2007. 4. szám

Tartalom

Abstracts 657-660

TANULMÁNYOK
Vidra Szabó Ferenc: A használók elégedettségének vizsgálata az Országos Széchényi Könyvtárban (2007) 661-683
Sipos Anna Magdolna: Könyvek kivonásával és megsemmisítésével a politika szolgálatában : könyvindexek 1949-1950 684-712
Némethné Hajdu Márta: A zalai pedagógiai szakkönyvtár felhasználóinak vizsgálata 713-722
Dudás Anikó: Mediátori szerepkörök: a tulajdonnévterek és a bibliográfusi feladatok 723-735
Maczák Ibolya: A Pázmány Péter-bibliográfia módszertani kérdései 736-740
Plihál Katalin – Jancsó Tamás: Karakterfelismerés raszteres térképeken : a Sintagma projekt 741-748
Bujdosóné Dani Erzsébet: A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára 749-755

KITEKINTÉS
Sonnevend Péter: Oroszországi könyvtári körkép: válság után? (Szemle) 757-774
Tószegi Zsuzsanna: Könyvtár- és információtudományi képzés Európában 2. 775-788
Dévai Péter – Sandler, Mark – Milne, Ronald: Bomlasztó jótékonyság: a Google Print program és a könyvtárak jövője; A Google Library projekt Oxfordban 789-794

KÖNYVSZEMLE
Kégli Ferenc: Többszörös peremhelyzetben 795-801
Mohor Jenő: “Kisokos” kistelepülések könyvtári ellátásáról 801-804
Éger Veronika: A digitális írástudás gyermekkori megalapozása 804-807
Kovács Katalin: Beszélgessünk! 808-811

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ
Referátumok 813-880

Abstracts

User satisfaction survey in the National Széchényi Library
VIDRA SZABÓ Ferenc

In May and June 2007 the Library Institute carried out a survey initiated by the management of the National Széchényi Library on the use of the national library. It was the aim of the inquiry to obtain a picture about user habits, expectations and satisfaction with library services. During a period of five weeks, on a randomly chosen workday every reader was given the questionnaire (everybody could answer only once). 543 questionnaires were evaluated by the researchers.
The majority of readers were students and researchers with an average age of 33, however, the number of users over 60 was quite high (more than 10%). Among young readers there were more women, among older people – on the contrary. 71% of users took part in some kind of organised education, 23% worked in research institutes, education or public collections.
User habits were tested by questions on the frequency and aims of the visit, the services accessed, use of the library’s homepage and databases accessed. 47% of users came more than once into the library: their 63% to do research, 57% to learn. The most used services were the traditional ones (reading books and journals), and there was a very high need for Xerox copies. Students preferred the online catalogue and electronic information search. 17% of readers were using their own laptop, and the use of reading room workstations was popular as well.
User satisfaction was surveyed with two open (which library services they were satisfied / not satisfied with) and one closed questions (ranking on a five grade scale). The majority of users were satisfied with the library environment, the richness of collections and helpfulness of librarians, but unsatisfied with the opening hours and the recently introduced limitation of magazine services. Answering the closed question other issues were raised: the high price of some services, long waiting times, the limited number of PCs and their varying quality. The most critical readers were researchers, students, however, were understanding these difficulties.
All in all, the judgement of the library has improved, it increased from 4,0 to 4,1 since the last survey.
Tovább…

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) vezetősége kezdeményezésére, a Könyvtári Intézet (KI) irányításával kérdőíves vizsgálatot folytattunk az OSZK személyes használói körében 2007. május 12. és június 5. között. Elsődleges célunk az volt, hogy árnyalt képet kapjunk látogatóink legfőbb szociológiai jellemzőiről, legfontosabb használói szokásairól, elvárásairól, és nem utolsósorban a szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségükről.
A kérdőív összeállítása során támaszkodtunk a korábbi, hasonló jellegű vizsgálatok során megfogalmazott kérdésekre,1 és az Olvasó és Tájékoztató Szolgálat (OTSZ) munkatárait bevonva, némileg módosítottuk, kiegészítettük azokat. (Lásd a mellékletet.) A kérdések összeállításában, a vizsgálat megtervezésében és lebonyolításában mindvégig támaszkodtunk Tóth Ferenc Tibor megbízott tájékoztatási igazgató és Süvegh Veronika megbízott osztályvezető tapasztalataira és elvárásaira.
A vizsgálat lebonyolítása során az ún. egyszeri, véletlenszerű mintavétel módszerét alkalmaztuk. Öt héten keresztül, heti egy-egy mintavételi nap alkalmával, kérdőívet adtunk minden személyes felhasználónknak, arra kérve, hogy távozása előtt adja le munkatársunknak. Ezzel biztosítottuk a véletlenszerűséget (a mintavételi napokat ugyanis véletlenszerűen jelöltük ki), valamint azt is, hogy mindenkinek azonos esélye legyen a bekerülésre.

Tovább…

„…akik könyvek égetésével kezdik, azok emberek
égetésével fogják folytatni…”
(Heinrich Heine)

A gondolatok szabad közzétételét és szabad hozzáférhetőségét az emberiség történelme során világszerte sokan és igen sokféle indíttatásból igyekeztek korlátozni. Ennek csupán egyik, ám talán legmeghatározóbb módszere volt az írásművek terjesztésének akadályozása, betiltása. Az indexre tett könyvek kérdésköréhez igen bőséges adalékkal szolgált Magyarország huszadik századi történelme és kultúrtörténete. A magyar történelem sorsfordító évei – 1945–1950 – azonban minden korábban ismert könyvmegsemmisítést felülmúltak. Az 1945–1946 között megjelent, a fasiszta, szovjetellenes és antidemokratikus sajtótermékek kivonásáról rendelkező jogszabályokról, egyéb intézkedésekről, a Szövetségi Ellenőrző Bizottságot képviselő szovjet hatóságok és a munkájukban segítségükre siető magyar politikai rendőrség túlkapásairól már több írás is megjelent1. Az 1945-ben és 1946-ban közreadott könyvjegyzékek2 szakmai, tartalmi elemzését, valamint a listák összetételének részletező bemutatását Index librorum prohibitorum a demokratikus Magyarországon címmel a Könyvtári Figyelő előző számában3 végeztem el. Ezért itt most csupán a jegyzékek adatairól készített kimutatásokat, valamint a tartalmi elemzés sommás megállapításait közlöm.
Tovább…

A zalai pedagógiai szakkönyvtár felhasználóinak vizsgálata

Tanulmányomban annak jártam utána, milyen segítséget tud adni a napi szakmai munkához, a szakmai tájékozódáshoz és a szakmai képzéshez, ill. továbbképzéshez egy megyei pedagógiai szakkönyvtár, továbbá, hogy egy ilyen szakkönyvtár használóinak milyen elvárásai, igényei vannak és  miként vélekednek a könyvtár által kínált szolgáltatásokról és a könyvtár működéséről. A választ, s a könyvtárunk számára megfogalmazható tenni- és változtatnivalókat  a zalai pedagógiai szakkönyvtár olvasói körében végzett kérdőíves vizsgálat adatainak elemzése szolgáltatta.

A vizsgálat célja

Elsődleges célunk az volt, hogy az olvasók szemszögéből vizsgáljuk meg könyvtárunk tevékenységét, s a leszűrhető következtetések nyomán a gyakorlatban is hasznosítható megállapításokhoz jussunk. A vizsgálattal felmértük a használók információs igényeit, könyvtárhasználatuk jellemzőit és a könyvtári szolgáltatásokról alkotott véleményüket.
Tovább…

A könyvtárak adatbázisaiban milliós nagyságrendű, többé-kevésbé strukturált és kontrollált tulajdonnnév halmozódott fel. A tulajdonnevek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a dokumentumokat nyilvántartó rendszerekben és a keresőeszközökben: a személyek, intézmények, kiadók nevei, a folyóiratcímek, műcímek, helynevek stb. információkat összefűző elemeket is jelentenek. Az egyik legfontosabb út a neveken keresztül vezet az információtartalmakhoz.
A névállományok „hasznosításának”, többcélú felhasználásának gondolata természetszerűleg vetődik fel világszerte.1 A könyvtári, szabványokhoz illeszkedő homogén névkezelés stabillá teszi tájékoztató eszközeinkben a visszakeresést: az adatbázis körülhatárolható adattartalmában a keresőkérdés ellenőrizhető és irányítható útvonalat jár be. A kötött adatformázás, a szabálykövetés az egyöntetűséget, a rendszer megbízhatóságát, a felhasználó magabiztosságát eredményezheti: a keresést végző felhasználó bizonyos lehet abban, hogy hol jár, miben keres, milyen adattartalmat tekint át, milyen időkeret között mozog; kérdését kívánsága szerint az adatállomány egy részén vagy akár a teljes tartalmán is keresztülfuttathatja. Az átláthatóságra, kontrollálhatóságra, célzatosságra vonatkozó jellemzőket sokszor állítjuk szembe az internetes világgal, melynek biztonsággal sem növekedését, sem önszerveződő erejét, sem határait nem tudjuk belátni.2 Az online katalógusok kikristályosodott évszázados hagyományokat követnek, ezt teszik akkor is, amikor sok szempont szerint rendszerezhető módon listáznak ki egy bibliográfiai tételsort. A hagyományos feldolgozási szemlélettel készülő katalógusainkat, bibliográfiai adatbázisainkat viszont sokan nemcsak ódivatúnak tartják, hanem alkalmatlanoknak is a digitális dokumentumkezelésre.
Tovább…

A Pázmány Péter-bibliográfia módszertani kérdései

Elhangzott az MKE Bibliográfiai Szekciója által 2007. május 25-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán (Piliscsaba) tartott „Bibliográfiai műhelymunkák a PPKE BTK Könyvtárában” c. rendezvényen.

Az utóbbi időben új lendületet vett régi magyarországi irodalommal kapcsolatos kutatások során Pázmány Péter (1570–1637) sokrétű munkássága is jelentős mértékben az érdeklődés fókuszába került. Ezért is vált indokolttá életművének és az erről szóló szakirodalomnak számbavétele, rendszerezése, melyhez a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Irodalomtudományi Intézete Régi magyarországi irodalom specializációjának hallgatóiként kezdtünk hozzá.
Eredeti elképzelésünk nem volt több, mint hogy Polgár László Pázmány-bibliográfiáját kibővítsük az azóta megjelent művek listájával. Ez a segédlet ugyanis 1987-ben jelent meg a Lukács László és Szabó Ferenc által szerkesztett, s Pázmány halálának 350. évfordulójára megjelent Pázmány Péter emlékezete című kötetben, s 1985-ig tartalmazza a Pázmánytól, illetve róla kiadott műveket.2 A későbbiekben azonban világossá vált számunkra, hogy a Polgár-bibliográfia nem teljes, s ekkor határoztuk el egy teljességre törekvő segédkönyv elkészítését. Munkánk végeztével megállapíthatjuk, hogy könyvünk saját Pázmány-művek feltüntetését is beszámítva, csaknem háromszor annyi tételt tartalmaz, mint a tíz évvel ezelőtt összegyűjtött kiadvány, s ezért az eddigi legteljesebb Pázmány-bibliográfiának tekinthető. (Ez számszerűsítve 413 helyett 1152 tételt jelent Polgár művéhez képest.)
Tovább…

Karakterfelismerés raszteres térképeken

Tájékoztatási szempontból a kartográfiai dokumentumok elektronikus elérhetősége, ill. visszakereshetősége éppolyan fontos, mint a monográfiáké, időszaki kiadványoké, tankönyveké stb. A KSZ/5 Földrajzi nevek mint adatbázisrekordok hozzáférési pontjai c. szabályzat 2005-ös megjelenése után sok szempontot mérlegelő, mélyreható elemzések jelentek meg e folyóirat hasábjain a szabályzat gondolatmenetéről, megoldásairól, s ennek kapcsán a földrajzinév-használat problémáiról, ellentmondásairól.*
A szkennelt  kartográfiai dokumentumok minőségi használatát, olvashatóságát az optikai karakterfelismerő programok (OCR) segítik, de a térképeken lévő feliratok sokfélesége komoly nehézségek elé állítja a programozókat.    
Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára a közelmúltban kezdte meg a gyűjteményében található régi térképek szkennelését. A létrejött térképarchívum jól használható segédeszköze lett a térképkutatóknak, történészeknek, etnográfusoknak, ill. az egyéb tudományterületek kutatóinak. A térképeken való keresés hatékonyságát nagyságrendekkel lehet növelni a térképekhez kapcsolt helységnévtárakkal. Ezek létrehozásához szükség van a karakterek automatizált felismerésére. Bizonyos térképek digitálisan csak raszteres formában érhetők el, ill. gyakori, hogy  térképek interneten történő publikálása is csak raszteres formában valósítható meg.

Tovább…

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára

A nagy múltra visszatekintő székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár sorsa fontos fejezete a magyar könyvtártörténetnek. A könyvtár története  összefonódott a magyar kultúrtörténettel és a történelmi eseményekkel, s jól példázza azokat az erőfeszítéseket, amellyel a magyar intézmények megpróbálták túlélni a Trianon utáni impériumváltást, a 2. világháborút, majd az 1945 utáni államosítást és a szocializmus építésének  időszakát. A könyvtár túlélési stratégiája – hasonlóan a többi magyar intézményéhez – azt a célt szolgálta, hogy megmaradhasson eredeti funkciójában: a magyar lakosságot szolgáló, magyar intézménynek.
Az 1990-es évektől kezdve új korszak kezdődött a romániai magyar könyvtárak életében is: hosszú idő után megnyíltak azok a lehetőségek, amelyek egyfelől pozitív változásokat generáltak, másfelől azonban komoly elvárásokkal, megoldandó problémákkal párosultak. Az erdélyi magyar intézmények életében  eljött az az idő, amikor az anyaország támogatását érezve, többet tehettek a magyar kultúra érdekében.
Tovább…

Oroszországi könyvtári körkép: válság után?

„S ha minden varjú azt károgja voltál
Azt felelem nyugodtan félig holtan
Igazatok van udvaroncok voltam
De nem ti én támadok fel újra”
 (Baka István, 1948–1995)

Gazdasági, társadalmi és művelődési háttér

Az elmúlt kétszáz évben többször lendült ki az inga: Oroszország (a fejlett) Európa része (lesz), vagy a nagy ország sajátos „eurázsiai” utat keres magának? Az utóbbi két évtized megismétli e dilemmát. Jelcin elnöksége alatt Oroszország a nyugati világhoz közeledve fogalmazta meg magát. Putyin elnöksége alatt viszont mind határozottabb karaktert nyert az a vonal, amely az „orosz demokráciát” csak rájuk jellemző jegyekkel képzeli el. Ennek lényege: a központi államhatalom a társadalom mozgásának legfőbb irányítója. Egyszerűbb kifejezéssel: államkapitalizmus. Konkrét szervezeti megjelenítője a gigantikus, államilag vezérelt tröszt: például a világszerte ismert Gazprom (tőzsdei értéke ma 290 milliárd dollár, a világ nyolcadik legdrágább vállalata). Az állami kapitalizmus nem kizárólagos, burjánzik a magánkapitalizmus is, annak minden pozitív és negatív jellegzetességével: utóbbira példa a kirívó anyagi-szociális különbség a multimilliomosok, illetve a leszakadó szegénység közt. A lakosság legjobban kereső felső 10%-ának jövedelme a legalsó tizedének hússzorosa. Ez az amerikai arányokat is meghaladja. Az orosz gazdaság és tudomány egyszerre mutat élenjáró jelleget (rakéta- és űrkutatás, atomfizika stb.), miközben az „átlagember” a fejlődő világéhoz hasonló gondokkal küzd. Ismerünk jól csengő márkaneveket Oroszhonból?
Tovább…

Könyvtár- és információtudományi képzés Európában 2.

Az EUCLID, a könyvtár- és információtudományi képzéssel és kutatással foglalkozó független, nonprofit európai szervezet a 2002-ben, Thessalonikiben tartott konferenciáján döntött arról a projektről, amelynek keretében felmérték, milyen hatással volt a Bolognai Nyilatkozat az informatikus könyvtárosok képzésére Európa-szerte. A projekt Ź– amelyet az Európai Unió a SOCRATES program keretében anyagilag is támogatott Ź– a European Curriculum Reflections on Library and Information Science Education nevet viselte, de a szakirodalomban gyakran a European Curriculum néven találkozhatunk vele.
A projektben egész Európából 150 szakember vett részt, akik tizenkét munkacsoportban kutatták a különböző részterületeket. Munkájukat egy közel 250 oldalas kötetben összegezték, amelyet szabadon hozzáférhetővé tettek az interneten.1 Az első lépésben 200 intézménybe küldték el a kérdőívet, amelyek 25%-a érkezett vissza. Az 50 válaszadó intézmény között – sajnálatos módon – magyar nem volt.
A kutatás első és legfontosabb megállapítása, hogy Európában igen nagy változatosság tapasztalható az informatikus könyvtárosokat képző intézmények között. Néhány országban már felváltotta a bolognai folyamatban meghatározott 3+2+3 éves képzési rend a hagyományos, többnyire 4 éves, a gyakorlati tudnivalókra nagy hangsúlyt helyező korábbi oktatási formát. Számos országban az informatikus könyvtárosokat részben egyetemi tanszékeken, részben szakiskolákban képzik, meglehetősen eltérő tantervek alapján. Megint más országokban vannak példák erősen gyakorlatorientált, de több-kevesebb elméleti tudnivalót azért tartalmazó kurzusokra.
Az átláthatóság és az egyenértékűség hiánya komolyan akadályozza az intézmények közötti együttműködés bővítését. Nagyon nagy szükség lenne az informatikus könyvtárosokat képző intézmények közötti párbeszédre a tantervek szerkezetéről és tartalmáról – részben az oktatás minőségének javítása, részben az intézményközi együttműködés erősítése érdekében. A maga nemében egyedülálló European Curriculum program éppen e két célt szolgálja.
Tovább…

SANDLER, Mark:
Disruptive beneficence: the Google Print program and the future of libraries és
MILNE, Ronald:The Google Library Project at Oxford.
(Internet Ref. Serv. Q. 10. vol. 3–4. n. 5–28. p.)
tanulmányait Dévai Péter foglalta össze.

A Google és a könyvtárak kapcsolatával foglalkozó tematikus számban két cikk foglalkozik a Google Print programmal és annak szakkönyvtári alkalmazásával. Az elsőben Mark Sandler, a The University of Michigan University Library gyűjteményfejlesztő munkatársa ismerteti a Google Print programot, mellyel kapcsolatban 2004. december 14-i bejelentése óta rendkívül sok kérdés merült fel a különböző prezentációkon és a Google-hoz érkezett leggyakoribb kérdésekben. Bármit gondolnak is a könyvtárak, könyvkiadók a programról, egy biztos: nem szabad azt hinniük, hogy az csak egy kis változást jelent a munkájukban, egyébként nagyjából minden marad a régiben. Mint minden technológiai áttörés esetén, most is elengedhetetlen, hogy a könyvtárak jövőjük tervezésekor számoljanak ezzel a kezdeményezéssel.
A program lényege tehát az, hogy a Google észak-amerikai és Egyesült Királyságbeli egyetemi könyvtárak több millió kötetét tervezi digitalizálni. Az indításkor a Harvard, a Michigan, a New York Public, az Oxford és a Stanford ajánlotta fel köteteit különböző mértékben. A soha nem látott mennyiségű konverzió munkafolyamatát és szabályait több évig dolgozzák ki, melynek során a partnerkönyvtárak folyamatosan visszajelezhetik, hogy az elkészült példányok megfelelnek-e saját állománygyarapítási és állományvédelmi szabványaiknak. A program végrehajtása sok millió könyv visszakeresését teszi lehetővé, és természetesen maga a könyv is elérhetővé válik az egész világon, mégpedig térítés nélkül, ami az emberi tudás hihetetlen mértékű demokratizálását jelentené, és talán csak a könyvnyomtatás feltalálásához hasonlítható.
Tovább…

Többszörös peremhelyzetben

ZÁGOREC-CSUKA Judit
A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig ; „a muravidéki magyarság könyvkultúrájának szellemtörténeti útja” / Zágorec Csuka Judit. – Lendva : Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2007. 478 p.
ISBN 978.961-6232-36-4

A szlovéniai magyar közösség a szlovén–magyar határ mentén, egy kb. 50 km hosszú és 3–10 km széles sávban az ún. Muravidéken található, vegyes lakosságú településeken, két minirégióban. A lendva-vidéki, illetve az őrségi magyarság máig nem tudta teljesen kiheverni a két világháború, a megtorlások, a kitelepítés, a kivándorlás és a belső migráció okozta veszteségeket: létszámuk az elmúlt nyolcvan év alatt mintegy a felére csökkent. A becslések jelenleg kilenc-tízezerre teszik a Szlovéniában élő magyarok, illetve a magyarsághoz valamilyen módon kötődők számát, ugyanakkor a 2002-es népszámlálás adatai szerint alig valamivel több mint 6 200 fő vallotta magát magyarnak. A létszámcsökkenés ellenére mégis egy érdekes jelenségnek lehetünk tanúi: látványosan megnövekedett a kulturális életben meghatározó szerepet betöltő magyar értelmiségiek, írók, újságírók, tudományos kutató, képzőművészek, pedagógusok, művelődésszervezők, könyvtárosok száma, ami mára már megközelíti a 180-at.1
Vannak olyanok, akik több értelmiségi funkciót is betöltenek egyidejűleg. Közéjük tartozik Zágorec-Csuka Judit magyartanár, költő, műfordító, irodalomtörténész, művészeti szakíró, újságíró, szerkesztő és (nem utolsó sorban) könyvtáros, akinek a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet jelentette meg 2007-ben A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig című, nagyívű monográfiáját.
Tovább…

“Kisokos” kistelepülések könyvtári ellátásáról Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) : tájékoztató a kistelepülések könyvtári ellátásáról / szerk. Richlich Ilona ; kiad. a Könyvtári Intézet. – Budapest : Könyvtári Intézet, [2006.] 100 p. – (A könyvtári rendszer stratégiai fejlesztése, ISSN 1588-6859; 3.).
ISBN 963 201 625 4

Valamikor – egy könyvismertetés kapcsán – azt írtam, hogy a funkció, a „hol ír” nem befolyásolja, hogy hogyan ír az ember, de hogy mit ír, azt már igen. Magam aktív könyvtárosként arról írtam, ami éppen foglalkoztatott, amivel munkahelyemen, munkaköröm betöltése során találkoztam. Nyugdíjasként a szakmát belülről ismerve, de immár kívülről nézve egyre többet írtam arról, amit mások írtak, különféle nyelveken, különféle könyvtári (és egyéb) kultúrák alapján. Most, hogy egy másik székbe sodródván a könyvtárakat a fenntartó szemével (is) kell látnom, nagy érdeklődéssel vettem kézbe „A könyvtári rendszer stratégiai fejlesztése” című sorozat füzeteit, különösen a könyvtárellátási szolgáltató rendszerről szólót. Nem csalódtam, a füzet teljes mértékben az, aminek alcíme mondja: tájékoztató a kistelepülések könyvtári ellátásáról.
Skaliczki Judit bevezető sorai tömören és egyértelműen meghatározzák a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) célját, eszközeit, rávilágítanak a KSZR újdonságára, de őszintén figyelmeztetnek is: „A KSZR nem csodafegyver, de esély arra, hogy ne szakadjon szét az ország információban gazdagokká és szegényekké…” Ezt követi a voltaképpeni lényeg, a KSZR koncepcionális leírása, azaz a „Könyvtári fejlesztési koncepció a községekben, különösen a kistelepülésen élők számára”, melyet egy 2005-ös miniszteri értekezlet fogadott el, és mely a Kulturális Közlönyben már olvasható volt. Egy „koncepció” célja, feladata általában az, hogy fogalmi síkon tisztázza megalkotóinak (illetve jóváhagyóinak) valamely kérdésről (témakörről) alkotott véleményét, kitűzze az adott kérdéskör határait, és az azon belül végrehajtandó cselekvések, intézkedések (anyagi kötelezettség-vállalások, beszerzések, beruházások) irányát, az elérendő célokat.
Tovább…

A digitális írástudás gyermekkori megalapozása

KŐRÖSNÉ MIKIS Márta
A digitális írástudás gyermekkori megalapozása : ajánlások a 3–10 éves gyermekek nevelőinek / Kőrösné Mikis Márta. – Budapest, Országos Közoktatási Intézet, 2006. – 108 p. (Gyakorlatközelben)
ISBN 963 682 566 1
ISSN 963 682 549 1

A cím legalábbis vegyes érzelmeket kelt azokban, akik kézbe veszik az Országos Közoktatási Intézet (OKI) által kiadott vékonyka kötetet. Óhatatlanul eszünkbe jutnak a „kakaóbiztos” számítógépek és a hazai oktatásügy válságtünetei az „ingyen” tankönyvtől a tandíj-kötelezettségen át a nemzetközi vizsgálatok által alátámasztott intellektuális lemaradásig. A túlélésért küzdő vidéki és fővárosi iskolák többségében elavult, felújításra szoruló épületekben oktat a létszámában megritkított pedagógusgárda. És akkor még nem említettük azokat az ellenérveket, amelyeket az évtizedek óta folyó olvasásszociológiai vizsgálatok sora igazol, nevezetesen, hogy a TV, majd a számítógép eluralkodásával az olvasás szinte kiiktatódott a felcseperedő fiatalok életéből. Az értékes irodalom nevelő, tanító, személyiségformáló hatása helyett gyermekeink sokkal inkább ki vannak téve az internet gyakran destruktív, a mentális egészséget károsító tartalmainak, nem beszélve a mozgás- és interakció-szegény életmód negatívumairól.
Tovább…

Beszélgessünk!

Beszélgessünk! OTTOVAYNÉ ECSEDI Kati – MAYER Vivian
Volt egyszer egy Laza klub : beszélgetőkönyv / Ottovayné Ecsedi Kati ; Mayer Vivian. –  Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Bp. 2006. 373, [9] p.;  (A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Közleményei ; 3. ; ISSN 1588-421x)
ISBN 963 581 435 6

Kicsit  szabálytalan, vagy ahogy a kötet címe sugallja, kicsit „laza” kötetet vehet kézbe az olvasó, a két szerkesztő, Ottovayné  Ecsedi Kati (alias Klára) és Mayer Vivian, valamint a kiadásra vállalkozó Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jóvoltából.
Szabálytalan, mert könyvtári kiadványként elsősorban nem könyvtári, könyvtárügyi témákról olvashatunk benne, és laza azért, mert a kötet alcímében szereplő beszélgetőkönyvre rímelve, formájában, szerkesztési elveiben is tükrözi azt a spontaneitást, amely a címben említett klubot jellemezte.
A szerkesztők a FSZEK krisztinavárosi könyvtárában (ahol Ottovayné Ecsedi Kati a krisztinavárosi főkönyvtár és az I. kerületi könyvtárak vezetője volt) megvalósították, ami minden közművelődési könyvtáros vágya: olyan közösséget teremtettek a könyvtárban, amelyet rendszeresen magas színtű szellemi élményben tudtak részesíteni. Az évek során e  baráti kör előtt –  kellemes körülmények között – mintegy ötven közismert, a hazai szellemi és művészi életben karakteres, meghatározó  szerepű vendég mutatkozott be és tette egy jó ízű beszélgetés részesévé a hallgatókat.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)