2013. 1. szám

Tartalom – 2013/1

Rezümé
Abstracts   5

TANULMÁNYOK

FEHÉR Miklós: Könyvtári szolgáltatóhely közösségi szerepben. Kutatási jelentés   9
LENCSÉS Ákos – RÓZSA Dávid: A felhasználói bizalom és a népszámlálási adatok digitális szolgáltatása. Múlt, jelen, jövő Magyarországon és Nagy-Britanniában   33

MŰHELY

DUDÁS Anikó: Nemcsak weben lenni, hanem webből lenni.  A Funkcionális követelmények (FR) metaadatmodell-család névterei és a szemantikus web   45
MÁNDY Gábor: A posztkoordináció esélyei az ETO-ban   65
KOVÁCS Katalin: Vélemények a Könyvtári Figyelőről Egy felmérés eredményei   85

MÚLTUNKBÓL

SIPOS Magda: Wlassics Gyula szerepe a magyar könyvtár-ügyben a századfordulót követő évtizedekben 1. rész   91

FARKAS Gábor Farkas: OSZK Régi Nyomtatványok Tára

KITEKINTÉS

SONNEVEND Péter: : Változások sodrában az amerikai könyvtárak   115
Műveltséget mindenkinek! Az Európai Unió szövegértéssel foglalkozó szakértői csoportjának összefoglaló jelentése  124
NAGY Attila: Megjegyzések a műhelyből. Az EU szövegértéssel foglalkozó szakértői csoportjának munkája a magyar tag szemével   133
HJØRLAND, Birger: Szükség van-e az osztályozásra a Google utáni korban? (Töm.: Koltay Tibor)   140
GUNDERSEN, Arne – KUBECKA, Magdalena: Lengyel-norvég együttműködés a regionális könyvtári stratégiában (Töm.: Viszocsekné Péteri Éva)   146

KÖNYVSZEMLE

Az interdiszciplinaritás vonzásában: a társadalomtudományi könyvtárak tudományterületi határainak alakzatai  Social science libraries. Interdisciplinary collections, services,
networks. Ed. by S. W. Witt, L. M. Rudasill (Berlin, Saur, 2010.) (Ism.: Dudás Anikó)
  149
Az egyetemalapító bíboros eddig ismeretlen arca: adalékok Pázmány Péter magánkönyvtárának történetéhez KNAPP Éva: Pázmány-relikviák a budapesti Egyetemi
Könyvtárban. Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárának kötetei a budapesti Egyetemi Könyvtárban. (Bp., ELTE Egyetemi Könyvtár, 2012.) (Ism.: Kiszl Péter)
  166

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ
(REFERÁTUMOK)
Könyvtár- és információtudomány  171
Könyvtár- és tájékoztatásügy   176
Könyvtárak és tájékoztatási intézmények   187
Munkafolyamatok és szolgáltatások   196
Tájékoztatás, tájékoztatási rendszerek   209
Vezetés, irányítás   210
Felhasználók és használat   214
Információelőállítás, -megjelenítés és -terjesztés   215
Könyvtárgépesítés, könyvtárépület     231
Kapcsolódó területek   234

http://ki.oszk.hu/kf/2013/04/lengyel-norveg-egyuttmukodes-a-regionalis-konyvtari-strategiaban/

Rezümé – 2013/1

Tanulmányok

Könyvtári szolgáltatóhely közösségi szerepben. Kutatási jelentés
FEHÉR Miklós
A Könyvtári Intézet a kistelepülések intézményeiről online kérdőíves felmérést készített 2012 júniusa és szeptembere között. Potenciális adatszolgáltatónak a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerben (KSZR) résztvevőket tekintették, ami nagyjából kétezer kistelepülést jelentett. A visszakapott kérdőívek száma 688 volt, tehát a szolgáltatóhelyek nagyjából harmada válaszolt. A felmérésből kiderült, hogy a vizsgált települések 93%-ában működik könyvtár, templom a települések 85%-ában, kocsma pedig 75%-ában volt, vagyis a könyvtár mindkettőt megelőzte. A válaszolók döntő többsége (94,6%) vezető szerepet tulajdonított a könyvtárnak a kistelepülések közösségi életében, és megállapítható volt, hogy a könyvtár az e-Magyarország pont, az ifjúsági klub, a faluház, illetve a teleház funkciói mellett a művelődési házzal azonos feltételekkel tudja támogatni a helyi közösségi életet. A könyvtárak tevékenysége a klasszikus ellátórendszeri területeken (könyvtárközi kölcsönzés, dokumentumellátás, adatbázisépítés, információs tanácsadás, helyszíni segítségnyújtás) is erős, viszont lemaradt a pályázatokhoz nyújtott támogatásban és különösen a helytörténeti munkában.
Tovább…

STUDIES

The social functions of library service points. A research report
FEHÉR Miklós
Between June and September 2012 the Hungarian Library Institute conducted an online survey among small community institutions. As potential data providers those municipalities were considered that were members of the Library Service System for Rural Areas (KSZR) – about two thousand small communities. The number of returned questionnaires was 688, i.e. third of the service points responded. The survey found that 93% of the cities examined had a library, 85% had a church, and 75% had a pub. The majority of respondents (94.6%) thought that the library has a leading role in the community’s life, and it was found that – in addition to fulfilling the functions of an e-Hungary point, a youth club and a telecottage – the library supports the community’s life in the same way as the community cultural centre. The activities of libraries in the classic fields (inter-library loan and document supply, database construction, information consulting, on-site reference service) are strong enough, but they lag behind as regards assistance at applying for grants and particularly as regards local history work.
Tovább…

A kistelepülések könyvtári ellátási rendszerének előző évtized közepén zajló átalakulása, ezen belül a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) 2005-ben megkezdett kiépülése lényeges változást hozott a falvak kulturális életében. A KSZR révén számos magyarországi településen ismét életre kapott a könyvtár, és megkezdte a működését a könyvtári rendszer szolgáltatóhelye mint a rendszer új végpontja. Mára elmondhatjuk, hogy Magyarországon minden együttműködést vállaló település rendelkezik szakmailag gondozott, könyvtári ellátási rendszerbe kapcsolt települési könyvtárral vagy könyvtári szolgáltatóhellyel, azaz kulturális, információs ponttal. Ezt a változást alapvetően két tényezőre vezethetjük vissza. Az egyik maga a könyvtári rendszer, a rendszer nyújtotta lehetőségek tartalmasabb kihasználása. A nagyobb városokban működő könyvtárak – a KSZR-en belül ők a szolgáltató könyvtárak – szolgáltató rendszerbe kötötték ugyanis a kistelepülési végpontokat, ezáltal saját városi szintű szolgáltatási minőségükkel jelentek meg az ellátott területeken (jóval nagyobb állomány, elektronikus feltárás, rugalmas állománymozgatás, központi szolgáltatások, közösségi programok, felhasználóképzés). A másik tényező a működtetést lehetővé tevő forrás megléte. A KSZR működtetését szolgáltatóhelyenként milliós nagyságrenddel támogatta/támogatja az állam. Ez az összeg 2013-ban településmérettől függően várhatóan 600–1400 ezer forint lesz.
Tovább…

Az újabb kori – nem pusztán az adókivetés és a katonaállítás alapjául szolgáló – népszámlálások felbecsülhetetlen értékű információval szolgálnak az adott időszak társadalmi viszonyairól. Adataik nélkülözhetetlenek a társadalomtudósok, a gazdasági és politikai döntéshozók, a gazdaság-, népesség-, társadalom- és helytörténészek munkájához. A cenzusok mindenkori kérdésanyaga, a kapott válaszok összefüggéseinek értelmezése bepillantást engedhet régmúlt korok embereinek gondolkodásmódjába; az adatok elemzése fordulatot hozhat még korábbi időszakok történeti értékelésében (e helyütt elegendő csak arra utalnunk, miként változtatta meg a II. József-féle 1784–1787-es összeírások eredményeinek ismerete a török hódoltság korának népességszámáról való tudásunkat). Ennek a hatalmas méretű és jelentőségű anyagnak a lehető legszélesebb körben való hozzáférhetővé tétele közérdek – de egyben rendkívül nehéz feladat is.
Tovább…

“Nemcsak weben lenni, hanem webből lenni”1 mondássá formálhatjuk azt a követelményt, amelyet a neves könyvtári metaadat-kutató és a technológiában a gyökeres változásokért következetesen kiálló Karen Coyle fogalmazott meg 2010-ben írt beszámolójában a szemantikus világhálóról, a könyvtári adatok körében végzett fejlesztésekről és az elért eredményekről.

A Funkcionális követelmények (FR) modellcsalád névtereinek közzététele

Hogy a „webből lenni” követelmény teljesülhessen, a könyvtári adatokat ki kell emelni az adatbázisok mélyéből, és beágyazhatókká kell tenni a webbe. Ezzel kapcsolatos újabb fejleményre utal, hogy 2012 májusának végén több szakmai levelezőlistát is villámgyorsan bejárt a hír, miszerint az IFLA névterében közzétették a Funkcioná­lis követelmények (Functional Requirements, FR) bibliográfiai metaadatmodell-családra vonatkozó névtér-definíciókat a szemantikus világhálóra tervezett RDF formátumban (Resource Description Framework) és beiktatták a Nyílt metaadatok jegyzékbe is (Open Metadata Registry, OMR). Az IFLA névtereinek közös globális azonosítója, ún. névtér URI-ja (Uniform Resource Identifier): http://iflastandards.info/ns/. A link összetevőinek folytatásában az FR modellek közös névterét az /fr/ tag reprezentálja, míg az URI további részei az egyes modellek, illetve az azokban definiált elemkészletek névtereit jelölik.
Tovább…

A posztkoordináció esélyei az ETO-ban

Ez az írás bizonyos fokig folytatása annak a korábbi cikknek1, amelyben a gyakorló osztályozó szemszögéből elemeztem a könyvtárosok által röviden régi2, illetve új ETO-nak3 nevezett kiadás sajátosságait, és felvetettem annak lehetőségét, hogy az alapvetően prekoordinált ETO posztkoordinációs vonásait erősítsük. Az előző cikkre érkezett néhány megjegyzésre4 külön webhelyen válaszolok, itt csak utalok rájuk, most pedig megvizsgálom a posztkoordináció esélyeit. Meggyőződésem, hogy az ETO egy külön eljárással a jelenleginél alkalmasabbá tehető a posztkoordinált visszakeresésre, mégpedig az eredeti jelzetek számait alkalmazva. Áttekintem az ezzel kapcsolatos problémák főbb típusait, mindegyikre javaslok egy-egy algoritmust, ezeket konkrét példákkal és BASIC kódrészletekkel illusztrálom, és megmutatom, hogyan lehetne ezt a megközelítést számítógépes programok láncolatával megvalósítani, a jelenlegi online katalógusok átalakítása nélkül, külső segédlet formájában. (A példaprogramok az interneten is kipróbálhatók, illetve onnan letölthetők.)

Lehetséges-e posztkoordináció az ETO-ban?

Az előző cikkemhez fűzött megjegyzésében Prokné Palik Mária felhívta a figyelmemet arra, hogy most is lehetséges az önálló jelentéssel bíró jelzetrészek szerinti keresés. Persze, de kérdés, hogy mit tekintünk szemantikailag önállónak. Álláspontom szerint mindaz önálló elemnek tekinthető, amelyet az osztályozás folyamatában a könyvtáros elemként felhasznál a komplex jelzetek összerakásához (így a „nem önálló” speciális alosztások is).
Tovább…

Előzmények

A Könyvtári Figyelő szerkesztősége 2012 szeptemberében három héten át lehetőséget kínált olvasóinak, hogy a Kataliston meghirdetett és a Könyvtári Intézet honlapján elérhető online kérdőív kitöltésével elmondhassák véleményüket a folyóiratról, és javaslatokat fogalmazzanak meg a fejlesztésével kapcsolatban. A felmérést a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros című folyóirat hasonló vizsgálatával* párhuzamosan indította szerkesztőségünk.  A felmérés célja az olvasók véleményének megismerése volt, de az előkészítés alatt álló 2013. évi NKA-folyóirat-támogatási pályázathoz is hasznos kiegészítő információkat kaptunk a válaszokból.
Fontosnak tartottuk azt is, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban legyen kitölthető a kérdőív, vagyis ne vegye igénybe 10–15 percnél hosszabban a kitöltésre vállalkozók idejét.
A 2012. október elején lezárult felmérés eredményeként 107 kitöltött kérdőívet kaptunk vissza. Ez a mennyiség a folyóirat előfizetőinek szűk egyharmadát jelentette, ami bár reprezentatív, de nem teljes körű, ugyanakkor jelzéseit, tendenciáit nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Tovább…

«Mi a legjobb, a legnagyobb ajándék, a mit a köznek adhatunk?
Legelsőbben is a közkönyvtárak. » (Andrew Carnegie)

Bevezető

A századvég nagyszabású gondolkodója, a Monarchia sajátos mentalitását a két világháború közötti évtizedekre átörökítő nagy öregje1, báró Wlassics Gyula, 1895. január 15-től 1903. november 30-ig, közel nyolc éven át, három kormány2 alatt irányította saját közgyűjtemény-politikai szemlélete alapján a közgyűjtemények sorsában kormányzati szinten is egyre nagyobb felelősséget, egyre nagyobb szerepet vállaló és egyre több állami intézkedést megjelenítő Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot. Ám ezt követően – számos egyéb szakmai és társadalmi megbízatása mellett – is megmaradt a múzeumok és a könyvtárak szakmai közéletében. 1903 és 1921 között, csaknem két évtizeden át a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának elnöki posztját töltötte be, továbbá elnöke volt a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének is. Így Wlassics Gyula több mint negyedszázadon át meghatározó, vezető személyisége volt a magyar múzeum- és könyvtárügy alakulásának, fejlődésének. Ráadásul ezekben az évtizedekben mind a nemzetközi, mind pedig a hazai közgyűjtemények sorsában, a gyűjteményekről való gondolkodásban alapvető változások történtek.
Tovább…

Az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára

Amikor Széchényi Ferenc (1754–1820) gróf 1802. november 25-én megalapította az Országos Széchényi Könyvtárat, csak remélhette, hogy több mint 15 000 kötetet számláló muzeális gyűjteménye évszázadokkal később is a Magyar Királyság nemzeti könyvtárának (Bibliotheca Regnicolaris) fundamentuma lesz. Bár az államforma megváltozott azóta, a muzeális nyomtatványokkal való kapcsolat nem: a hungarikák gyűjtése, bibliográfiai feltárásuk és a régi könyvek hozzáférhetőségének biztosítása ma is összhangban áll az alapító szándékával. Az alapítás után nemcsak könyvtári dokumentumok, hanem más muzeális anyagok (érmék, metszetek, ásványok, fegyverek) is áramlottak a nemzeti intézménybe, így ezek a műkincsek az 1808-ban megalakuló Nemzeti Múzeumba kerültek. A Múzeum részeként működő könyvtár csak 1949-ben vált önálló intézménnyé, s a szervezeti függetlenséget a néhány évtizeddel későbbi költözés követte: az Országos Széchényi Könyvtár 1985-ben saját épületet kapott a Budavári Palota F szárnyában.
Tovább…

Változások sodrában az amerikai könyvtárak

Bevezetés

Az amerikai könyvtárak több okból is érdekelhetnek minket: gyorsabban is változnak, s az új technika is előbb kerül bevezetésre. A használói elvárások nyomása-vonzása egyértelműbb a finanszírozás ottani viszonyai miatt: a közkönyvtárak döntően a helyi közösség plusz adófizetéséből működnek; az egyetemi-főiskolai könyvtárakat használó hallgató többnyire jelentős tandíjat fizet.
A ma 300 millió lakosú (1911: 94, 1961: 183 millió) Egyesült Államokat az 1929‒1930-as világválsághoz hasonló pénzügyi-gazdasági válság rázta meg 2008 folyamán. Bankok dőltek be, ötödével csökkent az autógyártás, nőtt a munkanélküliség, emelkedett az infláció. A számos közvetlen és közvetett okról máig folyik a vita (annál is inkább, mert a válság, ez mind jobban látszik, még korántsem ért véget). Itt két anyagot ajánlunk az olvasó figyelmébe: mind az angol parlamenti könyvtár, mind az amerikai pénzügyminisztérium elemzése igen tartalmas1. Ezek és minden további forrásunk a hálón ingyenesen hozzáférhető.
Tovább…

Az Európai Unió High Level Group of Experts on Literacy nevű munkabizottsága
2012 szeptemberében adta közre Act now! című jelentését,
melynek elektronikus változata ingyenesen elérhető a következő címen:
http://ec.europa.eu/education/literacy/what-eu/high-level-group/documents/literacy-report.pdf.

Röviddel utána hozzáférhetővé vált a jelentés rövidített szövege is

http://ec.europa.eu/education/literacy/resources/final-report/index_en.htm,

és elkészült az összefoglalás magyar fordítása is, melyet először a HUNRA honlapján lehetett olvasni
http://www.hunra.hu/files/letolt/Literacy%20for%20All_executive-summary_hu.pdf címen.

Hogy minél szélesebb körben ismertté váljék e jelentés tartalma,
az EU Publication Office of the European Union  engedélyével
mi is közreadhatjuk a fordítást, ezt  követően pedig
Nagy Attila – aki részt vett  a bizottság munkájában – reflexiói
olvashatók a bizottság munkájáról és az alapdokumentumról.

Ez a beszámoló a szövegértés minden európai  országot sújtó krízisére hívja fel a figyelmet. Be kell látnunk, hogy az írás és olvasás sokkal több készségnél vagy technikánál. A szövegértés szorosan kapcsolódik az önbecsüléshez és ahhoz a képességhez is, amely lehetővé teszi, hogy egyénként, tevékeny állampolgárként, munkavállalóként vagy szülőként eredményesen működjünk a társadalomban. Társadalmainknak szembe kell néznie ezzel a rejtett krízissel: mindannyiunknak közös erővel kell cselekednie ahhoz, hogy emeljük a szövegértés szintjét, és visszaszorítsuk a funkcionális analfabétizmust. Paradox helyzetben élünk: míg a digitális korban egyre magasabb szintű szövegértésre van szükség, Európában minden korosztályból emberek millió ma sem érik el a megfelelő szintet.
Tovább…

* A megtisztelő feladatról 2010 őszén egy Brüsszelből mobilon
jelentkező finn kolléga, Tapio Säväle szavaiból értesültem.

2011 februárja és 2012 júniusa között összesen nyolc alkalommal találkozott Brüsszelben az Európai Unió írásbeliség (az olvasás- és íráskészség) ügyében felkészült és elkötelezett szakértői csoportja, a High Level Group of Experts on Literacy, melynek tagjait közvetve az Unió nevelési és kulturális ügyekért felelős biztosa, Androulla Vassiliou kérte fel. A tíz tagú szakértői csoport munkáját az EU megbízásából Laurentien hercegnő (Hollandia) vezette. A bizottság tagjai a következők voltak: Greg Brooks, a Sheffieldi Egyetem emeritus professzora (Egyesült Királyság), Roberto Carneiro professzor, 1987–91-ben Portugália oktatási minisztere, Marie Thérese Geffroy, az Írástudatlanság Elleni Küzdelem Nemzeti Intézetének (ANLCI) elnöke (Franciaország), Nagy Attila,* az OSZK tudományos munkatársa, olvasáskutató, a Magyar Olvasástársaság alapító elnöke, Sari Sulkunen, a Jyväskyläi Egyetem kutató-professzora (Finnország), Karin Taube, az Umeai Egyetem professzora (Svédország), Georgios Tsaikalos, a Thesszaloniki Egyetem professzora (Görögország), Renate Valtin, a Berlini Humboldt Egyetem professzora (Németország), valamint Jerzy Wisniewski, oktatáspolitikus, az OECD Oktatáskutató Intézet irányító testületének tagja (Lengyelország).
Tovább…

Szükség van-e az osztályozásra a Google utáni korban?

HJØRLAND, Birger: „Is classification necessary after Google?”
című tanulmányát (Journal of Documentation,
vol. 68. 2012. no. 3. p. 299–317.)
Koltay Tibor tömörítette.

Bevezetés

Az osztályozás (az indexeléssel, a dokumentum-leírással és a metaadatok dokumentumokhoz való rendelésével együtt) a tudásszervezés (tartalmi feltárás) része.1 Gyakorlata több mint száz éves múltra tekint vissza. A könyvtárosképzésnek is része, amióta 1876-ban Melvil Dewey létrehozta az első „könyvtárgazdasági” iskolát. Jövőbeli kilátásait azonban a digitális technológiák mind gyakorlati, mind elméleti tekintetben jelentősen megváltoztatták. Utólag az is felmerül, volt-e valaha szilárd elméleti alapja.
Tovább…

Lengyel-norvég együttműködés a regionális könyvtári stratégiában

GUNDERSEN, Arne – KUBECKA, Magdalena: Polish-Norwegian cooperation
on strategies for regional libraries (Library Management,
vol. 32. 2012. no. 1–2. pp. 104–111.) című tanulmányát
Viszocsekné Péteri Éva tömörítette.

Bevezetés

Egy lengyel-norvég könyvtári projekt keretében valamennyi lengyel regionális könyvtárnak kidolgozták a stratégiai terveit. A projekt hátterében lengyel oldalról a Könyvtárfejlesztési Program állt, norvég oldalról pedig a könyvtári projektet követő folyamat és a könyvtárakról szóló fehér könyv. A Könyvtárak a tudástársadalomban – Stratégiák a jövőre című projekt lényege a tapasztalatok és a jó gyakorlatok cseréje. A projektet a Lengyel Kulturális Cserealap támogatta.
A Kulturális Cserealap (Cultural Exchange Fund) az Európai Gazdasági Térség (European Economic Area) pénzalapjaiban egy elkülönített, Izland, Lichtenstein és Norvégia hozzájárulását tartalmazó rész, célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a közösségen belül és a kétoldalú kapcsolatok erősítése Közép- és Dél-Európa kedvezményezett országaival. Az alapot a lengyel Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériuma kezeli.
Tovább…

Social science libraries : inter¬dis¬cip¬linary collections, services, networks / ed. by Steven W. Witt and Lynne M. Rudasill. – Berlin ; New York : De Gruyter Saur, 2010. – 138 p. (IFLA publications ; 144.)
ISBN 978-3-11-023214-1

 

A társadalomtudományi könyvtárakat érintő aktuális kérdésekkel foglalkozott az IFLA Társadalomtudományi Könyvtárak Szekciója a Torontóban megtartott 2008. évi konferenciáján. A kötet az elhangzott előadásokat közli a kiadás időpontjáig frissített információkkal, hivatkozásokkal. A fő kérdések:
Mi változik? Globalizálódik a tudomány, vagy maga a kutatott világ változott meg?
Mit is jelent valójában az, hogy valami interdiszciplináris?
Mi az, hogy multidiszciplináris?
Valóban integrálódnak az egyes kutatási területek?
Mi lehet a szerepük e folyamatokban a könyvtárosoknak?
A témafelvetést az indokolta, hogy a társadalomtudományok változásai erőteljesen hatnak a könyvtári szolgáltatásokra, a gyűjtemény alakulására, a könyvtárosok iránti szakmai elvárásokra, és újabb kihívásokat gerjesztenek. A kötet széles látókörrel, elméleti és pragmatikus szempontból, kritikusan elemezve veszi szemügyre a kérdéseket.
Tovább…

Pázmány-relikviák a budapesti Egyetemi Könyvtárban : Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárának kötetei a budapesti Egyetemi Könyvtárban : tanulmány, katalógus : kiállítás 2012. december 13 – 2013. március 29 = Pázmány relics in the University Library of Budapest : the volumes of Péter Pázmány’s private of Pozsony in the University Library of Budapest : study, catalogue : exhibition 13 December 2012–29 March 2013.Knapp Éva – Budapest : Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár, 2012. – 112 p. : ill. ; 24 cm. – (Kiállítások az ELTE Egyetemi Könyvtárában,  ISSN 2060-0070 ; 6)

 

A több mint másfélmillió dokumentuma között számos világritkaságot őrző,1 450 éve folyamatosan működő ELTE Egyetemi Könyvtár köztudottan a régi könyves kutatások kincsesbányája, megkerülhetetlen szereplője. Ennek bizonyítékául szolgál Knapp Éva tudományos felfedezése is, aki azonosította Pázmány Péter (1570–1637) bíboros, esztergomi érsek pozsonyi magánkönyvtárának a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzött köteteit.
Tovább…

2013_1_Referatumok

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)