2012. 4. szám

Abstracts   667
Rezümék

TANULMÁNYOK
TÓTH Gyula: A megyei –járási könyvtári hálózatok kialakítása. 3. bef. rész.   671
AMBERG Eszter: Fogva tartott képzelet? A fogvatartottak olvasási és könyvtárhasználati szokásairól   691
HAJNAL-WARD Judit: Ki szavatol a …?
Helyzetjelentés a tudományos lektorálás állásáról
  713

MŰHELY
DUDÁS Anikó: Forrásleírás és hozzáférés. Az új angol-amerikai katalogizálási szabályzat (RDA) és kritikája   727
IFLA-állásfoglalás a kötelespéldányokról   751
DANCS Szabolcs: Kötelező letét vagy “köteles harács”? – gondolatok a kötelespéldány-szolgáltatás céljairól   753

MÚLTUNKBÓL

POGÁNY György: Kovács Máté és a Magyar Enciklopédia   757
BÉNYEI Miklós: Kovács Máté és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete   781
KÉGLI Ferenc: A helyismereti munka múltjáról és jövőjéről.
A hetvenéves Bényei Miklós köszöntésére
  791

KÖNYVSZEMLE

Bestsellerek a hitleri Németországban ADAM, Christian: Lesen unter Hitler. Autoren, Bestseller, Leser im Dritten Reich. Berlin, Galiani 2010.  (Ism.: Sonnevend Péter)   805
Centenáriumi visszapillantás A Debreceni Egyetem története 1902–2012. (Főszerk. Orosz István.) Debrecen, DEK, 2012. (Ism.: Bényei Miklós)   809
Születésnapi ajándék Az olvasás pártfogója. Írások Nemes Erzsébet tiszteletére.
Szerk. Fülöp Ágnes, Lencsés Ákos, Rózsa Dávid, Bp. MKE, 2012. (Ism.: Murányi Lajos)
  814

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ
(REFERÁTUMOK)

STUDIES

Formation of library networks in counties and districts in the 50’s. Part 3
TÓTH Gyula

The last part of the study summarises the problems of organising networks. It was a major flaw in this respect that county and district libraries became detached from their natural maintaining bodies, i.e., from local municipalities and cities. It became soon clear that, as a result of different local conditions and different development history, too excessive differences developed between the individual libraries, although the model wanted to achieve their unification. By the sixties, the network of libraries at housing estates has been built out and the range of district libraries became complete. However, due to the repeated reorganization of public administration, a reverse process began: where the districts had ceased the central district libraries were transformed into city or village libraries, and in 1958, all the village libraries were given over to the ownership of local councils. The plan to build cultural activities in villages around libraries did not meet the expectations, and a solution had to be found to clarify the functions of district libraries and to eliminate their operation problems.
The author acknowledges the merits of the system established, but notes that the county-district library network had not been sufficiently grounded theoretically, and it was implemented in a too short time without the necessary financial, material and human resources. It became the task of the next decade to correct defects.
Tovább…

Tanulmányok

A megyei-járási könyvtári hálózatok kialakítása 3., befejező rész
TÓTH Gyula

A tanulmány utolsó része a hálózatszervezés problémáit foglalja össze. A hálózatszervezés nagy hibája volt, hogy a megyei és járási könyvtárakat elszakította természetes fenntartóiktól, a települési önkormányzatoktól, városoktól. Gyorsan kiderült, hogy az eltérő helyi adottságok és a különböző fejlődési előzmények következtében túlságosan nagy különbségek alakultak ki az egyes könyvtárak között, holott a modell éppen az egységesítést szerette volna elérni.
A hatvanas évekre befejeződött a lakóhelyi könyvtári hálózat kiépítése, és teljessé vált a járási könyvtárak köre. A közigazgatás újabb átszervezése miatt azonban elkezdődött egy ellenkező irányú folyamat: a megszűnt járásokban a központi járási könyvtárak városi vagy községi könyvtárakká alakultak át, 1958-tól pedig az összes falusi könyvtárat a helyi tanácsok tulajdonába adták. Nem váltotta be a reményeket az a terv, hogy a könyvtárakra építsék a népművelési tevékenységet a községekben, és megoldást kellett keresni a járási könyvtárak funkcióinak tisztázására, a működési zavarok kiküszöbölésére.
A szerző elismeri a kiépített rendszer érdemeit, de megállapítja, hogy a megyei-járási könyvtárhálózat kiépítése elméletileg nem volt kellően megalapozva, kapkodva, rövid idő alatt hajtották végre, és hiányoztak a szükséges anyagi, tárgyi és személyi feltételek is. A hibák orvoslása a következő évtized feladata lett.
Tovább…

A hálózatszervezési hibák kijavításának kezdetei 1957-től

A hálózatszervezés lázában elkövetett hibák jó részét 1954-ben felismerték. A politikai enyhülés rövid életű és átmeneti volt, s emiatt nem sok lehetőséget kínálkozott a változtatásra. 1957-től mégis több tekintetben új (al)szakasz kezdődött: nem annyira a törvényerejű rendelet hatására, mint inkább a megtett út értékelése és a forradalom nyomán változó légkör következtében. Mindez a megyei–járási hálózati struktúra és a közművelődési könyvtárak feladatainak módosulását hozta. A másként való gondolkodás igyekezett utat törni magának, de kiteljesedéséhez hosszabb időre volt szükség, s bár korábban is tettek lépéseket, a változások évtizede inkább az 1960-as lett.
Tovább…

“A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot.”
(Albert Einstein)

“Amikor egy fogvatartott mögött becsapódik a börtön kapuja, azzal nem veszíti el emberi mivoltát; elméje nem zárul le az ötletek előtt; szellemét továbbra is táplálja a vélemények szabad és nyílt cseréjével; és nem ér véget sóvárgása az önbecsülés iránt, sem pedig az önmegvalósításra való törekvése.”
(Thurgood Marshall)

A Könyvtári Intézet 2012 áprilisában felmérte* a fogvatartottak, azon belül a jogerősen elítéltek olvasási és könyvtárhasználati szokásait a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben1 a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) Fogvatartási Ügyek Főosztályával előre egyeztetett kérdőív segítségével. E kérdőív – a kontinuitás és az adatok összehasonlíthatósága érdekében – nagyrészt Gereben Ferenc szociológus, olvasáskutató kérdéssorát2 tartalmazza, amelyet egyrészt aktualizáltunk, azaz büntetés-végrehajtási kontextusba helyeztük, másrészt pedig kiegészítettük olyan speciális kérdésekkel, amelyek kifejezetten csak a büntetés-végrehajtás során merülhetnek fel. Kutatásunk adatait – amennyiben lehetséges volt – összevetettük egyrészt az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) 2005-ben lefolytatott3, másrészt az OSZK 2010-ben végzett országos reprezentatív vizsgálatainak eredményeivel is.
Tovább…

Elöljáróban a lektorálás szerepéről

A tudományos közlemények értékét, egyebek között, az alapján szokás megítélni, hogy melyik folyóiratban jelent meg az adott cikk. A kutatók színvonalas és magasan kvalifikált kiadványban kívánják tudományos felfedezéseiket a nagyvilág elé tárni, hiszen a tudománymetriai mutatókkal mérhető teljesítmény presztízskérdés és a szakmai előrehaladás alapvető feltétele. Egy folyóirat minőségének legfontosabb meghatározói az impakt faktor és a tudományos lektorálás. Sok tudományágban szinte alig jegyzik a nem lektorált folyóiratokat. A nagyobb tekintély és potenciálisan nagyobb idézettség reményében a kutatók a tudományosan lektorált (peer-reviewed, más szóval refereed) folyóiratokban publikálnak, kivéve, ha a cikk gyors átfutási időt igényel, vagy maga a megjelenés a fontos. A szakmai lektorálás a közlési folyamatban hozzáadott értéknek minősül.
Tovább…

“Az RDA, Resource Description and Access (Forrásleírás és hozzáférés), az angol-amerikai katalogizálási szabályzat második kiadását (AACR2) felváltó új katalogizálási szabvány. Habár szorosan kötődik az AACR2-höz, mégis egészen más, mivel elméleti keretekbe helyezkedik, digitális környezetre tervezték és szélesebb alkalmazási területet fed le, mint elődje.”1 Chris Oliver, az RDA szövegének olvasószerkesztője ezekkel a szavakkal vezette be a 2010-ben, párhuzamosan
nyomtatott formában és interneten is közreadott új angol-amerikai szabályzatról írt kézikönyvét. A cserelapos változatnál minden bizonnyal sokkal fontosabb forrás lesz az ún. RDA Toolkit online eszköztár, amely nemcsak az új, hanem a régi változatot is tartalmazza; praktikus felületen nyújt segítséget a katalogizáláshoz, összeköti a régi és új paragrafusokat, összeveti a számítógépes kommunikációs formátumokkal, valamint eligazítást nyújt az elméleti háttérről.
Tovább…

IFLA-állásfoglalás a kötelespéldányokról

http://www.ifla.org/publications/ifla-statement-on-legal-deposit

A kötelespéldányoknak fontos szerepe van a nemzeti írott örökség megőrzésében és elérésében. A kiadók és a könyvtárak közösen munkálkodnak annak érdekében, hogy a kötelespéldányokra vonatkozó szabályozás világszerte sikeresen működjön, tekintet nélkül arra, hogy milyen formátumról vagy technológiáról van szó.
Tovább…

Az IFLA közlemény fordítása

Az elektronikus kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról szóló eszmecsere1, amely az utóbbi időben bontakozott ki a kiadói iparág és a könyvtári szféra szereplői között, arra hívta fel a figyelmünket, hogy olykor maguk az érdekelt könyvtárosok sem rendelkeznek világos elképzelésekkel a kötelespéldány-rendeletek célkitűzéseit illetően.
Ezért tartottam fontosnak, hogy az IFLA 2011 decemberében napvilágot látott kötelespéldány-szolgáltatásra vonatkozó közleményének fordítását mielőbb megismertessük a szakmai nyilvánossággal. A dokumentumból kiemeltem néhány olyan megállapítást, amelyhez az értelmezés egyértelművé tétele érdekében kiegészítést fűztem.
Tovább…

Kovács Máté és a Magyar Enciklopédia*

Elöljáróban

Kovács Máté viszonylag rövidre szabott életútja sikerekben és eredményekben gazdag volt; szakmai munkálkodásának megannyi kezdeményezése – értelemszerűen többé-kevésbé megváltozott formában – még ma is, negyven évvel halála után a hazai könyvtárügy számos területén megfigyelhető. Vagyis munkássága – és még inkább személyes példája, szakmai elkötelezettsége, humánuma – korántsem csak a tudománytörténet része, hanem napjaink magyar könyvtárügyében megkerülhetetlenül jelenlévő és érzékelhető entitás. Ugyanakkor természetesen akad pályafutásában olyan elem is, amelyben csupán az előkészítő munka alapjait tudta lerakni, a ténylegesen kifejlődött és megvalósult forma jól érzékelhetően más lett, mint ahogyan annak idején elgondolta. Szakirodalmi munkásságában, elméleti fejtegetéseiben arra figyelmeztette olvasóit, hogy a jelenségeket történetiségükben kell vizsgálni, a szakmai koncepciók és tettek elválaszthatatlanok egyrészt saját koruk szakmapolitikai paradigmáitól, másrészt pedig a szakmai intézményrendszert determináló politikai, gazdasági és társadalmi közegtől.
Tovább…

Kovács Máté és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete

Mindazok körében, akik kicsit is érdeklődnek a magyarországi könyvtári kultúra közelmúltja iránt vagy éppen személyesen is részesei voltak a korabeli történéseknek, közismert, hogy Kovács Máté jó ideig egyik vezetője, alelnöke volt a Magyar Könyvtárosok Egyesületének. Szerteágazó munkásságának ez a területe azonban gyakorlatilag feltáratlan. Most sem igen vállalkozhattam többre, mint a jelenleg rendelkezésre álló, hozzáférhető források alapján rövid, az emlékülés behatárolt időkeretei miatt is szükségszerűen vázlatos áttekintésre.* Sajnálatos tény, hogy az MKE és elődje, a Szabó Ervin Kör irattári anyaga1 meglehetősen hiányos, és az OSZK Kézirattárában fellelhető Kovács Máté-fond2 szintén
hézagos a vonatkozó témakörben. Mindazonáltal a kéziratos kútfők és az egyidejű folyóirat-közlemények lehetőséget kínálnak a legfontosabb mozzanatok felvillantására, Kovács Máté és az egyesület, illetve a kör viszonyának érzékeltetésére, mélyebb elemzésre és behatóbb értékelésre viszont aligha van idő és tér.
Tovább…

A szellem nem megy nyugdíjba… címmel, 2012. október 3-án, Debrecenben, a
hetven éves Bényei Miklós köszöntésére szervezett konferencián elhangzott előadás
átdolgozott, bővített és szerkesztett szövege.

Prológus

A könyvtári helyismereti tevékenység rendeltetésével, a helyismereti információk társadalmi szerepével kapcsolatban általában három fő területet szoktunk megnevezni: a tudományos feladatot (gyűjtés, őrzés, közvetítés), a közéleti-gyakorlati funkciót és az érzelmi kötődés erősítését.1
Az első kettő racionálisan megfogható, értelmezhető, de honnan is van ez az érzelmi kötődés? Mindnyájan tudjuk, hogy az egyénnek, a családnak, a csoportnak (szebben mondva egy közösségnek) térre, területre van szüksége.
Tovább…

ADAM, Christian : Lesen unter Hitler : Autoren, Bestseller, Leser im Dritten Reich /Adam Christian. – Berlin: Galiani, 2010. 383 p.
ISBN 978-3-86971-027-3

Golo Mann szerint a nemzeti szocializmus a “világról, az emberről és a történelemről alkotott tanok kiagyalt rendszere volt; hamis tudomány, hamis vallás, melyben sokan komolyan hittek” (Németország története 1919–945. 121. p.). Ez a nézetrendszer az országot (1938-ig Harmadik Birodalom, 1939-tól már Nagynémet Birodalom) polgárai legalábbis úgy hitték,  talpra állította, hogy ezután soha nem látott gyilkos háborúhoz, összeomláshoz és pusztuláshoz vezesse alattvalóit.
Szakmai tudatunk mélyül, ha megnézzük, mit adott az olvasni vágyók kezébe a rendszer, s ebből mit olvasott szívesen a német közönség. Adam könyvének. legalább két fontos előzményét említjük az olvasás vaskos német kézikönyvét (Handbuch Lesen, 1999.), mely tömör olvasástörténeti fejezetet is kínál, már korábban ismertettük (Fordulópont, 2001. 1. sz.), viszont a műben gyakran hivatkozott alapvető monográfia, Jan-Pieter Barbian Literaturpolitik im “Dritten Reich” (1995.) című megkerülhetetlen műve eddig nem került a hazai olvasó látószögébe. (Új változata: Literaturpolitik im NS-Staat von der Gleichschaltung bis zum Ruin. 2010.)
Tovább…

A Debreceni Egyetem története, 1912–2012 / főszerk. Orosz István; szerk. ifj. Barta János. – Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó Debreceni Univ. Press, 2012. – 576 p.
ISBN 978-963-318-190-4

Száz éves a Debreceni Egyetem. Maradandó előzményeket követően, világháborúk viharában, diktatúrák árnyékában, egy ideig szétdarabolva, majd újra integrálva és kibővítve egy évszázada áll a magyarországi felsőoktatás és tudomány szolgálatában. Könyvtára immár hat évtizede nemzeti gyűjtőkörű intézmény, a hazai könyvtári kultúra egyik számottevő, meghatározó műhelye, bázishelye. A tanintézet léte kiváló példa a helyi, a nemzeti (országos) és az egyetemes értékek elválaszthatatlan voltára, szoros és szerves egységére. Az itteni oktató és kutató munka, az itt folyó élet kiszakíthatatlan része az alföldi cívisváros mindennapjainak, központi (vagy fő-) épülete felavatása óta (éppen nyolcvan esztendeje) a település egyik jelképe. Ma már a magyar szellemi élet (tudomány, irodalom, művészet stb.) elképzelhetetlen a debreceni universitas nélkül; másként fogalmazva: a debreceni egyetem és könyvtára a nemzeti kulturális örökség kimagasló, a múltba és jövőbe messze mutató értéke. Csak néhány adat a jelenből: nemrég nyerte el a kutatóegyetem címet; tizenöt karával, számtalan szakjával, a legtöbb doktori iskolával itthon a legszélesebb választékot kínálja a tanulni vágyó fiataloknak; az aktív hallgatók száma a hazai egyetemek között itt a legmagasabb (mintegy harmincezer fő), akiknek egytizede külföldi diák. Jeles professzorai és tehetséges tanítványai révén világszerte ismertté és elismertté vált a neve, a közelmúltban az ún. nemzetközi toplistára (az egyetemek ezres rangsorába) is felkerült.
Tovább…

Születésnapi ajándék…

Az olvasás pártfogója : írások Nemes Erzsébet tiszteletére / szerk. Fülöp Ágnes ; Lencsés Ákos ; Rózsa Dávid. – Bp. : Magyar Könyvtárosok Egyesülete, 2012. – KSH Könyvtár reprográfiai műhely. – 163 p.
ISBN 978-963-89260-1-2

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete vándorgyűlésének második napján, július 13-án délután került sor a tanulmánykötet bemutatására a győri egyetemi könyvtárban, melyen a (meglepett) ünnepelten kívül természetesen a szerzők zöme is megjelent a köszöntés alkalmából. (Tíz nappal korábban Nemes Erzsébet főigazgató a Központi Statisztikai Hivatal  (KSH) Könyvtárának korszerűsítéséért végzett munkája elismeréséért Fényes Elek-díjban részesült – a könyvben már ez az adat is szerepel!)
A Festschriftet hárman jegyzik szerkesztőként, Fülöp Ágnes, Lencsés Ákos és Rózsa Dávid, valamennyien a KSH Könyvtárának munkatársai – egyben a kötetben közölt írások, illetve ketten a bibliográfiai összeállítás szerzői is. A szép kiállítású, puhakötésű könyv, melynek fedeléről az ünnepelt derűsen tekint ránk íróasztala mögül, tizennyolc hosszabb-rövidebb tanulmányt közöl. Egy részük kifejezetten könyvtár-szakmai, vagyis a könyvtárral, olvasással, más részük irodalom-, sajtó-, művelődés- és tudománytörténettel foglalkozik, megint mások pedig a gazdaságtörténet, a jog vagy a statisztika valamelyik részterületéről írnak, hiszen szerzőik e területeken otthonosak. A dolgozatok a szerzők nevének betűrendjében követik egymást. (A recenzens is jórészt eszerint halad, bár a terjedelmi korlátok miatt csupán a dolgozatok lényeges mozzanataira tud kitérni.)


Tovább…

2012. 4. Referátumok

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)