Címke: városi könyvtár

Fiatalok könyvtára Cegléden

2017. április 4-én az Informatikai és Könyvtári Szövetség Cegléden rendezett konferenciáján  lehetőségem volt beszámolót tartani a Ceglédi Városi Könyvtár Ifjúsági Könyvtárában folyó munkáról. Cikkem az ott elhangzott előadás alapján készült.

„Egy pesszimista minden lehetőségben látja a nehézséget;
egy optimista minden nehézségben meglátja a lehetőséget.”

Winston Churchill

Az Ifjúsági Könyvtár születése

A budapesti Goethe Intézetben 2008-ban a németországi ifjúsági könyvtárakról tartottak konferenciát, Az egyik előadás arról szólt, milyen új kezdeményezésekkel lehet vonzóbbá tenni a könyvtárat a fiatalok számára.1 A beszámoló felkeltette intézményvezetőnk figyelmét, és ezzel eldőlt a Ceglédi Városi Könyvtár bibliobuszos állományának raktáraként funkcionáló, helyileg a gyermekkönyvtári részleg alatti helyiség sorsa: megszületett egy németországi minta alapján működő ifjúsági könyvtár terve.
Tovább…

A magyar könyvtárosok versenyképes irányításra vágynak

A tanulmány három magyar közkönyvtár GLOBE-módszertan segítségével végzett szervezeti kulturális és leadership-preferencia elemzéséről számol be. A felmérésből kiderül, hogy a könyvtárak munkatársai a hat versenyképességi kulturális orientációból négy esetében a szervezet versenyképességének irányába látnának szívesen elmozdulást. Így a könyvtárvezetőnek (vagy tágabb értelmezésben a könyvtári szakma irányítóinak) nem megváltoztatnia kell a munkatársak hozzáállását, hanem velük együttműködve megvalósítani a közös elvárásokat.

A felmérésről

A kutatás hátterét a szerző 2012-ben megvédett szervezés- és gazdálkodástudományi PhD-értekezése1 képezi, melyben a GLOBE-módszertan tartalomelemzés és motivációkutatás eszközeivel vizsgált néhány nagyvállalatot, illetve közintézményt, hogy meghatározza kulturális orientációikat, s következtetéseket vonjon le várható versenyképességükről. A különböző kultúra-kutatások – így a GLOBE-kutatások is – a közintézmények kultúrájának kutatásával és versenyképességével foglalkoznak2, de tekintettel vannak arra is, hogy esetükben a versenyképesség nem teljesen azonos a profitérdekelt vállalkozásokéval.
Tovább…

A városi könyvtárak helyzete

Bevezetés
Városi könyvtáraink a hazai közkönyvtári rendszer olyan intézményei, melyek
tevékenysége kevésbé ismert az országos, sokszor még a megyei szakmai irányítás előtt is. A nagyok (a megyei könyvtárak) az ODR-ben való részvételük és megyei funkcióik miatt csaknem folyamatosan az érdeklődés fókuszában állnak, a kisebbek (a községi könyvtárak) pedig az esélyegyenlőség kiterjesztésére törekvés miatt kapnak nagyobb szerepet a szakmai diskurzusokban, vizsgálódásokban és a szakirodalomban.
Tovább…

Bevezetés

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézetében (ELTE BTK KITI) – Voit Pál jóvoltából – a 2013/2014. tanévben megkezdődött Voit Krisztina (1940–2010) néhai tanszékvezető hagyatékának feltárása.
Tovább…

Helyismeret változó felhasználói környezetben

A százéves Budapest Gyűjtemény mai törekvései

Százegy évvel ezelőtt, 1914. május 1-jén egy használaton kívüli belvárosi iskolaépületben megnyílt a Fővárosi Könyvtár új központja. Ideiglenes állomáshelynek szánták a tervekben már létező, „amerikai méretű” budapesti kulturális szolgáltató komplexum küszöbönálló megépítésig. Az ügy azonban a pénzügyi visszaesés és az ellenérdekelt döntéshozók ellenállása miatt halasztást szenvedett. Aztán közbejött egy világháború. Így 1931-ig, a ma is működő könyvtárpalota megnyitásáig ez a provizórikus intézmény volt a főváros legnagyobb közkönyvtára. 1914-ben itt kapott először külön elhelyezést és önálló szolgáltatási funkciót a könyvtár várostörténeti részlege. Ezért ezt az időpontot tekintjük a Budapest Gyűjtemény születése napjának, noha tudjuk, hogy annak valódi története a 19. századra nyúlik vissza. A centenáriumi alkalmat* azonban nem az emlékezésre, hanem az időszerű fejlemények számbavételére szeretnénk felhasználni: szembenézésre a mai kihívásokkal és annak felvázolására, hogy a százéves bibliotéka örökségének mai hordozóiként merre keressük az előrelépés újabb irányait.
Tovább…

1943. október elseje két európai város életében is emlékezetes dátum. Nápolyba ekkor vonultak be a szövetséges csapatok, Pécsett pedig ha nem is ekkora horderejű, de a város kultúrtörténete szempontjából fontos esemény történt: az Apáca utcában ezen a napon nyitotta meg kapuit a Városi Könyvtár. Mindkét eseménynek voltak előzményei: Nápolyban a német Wehrmacht csapatai elleni népfelkelés négy napja, Pécsett a városi közkönyvtár létesítésének több mint négy évtizeddel ezelőtti szándéka.
Tovább…

Az osztály megalapításának 40. évfordulója alkalmából.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Szociológiai Gyűjteménye 2013-ban ünnepli megalapításának 40. évfordulóját.

1973. május 22-én hagyta jóvá a Fővárosi Tanács egy új, önálló osztály létrehozását a FSZEK Központi Könyvtárán belül. A szervezeti egység neve Szociológiai Dokumentációs Osztály lett. Működését július 1-jével, első vezetőjének, dr. Remete Lászlónak a kinevezésével kezdte meg.1
Tovább…

A hálózatszervezési hibák kijavításának kezdetei 1957-től

A hálózatszervezés lázában elkövetett hibák jó részét 1954-ben felismerték. A politikai enyhülés rövid életű és átmeneti volt, s emiatt nem sok lehetőséget kínálkozott a változtatásra. 1957-től mégis több tekintetben új (al)szakasz kezdődött: nem annyira a törvényerejű rendelet hatására, mint inkább a megtett út értékelése és a forradalom nyomán változó légkör következtében. Mindez a megyei–járási hálózati struktúra és a közművelődési könyvtárak feladatainak módosulását hozta. A másként való gondolkodás igyekezett utat törni magának, de kiteljesedéséhez hosszabb időre volt szükség, s bár korábban is tettek lépéseket, a változások évtizede inkább az 1960-as lett.
Tovább…

Historiográfiája megtévesztő

A magyar könyvtárügy alakulásában kitüntetett szerepük van a könyvtáro¬soknak. Áll ez a megállapítás a közművelődési könyvtáriakra is. Az 1945 utáni hazai köz(művelődési) könyvtárügy történetét sem megírni, sem megérteni nem lehet Sebestyén Géza (1912–1976), Sallai István (1911–1979) és mások szakmai-emberi portréja nélkül. Nem túlzás azt állítani, hogy legtöbbször nem a kényszerítő társadalmi szükséglet talált bennük végrehajtóra, hanem e jeles elődök ragadták meg az alkalmat, civil kurázsijuk hozta a feltételeket, amelyek nélkül terveik, elhatározásaik nem valósulhattak volna meg.
Sebestyén Géza és Sallai István „amolyan ikercsillagként vezette, irányította azt a folyamatot, amelynek eredményeként, szinte a semmiből, a mai [európai] jó középmezőnybe jutottak el honi könyvtáraink” – mondta az 1986-ban rendezett megemlékezésen Bereczky László.1 Akkor, csak kettejükre emlékezve, jogos volt így fogalmazni. A két különböző habitusú, távoli csillagképben felbukkanó, eltérő mentalitású ember közül Sallai István az „elsőszülött” (1911), de Sebestyén Géza (1912) volt „öregebb” a könyvtáros pályán.
Mégis eddig Sebestyén Géza – kétségkívül kimagasló – nemzeti könyvtári érdemeit méltatták. „Mindenekelőtt a nemzeti könyvtár halottjának érezzük őt. Ennek a könyvtárnak a szolgálatára készült fel egész korábbi pályája során [?– TGy], életének két évtizedét áldozva reá.” Igaz, Pajkossy György még hozzátette: „Művelődéspolitikai alapállása talaján szinte pályája kezdetétől személyében példázza a tudományos és közművelődési könyvtárak összetartozását. Munkássága mindvégig kétirányú, kettős maradt.”2
1986-ban Somkuti Gabriella Sebestyén Géza nemzeti könyvtári koncepciójáról, Fügedi Pé­terné a nemzeti könyvtári szolgáltatások terén szerzett érdemeiről emlékezett meg.3
Tovább…

BIBLIOGRÁFIAI MŰHELYEK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TÁJÉKOZTATÁSÉRT

Az MKE Társadalomtudományi Szekciója 2009. június 17-én konferenciát rendezett az OSZK-ban „Bibliográfiai műhelyek a társadalomtudományi tájékoztatásért” címmel, azzal a céllal, hogy bemutassák, milyen kérdések foglalkoztatják mostanában a társadalomtudományok egyes ágainak nagy hagyománnyal rendelkező szakbibliográfiai műhelyeit (az Országgyűlési Könyvtárat, a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárát, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárát, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumot, az Országos Idegennyelvű Könyvtárat és az OSZK-t), és hogy felhívják a figyelmet, milyen új kezdeményezések születtek vagy vannak születőben a széles körben kevésbé ismert tematikájú bibliográfiák és adatbázisok területén, mint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában végzett feltáró munka, illetve, hogy milyen együttműködési lehetőségek állnak a könyvtárak előtt például az OSZK-ban folyó humántudományi bibliográfia munkálataiba bekapcsolódás révén.
A konferencián megemlékeztek arról is, hogy hatvan éve indult meg Magyarországon a szakmai dokumentációs tevékenység, és akkoriban alakultak meg az első dokumentációs intézmények (Kégli Ferenc: Hatvan éve alakultak meg a szakmai dokumentációs központok c. tanulmányát lapunk előző számában közöltük).
Mostani összeállításunkban Karbach Erika a FSZEK-ben, Lencsés Ákos a KSH Könyvtárban, Jobst Ágnes a Történeti Levéltárban és Tamás Kincső az OSZK-ban folyó bibliográfiai munkáról tartott előadását adjuk közre.

Tovább…

KATSÁNYI Sándor – TÓTH Gyula
A főváros könyvtárának története 1945–1998 / Katsányi Sándor ; Tóth Gyula ; [közread. a] Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. – Budapest : FSZEK, 2008. – 542. p.
ISBN 978 963 581 437 4

Ritkán fordul elő, hogy egy folyóiratban ugyanarról a műről két ismertetést közöljön a szerkesztőség, most mégis ez  történik. Előző számunkban Fogarassy Miklós foglalta össze „A főváros könyvtárának története” c.  kötet olvasása közben született gondolait, most pedig a közreadó intézményben, a FSZEK központi könyvtárban 2009. március 11-én tartott hivatalos bemutatóra készült ismertetés szerkesztett változatát adjuk közre. Egy-egy fontos kötet kapcsán talán megengedhető, hogy eltérjünk a bevált gyakorlattól, és az olvasók örömére teret adjunk a megközelítések sokféleségének. (A szerk.)
Tovább…

Kiss Jenő könyvtára

Elhangzott 2008. december 16-án a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a Kiss Jenő (1933-2003) főigazgató tiszteletére rendezett emlékülésen.

Nem Kiss Jenőről a barátról, nem a kollégáról akarok beszélni, azt megteszik mások. Nem az otthoni/házi/családi könyvtáráról lesz szó. Kiss Jenő könyvtára a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Az, amit 1998 őszén átadott utódának. Kiss Jenő könyvtára az, melyről 200 lapnyi terjedelemben ír(hat)tam az intézményi monográfia 2. kötetében Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés címmel.1 Egy korábbi címváltozatban az 1980–1998 közti egész Kiss Jenő-korszakot reformkorszaknak neveztem. Erről mondanék néhány gondolatot. Hozzáteszem, nem csak az övé volt, munkatársaié is, miként a századelő könyvtára – mégis Szabó Ervin neve fémjelzi azt. Kiss Jenő könyvtárán szintén rajta van az általa hívott, kiválasztott vagy befogadott munkatársak keze nyoma, s azoké is, akik korábbról ott voltak, és elfogadták, csatlakoztak törekvéseihez. (Nem sorolom, kik. Nem akarok senkit kihagyni.)
Előrebocsátom azt is, számos elképzelés nem, főleg nem úgy valósult meg, ahogy Kiss Jenő szerette volna. Hiányoztak a feltételek. Nem adatott meg neki, mint nagy elődjének sem, hogy angolszász viszonyok között dolgozhasson. Kiss Jenő sem nyugat-európai körülmények között tevékenykedett.
Tovább…

KATSÁNYI Sándor – TÓTH Gyula:
A főváros könyvtárának története
1945–1998 / Katsányi Sándor;
Tóth Gyula ; [közread. a] Fővárosi
Szabó Ervin Könyvtár. – Budapest
: FSZEK, 2008. – 542. p.
ISBN 978 963 581 437 4 

Történettudományunk egyre több és mind változatosabb kiadványi formákban vállalkozik a 20. századi magyar historikum átpásztázására, monografikus igényű feldolgozására (amihez szép számú memoár is kapcsolódik). Nyilvánvaló, hogy erre a – lényegét tekintve 1914-gyel kezdődött és a 80-as évek végén lezárult – évszázadra történő visszatekintés az alapvető forrásokhoz való hozzáférhetés gyakorlati lehetőségével, továbbá a traumákkal teli magyar történelem szellemi feldolgozásának igényével áll erős kapcsolatban. Úgy tűnik – pontosabban: az remélhető –, hogy könyvártörténeti írások is kezdenek ehhez a friss tendenciához csatlakozni. Ezt látszik ugyanis igazolni, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nagyszabású intézménytörténeti monográfiája, amely a mű második kötetének megjelenésével1 vált teljessé, és amelyet Katsányi Sándor és Tóth Gyula készített el.
Tovább…

A Berzsenyi Dániel Könyvtár Évkönyve : 4. / szerk. Pallósiné Toldi Márta. – Szombathely : Berzsenyi Dániel Könyvtár, 2007. – 211 p.
ISBN 978-963-7621-90-1

A szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár azon megyei könyvtárak közé tartozik, melyek évkönyv kiadására vállalkoznak. Igaz, az anyagiak hiánya miatt hosszú szünet után (1980-ban jelent a 3. kötet) született meg a könyvtár negyedik évkönyve; megjelenését az intézmény tevékenysége, sokrétű munkája már szinte halaszthatatlanná tette és az NKA támogatása lehetővé tette.
A kötet lapjain olvasható tanulmányok – tekintettel a terjedelmi korlátokra – nem tükrözhetik  az évkönyv legutóbbi megjelenése óta eltelt időszak valamennyi változását, elvégzett feladatát. Kívánjuk (és reméljük), hogy, az évkönyv-sorozat következő tagjára kevesebbet kell várnunk.
A kiadvány tartalmilag négy jól elkülöníthető fejezete nagyjából a könyvtári gyakorlat jelen problémái, ill. tevékenységei – szolgáltatás, gyűjtemény, feltárás – szerint csoportosítja az írásokat. A négy fő témakör: Szolgáltatások és használói elégedettség; Könyvek a gyűjteményből és a szellemi műhelyből; Elektronikus katalógus; Események a múltból és jelenből. Ez utóbbi fejezet (Gerő Gyula és Rácz Ágnes  munkája) sajátos retrospektív függelékként kapcsolódik a tanulmányokhoz: kronologikus adattár Vas megye könyvtárügyéről a kezdetektől 2006-ig.
Tovább…

Kisvárosi könyvtárak szerepvállalásai

Bevezetés

A Könyvtári Intézet kutatási és szervezetfejlesztési osztályán – kapcsolódva az intézet stratégiai tervéhez – 2007-ben kutatást folytattunk a kisvárosi könyvtárak körében. Azt vizsgáltuk, hogy milyen szerepeknek kell megfelelniük a mai kor városi könyvtárainak; ezek az elvárások mennyiben függenek a helyi társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális viszonyoktól; milyen a könyvtár és a könyvtáros státusza, presztízse a helyi kulturális közéletben; a könyvtár a helyi változásoknak serkentője vagy inkább elszenvedője; a statisztikákból kimutatható jelenségek mennyiben tükrözik az egyes intézmények valós helyzetét.
Első lépésben azokra az ötezer lakosnál kisebb településekre koncentráltunk, amelyek kistérségi központi státusszal rendelkeznek, várossá nyilvánításuk pedig az ezredforduló környékén történt. Ezeken a településeken a döntéshozók több szempontból is újszerű feladatokkal találták magukat szemben. Egyrészt a várossá nyilvánítás örömmámorát hamarosan felváltotta a tennivalók sokasága: át kellett alakítani az intézményi struktúrát, demonstrálni kellett a várossá nyilvánítás indokoltságát, és ami talán a legnehezebb, mindezekkel a faladatokkal nem lehetett a település határainál megtorpanni, a szolgáltatásokat – vagy legalábbis egy részüket – ki kellett terjeszteni a környező településekre, a kistérség egészére.
Vajon hogyan reagált mindezekre a helyi változásokra a „város dolgozószobája”, a könyvtár? Mit jelent a gyakorlatban az „információs központ”, a „tudásközpont”, tudnak-e valós és hasznos információkhoz jutni a döntéshozók, a helyi lakosok, akarják-e, ill. tudják-e bevonni bűvkörükbe a környező településeket, tudják-e kiterjeszteni rájuk is a figyelmüket, szolgáltatásaikat?
Tovább…

A szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár  a 80-as évekig – a többi közgyűjteményhez hasonlóan – a fenntartóink által biztosított költségvetésből gazdálkodott. A 80-as, de számottevő mértékben a 90-es évektől kezdődően a finanszírozás kibővült egyéb támogatásokkal is. Elsősorban olyan feladatok megoldása miatt folyamodtunk szponzorok megnyeréséhez, amelyek nem szerepeltek az alapfeladatok között, ill. a biztosított forrás nem eredményezhetett minőségi megoldást: pl. kiadványok megjelentetése; konferenciák, emlékülések szervezése; gyűjteményfejlesztés; technikai eszközök beszerzése.
Milyen forrásokat vettünk igénybe?

  • állami pénzalapok (NKA, NKÖM, megyei, városi önkormányzat)
  • civil szervezetek
  • tudományos műhelyek, kutatóhelyek
  • a gazdasági élet szereplői
  • olvasók felajánlásai
  • a média támogatása.

A kapcsolatfelvételnek többféle módszerével éltünk. Ha  a könyvtár tevékenységét, ill. a projektet megvalósító könyvtáros már ismert volt a szponzor számára, közvetlenül vettük fel a kapcsolatot;  közvetítő személy segítségét kértük a könyvtár és a támogató között;  ismeretlen megkeresést alkalmaztunk a könyvtár és a projekt bemutatásával. Természetesen a források, a feladatok és a kapcsolatfelvétel módjai többszörösen is keresztezik/keresztezhetik egymást.

Tovább…

A Zalai Könyvtári Információs Rendszer

Az alábbiakban olvasható írás a zalaiak pályázati anyagának némileg cikkesített változata, melyet az MKM közművelődési pályázatára nyújtottak be. A kéziratot szerkesztőségünk már májusban megkapta, de úgy gondoltuk, helyesebb, ha a közléssel megvárjuk az eredményhirdetést, és csak azután publikáljuk. E szám lapzártája után láttuk, hogy a szöveg időközben már megjelent a Zalai Könyvtári Levelező 1991. 1. számában. Az írás közlését továbbra is fontosnak tarjuk, mert azon túl, hogy mintának, módszertani anyagnak ajánlható, szeretnénk, ha minél több – hasonló helyzet elé kerülő, pályázati rutinnal még nem rendelkező – könyvtáros megismerné. (A szerk.)A Zala megye városaiban működő közművelődési könyvtárak és a helyi könyvtárpártoló alapítványok (a zalaegerszegi, a nagykanizsai, a keszthelyi, a lenti, a zalaszentgróti és a letenyei) közösen vettek részt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1991. évi közművelődési pályázatán a közhasználatú információszolgáltatások és új kommunikációs technikák társulásos közkönyvtári rendszerének a zalai mikrorégiók, városi közösségek javára történő fenntartása, bővítése, kiterjesztése és fejlesztése céljából.

 Az előzmények

Az Alap-program a Deák Ferenc Megyei Könyvtár aktivitásából született, s 1990-ben terebélyesedett ki, amikor az öt legnagyobb zalai közkönyvtár (a DFMK, valamint a zalaegerszegi, a nagykanizsai, a keszthelyi és a lenti városi könyvtár) 50-50%-os megyei-városi fenntartói külön támogatásból ilyen célú számítógépekhez jutott.
Tovább…

A Fővárosi Könyvtár keretein belül 1913-ban alakították ki az önálló Budapest Gyűjteményt, lényegében a maihoz hasonló szervezettel, gyűjtőkörrel, feladatokkal. A kezdetektől intenzív publikációs tevékenységet folytató könyvtár 1913. évi Értesítőjében azzal a felhívással fordult a nagyközönséghez, hogy mindazok, akik Budapest múltjára vonatkozó adatokkal rendelkeznek, juttassák el ezeket a Fővárosi Könyvtárhoz, mert az intézményben előzetes munkálatok folynak Budapest könyvészetének összeállítására.1 Az ígéretes kezdeményezés megvalósulását az első világháború kitörése megakadályozta.
Tovább…

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gépesítési elképzelései
1987-ben a könyvtári munkafolyamatok gépesítésének megtervezésekor abból kellett kiindulnunk, hogy a FSZEK sem a terv kidolgozásakor, sem a közeli, de még a távoli jövőben sem rendelkezik olyan pénzügyi forrásokkal, amelyek lehetővé tennék az egész hálózat teljes számítógépesítéséhez szükséges közepes teljesítményű számítógép (pl. egy VAX) beszerzését.
Tovább…

Jelzések Kárpátalja könyvtárügyéről

E rövid dolgozat csupán közelítési kísérlet a címben jelölt téma magyar vonatkozásainak kidolgozásához, semmint átfogó igényű, kiforrt tanulmány. Megírásához alapot elsősorban a helyszínen szerzett személyes tapasztalatok, benyomások, s a hozzáférhető forrásanyagok szolgáltatták.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)