2008. 1. szám

Tartalom

ABSTRACTS 5

TANULMÁNYOK 
KARÁCSONY Gyöngyi: Kutatás – publikálás – könyvtár 9
GREBOT, Agnes – HANGODI Ágnes: Könyvtári és információs szakemberek kompetenciái, tulajdonságai, minősítési szintjei 22
PÉTERFI Rita – TÓTH Máté – VIDRA SZABÓ Ferenc: Kisvárosi könyvtárak szerepvállalásai 35
TÓTH Gyula: Tartozásunk Kovács Máténak (és magunknak) 55

Elődeink üzenik…
WALLESHAUSEN Gyula: Denis professzor és tanítványa, Festetics György   64

KITEKINTÉS 
KATSÁNYI Sándor: Trófeává vált könyvek. A Szovjetunióba vitt német könyvtári gyűjtemények története  (Szemle) 75
HESSE, Carla: A szellemi tulajdon Kr. e. 700-tól Kr. u. 2000-ig – egy fogalom a mérlegen (Ford.: Bánhegyi Zsolt) 91
A Google Scholar (Schoogle) és a könyvtárak
CALLICOTT, Burton – VAUGHN, Debbie: Google Scholar vagy a könyvtári katalógus; YORK, Maurice C.: A Google Scholar mint a felsőoktatási könyvtárak újrafelfedezésének eszköze (Töm.: Dévai Péter)   108

KÖNYVSZEMLE 
Ezer „könnyűnehéz” könyv
1000 dobrych knih. Zost. Stefan Kolivosko. (Ism.: Dancs Szabolcs) 115
Működőképes marketing eszköztár közkönyvtáraknak KENDRICK, Terry: Developing strategic marketing plans that really work. A toolkit for public libraries. (Ism.: Dévai Péter)    118
Az internet francia szemmel
Válogatás Éric Guichard és munkatársai írásaiból. Szerk. Pajor Enikő. Ford. Szabó Enéh. (Ism.: M. Mátrai Györgyi) 123

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ 
(REFERÁTUMOK) 131

Abstracts

Research, publishing, and libraries
KARÁCSONY Gyöngyi

The traditional process of scholarly communication librarians had been accompanied by librarians: they were present at the birth of articles, at providing the publications for users and even prepared relevant impact analyses. In the last 10 to 15 years scholarly publishing has undergone major transformation, and, as a consequence, librarians had to redefine their roles. As open-access (OA) information is available on the Internet, researchers nowadays apply alternative strategies in research and information seeking, and their new generation with rich IT experience has different needs. Researchers provide open access to their findings by publishing their articles in OA-journals, or depositing them with digital repositories. In addition to subject repositories institutional ones have recently appeared, and large providers (as Elsevier Scopus, and Scientific Commons) joined in too. Simultaneously new forms of peer review have gained ground. In case of OA-publishers the period of publishing has become shorter, and when assessing one‘s scholarly output OA literature is now increasingly included in citation analyses and impact studies. Libraries can contribute to co-ordinating the research work in their institutions by establishing databases of publications and/or institutional repositories.
Tovább…

Kutatás – publikálás – könyvtár

A könyvtárak szerepe a publikációs folyamatban

A könyvtárak mindig is szerepet vállaltak a tudományos kommunikáció folyamatában, mely röviden a – kutatás – publikálás – a tudományos munka értékelése – ciklussal summázható.
A könyvtár és a könyvtáros jelen van a cikk keletkezésétől (témakeresés a szerzőknek, a közlési leírások [Instructions to authors] keresése, formázás, átolvasás, fordítás, segítség a levelezésben, stb.) a megjelent kiadványok szolgáltatásán (rendelés, rendelkezésre bocsátás, megőrzés, köttetés, raktározás), közvetítésén át a cikkek hatásának (impakt faktor, IF – citáció-keresés) vizsgálatáig.
Mindez a tevékenység tulajdonképpen információ-közvetítő szerep, és 21. századi szemmel leginkább a passzív jelzővel aposztrofálható.
A tudományos kommunikáció folyamata azonban rendkívüli mértékben átalakult az utóbbi egy-másfél évtizedben. A kutatók nem látogatják a könyvtárat, a számítógép előtt ülve maguk végzik az irodalomkutatást, online olvasnak, maguk nyomtatják ki a szükséges cikkeket, és a fiatalabb generáció önállóan végez citáció-keresést is. Megszűnőben az a személyes kapcsolat, amely alapján a könyvtáros bekapcsolódhatott a publikáció folyamatába, s így tudta, mire van szüksége a használónak.
A virtuális könyvtárlátogatóktól csak ritkán kap a könyvtár értékelhető visszacsatolást (leginkább hibajelzés formájában), ezért a legtöbb esetben nem tudjuk a szolgáltatásaink hatékonyságát objektíven értékelni.
A weblap-statisztikák nem utalnak arra, hogy mennyire volt releváns az adott oldal tartalma a használók számára: egy-egy statisztikailag népszerű lap nem feltétlenül jól használható tartalmával, hanem esetleg az oda vezető link érdeklődést felkeltő szövegével, elnevezésével vonzza a látogatókat.
Tovább…

A könyvtári terület 2003–2007 közötti stratégiájának negyedik, a könyvtárosi életpálya vonzóbbá tételével foglalkozó stratégiai bizottsága küldetésnyilatkozatában a következőket fogalmazta meg: a könyvtárosnak, az információmenedzsernek rendelkeznie kell a legújabb szakmai ismeretekkel a dokumentum- és információszolgáltatás területén, és az ismeretek mellett olyan speciális tudásnak is birtokában kell lennie, amely empatikussá teszi a hátrányos helyzetű könyvtárhasználókkal történő foglalkozásra1. A bizottság munkatervének2 a könyvtáros pályán való működéssel foglalkozó fejezete célul tűzte ki a könyvtárossal szemben megfogalmazott szakmai elvárások tisztázását. E szakmai elvárások egyik lehetséges mérőműszere az a CERTIDoc-nak nevezett európai uniós minősítési rendszer, amelynek időről időre frissített útmutatója, a CERTIDoc-ot tartalmazó LIS3 Euroguide 2006 végétől már magyarul is hozzáférhető, használható, alkalmazható4.
A minősítési rendszer első csírái Franciaországban bújtak elő5: a francia könyvtáros egyesület, az ADBS már 1995 és 1998 között olyan útmutatókat állított össze, amelyek nemzeti szinten összesítették a szakma, vagyis a könyvtári és információs szolgáltatások jellemző munkaköreit és tulajdonságait. 1997-ben az Információs Egyesületek Európai Tanácsa (ECIA)6 DECIDoc néven projektet kezdeményezett, majd az Európai Közösség Leonardo da Vinci programja keretében anyagi támogatást is szerzett ehhez. 1998 és 2001 között a projekt keretein belül először Európa teljes területére kiterjedő felmérést készítettek azokról a kompetenciákról7, amelyeket a könyvtári és információs szakemberek munkájuk során hasznosítanak8. A felmérés remek lehetőséget biztosított az európai szakmai szervezetek közötti kapcsolatfelvételre, a minősítéssel kapcsolatos rendszeres kommunikáció kialakítására.
Tovább…

Kisvárosi könyvtárak szerepvállalásai

Bevezetés

A Könyvtári Intézet kutatási és szervezetfejlesztési osztályán – kapcsolódva az intézet stratégiai tervéhez – 2007-ben kutatást folytattunk a kisvárosi könyvtárak körében. Azt vizsgáltuk, hogy milyen szerepeknek kell megfelelniük a mai kor városi könyvtárainak; ezek az elvárások mennyiben függenek a helyi társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális viszonyoktól; milyen a könyvtár és a könyvtáros státusza, presztízse a helyi kulturális közéletben; a könyvtár a helyi változásoknak serkentője vagy inkább elszenvedője; a statisztikákból kimutatható jelenségek mennyiben tükrözik az egyes intézmények valós helyzetét.
Első lépésben azokra az ötezer lakosnál kisebb településekre koncentráltunk, amelyek kistérségi központi státusszal rendelkeznek, várossá nyilvánításuk pedig az ezredforduló környékén történt. Ezeken a településeken a döntéshozók több szempontból is újszerű feladatokkal találták magukat szemben. Egyrészt a várossá nyilvánítás örömmámorát hamarosan felváltotta a tennivalók sokasága: át kellett alakítani az intézményi struktúrát, demonstrálni kellett a várossá nyilvánítás indokoltságát, és ami talán a legnehezebb, mindezekkel a faladatokkal nem lehetett a település határainál megtorpanni, a szolgáltatásokat – vagy legalábbis egy részüket – ki kellett terjeszteni a környező településekre, a kistérség egészére.
Vajon hogyan reagált mindezekre a helyi változásokra a „város dolgozószobája”, a könyvtár? Mit jelent a gyakorlatban az „információs központ”, a „tudásközpont”, tudnak-e valós és hasznos információkhoz jutni a döntéshozók, a helyi lakosok, akarják-e, ill. tudják-e bevonni bűvkörükbe a környező településeket, tudják-e kiterjeszteni rájuk is a figyelmüket, szolgáltatásaikat?
Tovább…

Tartozásunk Kovács Máténak (és magunknak)1

A Kovács Máté Alapítvány kezdeményezése nyomán a könyvtáros-társadalom a könyvtárosképző tanszékek és a Kovács Máté egykori tevékenységének emlékét őrző könyvtárak szervezésében 2006-ban emlékezett meg Kovács Máté születésének századik évfordulójáról. A megemlékezések az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékén kezdődtek: tudományos ülésszak keretében előadótermet neveztek el Kovács Máté tanszékvezetői munkásságának emlékére (erről azóta emléktábla tanúskodik az előadóterem ajtaján). A Magyar Könyvtárosok Egyesületének XXXVIII. vándorgyűlésén, Kecskeméten szekciót szenteltünk a Professzor úr által művelt tudományterületeknek és tevékenységnek úgy, hogy e területek mai, jeles képviselőit kértük fel előadás tartására. A jubileumi év zárásaként a Kovács Máté Alapítvány a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárral és a hajdúszoboszlói Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtárral összefogva a Professzor szülővárosában, Hajdúszoboszlón kétnapos ünnepséget szervezett. Az első napon tudományos konferencia emlékezett meg Kovács Máté tanári, könyvtárosi, művelődésszervezői tevékenységéről, melyet a szülőföldjén folytatott, a második napon pedig az emlékét felidéző és őrző emléktábla avatására és koszorúzására került sor. A jubileumi év három rendezvényén elhangzott előadások – egy tavalyi, sikeres NKA-pályázatot követően – a közeljövőben nyomtatásban is megjelennek, „A jövő a múlt és a jelen egységére épül – Emlékkötet a száz esztendeje született Kovács Máté tiszteletére” címmel, a DE ENK kiadásában.
Hangodi Ágnes, a Kovács Máté Alapítvány titkára

 
A Kovács Máté Alapítvány kuratóriumát régóta foglalkoztatja, hogy a professzor egyik legjelentősebb alkotása, A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében c. antológia 1–2. kötete2 torzó, mert nem jelent meg a mű harmadik, az 1945 utáni időszakot feltáró kötete. Úgy ítéltük meg, hogy Kovács Máté emlékének ápolásába – és az Alapítvány célkitűzéseibe – beletartozik e hiány pótlásának szorgalmazása, a folytatás elősegítése. A jubileumra készülve Kovács Ilona vetette fel, hogy érdemes lenne összefoglalni a mű keletkezéstörténetét, fogadtatását és felmérni a 3. kötet összeállításának, közreadásának lehetőségeit. Jelen tanulmányom ennek a vizsgálódásnak újdonság értékű  summázatát foglalja össze. A jubileumi ünnepségek előadásait tartalmazó kötetben Kovács Máté hagyatékának a kötetek keletkezésével kapcsolatosan feltárt adalékait részletesebben is ismertetem.3
Tovább…

Denis professzor és tanítványa, Festetics György

A felvilágosodás korában a könyvtárosok között számos  nagy formátumú, egyetemes műveltségű, a természettudományokban, művészetekben, filozófiában és a „könyves ismeretekben” egyaránt jártas tudós tevékenykedett: mint például Gottfried Wilhelm Leibnitz a hannoveri, majd wolfenbütteli könyvtárban, Gotthold Ephraim Lessing ugyancsak a wolfenbütteli könyvtárban vagy a jezsuita Michael Denis a bécsi Collegium Theresianum tantestületében.
A következő tanulmány bemutatja a Collegium Theresianum (Teréziánum) pedagógiai, nevelési elveit, különös tekintettel a könyvek gyűjtésével, rendszerezésével, feltárásával kapcsolatos ismeretekre, melyek kidolgozásában Michael Denisnek voltak elévülhetetlen érdemei. Az intézményben  száznál is több magyar főúr és középnemes ifjú nevelkedett, többek között Széchényi Ferenc és Festetics György is. Denis személye, pedagógiai elvei és szakszerű könyv- és könyvtárismereti tudása életre szóló útmutatást adott  tanítványainak.

Mottó:
„A könyvtáros úgy szereti a könyvtárát, mint a hűséges férj az ő drága hitvesét.”

A Teréziánumról a hazai oktatástörténet keveset tud. A köztudatban inkább elavult lovagiskolaként él, ahol a fegyverforgatás mellett főleg az illedelmes viselkedésre tanították a katonai pályára készülő növendékeket, hogy a főúri társaságokban is biztonsággal mozogjanak. E vélekedést látszik alátámasztani Fraknói Vilmos, aki megemlíti: különösen nagy súlyt helyeztek arra, hogy az európai nyelvek elsajátítása mellett – „a lovaglásban, vívásban és táncban ügyességre tegyenek szert.”1
A hazai útikalauzok és néhány rövid sajtócikk a Teréziánum hatalmas, már-már komor épületének művészettörténeti vonatkozásait taglalják, s mellékesen olykor megemlítik, hogy itt végezte tanulmányait Apponyi Antal, Csáky István, Festetics György, Széchényi Ferenc, Viczay Mihály stb., akiknek a nevét tisztelettel emlegeti az utókor: mű- és könyvgyűjtők, jeles gazdák, közéleti emberek voltak, akik a nemzetért és a magyar kultúráért sokat áldoztak.
Az olvasó fejében joggal merül fel a kérdés: ha csupán fegyverforgatást, táncot, illemszabályokat és ehhez hasonlókat tanultak a Teréziánumban, akkor honnan merítették tudásukat, szakértelmüket e főurak, vajon milyen hatások és hol érték őket, s mi késztette valamennyiüket arra, hogy a közjóért annyit fáradozzanak?
A kérdésre a források tüzetes áttanulmányozása adhat csupán választ.
Tovább…

A lipcsei Német Könyv- és Írásmúzeum legértékesebb, világszerte számon tartott darabjainak 1945. október 15-én nyoma veszett.
Bár az esemény a háború befejezése után történt, szálai korábbra nyúlnak vissza. A Német Könyvművesek Egyesülete – a könyvmúzeum tulajdonosa – a háború elején, a bombázásoktól félve, kiemelte és biztonságosabb helyre szállíttatta a gyűjtemény legbecsesebb részét. A félelem nem volt alaptalan: Lipcse 1943. december 3-i bombázásakor a könyvmúzeum 90%-a elpusztult; a legféltettebb, pótolhatatlan értékű darabok azonban megmenekültek. Azokat egy eldugott helyen, Raunstein várában fogadta be a várkastély tulajdonosa (mellesleg: a történelemfilozófus Herder ükunokája). Az ide menekített könyvek, egyebek között az egykori Szász Királyi Bibliográfiai Gyűjtemény kódexei és ősnyomtatványai, köztük Guttenberg 42 soros bibliájának egy különlegesen illusztrált példánya Raunstein várában épségben vészelték át a front átvonulását és az ez után általános fosztogatásokat is. A háború befejeződött, a könyvtárosok már a gyűjtemény helyreállítását, kiegészítését tervezték. Ekkor váratlan dolog történt: a várban egy szovjet katonai különítmény jelent meg, az elrejtett értékeket keresték, és a lipcsei Német Könyvtár ugyancsak itt őrzött hatalmas könyvtömegéből feltűnő szakértelemmel kiemelték a könyvmúzeum különleges értékű anyagát. Teherautóra rakták és elvitték Berlin felé.
Egy fél évszázadon át a kutatók semmit se tudtak a gyűjtemény hollétéről és további sorsáról.
A történteket értetlenül szemlélő könyvtárosok nem tudták, hogy könyveiktől nem a fatális véletlen fosztotta meg őket, hanem egy tervszerű akciósorozat. Nem tudták, hogy ez a jelenet 1946 nyaráig még több tucatszor fog megismétlődni Németország különböző helységeiben, a teherautók egyre hordják a kiválasztott könyveket a Berlin melletti elosztóhelyre, ahonnét a repülők és a vonatok egy év leforgása alatt milliónyi, szakértelemmel kiválasztott, régi gyűjteményükből kiszakított könyvet vittek Moszkvába, illetve Leningrádba.
Tovább…

A szellemi tulajdon

HESSE, Carla: The rise of intellectual property, 700 B.C. – A.D. 2000 : an idea in the balance. = Daedalus, 2002. Spring, 26–45. p. tanulmányát, a szerző és az MIT Press részéről Christina Ellas hozzájárulásával BÁNHEGYI Zsolt fordította.*

A szellemi tulajdon fogalma – hogy egy gondolatot birtokolni lehet – az európai felvilágosodás terméke. Csak akkor jelenhetett meg, amikor az emberek kezdték elhinni, hogy a tudás az érzékek kapuján keresztül az emberi elméből ered – és nem az ősi szövegek tanulmányozása révén feltáruló isteni kinyilatkoztatásból. Akkoriban az ember már nem kizárólag az örök igazságok puszta átörökítője volt, hanem új gondolatok alkotója, s ennek folyományaképpen birtokosa is. A szellemi tulajdonjog, amellett, hogy ízig-vérig modern fogalom, legalább három jogtudományi terület – a szerzői , a szabadalmi  és a márkanévi – manifesztációja, melynek elemei a korai modern korban és szokásokban gyökereznek, és mindegyiknek megvan a maga sajátos, napjainkig tartó  fejlődési iránya.
Ezen elemek közül mindazonáltal a copyright, valamint a kontinentális jogban létező szerzői jog és irodalmi tulajdon egymást kiegészítő koncepciói képezik a szellemi tulajdon magját – és ez a jelen vizsgálat tárgya. Ezen a területen valósult meg a 18. században, hogy a „gondolatok” és a „tulajdon” fogalma először lépett érintkezésbe egymással és először teremtődött jogi kapocs közöttük. És ugyancsak ekkor és itt, a kezdet kezdetén történt, hogy a gondolatok tulajdonjogának puszta feltételezése a legélesebb bírálatban részesült –, s ez tart a mai napig.
Tovább…

A Google Scholar (Schoogle) és a könyvtárak

CALLICOTT, Burton – VAUGHAN, Debbie: Google Scholar vs. library scholar: testing the performance of Schoogle (Internet Reference Services Quarterly, 10. vol. 2005. 3–4. no. 71–88. p.), valamint
YORK, Maurice C.: Calling the scholars home: Google Scholar as a tool for rediscovering the academic library (Internet Reference Services Quarterly, 10. vol. 2005. 3–4. no.  117–135. p.) írásait DÉVAI Péter foglalta össze.

2004 novemberében nagy hírverés közepette jelentették be, hogy a keresőmotorok királya, a Google elindította a Google Scholar-t (becenevén a Schoogle-t). A keresőrendszer elsősorban a tudományos kutatással foglalkozókat kívánja szolgálni, amennyiben „lehetővé teszi, hogy a kifejezetten tudományos szakirodalmat keressük, beleértve az annotált tanulmányokat, téziseket, könyveket, preprinteket, összefoglalókat, szakmai jelentéseket a kutatások legszélesebb területéről.”
Vajon mennyire lesz versenytársa az új keresőrendszer a könyvtári katalógusoknak? Milyen lesz a tudományos szakkönyvtárak és a Google kapcsolata ezután? A kérdések megválaszolására célszerű összehasonlítani a Schoogle-ban és a könyvtári katalógusokban történő keresések eredményeit. Így lehet megtudni, mennyire érdemes felállni a Google segítségével az „óriások vállaira”. (A Google Scholar jelmondatául egy Newton idézetet választottak: „ha valamivel is messzebbre láttam másoknál, ez csak azért volt, mert óriások vállain álltam”). A kérdések és a kapott találati halmazok vizsgálata előtt célszerű megnézni a Schoogle-ban megtalálható tartalmak általános jellemzőit. A Google a keresőrendszer indítása előtt sok folyóirat- és szakkönyvkiadóval megegyezett, hogy biztosítják számára a cikkek és más publikációk összefoglalóit, hivatkozásait és néhány esetben a teljes szövegű változatot. Az utóbbi azonban viszonylag ritkán áll rendelkezésre, mivel a kiadók arra akarják rávenni a szerzőket, hogy hitelkártyás, kényelmes fizetési módozatokkal juthassanak hozzá a teljes szövegekhez („kukucska-pénz”: pay to peek transactions). A  szerzőket egyébként maga a Google is igyekszik megnyerni tartalmának növelése céljából. A Scholar-helpben a leggyakrabban feltett kérdések között az első helyen szerepel: „Hogyan találom meg saját cikkeimet?” Az 5. és 6. pedig azt fogalmazza meg, hogy hogyan lehet elhelyezni a publikációkat és miért jó ez a szerzők számára.
Tovább…

1000 könnyűnehéz könyv

1000 dobrých kníh / zost. Štefan Kolivoško, Jana Amrichová. – Košice : Verejná knižnica Jána Bocatia, 2007. – 266 p.
ISBN 978-80-88687-25-2

Phil Bradley, a „Hogyan alkalmazzuk a Web 2.0-át a könyvtárunkban” című könyv szerzője a következőképpen fogalmaz egyik blog-bejegyzésében: „Őszintén megvallva, egy kicsit elegem van azokból, akik azt mondják: az összes dolgunk abban áll, hogy azt csináljuk, amit a felhasználóink (olvasóink) mondanak nekünk. Már elnézést, de nem azért hallgattam négy éven keresztül könyvtártudományt, hogy egy 18 éves valaki azt mondja nekem, hogy ő tudja, mi a legjobb. Mondhatják, hogy elitista vagyok: nem érdekel. Néha – igenis – az információs szakemberek azok, akik valóban tudják, mi a legjobb”
(http://philbradley.typepad.com/phil_bradleys_weblog/2008/01/web-20-and-libr.html).
Divat manapság azt gondolni, egyre több szakmai fórumon találkozunk a vélekedéssel, hogy a – közfinanszírozású – könyvtáraknak nincsen egyéb feladata, mint az olvasói igények kritikátlan kielégítése. Mit tegyünk azonban, ha egy afféle „gyámoltalan” olvasóval van dolgunk, aki nem hallott a szakmai berkekben folyó vitákról, nem tudja, hogy az új társadalmi berendezkedés szabályai szerint illene önállóan döntenie arról, mit szeretne olvasni, és felteszi a kérdést: „Nem tudna nekem valami jó könyvet ajánlani?”. E kérdés megválaszolásához szeretnének szakszerű (!) segítséget nyújtani a kassai Bocatius János Nyilvános Könyvtár munkatársai az „1000 jó könyv” című kiadványukkal.
Tovább…

KENDRICK, Terry
Developing strategic marketing plans that really work : a toolkit for public libraries / Terry Kendrick.
– London : Facet Publishing, 2006. 225 p.
ISBN-13   978-1-85604-548-X
ISBN-10   1-85604-548-3

A könyv elsősorban azokhoz a könyvtári marketinggel foglalkozó szakemberekhez szól, akik az egymáshoz nem kapcsolódó marketing programoktól el akarnak jutni az integrált marketing tervek készítéséhez. A szerző független marketing tanácsadó és oktató Nagy-Britanniában, aki saját honlapja (http://people.netcom.co.uk/r.kendrick/terry) szerint már több mint 50 vállalat és intézmény marketing projektjét irányította 17 országban és tanfolyamain számos könyvtár dolgozója vett részt. Az eszközök és technikák többsége a magánszektorban alkalmazott módszerek átalakítása nyomán alakult ki a közintézmények (pl. könyvtárak) igényei szerint. Bármennyire is különbözik a tervek összeállítása a két szektorban, a marketing-stratégiának a közintézményekben is profitot kell „termelnie”, csak ennek formája nem pénz, hanem társadalmi tőke, közösségi összetartozás, vagy emberek bekapcsolása a közösségbe. Az ismertetett technikák mindegyike alkalmazható a gyakorlatban, ugyanakkor számos tanácsot kapunk a koncepció kialakítására is. Éppen ezért hasznos olvasmány lehet a könyvtár dolgozói és a vezetőség számára egyaránt.
Tovább…

Franciák az internetről

Az Internet francia szemmel: válogatás Éric Guichard és munkatársai írásaiból / szerk. Pajor Enikő ; ford. Szabó Enéh. – Bp. ;  Könyvtári Intézet, 2005. 168 p.
(EuroTéka ; ISSN 1787-0283)
ISBN 963 201 616 5

Az EuroTéka sorozat nyitó darabjaként jelent meg ez a válogatás, melynek  előszavában Pajor Enikő, a magyar kiadás szerkesztője – többek között – arra hívta fel a figyelmet, hogy egy sok központú, horizontálisan és céltudatosan szervezett, egymást kiegészítő, önkéntes közösségekből álló társadalom sokféle és jelentős számú csoportjai sem rendelkeznek feltétlenül egyenlő esélyekkel, s automatikus jogosultságokkal az informatikai lehetőségeket illetően. A – korlátlan anyagi előnyöket, hatalmi pozíciókat, kiváltságokat is lehetővé tevő – naprakész információk birtokában jelentékenyen felértékelődhetnek az információforrások tartalmi és technikai kezelésére vonatkozó ismeretek – nem csupán a magas szintű tájékoztatási munkát végzők, hanem szélesebb társadalmi kör számára is. A korábbi,  amerikai kezdeményezésű „Teaching Library” mozgalom kelet-közép-európai meghonosítása nemcsak pedagógiai kihívás az oktatók és hallgatóik számára. Az elsősorban könyvtárosokat és kommunikációs szakembereket megszólító program révén hangsúlyosabb kifejezést nyerhetnek az emberi szolidaritás társadalmi értékei is a mindeddig alapvetően amerikai (háló)fölényt tükröző globalizáció világában.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)