A könyvtárosok és információs szakemberek évente megtartott nemzetközi konferenciáján, a népszerű BOBCATSSS-en – melyre idén januárban Ankarában került sor – magyar részről jelen voltak a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Könyvtártudományi Intézetének hallgatói is: Jávorka Brigitta, Kovács Ramona és Szalacsi Alexandra tanáruk, Tóth Máté vezetésével. Mindhárom hallgató napjaink könyvtári világának egy-egy aktuális kérdéséről(az elektronikus könyvek kölcsönzéséről, a QR-kódok könyvtári szerepéről és egy könyvcserét támogató weboldal használatáról) készített felmérést, és vizsgálataik eredményeiről beszámoltak a konferencián. Műhely rovatunkban most e dolgozatok cikkesített változatát mutatjuk be.

A szerzők köszönetet mondanak tanáruknak, Tóth Máténak kutatásaikhoz nyújtott segítségéért, a kérdőíveket kitöltő könyvtárosoknak az együttműködésért, az egyetemi karnak és a Kari Hallgatói Önkormányzatnak, valamint a Balassi Intézet Campus Hungary programjának, hogy anyagilag is támogatták tanulmányútjukat.

Bevezetés

A 2012-es amszterdami BOBCATSSS konferenciára készült dolgozatomban a magyar egyetemi hallgatók e-könyv olvasási szokásait vizsgáltam. A tavalyi eredmények és a téma népszerűségé­nek növekedése miatt úgy gondoltam, érdemes lenne e területen további kutatásokat végezni, de egy másik aspektusból vizsgálva a kérdést. Ezért a 2013-as konferenciára készített tanulmányomban az e-könyvek könyvtárból vagy könyvtárakon keresztül történő kölcsönzésére fókuszáltam.
A könyvtárak és könyvtárosok mindennapi életében az elmúlt év során egyre hangsúlyosabb szerephez jutott az e-könyv. Külföldön és Magyarországon is egyre több kiadó és terjesztő jelent meg a piacon (például Book&Walk, Publio, Multimediapláza, Amazon, Smashwords stb.), és egyre több könyvtáros fórumon és blogon lehet olvasni e-könyvekkel kapcsolatos információkat (pl.: Könyvkonnektor, E-könyv olvasó blog, Könyvtár MA). 2012 tavaszán megalakult az Egyesülés az e-könyvekért szervezet azzal a céllal, hogy összehangolja a kiadók és a könyvtárak érdekeit. Az egyesülés rendszeresen szervez konferenciákat, összejöveteleket, ahol a könyvtárügy és a könyvpiac szereplőinek lehetőségük van nyilvánosan kifejteni az e-könyvekkel kapcsolatos nézeteiket. Mostanában készült el az Egyesülés az e-könyvekért honlapja (http://ekonyvegylet.hu), ahol bemutatják az Egyesülés tagjait, és folyamatosan tudósítanak az Egyesülés munkájával kapcsolatos eseményekről.A Könyvtári Intézet 2012 nyarán indította E-könyves infotár (http://ki.oszk.hu/ekonyvek) nevű szolgáltatását, ahol az e-könyves eseményekről adott információk mellett sok másról is, például az e-kiadók terveiről, ingyen letölthető e-könyvekről, jó könyvtári példákról stb. lehet tájékozódni.
Az e-könyvekkel és az e-könyvkölcsönzéssel kapcsolatban most már eljutottunk arra a pontra, amikor a magyar könyvtárosoknak is lépniük kell, és minél hamarabb meg kellene találniuk azt a szolgáltatási, üzleti modellt, amellyel az olvasók szükségleteit kielégíthetik.
A fejlettebb országok könyvtárainak többségében (USA, UK, skandináv országok) az e-könyvkölcsönző szolgáltatás már hosszabb ideje működik, míg a fejlődő országokban, és Magyarországon nincs még olyan könyvtár, ahol teljes egészében megvalósult volna az e-könyvkölcsönzés, bár több nagykönyvtár (például az OSZK, a BME OMIKK, FSZEK, néhány megyei és egyetemi könyvtár) tett erre kísérletet. Az OSZK-ban pl. helyben olvasásra van lehetőség, kölcsönzésre nincs.
Kutatásomat megelőzően viszonylag kevés publikáció foglalkozott Magyarországon az e-könyvek könyvtári megjelenésével és kölcsönzésével. A téma fontosságát jelzi, hogy a Könyvtári Intézet 2012 őszén országos méretű, reprezentatív felmérést készített, amelyben a felhasználók igényeit és szükségleteit összevetették a könyvtárak mobil és e-könyv szolgáltatásra optimalizált gyakorlatával (Tóth, 2013).
Én azt mutatom be, hogy vizsgálódásom szerint a válaszoló könyvtárosok miképp képzelik el az e-könyvkölcsönzés megvalósítását. Kutatásom nem reprezentatív, csak pillanatképet mutat a magyar e-könyvkölcsönzésről való vélekedésekről. Szeretném bizonyítani, hogy az e-könyvekre van igény, és jelentős szerepet játszhatnának a könyvtárak mindennapi életében.

Kutatási módszer, demográfiai adatok

Kutatásom kérdőíves felmérésen alapszik, melyet különböző típusú könyvtárakban dolgozó könyvtárosok töltöttek ki. A kérdőívet a „Könyvtáros” Facebook oldalon és a szakmabeliek által gyakran használt, népszerű kommunikációs platformon, a Katalist levelezőlistán tettem közzé. A kérdőívet két hét alatt 102 könyvtáros töltötte ki.
A kitöltők többsége (75%) nő volt, ami összefüggésben áll azzal, hogy a magyar könyvtáros közösségre a női dominancia jellemző. A válaszadók 44%-a 35 év alatti fiatal volt. A legfiatalabb válaszoló 21, a legidősebb pedig 65 éves volt. A válaszadók 45%-a közkönyvtárban, 31%-a egyetemi könyvtárban, 11%-a szakkönyvtárban, 10%-a iskolai könyvtárban dolgozik. Az OSZK-ból két könyvtáros válaszolt, továbbá 8%-uk nem adott meg könyvtártípust (valószínűsíthető, hogy ők egyetemi oktatók, illetve az IT szektorban dolgozó könyvtárosok).

Eredmények

A kérdőív első kérdése arra vonatkozott, tudják-e mi az elektronikus-könyv, melyre szerencsére valamennyien igennel válaszoltak. A kitöltők 42%-a rendszeresen olvas e-könyvet. A következő kérdéseimre (van-e helye az e-könyveknek a könyvtárban; bevezetné-e az e-könyvkölcsönző szolgáltatást saját könyvtárában) mindössze 1% eltéréssel 93%-ban igenlő válaszokat kaptam (1. és 2. ábra).

1. ábra
Ön szerint az elektronikus könyveknek helye van a könyvtárban?

2. ábra
Ön szerint a könyvtári szolgáltatások közé érdemes lenne-e beépíteni az elektronikus-könyvkölcsönzést?

Ezt követően egy nyitott kérdésre bővebben is megindokolhatták a véleményüket. Nézzünk meg néhány érdekes választ:
„Haladni kell a XXI. századi információs társadalom lehetőségeivel, így az e-book alkalmazása elengedhetetlen a jövőben.”
„Egyre több a mobil eszköz, egyre jobb eszközök vannak digitális tartalom olvasására, egyre többen fedezik fel, hogy nem is olyan rossz dolog ez. Papírkímélés, költségcsökkentés, és ráadásul sok irodalomra, szakirodalomra csak időlegesen van szükségünk.”
„A nyilvános könyvtárnak minden ″hagyományos″ felhasználói igényt ki kell elégíteni, ám fontos, hogy haladjon a korral, és az újszerű információhordozók is elérhetőek legyenek általa.”
„A könyvtárunk elég specifikus, ezért nálunk nemigen lenne lehetőség rá – sem infrastruktúra, sem keret, és bizonyos szinten túl igény sincs rá. Tapasztalataink alapján a hallgatók inkább lemondanak egy-egy cikk olvasásáról, ha azért fizetniük kell, ugyanakkor előnyben részesítik az elektronikus változatot, ha az ″ingyen″ (pl. EBSCO, JSTOR a saját diákjainknak ingyenes) elérhető. Használóként nagyobb közművelődési könyvtárakban vagy azok online felületéről elérhető szolgáltatásokat igénybe venném, különösen itthon papír alapon hozzá nem férhető külföldi dokumentumok esetében, de a szolgáltatás ára fontos tényező.”
„Butaság lenne nem tudomást venni a technika fejlődéséről és az igények megváltozásáról. Ez azt eredményezné, hogy a könyvtár kívül rekedne a társadalmon. Inkább fel kell venni a kesztyűt és megfelelni az új kihívásoknak.”

Jóleső érzés volt a válaszokat olvasni, hiszen a kitöltők többsége visszaigazolja a téma aktualitását és fontosságát, holott csak 27%-uk könyvtárában van lehetőség e-könyvek olvasására számítógépeken és előfizetett adatbázisokon keresztül (3. ábra). A válaszolók 87%-a vélte úgy, hogy a könyvtárhasználóknak nincs igénye e-könyv kölcsönzési szolgáltatás kialakítására (4. ábra), amit a Könyvtári Intézet reprezentatív felmérésében Tóth Máté is megerősített (Tóth, 2013).

3. ábra
Az Ön könyvtárában van-e lehetőség  e-könyvek olvasásásra?

4. ábra
Ön szerint a könyvtárhasználóknak van-e igényük az elektronikus könyvkölcsönző szolgáltatásra?

Az utolsó két kérdés arra vonatkozott, hogy milyen formában tudná elképzelni az e-könyvkölcsönzési szolgáltatást a könyvtárban, és miben látja legfőbb akadályát a szolgáltatás bevezetésének. Mindkét kérdés esetében több lehetőség közül választhattak, pl. az elsőnél különböző típusú üzleti modellek közül (olvasás alapján történő fizetés, olvasó által vezérelt beszerzés, folyamatos hozzáférés, előfizetés, egyéb) lehetetett választani. Amerikai könyvtárakban az említett üzleti modellek mindegyikét használják (Etnis, 2012).

5. ábra
Ha igen, milyen formában, hogy tudná elképzelni az e-könyvkölcsönző szolgáltatást?

A megvalósításról és az akadályokról – ahogy az 5. és 6. ábra diagramjai mutatják – a könyvtárosok 83%-a gondolta, hogy bár kevesen olvasnak e-könyvet Magyarországon, a használók igényelhetik az e-könyvkölcsönző szolgáltatást, bár 10%-uk szerint a könyvtárhasználók nem tudnák használni ezt a szolgáltatást. Akadályozó tényezőként az e-könyvolvasó eszköz hiányát 3%-ban, érdektelenséget és az anyagiak hiányát 2–2%-ban említették válaszolóink.

6. ábra
Ha nem, akkor miben látja akadályát?

Statisztikák és becslések

Az e-könyvet olvasók számáról nincsenek biztos statisztikai adataink, de léteznek különféle becslések: pl. a Magyar Elektronikus Könyvtár ingyenes digitális tartalmainak napi 10–20 ezer látogatója is van, egy másik becslés szerint a hazai e-könyvvásárlás a teljes könyvpiaci forgalom egy százaléka körül van. Az angol és amerikai eredmények szerint náluk már 10% körül jár a e-forgalom (Könyvkonnektor, 2012, Thy, 2012, Kerekes 2011). Vannak viszont statisztikák arról, hogy az Egyesült Államok lakosságának hány százaléka rendelkezik e-könyvolvasó eszközzel, és milyen gyakorisággal olvasnak e-könyvet. Az eredmények az e-könyvet olvasók számának folyamatos növekedéséről szólnak (Hoffmann, Bertot, Davis, 2012).
Tudjuk, hogy a magyarországi könyvtárak többsége anyagi nehézségekkel küzd, és ha pénzhez jutnak, előbb vesznek papíralapú könyvet, mint elektronikusat. Az anyagiakon kívül e könyvek kölcsönzésénél a szerzői jogi kérdéseket is kezelni kell, ugyanis ma már a könyvtáraknak nem a technikai megoldás jelenti a nehézséget, mint inkább az, hogy milyen formában birtokolják az e-tartalmakat, és hogyan történjen a kölcsönzések ellenőrzése (Kerekes 2011).
Összefoglaló
Összegzésként elmondható, hogy a magyar könyvtárügy új kihívás előtt áll, és mielőbb szükséges lenne kidolgozni egy jól működő üzleti modellt. Egyelőre nincsenek adataink a magyar könyvtárak e-könyv használatáról (például hogyan történjen a kölcsönzés, eszközt vagy tartalmat kölcsönözzenek, licencet vegyenek vagy a helyhez kötötten offline-line történjen a használat stb.), sem a használók igényeiről, elvárásairól.
Fontos lenne, hogy a magyar könyvtárügy lépést tartson az e-könyvkölcsönzés tendenciájával, és ezért célom további kutatásokat végezni ebben a témában, mert vannak még vakfoltok e területen.

Irodalom

HOFFMAN, Judy – BERTOT, John Carlo – DAVIS, Denise M.: Libraries connect communities. Public Library Funding & Technology Access Study 2011–2012. Digital supplement of American Libraries magazine, 2012. June. http://viewer.zmags.com/publication/4673a369 [2013. május 15.]
KEREKES Pál: Az elektronikus könyvek kölcsönzésének problémái: szövegbérlet-, textlízing-konstrukciók megjelenése = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 58. évf. 2011. 5. sz. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5496&issue_id=526  [2013. május 15.]
Könyvstatisztika, te csalfa! = Könyvkonnektor, 2012. szept.29.http://konyvkonnektor.hu/?p=2419 [2013. május 15.]
ENIS, Matt: The ebook elephant in the room: ALA Annual 2012 = Library Journal, 2012, June 25. http://lj.libraryjournal.com/2012/06/shows-events/ala/the-ebook-elephant-in-the-room-ala-annual-2012/ [2013. május 15.]
THY: A jövő elkezdődött: jön a kölcsönözhető e-könyv: Minden, amit az e-könyvről tudni akartunk, de nem mertük megkérdezni = Magyar Nemzet Online, 2012. július 17.

http://mno.hu/grund/a-jovo-elkezdodott-jon-a-kolcsonozheto-e-konyv-1092486

TÓTH Máté: „Mobilized” library services – What do we offer? What do our users want? =  Ankara, 2013. Proceedings of the XXI. International BOBCATSSS Symposium.
Union for E-book’s website from http://ki.oszk.hu/ekonyvek/tag/egyesules-az-e-konyvekert

Beérkezett: 2013. március 21.