2010. 3. szám

Tartalom

ABSTRACTS   409

TANULMÁNYOK

TÓTH Máté: Könyvtárak a szemantikus web világában  413
TÓTH Erzsébet – SZÁSZ Péter: Web 2.0 – tudás-menedzsment   439
ORBÁN Éva: Életre szóló tapasztalat: Folyamatszabályozás egy kis könyvtárban (Esettanulmány) 447

KITEKINTÉS

BROOKS, Greg: A családi írás- és olvasásfejlesztés szerepe Európában és Európán kívül. A témával kapcsolatos kutatások áttekintése (Ford.: Hegyközi Ilona)   467
ŠPIRANEC, Sonja – BANEK ZORICA, Mihaela: Információs műveltség 2.0: átverés vagy letisztult diskurzus? (Töm.: Koltay Tibor)   474
HASENAU, Christina: Sok fény és sok árnyék: az olasz könyvtárak (Töm.: Katsányi Sándor)   481
PRÓKAI Margit: Két kultúra, harmadik és egységes kultúra. Gondolatok a tudományok osztályozásához Snow-tól Wilsonig és tovább…   487

KÖNYVSZEMLE

Besorolási adatok UNIMARC formátuma UNIMARC manual.  Authorities format. Ed. Mirna Willer.  (Ism.: Dudás Anikó)   497
A brit közkönyvtárak építészeti múltja és jelene: széljegyzetek Black, Pepper és Bagshaw monográfiájához
BLACK, Alistair ‒ PEPPER, Simon ‒ BAGSHAW, Kaye: Books, buildings and social engineering. Early public libraries in Britain from past to present.  (Ism.: Sonnevend Péter)  507
Két történeti feldolgozás a magyar könyvkultúráról és az olvasásról
HUDI József: Könyv és társadalom. Könyvkultúra és művelődés a XVIII–XIX. századi Veszprém megyében;
SZABÓ G. Zoltán: Kölcsey Ferenc könyvtára és olvasmányai. (Ism.: Murányi Lajos)   515
Francia könyvek Magyarországon a felvilágosodás korában
GRANASZTÓI Olga: Francia könyvek magyar olvasói. A tiltott irodalom fogadtatása Magyarországon 1770‒1810. (Ism.: Pogány György)   518
Hatékony információkezelés
TÓTH Erzsébet: Hatékony információkezelés a weben. Az internetes keresők lekérdezési hatékonyságának vizsgálatata (Ism.: Szerafinné Szabolcsi Ágnes)   522

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ 525

Abstracts

STUDIES

Libraries in the world of the semantic web
TÓTH Máté

Fundamentally, the semantic web creates a global networked metadata infrastructure which makes it possible to integrate and interpret data on the web. Research in science and technology has been dealing with related developments for more than ten years now but a deep analysis of this phenomenon from the point of libraries has not yet been compiled.
The author describes the vision of the intelligent web, reviews relevant international and Hungarian literature, and presents the main elements of the semantic web (RDF, OWL) and the related standardisation efforts. He always tackles the role of libraries and outlines a vision for them. Libraries are places where cataloguing and classification knowledge is concentrated; their catalogues include semantically encoded information which can be made accessible for all, after adequate coding by standards for the semantic web and opening up databases for web applications.
The author sets out his thesis that libraries – as creative actors, though less visible for users – may contribute to the high-standard use of the global network infrastructure by publishing their metadata and content, using semantic technologies; by preparing knowledge management systems and applying semantic web standards.
Tovább…

Könyvtárak a szemantikus web világában

Az alábbi tanulmány a szerző „A szemantikus web. Könyvtárak a szemantikai paradigmában.” (Bp. : ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2010. 180 p.) című, nemrégiben sikeresen megvédett disszertációja alapján készült lapunk számára.

Bevezetés

A kutatás könyvtári szempontból vizsgálja a webes szolgáltatások új generációja által generált lehetőségeket és kihívásokat. A szemantikus web tárgykörébe tartozó fejlesztések már több mint tíz éve jelen vannak a tudományos és technológiai kutatásokban, de a könyvtáros szakma részéről nem született olyan áttekintés, amely saját szempontjából elemezte volna a jelenséget. Paradoxon, hogy míg a szakma mind erőteljesebben hangsúlyozza, hogy a világhálón lévő tartalmak rendezésére ellenőrzött szótárakra, tradicionális könyvtáros készségekkel rendelkezők tömegeinek munkájára lenne szükség, a szemantikus web fogalma többnyire ismeretlenül cseng az átlag szakmabeli fülében. (Vö. Burke 2009; Macgregor 2008) A szemantikus technológiák ugyanakkor mind több alkalmazásban érhetők tetten világszerte. A célkitűzésünk tehát egy könyvtári szempontú áttekintés készítése a szemantikus technológiákról, valamint a hazai és nemzetközi szemantikusweb-fejlesztésekről, majd az ezek nyomán megjelenő technológiai környezet jellemzői alapján jövőkép felrajzolása a könyvtárak számára.
Nem tekintjük feladatunknak a szemantikus technológiák könyvtári alkalmazásával kapcsolatos technikai jellegű kérdések részletes tárgyalását és megoldását.
Tézisünk, hogy a könyvtár  az általa birtokolt (metaadat- és egyéb) tartalmak szemantikus technológiákkal kompatibilis közzétételével, tudásszervezési rendszerek készítésével, valamint a szemantikusweb-szabványok támogatásával járulhat hozzá egy globális hálózati metaadat-infrastruktúra megvalósításához.
Tovább…

Web 2.0 – tudásmenedzsment

A Web 2.0 megjelenése

2006-ban jelentős változás tanúi lehettünk, amikor az interaktív, programozható web háttérbe szorította a statikus webet. A korábbi passzív internetezők önszerveződő közösségek aktív tagjaivá váltak, ami főként a Web 2.0 térhódításának volt köszönhető. Ezáltal a web rendkívül nyitott közösségi színtérré alakult át az innováció, a kibontakozás, valamint az értékteremtés számára (Tapscott–Williams, 2007). A Web 2.0 a web megújulását hivatott kifejezni a különféle technológiák kombinált használata révén. Web 2.0-nak akkor hívunk egy weboldalt, ha az egy vagy több technológiát vagy alkalmazási módot használ a következők közül:

  • CSS (Cascading Style Sheets) – Stíluslap használat a tartalom és a megjelenítés szétválasztására;
  • Folkszonómia (Folk taxonomy – szabad fordításban: népi osztályozás) – Címkézés, metaadat-készítés tartalomhoz;
  • Mikroformátumokat terjesztő oldalak bővített jelentésleírással (szemantikai kiegészítések);
  • API (Application Programming Interface) –  Alkalmazásprogramozási felület;
  • RIA (Rich Internet Applications) – Látványos internetes alkalmazások (pl. Ajax mint eszköz);
  • Szemantikai összefüggések kifejezésére alkalmas XHTML- és HTML-jelölők;
  • RSS / Atom feed támogatás
  • Mashup – Kliens- vagy szerveroldali tartalomkombinálás (pl. Google Maps);
  • Weblog alkalmazások;
  • Wiki vagy fórum szoftverek.
    Tovább…

„Az együttműködés a vevőt közvetlenül a szolgáltató folyamatba vonja. Ennek eredményeképpen maga a folyamat életre szólóan érdekes, fontos és értékes tapasztalatot jelent a vevőnek.”
Arthur N. Tenner2

A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeum a Könyvtári Minőségfejlesztés 21 projekthez kapcsolódva a tőle megszokott pályázati lendülettel indult el a teljes körű minőségirányítás útján, és ennek néhány elemével rendelkezik is:
értékrendünk, munkánk és fejlesztéseink középpontjában a könyvtár használói állnak;
a könyvtár kidolgozott célrendszerrel és stratégiai tervvel rendelkezik;
biztosított mind a vezetők, mind a munkatársak elkötelezettsége.
Amire nem került eddig sor, az a folyamatok folyamatos javításának beépítése a minőségirányítási rendszerbe és a megfelelő dokumentáció. Az év elején ezért megtörtént a könyvtári folyamatok azonosítása, leírása és feltérképezése, valamint azoknak a folyamatoknak, folyamatrészleteknek a kiemelése, amelyeket problematikusnak találtunk. A hibák és az okok feltárása után annak a lehetőségét vizsgáltuk meg, hogy a folyamatszabályozás eszközeivel orvosolhatók-e a problémák, és ha igen, hogyan vezethető be a szabályozás a könyvtárban.
Tovább…

A TÁMOP „Tudásdepo-Express” program támogatásával a Könyvtári Intézet és a Magyar Olvasástársaság 2010. április 20-án Írás- és olvasásfejlesztés a családban, Európában és világszerte címmel rendezett konferenciát az OSZK-ban. A nyitó előadást a University of Sheffield professzora, Greg Brooks tartotta. Előadásának külön érdekessége volt, hogy az izlandó vulkánkitörés következtében szünetelő légiközlekedés miatt a professzor egy londoni egyetemi munkaszobából közvetített internetes videókonferencia keretében prezentálta mondandóját, melyet az OSZK-ban összejött érdeklődők a konferenciaterem kivetítőjén követtek. A rendezvény további programjában a magyarországi tapasztalatokat vitatták meg a résztvevők.

BROOKS, Greg: Family literacy in Europe and beyond: a research review and workshop c. előadását Hegyközi Ilona fordította.

Írásomban főként a következőkkel foglalkozom:
az Angliában zajló családi írás- és olvasásfejlesztési programok történetével és eredményeivel;
a hasonló programok hatékonyságára vonatkozó mennyiségi adatokkal a világ minden részéről, az irodalomjegyzékben Brooks et al. (2008) címen jegyzett jelentés alapján.

A kifejezés jelentései

A családi írás- és olvasásfejlesztés (family literacy) kifejezést az amerikai Danny Taylor használta először 1983-ban. Eredetileg a családok erre irányuló tevékenységére vonatkozott, de hamarosan a kapcsolódó kutatásokra alkalmazták, majd a vonatkozó programokra – ma ez a fő jelentése angol nyelvterületen. Az első családi írás- és olvasásfejlesztési programok az USA-ban indultak a 80-as évek közepén, valamint 1985-ben Törökországban. A török programok igen nagyszabásúak (jelenleg 70 ezer családhoz jutnak el évente), de alig ismertek (ahogy erről a Brooks et al. (2008) címen jegyzett műben és annak hivatkozásaiban beszámolunk).
Tovább…

Információs műveltség 2.0: átverés vagy letisztult diskurzus?

Sonja Špiranec és Mihaela Banek Zorica „Information Literacy 2.0: hype or discourse refinement?” című tanulmányát (Journal of Documentation, 66. vol. 2010. 1. no. 140–153. p.) Koltay Tibor tömörítette.

Az információs műveltség (IM) számos diszciplína diskurzusának és terminológiai rendszerének vált részévé, gyakorlati alkalmazásai pedig világszerte fontos szegmensét képezik számos kezdeményezésnek, projektnek és stratégiának.
Mielőtt jelenlegi, fontos pozícióját elérte volna, az IM hosszan tartó fejlődési folyamaton ment át úgy az elméleti háttér, mint az alkalmazások megértése terén, ráadásul ezt a folyamatot számos terminológiai és fogalmi ellentmondás jellemezte. A könyvtári felhasználóképzésből mindenesetre csak akkor lett információs műveltség és csak azután kezdett mozgalommá fejlődni, amikor a Web világszerte elérhetővé vált.
Az IM fogalma igen sokrétű, és számos definíciója van, azonban egyre inkább kitapintható az a mag, amely a meghatározásokra fokozódó mértékben jellemző konvergencia nyomán létrejött.
Miután jó néhány éve azonosítható volt ez a konvergencia, továbbá általánosan elterjedtek a Web 2.0-s alkalmazások és szolgáltatások, itt az ideje, hogy újra megvizsgáljuk az alapkérdéseket és végiggondoljuk, hogy szükséges-e az elméletnek és a terminológiának egy olyan változása, amely az eddiginél adekvátabb módon írja le ezt az új környezetet, a hozzá kapcsolódó tevékenységeket és kompetenciákat.
Tovább…

Sok fény és sok árnyék: az olasz könyvtárak

Christina Hasenau: Viel Licht und viel Schatten: Italienische Bibliotheken (Bibliothek, Forschung und Praxis, 33. vol. 2009. 2. no. 181–189. p.) tanulmányát Katsányi Sándor tömörítette.

Gazdag kultúrájával és egyedülálló könyvgyűjteményeivel Itália évszázadokon át vezető szerepet töltött be a könyv és a könyvtárak történetében. A múlt azonban nemcsak értékeket hagyott hátra. Az 1861-ben történt újraegyesítésig Itália számos tartományra és városállamra tagozódott szét, s az ezek között fennálló gazdasági, társadalmi és kulturális különbség mindmáig érezteti hatását. Az ország legnagyobb problémája az észak és dél között húzódó mély szakadék, s ez jellemzi a könyvtárügyet is. Észak-Olaszország viszonylag gazdag könyvtári ellátottságával szemben (az ország könyvtárainak fele itt található), Dél-Olaszországban nemcsak a könyvtárak száma alacsony, hanem szembetűnő azok rendkívüli szegénysége is. (Az itteni könyvtárak több mint a fele ötezer kötetnél kisebb állománnyal rendelkezik.)
A szakadék áthidalását az olasz könyvtárügy egyes problematikus elemei is nehezítik. Nincs országos érvényű könyvtári törvény, a húsz – nagyfokú igazgatási joggal rendelkező – régió önállóan szabályozza könyvtárai ügyét. A déli régiók fejlesztéséhez hiányoznak a gazdasági eszközök, de hiányzik az olasz állam segítőkészsége is. Ennek következtében a könyvtárak világából hiányoznak a könyvtári technológia olyan elemei, amelyek a közép- európai könyvtárakban a legutóbbi évtizedekben már általánossá váltak. A public library értelmében vett modern könyvtárat a legutóbbi időkig nem találhattunk az olasz félszigeten, csak az utóbbi tíz évben indultak el Észak-Olaszország könyvtárai az angolszász modell irányába, az ország déli vidékeit azonban mindmáig nem érintette meg ez a fejlődés.


Tovább…

Szakadékok és törésvonalak

Charles Percy Snow (1905–1980) angol fizikus, író és politikus két kultúráról szóló gondolatai 1959–1964 között jelentek meg, és még napjainkban is inspiráló, vitára ösztönző tanulmányok megszületését eredményezik. A szerző nemzetközi ismertségét elsősorban a két kultúráról szóló elméletének köszönheti és csak kisebb mértékben munkássága egyéb területein elért eredményeinek.
1959-ben vált ismertté a két kultúra elmélet (Two Cultures and the Scientific Revolution), mely szerint a humán, ill. irodalmi műveltség és kultúra és a természettudományos műveltség egyes területei és képviselőinek kultúrája között szakadék vagy törésvonal húzódik, amely két, egymással nem érintkező táborra, szakterületre választja szét ezeket a műveltségterületeket.
A másik oldalról érkező azonos értékű kérdésekre (pl. Mi a termodinamika 2. tétele? vagy Olvasta-e Shakespeare műveit?) kölcsönösen nem tudnak választ adni a túlpartról. Snow két kultúra elméletéből az is következtethető, hogy nem létezik általános műveltség, a kultúrák között nincs átjárás, a szakadékokat nem ívelik át se hidak, se viaduktok. (Snow, 1965:14–15)
Snow némileg korrekciós szándékkal írta meg 1964-ben a Two Cultures and a Second Look (New York : New American Library, 1964) című tanulmányát, amelyben kísérletet tesz arra, hogy a két eltérő kultúra közötti szakadékot egy úgynevezett harmadik kultúrában újra egyesítse, mely a fiatalok, a jövendő generációk nevelésében látja a szakadékok áthidalásának, és a kultúrák egyesítésének problémáját, amely napjainkig ível.
Snow élete és munkássága e második, módosított elméletét látszik erősíteni: mintha ő is folyton önmagát kereste volna a különböző szakterületek között: fizikusként a természettudományokban, íróként gazdag szépirodalmi munkásságán keresztül,* politikusként pedig a társadalomtudományok felől közelítve kutatta az önkifejezés legmegfelelőbb formáit. Kereste az ideális területet az eltérő tudások és ismeretek, a különböző szakterületek között önmaga számára is. Ez a személyes életút és keresés összefüggésbe hozható a két kultúra elmélet gyakorlatból való elvonatkoztatásával, személyes élménnyel, melynek elvei a nemzetközi hírnevet hozó tanulmányokban fogalmazódtak meg.
Snow nyomán a hatvanas évek óta újra és újra fölmerül a két kultúra és az általános műveltség, egységes kultúra kérdéskörének problematikája.
Tovább…

Besorolási adatok UNIMARC formátuma

Besorolási adatok UNIMARC formátuma
UNIMARC manual : authorities format / ed. by Mirna Willer. − 3rd. ed.  − München : Saur, 2009. − (IFLA series on bibliographic control ; 38)
ISBN 978-3-598-24286-1

A kézikönyv a UNIMARC besorolási adatok nemzetközi csereformátum harmadik kiadását tartalmazza. Szerkesztője Mirna Willer, korábban az IFLA UNIMARC állandó bizottságának (Permanent UNIMARC Committee, PUC) elnöke, jelenleg a bizottság tanácsadója. Az 1991-ben megjelent első kiadás óta eltelt közel két évtized a csereformátumban számos módosítást, bővítést, finomítást eredményezett. A gyors technológiai változás némi szemléletváltást is hozott, s e hatások némiképp átformálták a UNIMARC Authorities szerkezetét és adatelemeinek körét.
A UNIMARC kezdettől fogva a sokféle nemzeti MARC bibliográfiai formátum köztes, a nemzetközi rekordcserére alkalmas közvetítő formátum kívánt lenni. A formátumot világszerte használják a nagy nemzeti könyvtárak saját nemzeti formátumként, adatcserére, vagy úgy, hogy a saját nemzeti MARC formátumot a UNIMARC-kal szorosan megfeleltetve fejlesztik.1
A UNIMARC authority formátum kifejezetten a besorolási adatok összefűzésére és cseréjére való. A fejlesztést folyamatosan végzi az IFLA erre a célra megalakult állandó bizottsága (PUC). Célja, hogy az egyes nemzeti bibliográfiák, illetve katalogizáló intézetek munkája során keletkezett értékes információkat be lehessen vonni a könyvtárak közötti együttműködésbe, az adatok integrálódhassanak a hálózati keresési folyamatokba, a katalógusok, bibliográfiák rendszerező információit nemzetközileg is újra lehessen hasznosítani. A rekordok strukturált tartalma segíti a szabványos könyvtári feldolgozást és adatkezelést, jelentősen hozzájárul a célzatosan végezhető, szemantikus integrált keresési folyamatok hatékony lefuttatásához. 


Tovább…

„Prospero: For me … my library was dukedom large enough”
„Kinek könyvtáram épp elég királyság”
(W. Shakespeare: Vihar, I/2. Mészöly Dezső ford.)

 

BLACK, Alistair – PEPPER, Simon – BAGSHAW, Kaye
Books, buildings and social engineering : early public libraries in Britain from past to present / Alistair Black, Simon Pepper, Kaye Bagshaw. – Farnham ;  Ashgate, 2009. – XIX, 465 p.
ISBN 978-0-7576-7207-4

A kötet születése, szerkezete és szerzői

A negyven éve működő Ashgate kiadó (angol és amerikai központtal) évente több mint hétszáz tudományos művet jelentet meg elsősorban a társadalom- és humántudományok köréből. Köztük számos, a könyvtár- vagy könyvtudomány érdeklődési körébe tartozót is. (Utóbbira példa: 2010 első felében látott napvilágot egy öt kötetes alapmű a „nyugati” könyv történetéről i. sz. 400-tól napjainkig.)
A közkönyvtárak az elmúlt évtizedben több szempontból is a brit szakma, sőt a közélet érdeklődésének előterébe kerültek. 2000-ben megünnepelték a Viktória királynő által 1850 augusztusában aláírt első közkönyvtári törvény 150 éves évfordulóját (a megemlékezések fővédnöke Károly herceg, a trónörökös volt). Hangosak a szakmai, kormányzati és sajtóterek a közkönyvtár jövőjének keresésétől: számos rendkívül érdekes elemzés készült, sok fontos anyag látott napvilágot (köztük egyesek a világhálón is elérhetők). Erről esetleg egy más alkalommal érdemes lesz szólni. A visszatekintés viszont azért is fontos, mert enélkül aligha értjük a jelent, s kevésbé pontosan láthatjuk a jövő körvonalait.
A most ismertetésre kerülő monográfia előkészítése – mint arról a bevezetés beszámol – közel húsz évvel ezelőtt kezdődött az 1877-ben alapított angol könyvtáros egyesület (mai utód: CILIP) könyvtártörténeti bizottságában (Library History Group). Az eltelt időben igen fontos munkát végeztek, például feltérképezték az 1850–1939 közt létesült – és még megtalálható – brit közkönyvtári épületeket (ezek tekintélyes, mintegy kétharmad része ma is könyvtárként funkcionál). E felmérés könyvtárépítészeti adatbázist eredményezett, amelynek kivonatos közlése a kötetben is tanulmányozható. A kötet fő tárgya egyben e kilencven év, bár az utolsó fejezet mai kérdésekre is kitér (így egyedül az 1939–1979 közti időszak nem kapott helyet). Fontos kortörténeti adalék, hogy a viktoriánus korszak újabban észlelhető felértékelődése is segítette a kötet létrejöttét (korábban az akkori építészet számos művét egyszerűen ósdinak minősítették).
Tovább…

SZABÓ G. Zoltán
Kölcsey Ferenc könyvtára és olvasmányai / Szabó G. Zoltán.– Budapest : OSZK ; Gondolat, 2009. –182 p.
(Nemzeti téka, ISSN 1586 1163)
ISBN 978-963-200-569-0

Ritkán esik meg, hogy egy éven belül két olvasástörténeti kötet is napvilágot lásson, de 2009-ben ez fordult elő az Országos Széchényi Könyvtár és a Gondolat Kiadó (most már) közös sorozatában, a Nemzeti tékában, amelyben tíz év alatt húsz kötet jelent meg. (Az sem gyakori, hogy két ilyen kiváló műről készüljön iker-ismertetés.) Az itt bemutatásra és ajánlásra kerülő könyvek Boka László és Kégli Ferenc sorozatszerkesztők keze munkáját dicsérik. A recenzens a terjedelem adta keretek között elsősorban informatív kíván lenni, mintsem kritikus vagy elemző, mivel mind a szerzők, mind tárgyuk iránt elfogult.
Tovább…

Francia könyvek Magyarországon a felvilágosodás korában
GRANASZTÓI Olga
Francia könyvek magyar olvasói : a tiltott irodalom fogadtatása Magyarországon, 1770–1810 /
Granasztói Olga. – Budapest : OSZK : Universitas, 2009. – 319 p. (Res Libraria, ISSN 1788-2311 ; 3.)
ISBN 978-963-200-570-6

Az Országos Széchényi Könyvtár az Universitas Kiadóval közösen 2006-ban indította el Res Libraria elnevezésű sorozatát. A vállalkozásban PhD vagy akadémiai doktori disszertációként benyújtott könyv- és könyvtártörténeti, olvasástörténeti monográfiák látnak napvilágot, az egyes kötetek tudományos fedezetét ennek megfelelően hosszú évekig tartó alapkutatások jelentik. 2006-ban Viskolcz Noémi tette közzé Reformációs könyvek. Tervek az evangélikus egyház megújítására című, illetve alcímű kötetét; 2008-ban látott napvilágot Heltai Jánostól a Műfajok és művek a XVII. század magyarországi könyvkiadásában (1601–1655) és 2009-ben vehették kézbe az érdeklődők Granasztói Olga kutatásainak összegzését: Francia könyvek magyar olvasói. A tiltott irodalom fogadtatása Magyarországon 1770–1810.
Tovább…

Hatékony információ-keresés

Hatékony információ-keresés
TÓTH Erzsébet
Hatékony információkeresés a weben : az internetes keresők lekérdezési hatékonyságának vizsgálata / Tóth Erzsébet. – Nyíregyháza, Örökségünk Könyvkiadó, 2010. 159 p.
ISBN 978-963-9694-19-4

Az Ünnepi Könyvhét nyíregyházi rendezvényei között évek óta szerepel egy olyan program, melyben könyvtáros szerzők munkáit mutatják be. Ilyen eseményre invitálta a leendő olvasókat idén is a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár, hogy bemutassa a nyíregyházi főiskola fiatal tanára, Tóth Erzsébet nemrégiben megjelent könyvét.
Napjainkat el sem tudjuk már képzelni internetes keresések nélkül, miközben „…a keresést indí-tók többsége, egyes források szerint háromnegyede (!) valamilyen okból nem jut el a számára szükséges információig” – olvashatjuk a mű előszavában Pálvölgyi Mihály megjegyzését.
Jogos igényünk tehát, hogy felhasználóként hozzájussunk a releváns információhoz. Mennyire releváns az az információ, amit a keresők kínálnak – ez az, aminek tanulmányozásával a szerző foglalkozott. A mű megszületésének egyik motiválója volt az is, hogy a zömében angol nyelvű szakirodalmat megismertetesse a felsőfokú informatikus könyvtáros képzés hallgatóival. Mivel Tóth Erzsébet angol nyelvtanári diplomával is rendelkezik, így jó kezekbe kerültek a  neves szer-zők (pl. Bar-Ilan, Harter, Oppenheim, etc.) témába vágó, alapvető cikkei. 
A könyv logikusan felépített hat fejezetet tartalmaz. Rövid bevezetés után felvezeti az internetes keresők tárgykör összefüggéseit, érintve a globalizáció hatását az internetes információkeresésre, a problémakör fogalmi hálóját és a kapcsolódó kutatási területeket. A gondolatmenetet tovább fűzve megismerteti az olvasót az internetes keresők működésével, a keresőszolgáltatások előretö-résével, a weboldalak begyűjtésével és indexelésével.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)