2007. 3. szám

Tartalom

ABSTRACTS 409

TANULMÁNYOK 
SIPOS Anna Magdolna: Index librorum prohibitorum a demokratikus Magyarországon (Könyvindexek 1945–1946) 413
PÉTERFI Rita: Olvasóközpontú olvasásfejlesztés 436
TÓTHNÉ HEGYI Judit: A magyarországi könyvtárak humán erőforrás gazdálkodása  449
BÉNYEI Miklós: Kertész Gyula bibliográfia-elméleti munkássága  468

Elődeink üzenik:
SONNEVEND Péter: Jegyzetek Ferenczi Zoltán (1857–1927) könyvtárpolitikai írásához 485
FERENCZI Zoltán: A könyvtárak mint a nemzeti művelődés eszközei 489

KITEKINTÉS 
AMBERG Eszter: A nyilvános haszonkölcsönzési jog (PLR) alkalmazása a külföldi könyvtári gyakorlatban. 2. rész 499
TÓSZEGI Zsuzsanna: Könyvtár- és információtudományi képzés Európában 509
DANCS Szabolcs: A cirill betűs adatok gépi transzliterálásának problémái 523
SKYTALINA, O. S.: Az orosz könyvpiacon: könyvek – olvasók – kiadók (Töm.: Hangodi Ágnes) 534

KÖNYVSZEMLE 
Vizuális elektronikus, digitális
KOLTAY Tibor: Vizuális, elektronikus, digitális. Elméleti ismeretek a 21. század könyvtárához (Ism.: Tóth Máté) 543
A könyves szakma és a nemi szerepek (gender-studies) közös szempontú megközelítése. A nők és a könyvek kapcsolata
Die Freundinnen der Bücher. (Bd. 1–2.) (Ism.: Sipos Anna Magdolna) 547
Korszerű könyvtár ódon falak közt
Univerzitná knižnica v Bratislave. (Zost.: Tibor Trgiňa) (Ism.: Dancs Szabolcs) 554

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ 
(REFERÁTUMOK) 557

Abstracts

Banned books in post-war Hungary, 1945–1946
SIPOS Anna Magdolna

The study describes the historical and political environment of book weeding activities carried out in 1945–1946, the political processes in the background of the book lists in question and their composition.

In 1945 a legal regulation made it compulsory to withdraw fascist, anti-Soviet and anti-democratic literature held in libraries, bookshops and print offices, and to destroy them. In 1945–1946 four lists of prohibited items were prepared. The first one was published in August 1945. It contained approximately 2000 books published mainly in the thirties and forties. In the spring of 1946 a new weeding process begun urged by the Soviets, whose implementation was strictly controlled. The second list contained fewer items. The majority of books on this list were published in the twenties, and as a result of the Trianon Treaty
many discussed revisionist views. The list was dominated by German-language books that were deemed to be weeded. Beside 23 prohibited journals 129 notes (e.g. military and irredentist songs) were banned. The third list contained 562 Hungarian- and 49 German-language books. The majority of titles were of revisionist, anti-Semitic, nationalistic and militaristic nature. Beside Italian and German publications also works disseminating Japanese nationalist ideas became prohibited. The fourth list contained 523 items, mostly books and pamphlets etc. in Hungarian with racist and Nazi ideas, as well as anti-Soviet items by subject, but every list included „innocent“ or strongly disputable items too.


Tovább…

A könyvtárosok és irodalmárok körében közismert, az egyéb írástudóknál pedig ismert, hogy a hegemón gondolkodás megvalósítására törekvő ideológiák a történelem kezdete, illetve az írás megjelenése óta gyakran éltek – és tegyük hozzá – napjainkban is élnek a gondolatok terjesztésére leginkább alkalmas eszközök, a könyvek, majd később a folyóiratok tiltásával. A gondolatok szabad közzétételét és szabad hozzáférhetőségét a történelem során világszerte sokan és igen sokféle indíttatásból igyekeztek korlátozni1. A betiltott könyvek kérdésköréhez Magyarország huszadik századi történelme és kultúrtörténete is igen bőséges adalékkal szolgált. A magyar történelem más szempontból is sorsfordító éve – 1945 – azonban minden addig ismert könyvmegsemmisítést felülmúlt. Írásunk célja, hogy bemutassa az 1945–1946-ban végrehajtott könyvkivonások történelmi, politikai környezetét, a listák összeállításának hátterében meghúzódó folyamatokat, valamint a jegyzékek tematikai összetételét.

Az indexek közreadásának történelmi, politikai és társadalmi háttere

1944 ősze és 1945 tavasza között Magyarország területe hadszíntér volt. A háború pusztítása és az annak nyomán fellépő fosztogatások nem kímélték a nyomdatermékeket sem. A háborúban megsemmisült könyvek és folyóiratok, valamint egyéb dokumentumok azonban a háborús veszteségeknek csupán egy részét jelentették. A károk másik, nem közvetlen háborús veszteségként számon tartott részét alkotta a fasiszta, szovjetellenes és antidemokratikus sajtótermékeknek a könyvkiadók, a könyvkereskedések, a könyvnyomdák és a könyvtárak gyűjteményéből történő kivonását és megsemmisítését előíró rendelet.2 A jogszabály megszületése előtörténetének fontos eleme, hogy azt az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945. január 20-án, Moszkvában megkötött fegyverszüneti egyezmény 16. pontja írta elő.
Tovább…

Olvasóközpontú olvasásfejlesztés

Tudjuk-e mi, könyvtárosok, hogy mire van szüksége az olvasónak? S ezzel mennyire van tisztában ő maga? Befolyásolhatjuk-e a bizonytalan olvasó ízlését, választását? Léteznek-e technikák, melyekkel rábírhatjuk a tétova olvasót a választásra? Ösztönözhetjük-e a számára idegen, nem ismert témák, területek felfedezésére?
Gyakorló könyvtárosok előtt nem ismeretlenek az ilyen dilemmák. Írásunkban az ilyen és ehhez hasonló kérdések megoldásához mutatunk be máshol már bevált ötleteket, átvehető, adaptálható  módszereket.

Középpontban az olvasó

Nagy-Britanniában idestova 15 éve folyik egy – kezdetben kísérletnek indult – projekt, mely a könyvtárhasználat népszerűsítését tűzte ki célul, s mely napjainkra a kormányzati politika szintjére emelkedett. A program középpontjában az olvasásra ösztönzés  áll, melyet a britek olvasófejlesztésnek neveznek. Mivel magyarra fordítva ez kissé furcsán hangzik, ezért inkább az olvasóközpontú olvasásfejlesztés kifejezést használjuk. Mit jelent ez? Elsősorban aktív könyvtárosi szerepvállalást, melynek hármas célja van: egyrészt az olvasó önbizalmának erősítését az olvasás örömére való ráébresztéssel; másrészt az olvasó eligazítását a könyvtár által kínált olvasási lehetőségek között; harmadrészt pedig az olvasók számára olyan beszélgetések, alkalmak megteremtését, melyek során megoszthatják egymással olvasási tapasztalataikat. Mindez azonban nem az olvasástanítás és nem is az irodalomtanítás helyett van. Természetesen a program azokra is támaszkodik, csak tudatosabb, átgondoltabb formában.

Tovább…

A magyarországi könyvtárak humán erőforrás gazdálkodása*

„A szervezetben rejlő tudás hordozói az emberek,
 így a tudásalapú szervezeti működés alappillére elsősorban
 az emberi erőforrás.”
(Bencsik Andrea)

Ma már Magyarországon is egyre több vezető fordít megkülönböztetett  figyelmet az emberi erőforrással való gazdálkodásra. Tisztában vannak vele, hogy  az általuk irányított szervezet sikerességét alapvetően meghatározza, hogy milyen felkészültségű, mennyire motivált  emberekkel dolgoznak. Tudják, hogy intézményük  sikerességben  döntő szerepe van annak, hogy az ott dolgozók szeretik-e  a munkájukat, lojálisak-e a szervezethez.
Az alkalmazottak akkor teljesítnek jól, ha elkötelezettek az intézményük iránt és sajátjuknak tekintik annak céljait. Ehhez olyan szervezeti kultúrára van szükség, amely a bizalomra, a segítőkészségre és az egymásra figyelésre épít.
A könyvtárosoknak – a társadalom többi csoportjához hasonlóan –  folyamatosan alkalmazkodniuk kell a társadalmi, gazdasági, kulturális környezetben lezajlott változásokhoz. Meg kellett tanulniuk pl. a szolgáltatásaik reklámozását, a fenntartói és egyéb forrásokból megszerezhető költségekért való lobbizást, a pályázatírást, vagyis a  hatékony könyvtári marketinget.
Az elmúlt években  több könyvtárban is elkezdődött a teljes körű minőségbiztosítás (TQM) rendszerének bevezetése és az ezt segítő folyamatos önértékelés kialakítása. A TQM nem más, mint egy intézmény napról napra történő továbbfejlesztése annak érdekében, hogy szolgáltatásai egyre jobban kielégítsék a használók elvárásait. Az önértékelés a szervezet rendszeres, szisztematikus átvilágítása a vezetés, a szolgáltatáspolitika, a  stratégia, az emberi erőforrások, társadalmi elvárások stb. alapján. (Zalainé, 2000)

Tovább…

Kertész Gyula bibliográfia-elméleti munkássága

Ha majd egyszer megírják a hazai bibliográfia-elméleti tevékenység történetét (szeretnénk hinni, hogy egyszer tényleg megírják!), ebben az áttekintésben minden bizonnyal jókora terjedelmet kapnak majd az 1950-es évek végétől kibontakozó időszak fejleményei. Részben a nagy elődök teljesítményére támaszkodva, részben a külföldi eredményeket, tapasztalatokat figyelemmel kísérve, részben az aktuális itthoni feladatokra keresve a megoldást élénk és sokrétű, sokirányú gondolkodás indult meg a bibliográfiáknak a tudományos kutatás, tágabban az információközvetítés folyamatában betöltött szerepéről, a teljesség és a válogatás örök életű problémájáról, a szerkesztés és a tételalkotás metodikai dilemmáiról és még sok más kérdésről. Publikációk sokasága látott napvilágot, és ezzel egy időben igencsak megugrott a különféle témájú és műfajú bibliográfiai összeállítások száma.
A fellendülés aktív részese, emlékezetes alakja volt Kertész Gyula is, aki tanárként (sok száz mai könyvtáros nevelőjeként), könyvtárosként, szakíróként és bibliográfusként egyaránt sokat tett a magyarországi bibliográfiai kultúra fejlődéséért. Életművének, szellemi örökségének számbavétele, elemző, értékelő feltárása még előttünk álló feladat.
Talán azzal tehetjük meg az első, esetleg másokat is további kutatásra ösztönző lépést, ha munkásságának legismertebb szeletét próbáljuk meg felidézni, a szabott keretek között vázlatosan bemutatni.
Tovább…

Az alábbi  sorok  három – egymást erősítő – célt tűznek maguk elé. Fel kívánják idézni Ferenczi Zoltán, a múlt századelő egyik legtekintélyesebb könyvtárosa, könyvtárpolitikusa tevékenységét. Felhívják az olvasó figyelmét Ferenczi fő könyvtárpolitikai művének publikálása kapcsán  a megértést segítő összefüggésekre, történésekre – mai szóval kontextusra, végül pedig röviden jellemzik ezt a hasznos embert, személyes sorsa vázlatával. 
Ferenczi Zoltán 150 éve született (Szinnyei biobibliográfiája: „szül. 1857. okt. 7. Borsán Ko-lozsmegyében”). Hosszú és termékeny életének fő vonulata a szélesen értelmezett irodalomtörténetet gazdagította (legalább kétezer oldalt publikált a felülmúlhatatlan kedvenc Petőfiről, közel másfél ezret Deákról, sokat Eötvösről, Zrínyiről, Csokonairól, Jósikáról, Széchenyiről, Kossuthról, Wesselényiről, Rimay Jánosról, Mikszáthról, s a névsor még hosszan – szinte végtelenül – folytatható lenne). Számos tudományos és irodalmi társaságnak volt tagja, tisztségviselője (Móricz Zsigmondot ő ajánlotta a Kisfaludy Társaság tagjai közé). Még számosabb kiadványnak, könyvsorozatnak (Petőfi Múzeum, Petőfi Könyvtár, Shakespeare Tár stb.) szerkesztését vállalta magára. A kolozsvári nyomda- és színháztörténetet alapvető művekkel gazdagította. Írt népszínművet, színdarabot, verseket, sőt regényt is. 1921-ben megjelent Dante-fordítását (Az új élet) nemrég újra kiadták.1


Tovább…

A könyvtárak mint a nemzeti művelődés eszközei

I.

Nemrégiben egy politizáló társaságban ezt hallottam: Egy ország jóléte kivált három intézményen fordul meg: a jó bíróságon, vagyis az igazságszolgáltatás biztosságán, (tehát nem az ún. törvénykezésen), a jó közigazgatáson, azaz a polgári bátorság biztosságán és a jó közoktatáson, ti. hogy minden polgár legalább annyit tudjon, amennyit helyzete megkíván, vagy más szóval,  a tudás biztosságán.
Ha ez a három megvan, a többit bátran a polgárokra bízhatjuk: elvégzik maguk is, ha ti. megvan biztosságuk az igazságban, a szabad mozgásban, a tudásban. És az állam czélja megadni nekik ezeket a biztosságokat s ebben a magasabb értelemben csakugyan megtámadhatatlan Eötvös elve, aki híres állambölcseleti művében, más szempontból ugyan, de azt mondta, hogy az állam czélja a  biztosság.
Csupán megemlítem még, ezekhez hozzátettem azt is: nálunk különösképpen állami föladat, hogy e hármas főirány hivatali képviselői egymással egyáltalán érintkezzenek. A bíróság mint egy hierarchikus kaszt zárkózik el. A közigazgatás a régi magyar hagyományos első hivatali osztálynak tartja magát s minthogy politikai, azaz hazánk¬ban első érdekű foglalkozás tényezője, tehát a specifikus magyarnak legkedveltebb pályája. A közoktatás minden rangú embereit pedig mindkét előző osztály egyaránt kicsinyli és maga a közvélemény is a másik kettő után helyezi. Ez így van, de csak Magyarországon.

Tovább…

A tanulmány célja, hogy bemutassa  az Európai Unió országainak a Public Lending Rightra (PLR), azaz a nyilvános haszonkölcsönzési jogra (illetve jogdíjra) vonatkozó gyakorlatát. Az összeállítás első része (ld. Könyvtári Figyelő 2007. 1. szám) az általános elveket, a jogalkotók és a könyvtári világ szempontjait mutatta be és  ismertette azon országok gyakorlatát, ahol a PLR-rendszer a mindennapokban már hosszabb ideje működik.
Ebben a szemlében azokról az EU-országokról kapunk képet, amelyekben csak nemrégiben vezették be a rendszert,  körképet adunk azokról az országokról is, ahol  az irányelvek szelleme ugyan megjelent  a jogi szabályozásban, de a gyakorlatban még csak tervezik a PLR-rendszer bevezetését.

PLR-rendszerek fejlesztés alatt

Először nézzük betűrendben azokat a tagországokat, amelyek már beillesztették az Irányelvet saját szerzői jogi szabályozásukba, de a haszonkölcsönzési jog tényleges működésének megteremtése még várat magára:


Tovább…

Könyvtár- és információtudományi képzés Európában

Szakirodalmi szemle a Journal of Education for Library and Information Science. 2007. (48.) 2. számának írásai alapján.

Mint ismeretes, az európai felsőoktatási intézmények oktatási rendszerének egységes elvek alapján történő átalakítását – és ennek következményeként a diplomák kölcsönös elismerését – célzó bolognai kezdeményezés 1990-ben indult; a Bolognai Nyilatkozatot (Bologna Declaration) 1999-ben fogadták el. A bolognai folyamat – amelyhez nemcsak az Európai Unió tagországai csatlakoztak1 – fő célkitűzése az egységes európai felsőoktatási tér kialakítása, de nem mellékes a hallgatói és oktatói mobilitás megvalósítása sem.
2006-ban az egész világon komoly érdeklődést váltott ki a „European Curriculum Reflections on Library and Information Science Education” címmel lezajlott projekt zárójelentésének2 közzététele. Korábban az Európai Unió felsőoktatásának egységes elvek szerinti átalakítását szolgáló bolognai folyamat iránt is számottevő figyelem mutatkozott meg, de ez a projekt jelentősen túllépett az egységesítési folyamat vizsgálatán, mivel egészen alapvető, az egész könyvtári szakma identitásának és kompetenciájának újragondolását igénylő kérdéseket feszegetett. A projekt nemzetközi visszhangját tovább növelte, hogy szerte Európában az informatikus könyvtárosokat képző intézmények ugyanazzal a bizonytalansággal és ugyanazon kérdésekkel kényszerülnek szembenézni: mit hoz a jövő – a szakma és vele együtt a felsőoktatásban érintettek számára – a modern ipari társadalom és a globalizálódó, posztmodern tudástársadalom közötti átmenet időszakában?
2002-ben, a Thessalonikiben tartott „European LIS school” című konferencián fogalmazódott meg az a gondolat, hogy – a bolognai folyamaton túlmenően – dolgozzanak ki egy egységes tantervet a felsőfokú informatikuskönyvtáros-képzés számára. Az EUCLID3 és az ALISE4, a potsdami Fachhochschuléval együttműködésben, felkarolta és továbbfejlesztette a javaslatot. A SOCRATES program keretében az EU anyagilag is támogatta a 2005 végén lezárult projektet.

Tovább…

A könyvtári munka számítógépesítése a dokumentumok formai feltárása terén eleinte nem jelentette a munkafolyamat szó szerinti automatizálását, amennyiben a manuális adatbevitel továbbra is megkerülhetetlen maradt. A könyvtárak közötti rekordáttöltést lehetővé tevő Z39.50-es protokoll elvi haszna, hogy egy könyvről elegendő a világban egyetlen leírásnak készülnie, ami azután átemelhető bármely más könyvtári katalógusba. Az elv megvalósítása természetesen a nemzetközi szabványok következetes alkalmazását igényli. A nem latin karakteres adatok terén a probléma ennél is sokrétűbb. Jelen cikkemben a cirill betűs adatok gépi transzliterálása kapcsán felmerülő kérdésekkel kívánok foglalkozni.

1. Nemzeti és intézményi szabványok versus nemzetközi szabvány

2006 novemberében Efrosina Angelova, a szófiai Szent Cirill és Metód Nemzeti Könyvtár (továbbiakban: BNK) illetékes munkatársa egy beszélgetés során beszámolt arról, hogy a bolgár nemzeti könyvtár a 2007-es esztendő második felére tervezi a COBISS integrált könyvtári rendszerre való átállást, és az új rendszerre való áttérés keretében sort kerítenek a cirill betűs adatok gépi transzliterálására, amelynek köszönhetően cirill betűs dokumentumok esetén mind a cirill, mind a latin betűs keresés megvalósíthatóvá válik, ami jelenleg nem lehetséges. A kérdésre, hogy a transzliterálást milyen szabvány alapján végzik, Angelova asszony úgy válaszolt, hogy a Bălgarski dăržaven standart-ot (Bolgár nemzeti szabvány, BDS) veszik alapul1, de a rendszeren belül lehetőség van arra, hogy a Z39.50-es protokoll használatakor a rekordimportálást végző intézményben használatos szabvány szerint történjen a transzliterálás. A washingtoni Kongresszusi Könyvtár (LOC) például a BNK munkatársai által eszközölt beállításoknak köszönhetően a saját transzliterálási táblázata alapján átkódolt rekordadatokhoz jut.
Tovább…

Stykalina, O. S.: Knižnyj rynok: izdateli – čitateli – knigi c. írását  (Naučno Tehničeskaâ Informaciâ. Ser. 1. Org. i Metodika Inform. Raboty, 2006. No. 6. 9-17. p.) Hangodi Ágnes tömörítette.

2005 szeptemberében lezajlott a hagyományos moszkvai nemzetközi könyvkiállítás és -vásár, amely ez alkalommal is az orosz könyvkiadás sikerét hozta: több mint kétezer résztvevő, mintegy húszezer kötetnyi újdonság a standokon, rengeteg látogató. Mindez a könyvkiadás szükségességét, a társadalomban betöltött fontos szerepét bizonyítja. Azonban ez mégsem ilyen egyszerű…
Az kétségtelen, hogy az orosz könyvkiadás napjainkban viharosnak mondható fejlődésen megy keresztül, ezt bizonyítják a Központi Bibliográfiai Intézet igazgatója, V. A. Szirozsenko által a nemzetközi könyvnapon, 2005 áprilisában közölt adatok: 2004-ben az orosz kiadók kb. kilencvenezer címet jelentettek meg, ezzel Oroszország a világ egyik legnagyobb könyves hatalmává vált. Az előző évi adatokhoz képest ez nyolcezres növekedést mutat. Az éves példányszámokat illetően azonban már nem ilyen rózsás a helyzet: a 685,9 millió példány az összlakosság számára vetítve lakosonként mindössze 5 kötetet jelent. Európa országaiban ugyanez a szám 10–12, és 1991-ben még Oroszországban is 11 kötet volt. A szakemberek számításai szerint a könyvpiac jelenlegi évi másfél milliárd dolláros kapacitása 30–50 százalékkal nőhet a közeljövőben.

Tovább…

Vizuális, elektronikus, digitális

Sajátos pozíciót foglal el a most bemutatásra kerülő könyv a hazai könyvtártudományi, informatikai tankönyvek sorában. Az elektronikus könyv formában való megjelenéssel a mű önmaga illusztrációját adja.1 Az internetes megjelenést a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2006-ban nyújtott támogatása tette lehetővé. A könyvet a Hallgatói Információs Központ Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtárából töltheti le az olvasó – tetszés szerint – HTML, PDF vagy Word formátumban. A digitális kultúra új publikálási modellje így nagyon hamar testközelbe kerül minden különösebb magyarázat nélkül. Az érdeklődő hallgatók fizikai tértől függetlenül, egyszerre többen is használhatják ugyanazt a dokumentumot. A nyílt hozzáférés sem kíván túl sok magyarázatot, amikor a használók elektronikus formában, ingyenesen, online férhetnek hozzá a szakirodalomhoz. És persze még sorolhatnánk azokat a témaköröket, amelyek tanulmányozásához valóban a legmegfelelőbb forma az elektronikus könyv (elektronikus könyv, digitális könyvtár, metaadatok stb.).
A Hallgatói Információs Központ oldalára érve (www.hik.hu) a felső menüsorból a „Könyvtár, tankönyvtár” felé menjünk tovább, majd a „Digitális tankönyvtár”-at válasszuk ki. Itt a böngészésre kattintva először a dokumentumtípusok közül válasszuk ki a könyveket, ahol tudományterületenkénti bontásban jelennek meg az online elérhető művek.
Tovább…

A könyves szakma és a nemi szerepek (gender-studies) közös szempontú megközelítése
A nők és a könyvek kapcsolata Die Freundinnen der Bücher. –  Königstein ; Taunus : Ulrike Helmer Verlag,  2001. és 2003.
ISBN 3-89741-033-8
ISBN 3-89741-102-4

Jóllehet a „gender-studies” eredményeinek ismerete, illetve magának az ismeretkörnek művelése Magyarországon sem ismeretlen terület, a recenzens számára mégis meglepő volt, hogy a nemek tanulmányozásához a könyves szakma újabb adalékokkal szolgálhat. A megállapítás fordítottja is igaz: a könyves szakma megismerését a nemek tanulmányozását folytató ismeretkör jelentős mértékben árnyalhatja, színesítheti. A meglepetés másik részét pedig az jelentette, hogy a két ismeretkör szintézisének eredményeit bemutató mű a német könyvpiacon nyomtatásban is meg tudott jelenni, pontosabban szólva a téma kifejtésének több kötetét is közre tudták adni, hiszen a recenzió apropóját a téma második kötetének megjelenése, illetve a harmadik kötet tervezete adta.

Tovább…

Korszerű könyvtár ódon falak közt

Univerzitná knižnica v Bra-tislave : multifunkčné kultúrne centrum = The University Library in Bratislava : the multifunctio-nal cultural centre / [zost. Tibor Trgiňa]. – Bratislava : Univerzitná Knižnica, 2005. – 80 p. ; 31 cm
ISBN 80-85170-83-3

A Pozsonyi Egyetemi Könyvtár (továbbiakban: PEK) mintegy 2 és fél millió dokumentumot számláló gyűjteményével Szlovákia második legnagyobb könyvtára, valamint az ország legrégebbi és legjelentősebb tudományos könyvtára. A közelmúltban állami finanszírozásból (!) került sor az intézmény ódon épületeinek felújítására, a könyvtár „multifunkcionális kultúrközponttá” alakítására. A 2005-ben befejeződő beruházás összköltsége majdnem elérte az 500 millió Sk-t, ami mai árfolyamon 3,7 milliárd forintnak felel meg.
Talán nem róható fel a sorsnak, hogy a könyvtár története nem egészen úgy alakult, ahogyan az illetékesek valamikor elképzelték. Kétszer is tervezték, hogy a könyvtár számára új épületet emelnek. A tervek azonban – szerencsére – soha nem jutottak el a megvalósulásig. Ma a könyvtárnak három épület ad otthont Pozsony óvárosában. Ezek közül kettő (a magyar királyi kincstári kamara egykori épülete, valamint a császári birtokok főigazgatójának, Leopold de Paulinak egykori palotája) közvetlen egymás mellett helyezkedik el, a harmadikat, az egykori klarissza rendi kolostort egy utca választja el a kamara épületétől. (Megjegyzendő, hogy a XIX. század első felében a kincstári kamara épülete a pozsonyi magyar diéta üléseinek helyszíne is volt.)
A PEK-et bemutató, szlovák és angol nyelvű reprezentatív kötetben a könyvtár, valamint a könyvtár épületeinek történetén túl részletes információkat, adatokat találunk a beruházás kitűzött céljaként megvalósult új, modern „multifunkcionális kultúrközpontról és könyvtárról”, valamint magáról a projektről. Az egyébiránt is gazdagon illusztrált kötetben az épületek tervrajzai útmutatást nyújtanak a könyvtári, illetve kulturális funkciók számára kijelölt épületrészeket, helyiségeket illetően.

Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (1) (3) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)