hu), ahol bemutatják az Egyesülés tagjait, és folyamatosan tudósítanak az Egyesülés munkájával kapcsolatos eseményekről.
Tovább…

QR-kódok használata a magyar könyvtárakban

Bevezetés

A modern technológiák villámgyors ütemben fejlődnek: az elmúlt néhány évben a “kicsi” és az “okos” vált az új találmányok legfontosabb jellemzőjévé. A mobiltelefonok egyre fontosabb szerepet játszanak mindennapi életünkben, kifinomult funkcióikkal pedig hatékonyabbá és kényelmesebbé teszik életünket.
Az okostelefonokban két ragyogó funkciót találhatunk: a beépített digitális fényképezőgépet és azt a lehetőséget, hogy az internetet bármikor és bárhonnan elérhetjük. A mobil internet-hozzáférés és az okostelefonok széles körű elterjedése lehetővé tette, hogy ha releváns információra van szükségünk, legyünk bárhol, azonnal elérhetjük, és nem csak az otthoni vagy munkahelyi gépeink használatával.
Ha egy könyvtár nyitott szeretne maradni a fejlődésre, erősítenie kell az interaktivitását. Ashford (2012) szerint a „QR-kód [alkalmazása] kényelmes módja, hogy összekapcsoljuk a virtuális világot a fizikaival, és hogy hasznos tartalmakat biztosítsunk, ha erre szükségünk van. A QR-kód mára teret nyert Európa nagy részén: számos helyen, egyetemi könyvtárakban és felsőoktatási intézményekben fedezték fel a benne rejlő lehetőségeket.”
Tovább…

Frissítsd a könyvtárad!

Bevezetés

Felmérésemben a Rukkola.hu 2012 nyarán indult könyvcserélő weboldal használatára voltam kíváncsi, mely megjelenése után nemcsak hogy villámgyorsan népszerűvé vált, hanem a hazai könyvrajongók életét, szokásait is befolyásolta.
Az innovatív ötlet magánkezdeményezésként indult hódító útjára, mára pedig már több kiadó is segíti az oldal szerkesztőinek munkáját. A Rukkola.hu dinamikusan fejlődő weboldal: a statisztikák szerint 81 nappal az oldal indulását követően már 11 100 regisztrált felhasználója volt, 81 000 könyvet lehetett elérni és 54 000 kötet talált új gazdára. A kezdeti időszakban a szerkesztőknek nem származott bevételük a weboldalból, de három hónappal az indulás után megjelentek a reklámfelületek, és a több ezer felhasználós weboldal üzleti vállalkozássá vált.
Nem ez a vállalkozás az első olyan hazai próbálkozás, amely lehetővé teszi, hogy az emberek elcseréljék felesleges könyveiket. Budapesten korábban Könyvcsere-piac néven működött egy olyan projekt, ahová bárki beadhatta feleslegessé vált könyveit, és újakat hozhatott el helyettük. A könyvek értéke nem volt fontos, csak a száma. A megmaradt könyveket egy iskolai könyvtárnak ajánlották fel.
Tovább…

A kistelepülések könyvtári ellátási rendszerének előző évtized közepén zajló átalakulása, ezen belül a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) 2005-ben megkezdett kiépülése lényeges változást hozott a falvak kulturális életében. A KSZR révén számos magyarországi településen ismét életre kapott a könyvtár, és megkezdte a működését a könyvtári rendszer szolgáltatóhelye mint a rendszer új végpontja. Mára elmondhatjuk, hogy Magyarországon minden együttműködést vállaló település rendelkezik szakmailag gondozott, könyvtári ellátási rendszerbe kapcsolt települési könyvtárral vagy könyvtári szolgáltatóhellyel, azaz kulturális, információs ponttal. Ezt a változást alapvetően két tényezőre vezethetjük vissza. Az egyik maga a könyvtári rendszer, a rendszer nyújtotta lehetőségek tartalmasabb kihasználása. A nagyobb városokban működő könyvtárak – a KSZR-en belül ők a szolgáltató könyvtárak – szolgáltató rendszerbe kötötték ugyanis a kistelepülési végpontokat, ezáltal saját városi szintű szolgáltatási minőségükkel jelentek meg az ellátott területeken (jóval nagyobb állomány, elektronikus feltárás, rugalmas állománymozgatás, központi szolgáltatások, közösségi programok, felhasználóképzés). A másik tényező a működtetést lehetővé tevő forrás megléte. A KSZR működtetését szolgáltatóhelyenként milliós nagyságrenddel támogatta/támogatja az állam. Ez az összeg 2013-ban településmérettől függően várhatóan 600–1400 ezer forint lesz.
Tovább…

Előzmények

A Könyvtári Figyelő szerkesztősége 2012 szeptemberében három héten át lehetőséget kínált olvasóinak, hogy a Kataliston meghirdetett és a Könyvtári Intézet honlapján elérhető online kérdőív kitöltésével elmondhassák véleményüket a folyóiratról, és javaslatokat fogalmazzanak meg a fejlesztésével kapcsolatban. A felmérést a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros című folyóirat hasonló vizsgálatával* párhuzamosan indította szerkesztőségünk.  A felmérés célja az olvasók véleményének megismerése volt, de az előkészítés alatt álló 2013. évi NKA-folyóirat-támogatási pályázathoz is hasznos kiegészítő információkat kaptunk a válaszokból.
Fontosnak tartottuk azt is, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban legyen kitölthető a kérdőív, vagyis ne vegye igénybe 10–15 percnél hosszabban a kitöltésre vállalkozók idejét.
A 2012. október elején lezárult felmérés eredményeként 107 kitöltött kérdőívet kaptunk vissza. Ez a mennyiség a folyóirat előfizetőinek szűk egyharmadát jelentette, ami bár reprezentatív, de nem teljes körű, ugyanakkor jelzéseit, tendenciáit nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Tovább…

“A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot.”
(Albert Einstein)

“Amikor egy fogvatartott mögött becsapódik a börtön kapuja, azzal nem veszíti el emberi mivoltát; elméje nem zárul le az ötletek előtt; szellemét továbbra is táplálja a vélemények szabad és nyílt cseréjével; és nem ér véget sóvárgása az önbecsülés iránt, sem pedig az önmegvalósításra való törekvése.”
(Thurgood Marshall)

A Könyvtári Intézet 2012 áprilisában felmérte* a fogvatartottak, azon belül a jogerősen elítéltek olvasási és könyvtárhasználati szokásait a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben1 a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) Fogvatartási Ügyek Főosztályával előre egyeztetett kérdőív segítségével. E kérdőív – a kontinuitás és az adatok összehasonlíthatósága érdekében – nagyrészt Gereben Ferenc szociológus, olvasáskutató kérdéssorát2 tartalmazza, amelyet egyrészt aktualizáltunk, azaz büntetés-végrehajtási kontextusba helyeztük, másrészt pedig kiegészítettük olyan speciális kérdésekkel, amelyek kifejezetten csak a büntetés-végrehajtás során merülhetnek fel. Kutatásunk adatait – amennyiben lehetséges volt – összevetettük egyrészt az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) 2005-ben lefolytatott3, másrészt az OSZK 2010-ben végzett országos reprezentatív vizsgálatainak eredményeivel is.
Tovább…

Bevezetés

A mozgókönyvtárak hazai történetében alapvetően három korszakot különböztethetünk meg. Az első igen rövid és szükség által vezérelt időszak a II. világháború pusztításai utáni évekre tehető. Ekkor a világégés nyomán több fiókkönyvtár is megsemmisült, így csak mobil könyvtári egységekkel, könyvtárvillamosokkal lehetett pótolni a kieső szolgáltatást (N. Kósa 2003). A második időszak a hetvenes, nyolcvanas évekre tehető, amikor több településen is (Pécsett, Érden, Cegléden) buszokkal oldották meg a környező településeken élők könyvtári ellátását (Fehér 2002, Tóth 2006). A harmadik időszak kezdete 2004, amikor a KSZR (Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer) finanszírozási és jogi lehetőségeit kihasználva elindulhattak az első modern járművek. Először az Edelényi, majd az Encsi kistérségben, végül 2010-ben – az Európai Uniós fejlesztési pénzek felhasználásával – Pécs környékén indulhatott meg újra a bibliobuszos ellátás. A folytonosságot a korszakok között a ceglédi könyvtárbusz jelenti, amely hála a rendszeres és szakszerű karbantartási munkálatoknak, majd három évtizeden keresztül szolgálta a város lakosságát.
Tovább…

1. Bevezető

Az ezredforduló táján a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán egy művelődésszociológia órán megkérdeztem a hallgatóimat, véleményük szerint lehet-e szerelmes levelet írni e-mailben. A magam részéről meg voltam győződve arról, hogy nem, mert a gépen előállított szöveg – úgy véltem – nem rendelkezik sem a személyességnek, sem az intimitásnak a műfajhoz illő mértékével. Meglepetésemre a hallgatók (a lányok is!) magától értetődően mondtak igent. Akkor – bő tíz évvel ezelőtt – én még kézzel írtam a hivatalosságon kívül eső leveleimet, sőt a tanulmányaimat is. Azóta ez már megváltozott, és azon kapom magam, hogy ma már szinte mindent számítógépen írok, kivéve, ha jegyzetelek, valamint ha karácsonyi üdvözletet vagy kondoleáló levelet írok – időskorú címzetteknek.
Tovább…

A könyvtári blogok mint virtuális közösségi terek

A tanulmány a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás
Fejlesztési Kar informatikus könyvtáros mesterképzés keretében megtartott
„Kutatószeminárium” hallgatói projektjeinek kutatási eredményei alapján
készült*.

A Tim O’Reilly első – San Franciscóban 2004. október 5–7. között megtartott – web 2.0 konferenciáját követően az új generációs világháló „tanai” futótűzként terjedtek a nagyvilágban. A könyvtárosok az elsők között adaptálták a fogalmat, és a nyomában járó szolgáltatási portfoliót a könyvtár világára, megalkotva a könyvtár 2.0 kifejezést és szolgáltatási környezetet (Miller, 2005). Jack M. Maness (2006) nyomán alakultak ki az elméleti keretek és kerültek egyúttal a gyakorlat talajára azzal, hogy felvázolta a legfontosabb szolgáltatások könyvtári megvalósíthatóságát. (Az olvasó talán emlékszik a KIT hírlevél Takács Dániel és Mikulás Gábor által jegyzett hírcsokrára – és a nyomában kialakuló élénk eszmecserére –, amely szintén Maness cikke alapján készült. Takács – Mikulás, 2006)
Maness (2006) szerint a könyvtár 2.0 elmélete négy fő tényező alapján jellemezhető:

  • felhasználó-központú;
  • multimédia tapasztalatot nyújt;
  • közösségi értelemben gazdag;
  • közösségi értelemben innovatív.

A blogokat tipikus web 2.0-ás szolgáltatásoknak tekinthetjük. Ahogyan a könyvtár 2.0 egyik fő üzenete a felhasználó-központú virtuális közösségek alakítása, az is világos, hogy a blogok könyvtári célú felhasználásából sokat profitálhatnak a magukat a város dolgozószobájaként, vagy újabban alacsony-intenzitású találkozóhelyekként újradefiniáló közkönyvtárak. A web 2.0 paradigma megjelenése óta a könyvtári blogok száma folyamatosan nő, ami azt jelzi, hogy egyre több könyvtáros érzi úgy, hogy az új média ezen formája megfelelő eszköz lehet mind az üzenetek felhasználók számára való eljuttatására, mind pedig a virtuális közösségi terek kialakítására.
Tovább…

A nemzeti könyvtárak marketing-irányultsága

SCHWAMM, Hartmud – STEPHENS, Derek – CLEEVE, Marigold
Hartmut Schwamm, Derek Stephens és Marigold Cleeve: Marketing orientation of national libraries (Libri, vol. 59. 2009. pp. 259–274.) című tanulmányát Viszocsekné Péteri Éva tömörítette.

Bevezetés

A 21. században a nemzeti könyvtáraknak sok kihívással kell szembenézniük. Az új technológiák, a megváltozott használói elvárások, a visszafogott költségvetések küldetésük és politikájuk újragondolására, új működési módszerek alkalmazására kényszerítik őket. A cikk azt értékeli, hogy a kiválasztott európai nemzeti könyvtárak a marketingelveket mennyire tették magukévá, és marketingorientációjuknak köszönhetően hogyan tudnak szembenézni az új kihívásokkal.
A marketingorientációnak nincs egységes meghatározása. A szakirodalomban megfigyelhető a fejlődés a marketing működési vonatkozásainak általános vitájától az esettanulmányokban rögzített kutatásokig.


Tovább…

Tanulmányomban  arra törekszem, hogy a vajdasági magyarság olvasási szokásairól informáló empirikus adatokat összegyűjtsem, és egységbe rendezzem. Az alapinformációkat egy, az ezredforduló éveiben végzett széles körű kérdőíves felmérés-sorozat szolgáltatta; a korábban is közölt reprezentatív vajdasági adatokat most a bácskai Tóthfaluban 2005-ben, valamint a vajdasági fiatalok körében 2008-ban lefolytatott kérdőíves vizsgálat tapasztalataival hasonlítjuk össze. Azt reméljük, hogy ha hézagos is lesz a kép, felmutatja az utóbbi évek vajdasági olvasáskultúrájának felnőtteket és fiatalokat jellemző néhány árnyalatát.

Identitástudat és olvasáskultúra

Az olvasás személyiségépítő, érték-háztartásunkat és ismereteinket gazdagító hatásáról most nem kívánok részletesebben szólni. Mivel azonban az olvasás szerepét nemzeti kisebbségek közegében vesszük górcső alá, szólnunk kell az olvasáskultúrának az azonosságtudattal való kapcsolatáról. A magyar irodalom és az irodalomtudomány részéről ez a kapcsolat a reformkor óta gazdagon és sokrétűen kifejtett témának számít; Görömbei András konkrétan a határon túlra került nemzetrészek oldaláról mint identitástvédő intézményt elemzi visszatérően az irodalom szerepét.1 A képet színesítendő az identitástudat és az olvasói teljesítmények összefüggéseit az empirikus szociológia eszközeivel kívánjuk megközelíteni. Korábbi és újabb vizsgálataink (Gereben 1999 és Gereben 2005) során ismételten bebizonyosodott, hogy az olvasáskultúra minősége meglehetősen szoros szálakkal kapcsolódik az identitástudathoz, s azon belül a nemzeti azonosságtudathoz: a mennyiségi és minőségi szempontból deficitesnek tekinthető olvasáskultúra inkább hiányos, negatív vagy közömbös identitástudattal hajlamos társulni, az aktív és érték-telített olvasói teljesítmények pedig főleg a nemzettudat pozitívabb, tudatosabb és egyúttal differenciáltabb formációit vonzzák.
Az 1. táblázat részletesebben mutatja be ezt az összefüggésrendszert: az ezredfordulón, több ország felnőtt magyar lakossága körében végzett reprezentatív felméréseink eredményei alapján.2 A táblázat a Mit jelent az Ön számára magyarnak lenni? kérdésre adott válaszok alapján felállított identitás-kategóriák3 kapcsolódását mutatja be a különböző olvasási szokásokkal.
Tovább…

A közhatalom átláthatóbbá tételéhez járult hozzá a 2005. évi XC., az elektronikus információszabadságról szóló törvény, mely a közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó 1992-es adatvédelmi törvény párjának tekinthető. Ezt követte a 305/2005. (XII.25.) számú kormányrendelet A közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadat-kereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról. E jogszabályok célja, hogy mindenki számára elérhetők legyenek az interneten az állami intézmények szervezeti, működési és gazdálkodási adatai.
A tanulmány a hazai nyilvános könyvtárak egy szűkebb körét tesztelte, mennyire felelnek meg a kiválasztott intézmények honlapjai a közérdekű adatszolgáltatási előírásoknak, és milyen feladatok állnak még ezen a téren könyvtáraink előtt.
Tovább…

Informatikai folyóiratok szerzői és olvasói

A cikk tíz német nyelvű és negyven nemzetközi könyvtártudományi és információs folyóiratban megjelent publikáció vizsgálata alapján von le következtetéseket arról, hogyan kommunikálnak egymással a tudományos munkát, illetve a gyakorlati könyvtári munkát végző szakemberek. Az olvasási szokások, a szerkesztői gyakorlat megismerése, az idézettség elemzése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy többet tudjunk a könyvtári elmélet és gyakorlat viszonyáról. A szakirodalom áttanulmányozása alapján is arra a következtetésre lehet jutni, hogy az egyes kutatási irányok eredményei után érdemes egy olyan vizsgálatba fogni, mely az említett három irány egyes elemeit tartalmazza. A szerzők ezért kutatásaik során három kérdést fogalmaztak meg:
1. Vajon jelentős szerepet játszanak-e a gyakorlati könyvtári munkával foglalkozó könyvtári szakemberek a könyvtári-informatikai kommunikációban mint folyóiratcikkek szerzői és olvasói?
2. Ha ez így van, vajon a gyakorlati szakemberek csak gyakorlati kérdésekkel foglalkozó cikkeket olvasnak és írnak-e, a tudósok pedig csak tudományos publikációkat, és ily módon nem érvényesül a tudáscsere a két tábor között?
3. Ha a második kérdésre a válasz igen, akkor milyen vonatkozásokban térnek el egymástól az elméleti, illetve gyakorlati kérdésekkel foglalkozó folyóiratok?
Tovább…

Önkéntesek a könyvtárakban?

„Az a felelősségérzet és teljesítőképesség, amely az önkéntes munka során megmutatkozik, fölértékeli az önkéntesek társadalmi szerepét. Munkájukban világossá teszik a szabadság és a felelősség összefüggését, amely megfelel a mi közösségünk önértelmezésének” – írta Gudrun Kulzer, a Straubingi Városi Könyvtár (Alsó-Bajorország) vezetője. Kulzer a Straubingi Városi Könyvtárban öt éve foglalkoztat önkénteseket. Az önkéntesek köre, mely 39 férfiból és nőből áll – 59 éves átlagéletkorral – az idősebb korosztály mint célcsoport számára szervezett tevékenységek segítésére jött létre.
Az ő foglalkoztatásukkal párhuzamos szakmai képzés során kezdett egy felmérésbe 2007 júliusában a könyvtárigazgató, amelyben a demográfiai változásokat és azoknak a könyvtárakra gyakorolt hatását vizsgálta. A vizsgálat kérdései az önkéntes segítők könyvtárakban történő alkalmazását és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat érintették. A felmérésben Németország 14 tartományából 594 könyvtáros vett részt.
Tovább…

A TÁMOP „Tudásdepo-Express” program támogatásával a Könyvtári Intézet és a Magyar Olvasástársaság 2010. április 20-án Írás- és olvasásfejlesztés a családban, Európában és világszerte címmel rendezett konferenciát az OSZK-ban. A nyitó előadást a University of Sheffield professzora, Greg Brooks tartotta. Előadásának külön érdekessége volt, hogy az izlandó vulkánkitörés következtében szünetelő légiközlekedés miatt a professzor egy londoni egyetemi munkaszobából közvetített internetes videókonferencia keretében prezentálta mondandóját, melyet az OSZK-ban összejött érdeklődők a konferenciaterem kivetítőjén követtek. A rendezvény további programjában a magyarországi tapasztalatokat vitatták meg a résztvevők.

BROOKS, Greg: Family literacy in Europe and beyond: a research review and workshop c. előadását Hegyközi Ilona fordította.

Írásomban főként a következőkkel foglalkozom:
az Angliában zajló családi írás- és olvasásfejlesztési programok történetével és eredményeivel;
a hasonló programok hatékonyságára vonatkozó mennyiségi adatokkal a világ minden részéről, az irodalomjegyzékben Brooks et al. (2008) címen jegyzett jelentés alapján.

A kifejezés jelentései

A családi írás- és olvasásfejlesztés (family literacy) kifejezést az amerikai Danny Taylor használta először 1983-ban. Eredetileg a családok erre irányuló tevékenységére vonatkozott, de hamarosan a kapcsolódó kutatásokra alkalmazták, majd a vonatkozó programokra – ma ez a fő jelentése angol nyelvterületen. Az első családi írás- és olvasásfejlesztési programok az USA-ban indultak a 80-as évek közepén, valamint 1985-ben Törökországban. A török programok igen nagyszabásúak (jelenleg 70 ezer családhoz jutnak el évente), de alig ismertek (ahogy erről a Brooks et al. (2008) címen jegyzett műben és annak hivatkozásaiban beszámolunk).
Tovább…

Előljáróban

A html-dokumentumok gyors elérését a szerveroldali keresőszolgáltatások biztosítják. E szolgáltatások lehetnek globálisak, ha gyűjtőkörük a web egészére terjed ki, lehetnek nemzetiek, ill. regionálisak, vagy speciális tartalmú, esetleg speciális típusú html-dokumentumot szolgáltatók. Az információkereső rendszerek hatékonysága több szempont szerint vizsgálható, így például a keresési eszközök gazdagsága, az átvizsgált adatbázisok nagysága, a keresési eredmények relevanciája stb. szerint.
Egy keresőszolgáltatás hatékonyságának jellemzésére jómagam a keresés pontosságát és a keresés teljességét kifejező mutatókat tartom leginkább jellemzőnek, ezért e két szempont megvalósulását elemeztem öt magyar nyelvű keresőszolgáltatásban.1
Pontosság alatt a releváns dokumentumoknak a visszakeresett dokumentumok összességén belüli arányát, teljesség alatt pedig a megtalált releváns dokumentumoknak az összes (akár talált, akár nem) releváns dokumentumhoz viszonyított arányát értettem (Ungváry, 2001.196–197. p.).
Tovább…

Kisvárosi könyvtárak szerepvállalásai

Bevezetés

A Könyvtári Intézet kutatási és szervezetfejlesztési osztályán – kapcsolódva az intézet stratégiai tervéhez – 2007-ben kutatást folytattunk a kisvárosi könyvtárak körében. Azt vizsgáltuk, hogy milyen szerepeknek kell megfelelniük a mai kor városi könyvtárainak; ezek az elvárások mennyiben függenek a helyi társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális viszonyoktól; milyen a könyvtár és a könyvtáros státusza, presztízse a helyi kulturális közéletben; a könyvtár a helyi változásoknak serkentője vagy inkább elszenvedője; a statisztikákból kimutatható jelenségek mennyiben tükrözik az egyes intézmények valós helyzetét.
Első lépésben azokra az ötezer lakosnál kisebb településekre koncentráltunk, amelyek kistérségi központi státusszal rendelkeznek, várossá nyilvánításuk pedig az ezredforduló környékén történt. Ezeken a településeken a döntéshozók több szempontból is újszerű feladatokkal találták magukat szemben. Egyrészt a várossá nyilvánítás örömmámorát hamarosan felváltotta a tennivalók sokasága: át kellett alakítani az intézményi struktúrát, demonstrálni kellett a várossá nyilvánítás indokoltságát, és ami talán a legnehezebb, mindezekkel a faladatokkal nem lehetett a település határainál megtorpanni, a szolgáltatásokat – vagy legalábbis egy részüket – ki kellett terjeszteni a környező településekre, a kistérség egészére.
Vajon hogyan reagált mindezekre a helyi változásokra a „város dolgozószobája”, a könyvtár? Mit jelent a gyakorlatban az „információs központ”, a „tudásközpont”, tudnak-e valós és hasznos információkhoz jutni a döntéshozók, a helyi lakosok, akarják-e, ill. tudják-e bevonni bűvkörükbe a környező településeket, tudják-e kiterjeszteni rájuk is a figyelmüket, szolgáltatásaikat?
Tovább…

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) vezetősége kezdeményezésére, a Könyvtári Intézet (KI) irányításával kérdőíves vizsgálatot folytattunk az OSZK személyes használói körében 2007. május 12. és június 5. között. Elsődleges célunk az volt, hogy árnyalt képet kapjunk látogatóink legfőbb szociológiai jellemzőiről, legfontosabb használói szokásairól, elvárásairól, és nem utolsósorban a szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségükről.
A kérdőív összeállítása során támaszkodtunk a korábbi, hasonló jellegű vizsgálatok során megfogalmazott kérdésekre,1 és az Olvasó és Tájékoztató Szolgálat (OTSZ) munkatárait bevonva, némileg módosítottuk, kiegészítettük azokat. (Lásd a mellékletet.) A kérdések összeállításában, a vizsgálat megtervezésében és lebonyolításában mindvégig támaszkodtunk Tóth Ferenc Tibor megbízott tájékoztatási igazgató és Süvegh Veronika megbízott osztályvezető tapasztalataira és elvárásaira.
A vizsgálat lebonyolítása során az ún. egyszeri, véletlenszerű mintavétel módszerét alkalmaztuk. Öt héten keresztül, heti egy-egy mintavételi nap alkalmával, kérdőívet adtunk minden személyes felhasználónknak, arra kérve, hogy távozása előtt adja le munkatársunknak. Ezzel biztosítottuk a véletlenszerűséget (a mintavételi napokat ugyanis véletlenszerűen jelöltük ki), valamint azt is, hogy mindenkinek azonos esélye legyen a bekerülésre.

Tovább…

A zalai pedagógiai szakkönyvtár felhasználóinak vizsgálata

Tanulmányomban annak jártam utána, milyen segítséget tud adni a napi szakmai munkához, a szakmai tájékozódáshoz és a szakmai képzéshez, ill. továbbképzéshez egy megyei pedagógiai szakkönyvtár, továbbá, hogy egy ilyen szakkönyvtár használóinak milyen elvárásai, igényei vannak és  miként vélekednek a könyvtár által kínált szolgáltatásokról és a könyvtár működéséről. A választ, s a könyvtárunk számára megfogalmazható tenni- és változtatnivalókat  a zalai pedagógiai szakkönyvtár olvasói körében végzett kérdőíves vizsgálat adatainak elemzése szolgáltatta.

A vizsgálat célja

Elsődleges célunk az volt, hogy az olvasók szemszögéből vizsgáljuk meg könyvtárunk tevékenységét, s a leszűrhető következtetések nyomán a gyakorlatban is hasznosítható megállapításokhoz jussunk. A vizsgálattal felmértük a használók információs igényeit, könyvtárhasználatuk jellemzőit és a könyvtári szolgáltatásokról alkotott véleményüket.
Tovább…

A magyarországi könyvtárak humán erőforrás gazdálkodása*

„A szervezetben rejlő tudás hordozói az emberek,
 így a tudásalapú szervezeti működés alappillére elsősorban
 az emberi erőforrás.”
(Bencsik Andrea)

Ma már Magyarországon is egyre több vezető fordít megkülönböztetett  figyelmet az emberi erőforrással való gazdálkodásra. Tisztában vannak vele, hogy  az általuk irányított szervezet sikerességét alapvetően meghatározza, hogy milyen felkészültségű, mennyire motivált  emberekkel dolgoznak. Tudják, hogy intézményük  sikerességben  döntő szerepe van annak, hogy az ott dolgozók szeretik-e  a munkájukat, lojálisak-e a szervezethez.
Az alkalmazottak akkor teljesítnek jól, ha elkötelezettek az intézményük iránt és sajátjuknak tekintik annak céljait. Ehhez olyan szervezeti kultúrára van szükség, amely a bizalomra, a segítőkészségre és az egymásra figyelésre épít.
A könyvtárosoknak – a társadalom többi csoportjához hasonlóan –  folyamatosan alkalmazkodniuk kell a társadalmi, gazdasági, kulturális környezetben lezajlott változásokhoz. Meg kellett tanulniuk pl. a szolgáltatásaik reklámozását, a fenntartói és egyéb forrásokból megszerezhető költségekért való lobbizást, a pályázatírást, vagyis a  hatékony könyvtári marketinget.
Az elmúlt években  több könyvtárban is elkezdődött a teljes körű minőségbiztosítás (TQM) rendszerének bevezetése és az ezt segítő folyamatos önértékelés kialakítása. A TQM nem más, mint egy intézmény napról napra történő továbbfejlesztése annak érdekében, hogy szolgáltatásai egyre jobban kielégítsék a használók elvárásait. Az önértékelés a szervezet rendszeres, szisztematikus átvilágítása a vezetés, a szolgáltatáspolitika, a  stratégia, az emberi erőforrások, társadalmi elvárások stb. alapján. (Zalainé, 2000)

Tovább…

Kutatásaim egy  automatikus kivonatoló program tervezésére irányultak, melynek nélkülözhetetlen előfeltételét jelentette az emberi kivonatkészítés sajátosságainak vizsgálata. Ennek megismerésére készítettem egy felmérést, melyben két különböző témájú szakcikk kivonatolására kértem fel több mint 250 főiskolai és egyetemi hallgatót, valamint könyvtáros szakembereket, továbbá kontrollként magyar szakos, szövegekkel bánni, azokat értelmezni tudó hallgatókat.
A felmérés alapjául szolgáló egy-egy cikket a Könyvtári Figyelőből1, illetve a Tudományos és Műszaki Tájékoztatásból 2 választottam.
A felmérésben résztvevőktől azt kértem, hogy készítsék el mindkét cikk kivonatát, annak leglényegesebb mondatainak megjelölésével. Mivel a cikkeknek 20%-os tömörítését vártam el a felmérésben résztvevőktől, ezért mindkét cikk esetén 17 mondatot kellett megjelölniük. Még azt is kértem tőlük, hogy a megjelölt mondatokat tegyék fontossági sorrendbe, és adják meg, hogy a cikk hányadik legfontosabb mondatának tartják. Így egy 1 és 17 közé eső számmal jelölték a rangsort. A felmérésben szereplő szakemberektől a kivonat mondatainak rangsorolását számítógépen, egy online kérdőív kitöltésével egybekötve kértem.
A hallgatókkal papíron végeztettem el a kivonatkészítést, Źmegkönnyítve számukra az áttekinthetőséget, de a megoldások számítógépes feldolgozása utólagos adatbevitellel történt.


Tovább…

Olvasás és értékrend

Alábbi írásunk a Könyvtári Figyelő 2006/1. és 2006/4. számaiban megjelent kutatási jelentéssorozatunk szerves folytatása. Vagyis újabb adalékokkal szolgálunk a TÁRKI és az OSZK közös, 2005 őszén végzett, országos, reprezentatív vizsgálatának eredményeiről. Itt most kizárólag a könyvolvasói érdeklődés alakváltozatairól, össztársadalmi méretekben érzékelhető módosulásai-ról, illetve ezen változásokkal összefüggő, az értékrend, a szemléletmód, a világnézet, nevezete-sen a vallás és a politikai attitűdök befolyásoló szerepéről, kölcsönhatásáról szeretnénk a korábbi-aknál többet megtudni.


Tovább…

1992 februárjában hallgatói felmérést készítettünk az ELTE könyvtár szakos hallgatói körében. Eredetileg a vizsgálat egy szakdolgozat kiegészítő kutatása lett volna, de a terv idővel módosult. Mivel a szakdolgozat témája az volt, miképpen lehet megújítani a hazai könyvtárosképzést a vezetési irányítási szempontok előtérbe helyezésével1 ezért a kérdőíves felmérésben a könyvtárvezetés oktatásával kapcsolatos véleményekre is rákérdeztünk.
Tovább…

A Könyvtári Figyelő – ahogy ötven olvasója látja

Előzmények

1991 a “fordulat éve” volt a Könyvtári Figyelő történetében. A 37. évfolyamába lépő lap szerkesztői tennivalóit a racionalitás és a gazdaságosság jegyében újra kellett gondolnunk. Aki korábban is olvasója volt a lapnak, jól tudja, hogy a külföldi könyvtári gyakorlat és elmélet bemutatását mindig is fő feladatának tekintette; ez a törekvés még dominánsabbá vált azáltal, hogy a Könyvtári Figyelő új rovatként magába olvasztotta a korábban KDSZ (Könyvtári és Dokumentációs Szakirodalom) néven ismert, a külföldi könyvtári szakirodalmat bemutató negyedéves megjelenésű referáló lapot.
Tovább…

A belső kommunikáció

A szerző a linköpingi egyetem munkatársaként 1989-bon készítette el az alábbi jelentést egy három éven át tartó, öt ország, különbázó könyvtártípusaira kiterjedő, részben kérdőíves, részben interjúkra alapuló kutatásáról. A vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy a helyzet felmérésével, bemutatásával segítse a skandináv tudományos könyvtárak belső kommunikációját. A kutatási jelentés megjelent a linköpingi egyetemi könyvtári publikációk sorozatban, s 1991-bon elkészült a magyar fordítása is.
Tovább…

Az alábbi írás az ELTE Könyvtártudományi Tanszék által iskolai könyvtárosok számára szervezett posztgraduális továbbképzésre készült munka átdolgozott változata.
Tovább…

CD-ROM: Gyakorlat és kilátások

CD-ROM : Usage and prospects / Catherina Royce, John Akeroyd and Liz May. Ed. British Library Research and Development Department. – London : BLRDD,1989. – 84 p.

Több mint tíz éve vannak forgalomban a digitális információt optikai lemezen (optical disc, OD) tároló termékek. A 120 mm-es optikai lemez ma már széles fogyasztói körben elterjedt a szórakoztató elektronika termékeként. Az ára jelentősen csökkent. Az utóbbi négy évben az OD technika jelentős változásokat eredményezett a számítógépi adattárolás területén. A nagy tárolási kapacitású CD-ROM (Compact-Disc Read Only Memory) viszonylag alacsony másolási költségével ideális hordozónak bizonyult nagy mennyiségű információ könnyen kezelhető formában történő forgalmazására, legyen az kép, hang, szöveg, vagy multi-media formában mindhárom. Mindezeken túl a CD és a hozzá kapcsolódó számítógép a rendelkezésre álló információt új és innovatív módon képes a felhasználók rendelkezésére bocsátani az adatok helyi fájlokba történő letöltésétől az interaktív tanulásig.
Tovább…

Könyvtárstatisztikai adatok az EC tagországaiból

A study of library economics in the European Communities : Final report / RAMSDALE Ph. Ed. LIBI-ECON. – Luxembourg : EC, 1988. – VIII, 150 p. – (Information management / Commission of the European Communities)

Milyen lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az 1992-ben egyesülő Európán belül kiegyenlített könyvtári ellátásban részesüljön a lakosság? Ehhez a döntéshez kíván előkészítő anyagul szolgálni a vizsgálati jelentés, mely szerint mindenekelőtt a statisztikai adatszolgáltatás egységességének megteremtésére van szükség. 1986-87-ben az UNESCO régebbi és csak részlegesen összegyűjtött adatait alapul véve kérdőíves felmérést hajtottak végre a tizenkét tagállamban, a beérkezett adatokat összevetették és kiegészítették az egyes országok publikált és kéziratos statisztikáival és hivatalos jelentéseivel, majd ahol így is adathiány mutatkozott, becsült értékeket vettek számításba. Így a vizsgálati jelentés inkább arányokat és trendeket tükröz, a szembetűnő egyenetlenségekre hívja fel a figyelmet, mint pontos számbeli és összegszerű adatokat szolgáltat a Közösség könyvtárairól.
Tovább…

Statisztika és teljesítménymérés

MOORE, Nick : Measuring the performance of public libraries ; GIP and UNISIST. – Paris : Unesco, 1987. 94 p.

A statisztika a könyvtárvezetők számára a túlterhelt évzárás-évkezdet olyan plusz terhe, amelynek kétséges az értelme. A szakapparátus számára pedig olyan adathalmaz, amely csak jelentős többletmunkával válik használhatóvá. A teljesítménymérés: “a mérések olyan összehangolt rendszere, amelynek együttes értékelése pontosabb képet nyújt arról, hogyan használja fel a (közművelődési) könyvtár a rendelkezésére álló forrásokat szolgáltatásainak biztosítása érdekében, és milyen mértékig képes annak a közösségnek az igényeit kielégíteni, amelynek ellátására hivatott.” (p.3.) Röviden: az input-output-igény hármas viszonyát mutatja, amely a legfontosabb és leghasználhatóbb a lehetséges összehasonlítások közül, mert megmutatja, hol helyezkedik el a könyvtár (vagy a könyvtárak hálózata) az elvárások és a lehetőségek koordináta rendszerében. Egy ilyen mérésegyüttes kialakítására vállalkozott az IFLA kezdeményezésére Nick Moore az UNESCO UNISIST GIP keretében. Nyolc alapelvet vettek figyelembe:
Tovább…

Az 1970-es évek első felében közzétett szakmai irányelvek 1 , majd a megújított változatnak számító és az 1980-as évek közepén kiadott útmutatók 2 – a jogszabályokkal szemben – a könyvtárpolitikai irányításban új eszköznek számítottak. A szinte mindent központilag előíró korábbi jogszabályi gyakorlattal szemben, ezek a helyi körülményekkel és lehetőségekkel jobban számoló, diszkrétebb eszközök, amelyek a decentralizálás irányába mutatnak, az öntevékenységre építenek, s a fenntartói gondoskodás, valamint a szakmai felelősség fokozását célozzák. A jogszabályoktól eltérően, illetve azokon túlmenő árnyaltsággal, korszerűbb könyvtárfilozófiára építve egyszerre tárnak viszonyítási alapot az érdekeltek elé (amelyből – mint tükörből – ki-ki kiolvashatja saját helyzetét, előrehaladásának irányát, feltételeit, tennivalóit), rendszerben gondolkodásra inspirálnak, modellt vázolnak fel. Ugyanakkor utólag az is megállapítható, hogy az 1970-es évek elején a parancsszerű előírásokhoz szokott könyvtárosokat nemritkán sokkolta a hirtelen jött önállóság és felelősség (talán a szellemi előkészítés is hiányos volt?!); továbbá nem hárították el érvényesülésük elől kellő gondossággal a jogszabályi akadályokat.
Tovább…

Kisközségek könyvtárai tegnap, ma (és holnap?)

1989-ben vizsgálatot végeztünk a kisközségekben bővelkedő Somogy megye 10 központi, úgynevezett C-típusú könyvtárában. Mivel egy központi könyvtárhoz átlag 3 fiókkönyvtár tartozik, a vizsgálat 40 könyvtárra terjedt ki, s nagy figyelmet fordított a könyvtárakat körülvevő társadalmi környezetre is.
Tovább…

A magyar társadalom könyvtáros-képe

A könyvtáros különböző szocializációs (informatív, edukatív, karitatív stb.) szerepköreinek és funkcióinak a társadalmi gyakorlatban realizálódó mértéke és aránya – úgy véljük – nemcsak az adott könyvtár típusától, a könyvtáros munkakörétől és személyiségétől, hanem (sok más tényező mellett) a társadalom könyvtáros-képétől is függ. Arra a képre gondolunk, amely a könyvtáros személyiségéről és munkájáról – részben elvárásként, részben a reális tapasztalatok lecsapódásaként – a társadalom tudatában él.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)