Címke: kommunikáció

A Könyvtári Figyelő olvasói számára nem újdonság, hogy a kutatóknak szánt (más szóval kutatói vagy akadémiai) közösségi média jelen van életünkben. Hajnal Ward Judit, William Bejarano és Dudás Anikó már 2014-ben felhívta a figyelmünket arra, hogy az utóbbi években a kutatói lét szerves tartozékává kezd válni ezeknek a fórumoknak a használata. Kiemelték azt is, hogy ezek a kutatói profilok, „tudományos szelfik” összeállításának modern eszközeivé (is) váltak.1
Tovább…

„A könyvtár nem az, aminek elsőre látszik”

A könyvtárügyi szaksajtó hasábjain jó ideje permanens diskurzus tárgya a könyvtári intézmény átalakulása. Mindez különféle okokra vezethető    vissza, gondoljunk csak a szakma fejlődését jelentősen befolyásoló társadalmi és technológiai változásokra.1 A vizualitás fokozódó térhódításával szoros összefüggésben lévő megváltozott olvasói magatartás, az internet, majd az e-book megjelenése, a digitalizált vagy már eleve digitálisan megjelenő dokumentumok folyamatosan növekvő mennyisége és az infokommunikációs technicitás egyre hangsúlyosabb társadalmi jelenléte újabbnál újabb kérdéseket vet fel a könyvtár 21. századi fogalmát illetően. A felmerülő kérdéseket nehéz lenne rangsorolni, s talán értelme sem volna szigorúan vett fontossági sorrend felállításának. Az említett problémák ugyanis aligha választhatók el egymástól, szoros összefüggés mutatható ki közöttük és összeadódva komplex kihívásként jelentkeznek. A könyvtáraknak pedig egzisztenciális kötelességük ezekre a kérdésekre gyors, hatékony és célravezető válaszokat adni.2Bár elvi szinten határozott, többnyire egy irányba mutató álláspontok fogalmazódnak meg, a gyakorlati lépéseket olykor mégis bizonytalanság övezi, ami nem csupán financiális okokra vezethető vissza.
Tovább…

A jelentés, az igazság és az információ

BUDD, John: Meaning, truth and information: prelegomena to a theory című tanulmányát (Journal of Documentation, vol. 67. 2011. no. 1. 56–74. p.) Koltay Tibor tömörítette

Az igazság létezésének és lényegének kérdésével filozófusok, nyelvészek és mások több mint két évezrede birkóznak. Viszonylag ritkán tették viszont fel azt a kérdést, hogy a jelentés és az igazság szükségesek-e az információ létéhez.
Az információtudomány területén1 a jelentés figyelembe vétele szempontjából talán a legismertebb Kuhlthau elmélete, amely szerint a jelentést az információkeresés során hozzuk létre összefüggésben azzal, hogy mi a célja a keresésünknek. Ez, az egyénekre építő megközelítés alapvetően procedurális jellegű, tehát azt tételezi fel, hogy mindenkinek, aki információt keres, olyan lépések sorozatán kell végigmennie, amelyek az értelmes dolgok megtalálására vannak optimalizálva. Aki tehát információt keres, annak meg kell értenie azt, amit talált. Ez a megközelítés aztán kiegészül az információ keresésének, megtalálásának és interpretációjának kognitív, affektív, kulturális és társadalmi elmeivel.2
Az igazság és a jelentés természetének vizsgálata önmagában is ijesztően nagy feladat, és kapcsolatuk az információval sokféleképpen közelíthető meg.


Tovább…

A könyvtári blogok mint virtuális közösségi terek

A tanulmány a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás
Fejlesztési Kar informatikus könyvtáros mesterképzés keretében megtartott
„Kutatószeminárium” hallgatói projektjeinek kutatási eredményei alapján
készült*.

A Tim O’Reilly első – San Franciscóban 2004. október 5–7. között megtartott – web 2.0 konferenciáját követően az új generációs világháló „tanai” futótűzként terjedtek a nagyvilágban. A könyvtárosok az elsők között adaptálták a fogalmat, és a nyomában járó szolgáltatási portfoliót a könyvtár világára, megalkotva a könyvtár 2.0 kifejezést és szolgáltatási környezetet (Miller, 2005). Jack M. Maness (2006) nyomán alakultak ki az elméleti keretek és kerültek egyúttal a gyakorlat talajára azzal, hogy felvázolta a legfontosabb szolgáltatások könyvtári megvalósíthatóságát. (Az olvasó talán emlékszik a KIT hírlevél Takács Dániel és Mikulás Gábor által jegyzett hírcsokrára – és a nyomában kialakuló élénk eszmecserére –, amely szintén Maness cikke alapján készült. Takács – Mikulás, 2006)
Maness (2006) szerint a könyvtár 2.0 elmélete négy fő tényező alapján jellemezhető:

  • felhasználó-központú;
  • multimédia tapasztalatot nyújt;
  • közösségi értelemben gazdag;
  • közösségi értelemben innovatív.

A blogokat tipikus web 2.0-ás szolgáltatásoknak tekinthetjük. Ahogyan a könyvtár 2.0 egyik fő üzenete a felhasználó-központú virtuális közösségek alakítása, az is világos, hogy a blogok könyvtári célú felhasználásából sokat profitálhatnak a magukat a város dolgozószobájaként, vagy újabban alacsony-intenzitású találkozóhelyekként újradefiniáló közkönyvtárak. A web 2.0 paradigma megjelenése óta a könyvtári blogok száma folyamatosan nő, ami azt jelzi, hogy egyre több könyvtáros érzi úgy, hogy az új média ezen formája megfelelő eszköz lehet mind az üzenetek felhasználók számára való eljuttatására, mind pedig a virtuális közösségi terek kialakítására.
Tovább…

Minőség a könyvtárban

VIDRA SZABÓ FerencKönyvtári partnerkapcsolatok, kom munikációs kérdések / Vidra Szabó Ferenc. – Budapest : KI, 2008. – 143 p. – (A jó gyakorlat a könyvtári minőségirányítás bevezetéséhez,
ISSN 1789-1280 ; 2.) ISBN 987-963-201-632-0
 

Ha a Könyvtári Intézet A jó gyakorlat a könyvtári minőségirányítás bevezetéséhez sorozatának második kötetét akkurátusan a bevezető tanulmány olvasásával kezdjük, meglepődve szembesülünk azzal, mennyi minden történt az elmúlt tizenöt évben a menedzsment szemlélet könyvtári megismertetése és elterjesztése terén.
A minisztérium könyvtári osztálya, a Könyvtári Intézet és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete különféle rendezvényeket és tréningeket szervezett a téma megismertetésére, fórumokat, szemináriumokat tartott a problémák megvitatására, tanfolyamok indultak – ma már akkreditált szinten – a menedzsment ismeretek elsajátítására, a teljesítménymérési munkabizottság szakemberei pedig módszereket dolgoztak ki az egyes könyvtári munkafolyamatok és szolgáltatások mérhetővé tételére stb.
A kulturális tárca több lépcsős, nagyszabású vállalkozása a Könyvtári Minőségfejlesztés 21 című 2002-ben indított program, mely az országos könyvtári stratégiához kapcsolódva fogja össze a programban szereplő könyvtárak minőségmenedzsment munkáját, támogatva a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazását.
Tovább…

A mediációt mint a konfliktuskezelés alternatív módszerét az Egyesült Államokban alkalmazták először a második világháborút követő időkben. Európában csak az elmúlt egy-két évtizedben figyeltek fel rá. Magyarországon a 2002. évi LV. tv. tette lehetővé alkalmazását. A következő tanulmány általános bevezetést ad a konfliktusban állók között közvetítő harmadik személy, a mediátor szerepéről.
Saját szakmánkban, a könyvtárakban is naponta adódnak kritikus helyzetek. Nagy segítség, ha tisztában vagyunk azokkal a módszerekkel, amelyek segítenek a problémák kezelésében.
A Könyvtári Intézet Oktatási osztályának Könyvtárosok mentálhigiénéje 1., majd a Könyvtárosok mentálhigiénéje 2. (Konfliktuskezelés) és a Csapatépítés könyvtárban elnevezésű tanfolyamai abban tudnak segíteni, hogy a könyvtári környezetben felmerülő személyes konfliktusokat kezelni tudják a könyvtárosok.
„A könyvtárosi hivatás olyan terület, ahol az elsődleges „munkaeszköz” a könyvtáros személyisége; amit tesz, mond, képvisel, az mind a személyiségén – gondolkodásmódján, értékrendjén, attitűdjein, kapcsolati  készségén, viselkedésén – átszűrődve jut el a felhasználóhoz … Fontos, hogy a könyvtáros magára is tudjon figyelni, miközben a használóit is segíti problémái, kérdései megoldásában.
Tovább…

A sokarcú erőszak és a könyvtár

EICHHORN, Martin
Konflikt- und Gefahrensituationen in Bibliotheken * : Ein Leitfaden für die Praxis ; 2. völlig überarbeite
und erweiterte Aufl. / von Martin Eichhorn. – Bad Honnef : Bock+Herchen, 2007. 164, [2] p.
ISBN 978-3-88347-255-3

Mit tegyen a könyvtáros, ha a dühbe gurult olvasó az asztalt veri? És ha netán magát a könyvtárost veri? Ilyesféle kérdésekre kínál megoldási javaslatokat Martin Eichhorn Konfliktusok és veszélyes helyzetek a könyvtárakban című könyve, alcímében művének a gyakorlat számára írt vezérfonal jellegét hangsúlyozva.
A szerző tüzetesen számba veszi a könyvtári üzemet zavaró olvasói magatartások fajtáit, kiindulva a kisebb, bosszantó kellemetlenségektől, a horkolva szunyókáló hajléktalanoktól, a randalírozó fiataloktól, majd a kép egyre komorabbá válik: megjelennek a drogosok, a gyermekrészleg körül ólálkodó pedofilek és sokan mások, végül a vélt sérelmükért kemény megtorlással fenyegetőzők és a fegyveres rablók zárják a sort. A szereplők között ott vannak a könyvtár klasszikus kora óta jól ismertek: könyvtolvajok, a könyvtárosnőt szexuális ajánlatokkal zaklatók, és vannak újak: lábukat az asztalra tett pózban mobilozó fiatalok, graffiti festők és mások. A szerző úgy kísér végig a könyvtár rendje és a könyvtáros személye ellen egyre súlyosabban vétők között, mint hajdan Vergilius kísérte Dantét a pokol egyre zordabb bugyrain keresztül. És Vergiliushoz hasonlóan minden egyes bugyornál tanácsokat is ad: hogyan célszerű a könyvtárosnak az adott helyzetre reagálnia, mikor elég az ügyes kommunikáció, mikor lépi át az eset a büntetőjog határát, mikor kell feltétlenül rendőrt hívni.
Tovább…

A könyvtár jelentés- és jelviszonylatai

Tézis

A könyvtár vizsgálható jelként, amely valamilyen információt hordoz és közvetít. Tekinthetjük az információ terjedésére alkalmas anyagi hordozónak. A könyvtárban zajló információközvetítést interpretáló folyamatként is szemügyre vehetjük, és ennek értelmében beszélhetünk arról, hogy bizonyos célokra használjuk fel a jeleket.

A könyvtár mint információs rendszer – jelrendszer

A könyvtárosok jelek útján közlik a könyvtár rendszerét, a használat lehetőségeit és korlátait. Jelekbe tömörítik a gyűjtemény tagolásának szerkezetét, a hozzáférési feltételeket. Bizonyos jeleket azért alkalmaznak, hogy a működés folyamatait interpretálják: például jelek helyettesítik a tulajdonjogot, a rendezés rendjét, a visszakeresés fonalát; egyeseket azért, hogy az interakciót szolgálják: például megszólítsák a használót, erősítsék tevékenységük ismertségét, társadalmi pozícióját.
Tovább…

Az információközvetítés szimbolikus olvasata

1. Fogalomértelmezések

1.1. Információ
Írásunkban az információ szó használatával általános értelemben arra a jelöltre gondolunk, mely a keletkezés (értsd: keresési eredmény) mikéntjétől független szellemi formáció, és amelynek az információt igénylő értéket tulajdonít.
Ha az Oxford English Dictionary hármas megközelítésének (folyamat, ismeret, dolog) értelmezései közül kell a kifejezést azonosítanunk, akkor munkánk a hármas egység első tagját, a folyamatot, és annak szimbolikus vetületét vizsgálja. Horváth Péter (2001) modelljében gondolkodva, melyben az információ “az adott problémával kapcsolatos vagy a világállapotról érkezik”, az ismeret “a rendszerben levő ismeret, amely az információval azonos jellegű, de attól mégis elválasztott”, a folyamat “a feldolgozás vagy processzálás, amely a bejövő információ és a rendszerben lévő ismeretek alapján történik, és amelynek eredménye a döntés, mint megadott lehetőségek közötti választás”.1
Tovább…

Barátságos arcot kérek! Életképek a könyvtárból

FODOR Péter – HAVAS Katalin
Könyvtári protokoll / Fodor Péter
; Havas Katalin. –
Bp. : Könyvtári Intézet, 2007.
- 86 p. -
(Továbbképzés felsőfokon) ;
(ISSN 1589-1682)
ISBN 978-963-201-628-3

A Könyvtári Intézet Továbbképzés felsőfokon sorozatában közreadott kötet szerzői – Fodor Péter, a FSZEK főigazgatója és Havas Katalin, a központi könyvtár olvasó- és tájékoztató szolgálatának meghatározó alakja – részben a szakirodalomra, részben munkahelyi tapasztalataikra támaszkodva foglalják össze az olvasók és a könyvtárosok közti kapcsolattartás lényeges jellemzőit és szabályait.
A könyv első felében Fodor Péter ismerteti a könyvtárosok hatékony kommunikációjával és viselkedésével szembeni elvárásokat. Fodor a könyvtárak szerepéről és a könyvtárosokról a vezetés-, és a viselkedéstudomány, valamint a kommunikációelmélet fogalmait alkalmazva beszél.
Tovább…

A szerző azonos című tanulmánya az Élet és Irodalom c. hetilap 52.évf. 2008. 14. számában jelent meg. A most olvasható szöveg az eredeti publikáció folyóiratunk számára készült rövidített változata.

A demokratikus kultúra definíciója

Jack M. Balkin, a Yale Egyetem jogi karának professzora, a “Balkinization” c. ötéves blog szerzője a következőképpen definiálja a demokratikus kultúrát: “A demokratikus kultúra abban az értelemben demokratikus, hogy mindenki –- nem csak a politikai, gazdasági, kulturális elit –- egyenlő eséllyel rendelkezik, hogy a kultúra létrehozásának folyamatában, illetve a közösségalakító ötletek és jelentések megalkotásában részt vegyen.”1 A hangsúly az esély szón nyugszik, a demokratikus kultúra lehetőséget jelent a közösségalkotó képzetek megalkotásában való önfeledt részvételre. Hogy aztán ténylegesen mindenki, a gazdasági, politikai, kulturális különbözőségektől függetlenül megteheti-e, hogy hat, alkot, gyarapít, már a következő lépés a játékban. A demokratikus kultúra arra ad lehetőséget az egyénnek, hogy játsszon: megpróbálkozzon a digitális korban a kultúra létrehozásának és terjesztésének folyamatával. A demokratikus jelző többre utal, mint a képviseleti demokrácia intézményrendszere: a kultúraformálásban való aktív részvétel esélyére vonatkozik, kapcsolódik ugyan a politikai szabadsághoz és az indivuum autonómiájához, ám egyikkel sem azonos.2
 Először a demokratikus kultúra feltételrendszerét szeretném felvázolni, majd két példa segítségével fogom bemutatni e kulturális forma jelenlétét a hétköznapokban. Végül arra szeretnék választ keresni, miért érdemes odafigyelnünk a demokratikus kultúra térnyerésére.
Tovább…

A Web 2.0 kritikája

A Web 2.0 fogalma, amelyet leginkább a blogokhoz kapcsolódó és ott is zajló vitákból ismerünk, ellentmondásokat hordoz magában és egyelőre kevés a tudományos jellegű írás erről a témáról.1
A Web 2.0 nemcsak technológiáról szól, hanem felhasználói attitűdökről is, azaz együttes tudásról, intelligenciáról, a felhasználóról mint termelőről, nyitott tartalomról, könnyű használatról, gyenge kontrollról.2
Elsősorban a felhasználó mint termelő, azaz tartalmak létrehozója és persze az attitűdök kérdése az, amely arra kell késztessen bennünket, hogy kritikusan vizsgáljuk meg, mi is a Web 2.0.
A világban és idehaza is főként a Web 2.0 és a rá épülő Könyvtár 2.0 leíró jellegű vagy éppen (szinte korlátlanul) lelkes ismertetéseivel találkozunk, ezért az alábbi írás a Web 2.0 kritikáját állítja a középpontba. Összeállításom szándékoltan egyoldalú és (remélhetőleg) provokatív. Nem tárgyalom a Web 2.0 összetevőit sem, hiszen erről bőven találunk irodalmat. 3
Talán hozzá sem kellene tennem, nem kívánok ugyanakkor lemondani arról, hogy érvelésem kellően megalapozott legyen.
Tovább…

Bevezetés

Írásom egy norvégiai ösztöndíjas időszak tapasztalatain alapul. 2007  őszén a magyar és a norvég állam közötti kulturális megállapodás értelmében három hónapos ösztöndíjat nyertem Oslóba a helyi könyvtáros főiskolára.
Mivel Norvégiában – egyébként nem csak a könyvtárakban, de az élet valamennyi területén (a tömegközlekedéstől az orvosi rendelőkig) igyekeznek csúcstechnológiát használni, a könyvtár 2.0 területén is igen fejlett alkalmazásokat találhatunk. Ezek bemutatása nemcsak azért lehet érdekes a számunkra, mert mintát szolgáltathat hasonló fejlesztésekre, de – mivel a hazainál nagyobb anyagi és szellemi ráfordítás történt ilyen típusú szolgáltatásokra – több gyakorlati tapasztalat is összegyűlt a működés során.
A hazai lektorált könyvtáros szakfolyóiratok eddig nem sokat foglalkoztak a könyvtár 2.0-val. A legteljesebb áttekintés Ládi László tollából jelent meg 2008 februárjában a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros hasábjain.1 Ennél teljesebb ismertetést nem adhatnánk, így csak nagy vonalakban rajzolom fel a fogalom lényegét. Ismertetem a web 2.0-ás szolgáltatások keretéül szolgáló nemzeti szintű koncepciót, a Norvég Digitális Könyvtár projektet. Ezt követően bemutatok három norvég elektronikus könyvtári szolgáltatást, amelyek hűen reprezentálják a könyvtár 2.0 gyakorlati alkalmazását. Szükségesnek tartok ismertetni egy olyan szolgáltatást is, amely nem elektronikus környezetben működik, szemléletében mégis erősen közelít a könyvtár 2.0 szellemiségéhez. Végül a kutatásom során megkérdezett interjúalanyok által megfogalmazott véleményekből, kérdésfelvetésekből, gyakorlati tapasztalatokból állítottam össze egy csokornyi gondolatot, amely a könyvtár 2.0-ról való gondolkozás elősegítését, a hasonló hazai szolgáltatások fejlesztését segítheti a jövőben.
Tovább…

A könyvtár helye a kommunikációs folyamatban 2.

Az itt következő fejezetben az anyanyelv, a közösségformáló kulturális alapok és a környezeti feltételek változása kerül tárgyalásra mint olyan tényezőké, melyek a könyvtárosnak mint kommunikációs főszereplőnek a látószögébe kell, hogy kerüljenek.
Tovább…

A könyvtár helye a kommunikációs folyamatban 1.

A témának különös aktualitást ad – a könyvtárosi szerepismeret mindenkor kötelező fejlesztésén túlmenően -, hogy a közelgő budapesti világkiállítás irányadó gondolatának nagy valószínűséggel “Az ember és a kommunikáció” címet vagy ennek valamely változatát fogjuk megtartani. Feltételezve továbbá, hogy az EXPO a tárgyát tágabb összefüggésben lesz hivatott megjeleníteni, alkalom kínálkozik arra, hogy a könyvtár korábban nem remélt reflektorfénybe kerüljön. Hiba volna időben föl nem készülni erre a lehetőségre az intézmény és a szolgálat sajátos kommunikációs funkciójának demonstrálásával.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)