2011. 1. szám

Tartalom

Abstracts   5
Rezümék

TANULMÁNYOK

SIPOS Magda: Kis magyar diktatúratörténet – indexekben és könyvtári selejtezésekben elbeszélve   11
DÖMSÖDY Andrea: Az információs műveltségről alkotott nézetek   40
BOGNÁR Noémi Erika – KOZMA Zsófia – TORMÁSI Gabriella – TÓTH Máté: A könyvtári blogok mint virtuális közösségi terek   59
NAGY Attila: Lehetünk-e ismét emelkedő nemzet? PISA 2009: eredmények, összefüggések   75

ELŐDEINK

SZABÓ Sándor: Ki is volt Szabó Károly?   81
POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella: Németh János magyarországi nyomdászattörténete, a Memoria typographiarum  (1818)   90

KITEKINTÉS

HAJNAL WARD Judit [et. al.]: Gyakorlati bibliometria: a tudományos tevékenység értékelése könyvtári eszközökkel   107
FEIMER Ágnes: Fiatalok egyenlő eséllyel: mit tehet a könyvtár? Projektek és példák néhány európai országból   133
ELEK Judit: Terrorizmus a könyvtárban, terroristák a könyvtárban, avagy a PATRIOT Act (kettős) hatása az Amerikai Egyesült Államokban  145
SCHWAMM, Hartmud – STEPHANS, Derek – CLEEVE, Marigold: A nemzeti könyvtárak marketing-irányultsága (Ism.: Viszocsekné Péteri Éva)   155

KÖNYVSZEMLE

A magyarországi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1921–1944. (Szerk. Ferenczyné W. Lidia) (Ism.: Pogány György)   163
Hálóba fogott hajók. Online hajózási információk. (KISZL Péter: Hálózati révkalauz : magyarországi hajózási információforrások az interneten ) (Ism.: Vörös Klára)   170
A reáltudományok magyarországi könyvészete. (GAZDA István: Bevezetés a reáltudományok magyarországi könyvészetébe) (Ism.: Szabó Sándor)   173

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ
REFERÁTUMOK

Abstracts

STUDIES

Short history of Hungarian dictatorship: indexes and library weeding
SIPOS Anna Magdolna

The author published the history of politically motivated book withdrawals in the period 1945 through 1950 and a content analysis of indexes in the earlier issues of this journal (3 and 4, 2007). This time she presents the lists published in 1952-1953 as well as the lists of library weeding in the period 1962-1966. She outlines in short the social and political processes in the background, as well as the distorted relations in literature and the arts. Then follows an analysis of works included in the lists from the points of contents and subjects, and a comparison with lists issued earlier.
The three lists published in 1952-1953 included 14 487 works. It was the aim of withdrawals to discard works serving the tastes of „philistines”, and to keep in libraries the works which reflected the principles of Socialist realism. From the collections maintained from public money many works of fiction and youth literature have been evaluated as valueless, although popular with readers, thus disregarding the pluralism of tastes.
In the period 1962-1966 five central lists appeared about the withdrawal of a total of 2 700 works. The lists were actually not about withdrawal but about weeding, and were prepared in co-operation with the newly established Library qualification committee. The lists included vulgar works of political agitation from the fifties, as well as scientific and non-fiction works outdated from a professional point. The relevant lists are analysed in detail.
Tovább…

Rezümék

Tanulmányok

Kis magyar diktatúratörténet – indexekben és könyvtári selejtezésekben elbeszélve
SIPOS Anna Magdolna

A politikai indíttatású könyvkivonások 1945 és 1950 közötti esemény- és politikatörténeti számbavételét, valamint az indexek részletes tartalmi elemzését a folyóirat korábbi számaiban publikálta a szerző (Sipos, 2007. 3. és 4. sz.), mostani írásában az 1952–1953-ban kiadott jegyzékeket és az 1962 és 1966 közötti könyvtári selejtezési listákat mutatja be. Röviden vázolja a háttérben meghúzódó társadalmi, politikai folyamatokat, az irodalmi és művészeti élet torz viszonyait, majd a jegyzékeken szereplő műveket elemzi tartalmi és tematikai szempontból, és összeveti a korábban kiadott jegyzékekkel.
Az 1952–1953-ban megjelent három kivonási jegyzéken összesen 14 487 mű szerepelt. A kivonások célja, hogy a „kispolgári ízlést” kiszolgáló műveket leselejtezzék, és a szocialista realizmus elveit tükrözők maradjanak a könyvtárakban. A közpénzeken fenntartott könyvtári gyűjteményekből tehát kivonásra ítélték az irodalmilag – joggal – értéktelennek ítélt, de az olvasók körében népszerűnek számító szépirodalmi és ifjúsági műveket, amivel figyelmen kívül hagyták az ízlésbeli pluralizmus érvényesülését.
1962 és 1966 között öt központi jegyzék jelent meg, összesen 2 700 mű kivonásáról. A jegyzékek nem kivonásról, hanem selejtezésről szóltak, és szakmai indokokra hivatkozva egy újonnan felállított Könyvtári Minősítő Bizottság közreműködésével készültek. A listákon az ötvenes évek politikai agitációjának vulgárisabb művei és a szakmai szempontból elavult tudományos és ismeretterjesztő művek szerepeltek. A szerző részletesen elemzi e jegyzékeket is.
Tovább…

„A nemzeteket úgy likvidálják, hogy legelőször elveszik az emlékezésüket.
Megsemmisítik könyveiket, műveltségüket, történelmüket.
És valaki másféle könyvet ír, más műveltséget nyújt, és más történelmet
gondol ki nekik. A nemzet lassan nem érti jelenét és elfelejti
a múltját.”
(Milan Kundera: A nevetés és a felejtés könyve)

A politikai indíttatású könyvkivonások 1945 és 1950 közötti esemény- és politikatörténeti számbavételét, valamint az indexek részletes tartalmi elemzését a Könyvtári Figyelő korábbi számaiban1 közöltük. Most az 1952-ben és 1953-ban kiadott jegyzékek, valamint az 1962 és 1966 közötti könyvtári selejtezési listák bemutatására vállalkozunk. A korábbiakhoz hasonlóan itt is fontosnak tartjuk a listák eseménytörténetének és a háttérben meghúzódó társadalmi, politikai folyamatoknak rövid bemutatását, de a leglényegesebb a jegyzékeken szereplő művek számszerű összegzése, tartalmi és tematikai megoszlásának ismertetése.
Amikor az 1952 és 1966 közötti könyvkivonásokról beszélünk, feltétlenül szót kell ejtenünk néhány kutatás-módszertani kérdésről is. Az 1945 utáni indexekről, az ideológiai, politikai célú könyvkivonásokról eddig megjelent írások rövid, mindössze egy-két éves ciklust fogtak át, ám a most bemutatásra kerülő időszak ennél jóval nagyobb időintervallumot, tizennégy évet ölel fel. A feldolgozott időszak alatt jelentős gazdasági és társadalmi, politikai és ideológiai változások zajlottak hazánkban. A most tárgyalásra kerülő ciklus magában foglalja a személyi kultusz legkeményebb éveit, az 1953-as enyhülést, az 1956-os forradalomhoz vezető éveket, az 1956 utáni restaurációt és konszolidációt, hogy majd a kulturális élet területén az 1960-as évek első felében bekövetkezett látszólagos normalizálódással fejeződjék be.


Tovább…

Az információs műveltségről alkotott nézetek

1.  A nézetek fogalma, szerepe

A konstruktivista pedagógia megközelítése szerint tudásunk saját konstrukció eredménye. Hogy az új ismeretek milyen mértékben, milyen minőségben, milyen összefüggésben épülnek be a tanulók tudásába, attól függ, milyen előzetes nézetekkel, ismeretekkel rendelkeznek az adott témakörben, milyen szerkezetű és tartalmú az a struktúra, amelyben a tanulók megpróbálják elhelyezni az új elemeket. A beleillőket stabilan beépítik, a bele nem illőket eltorzítják, átértelmezik, elfogadhatóvá teszik, vagy teljesen kizárják. Így a korábbi pedagógiai paradigmákhoz képest újdonság, hogy a pedagógiai érdeklődés középpontjába a gondolkodási struktúrák, nézetrendszerek kerülnek.1
Az előzetes tudás tartalmával, struktúrájával kapcsolatos ismereteink tehát a tanulás folyamatainak megismerése szempontjából kiemelten fontosakká válnak. Ennek következtében a kutatás a nézetek és változásainak megismerése felé fordult. A kutatások fontos szempontja a megismerésen túl a megértés, vagyis nem a tökéletes nézetrendszer, világkép megtalálása a cél. A tudásrendszert birtokló tanuló számára nem az a kérdés, hogy az mások szerint mennyire hű képe, modellje az „objektív valóságnak”, hanem az, hogy milyen mértékben tud vele boldogulni, mennyire biztosítja cselekvései sikerességét, tehát mennyire adekvát, mennyire adaptív. Mindemellett egy jól felépített struktúrában kulcsfontosságú a meghatározó elemek, tartópillérek tartalma, minősége, szilárdsága. Ezek fogják meghatározni az új elemek helyét, és ezek segítségével konstruálhatók meg egy problémahelyzetben az újabb, szükséges tudáselemek. Ha úgy tetszik, a tanuló ember ezek segítségével próbálkozik, találgat, feltételez …
Tovább…

A könyvtári blogok mint virtuális közösségi terek

A tanulmány a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás
Fejlesztési Kar informatikus könyvtáros mesterképzés keretében megtartott
„Kutatószeminárium” hallgatói projektjeinek kutatási eredményei alapján
készült*.

A Tim O’Reilly első – San Franciscóban 2004. október 5–7. között megtartott – web 2.0 konferenciáját követően az új generációs világháló „tanai” futótűzként terjedtek a nagyvilágban. A könyvtárosok az elsők között adaptálták a fogalmat, és a nyomában járó szolgáltatási portfoliót a könyvtár világára, megalkotva a könyvtár 2.0 kifejezést és szolgáltatási környezetet (Miller, 2005). Jack M. Maness (2006) nyomán alakultak ki az elméleti keretek és kerültek egyúttal a gyakorlat talajára azzal, hogy felvázolta a legfontosabb szolgáltatások könyvtári megvalósíthatóságát. (Az olvasó talán emlékszik a KIT hírlevél Takács Dániel és Mikulás Gábor által jegyzett hírcsokrára – és a nyomában kialakuló élénk eszmecserére –, amely szintén Maness cikke alapján készült. Takács – Mikulás, 2006)
Maness (2006) szerint a könyvtár 2.0 elmélete négy fő tényező alapján jellemezhető:

  • felhasználó-központú;
  • multimédia tapasztalatot nyújt;
  • közösségi értelemben gazdag;
  • közösségi értelemben innovatív.

A blogokat tipikus web 2.0-ás szolgáltatásoknak tekinthetjük. Ahogyan a könyvtár 2.0 egyik fő üzenete a felhasználó-központú virtuális közösségek alakítása, az is világos, hogy a blogok könyvtári célú felhasználásából sokat profitálhatnak a magukat a város dolgozószobájaként, vagy újabban alacsony-intenzitású találkozóhelyekként újradefiniáló közkönyvtárak. A web 2.0 paradigma megjelenése óta a könyvtári blogok száma folyamatosan nő, ami azt jelzi, hogy egyre több könyvtáros érzi úgy, hogy az új média ezen formája megfelelő eszköz lehet mind az üzenetek felhasználók számára való eljuttatására, mind pedig a virtuális közösségi terek kialakítására.
Tovább…

PISA 2009 : összefoglaló jelentés : szövegértés tíz év távlatában / Balázsi Ildikó, Ostorics László, Szalay Balázs, Szepesi Ildikó. – Budapest : Oktatási Hivatal, 2010. 78 p. ISBN 978-963-87744-5-3

A tanulók tudását mérő nemzetközi programba (PISA – Programme for International Student Assessment), pontosabban annak előkészítésébe hazánk már 1998-ban bekapcsolódott. Ennek köszönhetően most valójában egy évtizedes kutatás-sorozat (2000–2003–2006–2009) eredményeire tekinthetünk vissza. Természetesen ennek a vizsgálódásnak is több évtizedes előzményei (pl. IEA)1 vannak, melyet rendszerint elfelednek megemlíteni a mai kutatási beszámolókat készítők, holott ezzel a jelenben dolgozók érdeme semmit nem csökkenne. „A múlt nem mögöttünk van, hanem azon állunk.”*
Nevezetesen a PISA folytatás és radikális megújítás együtt. A változás leginkább két pontban ragadható meg. Ezt a monitorozó jellegű felmérés-sorozatot a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hozta létre és tartja életben. Egyszerűbben szólva az IEA mögött főként az akadémiai körök álltak, itt pedig már a kormányzati, pénzügyi érdekcsoportoktól érkező megrendelések dominálnak. Ebből pedig szervesen következik a nézőpont változása. Az 1970-es évektől kezdődő IEA kutatások főként az iskolában tanultak megértését, megjegyzését ellenőrizték, a PISA viszont bevallottan a munkaerő piaca felől közelítve az eszközjellegű, a mindennapi életben működőképes, hasznosítható tudásra, a tanultak alkalmazási készségeire összpontosít.
Tovább…

Ki is volt Szabó Károly?

Bevezetés

Hazánkban a 19. század utolsó évtizedeiben nemzeti múltunk feltárása és megismerése a közérdeklődés középpontjába került. Ennek az elvárásnak elsődlegesen a nemzet szellemi értékeinek, az addig megjelent magyar nyomtatványtermésnek a bibliográfiai számbavételével lehetett megfelelni. Ezen túlmenően a kor uralkodó szellemi áramlata, a pozitivizmus is igényelte az egyes tudományok területén a széles körű adatgyűjtő, tényfeltáró munkák készítését.
Ebben az időben az élénk és gazdag irodalmi élet mellett a tudományok is gyors fejlődésnek indultak, s ezzel összhangban jelentős könyvkiadói és könyvkereskedői tevékenység bontakozott ki. Mindezek együttes hatására az 1800-as évek utolsó évtizedeiben egymás után készültek és jelentek meg a ma is nélkülözhetetlen, alapvető retrospektív nemzeti könyvészetek.
Ezek a munkák elsősorban a nagy „triász” tagjai, Szabó Károly (1824–1890), Petrik Géza (1845–1925) és Szinnyei József (1830–1913) fáradhatatlan tevékenységének köszönhetők. Közülük Szabó Károly volt az, aki elsőként készítette el a legkorábbi korszakra vonatkozó retrospektív nemzeti bibliográfiánkat, a Régi Magyar Könyvtárat. A szélesebb közvéleménynek csupán e fő művéről van ismerete, pedig rendkívül szerteágazó és sokoldalú munkásságot fejtett ki, korának elismert tudósa volt. Rendes tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Magyar Történelmi Társulat választmányának, s nyilvános rendes professzora a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemnek. Rendkívül gazdag történészi életművet hagyott az utókorra, több történeti munkája ma is forrásként szolgál a korszak kutatói számára. Mindezeken túl többek között Szophoklész, Euripidész drámákat fordított, gyűjtötte és kutatta a magyar népköltészet emlékeit, s ő volt az első magyar helynévgyűjtő.

Pályaszakaszok: jogász, tengerész, hellenista, történész, tanár, könyvtáros

Szabó Károly 1824. december 14-én született a Békés megyei Kőröstarcsán, ahol apja református lelkész volt. Itt töltötte gyermekéveit, s itt végezte elemi iskoláit. Középiskolai tanulmányait a híres debreceni református kollégiumban folytatta, itt hallgatta „felsőbb tanulmányait”, a jogot és bölcseletet 1839 és 1842 között. Itteni tanárai közül különösen Péczely József, a történelem és görög nyelv tanára volt rá nagy hatással, ő keltette fel benne a történelem és a hellén irodalom iránti érdeklődést.
Debrecenből Késmárkra utazott jogot és német nyelvet tanulni, ahol Hunfalvy Pál volt a tanára. 1843-ban-ban jogi vizsgát tett, s rövid ideig joggyakornokként is dolgozott. Hamar ráébredt azonban, hogy a jogi pálya nem neki való: egy szegény asszony holmiját kellett volna elárverezni, de ő megsajnálta, s mindenét visszaadta: „Én az ügyvédi diplomát akkor a láda fenekére csaptam, nem is vettem soha többé elő” – írta visszaemlékezéseiben.1
Tovább…

A külföldi és a hazai nyomdászattörténet-írás kezdetei

A külföldi szakirodalomban a nyomdászattörténeti írások tulajdonképpen a16–17. század fordulójától jelentek meg, de a téma tudományos feldolgozásának igénye a nyomdászat feltalálásának 200. évfordulója kapcsán vetődött fel komolyabban. Ekkorra már elegendő idő telt el ahhoz, hogy a legkorábbi nyomtatványokat és az azokat előállító tipográfiákat kellő történelmi távlatból lehessen szemlélni nem utolsósorban azért is, mert a 17. század derekának kiadványai már nagyon sok tekintetben eltérőek voltak az ősnyomtatványoktól. 1640-ben a lipcsei nyomdásztársaság hívta fel a jelentős német városokban dolgozó kollégák figyelmét a közelgő jeles jubileumra – 1540-ben még csak a wittenbergi officinákban emlékeztek meg Gutenberg neve napján a nagy eseményről – és az ünnepi rendezvények megszervezése mellett alkalom kínálkozott vonatkozó tudományos könyvek közzétételére is. Strassburgban még ebben az esztendőben napvilágot látott feltételezhetően Johann Adam Schragius tollából egy tipográfia-történeti munka, a Historia typographiae. Szintén 1640-ben határoztatott el, hogy össze kellene állítani az első nyomtatványok jegyzékét. Ettől kezdve a külhoni szakirodalom folyamatosan gyarapodott történeti munkákkal, illetve különféle elrendezésű és rendeltetésű könyvjegyzékekkel.
A mohácsi vész után három részre szakadt Magyarországon azonban a 17. század derekán nem csupán a nyomdászat volt még fejletlenebb, mint Európa szerencsésebb, nyugati felében, de a pezsgő tudományos élet feltételei sem voltak adottak.
Tovább…

Gyakorlati bibliometria: a tudományos tevékenység értékelése könyvtári eszközökkel

Könyvtárosként a mindennapi gyakorlatban figyelemmel kísérhetjük, milyen változásokat idéz elő az internet terjedése és az elektronikus környezet térhódítása a tudomány világában. Az előfizetéses könyvtári források, adatbázisok, a nyílt hozzáférésű folyóiratok és archivált anyagok révén lényegesen könnyebben juthatunk hozzá a publikált tudományos eredményekhez akár formális vagy informális közlemény, szakcikk, tanulmány, szakkönyv más és más szerző által írt fejezetei, konferencia-előadások, jelentések vagy ismeretterjesztő cikkek formájában. Ennek megfelelően változnak a könyvtárhasználók információkeresési szokásai a tudományos kutatás terén, beleértve a tudományos teljesítmény színvonalának felmérését. A tudományos kommunikáció és az egyes szakterületek publikálási szokásainak módosulása eredményeként a hagyományos tudománymetriai eszközök és mutatók nem minden tudományterületen képesek lépést tartani a tudományos munka (közlemények és kiadványok) értékelésével. Az új igények kielégítésére, a kutatói teljesítmény összetettebb értékelésére új módszerekre mutatkozik igény.
Tovább…

Fiatalok egyenlő eséllyel: mit tehet a könyvtár?

Projektek és példák néhány európai országból

A tanulmány a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban 2010. szeptember 22-én a „Könyvtárak a veszélyeztetett élethelyzetű gyerekekért és fiatal felnőttekért” címmel rendezett konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.

A könyvtárak világszerte fontos feladatuknak tartják, hogy szolgáltatásaik révén elősegítsék a hátrányos helyzetű rétegek beilleszkedését a társadalomba. Számos európai országban kiemelten figyelnek a fiatalokra, különösen a társadalmi kirekesztődés által fenyegetett csoportokra, akik speciális programok (amelyek kialakításában gyakran ők maguk is részt vesznek), lehetőségek nélkül egyébként soha nem válnának könyvtárhasználóvá.Ezek a programok arra is alkalmasak, hogy megváltoztassák a könyvtárról, könyvtárosokról alkotott, sokszor negatív képet a fiatalokban, és tudatosítsák bennük, hogy a könyvtár „nekik való” hely, amelynek jobbá formálásában, a számukra otthonos környezet kialakításában, az ő érdeklődésükre számot tartó rendezvények szervezésében ők is részt vehetnek, számítanak a véleményükre.
Tovább…

„A könyvtár maga az univerzum.”
(Umberto Eco)1

A szólásszabadság és az állam biztonságának konfliktusa

Jelen tanulmány a könyvtár intézményéhez kapcsolódó kérdésekkel foglalkozik, konkrétan azzal, hogyan érvényesülnek és mennyiben korlátozhatók az állampolgári alapjogok a könyvtárban. A 21. század elejére jelentősen megváltozott a könyvtár szerepe. Ez elsősorban a technikai fejlődéssel magyarázható, de más történelmi, politikai tényezők is szerepet játszottak benne. Az internethasználat ugyanis valóban alaposan megváltoztatta a könyvtári munkát mind az olvasó, mind a könyvtári szakember számára, de ez csak az egyik szempont. Gyorsabb és könnyebb lett az információ elérése, ami egyrészt előny természetesen, de másrészt jelentős veszélyforrás is lehet. Az internet, azaz a számítógépes könyvtár, a virtuális információ ugyanis nem csak ismeretszerzésre használható. A tudás megszerzéséből, birtoklásából nem következnek feltétlenül pozitív célok, hiszen az egykor oly békés könyvtár – bármilyen meghökkentően is hangzik – akár a terrorizmus eszközévé is válhat. (Ez a megállapítás természetesen a hagyományos könyvtárra is érvényes.) Ebből következik, hogy meg kell védeni az információ „birtokosát”, jelen esetben a könyvtár olvasóit és munkatársait, hogy ne kerüljenek kiszolgáltatott vagy akár életüket, testi épségüket is veszélyeztető helyzetbe. Aktuális tehát a kérdés, mennyire ellenőrizhető, szabályozható, korlátozható, tiltható az információhoz való hozzáférés.
Tovább…

A nemzeti könyvtárak marketing-irányultsága

SCHWAMM, Hartmud – STEPHENS, Derek – CLEEVE, Marigold
Hartmut Schwamm, Derek Stephens és Marigold Cleeve: Marketing orientation of national libraries (Libri, vol. 59. 2009. pp. 259–274.) című tanulmányát Viszocsekné Péteri Éva tömörítette.

Bevezetés

A 21. században a nemzeti könyvtáraknak sok kihívással kell szembenézniük. Az új technológiák, a megváltozott használói elvárások, a visszafogott költségvetések küldetésük és politikájuk újragondolására, új működési módszerek alkalmazására kényszerítik őket. A cikk azt értékeli, hogy a kiválasztott európai nemzeti könyvtárak a marketingelveket mennyire tették magukévá, és marketingorientációjuknak köszönhetően hogyan tudnak szembenézni az új kihívásokkal.
A marketingorientációnak nincs egységes meghatározása. A szakirodalomban megfigyelhető a fejlődés a marketing működési vonatkozásainak általános vitájától az esettanulmányokban rögzített kutatásokig.


Tovább…

A magyarországi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája, 1921–1944 / összeáll. Ferenczyné Wendelin Lídia ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : OSZK, 2010. 3 db (2504 p.)ISBN 978-963-200-581-2

Bibliográfiatörténeti szakirodalmunk egyik sok évtizedes megállapítása, már-már epitheton ornansa, miszerint „nincs retrospektív sajtóbibliográfiánk”. Az állítás – főleg, ha a könyvek 1473-tól bár nem egységes gyűjtőköri és szerkesztési elvek alapján, de mégiscsak létező bibliográfiai rendszerével vetjük össze – igaz; ugyanakkor persze az egyes korszakokban kiadott hírlapokat vagy különböző területek folyóiratait összegyűjtő és az időszaki kiadványokat regionális metszetben regisztráló sajtóbibliográfiákkal azért szép számmal rendelkezünk. Az eltérő szerkesztési elvekkel és célokkal összeállított munkák azonban kétségtelenül nem állnak össze egységes rendszerré, illetve akadnak a hazai időszaki kiadványok bibliográfiai feltártságában hiányzó korszakok, így vitathatatlanul jogos a panasz.
Tovább…

Hálóba fogott hajók

Hálózati révkalauz : magyarországi hajózási információs források az interneten / Kiszl Péter. – Eger, EKF Líceum Kiadó, 2010. – 255. pISBN 987-963-9894-58-7

Online hajózási információk

Hajóval járjuk be azokat a tereket, amelyeket fizikai felépítésünk miatt egyébként nem tudunk. Hajózunk a vízen, léghajóval, űrhajóval járjuk be az eget; a keresztény templomok misztikus terei is hajókra tagolódnak. Egy hajó alakú könyvet kézben tartva arra gondolunk, az üzenet formájának jelentősége van. A tudományos szándék mikéntje a tartalom szempontjából is meghatározó lehet. Ahogy elmondjuk a dolgokat, azzal alakzatokba rendezzük őket.
Tovább…

A reáltudományok történetének könyvészete

GAZDA István: Bevezetés a reáltudományok történetének magyarországi könyvészetébe /Gazda István. – Budapest : Hatágú Síp Alapítvány, 2009. – 252 p. (A könyves szakképzés füzetei, ISSN 1785-8410 ; 16) ISBN 978-963-7615-56-6

A Hatágú Síp Alapítvány a könyvkereskedelmi pályára készülő diákok, továbbá a könyves szakma különböző területein tevékenykedők számára 2004-ben indított, A könyves szakképzés füzetei című sorozata újabb, immár a 16. kötettel gyarapodott.
Az eddig közreadott füzetek többnyire különböző történeti témákat dolgoztak fel, mint a könyv története, a magyar könyvkereskedelem kialakulása, a régi könyvek ápolása és restaurálása, valamint egy-egy humán diszciplína, mint például a történelem, a nyelv- és irodalomtudomány, valamint a könyvkultúra hazai forrásainak könyvészete.
Tovább…

2011. 1. Referátumok

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (1) (3) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)