Címke: digitalizálás

Kulturális közkincsek feltárása nyílt bibliográfiai adatok révén

1. Bevezetés

A Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtára (továbbiakban: MNM KK) 2016-ban nyílttá tette online katalógusa összes bibliográfiai adatát.1 Tanulmányunkban általánosabb összefüggésrendszerbe ágyazva mutatjuk be az adatok nyilvánossá tételének elméleti hátterét.
Tovább…

A visegrádi országok könyvtárosai – immáron hagyományosan – évente tartott konferencián tárgyalják meg a régió könyvtári ügyeinek aktuális fejleményeit. A legutóbbi konferenciára 2016. május 31. és június 1. között került sor Brnóban Libraries V4 in the decoy of digital age (A V4 könyvtárak a digitális kor csapdájában) címmel. A téma-meghatározás általánosabb jellegéből adódóan a – régió országain kívülről is érkező – résztvevők átfogó képet nyerhettek a szakmát foglalkoztató kérdésekről és az azokra adható válaszokról, nem egyszer fedezve fel párhuzamosságokat mind a kérdésfelvetés, mind a lehetséges problémamegoldás tekintetében.
Tovább…

Kulturális digitalizálás

A könyvnyomtatás ígéret volt – és az internet?

A következő írás az Informatikai Vállalkozók Szövetsége és a Magyar Tudományos Akadémia „Digitális transzformáció”
című közös konferenciáján 2016. február 11-én elhangzott előadás szerkesztett, bővített változata.
(A konferenciáról itt tájékozódhatnak: http://ivsz.hu/esemenyek/mtadigitalizaciokonferencia)
Tovább…

A visegrádi országok könyvtárosai – immáron hagyományosan – évente tartott konferencián tárgyalják meg a régió könyvtári ügyeinek aktuális fejleményeit. A rendezvénysorozat egyik korábbi állomása Budapest volt, ahol a téma a könyvtári digitalizálás és szerzői jog összefüggése volt1.
Tovább…

Német térképtári szolgáltatások

Az információs társadalom évek óta intenzíven tárgyalt témája az adatok, információk, tudományos publikációk hozzáférhetővé tételének kérdése. Az információk összeadódásából, kombinációjából adódó szinergia mellett érvel az „Open Data”-t, „Open Access”-t (OA – szabad hozzáférés) támogatók tábora, míg a szerzői jogokra hivatkozva tartanák hagyományos keretek között a publikációkat a konzervatívok. Írásomban egy olyan német megoldást mutatok be, mely újszerű könyvári szolgáltatásokkal támogatja a legmagasabb szintű kutatást, de szem előtt tartja a széles körű elérhetőség szempontját is.
Tovább…

A tudomány könyvtári ünnepe

Valóságos könyvtár – könyvtári valóság II. konferencia az ELTE Bölcsészettudományi Karán

A szakma, az egyetemi hallgatóság, a kutatók és a gyakorló szakemberek közös elvárása, hogy felsőoktatási műhelyeink a könyvtártudomány élő központjaiként működjenek új kezdeményezések és tudományos összegzések gyújtópontjában. Az információtechnológiai változásokra nyitott szakemberek külföldi példákért, párhuzamos tapasztalatok megvitatásáért mind gyakrabban fordulnak a világháló kínálta lehetőségekhez, de a valóságos könyvtárakkal fenntartott személyes kapcsolatot nem pótolja a hatásosan prezentált információk virtuális tára, s a tapasztalatcsere közvetlensége hiányában könnyen elszakadhatunk a könyvtári valóságtól a megosztások, kommentek közegében.
Tovább…

Helyismeret változó felhasználói környezetben

A százéves Budapest Gyűjtemény mai törekvései

Százegy évvel ezelőtt, 1914. május 1-jén egy használaton kívüli belvárosi iskolaépületben megnyílt a Fővárosi Könyvtár új központja. Ideiglenes állomáshelynek szánták a tervekben már létező, „amerikai méretű” budapesti kulturális szolgáltató komplexum küszöbönálló megépítésig. Az ügy azonban a pénzügyi visszaesés és az ellenérdekelt döntéshozók ellenállása miatt halasztást szenvedett. Aztán közbejött egy világháború. Így 1931-ig, a ma is működő könyvtárpalota megnyitásáig ez a provizórikus intézmény volt a főváros legnagyobb közkönyvtára. 1914-ben itt kapott először külön elhelyezést és önálló szolgáltatási funkciót a könyvtár várostörténeti részlege. Ezért ezt az időpontot tekintjük a Budapest Gyűjtemény születése napjának, noha tudjuk, hogy annak valódi története a 19. századra nyúlik vissza. A centenáriumi alkalmat* azonban nem az emlékezésre, hanem az időszerű fejlemények számbavételére szeretnénk felhasználni: szembenézésre a mai kihívásokkal és annak felvázolására, hogy a százéves bibliotéka örökségének mai hordozóiként merre keressük az előrelépés újabb irányait.
Tovább…

Bevezetés
2014 márciusában zárult le az Európai Bizottság által finanszírozott három éven át tartó ENUMERATE projekt, amely azzal a céllal indult, hogy megbízható statisztikai adatokat gyűjtsön az európai országok digitalizálási és digitális megőrzési tevékenységeiről, valamint a kulturális örökség online elérhetővé tételéről.
Tovább…

2012. október 18-án az Országgyűlési Könyvtárban (OGYK) az e-könyvek könyvtári kölcsönzéséről rendeztek vitafórumot1. Az eseményen szó esett egy európai kezdeményezésről is, amelynek célja a kereskedelmi forgalomban nem lévő (out-of-commerce2) kiadványokkal, mindenekelőtt az árva művekkel kapcsolatos szerzői jogi kérdések tisztázását jelentősen megkönnyítő informatikai rendszer létrehozása. Ekkoriban már több hónapos múltra tekintett vissza az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és az ARROW (Accessible Registries of Rights Information and Orphan Works towards Europeana) program magyarországi megvalósításában érdekelt szervezetek közötti együttműködés. E cikk arra vállalkozik, hogy a szakmai nyilvánosságot tájékoztassa a program közelebbi mibenlétéről és az elért eredményekről. Az ARROW bemutatása egyben jó alkalom a könyvtári digitalizálás tágabb jogi környezete és a felmerülő innovatív megoldások ismertetéséhez.
Tovább…

Az újabb kori – nem pusztán az adókivetés és a katonaállítás alapjául szolgáló – népszámlálások felbecsülhetetlen értékű információval szolgálnak az adott időszak társadalmi viszonyairól. Adataik nélkülözhetetlenek a társadalomtudósok, a gazdasági és politikai döntéshozók, a gazdaság-, népesség-, társadalom- és helytörténészek munkájához. A cenzusok mindenkori kérdésanyaga, a kapott válaszok összefüggéseinek értelmezése bepillantást engedhet régmúlt korok embereinek gondolkodásmódjába; az adatok elemzése fordulatot hozhat még korábbi időszakok történeti értékelésében (e helyütt elegendő csak arra utalnunk, miként változtatta meg a II. József-féle 1784–1787-es összeírások eredményeinek ismerete a török hódoltság korának népességszámáról való tudásunkat). Ennek a hatalmas méretű és jelentőségű anyagnak a lehető legszélesebb körben való hozzáférhetővé tétele közérdek – de egyben rendkívül nehéz feladat is.
Tovább…

Duranceau, Ellen Finnie: The “Wealth of Networks” and institutional  repositories: MIT DSpace, and the future of the scholarly commons (Library Trends, Vol. 57. No. 2. Fall 2008. pp. 244–261.) című tanulmányát Viszocsekné Péteri Éva tömörítette

Távoli kép tízezer láb távolságról

Yochai Benkler 2006-ban megjelent könyve, a The wealth of networks* (A hálózatok gazdagsága) azokat a hatalmas változásokat írja le, melyeket a világháló hozott az egyetemek számára. Az előnyöket azok a szerzők élvezhetik, akik a weben bárhol meg tudnak jelenni, az intézményi repozitóriumok pedig a folyamatos azonosításnak és megőrzésnek egyedülálló kombinációját, az intézmény történeti környezetét jelentik, és nagyobb kereshetőséget kínálnak. Az új információgazdaságban nem meglepő, hogy ezek a repozitóriumok gyorsan helyet kaptak a kutató egyetemeken és intézetekben. Az első, 2002. évi kezdeményezés óta széles körben elterjedtek: 2005 elején az USA-ban már a doktori iskolát működtető egyetemek 40%-ában volt intézményi repozitórium, az archívumokat figyelő OpenDOAR honlap szerint számuk 2007 decemberében meghaladta az ezret. Ez a gyors növekedés valószínűleg Benklert sem lepte meg. Az új, behálózott információgazdaság leírása olyan, mintha az intézményi repozitóriumokat írta volna le: nem piaci mechanizmusokra épülnek, az egyének közös tevékenységét támogatják.
Természetesen minden új szolgáltatást vagy eszközt folyamatosan fejleszteni kell, hogy lépést tudjon tartani az újonnan jelentkező igényekkel és elvárásokkal, megtalálja és megőrizze használóit. Van néhány olyan terület, amely megérett a fejlesztésre: a kutatások egyre inkább adatvezéreltté válnak, több tudományágat érintenek, így az igény növekedni fog, és egyre nagyobb nyomást gyakorol az adatkezelés, adatfelügyelet és adatarchiválás támogatására. Az intézményi repozitóriumok ezeket az igényeket ki tudják elégíteni, ezért előreláthatólag szaporodnak majd az adatkezeléssel összefüggő szolgáltatások. Ezt a növekedést ösztönözni fogja, hogy a kutatók teljesíteni akarják az olyan finanszírozók követelményeit, mint amilyen a National Institute of Health-é (NIH). Az egyetemi oktatóknak sem idejük, sem forrásaik nincsenek a nagy adatállományok kezelésére, ezért ezt az intézményi repozitóriumokra hárítják.
Tovább…

Az Elektronikus Periodika Adatbázis Archívum (EPA) weboldalán 2008-ban a következő felhívás jelent meg az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Dokumentum Központ védjegyével:
„2008-ban a MEK Egyesület megbízásából, az Internet Szolgáltatók Tanácsának támogatásával, digitalizálásra került az Irodalomtörténeti Közlemények 1891 és 2003 között megjelent, közel 400 db. füzete. Az Országos Széchényi Könyvtár várja mindazok jelentkezését, akik szöveges fájlban (TXT, RTF, DOC stb.) szívesen elküldenék az ItK egy vagy több archivált füzetének tartalomjegyzékét. A szöveget csatolt fájlként e-mail-ben kell elküldeni […] vagy WEB FTP-vel lehet felölteni […]”.1
Az Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) digitalizált füzeteinek tartalomjegyzék-készítési munkálataiba három egyetem kapcsolódott be kurzusok tananyagába illesztett gyakorlattal. A cikk erről a kísérleti együttműködésről, a munkálatok során szerzett tapasztalatokról és az elkészült metaadatok újrahasznosulásának lehetőségeiről szól, egyúttal áttekinti az ItK kutathatóságának segédeszközeit: repertóriumokat, bibliográfiákat, adatbázisokat, és kísérletet tesz annak érzékeltetésére, mennyiben sikerült az egyetemi stúdiumokon folyó feldolgozással az ItK kereshetőségéhez és tartalmának hozzáférhetőségéhez hozzájárulni.


Tovább…

BERGER, Sherri: The evolving ethics of preservation: redefining practices and responsibilities in the 21st century című tanulmányát (The Serials Librarian, 57. vol. 2009. 1–2. no. 57–68. p.)
Viszocsekné Péteri Éva tömörítette.

A megőrzés etikájának fejlődése

Az elmúlt évtizedekben a megőrzéssel foglalkozó szakemberek sokat foglalkoztak a szakterületüket érintő etikai kérdésekkel. Egységes meghatározás nincs, a szakemberek által használt nyelvezet nagyon változó. Egyesek odáig mennek, hogy az etikát az erkölcstannal (morality) teszik egyenlővé, míg mások a felelősségre vonhatóság (accountability) szinonimájaként használják. A különböző megközelítésekből összefoglalható a megőrzés etikájának lényege: miért kell védenünk a rögzített kultúrát (cultural record)? Ez kinek a feladata? Mit kell kiválasztani? Hogyan kell a munkát elvégezni?
Több tudós is állítja, hogy a múlt megőrzése etikai tevékenység. James H. Billington érvelése arra az elméletre épül, hogy a kollektív emlékezet közvetlenül kapcsolódik a kulturális alkotások fizikai gondozásához. A könyvtárosok és a levéltárosok a rájuk bízott egységek megőrzésével és elérhetővé tételével döntő szerepet játszanak az emberiség fejlődésében. Billington az információs szakembereket arra bátorítja, hogy a megőrzésre vonatkozó döntésük meghozatalakor vizsgálják széles körben az etikai következményeket.1 Abby Smith szerint a kulturális örökség igazi közkincs, különösen egy demokratikus társadalomban. Véleménye szerint azok a nemzetek, amelyek kulturális örökségüket nem tudják birtokolni és ellenőrzésük alatt tartani, mindenféle hazugságokkal könnyen félrevezethetők és rabságban tarthatók. Ezt 2007ben írta, amikor az USAban kétségbe vonták a nemzeti örökséget, csökkent a kulturális értékeket őrző intézményeknek a közpénzekből történő támogatása, és az információszabadság többé nem tényleges (de facto) jog2. Míg ezek a szerzők azt állítják, hogy a megőrzés lényegében etikai elv, egyikük sem foglalkozik a könyvtárak felelősségével, hogy tartani tudják magukat ehhez az elvhez. Ebbe az irányba mutat Patricia Battin és Maxine K. Sitts cikke3, amelyben a szerzők a megőrzést lényegében a könyvtárak küldetésében az egyik alapfeladatnak tekintik. Véleményük szerint, ha a könyvtárak hisznek abban, hogy etikai felelősségük a jogos hozzáférés biztosítása, és a megőrzésre irányuló szabályok tovább növelik ezt a jogosultságukat, akkor a megőrzés ezeknek az intézményeknek a morális felelőssége. Más szóval, a könyvtáraknak mindaddig törekedniük kell a felhasználók számára az információ elérhetőségének biztosítására, ameddig igénylik és szükségük van rá. Glenn Dingwall az etika szakmai dimenzióit feszegeti; megállapításai elsősorban a levéltáros szakmát érintik, de a könyvtárosokra is alkalmazhatók. Véleménye szerint az etika közvetlenül a professzionalizmushoz kötődik4.
Tovább…

CEYNOWA, Klaus
CEYNOWA, Klaus: Mass digitization strategy of the Bavarian State University (IFLA Journal, 35. vol. 2009. 1. no. 18–24. p) című tanulmányát Dévai Péter tömörítette.

A Bajor Állami Egyetem főigazgató-helyettese arról a projektről számol be, melynek célja, hogy a müncheni székhelyű intézményben a Google-lal együttműködve több mint 1,2 millió könyvhöz lehessen online hozzáférni.
A digitális kor könyvtárának jövőjével, vezetésével, pénzügyi tervezésével, marketingjével foglalkozó szakember kifejti nézeteit a könyvtárak jövőbeli szerepéről is, különös tekintettel az épületekben működő, hagyományos (bricks and books) intézményekre. Az internet mára az információk kutatásának, elosztásának és használatának fő eszköze, az információs infrastruktúra meghatározó része lett. Az 1981 után született generációk, az ezredforduló gyermekei már úgy nőttek fel, hogy felhasználóbarát webes technológiákat használtak, és számukra – egyetemistaként, fiatal kutatóként, üzletemberként, oktatóként vagy szakemberként – a lehető legtermészetesebb, hogy a digitális szolgáltatásokat helytől és időtől függetlenül közvetlenül elérik. Az információ csak akkor megfelelő, ha „egy kattintással” megtalálják az interneten, egyébként nem érdemes vele foglalkozni. 2006-ban egyetemi hallgatók körében végzett OCLC közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 64%-a a keresőmotorokat, 30%-uk az „online könyvtárakat” adta meg, mint amelyek a legjobban megfelelnek kutatási szokásaiknak, és csak 24%-uk említette a hagyományos könyvtárakat. A konkrét információkeresésekre 72%-uk használ keresőrendszereket, 14%-uk a hagyományos könyvtárakat, 10%-uk az elektronikus könyvtárakat veszi igénybe. Nagyjából ugyanezek az arányok jellemezték az eredményeket, amikor amerikaiak reprezentatív mintáját kérdezték meg, hol néznének utána adott tudományos kérdésekhez kapcsolódó információknak. Amikor különböző tudományterületeket művelő tudósoktól aziránt érdeklődtek, milyen gyakran járnak könyvtárba, a 2002-es évre vonatkozóan a megkérdezettek 40%-a válaszolta, hogy hetente legalább egyszer. A 2006-os évre ez az arány már csak 22,5% volt, a 2011-re vonatkozó előrejelzés pedig 18,5%-ot mutat. Az egyes szakterületeket vizsgálva érdemes megjegyezni, hogy a bölcsészek a „legszorgalmasabb” hagyományos olvasók, hiszen 40%-uk még 2011-ben is hetente legalább egyszer be fog menni a hagyományos értelemben vett könyvtárba. A számos közvélemény-kutatás eredményéből és az olvasói szokások egyértelmű változásaiból az a következtetés vonható le, hogy a nyomtatott és az elektronikus média eddigi „békés egymás mellett élését” a jövőben egyre inkább felváltja az utóbbi térnyerése, és az eddigi „valódi” könyvtárak a kulturális örökség őrzőivé, illetve kommunikációs és kulturális csereközpontokká fognak válni.
Tovább…

MÜHLBERGER, Günter – GSTREIN, Silvia
MÜHLBERGER, Günter – GSTREIN, Silvia: eBooks on demand (EOD): a European digitization service (IFLA Journal, 35. vol. 2009. 1. no. 35-43. p.) c. tanulmányát Dévai Péter tömörítette.

Szakértői becslések szerint 1500 és 1800 között körülbelül 1 millió könyv jelent meg a világon, 1800 és 1900 között mintegy 5 millió, a 20. században pedig hozzávetőleg 20 millió. A szerzők véleménye szerint nem kell látnoki képesség ahhoz, hogy megállapítsuk, el fog jönni az a nap, amikor ezek a könyvek mind digitalizálva lesznek, és online elérhetővé válnak. Mindenesetre az időtényezőt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen még ha naponta el is készül néhány ezer könyv elektronikus változata, a munka akkor is több évtizedig fog tartani. (A recenzens megjegyzése: vajon megvalósítható ez a gigászi feladat, és szükség van-e minden megjelent könyv digitalizálására?)
Ma még ugyanis messze vagyunk ettől: a gyakorlatban a kutatók nem tudják elkerülni, hogy felkeressék azt a könyvtárat, ahol az általuk keresett könyv megvan, különösen az 1800 előtt megjelent kötetek esetében. A probléma részleges megoldásaként több könyvtár reprográfiai osztálya nyújt olyan szolgáltatást, melynek keretében az olvasók megrendelésére a kért könyvoldalakat digitalizálják. Az EOD szolgáltatás azonban nagyobb szabású feladatok megoldását tűzte ki célul: átfogó, automatizált megrendelési rendszert és a digitalizált változat jó minőségben történő továbbítási rendszerét kívánta kidolgozni. Mindezt könyvtári hálózatban kellett megvalósítani, csökkentve az egyes könyvtárak munkaterhelését. Nemcsak azt kellett lehetővé tenni, hogy a szolgáltatás a részvevő könyvtárak honlapján elérhető legyen, hanem azt is, hogy integrálódjék az intézmények könyvtárközi kölcsönzési szolgáltatásaiba és a megfelelő katalógusokba is.
A célok megvalósítására a Tiroli Egyetemi és Regionális Könyvtár vezetésével 13 könyvtár nyújtotta be a „Digitalizálás rendelésre” elnevezésű projektet az Európai Bizottság eTEN programja keretében. A projektben általában az egyes országok vezető állami könyvtárai vettek részt, Magyarországot az Országos Széchényi Könyvtár képviselte. Időtartamát 2006 októberétől 2008 júniusáig tervezték, a szolgáltatás azonban EOD Network néven tovább folytatódik, a jövőben új partnereket és új, megrendelésre teljesített szolgáltatásokat kívánnak bevonni az együttműködésbe.
Tovább…

Akik tehetik, és el tudnak utazni, azoknak bizonyosan maradandó élményt kínálnak az IFLA éves konferenciái, de a fizikai jelenlét hiányában is érdemes végigfutni az éppen aktuális konferencia előadásain. Az elhangzó előadások mindig jól reprezentálják a könyvtáros szakmát leginkább foglalkoztató témákat. A reprezentáció mellett ugyanakkor új információkat, a korábbi témák ismeretében pedig trendeket figyelhet meg az újdonságokra érzékeny érdeklődő. Ha már személyesen nem lehetünk jelen a több ezer könyvtárost vonzó mega-konferencián, a számítógép előtt ülve itthonról talán még kényelmesebben is áttekinthetőek a legújabb fejlesztésekről-fejleményekről szóló híradások.
Az előadások begyűjtése maga is felér egy kisebb kalanddal. Az IFLA honlapjára1 klikkelve az éves konferencia teljes programját kell végigböngészni, ahol a szekcióülések alapján rendszerezett előadások sokatmondó címekkel vonzzák az érdeklődőt, a címek alapján azután általában letölthető a teljes szöveg (rendszerint több nyelvű változata) PDF-formátumban. Ezután következik a kaland-rész: vajon mit rejtenek a címek?
A válogatás természetesen szubjektív, hiszen a kínálat óriási. Összesen 224 esemény történt a konferencia hivatalos programjában, igaz, ez nem mind előadás, vannak köztük elnöki- és szekció-megbeszélések, valamint egyéb programok is. Ebben az évben három téma előadásaiból válogattam, amelyek itthon is bizonyára érdeklődésre tarthatnak számot: a digitalizálás néhány aktuális kérdése, a nemzeti bibliográfia jelenével és jövőjével foglalkozó előadások és tanulmány, valamint a teljesítménymutatók és –mérés kérdésköre.
Tovább…

SANDLER, Mark:
Disruptive beneficence: the Google Print program and the future of libraries és
MILNE, Ronald:The Google Library Project at Oxford.
(Internet Ref. Serv. Q. 10. vol. 3–4. n. 5–28. p.)
tanulmányait Dévai Péter foglalta össze.

A Google és a könyvtárak kapcsolatával foglalkozó tematikus számban két cikk foglalkozik a Google Print programmal és annak szakkönyvtári alkalmazásával. Az elsőben Mark Sandler, a The University of Michigan University Library gyűjteményfejlesztő munkatársa ismerteti a Google Print programot, mellyel kapcsolatban 2004. december 14-i bejelentése óta rendkívül sok kérdés merült fel a különböző prezentációkon és a Google-hoz érkezett leggyakoribb kérdésekben. Bármit gondolnak is a könyvtárak, könyvkiadók a programról, egy biztos: nem szabad azt hinniük, hogy az csak egy kis változást jelent a munkájukban, egyébként nagyjából minden marad a régiben. Mint minden technológiai áttörés esetén, most is elengedhetetlen, hogy a könyvtárak jövőjük tervezésekor számoljanak ezzel a kezdeményezéssel.
A program lényege tehát az, hogy a Google észak-amerikai és Egyesült Királyságbeli egyetemi könyvtárak több millió kötetét tervezi digitalizálni. Az indításkor a Harvard, a Michigan, a New York Public, az Oxford és a Stanford ajánlotta fel köteteit különböző mértékben. A soha nem látott mennyiségű konverzió munkafolyamatát és szabályait több évig dolgozzák ki, melynek során a partnerkönyvtárak folyamatosan visszajelezhetik, hogy az elkészült példányok megfelelnek-e saját állománygyarapítási és állományvédelmi szabványaiknak. A program végrehajtása sok millió könyv visszakeresését teszi lehetővé, és természetesen maga a könyv is elérhetővé válik az egész világon, mégpedig térítés nélkül, ami az emberi tudás hihetetlen mértékű demokratizálását jelentené, és talán csak a könyvnyomtatás feltalálásához hasonlítható.
Tovább…

Két hónap alatt CD-ROM: megcsináltuk és maguknak is sikerülhet!

A szerzők “Two mounths to a CD-ROM: We did it and so can you! (The Fourth International Conference on New Information Technology, Budapest, 1991. dec. 2-4. pp. 109-120.) c. tanulmányát Orbán Éva fordította.

1. Bevezetés

Az utóbbi néhány évben az elektronikus CD-ROM kiadás hihetetlenül gyors fejlődésének lehettünk a tanúi. Jelenleg több, mint 1500 CD-ROM cím kapható kereskedelmi forgalomban.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)