Címke: közérdekű tájékoztatás

A közhatalom átláthatóbbá tételéhez járult hozzá a 2005. évi XC., az elektronikus információszabadságról szóló törvény, mely a közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó 1992-es adatvédelmi törvény párjának tekinthető. Ezt követte a 305/2005. (XII.25.) számú kormányrendelet A közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadat-kereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról. E jogszabályok célja, hogy mindenki számára elérhetők legyenek az interneten az állami intézmények szervezeti, működési és gazdálkodási adatai.
A tanulmány a hazai nyilvános könyvtárak egy szűkebb körét tesztelte, mennyire felelnek meg a kiválasztott intézmények honlapjai a közérdekű adatszolgáltatási előírásoknak, és milyen feladatok állnak még ezen a téren könyvtáraink előtt.
Tovább…

“Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” – ez a környezetvédelem nemzetközi jelszava. De tulajdonképpen mi a környezet?
Tovább…

Bevezetőként

A közművelődés legátfogóbb céljai az egész világra nézve érvényesek. Megvalósulásuk azonban a feltételektől és a kulturális hagyományoktól függően országonként más és más. Sőt: a közművelődés mindennapi gyakorlatában két település között is nagyok lehetnek a különbségek.
Tovább…

A Zalai Könyvtári Információs Rendszer

Az alábbiakban olvasható írás a zalaiak pályázati anyagának némileg cikkesített változata, melyet az MKM közművelődési pályázatára nyújtottak be. A kéziratot szerkesztőségünk már májusban megkapta, de úgy gondoltuk, helyesebb, ha a közléssel megvárjuk az eredményhirdetést, és csak azután publikáljuk. E szám lapzártája után láttuk, hogy a szöveg időközben már megjelent a Zalai Könyvtári Levelező 1991. 1. számában. Az írás közlését továbbra is fontosnak tarjuk, mert azon túl, hogy mintának, módszertani anyagnak ajánlható, szeretnénk, ha minél több – hasonló helyzet elé kerülő, pályázati rutinnal még nem rendelkező – könyvtáros megismerné. (A szerk.)A Zala megye városaiban működő közművelődési könyvtárak és a helyi könyvtárpártoló alapítványok (a zalaegerszegi, a nagykanizsai, a keszthelyi, a lenti, a zalaszentgróti és a letenyei) közösen vettek részt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1991. évi közművelődési pályázatán a közhasználatú információszolgáltatások és új kommunikációs technikák társulásos közkönyvtári rendszerének a zalai mikrorégiók, városi közösségek javára történő fenntartása, bővítése, kiterjesztése és fejlesztése céljából.

 Az előzmények

Az Alap-program a Deák Ferenc Megyei Könyvtár aktivitásából született, s 1990-ben terebélyesedett ki, amikor az öt legnagyobb zalai közkönyvtár (a DFMK, valamint a zalaegerszegi, a nagykanizsai, a keszthelyi és a lenti városi könyvtár) 50-50%-os megyei-városi fenntartói külön támogatásból ilyen célú számítógépekhez jutott.
Tovább…

A videotex és a magyarországi megvalósítás

Bevezető

A nyolcvanas évek első felében a hazai könyvtári szakirodalomban újdonságot jelentettek azok az írások, amelyek a számítástechnika és a modern távközléstechnika együttes alkalmazásával, a telematikával I, vagy annak részterületeivel foglalkoztak. Brückner Huba alapműnek számító könyve 1 mellett (amelyben a teletext és videotex fejlődéstörténetét, a rendszerek technikáját, a szolgáltatások bevezetését, hatásait, költségeit, működési tapasztalatait foglalta össze az 1985-ig ismert adatok szerint) a nyugat-európai országokban bevezetett videotex-kísérleteket, majd később az üzemszerű működésüket leíró ismertetések már jelezték, hogy a világban felfigyeltek az információszolgáltatás egy olyan új formájára, amely lehetővé teszi, hogy a telefonhálózat segítségével a számítógépes adatbázisokat ne csak a gazdasági felhasználók (nagyvállalatok, bankok, szervezetek), hanem a magán felhasználók széles rétegei is elérhessék.
Tovább…

Videotex rendszerek Magyarországon

Részlet a szerző Modem információs rendszerek Magyarországon c. (Külkereskedelmi Főiskola, Külkereskedelmi Áruforgalmi szak. Bp. 1991. 63 p. 16 mell.) szakdolgozatából. Miután az előző írásban már bemutattuk az IPCOM, a STADAT, az ÜDÜLÓDATA és a Magyar Videotex rendszereket, a szakdolgozatból a BANKOTEX, a Közoktatási és Közművelődési Információs Rendszer és a MÜSZI-MEZŐH(R videotex rendszerek ismertetését adjuk közre, kiegészítve a szerző értékelésével a videotex hazai helyzetéről. (A szerk.)  
  

BANKOTEX

A BANKOTEX az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. információs rendszere. Működését 1990. január 1-én kezdte, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium videotex rendszerét igénybe véve.

Az OKHB felismerte a videotex rendszerek használatában rejlő előnyöket, és mind budapesti, mind vidéki fiókjait felszerelte a rendszerhez való kapcsolódás eszközeivel. Fejlesztési célként egy olyan videotex alapon megvalósuló szolgáltatást határozott meg, amely az OKHB szakmai munkáját és az általános tájékozottságot – különös tekintettel a bankfióki hálózatra – jelentős mértékben korszerűsíti, és amely egyben alkalmas a már meglévő nemzetközi videotex hálózatba történő bekapcsolódásra.” 1 A rendszer fejlesztése folyamatosan történik, de már jelenlegi szakaszában is hatékonyan használható az egyes bankszakmai tevékenységek megkönnyítésére, gyorsabb végzésére. Az OKHB Számítástechnikai és Információs Központja a rendszerrel kapcsolatos igényeket, javaslatokat folyamatosan gyűjti, értékeli és a fejlesztéshez felhasználja.
Tovább…

Videotex a közművelődési könyvtárban

1990 ősze óta a közművelődési könyvtárak számára egy új lehetőség kínálkozik közhasznú információk szolgáltatására: a videotex.

A lehetőséget a Magyar Távközlési Vállalat kísérleti jelleggel üzemeltetett Magyar Videotex rendszere adta, melyhez ingyen csatlakozhattak az információszolgáltatónak vagy lekérdezőnek jelentkező könyvtárak. A kezdeti lelkesedés ellenére sokáig senki sem vállalkozott saját adatbázis építésére. Januárban a Budakeszi Könyvtár és Információs Szolgálat egy 15 oldalból álló adatbázist hozott létre mintaként, és e sorok írásakor is mindössze ez a néhány oldal reprezentálja a rendszerbe kapcsolódó könyvtárakat, ami nem túl biztató eredmény.
Tovább…

Viewdata – Prestel – Anglia

A viewdata az információterjesztésnek olyan formája, amelynél a nagyszámítógépen tárolt írásos, grafikus információ telefonvonalon továbbítva az e célra átalakított színes televíziókészüléken megjeleníthető és egyszerű módszerrel visszakereshető. Samuel Fedida , a British Post Office (ma: British Telecom) fejlesztési mérnöke ötlete alapján a világon először Angliában kapcsolták össze ilyen módon e három médiát. Az első Hewlett Packard számítógépen kifejlesztett rendszert 1973-ban mutatták be és viewdatának nevezték el. Később, 1978-ban ezen a néven nem sikerült a találmányt védjegyeztetni, mivel a viewdata szó a hétköznapi nyelvben gyakran használt két köznévből alkotott szóösszetétel. A rendszer Prestel márkanéven kezdte meg karrierjét, és e név azóta is kizárólag az angol nyilvános viewdatát jelöli. A 70-es évek végén a hasonló témakörben létrejött magánvállalkozásokat továbbra is viewdatának nevezték. Az angol szakirodalomban a videotexnek tágabb értelmezése honosodott meg, amely magába foglalja mind a viewdata, mind a teletext fogalmát, azonban a legtöbb országban, így Magyarországon is, a viewdata alatt a videotexet értik. A továbbiakban itt is ezt a megnevezést használjuk.
Tovább…

A videotex Franciaországban: Télétel

A világ videotex rendszerei között a francia minden tekintetben listavezetőnek számít. Állami támogatással (mintegy 2,2 milliárd frankos beruházással), viszonylag rövid idő alatt terjedt el a telefonhálózathoz kapcsolódó mini-képernyőterminál, a Minitel. A sikertörténet akkor indult, amikor a francia posta (France Telecom) a telefonkönyv kiváltására elektronikus telefonkönyvet akart adni az előfizetőinek, s ezért a Minitelt ingyenesen juttatta a háztartásoknak. A posta előre kiszámította, hogy a telefonkönyvek költségének megtakarításával néhány év alatt megtérül a terminálok költsége. Ennek az ötletnek köszönhetően a szolgáltatás mára már 5 és fél millió használóval, havi 20 millió hívással, 13 500-féle szolgáltatással és 8-10 millió óra havi kapcsolati idővel, nyereséget hozó üzleti vállalkozássá fejlődött.
Tovább…

A német videotex a könyvtárak szolgálatában

Németországban 1977-ben kezdődtek el az első videotex-kísérletek, üzemszerűen 1983-ban vezette be a szolgáltatást a szövetségi posta Bildschirmtext (Btx) néven. Itt is érvényesült az az általános jelenség, hogy kudarcról kezdtek beszélni a szakértők, amikor látták, hogy az 1985-re jövendölt egymillió előfizető helyett annak alig egytizede lett. (1989 októberében az előfizetők száma 200 000 volt.) Az utóbbi 3-4 évben vett nagyobb lendületet a Btx fejlődése, és jelenleg is folyamatos növekedést mutat, mintegy havi 4000 új előfizetővel. Látványos áttörés várható még attól, hogy a személyi számítógépeket videotex vételre alkalmassá tevő programot jelképes összegért terjesztik, tehát a számítógép tulajdonosok egyben videotex felhasználókká válhatnak. Egy 1989-es felmérés szerint az előfizetőknek 50%-a használja a Btx-et hivatalos, 29%-a vegyes és csak 21 %-a magán célra, éppen fordítva, mint a franciáknál, ahol a döntő többség a magán célú felhasználó.
Tovább…

Az osztrák Bildschirmtext

Az 1975 óta működő osztrák videotex rendszernek azért szentelünk külön figyelmet, mert esetükben Magyarországhoz hasonlóan egy Európai Közösségen kívüli országról van szó. Megérdemli a külön figyelmet a szomszédság okán is, főleg pedig a szóban forgó közös világkiállítás miatt. A magyar Világkiállítás Előkészítő Bizottság a Kereskedelmi Szervezési Intézettel közösen kialakított elképzelése szerint “a VIR (Világkiállítás Információs Rendszere) legcélszerűbben és a legolcsóbban mint egy videotex hálózat valósítható meg”.

Az osztrák – magyar közvetlen videotex kapcsolat lehetőségének államközi szerződésben való szabályozását már most érdemes lenne szorgalmazni, a világkiállítástól függetlenül is, mert a két ország állampolgárai sok fontos információhoz (turisztika, vevőszolgálat, rendezvénynaptár, vegyes vállalatok, programajánlat, stb.) férhetnének hozzá, viszonylag olcsó áron.
Tovább…

A Bildschirmtext (Btx) a Telekom (Német Szövetségi Posta) telefonhálózatra épülő nyilvános elektronikus kommunikációs-információs rendszere, amelyet azok vehetnek igénybe, akik megfelelő készülékkel rendelkeznek. Az adatátviteli szabványok lehetővé teszik a különféle adatfeldolgozó rendszerekkel való kompatibilitást. A hálózatban megvalósítható a Btx használók egymással való kommunikációja, a Btx használók és a telex/teletext csatlakozók közötti kommunikáció, és kapcsolat teremthető a Btx segítségével a telefax állomásokkal is. Információkat a Telekomon, a Btx előfizetőkön kívül egyéb privát és nyilvános készülékekről is lehet küldeni, illetve lekérdezni a megfelelő műszaki és jogi előírások betartásával. A Telekom a kommunikációs hálózat technikai lehetőségét biztosítja, amelyet a használók megfelelő díjakért vehetnek igénybe.
Tovább…

Európai videotex rendszerek

A videotex rövid múltú karrierje a legtöbb országban hasonlóan alakult más találmányokéhoz. A kezdeti, talán túlzottan is lelkes fogadtatást csalódottság és kiábrándulás követte, és csak az utóbbi egy-két évben indult meg egy olyan egyenletes felfelé ívelés, ami már a videotex technika reális képességein nyugvó biztos sikert sejtet. A videotex sorsa abban is hasonlít társaiéhoz, (például a televízióéhoz vagy a telefaxéhoz), hogy nem sikerült egyetlen szabvány szerinti megoldást elterjeszteni, sem az adatátvitel módjában, sem a vevőkészülékekben. Természetesen ezen itt is, mint a televíziózásnál, lehet segíteni, de ez a tény késleltette a nemzetközi kapcsolatok kialakulását. Pedig az egyes országok rendszerein belül erősen érvényesül a tyúk-tojás effektus, vagyis sokan nem csatlakoznak addig a rendszerhez, ameddig annak kevés a felhasználója, szegény az információkínálata, ugyanakkor nem ösztönöz információszolgáltatásra egy olyan rendszer, amelynek kevés a használója.
Tovább…

Elektronikus faluközpont, avagy a “modern fonó”

A telecottage magyarra szó szerint a telekunyhó kifejezéssel fordítható le, a kunyhó szó sugallja az összetartozásnak azt a melegét, közösségi jellegét, ami a mozgalom egyik kifejezett célja. A telekunyhó elsősorban a vidéki embereket, és azok közül is az elmaradott térségben élőket szeretné hozzásegíteni ahhoz, hogy megtanuljanak élni az információs korszak nyújtotta lehetőségekkel, eszközökkel. Megtanítani az embereknek az információ megszerzésének módját és beépítését mindennapi életükbe.

Eddig már nagyon sokféle kísérlet történt annak érdekében, hogy meggyorsítsák a hátrányos helyzetű vidékek, elmaradott térségek fejlődését, de ilyen osztatlan sikert még egy sem aratott, mint ez. Mi a siker titka? Egyfelől az, hogy nagyon jól időzítetten vezették be. Másfelől az – és talán ez a döntőbb -, hogy széleskörűen bevonták a megvalósításba, a tervezéstől a kivitelezésig, a helyi lakosságot, a kísérlet érintettjeit, haszonélvezőit, a potenciális használókat.
Tovább…

A tájékoztatás helyzetéről és a fejlődés útjairól

Information, knowledge, evolution : Preceedings of the forty-fourth FID Congress held in Helsinki, Finland, 28 August – 1 September, 1988 / ed. by Sinikka Koskiala … and Ritva Launo … – Amsterdam [etc.] North Holland, 1989. – X,465 p. – (FID publication ; 675.) Raktári jelzete: 3-10638

 

Zavarba ejtően gazdag konferencia kötetet szerkesztett Sinikka Koskiala a Helsinkiben rendezett 44 . FID kongresszusra benyújtott előadások anyagából. A konferenciára 40 országból több mint 600 résztvevő érkezett; a benyújtott előadások teljes szövege 960 oldalnyi, s a szerkesztő állítása szerint kiváló minőségű szöveg volt. Ebből kellett szerkesztőtársával, Ritva Launo val kiválasztania a kötet tanulmányait. A válogatás is vaskos – csaknem 500 oldalas – kötetet eredményezett. A szelektálás kritériuma szerint a könyvtári és információs munka mostani és jövőbeli szerepére vonatkozó új elméletek, korszerű technikák és módszerek bemutatását adó tanulmányok kerültek be a kötetbe. A konferencián 6 szekcióban, hat különböző téma köré csoportosítva folytak az előadások, s a kötet szerkezete is ehhez igazodott.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)