2013. 2. szám

Rezümé
Abstracts 243

TANULMÁNYOK

KOLTAY Tibor: A digitális bölcsészet és a könyvtártudomány  247
BÉRES Judit – CSORBA-SIMON Eszter: Fejlesztő biblioterápia fiatalkorú fogvatartottakkal 251
KŐSZEGI Szilvia – VARGA Zoltán: A fogvatartottak oktatása 269

MŰHELY

SZALACSI Alexandra: E-könyvkölcsönző szolgáltatás a hazai könyvtárakban 277
KOVÁCS Ramóna: QR-kódok használata a magyar könyvtárakban 283
JÁVORKA Brigitta: Frissítsd a könyvtárad! 287

MÚLTUNKBÓL

SIPOS Anna Magdolna: Wlassics Gyula szerepe a magyar könyvtárügyben a századfordulót követő évtizedekben 2. rész 293

PERSZONÁLIA

Búcsúzás Takács Miklóstól (1933–2013) (Pallósiné Toldi Márta) 310

KITEKINTÉS

SONNEVEND Péter: Hatvanéves a VINITI – és a jövő? 315
POLL, Roswitha: Milyen adataink vannak, milyenek lehetnének? Új fejlemények a könyvtárak értékelésében (Töm.: Mohor Jenő) 322
ŠPIRANEC, Sonia: Az információs műveltség változó szempontjai a 2.0-ás kutatási környezetben (Ford.: Koltay Tibor) 332

KÖNYVSZEMLE

Korszerű bevezetés a könyvtártudományba BAWDEN, D. ‒ ROBINSON, L.: Introduction to information science. (London, Facet, 2012.) (Ism.: Koltay Tibor) 345
Tű a szénakazalban: ingyenesen letölthető e-könyv az iskolai könyvtárakról School libraries. What’s now, what’s next, what’s yet to come.  Eds. Kristin Fontichiaro, Buffy Hamilton, Smashwords, 2011. (Ism.: Koltay Tibor) 350
Könyvtárinformatikai kalauz DUDÁS Anikó ‒ GUITMAN Barnabás: Könyvtárinformatika ‒ bölcsészettudomány. Elektronikus egyetemi jegyzet (Piliscsaba, PPKE BTK, 2011.) (Ism.: Hegyközi Ilona) 352

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELÕ
(REFERÁTUMOK)
Könyvtár- és információtudomány 357
Könyvtár- és tájékoztatásügy 362
Könyvtárak és tájékoztatási intézmények 371
Munkafolyamatok és szolgáltatások 381
Tájékoztatás, tájékoztatási rendszerek 398
Vezetés, irányítás 400
Felhasználók és használat 405
Információelőállítás, -megjelenítés és -terjesztés 414
Könyvtárgépesítés, könyvtárépület 417

TANULMÁNYOK

A digitális bölcsészet- és a könyvtártudomány
KOLTAY Tibor
A digitális bölcsészettudományok (digital humanities) tágabb értelemben információ-technológiai eszközöket használnak az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, a történelemtudomány és a filozófia területén folyó oktatás és kutatás támogatására. A kezdetben technikai segédtudománynak tekintett „bölcsészeti informatika” mára önálló szakterületté vált. A magyarországi mester szakos képzésben is jelen van: olyan szakembereket képeznek, akik bölcsészettudományi ismereteik és interdiszciplináris szemléletük birtokában képesek a bölcsészeti tartalmakat modern technikai eszközökkel megjeleníteni. A könyvtártudomány kutatási témái közül több (pl. információkeresés, tartalmi feltárás, digitális könyvtárak, nyílt hozzáférés stb.) is számíthat a digitális bölcsészet érdeklődésére.
Tovább…

STUDIES

Digital humanities and library science
KOLTAY Tibor
In a broad sense, digital humanities apply IT tools to support research and education in literature (science), languages (linguistics), history (science), and philosophy. “Humanities and information science”, initially considered as an auxiliary science has become a discipline. It is present in education for a master’s degree in Hungary: the output includes professionals whose knowledge of humanities and interdisciplinary approach enables them to display humanities-related content by modern technical means. From among the research topics of library science, many (e.g., information search, subject retrieval, digital libraries, open access etc.) are of interest for digital humanities as well.
Tovább…

Mi a digitális bölcsészet?

A tág értelemben vett digitális bölcsészet (digital humanities) információtechnológiai eszközöket használ az irodalom(tudomány), a nyelvek (nyelvtudomány), a történelem(tudomány) és a filozófia területén folyó kutatás és oktatás támogatására.1 A digitális bölcsészet történetének talán legismertebb eseménye az Index Thomisticus (http://www.corpusthomisticum.org/), azaz Aquinói Szent Tamás művei konkordancia-jegyzékének 1946-ben megindult létrehozása volt. A kezdetekkor alacsony presztízsű technikai segédtudománynak tekintett „bölcsészeti informatika” mára már valódi intellektuális erőfeszítéssé vált.2 Ismeretelméleti magját az interpretáció digitális eszközei alkotják.3 Látóköre különösen a World Wide Web megjelenése óta tágul, miközben nem feledkezett meg a kezdetek óta meglevő céljairól, így továbbra is érdekli a szöveg.4 Első hulláma kvantitatív volt, viszont második hulláma kvalitatív és értelmező természetű.5 Úgy is tekinthetünk rá, mint ami azokból a változásokból táplálkozik, ame¬lye¬ket a digitális technológiák eredményeznek a humán tudományi kutatás számos területén.6 Idehaza is jelen van már mesterképzési szakként. A szak célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett bölcsészettudományi ismereteik, nyitott, interdiszciplináris szemléletük birtokában képesek arra, hogy bölcsészeti tartalmakat modern technikai eszközökkel megjelenítsenek, és digitális erőforrásokat hatékonyan aknázzanak ki.7
Tovább…

Fejlesztő biblioterápia fiatalkorú fogvatartottakkal

A Pécsi Tudományegyetem FEEK Könyvtártudományi Intézetében Béres Judit adjunktus vezetésével biblioterápiás műhely működik olyan informatikus könyvtáros és könyvtárostanár szakos hallgatók részvételével, akik elköteleződtek a fejlesztő biblioterápiának. E műhelymunka gyümölcsei a hallgatók kiváló biblioterápiás szakdolgozatai és OTDK-dolgozatai, valamint a könyvtárakban, iskolákban, óvodákban, idősek otthonában és a büntetés-végrehajtásban általuk tartott foglalkozások, illetve azok közös elemzése, értékelése. Folyóiratunk következő számaiban a pécsi műhely tapasztalatai nyomán a speciális célcsoportoknak szánt fejlesztő biblioterápia különböző aspektusairól lesz szó: szólunk a krízisintervencióban (anyaotthonban), a hátrányos helyzetű, tehetséges középiskolások körében, valamint a babaváró kismamák és kispapák körében végzett biblioterápia lehetőségeiről. Elsőként Csorba-Simon Eszter1 informatikus könyvtáros MA szakos hallgató fiatalkorú fogvatartottak körében tartott biblioterápiás munkáját mutatjuk be, hogy támpontot, ötleteket nyújtsunk azoknak, akik igényt tartanak a szakmai-módszertani tapasztalatcserére.


Tovább…

A fogvatartottak oktatása

Lapunk 2012. 2. számában jelent meg Amberg Eszter összefoglaló írása a büntetés-végrehajtási intézetek könyvtárainak helyzetéről.* Az írás kiegészítéseként most a büntetés-végrehajtási intézetekben folyó képzésekről kapunk gyorsfényképet. A nyomtatott változatban a tanulmány rövidített szövege jelent meg, az összes illusztrációt tartalmazó teljes szöveg itt olvasható.

Magyarország 28 büntetés-végrehajtási intézetében (2012. október 5-i adatok szerint) 17 639 fogvatartott töltötte szabadságvesztését vagy előzetesen letartóztatva várja azt.
A napjainkban uralkodó szemlélet szerint a büntetés-végrehajtási (továbbiakban bv) intézményekben a fő cél nem a fogvatartottak átnevelése, hanem az, hogy képessé tegyék őket önmaguk megváltoztatására. Elérendő célként fogalmazódik meg az elítéltek reszocializációja, felelősségérzetük kialakítása, fizikai és szellemi egészségük megőrzése, helyreállítása is. A nevelés tehát a “pozitív irányú befolyásolás” gyűjtőfogalma a magyar büntetés-végrehajtásban, amelyhez hozzátartozik az elítélt megismerése, foglalkoztatása, önképzése, rehabilitációs és szabadidős tevékenységének szervezése, jutalmazása, fegyelmi felelősségre vonása, a családi és társadalmi kapcsolatok támogatása. A nevelés egyik kiemelkedően fontos területe a foglalkoztatás. Ebbe a fogalomba nemcsak a célszerű munkáltatás tartozik, hanem az alapfokú iskolai oktatás, a szakirányú képzés, a terápiás foglalkoztatás, a művelődési, szabadidős, sport, személyiségfejlesztő, gyógyító, rehabilitációs programokon való részvétel is. A foglalkoztatás a testi és mentális egészség fenntartásán túl a szabad társadalomban is felhasználható alap- és szaktudás megszerzését is biztosítja, normális életvitelhez szoktat, segít elkerülni a kényszerű semmittevés okozta agressziót vagy depressziót.
Tovább…

E-könyvkölcsönző szolgáltatás a hazai könyvtárakban

A könyvtárosok és információs szakemberek évente megtartott nemzetközi konferenciáján, a népszerű BOBCATSSS-en – melyre idén januárban Ankarában került sor – magyar részről jelen voltak a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Könyvtártudományi Intézetének hallgatói is: Jávorka Brigitta, Kovács Ramona és Szalacsi Alexandra tanáruk, Tóth Máté vezetésével. Mindhárom hallgató napjaink könyvtári világának egy-egy aktuális kérdéséről(az elektronikus könyvek kölcsönzéséről, a QR-kódok könyvtári szerepéről és egy könyvcserét támogató weboldal használatáról) készített felmérést, és vizsgálataik eredményeiről beszámoltak a konferencián. Műhely rovatunkban most e dolgozatok cikkesített változatát mutatjuk be.

A szerzők köszönetet mondanak tanáruknak, Tóth Máténak kutatásaikhoz nyújtott segítségéért, a kérdőíveket kitöltő könyvtárosoknak az együttműködésért, az egyetemi karnak és a Kari Hallgatói Önkormányzatnak, valamint a Balassi Intézet Campus Hungary programjának, hogy anyagilag is támogatták tanulmányútjukat.

Bevezetés

A 2012-es amszterdami BOBCATSSS konferenciára készült dolgozatomban a magyar egyetemi hallgatók e-könyv olvasási szokásait vizsgáltam. A tavalyi eredmények és a téma népszerűségé­nek növekedése miatt úgy gondoltam, érdemes lenne e területen további kutatásokat végezni, de egy másik aspektusból vizsgálva a kérdést. Ezért a 2013-as konferenciára készített tanulmányomban az e-könyvek könyvtárból vagy könyvtárakon keresztül történő kölcsönzésére fókuszáltam.
A könyvtárak és könyvtárosok mindennapi életében az elmúlt év során egyre hangsúlyosabb szerephez jutott az e-könyv. Külföldön és Magyarországon is egyre több kiadó és terjesztő jelent meg a piacon (például Book&Walk, Publio, Multimediapláza, Amazon, Smashwords stb.), és egyre több könyvtáros fórumon és blogon lehet olvasni e-könyvekkel kapcsolatos információkat (pl.: Könyvkonnektor, E-könyv olvasó blog, Könyvtár MA). 2012 tavaszán megalakult az Egyesülés az e-könyvekért szervezet azzal a céllal, hogy összehangolja a kiadók és a könyvtárak érdekeit. Az egyesülés rendszeresen szervez konferenciákat, összejöveteleket, ahol a könyvtárügy és a könyvpiac szereplőinek lehetőségük van nyilvánosan kifejteni az e-könyvekkel kapcsolatos nézeteiket. Mostanában készült el az Egyesülés az e-könyvekért honlapja (http://ekonyvegylet.hu), ahol bemutatják az Egyesülés tagjait, és folyamatosan tudósítanak az Egyesülés munkájával kapcsolatos eseményekről.
Tovább…

QR-kódok használata a magyar könyvtárakban

Bevezetés

A modern technológiák villámgyors ütemben fejlődnek: az elmúlt néhány évben a “kicsi” és az “okos” vált az új találmányok legfontosabb jellemzőjévé. A mobiltelefonok egyre fontosabb szerepet játszanak mindennapi életünkben, kifinomult funkcióikkal pedig hatékonyabbá és kényelmesebbé teszik életünket.
Az okostelefonokban két ragyogó funkciót találhatunk: a beépített digitális fényképezőgépet és azt a lehetőséget, hogy az internetet bármikor és bárhonnan elérhetjük. A mobil internet-hozzáférés és az okostelefonok széles körű elterjedése lehetővé tette, hogy ha releváns információra van szükségünk, legyünk bárhol, azonnal elérhetjük, és nem csak az otthoni vagy munkahelyi gépeink használatával.
Ha egy könyvtár nyitott szeretne maradni a fejlődésre, erősítenie kell az interaktivitását. Ashford (2012) szerint a „QR-kód [alkalmazása] kényelmes módja, hogy összekapcsoljuk a virtuális világot a fizikaival, és hogy hasznos tartalmakat biztosítsunk, ha erre szükségünk van. A QR-kód mára teret nyert Európa nagy részén: számos helyen, egyetemi könyvtárakban és felsőoktatási intézményekben fedezték fel a benne rejlő lehetőségeket.”
Tovább…

Frissítsd a könyvtárad!

Bevezetés

Felmérésemben a Rukkola.hu 2012 nyarán indult könyvcserélő weboldal használatára voltam kíváncsi, mely megjelenése után nemcsak hogy villámgyorsan népszerűvé vált, hanem a hazai könyvrajongók életét, szokásait is befolyásolta.
Az innovatív ötlet magánkezdeményezésként indult hódító útjára, mára pedig már több kiadó is segíti az oldal szerkesztőinek munkáját. A Rukkola.hu dinamikusan fejlődő weboldal: a statisztikák szerint 81 nappal az oldal indulását követően már 11 100 regisztrált felhasználója volt, 81 000 könyvet lehetett elérni és 54 000 kötet talált új gazdára. A kezdeti időszakban a szerkesztőknek nem származott bevételük a weboldalból, de három hónappal az indulás után megjelentek a reklámfelületek, és a több ezer felhasználós weboldal üzleti vállalkozássá vált.
Nem ez a vállalkozás az első olyan hazai próbálkozás, amely lehetővé teszi, hogy az emberek elcseréljék felesleges könyveiket. Budapesten korábban Könyvcsere-piac néven működött egy olyan projekt, ahová bárki beadhatta feleslegessé vált könyveit, és újakat hozhatott el helyettük. A könyvek értéke nem volt fontos, csak a száma. A megmaradt könyveket egy iskolai könyvtárnak ajánlották fel.
Tovább…

 

A stagnálás évei, a válságjelek és tervek a kezelésükre (1908–1914)
A közgyűjteményekkel foglalkozó szakemberek előtt a huszadik század első évtizedének végére világossá vált, hogy országszerte túlságosan nagy a lemaradás ahhoz, hogy a hiányokat rövid időn belül pótolni tudják. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsáról szóló forrásokban 1908-tól kezdődően egyre gyakrabban jelentek meg a később dominánssá váló szakmai és finanszírozási krízis jelei. A felismert hiányosságok csökkentése érdekében folyamatosan keresték a megoldást; a Múzeumi és Könyvtári Értesítő oldalain is több alkalommal megjelentek olyan írások, amelyek a munka jobbítását célozták, és amelyek végrehajtásához nagyobb mértékű állami finanszírozásra és társadalmi támogatottságra lett volna szükség. Az ezeket a gondolatokat tükröző első írást Wlassics fogalmazta meg 1908-ban a Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1909. 1. számában, és az 1908. évről szóló éves jelentésben is közzétettek. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszterhez szóló Emlékiratának1 kiindulópontja az volt, hogy a Tanács és a Főfelügyelőség nem csupán a múzeumok és könyvtárak alapításában, illetve fejlesztésében érdekelt, hanem az ún. közművelődési célú társadalmi feladatok segítésében is. Az elnök különösen hangsúlyosnak tartotta ezt a kérdést akkor, amikor Apponyi Albert kultuszminiszter megindította az iskolán kívüli oktatás nagyszabású tervét, és létrehozta a koordinálásához szükséges szervezetet.
Tovább…

Búcsúzás Takács Miklóstól (1933–2013)*

Az idő egyirányú utca.
Örökké zuhog a jelen, s örökké
száraz lábbal kelünk át rajta: a múlt fölissza
szempillantás alatt.”

„Nem lehet
csak egy szálat kihúzni, ha nem az összeset,
olyan szorosra szőtt a múltak szövedéke.
(Rakovszky Zsuzsa: Egyirányú utca)

2013. április 1-jéig Takács Miklós a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár jelenének része volt. Személyesen ugyan már nem találkozhattunk, de hihettük, hogy jöhet egy érdeklődő telefonhívás: hogy vagyunk, miként megy a könyvtár sorsa, ugye, átadjuk üdvözletét azoknak, akikkel még együtt dolgozott?
Április elsején az idő fölitta, a múlt szövedékébe fonta nagy és gazdag életútját, szakmai pályafutását. A könyvtári kultúra szövedéke már Takács Miklós lezárt életművét is magába fogadta.
Tovább…

Hatvanéves a VINITI – és a jövő?

Bevezetés

Ötven évvel ezelőtt világszámnak számított a VINITI, a Szovjetunió központi tudományos és műszaki információs intézete (1952-től: Institut naucsnoj informacii, majd 1955-től 1992-ig VINITI: Vszeszojuznüj institut naucsnoj i tehnicseszkoj informacii; a Szovjetunió felbomlása után a rövidítés marad, az új feloldás viszont Vszerosszijszkij institut naucsnoj i tehnicseszkoj informacii lett). 1957 decemberében a Life Magazine hasábjain nyugati szaktudósok oldalakon át áradoztak a világ legnagyobb és legkorszerűbb ilyen intézményéről.1
2012-ben, mikor az intézet 60 éves lett, egyik vezető munkatársa hosszan sorolta mind nyilvánvalóbb gyengeségeit: egyre kevesebb a bejövő (főleg külföldi) információforrás, hatvan év körüli a korábbi létszám harmadára csökkent munkatársi gárda átlagéletkora is, lassan elfogynak a felhasználók és a bevételek.2
Tovább…

POLL, Roswitha: I dati che abbiamo e i dati che potremmo avere: nuovi sviluppi nella valutazione delle biblioteche. : Bollettino AIB. – 51. (2011) 4., p. 369-380. c. írását Mohor Jenő tömörítette

A könyvtárak értékelésének alapjai

Nem lehet egy könyvtár szolgáltatásait, teljesítményét értékelni vagy mérni küldetésének ismerete nélkül, hiszen az értékelés nem más, mint a tényleges teljesítmények szembesítése a megkívántakkal, híven az előre kitűzött célokhoz. A küldetést általában egy könyvtár „születésekor” meghatározzák, az idők folyamán csak újrafogalmazzák, pontosítják azt, követve a fejlődést, illetve annak az intézménynek vagy közösségnek az új igényeit, amelyhez a könyvtár tartozik. A küldetésnek világosan kell leírnia azokat a célokat, amelyeket a könyvtár elérni szándékozik, definiálnia kell használói körét és azokat a szolgáltatásokat, melyeket nyújtani akar.
Tovább…

Az információs műveltség változó szempontjai a 2.0-ás kutatási környezetben

Sonia Špiranec, a zágrábi egyetem Információtudományi Tanszékének munkatársa 2012 szeptemberében előadást tartott az ankarai Hacettepe Egyetemen rendezett 3rd International symposium on information management in a changing world című konferencián. Előadásának lapunk számára kibővített és átdolgozott „Shifting facets of information literacy in Research 2.0 environments” című változatát Koltay Tibor fordításában olvashatják.

Bevezetés

Az információs műveltség (IM) a tudományos kutatás központi kérdése, valamint a kutatók szakmai működésének és életpályájának integráns része. Az információ a kutatás alapvető építőeleme, ezért jelentős mértékben befolyásolja a kutatási folyamatot. Ebből következik, hogy a megtalálásához, értékeléséhez és felhasználásához kapcsolódó kompetenciák elengedhetetlenek minden kutató számára. A felkészült kutatók tudatában vannak annak, miként kell az információkat és az adatokat gyűjteni, használni, kezelni, szintetizálni és etikus módon létrehozni. Az ilyen kutatók rendelkeznek azokkal az információs készségekkel, amelyek mindezek hatékony elvégzéséhez szükségesek.1
Az információs műveltség fogalma akkor kezdett el terjedni, amikor az információk, az információforrások és az információs struktúrák növekvő mértékben heterogénné és összetetté váltak. E fogalom tartalmát mindig is befolyásolták és meghatározták az információs környezet jellemzői.
Tovább…

Korszerű bevezetés a könyvtártudományba

BAWDEN, David – ROBINSON, Lyn
Introduction to information science / David Bawden and Lyn Robinson. – London : Facet, cop. 2012. – XXX, 351 p.
ISBN 978-1-85604-810-1

A kötet szerzői nemzetközileg elismert szakemberek: mindketten a londoni City Egyetem oktatói. David Bawden egyúttal a kiemelkedő szakfolyóirat, a Journal of Documentation szerkesztője. Sokan ismerik őket idehaza is, sokaknak személyes ismerősei lettek, hiszen különféle tanfolyamokat vezettek Budapesten, és a Közép-Európai Egyetem nyári kurzusait is itt tartották. Valószínűleg széles körű ismertségükkel is magyarázható könyvüknek az a szokatlan vonása, hogy nem egy, hanem hat előszót találunk benne. Ezeket ugyanis olyan neves szakemberek írták, mint Theresa Dirndorfer Anderson (Sydney), Andrew Dillon (Austin, TX), Jonathan Furner (Los Angeles, CA), Birger Hjørland (Koppenhága), Fidelia Ibekwe-SanJuan (Lyon) és Maja Žumer (Ljubljana). Ez a lista annak is érdekes, aki a fenti neveket vagy azok egy részét nem ismeri. „Földrajzi” elhelyezkedésük ugyanis mindenképpen figyelemre méltó.
Tovább…

School Libraries : What’s now, what’s next, what’s yet to Come [elektronikus dok.] / Kristin Fontic¬hiaro ; Buffy Hamilton (eds.). – Smashwords, 2011.

http://www.smashwords.com/books/view/96705

Az iskolai könyvtárakról készült, elektronikus könyvként ingyen letölthető gyűjteményes összeállítás a következő fejezetekből áll:
1. A tanulók
2. Kit és hogyan tanítunk?
3. Az írástudás új és többszintű formái
4. A játék
5. Az olvasás
6. A fizikai könyvtárak
7. Virtuális könyvtárak
8. Gyűjteményszervezés
9. Együttműködés
10. Továbbképzés

Több mint ötven könyvtáros és oktatással foglalkozó szakember rövid írását találjuk a letöltött kötetben. Mivel nincsenek összegzések a fejezetek végén, a bemutatásra legjobb megoldásnak az tűnt, hogy szemelvényeket adjunk az írásokból, ahogy azt például Steve Matthews tette recenziójában.1 Az összeállítás alapjául a crowdsourcing szolgált, tehát az a módszer, amikor egy nagyobb csoport tudását ötletelés formájában használják fel.
Oldalszámokat nem talál az olvasó ebben a letölthető, terjedelemes pdf-fájlban, de a tartalomjegyzék alapján ezért el lehet igazodni az anyagban. A hagyományostól eltérő könyv eltérő munkamódszert, másféle hivatkozást kíván a recenzió írójától, ezért nem is utalunk arra, hogy az adott részlet melyik fejezetben szerepel.
Tovább…

Könyvtárinformatikai kalauz

DUDÁS Anikó – GUITMAN Barnabás
Könyvtárinformatika – bölcsészettudomány, társadalomtudomány [elektronikus dok.] : egyetemi jegyzet / Dudás Anikó; [közrem.] Guitman Barnabás ; [közread. a]
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar. – Piliscsaba : PPKE BTK, 2011. – 283 p.
ISBN 978-963-308-059-7
https://btk.ppke.hu/uploads/articles/4090/file/dudas_aniko-guitman_barnabas-konyvtarinformatika_bolcseszet_tarsadalom tudomany%281%29.pdf

Az itt ismertetett, elektronikus szövegként hozzáférhető jegyzetet Dudás Anikó adjunktus írta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsész- és társadalomtudományi szakain tanuló hallgatók számára. A vállalkozás egyedülálló a maga nemében: abból a szempontból mindenképpen, hogy az utóbbi időben nagyon ritkán találkozni nyomtatásban közreadott, részletes információkat tartalmazó használóképzési segédletekkel, szakirodalmi kalauzokkal, a forrásokat és a könyvtárhasználati technikákat ismertető művekkel. A szerző munkáját néhány rész erejéig (a 10., 11. és 13. fejezet megírásával) társszerző segítette: Guitman Barnabás jegyzi a Google-lal és „környékével” kapcsolatos fejezeteket.
Tovább…

2013. 2. Referátumok

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)