Címke: olvasási szokások

Gyorsjelentés egy országos reprezentatív lakossági felmérés eredményeiről

Bevezetés

A könyvtáros szakma egy régi adósságát törlesztette a Fővárosi Szabó Ervin  Könyvtár, amikor EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” pályázati konstrukció keretében „Az én könyvtáram” című kiemelt projektben lehetőséget teremtett két országos, reprezentatív olvasási és könyvtárhasználati felmérésre a 3–18 és a 18 éven felüli hazai lakosság körében.
Tovább…

Tanulmányomban  arra törekszem, hogy a vajdasági magyarság olvasási szokásairól informáló empirikus adatokat összegyűjtsem, és egységbe rendezzem. Az alapinformációkat egy, az ezredforduló éveiben végzett széles körű kérdőíves felmérés-sorozat szolgáltatta; a korábban is közölt reprezentatív vajdasági adatokat most a bácskai Tóthfaluban 2005-ben, valamint a vajdasági fiatalok körében 2008-ban lefolytatott kérdőíves vizsgálat tapasztalataival hasonlítjuk össze. Azt reméljük, hogy ha hézagos is lesz a kép, felmutatja az utóbbi évek vajdasági olvasáskultúrájának felnőtteket és fiatalokat jellemző néhány árnyalatát.

Identitástudat és olvasáskultúra

Az olvasás személyiségépítő, érték-háztartásunkat és ismereteinket gazdagító hatásáról most nem kívánok részletesebben szólni. Mivel azonban az olvasás szerepét nemzeti kisebbségek közegében vesszük górcső alá, szólnunk kell az olvasáskultúrának az azonosságtudattal való kapcsolatáról. A magyar irodalom és az irodalomtudomány részéről ez a kapcsolat a reformkor óta gazdagon és sokrétűen kifejtett témának számít; Görömbei András konkrétan a határon túlra került nemzetrészek oldaláról mint identitástvédő intézményt elemzi visszatérően az irodalom szerepét.1 A képet színesítendő az identitástudat és az olvasói teljesítmények összefüggéseit az empirikus szociológia eszközeivel kívánjuk megközelíteni. Korábbi és újabb vizsgálataink (Gereben 1999 és Gereben 2005) során ismételten bebizonyosodott, hogy az olvasáskultúra minősége meglehetősen szoros szálakkal kapcsolódik az identitástudathoz, s azon belül a nemzeti azonosságtudathoz: a mennyiségi és minőségi szempontból deficitesnek tekinthető olvasáskultúra inkább hiányos, negatív vagy közömbös identitástudattal hajlamos társulni, az aktív és érték-telített olvasói teljesítmények pedig főleg a nemzettudat pozitívabb, tudatosabb és egyúttal differenciáltabb formációit vonzzák.
Az 1. táblázat részletesebben mutatja be ezt az összefüggésrendszert: az ezredfordulón, több ország felnőtt magyar lakossága körében végzett reprezentatív felméréseink eredményei alapján.2 A táblázat a Mit jelent az Ön számára magyarnak lenni? kérdésre adott válaszok alapján felállított identitás-kategóriák3 kapcsolódását mutatja be a különböző olvasási szokásokkal.
Tovább…

Az olvasás Olaszországban

Solimine, Giovanni: Leggere dentro i dati sulla lettura in Italia
(Boll. AIB.  48.  vol. 2008. 2–3. no. 233–248. p.) c. cikkét és az Un’alleanza per la promozione del libro e della lettura (uo. 249–254. p.) című dokumentumot Mohor Jenő tömörítette

 

A jelenségek megismerése

A jelenségek megismerése és az okok megértése  érdekében az utóbbi években számos kísérlet született Olaszországban az olvasmányok beszerzésére és az olvasásra vonatkozó statisztikai adatok elemzésére.
Az olasz könyvtáregyesület folyóiratában persze elsősorban ezen adatoknak és jelenségeknek a közkönyvtár szerepével kapcsolatos értelmezései olvashatók1, ám néha a könyvkiadás és forgalmazás szélesebb köreiből valók is megjelentek. A könyvvel foglalkozó érintetteknek – pozícióik szerint – gyakran eltérő a véleménye, mégis közös meggyőződést fogalmazott meg az olasz könyvkiadók egyesületének elnöke,2 amikor rámutatott, hogy a modern köz-, iskolai és egyetemi könyvtári rendszer fejlesztése elengedhetetlen feltétel az olvasás piacának kiszélesítéséhez, az olvasás szokásának megerősítéséhez, és – végső soron – az ország kulturális és gazdasági fejlődéséhez is.
Tovább…

A 19. században és a 20. század első felében az illemmel kapcsolatos irodalom a magánéleti viselkedés szabályait foglalta össze mint egyfajta belépőt az úriemberek világába. A művelt ember fogalma nem kimondottan irodalmi vagy egyéb műveltséget jelölt, sokkal inkább annak a szabályrendszernek az ismeretét, amely a viselkedésre vonatkozó és követendő normákat szabályozta. Az illemtankönyvek ebben a korban a legfontosabb társas cselekvések színtereként a családot, a társaságot, valamint a köztereket nevezték meg, szinte teljesen figyelmen kívül hagyva a hivatás és munka helyeit. Utóbbit pótlandó, bizonyos foglalkozások gyakorlóinak külön viselkedési tanácsadót adtak ki, így pl. a színészeknek,1 papoknak,2 hivatalnokoknak.3
A 18. és a 19. század elején az illemtankönyvek inkább a társadalmi normákra és szabályokra helyezik a nagyobb hangsúlyt, később, különösen a 20. században az egyéni célokat megvalósító sikeres viselkedés kérdése kerül előtérbe. Ezek a könyvek, mint a szabályokat közlő szövegek általában, tiltásaikkal árulják el a legtöbbet a ténylegesen létező szokásokról és viselkedésmódokról, így például az olvasmányok kiválasztása kapcsán.
Tovább…

Jó példákat keresve

Hosszú évek, mondhatni évtizedek óta tudni lehet – többek között a magyar nyelven megjelent szakirodalomból is (legutóbb Gereben 1998, 2002) –, hogy az olvasási, könyvtárhasználati szokások országonkénti szóródása nem csupán a fejlettebb-fejletlenebb nyugat-kelet „lejtő” mentén tapasztalható, de még erőteljesebben rendezhetők sorba a kutatási eredmények, ha északról dél felé haladva vizsgálódunk. Vagyis a Skandináv-félszigetről (főként Svédországból és Dániából), valamint Hollandiából, de leginkább a Finnországból származó kutatási jelentésekben mind a könyvtárhasználati, mind az olvasáskultúra egyéb mutatói (például a szövegértés színvonala), jóval magasabbak, mint a Közép-Európából származók, míg az európai rangsorban törvényszerűen a portugál, a görög, valamint a további balkáni, tehát a déli államok eredményei állnak az utolsó helyeken (Báthory, 1973; Nagy, 1994). Mindez egy, a közelmúltban lebonyolított, nemzetközi összehasonlító kutatás adatainak és következtetéseinek (PISA 2006), bemutatása kapcsán talán meghökkentően felesleges bevezetőnek tűnhet. Mégis gondoljuk meg, ha ezt már legalább négy évtizede makacsul visszatérően így tapasztaljuk, s ráadásul ezek a szövegértési, könyvtárhasználati szokások kemény összefüggéseket mutatnak a gazdasági fejlődés ütemével, vagyis a humán erőforrás minőségével (a népesség tanulékonyságával, alkalmazkodó képességével), akkor ennek a jelenségnek érdemes komolyabb figyelmet szentelnünk!
Tovább…

Stykalina, O. S.: Knižnyj rynok: izdateli – čitateli – knigi c. írását  (Naučno Tehničeskaâ Informaciâ. Ser. 1. Org. i Metodika Inform. Raboty, 2006. No. 6. 9-17. p.) Hangodi Ágnes tömörítette.

2005 szeptemberében lezajlott a hagyományos moszkvai nemzetközi könyvkiállítás és -vásár, amely ez alkalommal is az orosz könyvkiadás sikerét hozta: több mint kétezer résztvevő, mintegy húszezer kötetnyi újdonság a standokon, rengeteg látogató. Mindez a könyvkiadás szükségességét, a társadalomban betöltött fontos szerepét bizonyítja. Azonban ez mégsem ilyen egyszerű…
Az kétségtelen, hogy az orosz könyvkiadás napjainkban viharosnak mondható fejlődésen megy keresztül, ezt bizonyítják a Központi Bibliográfiai Intézet igazgatója, V. A. Szirozsenko által a nemzetközi könyvnapon, 2005 áprilisában közölt adatok: 2004-ben az orosz kiadók kb. kilencvenezer címet jelentettek meg, ezzel Oroszország a világ egyik legnagyobb könyves hatalmává vált. Az előző évi adatokhoz képest ez nyolcezres növekedést mutat. Az éves példányszámokat illetően azonban már nem ilyen rózsás a helyzet: a 685,9 millió példány az összlakosság számára vetítve lakosonként mindössze 5 kötetet jelent. Európa országaiban ugyanez a szám 10–12, és 1991-ben még Oroszországban is 11 kötet volt. A szakemberek számításai szerint a könyvpiac jelenlegi évi másfél milliárd dolláros kapacitása 30–50 százalékkal nőhet a közeljövőben.

Tovább…

A következő tanulmány a 2006. augusztus 7-e és 10-e között Budapesten rendezett Nemzetközi Olvasástársaság (International Reading Association) 21. olvasás világkongresszusán, a  „Betűhidak – a műveltség összeköt” főcímet viselő konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata, melynek célja az volt, hogy elemezze az elmúlt 50 év könyvtárhasználati és olvasási szokásainak változásait, a hivatalos könyvtári statisztika, a Központi Statisztikai Hivatal által publikált adatokkal alátámasztva.
A könyvtárak négy alapvető forgalmi mutatójának ( a könyvtárak száma, a könyvtárak könyvállo-mánya, a beiratkozott olvasók száma, a kölcsönzött könyvtári egységek száma) felhasználásával, valamint az életmódban, olvasási szokásainkban bekövetkezett változásokat alátámasztó adatok segítségével mutatják be a tendenciákat.


Tovább…

Olvasás és értékrend

Alábbi írásunk a Könyvtári Figyelő 2006/1. és 2006/4. számaiban megjelent kutatási jelentéssorozatunk szerves folytatása. Vagyis újabb adalékokkal szolgálunk a TÁRKI és az OSZK közös, 2005 őszén végzett, országos, reprezentatív vizsgálatának eredményeiről. Itt most kizárólag a könyvolvasói érdeklődés alakváltozatairól, össztársadalmi méretekben érzékelhető módosulásai-ról, illetve ezen változásokkal összefüggő, az értékrend, a szemléletmód, a világnézet, nevezete-sen a vallás és a politikai attitűdök befolyásoló szerepéről, kölcsönhatásáról szeretnénk a korábbi-aknál többet megtudni.


Tovább…

Olvasók és olvasmányaik a 18. században

RAABE, Mechtild : Leser und Lektüre im 18. Jahrhundert. Die Ausleihbücher der Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel ; 1714-1799. 1-4. Saur , München, 1989. XCVI+533, 714, ?, ? p.*
 

Grandiózus olvasástörténeti vállalkozás: részletesen dokumentálni és elemezni egy nagykönyvtár használatát folyamatosan, a 18. század 85 évén keresztül, az olvasók személye és társadalmi összetétele, ill. a kölcsönzött könyvek jellege szerint. Kevés könyvtár van a világon, amelyben megvannak az előfeltételei az ilyen felmérésnek; a wolfenbütteli Herzog August Bibliotheknak megvoltak rá a lehetőségei, és élt is velük.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)