2010. 1. szám

Tartalom

ABSTRACTS   5 
REZÜMÉK   

TANULMÁNYOK   

UNGVÁRY Rudolf: MARC21/HUNMARC : a besorolási adatok metaadat-formátuma. Főbb jellemzők, fejlődés és problémák  9
GEREBEN Ferenc: A Vajdaság (és Tóthfalu) helye a Kárpát-medence magyar olvasáskultúrájában 71

ÉVFORDULÓ   

TÓTH Gyula: Tíz év múltán: a hatvan éve alapított körzeti könyvtárakról. 2. rész 85

KITEKINTÉS  

SONNEVEND Péter: Totális barna folt: a Die Bücherei című folyóirat 1934-es első évfolyamáról 109
A jövő megőrzése. A „Szövetség az írásos kulturális örökség fenntartásáért” memoranduma (Töm.:  Murányi Lajos)  126
CEYNOWA, Klaus: Tömeges digitalizálás a kutatás és az oktatás számára: a Bajor Állami Egyetem stratégiája (Töm.: Dévai Péter) 134
MÜHLBERGER, Günter – GSTREIN, Silvia: E-könyvek rendelésre (EOD): európai digitalizáló szolgáltatás (Töm.: Dévai Péter)  138

KÖNYVSZEMLE   

A digitális megőrzés kérdései. Digital preservation. Ed. M. Deegan, S. Tanner. (Ism.: Koltay Tibor) 143
Az Amerikai Magyar Alapítvány ötven éve The Hungarian legacy in America. The history  of the American Hungarian Foundation. 1955–2005.  Ed. Ilona Kovács [et al.] (Ism.: Hajnal Ward Judit) 147
Vallásosság és kulturális szokások Vallásosság és kultúra. A Fiatal Vallás- és Értékszociológusok Körének tanulmánykötete. Szerk. Gereben Ferenc (Ism.: Péceli Melinda) 150
Az ország szárnya és terhe Szárny és teher. Ajánlás a nevelés-oktatás és a korrupció megfékezésére. (Bölcsek Tanácsa Alapítvány) (Ism.: Nagy Attila) 155

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ  
REFERÁTUMOK  159

Abstracts

STUDIES

MARC21/HUNMARC: Metadata formats of the authority files. Main characteristics, development and problems
UNGVÁRY, Rudolf

Authority formats or metadata formats play a special role in the logical structuring of collection systems, and are at the same time treasuries for the better know¬ledge of these systems. They have the same role in the world of collections as anatomy in medicine: the knowledge of formats is as essential for professional work in libraries, archives or museums in the information society as is anatomy for doctors. These formats constitute at the same time explicit descriptions of the logical structures of knowledge organization systems and name spaces. The Hungarian authority format (HUNMARC) is a national adaptation of the MARC21 authority format. Its examples have been derived from Hungarian library practice. The author describes the structure of the HUNMARC format based upon the basic definitions of the data model (entity, relationship, attribute) relying upon IFLA’s functional requirements. He deals with the historical evolution of the concept „authority data”, its extension to the collection systems of archives, management records and museums, with special regard to the importance of harmonisation. He analyses in detail the concepts of tracing and reference as specially interpreted in the MARC-format, and makes a proposal for the Hungarian translation of these terms. The format offers a rich choice of relation types; a major part of which have not yet been in use in Hungary (e.g. the complex name and subject reference), and the opportunities offered by several types of notes have not yet been utilised either. The study discusses these issues in detail. It also treats the location of descriptors and nondescriptors within the format, as well as the requirements arising from thesaurus application.
Tovább…

Rezümék

Tanulmányok

UNGVÁRY Rudolf: MARC21/HUNMARC: a besorolási adatok metaadat-formátuma
Főbb jellemzők, fejlődés és problémák

A besorolási adatcsere-formátumoknak vagy más néven metaadat-formátumoknak kitüntetett szerepük van a gyűjteményi rendszerek logikai strukturálásában, s egyben e rendszerek jobb megismerésének is tárházai. Olyasfélék a gyűjtemények világában, akár az anatómia az orvostudományban: a formátumok ismerete ugyanúgy elengedhetetlen az információs társadalom körülményei között dolgozó könyvtári, levéltári, múzeumi szakemberek számára, akár az orvos számára az anatómia. Ezek a formátumok egyben az ismeretszervezési rendszerek és webes névterek logikai szerkezetének explicit leírásai is.
A magyar besorolási adatcsere-formátum (HUNMARC) a MARC21 besorolási adatcsere-formátumának nemzeti adaptációja. Példái a magyar könyvtári gyakorlatból származnak. A formátum szerkezetét az IFLA funkcionális követelményein alapuló adatmodelljének alapfogalmai (dolog, reláció, tulajdonság) alapján ismerteti a szerzőjük. Tárgyalja a besorolási adat fogalmának történeti kialakulását, a fogalom kiterjesztését a levéltári, irattári és múzeumi gyűjteményi rendszerekre, különös tekintettel az összehangolás fontosságára. Részletesen elemzi a MARC21 formátumban  speciálisan értelmezett utalás és hivatkozás fogalmát, amelyeknek magyar terminológiájára is javaslatot tesz. A formátum gazdag relációtípus-választékot kínál; ennek jelentős része Magyarországon még nem használatos (pl. az összetett magyarázatos hivatkozások), és számos megjegyzéstípus adta lehetőséget sem használnak ki. Ismertetésükre is részletesen kitér a tanulmány. Ugyancsak kiemelten tárgyalja a deszkriptorok és nemdeszkriptorok helyzetét a formátumban, és azokat a követelményeket, amelyek a tezauruszok alkalmazásából adódnak.
Tovább…

Szokatlan döntést hozott a szerkesztőség azzal, hogy a következő terjedelmes tanulmányt az ilyen esetben alkalmazott gyakorlattól eltérően nem két részben, két egymást követő folyóiratszámban tárja az olvasók elé, hanem egyben. Döntésünket az indokolta, hogy a téma bonyolultsága miatt a szöveg elolvasásához, megértéséhez szükséges folyamatosságot nem akartuk megszakítani, ezért vállaltuk az átlagosnál hosszabb terjedelmű szöveg közlését.
2010-re elkészül a MARC21 alapján a besorolási adatcsere formátum teljes magyar adaptációja. A most olvasható tanulmány bemutatja a besorolási adatcsere formátumok szerepét a gyűjteményi rendszerek logikai strukturálásában, ismerteti az adatmodell alapfogalmait, a besorolási adat fogalmának kialakulását és kiterjesztését  a levéltári, irattári, múzeumi gyűjteményekre, elemzi az utalás és hivatkozás fogalmát, és javaslatot tesz a magyar terminológiára. Foglalkozik a deszkriptorok és nemdeszkriptorok helyzetével a formátumban, és kitér a tezaurusz alkalmazásából adódó következményekre. A tárgyaltak megértését zömmel a hazai könyvtári gyakorlatból vett példákkal segíti.
„Annak érdekében született meg ez a tanulmány – írta a szerző –, hogy kiderüljön, milyen sok relációkialakítási és magyarázat-megadási lehetőséget tartalmaz egy MARC-típusú formátum.”(A szerk.)

“Minden adatnak, melyet érdemes rögzíteni!”

1. Bevezető

1.0 A metaadat-formátumok helyzete

A különböző MARC-típusú, az adatreprezentáció és -csere céljára létrehozott metaadat-formátumok a dokumentum- és besorolásiadat-rekordok logikai szerkezetének teljességre törekvő tárházai.1 Közel fél évszázados fejlődés során érlelődtek ki mai formájukig, bennük a dokumentumok számítógépes kezelésének szinte összes lényeges adata megtalálható. Jelmondatuk lehetne, hogy „minden adatnak, melyet érdemes rögzíteni”.2
A MARC formátum filozófiája azon a felismerésen alapszik, hogy az adatokkal összefüggő igények, továbbá az adatkezelés módja változhat, az adatok maguk azonban, ha egyszer megállapították őket, állandók. Ezért a formátumot úgy szerkesztették meg, hogy a mindenkori rekordok egyetlen felismert tulajdonsága se, azaz semmiféle adat ne vesszék kárba.
Tovább…

Tanulmányomban  arra törekszem, hogy a vajdasági magyarság olvasási szokásairól informáló empirikus adatokat összegyűjtsem, és egységbe rendezzem. Az alapinformációkat egy, az ezredforduló éveiben végzett széles körű kérdőíves felmérés-sorozat szolgáltatta; a korábban is közölt reprezentatív vajdasági adatokat most a bácskai Tóthfaluban 2005-ben, valamint a vajdasági fiatalok körében 2008-ban lefolytatott kérdőíves vizsgálat tapasztalataival hasonlítjuk össze. Azt reméljük, hogy ha hézagos is lesz a kép, felmutatja az utóbbi évek vajdasági olvasáskultúrájának felnőtteket és fiatalokat jellemző néhány árnyalatát.

Identitástudat és olvasáskultúra

Az olvasás személyiségépítő, érték-háztartásunkat és ismereteinket gazdagító hatásáról most nem kívánok részletesebben szólni. Mivel azonban az olvasás szerepét nemzeti kisebbségek közegében vesszük górcső alá, szólnunk kell az olvasáskultúrának az azonosságtudattal való kapcsolatáról. A magyar irodalom és az irodalomtudomány részéről ez a kapcsolat a reformkor óta gazdagon és sokrétűen kifejtett témának számít; Görömbei András konkrétan a határon túlra került nemzetrészek oldaláról mint identitástvédő intézményt elemzi visszatérően az irodalom szerepét.1 A képet színesítendő az identitástudat és az olvasói teljesítmények összefüggéseit az empirikus szociológia eszközeivel kívánjuk megközelíteni. Korábbi és újabb vizsgálataink (Gereben 1999 és Gereben 2005) során ismételten bebizonyosodott, hogy az olvasáskultúra minősége meglehetősen szoros szálakkal kapcsolódik az identitástudathoz, s azon belül a nemzeti azonosságtudathoz: a mennyiségi és minőségi szempontból deficitesnek tekinthető olvasáskultúra inkább hiányos, negatív vagy közömbös identitástudattal hajlamos társulni, az aktív és érték-telített olvasói teljesítmények pedig főleg a nemzettudat pozitívabb, tudatosabb és egyúttal differenciáltabb formációit vonzzák.
Az 1. táblázat részletesebben mutatja be ezt az összefüggésrendszert: az ezredfordulón, több ország felnőtt magyar lakossága körében végzett reprezentatív felméréseink eredményei alapján.2 A táblázat a Mit jelent az Ön számára magyarnak lenni? kérdésre adott válaszok alapján felállított identitás-kategóriák3 kapcsolódását mutatja be a különböző olvasási szokásokkal.
Tovább…

Miért nem előbb, miért csak 1949-ben indultak a körzeti könyvtárak?

Ha a megoldás már 1942-ben megvolt, ha a körzeti könyvtár koncepciója 1946-tól Sebestyén Géza kezdeményezésére készen állt, miért kellett 1949-ig, a politikai fordulatig várni? Ha „mind az állami irányítás, mind a párt- és tömegszervezetek a kultúra fontos területének tekintették a lakosság könyvtári ellátását”(Kégli), miért cselekedtek évekig a már többször sikertelen módon? Talán mert a háború után minden mást előbb kellett újjáépíteni, a művelődésügyön belül is más területek élveztek előnyt. A rendszer kialakításának legfőbb akadálya a pénzhiány lehetett.
A másik ok a demokrácia-deficitben és a koalíciós versengésben kereshető. „A koalíciós államirányítás időszakában […] a könyvtárügyre fordítható erőforrások – különböző szándékok mentén – több csatornán áramlottak, s ez által nem vált lehetővé egy egységes könyvtári rendszer létrehozása. A könyvtárfejlesztésnek ez a módja ugyanazt a struktúrát alakította ki ismét, mint ami a korábbi évtizedek során már bizonyította életképtelenségét.” Kégli Ferenc szerint hálózat helyett kampánymegoldások folytak, mert „a falusi és tanyasi lakosságot ellátó könyvtári hálózat megvalósításához, (körzetek kialakítása, körzeti könyvtárak létrehozása, személyzetének fizetése, könyvállományának beszerzése) a rendszer működtetéséhez 1947–48-ban a politika még nem biztosított erőforrásokat.”108 A szabadművelődési berkekben hangoztatott művelődési/olvasási éhség régimódi kezdeményezéseket szült.
1948 július-augusztusában a megyei szabadművelődési felügyelők helyzetképet rajzoltak könyvtáraik állapotáról, forgalmáról.109 A jelentések alig használhatók. „Megállapítottam, hogy a jelentéshez mellékelt statisztika hiányos” – írta Mátyás Ferenc.110 A közreadott beszámolókból országos helyzetkép nem, megyei kép is alig készíthető. Így ez a körzeti könyvtárak előtti utolsó látlelet. Ahhoz hozzájárulhatott, hogy a körzeti könyvtárakat, nép(alap)könyvtárakat végül a meglévőktől függetlenül létesítették. A körzeti könyvtárak ugyan nem parlagot népesítettek be, csakhogy sem a régiek állománya, sem az 1945 után alapítottak nem feleltek meg sem Sebestyén és a szabadművelődés célkitűzéseinek, sem az 1948-tól mindinkább kirajzolódó szovjet típusú agitációs és propaganda célú törekvéseknek. Az kiolvasható belőlük, hogy ismerték a körzeti terveket, megvalósítását megváltásként várták.111
Tovább…

Az alábbiakban egy esettanulmány olvasható a hitlerista diktatúra első időszakában megjelent német közkönyvtári folyóirat első évfolyamáról.

Röviden a történelmi körülményekről

Németország elveszítette az első világháborút. Jelentős embervesztesége után súlyos területi és gazdasági hátrányok sújtották a győztes hatalmak döntései következtében. A weimari köztársaság másfél évtizeden át mindvégig stabilitáshiányban szenvedett. Az 1929-ben kirobbant gazdasági világválság alapjaiban rázta meg az állam működőképességét (néhány év alatt a munkanélküliek száma 1,3-ról 6 millióra növekedett). E körülmények közt Hitler pártja, az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) az 1932-es választásokon relatív többséget szerzett (vagyis a legerősebb párt lett 37,4, illetve 33,1%-kal).
1933. január végén Hindenburg elnök kancellárrá nevezte ki Hitlert. Február végén kigyulladt a Reichstag épülete, ami ürügyet teremtett a diktatúra bevezetésére. Ennek néhány elemét említsük meg: rendkívüli állapot meghirdetése, a pártok és szakszervezetek betiltása, halálbüntetés, népbíróság, a tagköztársaságok autonómiájának felszámolása, az állam és a náci párt de facto összevonása, koncentrációs tábor Dachauban, zsidó üzletek elleni bojkott meghirdetése, a parlamentarizmus felszámolása, a náci pártnak alárendelt ifjúsági (Hitlerjugend), munkahelyi, kulturális stb. szervezetek létrehozása kötelező tagsággal, vagyis a teljes társadalom gleichschaltolása, azaz a hitleri elvek szerinti egységesítése és erőszakos alávetése.
1933. május elején a német diákszövetség (DeutŹsche Studentenschaft) kezdeményezésére és szervezésében minden egyetemi városban könyvégetést rendeztek, döntően a zsidó származású, illetve politikai szempontból ellenségesnek tekintett írók (pl. Heinrich Mann stb.) elleni aktusként, s e sorsra jutottak például Maxim Gorkij könyvei is. (Az elégetett művek íróinak listája: http://de.wikipedia.org/wiki/Liste_der_verbrannten_Bücher_1933.) A berlini Operaház előtt május 10-én éjfélkor Goebbels propagandaügyi miniszter mondott uszító beszédet.1
Tovább…

A Zukunft bewahren. Eine Denkschrift der Allianz zur Erhaltung des schriftlichen Kulturguts. (Hrsg. von Barbara Schneider-Kempf, cop. Staatsbibliothek zu Berlin – Preußischer Kulturbesitz. – Berlin : Heenemann GmbH & Co. KG, 2009. 16 p.) c. összeállítást Murányi Lajos tömörítette
A Memorandum színes, illusztrált változata az alábbi címről tölthető le:
dokumente/2009_Allianz_Denkschrift_gedruckt.pdfhttp://www.allianz-kulturgut.de/fileadmin/user_upload/Allianz_Kulturgut/

A Szövetség

A Szövetség az írásos kulturális örökség fennmaradásáért 2001-ben jött létre. Tagjai jelentős muzeális gyűjteménnyel rendelkező levéltárak és könyvtárak: a Staatsbibliothek zu Berlin – Preußischer Kulturbesitz, a Sächsische Landesbibliothek – Staats- und Universitätsbibliothek (Drezda), a Deutsche Nationalbibliothek (Frankfurt am Main és Lipcse), az Universitätsbibliothek Jo¬hann-¬Christian Senckenberg (Frankfurt am Main), a Niedersächsische Staats- und Univer¬sitäts¬bibliothek (Göttingen), a Nieder¬sächsi¬sche Landesarchiv (Hannover), a Bundes¬archiv (Koblenz és Berlin), a Deutsches Literaturarchiv (Marbach a. N.), a Bayerische Staatsbibliothek (München), a Landesarchiv Baden-Württenberg (Stuttgart) és a Herzogin Anna Amalia Bibliothek (Weimar). Ülésein más intézmények képviselői is részt vesznek.
A Szövetség célja Németország gazdag kulturális és tudományos öröksége veszélyeztetett eredeti dokumentumainak a megőrzése, továbbá az, hogy nemzeti feladatként ezt a köztudatban is meggyökereztesse. Ennek érdekében olyan tanulmány elkészítését szorgalmazta, amely az állománymegőrzés helyzetét és feladatait összegzi Németországban, és amely nemzeti stratégiává fejleszthető.1
A levéltárakban és könyvtárakban tárolt kulturális örökség megőrzése – tekintettel annak mennyiségére – nem lehet csupán egy-egy intézmény fenntartójának a feladata, ehhez már nemzeti összefogásra van szükség. Ezt a német szövetségi parlament által létrehozott vizsgálóbizottság (Kultur in Deutschland – Kultúra Németországban) is megerősítette, és 2007-ben azt javasolta a szövetségnek és a tartományoknak, hogy „közösen dolgozzanak ki egy nemzeti állománymegőrzési koncepciót a veszélyeztetett írásos örökség megóvására”.2
Tovább…

CEYNOWA, Klaus
CEYNOWA, Klaus: Mass digitization strategy of the Bavarian State University (IFLA Journal, 35. vol. 2009. 1. no. 18–24. p) című tanulmányát Dévai Péter tömörítette.

A Bajor Állami Egyetem főigazgató-helyettese arról a projektről számol be, melynek célja, hogy a müncheni székhelyű intézményben a Google-lal együttműködve több mint 1,2 millió könyvhöz lehessen online hozzáférni.
A digitális kor könyvtárának jövőjével, vezetésével, pénzügyi tervezésével, marketingjével foglalkozó szakember kifejti nézeteit a könyvtárak jövőbeli szerepéről is, különös tekintettel az épületekben működő, hagyományos (bricks and books) intézményekre. Az internet mára az információk kutatásának, elosztásának és használatának fő eszköze, az információs infrastruktúra meghatározó része lett. Az 1981 után született generációk, az ezredforduló gyermekei már úgy nőttek fel, hogy felhasználóbarát webes technológiákat használtak, és számukra – egyetemistaként, fiatal kutatóként, üzletemberként, oktatóként vagy szakemberként – a lehető legtermészetesebb, hogy a digitális szolgáltatásokat helytől és időtől függetlenül közvetlenül elérik. Az információ csak akkor megfelelő, ha „egy kattintással” megtalálják az interneten, egyébként nem érdemes vele foglalkozni. 2006-ban egyetemi hallgatók körében végzett OCLC közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 64%-a a keresőmotorokat, 30%-uk az „online könyvtárakat” adta meg, mint amelyek a legjobban megfelelnek kutatási szokásaiknak, és csak 24%-uk említette a hagyományos könyvtárakat. A konkrét információkeresésekre 72%-uk használ keresőrendszereket, 14%-uk a hagyományos könyvtárakat, 10%-uk az elektronikus könyvtárakat veszi igénybe. Nagyjából ugyanezek az arányok jellemezték az eredményeket, amikor amerikaiak reprezentatív mintáját kérdezték meg, hol néznének utána adott tudományos kérdésekhez kapcsolódó információknak. Amikor különböző tudományterületeket művelő tudósoktól aziránt érdeklődtek, milyen gyakran járnak könyvtárba, a 2002-es évre vonatkozóan a megkérdezettek 40%-a válaszolta, hogy hetente legalább egyszer. A 2006-os évre ez az arány már csak 22,5% volt, a 2011-re vonatkozó előrejelzés pedig 18,5%-ot mutat. Az egyes szakterületeket vizsgálva érdemes megjegyezni, hogy a bölcsészek a „legszorgalmasabb” hagyományos olvasók, hiszen 40%-uk még 2011-ben is hetente legalább egyszer be fog menni a hagyományos értelemben vett könyvtárba. A számos közvélemény-kutatás eredményéből és az olvasói szokások egyértelmű változásaiból az a következtetés vonható le, hogy a nyomtatott és az elektronikus média eddigi „békés egymás mellett élését” a jövőben egyre inkább felváltja az utóbbi térnyerése, és az eddigi „valódi” könyvtárak a kulturális örökség őrzőivé, illetve kommunikációs és kulturális csereközpontokká fognak válni.
Tovább…

MÜHLBERGER, Günter – GSTREIN, Silvia
MÜHLBERGER, Günter – GSTREIN, Silvia: eBooks on demand (EOD): a European digitization service (IFLA Journal, 35. vol. 2009. 1. no. 35-43. p.) c. tanulmányát Dévai Péter tömörítette.

Szakértői becslések szerint 1500 és 1800 között körülbelül 1 millió könyv jelent meg a világon, 1800 és 1900 között mintegy 5 millió, a 20. században pedig hozzávetőleg 20 millió. A szerzők véleménye szerint nem kell látnoki képesség ahhoz, hogy megállapítsuk, el fog jönni az a nap, amikor ezek a könyvek mind digitalizálva lesznek, és online elérhetővé válnak. Mindenesetre az időtényezőt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen még ha naponta el is készül néhány ezer könyv elektronikus változata, a munka akkor is több évtizedig fog tartani. (A recenzens megjegyzése: vajon megvalósítható ez a gigászi feladat, és szükség van-e minden megjelent könyv digitalizálására?)
Ma még ugyanis messze vagyunk ettől: a gyakorlatban a kutatók nem tudják elkerülni, hogy felkeressék azt a könyvtárat, ahol az általuk keresett könyv megvan, különösen az 1800 előtt megjelent kötetek esetében. A probléma részleges megoldásaként több könyvtár reprográfiai osztálya nyújt olyan szolgáltatást, melynek keretében az olvasók megrendelésére a kért könyvoldalakat digitalizálják. Az EOD szolgáltatás azonban nagyobb szabású feladatok megoldását tűzte ki célul: átfogó, automatizált megrendelési rendszert és a digitalizált változat jó minőségben történő továbbítási rendszerét kívánta kidolgozni. Mindezt könyvtári hálózatban kellett megvalósítani, csökkentve az egyes könyvtárak munkaterhelését. Nemcsak azt kellett lehetővé tenni, hogy a szolgáltatás a részvevő könyvtárak honlapján elérhető legyen, hanem azt is, hogy integrálódjék az intézmények könyvtárközi kölcsönzési szolgáltatásaiba és a megfelelő katalógusokba is.
A célok megvalósítására a Tiroli Egyetemi és Regionális Könyvtár vezetésével 13 könyvtár nyújtotta be a „Digitalizálás rendelésre” elnevezésű projektet az Európai Bizottság eTEN programja keretében. A projektben általában az egyes országok vezető állami könyvtárai vettek részt, Magyarországot az Országos Széchényi Könyvtár képviselte. Időtartamát 2006 októberétől 2008 júniusáig tervezték, a szolgáltatás azonban EOD Network néven tovább folytatódik, a jövőben új partnereket és új, megrendelésre teljesített szolgáltatásokat kívánnak bevonni az együttműködésbe.
Tovább…

A digitális megőrzés kérdései

Digital preservation / [ed. by] Marilyn Deegan and Simon Tanner.– London : Facet, cop. 2006.– XXIII. 260 p. – (Digital futures series)
ISBN 978-1-85604-485-1

A szerkesztők (Deegan és Tanner) neve nem ismeretlen a Könyvtári Figyelő olvasói előtt, hiszen a Digital Futures elnevezésű sorozat első kötetéről már jelent meg ismertetés a lap hasábjain.1 A digitális megőrzés kérdéseit tárgyaló kötet a sorozat harmadik tagja.
Bevezetőjüket azzal kezdik, hogy meglepőnek tűnhet, ha manapság valaki nyomtatott könyvet jelentet meg erről témáról. Hozzáfűzik azonban, hogy az összefüggő és átgondolt érvelés megfelelő fóruma ma is a nyomtatott könyv, amely hosszú távú megőrzésre is alkalmas, időálló formátum. Marilyn Deegan és Simon Tanner jegyzik a kulcskérdéseket áttekintő első fejezetet is. Felvetik, hogy sokak szerint a digitális megőrzés világosan megkülönböztethető a megőrzés más, hagyományos formáitól. Ez azonban csak részben van így, ezért a megőrzési kötelezettség fogalmait és alapelveit mindkét területen érdemes figyelembe vennünk.
A digitális megőrzés úgy definiálható, mint az a folyamat, amelynek során olyan környezetet hozunk létre és tartunk fent, amely a művek tárolása és/vagy használata szempontjából a legjobb, és az szolgálja, hogy megakadályozzuk e művek sérülését vagy romlását, továbbá lehetővé tegyük, hogy a lehetséges leghosszabb élettartamot érjék meg.
A digitális megőrzés izgalmas kérdése a szurrogátumok használata vagyis az, amikor az eredetit egy olyan objektummal helyettesítjük, amelyik szimulálja annak tartalmát. A szurrogátumok hitelessége és elfogadásuk a felhasználók részéről legalább akkora probléma, mint maguknak a szurrogátumoknak a megóvása és konzerválása. Ráadásul a megőrzés sokkal több figyelmet kapott, mint a hitelesség biztosítása. Szurrogátumokkal nem tudunk mindent pótolni, viszont szurrogátumok nélkül mindent elveszthetünk „romlékony” dokumentumok esetében.


Tovább…

Az Amerikai Magyar Alapítvány ötven éve

The Hungarian legacy in America : the history of the American Hungarian Foundation : the first fifty years,1955–2005 / ed. by Ilona Kovács [et. al.]. – New Brunswick,NJ : American Hungarian Foundation, cop. 2007. – 288 p. 

A gyors és rövidített formában továbbított információhoz szokott mai nemzedék nem szívesen olvas el egy könyvet az elejétől végig. Egy egész könyvet? Még a pár soros online fórumbejegyzést is vonakodva. A hagyományos magyar módszerrel szótagolva olvasás-tanulást az angol nyelvű szöveg esetében a képolvasás váltja fel, ami szintén kedvez a nem lineáris olvasási módnak. A New Jersey állambeli New Brunswickban székelő Amerikai Magyar Alapítvány alapításának ötvenedik évfordulójára készült, lapozgatnivaló-olvasgatható könyv nem feltétlenül az sms-en és twitteren felnőtt ifjabb nemzedék számára íródott, mégis több generációnak, olvasónak nyújthat maradandó élményt. A képekkel és eredeti dokumentumokkal gazdagon illusztrált angol nyelvű emlékkötet részletekben gazdag és érdekes olvasnivalót kínál a történeti visszatekintésre vágyó és a jövőbe néző olvasó számára. A könyv végén magyar nyelvű összefoglaló is található.
Tovább…

Vallásosság és kultúra

Vallásosság és kultúra : a Fiatal Vallás- és Értékszociológusok Körének tanulmánykötete / szerk. Gereben Ferenc. – Budapest : Faludi F. Akad. , 2009. – 379 p.
ISBN 978-963-06-7334-1

1999-ben a jezsuita Párbeszéd Házához kapcsolódó Faludi Ferenc Akadémia keretein belül egy új tudományos kör alakult. A fiatal értelmiségiekből, főként szociológusokból, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociológia szakos hallgatóiból szerveződő műhely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy fórumot biztosítson olyan fontos társadalmi kérdéskörökről folyó diskurzusoknak, mint a vallásosság, kultúra és értékrend viszonyai.
A Fiatal Vallás- és Értékszociológusok Köre (továbbiakban FIVÉSZ) havi rendszerességgel ül össze. A tagság folyamatosan bővül, új hallgatók, új érdeklődők kapcsolódnak be a műhely tevékenységébe akár saját kutatásuk prezentációjával, akár érdeklődőként. A kezdeti tagságból már nem mindenki vesz részt aktívan a kör munkájában, de időről időre felbukkannak a régi arcok is. Legutóbb 2009 májusában, amikor tízéves születésnapját ünnepelte a FIVÉSZ. Erre az alkalomra készült a „Vallásosság és kultúra” című, döntően fivészes szerzők munkáit felvonultató tanulmánykötet, összefoglalva és ünnepelve az évfordulót.
Tovább…

Az ország szárnya és terhe

Szárny és teher : ajánlás a nevelés-oktatás rendszerének újjáépítésére és a korrupció megfékezésére / [közread. a] Bölcsek Tanácsa Alapítvány. – [Budapest] : Bölcsek  Tanácsa Alapítvány, 2009. 219 p.
ISBN 978-963-06-8634-1

„Az oktatás mind az egyén, mind az egész
nemzet számára a legfontosabb kitörési esély.”

2010. január 29-én délelőtt 10 órára Sólyom László köztársasági elnök úr a Sándor-palotába könyvbemutatóra invitálta a hazai sajtó képviselőit. Amint bevezetőjében elmondta, a könyv előszavában leírta „Magyarországon a köztársasági elnöknek eleve kevés lehetősége van arra, hogy az ország alapvető problémáiba operatív módon beleszólhasson. A törvények megvétózása legfeljebb utólagos korrekciókra alkalmas. A jövőt illetően beszédekre és szimbolikus aktusokra van utalva.” (5. p.) Ha tehát az elnök az ország és a nemzet fontos ügyeiben ennél hatékonyabban kíván megnyilvánulni, akkor annak egyetlen módja független személyek és testületek munkáját, állásfoglalását kérni.
Ebből az alapvető dilemmából született meg a jelzett januárvégi napra a SZÁRNY és TEHER című kötet. Az előkészítő munkálatokat a köztársasági elnök által felkért Bölcsek Tanácsa irányította, melynek tagjai Csermely Péter professzor, a hálózatok és a stressz kutatója, Fodor István mérnök, az Ericsson Magyarország alapítója, Eva Joly, a Franciaországban nemzeti hősként tisztelt, korrupciós ügyeket felderítő EP-képviselő, valamint az euro atyja, a nemzetközileg elismert közgazdász, Lámfalussy Sándor.
Tovább…

Referátumok – 2010/1. szám

2010_1_referatumok

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (49) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (57) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)