DEVINE, JaneGoing beyond Google again : strategies for using and teaching the invisible web / Jane Devine and Francine Egger-Sider. –London : Facet, 2014. – XII, 180 p. : ill. ; 23 cm ISBN 978-1-85604-838-5 |
A könyv alcíme magyarra fordítva sok mindent megmagyaráz, amit talán kevésbe értenénk a kissé titokzatos főcím alapján: Stratégiák a láthatatlan web használatához és tanításához. A címben szereplő again (megint) szócska pedig arra utal, hogy a szerzők már 2009-ben írtak ilyen címmel könyvet a témáról, mindenekelőtt abból a meggyőződésükből fakadóan, hogy a mély, avagy láthatatlan web oktatása a 21. század könyvtárosképzésének elengedhetetlen része. Az új kiadás már azt a kérdést is megpróbálja megválaszolni, hogy kell-e még a láthatatlan webbel foglakozni. A könyv az ezzel kapcsolatos online felmérés adatait is tartalmazza. A szerzők szerint, aki információsan művelt, az a láthatatlan weben is eligazodik, ami annak ellenére igaz, hogy információs környezetünk rengeteget változott. Az eligazodásra egyaránt szüksége van a diáknak, a tanárnak, az információs szakembernek vagy az „utca emberének”.
Tovább…
SPINK, Amanda: Information behaviour : an evolutionary instinct / Amanda Spink. – Dordrecht : Springer, 2010. (Information Science and Knowledge Management, Vol. 16) XXII, 1-85.o.ISBN – 9783642114977 3642114 960 |
Már késő. Azok a könyvtárak, szakintézmények és kutatóhelyek, akik a Donald O. Case-féle, immár harmadik kiadásban megjelent monstruózus kézikönyv (Case, 2012) után a sokat ígérő cím birtokában valamilyen pályázati forrásból megrendelték Amanda Spink karcsú könyvecskéjét, hogy többet tudjanak meg az információs viselkedés eredetéről, soha nem fogják tudni érték-aránytalanságra hivatkozva visszakövetelni a közel húszezer forintos árat. Ez a könyv ugyanis egyetlen fillért sem ér. Botrány, hogy megjelenhetett. Érthetetlen, hogy egy rangos tudományos kiadó hogyan adhatta ehhez a nevét. Felháborító, hogy eközben a kiadványról kizárólag ódákat zengő méltatások jelennek meg (Pijpers, 2010, Smith, 2011), korszakosnak nevezve egy zavaros, végiggondolatlan, minden eredetiséget nélkülöző, nehézkes, és rövidsége ellenére is merev gallérral túlbonyolított, mindent kétszer összefoglaló, a tartalom hiányát állandó előre-hátra hivatkozásokkal pótló, élvezhetetlen munkát.
Hatékony információ-keresés
TÓTH Erzsébet
Hatékony információkeresés a weben : az internetes keresők lekérdezési hatékonyságának vizsgálata / Tóth Erzsébet. – Nyíregyháza, Örökségünk Könyvkiadó, 2010. 159 p.
ISBN 978-963-9694-19-4
Az Ünnepi Könyvhét nyíregyházi rendezvényei között évek óta szerepel egy olyan program, melyben könyvtáros szerzők munkáit mutatják be. Ilyen eseményre invitálta a leendő olvasókat idén is a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár, hogy bemutassa a nyíregyházi főiskola fiatal tanára, Tóth Erzsébet nemrégiben megjelent könyvét.
Napjainkat el sem tudjuk már képzelni internetes keresések nélkül, miközben „…a keresést indí-tók többsége, egyes források szerint háromnegyede (!) valamilyen okból nem jut el a számára szükséges információig” – olvashatjuk a mű előszavában Pálvölgyi Mihály megjegyzését.
Jogos igényünk tehát, hogy felhasználóként hozzájussunk a releváns információhoz. Mennyire releváns az az információ, amit a keresők kínálnak – ez az, aminek tanulmányozásával a szerző foglalkozott. A mű megszületésének egyik motiválója volt az is, hogy a zömében angol nyelvű szakirodalmat megismertetesse a felsőfokú informatikus könyvtáros képzés hallgatóival. Mivel Tóth Erzsébet angol nyelvtanári diplomával is rendelkezik, így jó kezekbe kerültek a neves szer-zők (pl. Bar-Ilan, Harter, Oppenheim, etc.) témába vágó, alapvető cikkei.
A könyv logikusan felépített hat fejezetet tartalmaz. Rövid bevezetés után felvezeti az internetes keresők tárgykör összefüggéseit, érintve a globalizáció hatását az internetes információkeresésre, a problémakör fogalmi hálóját és a kapcsolódó kutatási területeket. A gondolatmenetet tovább fűzve megismerteti az olvasót az internetes keresők működésével, a keresőszolgáltatások előretö-résével, a weboldalak begyűjtésével és indexelésével.
Tovább…
Előljáróban
A html-dokumentumok gyors elérését a szerveroldali keresőszolgáltatások biztosítják. E szolgáltatások lehetnek globálisak, ha gyűjtőkörük a web egészére terjed ki, lehetnek nemzetiek, ill. regionálisak, vagy speciális tartalmú, esetleg speciális típusú html-dokumentumot szolgáltatók. Az információkereső rendszerek hatékonysága több szempont szerint vizsgálható, így például a keresési eszközök gazdagsága, az átvizsgált adatbázisok nagysága, a keresési eredmények relevanciája stb. szerint.
Egy keresőszolgáltatás hatékonyságának jellemzésére jómagam a keresés pontosságát és a keresés teljességét kifejező mutatókat tartom leginkább jellemzőnek, ezért e két szempont megvalósulását elemeztem öt magyar nyelvű keresőszolgáltatásban.1
Pontosság alatt a releváns dokumentumoknak a visszakeresett dokumentumok összességén belüli arányát, teljesség alatt pedig a megtalált releváns dokumentumoknak az összes (akár talált, akár nem) releváns dokumentumhoz viszonyított arányát értettem (Ungváry, 2001.196–197. p.).
Tovább…
BATTELLE, John
Keress!
Hogyan alakítja át kultúránkat,
üzleti életünket a Google
és az internetes keresés / John
Battelle; ford. Bozai Ágota. –
Bp, VG Kiadó Zrt, 2006. 280 p.
ISBN 963 7525 87 4
Az angolul 2005-ben megjelent könyv főcímét még kijelentő módban írta a szerző (The search), a 2006-ban megjelent magyar kiadás azonban a felszólító móddal még inkább azt hangsúlyozza, hogy a társadalom egyre növekvő számú tagja számára természetes és szükséges tevékenység az internetes keresés, mely nemcsak egyéni életünkre van hatással, hanem kultúránkat, az üzleti világot, szinte az egész társadalmat átalakítja. A több tudományos fokozattal rendelkező szerző, a Wired magazin és különböző internetes cégek alapítója a Google és az internetes keresés történetének tényeivel, illetve a tények közötti összefüggések elemzésével világítja meg a számítógépes információhoz jutás lényegét.
Tovább…
Nemzetközi fejlődés, problémák és tapasztalatok a Köztauruszban és Geotauruszban
Bevezető
A dokumentum tárgyát, témáját jellemezhetik a földrajzi helyek is. A helyeket megnevező földrajzi neveknek két típusa van: az általános földrajzi név (vagy más szóval a földrajzi köznév, mint pl. hegység, tengerpart, gleccser), és a földrajzi tulajdonnév (pl. Pilis-hegység, Horvát tengerpart, Aletsch-gleccser). Az általános földrajzi nevek nem konkrét helyeket, hanem helyek típusait, fajtáit, osztályait nevezik meg, információkereső célú használatuk azonos a többi, köznévből alkotott tárgyi kifejezésével (mint pl. közlekedés, kikötő, olvadás). A földrajzi tulajdonnevek ezzel szemben meghatározott helyeket azonosítanak. Mint ilyenek, az egyértelmű azonosításhoz – akárcsak az egységesített besorolási nevek többi fajtái esetén (mint a személy- és testületi nevek) – névformájuk pontos szabályozást igényel, melyeket a bibliográfiai leírás besorolási adatainak formájában szabványosítottak [17].
Tovább…
INGWERSEN, Peter – JÄRVELIN, Kalervo
The turn : integration of information seeking and
retrieval in context. – Dordrecht : Springer, 2005. – XIV,
448. p. – (The Kluwer international series on information
retrieval ; 18)
ISBN 1-402-03850-X1-4020-3851-8 ; 1-4020-3850-X ; 978-1-4020-3850-1 ; 978-1-4020-3851-8
e-kiadás: DOI: http://www.springerlink.com/content/l41827/
Jelentős összegző művet írt az információtudomány nemzetközi kutatói élvonalából ismert, hosszú évek óta együttműködő két szerző: Peter Ingwersen és Kalervo Järvelin. A dán-finn szerzőpáros hosszú kutatási periódus összegzésére, átértékelésére és átértelmezésére vállalkozott. Körültekintő és kritikus visszatekintéssel foglalják össze az információ-visszakeresés (Information Retrieval, IR) és az információkutakodás, közkeletű szóval információkeresés (Information Seeking/Searching, IS) közel ötven éves kutatástörténetét. A szerzők a két terület (IR&S) eredményeit integráltan tárgyalják, sokrétűen elemzik az empirikus kísérletek eredményeit, hogy végül eljussanak az elméleti keretek körvonalazásához. A további fejlesztéseknél a kognitív szemlélet érvényesítését látják szükségesnek.
A kötet egyszerű – a “kemény” tudományok címadási szokásait némiképp fölrúgó irodalmias – főcímével a szerzők a közel sem egyszerű témakörre szeretnének utalni.
Tovább…
BLAIR, David C.
Language and representation in information retrieval / D. C. Blair. – Amsterdam [etc.] : Elsevier, 1990. -XIV, 335 p.
David C. Blair , a University of Michigan (Ann Arbor) professzorának ez a műve nem pusztán összefoglalása eddigi szisztematikus kutatásainak, hanem igen sok információt, ismeretanyagot is nyújt, és éppen ezért rendkívül nehéz helyzetbe hozza azt, aki mások számára röviden szeretné összefoglalni a benne foglaltakat.
Tovább…