Bevezetés

A modern technológiák villámgyors ütemben fejlődnek: az elmúlt néhány évben a “kicsi” és az “okos” vált az új találmányok legfontosabb jellemzőjévé. A mobiltelefonok egyre fontosabb szerepet játszanak mindennapi életünkben, kifinomult funkcióikkal pedig hatékonyabbá és kényelmesebbé teszik életünket.
Az okostelefonokban két ragyogó funkciót találhatunk: a beépített digitális fényképezőgépet és azt a lehetőséget, hogy az internetet bármikor és bárhonnan elérhetjük. A mobil internet-hozzáférés és az okostelefonok széles körű elterjedése lehetővé tette, hogy ha releváns információra van szükségünk, legyünk bárhol, azonnal elérhetjük, és nem csak az otthoni vagy munkahelyi gépeink használatával.
Ha egy könyvtár nyitott szeretne maradni a fejlődésre, erősítenie kell az interaktivitását. Ashford (2012) szerint a „QR-kód [alkalmazása] kényelmes módja, hogy összekapcsoljuk a virtuális világot a fizikaival, és hogy hasznos tartalmakat biztosítsunk, ha erre szükségünk van. A QR-kód mára teret nyert Európa nagy részén: számos helyen, egyetemi könyvtárakban és felsőoktatási intézményekben fedezték fel a benne rejlő lehetőségeket.” A kamerás telefonok elterjedésével megnőtt a kétdimenziójú vonalkódok alkalmazása. A QR-kódok (Quick Response = gyors válasz) ugyanúgy működnek, mint a vonalkódok, de több információt tartalmaznak. A QR-kód olyan mobiltelefonnal olvasható kód, amely vízszintes és függőleges irányban egyaránt tartalmaz információt, szemben a vonalkóddal, amely csak egy irányban. Bármelyik okostelefon képes arra, hogy egy megfelelő alkalmazás segítségével felismerje és beolvassa a kódokat. A QR-kódok általában egy webhely URL-címét, e-mail címet vagy telefonszámot tartalmaznak. A fekete-fehér képpontokból készült négyzet alakú képfeliratok manapság szinte mindenhol felbukkannak: nemcsak üzleti vállalkozások, hanem magánszemélyek és kulturális intézmények is használják a kódokat, például, hogy hirdetéseiket online tartalmakkal kössék össze. Lisa Carlucci Thomas szerint: „a könyvtárak létrehozták egyéni mobiltelefonra optimalizált honlapjaikat, az igényekhez igazodó információikat és önkiszolgáló funkcióikat, és a QR-kódok révén kiterjesztették e-könyveiket és eszközeiket, valamint jelenlétüket a közösségi médiában, növelték interaktivitásukat a Facebookon, Twitteren, Youtube-on, Foursquare-en, Tumblr-en és más mobil közösségi platformokon.”
Figyelembe véve a mobileszközök népszerűségét és elterjedtségét a fiatal könyvtárhasználók körében, érthető, hogy mind több könyvtár próbálkozik a QR-kód bevezetésével, hogy szolgáltatásaikat felhasználóbaráttá és gyorsabbá tegyék általa. Amerikai, angliai és ausztráliai könyvtárak széles körében használják ezt a technikát videók, filmajánlók, webhelyek, különféle kutatások, teljes szövegű folyóiratok linkeléséhez, de egyéb különböző célokra is.
A QR-kódok általános térhódítása kapcsán kíváncsi lettem, hogy a hazai könyvtárak felismerték-e a kód előnyeit, és hogy a marketing új eszközeként, jól használható új típusú szolgáltatásként tekintenek-e rá?

Módszerek

Elemzésem arra az online felmérésre épült, amelyet egy közösségi oldalon terjesztettem, és 130 könyvtárost kérdeztem meg. A felmérés nem tekinthető reprezentatívnak, inkább csak pillanatképet ad a kód könyvtári elterjedtségéről és a könyvtárosok hozzáállásáról. A 17 kérdést tartalmazó kérdőívből négy a személyes adatokra vonatkozott, a többi a kóddal volt kapcsolatos. A válaszolók többsége (71%) egyetemi és városi könyvtárban dolgozó nő volt. A kérdések közül négy nyitott, 13 pedig zárt típusú kérdés volt. Először is az érdekelt, hogy hány könyvtárban használják a QR-kódot, hogy rendelkeznek-e a könyvtárak az ehhez szükséges technikai felszereltséggel, ha alkalmazzák, akkor milyen célra, illetve, hogy van-e „okoskönyvük” is? Megkérdeztem azt is, mi motiválja őket, amikor beolvassák a kódokat.

Eredmények

Az első kérdés arra irányult, ismerik-e egyáltalán a QR-kódot. A válaszolók 80%-a ismerte a technikát, ami igen magas aránynak számít, és az is kiderült, hogy csak 18%-uk nem rendelkezett okostelefonnal. Mivel a kitöltés önkéntes volt, feltételezhetjük, hogy elsősorban azok töltötték ki a kérdőívet, akiknek volt okostelefonjuk, ezért lehetett ez az adat jobb, mint az országos átlag. Tóth Máté (2013) reprezentatív vizsgálatának eredményei ugyanis az ellenkezőjét tárták fel, nevezetesen azt, hogy az okostelefonok elterjedtsége alacsony a könyvtárosok között.
Az igennel válaszolók többféle opciót is megjelölhettek arról, hol találkoztak a QR-kódokkal: 67% -ban kereskedelemi reklámokban, 65%-ban magazinokban, 60%-ban plakátokon látták a QR-kódokat, és csak 25%-ban említették, hogy könyvtárakban, múzeumokban látták. Úgy tűnik, ez a megoldás inkább a reklámokban és az üzleti szférában használatos.
A következő kérdésem az volt, hogy mi motiválja őket, amikor beszkennelik, azaz használják ezeket a kódokat. Kiderült, hogy bár tudják, hogy mire használható a QR-kód, a válaszoló könyvtáro¬sok 73%-a még soha nem olvasta be őket. Akik beolvasták, inkább csak kíváncsiságból (9%), illetve 8%-uk azért, hogy információt szerezzen egy adott termékről vagy szolgáltatásról, és mindössze 1%-uk használta arra, hogy a segítségével kapcsolatot szerezzen.
Azt is megkérdeztem, hogy munkahelyük használja-e ezeket a virtuális kódokat. A legtöbb könyvtár még nem vezette be, mert úgy gondolták, nincs elég emberi és anyagi erőforrásuk, és nehéz lenne a kódokat a könyvtár típusának megfelelően hasznosítani. Csak akkor használnák, ha a kiadók QR-kóddal együtt adnák ki a könyveket. A könyvtárak 23%-ában használták a QR-kódokat a következőkre: szórólapokon reklámozták szolgáltatásaikat, QR-kódot nyomtattak a könyvbe, beépítették az online katalógusba, interaktív térképet készítettek, és kiragasztották a könyvespolcokra. A kisebb könyvtárak úgy gondolták, hogy pénzügyi nehézségek miatt nem tudják bevezetni. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kisebb könyvtárak szűkösebb költségvetéssel is létrehozhatnak vonzó szolgáltatásokat, kihasználva az ingyenes használatú online eszközöket, a személyzet tudását és lelkesedését.
A megkérdezettek több mint a fele (54%-a) nem tudta, hogy ingyenesen is létre tud hozni QR-kódot egy online felületen, és a többségük soha nem is készített ilyen kódot.

Az „okoskönyv” (smartbook)

A QR-kódok megjelenhetnek magazinokban, névjegykártyákon, lényegében bárhol, ahol további információkra lehet szükségünk. Mivel leolvasásuk hatékony módja, hogy összekössük a virtuális világot a fizikai valósággal, a technológia alkalmas arra is, hogy népszerűsítsük kulturális örökségünk (múzeumok, kiállítások, műemlékek) kincseit.
Sokszor van úgy, hogy amikor olvasunk egy könyvet, szeretnénk látni és hallani is, hogy miről ír a szerző. A QR-kódot a könyvkiadásban azzal a céllal vezették be, hogy interaktív élményt kínáljanak az olvasóknak. Felmérésem adatai szerint bár kevés könyvtár használja a QR-kódot, de a technika már ismert a könyvek világában. 2012-ben a Kossuth Kiadó és az Európai Kommunikációs Ügynökség bemutatott egy Magyarországon korábban nem ismert hazai fejlesztésű kiadványtípust, az „okoskönyv”-et (smartbook). Az okoskönyv lényege, hogy QR-kódok segítségével összeköti a nyomtatott médiát – könyvet – az online tartalmakkal és elérhetővé teszi a legelterjedtebb mobileszközön, az okostelefonon. Az „okoskönyvek” látnivalókról szóló információit az internetről lehet letölteni a QR-kódra irányított okostelefon-kamerával.  A Kossuth Kiadó nemrégiben három könyvet – két útikönyvet és egy mesekönyvet – jelentetett meg ebben az innovatív formában. A Budapest okoskönyv. A 20 legszebb látnivaló című összeállítás turisták számára tartalmaz hasznos információkat a fővárosról. A kiadványban megtalálható a belváros térképe, ahol számok jelölik a látnivalókat, amelyekhez QR-kódok tartoznak. A könyv használatához mobil internetre vagy wifi-kapcsolatra van szükség. Ha a csatlakozás megvan, egy hang röviden ismerteti az adott környék látnivalóit. Hallgathatjuk az idegenvezetőt, ahogy bemutatja a látnivalókat, miközben színes képeket nézegethetünk.
A Kossuth Kiadó mesekönyve is (Rendetlen nyulak a benzinkúton. Okoskönyv) az új formához igazodva készült, és szerteágazó, 21. századi mesét kínál. Felmerül a kérdés, szüksége van-e a gyerekeknek ilyen jellegű okoskönyvekre? Mivel már a kisebbek is jól értenek a mobiltelefonokhoz, értékes tartalmat viszont nehéz találni, mert inkább csak játékokat találnak, az okos mesekönyv megoldás lehet erre a problémára. A bemutatott mese hat fejezetből álló interaktív történetre épül, összesen két óra terjedelemben. Egy fejezet meghallgatása után a hallgató dönti el, hogyan, milyen irányban folytatódjék a történet, és a QR-kódok jelölik a választható irányokat. A mesélő elmondja a történetet, közben pedig akvarelleken láthatók az elmondottak.

Összegzés

Felmérésem adatai azt mutatták, hogy a hazai könyvtárakban még nem jelentős a QR-kódot használók aránya. Mi lehet ennek az oka? Elsősorban az, hogy a könyvtárak azt hiszik, nem rendelkeznek megfelelő anyagi forrással az új szolgáltatás bevezetéséhez, hogy nincs megfelelő műszaki felszereltségük. Kiderült, hogy alig használják ki a web 2.0-ás szolgáltatások előnyeit. Alapvető probléma a könyvtárosok tartózkodó hozzáállása az új dolgokkal szemben, és a többségük azt is gondolja, pl. beolvasni is nehéz a kódokat, mert kizárólag jó fényviszonyok szükségesek hozzá. Attól is tartanak, hogy a hackerek ellopják a felhasználók adatait.
A megoldás útja a magas szintű IT-szakértelem és a könyvtárosok folyamatos továbbképzése lehetne.
Mindezek ellenére ne feledkezzünk el Rapp tanácsáról: „Csak akkor használjuk ezeket a kódokat, ha hozzáadott értékükkel leegyszerűsítik az összetett folyamatokat, ne pedig azért, mert menő vagy trendi. Egy jó QR-kód értékes virtuális élményt nyújt, amit a kód előtt állva még nem is sejthetünk.”

Jegyzet

ASFORD, R.: QR codes and academic libraries. Reaching mobile users = College & Research Library News, 71. vol. 2010.  10. no. 526–530. p.
THOMAS, L. C.: The state of mobile in libraries 2012  = The Digital Shift, 137. vol. 2012. no. 2. 26–28. p.
RAPP, David: LJ virtual tech summit explores how libraries use tech to connect with patrons = The Digital Shift, 2011. Dec 12.
TÓTH Máté: Mobilized” library services – What do we offer? What do our users want? In: Proceedings of the XXI. International BOBCATSSS Symposium, Ankara. 2013.

Beérkezett: 2013.március 21.