Címke: internet

LANKES, R. David: Credibility on the internet: shifting from authority to reliability (Journal of Documentation, 64. vol. 2008. 5. no. 667-685. p.) c. tanulmányát Dévai Péter tömörítette.

Vajon mi teszi hitelessé az információszerzést az interneten? A szerző a feltett kérdésre elméleti igénnyel fogalmazza meg a választ az internetes információkeresés elmúlt években történt változásának vizsgálata alapján, de nem mulasztja el a gyakorlati következmények, például a könyvtári munka változásainak említését sem.
A hitelesség tradicionális értelmezése a mértékadó (authority) fogalmához kapcsolódik, melynek során egy megbízott és/vagy szakmailag hozzáértő személy (autoritás) létrehoz egy megbízható forrást, jótáll a benne lévő információk felhasználhatóságáért, jóváhagyja azokat, és ezzel mintegy felhatalmazza a felhasználót az információ használatára. Vannak, akik úgy gondolják, hogy az internet térhódításával a „mértékadó” elveszíti jelentőségét mint a hitelesség megjelenési formája. Bizonyára sok példát lehet erre találni, de arra is többet említhetünk, amely a „mértékadóság – engedélyezés” továbbéléséről tanúskodik. Ilyen például a Wikipedia és a csoportos szerkesztés módszere, mely legalább annyira mértékadó, mint az enciklopédiák készítésének tradicionális módja. Mások úgy vélik, hogy a blogolás megközelítően annyira autentikus, mint a tradicionális hírfolyamok. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy a „mértékadóság – engedélyezés szemlélet”, tehát a régi értelemben vett autentikusság az internet korszakában sem mellőzhető, legfeljebb manapság új, kifinomultabb módszerekre van szükség az értékelésére, és az információ-önellátás előtérbe kerülésével ezen a területen is jobban érvényesül a decentralizáció. Felhasználói oldalról nézve nem arról van szó, hogy nem lehet megállapítani egy információ hitelességét, hanem inkább arról, hogy választani kell a sok információforrás közül, melyek önmagukat mind hitelesnek állítják be. Sokak véleménye szerint tehát nem az autentikusság, hanem a választás válságáról van szó.
Tovább…

Web 2.0 – tudásmenedzsment

A Web 2.0 megjelenése

2006-ban jelentős változás tanúi lehettünk, amikor az interaktív, programozható web háttérbe szorította a statikus webet. A korábbi passzív internetezők önszerveződő közösségek aktív tagjaivá váltak, ami főként a Web 2.0 térhódításának volt köszönhető. Ezáltal a web rendkívül nyitott közösségi színtérré alakult át az innováció, a kibontakozás, valamint az értékteremtés számára (Tapscott–Williams, 2007). A Web 2.0 a web megújulását hivatott kifejezni a különféle technológiák kombinált használata révén. Web 2.0-nak akkor hívunk egy weboldalt, ha az egy vagy több technológiát vagy alkalmazási módot használ a következők közül:

  • CSS (Cascading Style Sheets) – Stíluslap használat a tartalom és a megjelenítés szétválasztására;
  • Folkszonómia (Folk taxonomy – szabad fordításban: népi osztályozás) – Címkézés, metaadat-készítés tartalomhoz;
  • Mikroformátumokat terjesztő oldalak bővített jelentésleírással (szemantikai kiegészítések);
  • API (Application Programming Interface) –  Alkalmazásprogramozási felület;
  • RIA (Rich Internet Applications) – Látványos internetes alkalmazások (pl. Ajax mint eszköz);
  • Szemantikai összefüggések kifejezésére alkalmas XHTML- és HTML-jelölők;
  • RSS / Atom feed támogatás
  • Mashup – Kliens- vagy szerveroldali tartalomkombinálás (pl. Google Maps);
  • Weblog alkalmazások;
  • Wiki vagy fórum szoftverek.
    Tovább…

Bevezetés

Zavarba ejtő sokszínűséggel találjuk szemben magunkat, ha az audiovizuális szolgáltatások átalakulását kezdjük tanulmányozni a világhálón. A gyakorlati tapasztalatok sokszor igen értékes összefüggések felismerésére vezetnek. Például a nyári olimpiai játékok idejére a licencszerződések értelmében a közvetítő társaságok az adott nemzeti IP-cím tartományokra vonatkozó szűrést vezettek be online közvetítéseik kapcsán. Eközben volt egy közös eurovíziós oldal, ahol ugyanezen társaságok többségének közvetítései élőben is követhetők voltak (a Magyar Televízió nem tartozott közéjük). Ugyanitt, kommentár nélkül, az összes Európába sugárzott élő közvetítés elérhető volt itthonról is. Miközben, ha más oldalakra tévedt az ember, azzal szembesülhetett, hogy a fájlmegosztó hálózatokon már nemcsak a fájlok megosztása, hanem aktív műsorszórási (újraelosztási) tevékenység is zajlik. Látványos méretei – ugyancsak az olimpia kapcsán – szembetűnőek lettek. Bizony, eljutottunk odáig, hogy a tv-hez vagy a vevőegységhez (set-top-box) csatlakoztatott kábellel, a számítógéphez csatlakozó tv-kártyával, s mindkét irányban megfelelő sebességű internetkapcsolattal könnyedén megosztható a televíziós adás. Mindez olyan, fájlcserélő technológián alapuló szoftverekkel zajlik, melyek segítségével az összes néző egyben műsorelosztóvá is válik, így minél többen néznek egy adott műsort, annál jobb lesz a sugárzás minősége.
Tovább…

KLOBAS, Jane
Wikis : tools for information work
and collaboration / Jane Klobas [et. al.]. – Oxford : Chandos, cop. 2006. – XXI, 229 p. (Chandos information professional series)
ISBN 978-1-84334-178-9
 

2004–2005 táján jelentős változások mentek végbe az internettel kapcsolatban. Az emberek nemcsak olvasták a weben található anyagokat, de egyre nagyobb mennyiségben írták is azokat. Nemcsak más célra készült írások kerültek fel a webre, hanem kifejezetten az internetre szánt rövidebb, hosszabb szövegek is, és a nethasználók is egyre többször reagáltak egymás írásaira. A web már nemcsak az olvasás, de a „beszélgetés” helyévé is vált. Sokan próbálták megfelelő fogalommal kifejezni ezt az új jelenséget, végül a Tim O’Reilly és kollégái által kreált elnevezés, a web 2.0. terjedt el.
Az internet új módon történő használata során a tudásmegosztás terén is érvényesül a sokat emlegetett „hosszú farok-elmélet” (long tail), melynek lényege, hogy a világhálón található források 20%-a a felhasználók 80%-a számára értékes, a maradék 20% pedig a fennmaradó 80%-on osztozik. A csak kisebb érdeklődésre számot tartó, nagyszámú téma, információ is megjelenik a világhálón. Sok, a világ legkülönbözőbb részein élő tagokból álló, kisebb közösség is a világhálón ad-vesz egészen speciális árucikkeket, illetve kommunikál egymással különféle speciális kérdésekről.
Tovább…

Előljáróban

A html-dokumentumok gyors elérését a szerveroldali keresőszolgáltatások biztosítják. E szolgáltatások lehetnek globálisak, ha gyűjtőkörük a web egészére terjed ki, lehetnek nemzetiek, ill. regionálisak, vagy speciális tartalmú, esetleg speciális típusú html-dokumentumot szolgáltatók. Az információkereső rendszerek hatékonysága több szempont szerint vizsgálható, így például a keresési eszközök gazdagsága, az átvizsgált adatbázisok nagysága, a keresési eredmények relevanciája stb. szerint.
Egy keresőszolgáltatás hatékonyságának jellemzésére jómagam a keresés pontosságát és a keresés teljességét kifejező mutatókat tartom leginkább jellemzőnek, ezért e két szempont megvalósulását elemeztem öt magyar nyelvű keresőszolgáltatásban.1
Pontosság alatt a releváns dokumentumoknak a visszakeresett dokumentumok összességén belüli arányát, teljesség alatt pedig a megtalált releváns dokumentumoknak az összes (akár talált, akár nem) releváns dokumentumhoz viszonyított arányát értettem (Ungváry, 2001.196–197. p.).
Tovább…

A The Haworth Press kiadásában 2007-ben megjelent új periodika célja, hogy a könyvtár fogalma az olvasók (és részben a könyvtárosok) számára ne csak az épületet, az olvasótermeket, kölcsönző-helyiségeket és a benne dolgozó embereket jelentse, hanem az interneten elérhető könyvtári szolgáltatások összességét.
A szerkesztő, Jody Condit Fagan (James Madison University) szerint az elméleti kutatások eredményeit, a könyvtári gyakorlat problémáit és esettanulmányokat ismertető cikkek témái éppen annyira szerteágazóak lesznek, mint amennyire sokoldalú a könyvtárakban folyó munka.
A “Social Eye” rovat a társadalmi háló (social web), a tudásmegosztás témaköréhez kapcsolódó írásokat közöl, a “Global Connections” pedig az USA-n kívüli web-projektekről számol be. A harmadik állandó rovat (Reviews) a folyóirat profiljába tartozó tanulmányokat ismerteti. A Journal of web librarianship-ről további információk olvashatók a folyóirat weblapján (http://www.lib.jmu.edu/org/jwl) és a szerkesztőség blogjában: http://jweblib.livejournal.com.
Vesézzük ki az első számot!
Tovább…

Keress!

BATTELLE, John
Keress!
Hogyan alakítja át kultúránkat,
üzleti életünket a Google
és az internetes keresés / John
Battelle; ford. Bozai Ágota. –
Bp, VG Kiadó Zrt, 2006. 280 p.
ISBN 963 7525 87 4

Az angolul 2005-ben megjelent könyv főcímét még kijelentő módban írta a szerző (The search), a 2006-ban megjelent  magyar kiadás azonban a felszólító móddal még inkább azt hangsúlyozza, hogy a társadalom egyre növekvő számú tagja számára  természetes és szükséges tevékenység az internetes keresés, mely nemcsak egyéni életünkre van hatással, hanem kultúránkat, az üzleti világot, szinte az egész társadalmat átalakítja. A több tudományos fokozattal rendelkező szerző, a Wired magazin és különböző internetes cégek alapítója a Google és az internetes keresés történetének tényeivel, illetve a tények közötti összefüggések elemzésével  világítja meg a számítógépes információhoz jutás lényegét.
Tovább…

Miért kell az e-könyv?

Az a magyarországi könyvtáros, aki először szembesül az elektronikuskönyv-szolgáltatás gondolatával, még megkérdezheti, valóban olyan fontos ez a szolgáltatás a használói célközönség, illetve a hazai könyvtáros-társadalom számára.
A kérdés a világ más részein – mondjuk az Egyesült Államokban vagy kontinensünk nyugati felén – fel sem merülne, mert az e-könyvek szolgáltatása szervesen beépült a könyvtárak mindennapos tevékenységébe.
Az elektronikus könyv az új technikák megjelenésével kikristályosodó, megváltozott felhasználói igényekre ad újfajta választ. Manapság a tudományos munkák javarésze szövegszerkesztővel készül, a digitális példány könnyen kezelhető, bővíthető, beilleszthetők újabb jegyzetek, egyszerű a szövegközi keresés. Az elektronikus könyv gyorsan ki tudja elégíteni a kurrens tudományos művek iránti tömeges igényt, amelyet a hagyományos formában meglévő szakirodalomból csak magas példányszám beszerzése mellett lehetne megvalósítani.  Közkönyvtári környezetben a gyors, konkrét információt igénylő kereséseknél is jól használhatók az e-könyvek.
Az e-könyvek a hagyományos könyvek értékét semennyivel sem csökkentik, inkább egymás kiegészítői. Másra használjuk az egyiket, másra a másikat.
Tovább…

A “digitális lemaradók” felkarolása

Az információs forradalom korszakára jellemző a változó tér és idő, illetve a tudás-kompetenciák átalakulása. Ez utóbbi tényező reflektál a „behálózott világ” okozta kihívásokra. Az információs szakemberek, könyvtárosok szerepe kulcsfontosságú ebben a folyamatban: egyrészt folyamatosan képezniük kell magukat, hogy hatékonyan tudják használni az új információs és kommunikációs technikákat (IKT), közben pedig meg kell tanulniuk, miképpen lehet az IKT-ismereteket továbbadni a társadalom olyan rétegeinek, akik különféle okok miatt le- és kimaradtak az új eszközök kínálta lehetőségekből. Ez a feladat nem könnyű, és tele van kihívásokkal.
Talán kevesen tudják, hogy 2008 az „e-Befogadás éve” is. A mozgalmat civil szervezetek és vállalkozások kezdeményezték – bekapcsolódva abba az uniós fejlesztési tervbe, hogy 2010-ig a felére csökkentsék a digitális írástudatlanok számát a tagállamokban –, hogy segítsék az emberek számítógépes ismereteinek növelését (ld. még http://einclusion.hu). Távlatosabban gondolkozva: az ország gazdasági helyzete és európai versenyképessége többek között azon is múlik, hogy sikerül-e felzárkózniuk azoknak a szociális vagy társadalmi hátrányokkal küzdő, lakóhelyi vagy egyéb okok következtében kirekesztve és elzártan élő embereknek (idősek, fogyatékkal élők, romák, szegények), akik ma még kimaradnak az információs társadalom nyújtotta előnyökből. A kormányzati fejlesztési tervek és a civil kezdeményezések egyaránt a digitális ismeretek erősítését kívánják elérni.
Tovább…

Change and challenge : information literacy for the 21st century / ed. Susie Andretta. – Adelaide ;
Blackwood : Auslib Press, 2007.
ISBN 9780980330113
 

Ritkán kerül kezünkbe ausztrál szakkönyv. Igazából a Susie Andretta szerkesztésével készült tanulmánygyűjtemény írásainak is csak egy része kerül ki abból a körből, amelyet az információs műveltség kapcsán akár ausztrál iskolának is nevezhetnénk. Andretta, a szerkesztő a Londoni Metropolitan Egyetem oktatója, és a kötetbe számos más brit szerző munkáját is beválogatta.
Andretta korábbi könyvét már megismerhették a Könyvtári Figyelő olvasói1. Abból a kötetből is kiderül, hogy Andretta azok közé tartozik, akik az információs műveltséget az iskolarendszerű és azon kívüli oktatás pedagógiai keretének tekintik. Számára az információs műveltség olyan keret, amely az önálló tanulást elősegítő tudáskonstrukció és ezzel az egész életen át tartó tanulás alapja.
A recenzensnek viszonylag könnyű dolga van, amikor erről a könyvről ír, mert első fejezete2 bevezető és szerkesztői előszó is egyben, tehát sok mindent megtudhatunk belőle. „Az információs műveltség a 21. század funkcionális írástudása” címet viselő fejezet két részből áll: előbb áttekintést kapunk az információs műveltséggel kapcsolatos kezdeményezésekről, főként a 20. század első éveiben, Nagy-Britanniában történtekről, amit a könyv fejezeteinek rövid áttekintése követ.
A fejezet első részében Andretta a Prágai Nyilatkozat meghatározást idézi: „Az információs műveltség fogalmába beletartoznak az egyénnek a saját információs érdeklődésére és igényeire vonatkozó ismeretei, valamint az, hogy képes azonosítani, megtalálni, értékelni, rendszerezni, hatékonyan létrehozni és felhasználni, majd kommunikálni az információkat egy kérdés vagy egy probléma megoldása érdekében. Az információs műveltség előfeltétele az információs társadalomban való hatékony részvételnek, valamint része az egész életen át tartó tanuláshoz való alapvető emberi jognak.”3


Tovább…

Franciák az internetről

Az Internet francia szemmel: válogatás Éric Guichard és munkatársai írásaiból / szerk. Pajor Enikő ; ford. Szabó Enéh. – Bp. ;  Könyvtári Intézet, 2005. 168 p.
(EuroTéka ; ISSN 1787-0283)
ISBN 963 201 616 5

Az EuroTéka sorozat nyitó darabjaként jelent meg ez a válogatás, melynek  előszavában Pajor Enikő, a magyar kiadás szerkesztője – többek között – arra hívta fel a figyelmet, hogy egy sok központú, horizontálisan és céltudatosan szervezett, egymást kiegészítő, önkéntes közösségekből álló társadalom sokféle és jelentős számú csoportjai sem rendelkeznek feltétlenül egyenlő esélyekkel, s automatikus jogosultságokkal az informatikai lehetőségeket illetően. A – korlátlan anyagi előnyöket, hatalmi pozíciókat, kiváltságokat is lehetővé tevő – naprakész információk birtokában jelentékenyen felértékelődhetnek az információforrások tartalmi és technikai kezelésére vonatkozó ismeretek – nem csupán a magas szintű tájékoztatási munkát végzők, hanem szélesebb társadalmi kör számára is. A korábbi,  amerikai kezdeményezésű „Teaching Library” mozgalom kelet-közép-európai meghonosítása nemcsak pedagógiai kihívás az oktatók és hallgatóik számára. Az elsősorban könyvtárosokat és kommunikációs szakembereket megszólító program révén hangsúlyosabb kifejezést nyerhetnek az emberi szolidaritás társadalmi értékei is a mindeddig alapvetően amerikai (háló)fölényt tükröző globalizáció világában.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (49) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (57) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)