2019. 1. szám

Tartalom – 2019/1

Rezümék

Abstracts      5

TANULMÁNYOK
TÓSZEGI Zsuzsanna: Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR. 1. rész: Alapfogalmak, alapelvek      9
Dr. LATORCAI Csaba: Az internet mint kulturális örökség jövőjéről      36
DRÓTOS László – MOLDOVÁN István: Az OSZK web-archiváló kísérleti (pilot) projektjének eredményei és egy üzemszerűen működő magyar webarchívum terve       38
BURMEISTER Erzsébet: A MATARKA szerepe a könyvtárközi kölcsönzésben (és más szakterületeken)       52
SZÁDECZKY-KARDOSS Zsófia: A külföldi könyvtárközi kölcsönzés előszobájában. Lelőhelyezés az Országos Széchényi Könyvtárban       59
TÓTH Máté: Innovációmenedzsment a könyvtárban       71

KITEKINTÉS
MONOK István: Európai kultúra, nemzeti örökség      81
DARÁNYI Sándor: A könyvtári informatika és a világháló fejlődési trendjei       87
JUHÁSZ András: Erdélyi és partiumi OSZK-s gyűjtőpontok létrehozásáról       93

MÚLTUNKBÓL – MŰHELYKÉRDÉSEK
KNAPP Éva: Fordítás és irodalom a XVIII. században.  Könyvészeti tanulságok, másodlagos bibliográfiák, módszer          101

KÖNYVSZEMLE
Információs környezet és tudományos kommunikáció.  Információs ökológia
STEINEROVÁ, Jela:
Informačné prostredie a vedecká komunikácia. Informačné ekológie. Bratlislava, Univerzita Komenského v Bratislave, 2018. 227 p.)  (Ism.: Prókai Margit)      107
A hagyományos világ átváltozásai. Monok István új kötete
MONOK István:
A hagyományos világ átváltozásai. Tanulmányok a XVIII. századi magyarországi könyvtárak történetéhez. Budapest, Kossuth ; Eger, EKE, 2018. 300 p.
(Kulturális örökség) (Ism.: Pogány György)          112
Könyvek mint eszmék lenyomatai, ismeretlen kötetek, lappangó könyvtárak. Knapp Éva Librum evolvo kötetéről
KNAPP Éva:
Librum evolvo. Eszme- és könyvtörténeti tanulmányok a XVI-XX. századból. Budapest, Reciti, 2017. 319 p. (Ism.: Borvölgyi Györgyi)        115

HÍREK
S. P.:
Elhunyt James H. Billington (1929–2018)        70
BORSOS Attila: Időszaki kiadványok repertóriumai        106

KÜLFÖLDI FOLYÓIRATFIGYELŐ (REFERÁTUMOK)
Könyvtár- és információtudomány         127
Könyvtár- és tájékoztatásügy        131
Könyvtárak és tájékoztatási intézmények        141
Munkafolyamatok és szolgáltatások         150
Tájékoztatás, tájékoztatási rendszerek        164
Vezetés, irányítás       169
Felhasználók és használat        172
Információelőállítás, -megjelenítés és -terjesztés        176
Könyvtárgépesítés, könyvtárépület         180
Kapcsolódó területek      184

Rezümék – 2019/1

TANULMÁNYOK

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR

1. rész: Alapfogalmak, alapelvek
TÓSZEGI Zsuzsanna

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletét, a GDPR-t (General Data Protection Regulation) 2018. május 25-e óta kell alkalmazni az Európai Gazdasági Térség országaiban. A szerző először áttekinti az adatvédelem kialakulásának történetét, majd az Európai Unió adatvédelem terén hozott korábbi intézkedéseket mutatja be. Ezek után a 2016-ban hatályba lépett általános adatvédelmi rendelet logikáját és alapfogalmait értelmezi (személyes adat, adatkezelés, adatkezelő, adatfeldolgozó, nyilvántartási rendszer stb.), majd kitér az alkalmazás szabályaira, valamint a GDPR jogalapjainak ismertetésére. A tanulmány folytatásában a nyilvános könyvtári ellátás szempontjából fontos, a GDPR-hoz kapcsolódó tudnivalókat tárgyalja.
Tovább…

Abstract – 1/2019

STUDIES
The General Data Protection Regulation of the European Union (GDPR)

Part 1. Definitions and principles
TÓSZEGI Zsuzsanna

The General Data Protection Regulation (GDPR) of the EU has been applied in the countries of the European Economic Area since 25 May 2018. The author first reviews the history of data protection, then describes previous actions of the EU in the field. Interprets the logic and basic concepts of the general data protection regulation, which came into force in 2016 (such as personal data, data management, data controller, data processing, registration system, etc.), and discusses the legal foundations of GDPR, as well as the rules of its application. In the continuation of the study, the GDPR-related information relevant to public library provision will be discussed.

Keywords: Data processing; Data protection; European Union; General Data Protection Regulation
Tovább…

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR

1. rész: Alapfogalmak, alapelvek

Jogod van mindenhez, jogod
Illyés Gyula1

Az informatikai infrastruktúra nagymértékben meghatározza az adatkezelők és adatfeldolgozók cselekvési szabadságát és lehetőségeit. Ez a felismerés egyáltalán nem új, mint ahogy az sem, hogy a technológia fejlődésével együtt kell járnia a privát szféra védelmének. A műszakitechnológiai – és azon belül kiemelten is az infokommunikációs – fejlődés jelentős társadalmi változásokat idéz elő, amelyekre a jogi szabályozásnak reagálnia kell. Az adatvédelemben és más jogterületeken egyre másra jelentek meg a technológiai megoldások, amelyek közvetlen szabályozó szerepet töltenek be. Az 1990-es évek derekán dolgozták ki a magánszférát erősítő technikai és szervezeti megoldásokat (Privacy Enhancing Technologies – PET), amelyek célja, hogy ne csak az adatokat, de az érintetteket is védjék és segítsék őket információs önrendelkezési joguk gyakorlásában.2 Kétrészes cikkünk első részében az EU általános adatvédelmi rendeletének legfontosabb szabályait ismertetjük, a Könyvtári Figyelő következő számában megjelenő második részben pedig a nyilvános könyvtári ellátás szempontjából legfontosabb kérdésekre térünk ki.

A magánélet védelmétől az információs önrendelkezési jogig – az adatvédelem kialakulása

A világ nagy jogrendszereiben elterjedt kifejezés az adatvédelem (Datenschutz, data protection stb.) – holott a fogalom meglehetősen pontatlan, hiszen nem az adat, hanem a személyes adatokkal bíró ember védelmét jelenti. A magyar jogi szakirodalomban az adatvédelemben részesülő személyre vonatkozóan az ’adatalany’ kifejezés honosodott meg, az adatok védelmét jelentő tevékenységekre inkább az adatbiztonság kifejezést használják.
Tovább…

Az internet mint kulturális örökség jövőjéről

Elhangzott a „404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet?” című szakmai műhelynapon az OSZK-ban 2018. november 15-én.

„Az emberiségnek a digitális világban tett első lépései elveszhetnek a jövő történészei számára. Egy elfeledett generációval, sőt egy elfeledett évszázaddal állunk szemben.” – mondta Vinton Cerf 1 az Internet egyik megalkotója 2015-ben egy San Joseban rendezett konferencián.
Tovább…

Az alábbi tanulmány a „404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet?” című szakmai műhelynapon 2018. november 15-én, az OSZK-ban elhangzott két előadás
(Drótos László: Az OSZK webarchiváló pilot projekt eredményei és Moldován István: Egy üzemszerű magyar webarchívum terve és megvalósításának feltételei) szerkesztett változata.

Terra incognita

A webarchiválás ismeretlen terület a hazai memória-intézményekben, miközben a világ számos országában már tíz-húsz éve folyik ez a tevékenység, sőt a legrégibb és legnagyobb ilyen projekt, az Internet Archive1 (IA) nem sokkal a World Wide Web technológia népszerűvé válása után, 1996-ban indult, és gyűjteménye 2018 végén több mint 345 milliárd weboldalból állt. Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) az E-könyvtári Szolgáltatások Osztályon közel két évtizede foglalkozunk a digitálisan születő dokumentumok megőrzésével:  kezdetben a könyv jellegű művekkel, majd az időszaki kiadvá­nyok­kal és a képekkel, sőt egy-két honlapot, virtuális kiállítást is tükrözünk és szolgáltatunk a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) szerverén. 2006-ban megfogalmaztuk egy Magyar Internet Archívum (MIA) koncepcióját, majd ezt követően egy kis webarchívumot is kialakítottunk a HTTrack programot használva, az OSZK Infrastruktúra Szolgáltatások Osztályon pedig Kovács Péter informatikus a tömeges webarchiválásra alkalmas Heritrix szoftvert tesztelte. Mégis, amikor 2017 tavaszán elkezdtünk komolyabban foglalkozni ezzel a témával, hogy egy pilot (kísérleti) projekt keretében megteremtsük a nemzeti szintű webarchívum feltételeit, akkor szembesültünk azzal, hogy milyen sokféle tudásra van ehhez szükség. A technikai és jogi kérdésektől kezdve a válogatási és gyűjteményépítési szempontokon át a szolgáltatásig és az egyéb célú hasznosításig igencsak kiterjedt irodalma és széles körű gyakorlata van ennek a szakterületnek.
Tovább…

Bevezetés

A Könyvtár Figyelő hasábjain még nem jelent meg a MATARKA adatbázissal és szolgáltatással kapcsolatos írás, ezért engedtessék meg egy rövid bemutatás. A MATARKA (MAgyar folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa) tartalomjegyzék-szolgáltatás 2002 óta létezik, 2018-ban lett 16 éves. Szabadon hozzáférhető internetes szolgáltatás (www.matarka.hu), és mint a nevében is benne van, a magyar (magyarországi vagy magyar nyelvű) folyóiratok, évkönyvek tartalomjegyzékeit dolgozza fel több mint ötven könyvtár, harmincnál több szerkesztőség és magánszemélyek közreműködésével a Miskolci Egyetem, Könyvtár, Levéltár, Múzeum vezetésével.

Az adatbázis lényegi jellemzői:

  • kereshető a szerzők és cikkcímek kulcsszavai, valamint a folyóiratok címe szerint,
  • a tartalomjegyzékek böngészhetők,
  • a teljes szövegekre linkek mutatnak,
  • ahol a teljes szöveg nem érhető el, cikkmásolat-küldés kérhető a MATARKA közvetítésével az Országos Széchenyi Könyvtárból.
    Tovább…

A külföldi könyvtárközi kölcsönzés előszobájában

Lelőhelyezés az Országos Széchényi Könyvtárban*

Bevezetés

„Elôszoba”-metafora

A könyvtárközi kölcsönzés legelső lépései közé tartozik – a kérés fogadása és iktatórendszerbe való bevezetése után –  a lelőhelyezés, vagyis annak megállapítása, hogy a keresett dokumentum szolgáltatható-e valamelyik belföldi közgyűjteményből. A legnagyobb online lelőhely-adatbázisban, a MOKKA-ODR-ben pillanatok alatt ellenőrizhető, mely könyvtárakban érhető el, s ezekből melyekben kölcsönözhető a könyvtárközi kérésben szereplő könyv, folyóirat vagy egyéb információhordozó.
Tovább…

Innovációmenedzsment a könyvtárban

„A járt utat a járatlanért mindig hagyd el!”
(Benedek István: Csavargás az Alpokban)

Bevezetés

Napjaink egyik leggyakrabban használt kifejezése az innováció, amelyet köznapi értelemben új módszerek, ötletek bevezetésére, változások, újtások kezdeményezésére használják. A mindennapi szakmai párbeszédekben innovatívnak tekintünk egy intézményt, ha gyakran áll a változások élére, újszerű megközelítéseket alkalmaz, bátran változtatja a szolgáltatási portfólióját, és ilyenkor nem tart a bukástól. Az innováció akkor hatékony, ha az állandó „Miért?” kérdéseket felváltja az állandó „Miért ne?” 1, ami viszont szükségszerűen csalódásokhoz is vezethet, majd a csalódásokat követő látványos újrakezdésekhez
Tovább…

Európai kultúra, nemzeti örökség

Napjainkban az egyik legfontosabb beszédtéma az európai értelmiség körében, hogy vajon miért nem tudott az Európai Unió közössége mindeddig egy olyan definíciót alkotni, hogy mit jelent az, hogy „európai”, mit jelentenek az „európai értékek”. A politikai álláshelyeket betöltő személyektől – politikusoknak a legtöbbjüket nem nagyon lehet nevezni – nem lehet ezt várni. Ők nem értelmiségiek, hiszen alapvetően érdekeket képviselnek. Értékeket akkor, ha az az általuk képviselt gazdasági csoportoknak érdekükben áll. Természetesen vannak olyan esetek, hogy valakinek érdekében áll értéket alkotni, és értéket képviselni. A politikus kiindulópontja azonban az érdek, és nem az érték. Így az Európai Unió is egy Közös Piaccá degradált intézmény. Olyan, amelyik fél szembenézni a saját múltjával, saját örökségével. Fél, mert az örökség teljességének áttekintése során kiderülne, hogy az elmúlt fél évszázadban egy erőteljes amerikanizálódás zajlott le Európában, alapvetően abból a tragikus és téves feltevésből kiindulva, hogy a ma élőknek nem tudásra, nem kultúrára van szükségük, hanem „használható ismeretekre”. Közhelyszerű állítás – mert annyian bizonyították már –, hogy újító erővel nem rendelkezhet az, aki nem tud magáénak rengeteg nem használható ismeretet. Az innovatív elmék a történelemben, kivétel nélkül, mind széles körű humán műveltséggel – haszontalan tudással – rendelkeztek a szűk, szakmaspecifikus ismeretek teljes ismerete mellett. De mi köze van ennek a könyvtárakhoz?
Tovább…

Bevezetés

Újabban számos tanulmány foglalkozik a robotok elterjedésének munkaerőpiaci hatásával.I Részint az ily módon beharangozott fenyegetés miatt, részint bizonyos – mára már kultúrtörténeti fejleményként elkönyvelhető ‒ tények miatt, a könyvtárak jövőjére vonatkozó kétségek mellett megjelentek a könyvtárosokat a robotoktól féltő hangok is. Rövid áttekintésem ezekre kíván reflektálni.
Tovább…

Akár a trianoni Magyarország területén, akár a határokon túl látnak napvilágot, a könyvtári hungaricumokat magyar nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a teljesség igényével gyűjti. E teljes körű gyűjtés érdekében intézményünk képviseletében több alkalommal voltam hivatalos kiküldetésben Erdélyben 2012 óta. Az év decemberében az ottani magyar kiadványok megjelenését támogató alapítvánnyal kötöttünk cseremegállapodást Kolozsvárt. 2013 tavaszán a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem már létrejött karait kerestem föl Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredán. Egyetemi oktatóik napvilágot látó könyveinek automatikus megküldését kértem, szintén kiadványcsere keretében. Erről is írásos megállapodás született főigazgatói és rektori szinten.
Tovább…

Fordítás és irodalom a XVIII. században

Könyvészeti tanulságok, másodlagos bibliográfiák, módszer

A XVIII. századi régi magyar irodalom egyik központi, a tudományos kutatás és a bibliográfiai számbavétel számára egyaránt kihívást jelentő témája a fordításirodalom. A nyomtatásban megjelent művek között ebben az évszázadban – úgy tűnik – több a fordítás és az átdolgozás, mint az eredeti alkotás.1 Mivel a magyar nyelvre átültetett művek közül számosnak ismeretlen a szerzője, bibliográfiai számbavételük alapja – jobb híján – a fordító neve, illetve ha ez sem ismert, egyszerűen a mű címe. Ilyen esetekben – bár a nyomtatvány közli a fordítás tényét – a leírásokból többször hiányzik a figyelmeztető „ford.” kifejezés.
Tovább…

STEINEROVÁ, Jela
Informačné prostredie a vedecká komunikácia. Informačné ekológie / Jela Steinerová. – Bratislava : Univerzita Komenského v Bratislave, 2018. – ill. ; 229 [1] p.
ISBN 978-80-223-4445-6

A kötet szerzője Jela Steinerová, a Bratislavai Komenský Egyetem1 Bölcsészettudományi Kara Könyvtár- és Információtudományi Tanszékének professzora. Az információs viselkedéssel, az információtudomány elméleti és módszertani kérdéseivel foglalkozik. Több kutatási projektet vezetett (VEGA2, APVV3, DELOS4), számos monográfia és más publikáció fűződik a nevéhez, nemzetközi folyóiratok szerkesztésében vesz részt. Nemzetközi konferenciákon tart előadásokat, az ENWI5 kutatócsoport tagja, valamint az Információs interakció elnevezésű nemzetközi konferencia fő szervezője.6
Tovább…

A hagyományos világ átváltozásai

MONOK István
A hagyományos világ átváltozásai : tanulmányok a XVIII. századi magyarországi könyvtárak történetéhez / Monok István. – Budapest : Kossuth ; Eger : EKE, 2018.
– 300 p. – (Kulturális örökség)
ISBN 978-963-09-9312-8

Monok István új kötete

A Kossuth Kiadó az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen indította meg 2012-ben a Kulturális örökség című sorozatot. A vállalkozásban eddig nyolc kötet jelent meg, olyan monográfiák és tanulmánygyűjtemények, amelyek az újkori magyar művelődés egy-egy kérdését taglalják. A sorozat szerkesztője Monok István, aki ezen tisztségén túl két kötetet (Mérföldkövek a magyar művelődéstörténet-írásban. Tanulmányok ;  A tiszántúli református iskolák 18. századi könyvöröksége. Tanulmányok)  szerkesztőként,  további két tomust pedig szerzőként jegyez. Az első,  A művelt arisztokrata. A magyarországi főnemesség olvasmányai a XVI–XVII. században  című, illetve alcímű 2012-ben látott napvilágot, a második pedig most, pontosabban még 2018-ban jelent meg: A hagyományos világ átváltozásai. Tanulmányok a XVIII. századi magyarországi könyvtárak történetéhez.
Tovább…

Knapp Éva Librum evolvo kötetéről

KNAPP Éva
Librum evolvo : eszme- és könyvtörténeti tanulmányok a XVI–XX. századból / Knapp Éva. – Budapest : Reciti, 2017. – 319 p. ; 25 cm
ISBN 978-615-5478-34-5 kötött
Elektronikus elérhetőség:
(http://reciti.hu/2017/4223)

Knapp Éva kutatómunkájának tudományos eredményeiből jelent meg válogatás a Reciti gondozásában 2017-ben, amely elektronikus változatban is elérhető (http://reciti.hu/2017/4223). A Librum evolvo címmel közreadott gyűjteményben a korábban már közölt írások közül a legrégebbi 2007-es impresszumú, a többi tanulmányt a 2010-es években publikálta először a szerző. A kötet tartalmaz eddig nem publikált tudományos eredményeket és olyan dolgozatokat, amelyek a kötet kiadásával egyidejűleg jelentek meg szakfolyóiratokban (Könyvtári Figyelő, Magyar Könyvszemle). A kötet bevezetőjében olvashatunk a tanulmánygyűjtemény kapcsolódásáról a szerző tudományos dolgozataiból kiadott korábbi válogatásához ( Libellus. Válogatott könyv- és könyvtártörténeti tanulmányok. Budapest, Balassi Kiadó, 2007.).
Tovább…

James H. Billington közel harminc évig vezette a Kongresszusi Könyvtárat (LC), amely egyben az Egyesült Államok nemzeti könyvtára (3100 dolgozó, 600 millió dolláros költségvetés).

Billington szlavistaként indult, kitûnô könyveket és nem kevésbé fontos recenziókat írt:
fôleg Oroszország és a Szovjetunió története tárgyában (könyveinek többsége 1990 után orosz fordításban is napvilágot látott). 1956 után negyven éven át idôrôl idôre felkereste az országot, volt, amikor elnöki delegáció tagjaként. Tanulmányai és doktorálása után pár évig tanított
a Harvardon, majd egy politikai kutató intézet (ma úgy mondhatnánk: agytröszt) igazgatására vállalkozott. Innen került 1989-ben az LC élére (R. Reagan elnök nevezte ki) és 2015-ban mondott le. Utóda, Carla Hayden az elsô nôi, egyben az elsô afroamerikai származású vezetô az LC történetében, akit Obama elnök nevezett ki 2016-ban.

Billington a harmadik leghosszabban dolgozó vezetôként vonult be az LC történetébe az ott eltöltött 26 szolgálati évvel. Billington könyvtári gondolkodását talán legjobban egy 1996-ban megjelent esszéjébôl  (Libraries, the Library of Congress, and the information age = Daedalus, 1996. vol. 125. no. 4.) ismerhetjük meg  A következôkben a magyar fordítást is megérdemlô írás fôbb gondolatait tudjuk kivonatolni. Három szinte elfeledett személy sokat tett azért (sok elnöknél többet, hangsúlyozza a szerzô), hogy Amerika naggyá nôtte ki magát. Egyikük az egyetemek gazdasági megalapozását érte el szenátorként, az iparbáró, Andrew Carnegie
a nagy amerikai közkönyvtári hálózat atyjának tekinthetô. A harmadik, Herbert Putnam, aki
a Bostoni Városi Könyvtár igazgatójából lett az LC leghosszabban regnáló vezetôje (1899–1939), elérte, hogy az LC költségvetése terhére olyan központi bibliográfiai leírást kapjon minden amerikai könyvtár, amely rendszerré változtatta a széttagolt intézményhálózatot. A könyvtári rendszer segíti az információk, a tudás szabad hozzáférését, ezáltal a pluralista társadalom megerôsödését. Billington megfogalmazta, hogy a televízió, s késôbb az interneten keringô tenger ellenôrizetlen vagy épp hamis információ veszélyezteti az igazi tudást, az olvasást,
s végsô soron a könyvtárakat. A Jefferson elnök által kidolgozott elsô könyvtári rendelkezés adta meg az LC helyét az amerikai kormányzatban, biztosítva, hogy a politikai vezetés megbízható tudásra építve hozhassa meg döntéseit (ezt támogatja – a hagyományos könyvtári szolgáltatásokon túl – az LC Congressional Research Service elnevezésû kutatóközpontja).

Az LC szerepe meghatározó volt a hatvanas években a MARC-formátum kidolgozása terén, miként újabban az RDA vonatozásában is. Billington fontos kezdeményezésekrôl számol be
a digitális könyvtár fejlesztése terén is. Hosszas elôkészületek után 2009-ben hozták létre
az ô kezdeményezésére az UNESCO égisze alatt a World Digital Library elnevezésû projektet.

Billington írása végén utal az ókori Alexandria könyvtárának pusztulására: a közhiedelmek ellenére nem Julius Caesar hajói gyújtották fel, hanem az ország vezetése nem volt eléggé tudatában az intézmény és az általa ôrzött tudás fontosságának s fokozatosan a mûködés alapvetô feltételei is elenyésztek. Vigyázni kell a jövôben is az LC érdemi mûködésének elôsegítésére, zárja Billington sorait.

Reméljük, hogy az LC a továbbiakban is meghatározó szerepet vállal az ország,
a világ könyvtári fejlôdésében.

A tudósból lett menedzser, majd könyvtárvezetô Billington szakmai teljesítménye messze
saját országa határain túl is megérdemli elismerésünket.

S. P.

[szerk.] Borsos Attila. Budapest, 2019. 266 p.

A kötet a Magyar Elektronikus Könyvtárban az alábbi címen olvasható: http://mek.oszk.hu/19100/19117/

Miért készít (tett) valaki repertóriumokat? – tehetnénk fel a kérdést mindjárt magunknak is, mikor  a repertóriumkészítés korántsem teljesen magától értetődő ösvényére lépünk. Ennek oka lehet kalandvágy, egy korszak megismerésének igénye az újságok rovatain keresztül, egy szakdolgozat készítésének kiegészítése, netán  nyugdíjkiegészítés (lásd Galambos) vagy egyszerűen csak a Hírlapolvasóban eltöltött végtelen számú órák…
Tovább…

Referátumok

2019_1_Referatumok

Címkék

(1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (7) (13) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (15) (1) (2) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (27) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (10) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (2) (12) (1) (2) (14) (33) (1) (10) (1) (29) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (16) (6) (6) (14) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (29) (3) (2) (4) (1) (1) (1) (56) (1) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (2) (4) (4) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (9) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (16) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (8) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (12) (9) (6) (3) (2) (14) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (6) (9) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (15) (2) (1) (1) (1) (17) (5) (1) (2) (1) (1) (23) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (16) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (16) (2) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (5) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (7) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (8) (9) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (12) (1) (3) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (7) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (7) (1) (1) (2) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (36) (2) (1) (26) (5) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (9) (1) (3) (1) (21) (1) (1) (8) (1) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (38) (1) (6) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (8) (2) (2) (39) (1) (63) (2) (2) (2) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (6) (7) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (3) (39) (1) (2) (2) (1) (8) (8) (5) (1) (2) (1) (2) (5) (1) (15) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (7) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (9) (1) (1) (8) (11) (1) (1) (20) (14) (1) (2) (1) (3) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (5) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (36) (1) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (21) (2) (1) (1) (1) (9) (1) (17) (2) (1) (70) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (6) (24) (8) (1) (11) (1) (1) (2) (4) (1) (11) (1) (1) (12) (8) (4) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (16) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (5) (3) (1) (2) (2) (1) (8) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (2) (10) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (5) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (4) (16) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (4) (5) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (3) (2) (8) (3) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (2) (1) (1) (2) (5) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (1) (25) (1) (7) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (20) (26) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (1) (1) (2) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (16) (1) (3) (5) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (14) (2) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (21) (1) (1) (1) (1) (25) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (4) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (39) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)