2017. 4. szám

Tartalom

Abstracts     491

TANULMÁNYOK
ANDAHÁZI SZEGHY Viktor: Honvédségi szakkönyvtári gyűjtemények. Helyzetkép     495

KOLTAY Tibor – MURÁNYI Péter – JÁVORSZKY  Ferenc – AMBERG Eszter:
Szerzői jogi műveltség a magyar könyvtárosok körében     507

MűHELY
NÉMETH Tibor: A biográfiai index műfajának megújítási kísérlete a Magyar Életrajzi Kalauzban
1. rész: Elméleti alapok és a rendszer kiépítése    
519

E-LEARNING ÉS A KÖNYVTÁRAK
Előszó a sorozathoz (Bánkeszi Katalin)      540

BÁNKESZI Katalin – SZEPESI Judit:
Az elektronikus tanulás, avagy gondolatok az e-learning világáról     541

MÚLTUNKBÓL
POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella: Magyar királyi honvédségi
tiszti magánkönyvtárak a XIX–XX. század fordulóján      549

MEGSZÓLÍTOTT ELŐDÖK
KISZL Péter – PATKÓSNÉ TÓTH Zsuzsanna: „Tudatosan vállalta a könyvtárosságot, s évtizedeken keresztül hűséggel szol­-
gálta választott hivatását egyetlen munkahelyén, a Budapesti Egyetemi Könyvtárban” Vértesy Miklós (1907–1991)      563

KITEKINTÉS
NÉMETH Márton: Nemzetközi körkép a webarchiválás gyakorlatáról      575

GAÁLNÉ KALYDY Dóra: LIBER Journèes – LIBER napok könyvtárvezetőknek      583

DANCS Szabolcs: Új utakon az RDA – rövid jelentés
a European RDA Interest Group 2017-es éves találkozójáról       589

KÖNYVSZEMLE
Nem lenyelni – rágni! Z. Karvalics László Szó-kalauzáról
KARVALICS László, Z.:
Informatorium. Szó-kalauz a kortárs információs kultúrához.
Budapest, Tinta Kvk., 2017. 532, [1] p. (Ism.: Koltay Tibor)      591

Könyv a biblioterápiáról
Béres Judit:
„Azért olvasok, hogy éljek”. Az olvasás-népszerűsítéstől  az irodalomterápiáig.
Pécs, Kronosz Kiadó, 2017. 292 p. (Ism.: Hajnal Ward Judit)       595

A nyomdászok Petőfije
Simon Melinda:
A nyomdászok Petőfije: Morócz Jenő és a többi „poéta szaktárs”.
Budapest, MTA KIK, Jaffa K. 2016. 110 p. (Ism.:Pogány György)      598

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ
(REFERÁTUMOK)

Könyvtár- és információtudomány        601

Könyvtár- és tájékoztatásügy       605

Könyvtárak és tájékoztatási intézmények      614

Munkafolyamatok és szolgáltatások       621

Tájékoztatás, tájékoztatási rendszerek      634

Vezetés, irányítás      635

Információelőállítás, -megjelenítés és -terjesztés      643

Könyvtárgépesítés, könyvtárépület     645

Kapcsolódó területek     651

TANULMÁNYOK
Honvédségi szakkönyvtári gyűjtemények. Helyzetkép
ANDAHÁZI SZEGHY Viktor

A magyar könyvtári rendszer kevéssé ismert szereplői a honvédségi könyvtárak. A helyzet   összefügg azzal, hogy a néhány nyilvános gyűjtemény mellett e könyvtárak többsége csak részlegesen vagy egyáltalán nem nyilvános. A Magyar Honvédség fenntartásában jelenleg 31 könyvtár működik, ebből 12 lát el szakkönyvtári feladatokat. A honvédségi könyvtárak jelentősen különböznek egymástól elhelyezési, infrastrukturális, gyűjteményépítési és személyzeti körülményeik tekintetében. A tanulmány első felében általános leírást kapunk a honvédségi könyvtárak működési jellemzőiről, a második részben pedig a legrégebbi és legértékesebb gyűjteménnyel rendelkező négy szakkönyvtár – közismert nevükön: a Haditechnikai Könyvtár, a Honvédkórház Tudományos Könyvtára, a Geoinformációs Szolgálat Könyvtára, valamint a Hadtörténeti Könyvtár munkáját ismerjük meg részletesebben.
Tovább…

STUDIE
Military special libraries. State of the art
ANDAHÁZI SZEGHY Viktor

Military libraries are less known participants in the Hungarian library system. The reason is that, except for some public collections, most of these libraries are only partially or not at all accessible for the public. At present, there are 31 libraries operated by the Hungarian Defense Forces, of which 12 are special libraries. Army libraries differ significantly in terms of location, infrastructure, collection development, and staffing. The first part of the study provides a general description of the operational features of military libraries. The second part presents in more detail the work in four special libraries owning the oldest and most valuable collections, commonly known as the Library of Military Technology, the Research Library of the Military Hospital, the Geoinformation Service Library and the Military History Library.
Tovább…

Honvédségi szakkönyvtári gyűjtemények

Helyzetkép

E tanulmány a KSH Könyvtár által szervezett Szakkönyvtári seregszemle 2017. című rendezvényen elhangzott előadás szerkesztett, bővített változata. Az aktuális adatokért és kiegészítésekért köszönet illeti Bartha Ildikó alezredest, Farkas Kingát, Pogányné  dr. Rózsa Gabriellát és Rojkó Annamáriát.

Bevezető

A honvédségi könyvtárak, különösképpen a honvédségi szakkönyvtárak a könyvtári rendszer kevéssé ismert szereplői. Sokan hallottak róluk, de viszonylag kevesen jártak ezekben a gyűjteményekben, amihez nagyban hozzájárul elhelyezkedésük, a katonai objektumok korlátozott megközelíthetősége. Számukat tekintve a folyamatos átszervezések és az olykor mostoha működési körülmények miatt konstans adatot nehéz megadnunk1. Jelenleg a Honvédelmi Minisztérium (HM), valamint a Magyar Honvédség (MH) fenntartásában 31 honvédségi könyvtár létezik, amelyből 14 Budapesten található. A legutóbbi, 2016. évi belső felmérés alapján az alábbi honvédségi szakkönyvtárakat ismerjük:2

  1. Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Könyvtára, Budapest
  2. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Könyvtár, Budapest
  3. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Múzeumi Könyvgyűjtemény, Budapest
  4. MH Logisztikai Központ Kutatás-fejlesztési Tudományos és Szabványosítási Osztály Haditechnikai Könyvtár, Budapest
  5. MH Altiszti Akadémia Könyvtára, Szentendre
  6. MH Kiképzési és Doktrinális Központ Tudományos Szakkönyvtár, Budapest
  7. MH Geoinformációs Szolgálat Könyvtára, Budapest
  8. MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Kulturális és Rekreációs Igazgatóság Könyvtár, Budapest
  9. MH 86. Szolnok Helikopter Bázis, Szolnok
  10. MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred, Székesfehérvár
  11. MH 5. Bocskai István Lövészdandár Könyvtára, Debrecen
    a)   MH 5. Bocskai István Lövészdandár Vay Ádám Kiképző Bázis, Hajdúhadház
    b)   MH 5. Bocskai István Lövészdandár Zrínyi laktanya, Hódmezővásárhely
  12. Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgatóság Védelem-egészségügyi Laboratóriumi Intézet Tudományos Könyvtár
    a)   1. és 2. sz. telephelyek, Budapest
    b)   Repülőorvosi Alkalmasságvizsgáló és Gyógyintézet Tudományos Fiókkönyvtár, Kecskemét

Mint látható, e könyvtárak több mint fele, szám szerint nyolc Budapesten található. Közülük mindösszesen három könyvtár (2., 8., 11.) nyilvános3, további kettő (3., 12./a.) pedig „korlátozottan nyilvános”4. A felsoroltak közt egyaránt van országos szakkönyvtár és infrastrukturálisan alkalmatlan, a megszűnés szélén álló gyűjtemény. Jelen tanulmányban részletesebben a legrégibb alapítású és legjelentősebb gyűjteménnyel rendelkező négy könyvtárat mutatom be.

Működési környezet

Mielőtt sor kerülne a kiválasztott szakkönyvtárak ismertetésére, célszerű röviden összefoglalni a honvédségi könyvtárak sajátos működési körülményeinek néhány önkényesen kiválasztott, de fontos jellemzőjét:

  • működési keretrendszer,
  • infrastrukturális feltételek,
  • gyarapítás, állomány-menedzsment,
  • személyügyi helyzet.

a) Működési keretrendszer

A honvédségi könyvtárak jelenleg a tartalmilag idejétmúlt és szervezetileg túlhaladott 103/2002. HM utasítás alapján működnek – elvileg.5 A honvédségen belüli tudományos információellátás rendjét szabályozó jogforrás által 15 éve életbe léptetett struktúra gerince az utasítás III. fejezetében részletezett Hadtudományi Szakirodalmi Integrált Információs Rendszer (HSZIIR). Központi eleme eredetileg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Központi Könyvtára (ZMNE EKK) volt, melynek feladata a közös adatbázis és az ehhez kapcsolódó portál működtetése volt. A könyvtár ezen kívül vezető-koordináló szerepet töltött be az összes partnerkönyvtár között.6 E szerep alapját az utasítás kiadásakor a ZMNE EKK szakmai súlyán és vezetőjének személyén túl7 a központi katalógus adta, amely szerver-kliens viszonyba szervezte – az önálló IKR-t felépítő Hadtörténeti Könyvtáron kívül – az összes tagkönyvtárat. A status quo e téren máig sem változott: a jogutód Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltárként (NKE EKKL) működő intézmény által vezetett katalógusba dolgoznak a csatlakoztatott partnerkönyvtárak – mind a szakkönyvtárak, mind az egyszerű csapatkönyvtárak.8 A képet ugyan némileg árnyalja, hogy megbízható informatikai háttérrel jelenleg mindösszesen e könyvtárak 67%-a rendelkezik.9

A katalogizáláson túl a hivatkozott utasítás gondoskodott a tárcán belül megjelent tudományos kiadványok kötelespéldányainak elosztásáról, amelyekből – természetesen az OSZK-n túl – a HSZIIR könyvtárai egy-egy példánnyal részesülnek. A tudományos kutatási anyagok tekintetében a jogszabályban megadott két példány a ZMNE EKK primátusát biztosította, amin felül csak a „szakirányú szakkönyvtárak” kaptak egy-egy példányt.

A 2002-ben felépített struktúrából ez az együttműködés napjainkra leginkább közös katalogizálásban merül ki – a tehetetlenségi nyomatékából adódóan. Már csak azért is, mert a korábban lefektetett hatáskörök és működési területek gazdái az elmúlt évek átszervezéseinek eredményeként sokat változtak, a jogutódok pedig általában nem vették át maradéktalanul az elődszervezetek feladatait.

Ágazati szakmai koordinációs rendszer a honvédségi könyvtárak esetében jelenleg nem biztosított. A terület gazdája a közművelődési feladatokat ellátó csapatkönyvtárak vonatkozásában – a mára hatályát vesztett 8/2013. HM utasítás értelmében – a MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár lett.10 A szakkönyvtárak esetében azonban még ilyen szintű koordinációról sem beszélhetünk, leszámítva az NKE EKKL és a Hadtörténeti Könyvtár között az EMMI kérésére 2016-ban végzett gyűjtőköri egyeztetést.

 1. kép
A Hadtörténeti Könyvtár olvasóterme 1973-ban és 2017-ben

b) Infrastrukturális feltételek

E tekintetben vegyes képet mutatnak a honvédségi könyvtárak. Vannak köztük – jelentős kisebbségben – felújított helyiségekkel rendelkező gyűjtemények, és többször költöztetett, ideiglenes elhelyezésűek is. Általánosságban kijelenthető, hogy az MH, valamint a HM szervezeti átalakításai rendszeresen nyomot hagynak a különböző alárendeltségben működő könyvtárak elhelyezési körülményein. Teljes körű, tervezett könyvtárfelújítás legutóbb a ZMNE EKK épületében volt 2003-ban – immár 14 éve.11 Részleges felújítás a Honvédkórházon kívül csupán néhány csapatkönyvtárnál történt, ami a meglevő helyiségek állagmegóvó festésén-mázolásán túl átalakítással, fejlesztéssel nem járt. Általánosságban elmondható, hogy mindenhol szükség lenne a belső terek felújítására, és a’70-es, ’80-as évekből származó könyvtári berendezések teljes cseréjére.12

Az elhelyezési körülményekben jelentősebb javulás jellemzően csak ott következett be, ahol a könyvtárat is befogadó épület – más beruházás keretében –  kapott kisebb-nagyobb felújítást.13

A raktári elhelyezés jellemzően szabadpolcos megoldású, csak a néhány, jelentősebb állománnyal rendelkező könyvtár (pl. HM HIM Hadtörténeti Könyvtár, MH Geoinformációs Szolgálat Könyvtára, Honvédkórház 2. sz. telephely) rendelkeznek a szabadpolcon kívül külön raktárhelyiségekkel.14

A már érintőlegesen említett informatikai ellátottság tekintetében megállapítható, hogy a vonatkozó 2006-os felmérés civil könyvtárakkal összevetve kiemelkedően jó eredményéhez képest15 némi visszaesés figyelhető meg. A helyzet ugyan még nem kritikus, de a 12 évvel ezelőtti informatikai igények azóta sokat változtak: a korábban levelezésre, böngészésre használt webes kapcsolat helyett a tartalomszolgáltatók eléréséhez szükséges szélessávú internet, valamint olvasótermi hotspot (internet-hozzáférési pont) vált általános felhasználói elvárássá. Ehhez a könyvtárak számára az elmúlt évtizedben központi fejlesztés híján az időközben megnyílt uniós pályázatok jelenthették volna a felzárkózási lehetőséget, azonban ezeken a jellemzően nem nyilvános honvédségi könyvtárak eleve nem indulhattak, és a Közép-magyarországi Régióban elhelyezkedő nyilvános könyvtárak szintén hátrányban voltak. Fentieken túl a komolyabb adminisztrációs teherrel járó pályázathoz szükséges személyi feltételek is kevés helyen voltak adottak, ezért nem meglepő, hogy jelentősebb forrásbevonás innen csak néhány szakkönyvtárban sikerült, így a ZMNE EKK-ban, valamint a Hadtörténeti Könyvtárban.16

c) Gyarapítás, állomány-menedzsment

A könyvtár gyűjtőkörét, a gyűjtemény fejlesztésének, megőrzésének, a könyvtári dokumentumok archiválásának szempontjait tartalmazó dokumentum közzétételét a honvédség nyilvános könyvtárai számára is az 1997. évi CXL. törvény írja elő. A fenntartó (jelen esetben az alakulat parancsnoka, vagy a katonai szervezet vezetője) által jóváhagyott gyűjtőköri szabályzat az irányadó. A pénzügyi források biztosítása is parancsnoki hatáskör, így a könyvtárak szempontjából nem mellékes, milyen attitűddel bír a fenntartói jogkör képviselője. Tervszerű, rendszeres állományfejlesztésről sajnos kevés esetben beszélhetünk, leginkább impulzusszerű beszerzések jellemzők. Különösképp igaz ez az adott év költségvetési zárásához közeledvén, a maradvány-keretek gyors elköltésére, aminek a könyvtárak többször kedvezményezettjei, de ez nyilvánvalóan ellene hat a tudatos gyűjteményszervezésnek.

Az utóbbi időben történtek kísérletek különböző forrásokból könyvadományok becsatornázására17, azonban ezek minősége igen egyenetlen, nem beszélve a leválogatással és az adminisztrációval járó többletterhelésről, ami esetlegessé teszi e módszer hatékonyságát.

A legkiszámíthatóbb beszerzési forrást sok kisebb könyvtár számára még mindig a HM-MH kiadású belső kötelespéldányok jelentik, ami azonban az állandó szervezeti átalakulások miatt olykor akadozik vagy elmarad.

A honvédségi könyvtárakban szélesebb körű állományellenőrzés 2007–2008-ban volt utoljára. Ezen túl a 3/1975. KM-PM együttes rendelet elvei az irányadók.18 Ennek betartása leginkább az egy fővel működő könyvtárak számára okoz problémát. A bonyolult honvédségi anyaggazdálkodási szabályozók összehangolása a rendelet szellemével olykor nehézségekbe ütközik. Különösen igaz ez az apasztásra, az állományból való kivezetésre.

d) Személyügyi helyzet

Minden könyvtár esetében a működés kulcskérdése a személyi állomány: a feladatok ellátásához szükséges létszám és a megfelelő felkészültség. A személyügyi döntések katonai szervezetek esetében az állományilletékes parancsnok jogkörébe tartoznak, mely tevékenységben előkészítőként részt vesz a személyügyi főnök. 19 A könyvtárak esetében ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a katonai szervezet parancsnoka felelős a szervezet ún. állománytáblájáért, amiben helyet kap többek közt a könyvtáros (jobb esetben: könyvtárosok). A szabályzat szerint a parancsnokon kívül az egységparancsnok-helyettesnek van még feladata a könyvtárak működtetésében, akitől elvárják, hogy „a parancsnok rendelkezései alapján irányítsa az egységnél folyó tudományos jellegű, az ésszerűsítő és újító munkát, felügyelje a szakkönyvtár (sic!) tevékenységét”.20

A könyvtárakban alkalmazott munkaerő tekintetében a gyakorlatban sajnos születnek szükségmegoldások; olykor könyvtáros végzettség nélküli személyügyes, protokollos vagy szervező beosztással töltetik be a vezetők a könyvtárosi helyeket és nemegyszer részmunkaidőben. Könyvtáros szaktevékenységre még leginkább a honvédségi szakkönyvtárak fenntartóinál alkalmaznak „valódi” könyvtárosokat, igaz ez esetben szinte kivétel nélkül az állománynagyság szerint indokolt létszám töredékét.21

Az utóbbi évek digitális könyvtári boomja, az új eszközök, szolgáltatások megismerése és bevezetése okán igen fontos lenne a rendszeresen szervezett szakmai továbbképzés, erre azonban jelenleg – tudomásunk szerint –  központi keret nincs biztosítva. A pályázatokból támogatott, így ingyenes továbbképzésekre való beiskolázást is csak ott hagyja jóvá a parancsnok, ahol a helyettesítés megoldható, tehát az egy fős könyvtárak számára ez a lehetőség is elérhetetlen marad. Itt üt vissza az, hogy a könyvtári feladatellátás felügyelete egy alakulat-szintű szervezet alosztályához delegálódott, amelynek igen korlátozottak a lehetőségei a forrásallokáció és általában a szakmai érdekérvényesítés terén.

A továbbiakban a négy legnagyobb múltú és legjelentősebb gyűjteménnyel rendelkező honvédségi könyvtár ismertetése következik.

MH Logisztikai Központ Kutatás-fejlesztési, Tudományos és Szabványosítási Osztály
Haditechnikai Könyvtár

A könyvtár jogelődjét az 1930-as években létrehozott, Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézet szakkönyvtárában kereshetjük. A gyűjtemény létrehozásáról a háború után megmaradt kevés számú forrásban nem szerepel adat, de tekintettel arra, hogy legkorábbi – 1939-ből származó – ismert könyvjegyzéke a második volt a sorban, az alapítás a harmincas évek második felére tehető.

2. kép
A Haditechnikai Intézet Könyvtárának első
fennmaradt könyvjegyzéke

Akkoriban az újjáéledő magyar hadiipar útkeresése igen prosperáló környezetet biztosított a hadmérnökök, műszaki szakemberek számára, akik munkájához égető szükség volt a legújabb műszaki eredményeket ismertető szakirodalomra. Ennek gyűjtése, rendszerezése és szolgáltatása volt az elsődleges feladata az intézmény műszaki könyvtárának, amely a parancsnok közvetlen alárendeltségébe tartozott.22 A második világháború során az Intézet és benne a szakkönyvtár súlyos károkat szenvedett: a dokumentációk, gyűjtemények és a fejlesztési kapacitás jelentős része pótolhatatlanul elpusztult.23

Az 1947-ben Katonai Műszaki Intézet néven újra megszerveződő kutatóközpont 1948 és 2007 között Haditechnikai Intézetként (HTI) működött, 1950-től a Virányos úton egy kifejezetten e célra létrehozott ingatlanban.

3. kép
A Haditechnikai Intézet Virányos úti központi épülete 1950 és 2007 között

Profilját tekintve ez az országosan egyedülálló gyűjtőkörrel rendelkező könyvtár egyfajta vállalati könyvtár, amely a gyűjteményszervezésben értelemszerűen az általa kiszolgált szervezet műszaki fejlesztéseinek irányát kellett és kell, hogy kövesse. A megcélzott olvasói létszám a HTI fénykorában mintegy 1000 fő volt.24 A gyűjtemény nyelvi megoszlása a leggyakoribb nyelvek tekintetében: orosz, angol, német, olasz, szerb, cseh, lengyel. Az állomány a 2016-os statisztika alapján közel 39 000 kötet volt. A gyűjtőkör fókuszában a haditechnika, a műszaki tudományok, valamint ezek határterületei állnak.

2007-től – a sorozatos átszervezések következtében – a mai napig öt különböző alárendeltségben működött a HTI, amivel összefüggésben legutóbb könyvtára is költözni kényszerült. 2014-ben végül a budapesti Lehel úton nyert elhelyezést a gyűjtemény, ahol a beköltözést követően jelenleg a szolgáltatások beindítása okozza a legnagyobb gondot.25

A jelentős méretű, gazdag tematikájú állomány ellenére 2007-től egyetlen főállású könyvtáros látja el a könyvtári feladatokat, beleértve az azóta lezajlott költöztetés lebonyolítását és az új helyen történő berendezkedést.

A könyvtár eredeti funkciójának megfelelően egyéb szolgáltatásként korábban végzett témafigyelést, valamint szakirodalom kutatást. Erre jelenleg nincs módja sem a humán erőforrás, sem az állomány „naprakészségének” hiánya miatt, hiszen az alkalmazott tudományokhoz kapcsolódó korrekt szolgáltatáshoz nem tekinthető optimális környezetnek, ha előfizetés és internet híján nem férnek hozzá e témakör online adatbázisaihoz, és a legutóbbi évek dokumentum-beszerzései is rendre száz kötet alatt maradtak.26

1. diagram
A HTI Könyvtár beszerzési adatai 2008–2016

4. kép
A Haditechnikai Intézet jelenlegi épülete a Lehel úton

Bizakodásra talán az adhat okot, hogy a hadiipari kutatás-fejlesztés kiemelt része a honvédelmi szakpolitikai programnak,27 amely tevékenység nehezen képzelhető el a hadiipari fejlesztések korábbi fellegvárának számító HTI kutatási kapacitása nélkül, ehhez pedig nélkülözhetetlen egy korszerű állományú, jól felszerelt könyvtár. Konkrét intézkedésről azonban e téren eleddig nincs tudomásunk.

Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgatóság Tudományos Kutató és Laboratóriumi Intézet Tudományos Könyvtár 1-2. sz. telephelyek

A közkeletű nevén Honvédkórház szakkönyvtára jelenleg a fenti teljes névre hallgat. Az „1.  és 2. számú telephely” a MÁV Kórházzal történt 2007. évi összevonás következménye, mivel mindkét kórház rendelkezett szakkönyvtárral, és meg kellett különböztetni azokat egymástól, bár szervezetileg jelenleg egy gyűjteményt alkotnak. Történetét tekintve talán a legrégibb honvédségi könyvtárnak tekinthető, mivel a jelenlegi Honvédkórház az 1899-ben alapított 16. számú császári és királyi helyőrségi kórház egyenes utóda, amely most is az eredeti épületben működik.

5.  kép
A Honvédkórház 1899-ben átadott épülete a Róbert Károly körúton

E kórházat már az 1899-ben kiadott „A helyőrségi kórházak egyes helyiségeinek számára, fekvésére, és különleges berendezésére vonatkozó követelmények” című szabályozó alkalmazásával építették, így az orvosi szakkönyvtár részére az előírás értelmében a parancsnoki iroda mellett külön helyiséget kellett biztosítani.”28

A katonaorvosi kar igénye a korszerű tudományos irodalomra és így a könyvtár szolgáltatásaira az évtizedek folyamán szinte töretlen volt, tehát a fenntartás és gyarapodás nem volt veszélyben. 1945 után a szépirodalmi és szakkönyvtár még közös állományt alkotott. A rendszeres gyarapítás és a szakkatalógusok kialakítása az ötvenes évek második felére esett. Az 1960-as évekre vált a könyvtár országosan elismert szakkönyvtárrá.29 Természetesen az átszervezések e gyűjteményt sem kerülték el, legutóbb 2007-ben öt egészségügyi intézmény összevonásának eredményeként30 vált ezek könyvtárainak vezetőjévé. Ezt követően újabb – terjedelmi okokból itt nem részletezhető – összevonások és átszervezések után, 2013-ra nyerte el jelenlegi formáját a könyvtár. A gazdasági megszorítások és személyzeti nehézségek után 2015-től vált a könyvtár működése kiegyensúlyozottá és a létszám is a szolgáltatásoknak megfelelően alakult. Ekkortól a két központi telephelyen 2+2 fő teljes állású, könyvtáros végzettségű munkatárs várja az olvasókat. A könyvtár által kiszolgált használói létszám 2016-ban közel 700 fő volt. Gyűjteményének központjában természetesen az orvostudományok, valamint a védelem-egészségügy áll. A mintegy 40 000 dokumentumból álló gyűjtemény közel fele idegen nyelvű, elsősorban angol, német, orosz és francia szakirodalom. A bibliofil könyvek, valamint az 1950 előtti kiadású orvostani szakirodalom külön gyűjteményrészt alkotnak.

A gyűjteményszervezés pénzügyi forrásai a fenntartó jóvoltából több mint kielégítőek: a modern szakkönyveken kívül korszerű idegen nyelvű elektronikus adatbázisokra is jut a költségvetésükből.31 Szolgáltatásaik széles körűek: az alaptevékenységen túl vállalnak irodalomkutatást és -keresést, kutatásmódszertani tanácsadást, reprográfiai szolgáltatásokat, könyvtárközi kölcsönzést, továbbá segítséget nyújtanak az intézményi szerzőknek az MTMT adatfelvitelben.

Külön kiemelendő, hogy szervezetileg a könyvtárhoz tartozik az 1888-tól megjelenő Honvédorvos című nagy múltú szakfolyóirat szerkesztősége.

A könyvtárhoz tartozik fiókkönyvtári szakmai alárendeltségben egy budapesti és négy vidéki telephely, amelyekben azonban sajnos, közel sem ilyen ideális körülmények közt dolgoznak a munkatársak.32 A már korábban ismertetett honvédségi működési környezet miatt e fiókok saját intézményük vezetése alá tartoznak, az anyaintézmény csak módszertani támogatást adhat, valamint a beszerzést, ill. némelyek esetében a feldolgozást végzi.

MH Geoinformációs Szolgálat Könyvtára33

Az első világháborút követően 1919. február 4-én alakult meg a Hadügyminisztérium közvetlen alárendeltségében a Magyar Katonai Térképészeti Csoport, amely egyesítette az összes magyar katonai térképrajzolót, geodétát, kataszteri mérnököt, valamint átvette a bécsi térképnyomda gépeinek egy részét.34 1921 tavaszán költözött a mai telephelyére, az akkori Olasz (ma Szilágyi Erzsébet) fasor 7–9. szám alá, Magyar Királyi Térképészeti Intézet néven.

6. kép
Az egykori Magyar Királyi Térképészeti Intézet épülete
a Szilágyi Erzsébet fasorban

Ekkor hozták létre az intézmény szakkönyvtárát is. A Térképészeti Intézet az idők során számos elnevezést viselt; 1938-tól a magyar fegyverkezési egyenjogúság visszanyertét követően lehetett Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Az intézményt az újabb időkben, 2007-től egyesítették a honvédség Meteorológiai Szakszolgálattal és a Szabályzatkiadó Szerkesztőséggel. Ez alkalomból kapta az intézmény a MH Geoinformációs Szolgálat (GEOSZ) nevet.

Az évtizedek és átszervezések során a könyvtár feladata lényegileg változatlan maradt, csupán az összeolvadó intézmények hoztak bővülést a gyűjteménybe és a gyűjtőkörbe. A kollekció alapját eredetileg a munkatársak által adományozott szakkönyvek képezték. Az 1920-as években már vásárlásra is volt lehetőség, ekkor alakították ki a könyvtár nemzetközi (elsősorban német) kapcsolatait és önálló, főként földrajzi tematikájú régikönyv-gyűjteményét. A muzeális értékű kötetek nagyobb része – a szakkönyvtár egyéb dokumentumaival együtt – sajnálatos módon Budapest 1944–1945-ös ostroma alatt megsemmisült, más dokumentumokat pedig 1945 után „politikai okokból” selejteztek.35 A topográfiai tárgyú régi könyveken túl a térképész profilú anyaintézményhez az idők során kapcsolódó újabb szervezeti egységek más tudományterületről újabb különgyűjteményeket hoztak magukkal, így bővült meteorológiai és nyomdai-tipográfiai kollekcióval is a könyvtár. A közel 40 000 kötetes gyűjtemény mintegy fele arányban tartalmaz könyveket. Az állomány többi része a 8000 folyóiraton túl jelkulcsokat és szerkesztési intézkedéseket tartalmaz. Nyelvi megoszlása szerint a többségében magyar nyelvű dokumentumokon kívül kb. 10% angol, valamint 5–5% német és orosz nyelvű dokumentum szerepel a gyűjteményben. A gyarapítás forrásait egy viszonylag szerény összegű saját költségvetési keret36, valamint a cserekapcsolat jelenti, amely a GEOSZ saját kiadványaira (katonaföldrajzi leírások, ország atlaszok) épül.

Katonai könyvtárak esetében – nem egyedülálló módon – szakképzett könyvtárost csak az 1980-as évektől alkalmaztak. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy a könyvtár mint nem nyilvános, kvázi-vállalati könyvtár mindig is a saját dolgozók kiszolgálására törekedett. A GEOSZ eredetileg száz fős létszámán túl a legutóbbi átszervezés során a Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Kft. munkatársaival együtt mintegy háromszáz főre bővült a használói létszám. A számukra nyújtott szolgáltatások az alapvető helyben használaton és kölcsönzésen túl szakirodalom-kutatásban merülnek ki, ami nem csoda, hiszen egyetlen főfoglalkozású könyvtáros működteti a gyűjteményt.

7. kép
A GEOSZ Könyvtár épülete

A könyvtárépület 1988-ban készült el, napjainkban azonban más szervezeti elemekkel is kénytelen a helyen osztozni, aminek következtében a gyűjtemény elhelyezési körülményei kezdenek szűkössé válni. Az állomány elhelyezésére két tömörraktár szolgál, ahonnan a dokumentumokat könyvliften továbbítják az emeleti olvasóterembe. A GEOSZ gyűjtemény katalógusa digitálisan nem elérhető, kizárólag cédulakatalógus áll a használók rendelkezésére. A térképészeti szolgálati ág közvetlen NATO-partnersége miatt informatikailag a jövőben sem lesz egyszerű a könyvtár együttműködése a HSZIIR rendszer központi katalógusával.

HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Könyvtár

A Hadtörténeti Könyvtár a honvédség egyetlen országos szakkönyvtára, melynek elsődleges feladata a magyar nyelvű és magyar vonatkozású hadtörténelmi szakirodalom gyűjtése, feltárása, és szolgáltatása. A könyvtár története során számos szervezeti változáson ment keresztül, melyek hol a gyűjtemény és az olvasók érdekeit szolgálták, hol ezek ellen dolgoztak.

A könyvtár 1920-ban, az Országos Levéltár mellett működő Hadilevéltár IV. csoportjaként jött létre, és egyben budapesti helyőrségi könyvtárként is szolgált. 1923-ban az Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Könyvtárával vonták össze és ekkor költözött a Váci utcai épületbe, immár Honvéd Központi Könyvtár néven.

8. kép
A Honvéd Központi Könyvtár szabadpolcos
állománya 1924-ben

A hadsereg 1920-as években történt átszervezésével megszűnő helyőrségi könyvtárak gyűjteményei, majd az 1926-os badeni egyezmény folyományaként Magyarországra hozott könyvanyag37 alapozták meg a Központi Könyvtár ma is meglevő állományát. A második világháborút épségben átvészelt gyűjteményt 1946-ban egy csőtörés, azt követően egy rövidzárlat okozta tűz és annak oltása károsította jelentősebben. Ekkor kb. ötezer kötet könyvön túl megsemmisült a könyvtár teljes katalógusa is.

Az 1947–1948-ban újjászervezett könyvtár a Magyar Néphadsereg (MN) megalakulásával párhuzamosan megszűnő alakulatok könyvtári állományának befogadója lett. Ekkor vezették be az ETO rendszert és indították újra a szisztematikus gyarapítást. Az állomány hirtelen növekedése miatt az 1950-től Hadtörténelmi Könyvtárként működő intézmény új épületbe költözött az Üllői út 8. szám alá, ahol két emeleten, 19 raktárban helyezték el a gyűjteményt. 1953-ban saját kérésre szakfelügyeleti vizsgálat zajlott le a könyvtárban, amelynek eredményeként megrostálták az állományt és központi katalógust hoztak létre a katonai tudományos intézmények számára. A szakfelügyelet javaslatára ekkor került először könyvtáros végzettségű személy a gyűjtemény élére. Az új szemlélet bevezetésével az intézmény neve  Hadtudományi Könyvtárra változott. A gyűjtemény 1958-ban költözött fel mai helyére, a budai Várba, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum épületébe. Ebben az időszakban indult új szolgáltatási elemként az átfogó hadtudományi tájékoztatás, a Hadtudományi Repertórium útjára bocsátásával.

9. kép
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum a Budai Várban

Az ekkor megindult folyamatok szerves fejlődésének eredményeként épült ki az 1960-as években a néphadsereg tudományos tájékoztató szolgálatának alapja, amely a MN részéről felmerülő tudományos kutatási igényekre adott aktuális választ. 1969-ben a vezérkarnál formálisan is létrehozták a Tudományos és Tájékoztató Szolgálatot, aminek információs bázisát képezte a könyvtár gyűjteménye és dokumentációs feltáró, valamint szakfordítói munkája. E szoros együttműködés következményeként 1973-tól a MN Vezérkara alárendeltségébe került a könyvtár, ami az új feladatok mellett névváltással is járt. A Hadtudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ fél évtizednyi aranykoraként ekkor vált a néphadsereg szakkönyvtárainak centrumává, biztosítva a kutatók és döntéshozók szakterületi tudományos információellátását, hadtudományi tájékoztatását. A szerteágazó feladatokhoz kellő anyagi és személyi háttér társult, a könyvtár – 1950 után – ebben az időszakban gazdálkodhatott a legnagyobb létszámmal, így nemzetközi szinten is jelen tudott lenni a könyvtári szakma meghatározó színterein.

A könyvtár képviselője ebben az időszakban állandó tagként vett részt a FID/C3 szekció38 munkájában, továbbá az ETO 1970-es években történt modernizálásakor munkatársaink dolgozták ki a hadügy, hadtudomány szak javaslatát.39

A gyűjtemény szempontjából tragikus fejlemény volt, hogy 1978-ban – a honvédségi szakkönyvtári rendszer újabb széttagolásával egyidejűleg – a ZMNE Egyetemi Könyvtár számára minden másodpéldányt át kellett adni az állományból.40

1982-ben a művelődési miniszter a könyvtárat hivatalosan is tudományos könyvtárrá minősítette. A gyűjtemény egyértelmű szakmai sikerének tekinthető, hogy később az 1997. évi CXL. törvény az országos feladatkörű szakkönyvtárak szűk csoportjába emelte a Hadtörténeti Könyvtárat.

Az elmúlt évek szervezeti átalakulásainak felsorolását terjedelmi okokból most mellőzzük; jelenleg a könyvtár – országos feladatkörű intézményként – a Hadtörténeti Intézet Igazgatóság alárendelt szerveként működik, mindösszesen három főfoglalkozású és két részmunkaidőben dolgozó kollégával.41 A nehéz személyzeti körülmények ellenére a korábban kialakított szolgáltatások egyelőre még élnek, amit a szakkönyvtárak feladatkörét kibővítő és újra definiáló 30/2014. EMMI rendelet jelentősen megtoldott.

2. diagram
A Hadtörténeti Könyvtár létszámának alakulása 1920 és 2017 között

Az általános szakkönyvtári tevékenységeken kívül a könyvtár évente elkészíti a hadtörténeti szakirodalom válogatott bibliográfiáját, valamint évtizedek óta törekszik a könyvtár az elektronikus szolgáltatások bővítésére, fejlesztésére s. Az online katalógus 1997-es bevezetését követően 2005-től tért át a gyűjtemény a korábbi TinLibről integrált rendszerről a HunTékára, ami már az online megjelenést is biztosította. 2010-től bevezetésre került az elektronikus kölcsönzés, és a retrospektív konverzió befejezésével, 2016-tól kezdve online elérhetővé vált a teljes katalógus.42 Tervszerű digitalizálással a gyűjtemény egyre több ritka dokumentuma válik széles körben hozzáférhetővé, amiből tematikus adatbázisok is születnek, mint például az első világháború centenáriumára létrehozott www.magyarezredek.hu portál.

Az országos szakkönyvtárak feladatköreinek megfelelően a használók számára – az EISZ konzorcium tagjaként, dedikált hálózaton – több nemzetközi adatbázis, továbbá majd’ félszáz idegen nyelvű szakfolyóirat érhető el az olvasóteremben. Az állomány idegen nyelvű dokumentumainak megoszlása e közel száz év alatt rendre követte a különböző szövetségi rendszerek dinamikáját: míg az 1945. előtti állományrészben a német nyelv, úgy később az orosz dominált, amelyeket legnagyobb számban angol, francia, olasz, román, szerb-horvát, cseh, szlovák és lengyel dokumentumok egészítenek ki. A rendszerváltást követően a szerzeményezés természetesen igyekezett kiegyensúlyozottabbá válni; a Hadtörténeti Könyvtár ODR tagkönyvtárként kapott támogatását évek óta célzottan a legfrissebb idegen nyelvű szakirodalom beszerzésére fordítja, továbbá élénk cserekapcsolatokat ápol a környező országok rokon intézményeivel.

A könyvtár állománya mára meghaladja a 300 000 dokumentumot. Kiemelkedő különgyűjteménye a közel 20 000 címet magában foglaló, Közép-Európai szinten is egyedülálló katonai szabályzat gyűjtemény, valamint az 5000 kötetes katonai tárgyú régi könyv kollekció.

A könyvtár számára a napi feladatok ellátásának nehézségeit a létszámhiányon túl a vonatkozó szabályozó által kötelezővé tett digitalizáláshoz szükséges infrastruktúra hiánya, valamint a meglevő szolgáltatásokat kiszolgáló informatikai rendszere elöregedettsége okozza. A helyzeten sajnos nem javít az országos szakkönyvtárak számára kedvezőtlen pályázati környezet. Tekintettel arra, hogy a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum is részt vesz a Zrínyi 202643 programban, talán a fenti problémák egy része is végre megoldásra talál.

Jegyzetek

Az online források utolsó megtekintése: 2017. október 18.

1.  Néhány adat az elmúlt évtizedekből: a Hadtudományi Könyvtári és Dokumentációs Hálózat Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 10/1973. MNVKF utasítás még 16 szakkönyvtárat nevesített. A területet később újra szabályozó 103/2002. HM utasítás a tudományos információellátás rendjéről, 10 szakkönyvtárat sorolt fel, ugyanakkor SOMOGYI József: A honvédségi könyvtárak helyzete (2001–2005) c. cikkében (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 16. évf. 2007. 1. http://www.epa.oszk.hu/01300/01367/00131/96.htm.) 14 szakkönyvtárról tett említést.

2.  A szakkönyvtáraknál nem az EMMI publikus aggregátorának adatait vettük alapul, hanem a területért felelős szervezet saját nyilvántartását. Az adatokért köszönet illeti a MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Kulturális Alosztály munkatársát, Farkas Kingát.

Az „önbevallásos” adatszolgáltatás módszertani hiányosságaira lásd: RÓZSA Dávid: Szakkönyvtár a holnap határán 2. rész: A magyar szakkönyvtári rendszer és az országos szakkönyvtárak = Könyvtári Figyelő, 2016. 4. sz. 476. p. (http://epa.oszk.hu/00100/00143/00337/pdf/EPA00143_konyvtari_figyelo_2016_313-326.pdf).

Nem számítható a honvédségi könyvtárak közé a más tárca alá tartozó NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltára, valamint az ennek alárendeltségébe került szolnoki Repülőműszaki Gyűjtemény.

3.  Nyilvános könyvtárak aktualizált jegyzéke: http://ki.oszk.hu/sites/ki.oszk.hu/files/nykj_2016dec.xls

4.  A szolgáltatás iránti igény adta kategória: egyes gyűjtemények állományát civil kutatók is szívesen használják, így eseti engedéllyel van mód kutatásra. Új helyzetet teremthet majd a 1997. évi CXL. törvény legutóbbi, 2017. július 8-tól hatályos módosítása. A jogszabály 54. § 1a pontja szerint: „Azok a fegyveres és rendvédelmi testületek által fenntartott könyvtárak, amelyek vállalják a nyilvános könyvtárak 55. § (1) bekezdés szerinti alapfeladatainak ellátását, a hozzáférést távhasználat útján is biztosíthatják.” Ez azonban a szolgáltatások olyan fokú digitalizáltságát feltételezi, amely jelenleg még nem teszi valószínűvé e lehetőség tömeges megragadását.

5.  Az utasítás felülvizsgálatát már a 2009-es Nemzeti Katonai Stratégia megalkotásakor tervezték (szerepelt a 40/2009. (V. 27.) HM utasítás a Nemzeti Katonai Stratégiában foglaltak végrehajtásával kapcsolatos feladatokról c. utasítás mellékletében felsorolt változtatandó normatív szabályozók között), azonban e terület újra szabályozására hatályos formában eleddig nem került sor.

6.  103/2002. HM utasítás a tudományos információellátás rendjéről, III. fejezet, a Hadtudományi Szakirodalmi Integrált Információs Rendszer = Honvédelmi Közlöny 2002. 30 sz. 1892–1893. o. Jogilag érdekes helyzetet teremtett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2011-es felállítása, amelybe betagolták a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet, amivel a rendszer magja más fenntartó alá került.

7.  A HSZIIR rendszer létrehozása elképzelhetetlen lett volna az eziránti küldetéstudattal rendelkező Bakos Klára harcos hozzáállása nélkül. A rendszer szakmai megalapozásáról lásd bővebben: BAKOS Klára: A közös katalogizálás modelljének megvalósítása a honvédségi felsőoktatási szakkönyvtárakban = Tudományos Műszaki Tájékoztatás, 45.évf. 1998. 10. sz. http://tmt-archive.omikk.bme.hu/show_news.html@id=58&issue_id=7.html vö: HUSZÁR Katalin: Könyvtári helyzetkép a haderő-átalakítás tükrében = Hadtudomány. 2006. 1–2. sz. 15. p.

8.  Megjegyzésként ide kívánkozik, hogy a legutóbbi, 2016-os felmérés szerint – különböző okokból –  a 31 honvédségi könyvtár közül mindösszesen 11 könyvtár képes együttműködni a HSZIIR központi katalógusával. Ezek közül nyolc szakkönyvtár.

9.  2016-os felmérés a könyvtárak informatikai helyzetéről (Farkas Kinga gyűjtése).

10. 8/2013. (I. 25.) HM utasítás A protokoll, rekreációs, kulturális és nemzetközi utazásszervezési feladatokat ellátó szervezetek átalakításával összefüggő feladatokról c. szabályozó szerint a feladat ellátását a HM parlamenti államtitkára ellenőrizte. E jogszabályt ugyan 2016. augusztusban hatályon kívül helyezték, de a feladat a továbbiakban is a Kulturális Alosztályhoz delegáltan maradt meg a Budapest Helyőrség Dandár Szervezeti és Működési Szabályzatában.

11. http://www.zmne.hu/Forum/03julauszep/konyvtar_.htm

12. Üdítő kivétel a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred olvasószobájából 2010-ben kialakított könyvtár, amely akkor korszerű belső teret és berendezést kapott.

13. 2017-ben így cserélték ki a nyílászárókat és festettek ki a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Tudományos Könyvtár 1. sz. telephelyének helyiségeiben.

14. A külön épületben elhelyezett állományrészek szolgáltathatóságát azonban rendszeresen logisztikai nehézségek korlátozzák, ti. az olvasói igények szerint mozgatni kell az állományt, amihez gyakorta nehéz gépkocsit biztosíttatni.

15. A cikk szerzője szerint „Nincs még egy könyvtártípus – leszámítva a nemzeti könyvtárat, ami önmaga is egy típus – ahol ennyi számítógép, illetve internet várná a használókat!” SOMOGYI i. m. 7–10. sz. táblázatok. A pályázati lehetőségektől való elzártság és az ad-hoc informatikai fejlesztések miatt sajnos mára ez a könyvtártípus elmarad az országos mutatóktól.

16. Így szerzett fejlesztésre támogatást a TÁMOP 3.2.4/09/1/-KMR „Tudásdepó – Expressz“ program során a ZMNE EKK „Közös Tudás – Innovatív Könyvtár”, és a Hadtörténeti Könyvtár „Múzeumi Könyvtárak a Digitális Korban c.  projektje. Utóbbiban e pályázat óta (2010) nem volt újabb forrás a kiszolgáló szerverek strukturális cseréjére.

17. Ebben az utóbbi időben élen jár a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelye. OROSZ Zoltán: A Magyar Honvédség kutatóhelyeinél folyó tudományos tevékenység 2014–2015-ben = Hadtudományi Szemle, 8. évf. 2016. 4. sz. 189. p.

18. 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról 1. § (1) külön említi a fegyveres testületek könyvtárait.

19. 24/2005. (VI. 30.) HM rendelet a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról, 97–98. p. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0500024.hm

20. Idézett rendelet  84. k. pontja.  A megfogalmazás azért problémás, mert a könyvtár nem minden alakulatnál szakkönyvtár.

21. A személyügyi helyzetet jól jellemzi, hogy egyes honvédségi szervezeteknél, ahol csak a könyvtáros feladatkör esett a kulturális illetménypótlékról szóló 9/2017. (I. 23.) Kormányrendelet hatálya alá, máig nem sikerült a pótlék kifizetését rendezni.

22. HAJDÚ Ferenc: A Haditechnikai Intézet történetének és működésének vizsgálata 1920-tól 1990-ig. 50. p. PhD értekezés. https://drive.google.com/file/d/0B2IT5sLzLG dDeU1Hb3RZREJGMTQ/view

23. HAJDÚ Ferenc – SÁRHIDAI Gyula: A Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézettől a HM Technológiai Hivatalig. Budapest, HM Technológiai Hivatal, 2005.

24. A második világháború előtt 438, az 1945. utáni időszakban 926 fő volt az intézmény legnagyobb létszáma. HAJDÚ i. m. 113. p.

25. Azt, hogy a könyvtár mennyire nincs még a helyén, jelzi, hogy az olvasóteremben egyelőre nincs internet kapcsolat. Ennek köszönhetően a HSZIIR rendszerben sem tud a könyvtár részt venni.

26. A könyvtár gyarapítási lehetőségeit jellemzi, hogy a 2016. évi statisztika szerint mindösszesen 7 folyóiratot tudott beszerezni, azt is ajándék formájában.

27. Erről lásd bővebben: 3/2016. (I. 22.) HM utasítás a honvédelmi szervezetek 2016. évi fő célkitűzéseinek és fő feladatainak, valamint a 2017-2018. évi tevékenysége fő irányainak meghatározásáról c. jogszabályt, amely több konkrét kutatás-fejlesztési feladatot szab a 2017–2018-as évre.

28. POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella: Katonai és katonaorvosi könyvtárak Budapesten a régi századforduló időszakában (1880–1910) = Honvédorvos, 67. évf. 2015. 1–2. sz. 104. p.

29. MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ Tudományos Könyvtár. http://www.honvedkorhaz.hu/cikk/513

30. Név szerint: MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ, Honvédkórház, Országos Gyógyintézeti Központ, BM Központi Kórház és Rendelőintézet, MÁV Kórház-és Központi Rendelőintézet.

31. A 2017. évben e két beszerzési formára 4+8 M Ft-ot irányoztak elő. – Pogányné Rózsa Gabriella szíves közlése alapján.

32. Az Egészségügyi Felkészítő és Továbbképző Intézet, Budapest, a Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet, a Hévízi Mozgásszervi Intézet és a Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet, valamint a kecskeméti Repülőorvosi Alkalmasságvizsgáló és Gyógyintézet Tudományos Fiókkönyvtár. A balatonfüredi könyvtár működtetéséhez jelenleg például nincs könyvtáros biztosítva.

33. A források nélküli térképészeti könyvtár történetének megírásában nyújtott segítségéért külön köszönet illeti Rojkó Annamáriát, a könyvtár vezetőjét.

34. TREMMEL Ágoston – KOTA Ágnes: A Magyar Honvédség Térképészeti Hivatal története, 1919–1999. Budapest, Magyar Honvédség Térképészeti Hivatal 1999. 116 p.

35. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945. M. E. sz. rendelete a fasiszta és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítéséről sajnos több régi alapítású honvédségi könyvtárban példásan végrehajtásra került.

36. A beszerzésre tervezett összeg évente változó: könyvre kb. 400–550 ezer, folyóiratokra 150–200 ezer Ft.

37. A Monarchia közös szellemi és kulturális javait felosztó megállapodás értelmében több mint 2800 kötetnyi régi nyomtatvány került ekkor a bécsi Kriegsarchivból a Hadtörténeti Könyvtár állományába.

38. Federation Internationale de Documentation Társadalomtudományok szekciója

39. Kiemelkedő szerepe volt ebben Rázsó Gyula professzornak, és Windisch Aladárnénak.

40. Ezzel a kölcsönözhető állomány is jelentősen megcsappant, mert főszabály szerint csak a több példányos műveket kölcsönzi a könyvtár.

41. Legutóbb az EMMI Közgyűjteményi Főosztálya által a nyilvános könyvtárakat vizsgáló könyvtári szakfelügyelet mutatott rá az országos feladatkörű könyvtár létszámviszonyainak tarthatatlanságára 2016. májusban. Ennek ellenére a fenntartó újabb egy fővel csökkentette a személyi állomány. Lásd: 2. diagram.

42. http://www.honvedelem.hu/cikk/59790

43. 1298/2017. (VI. 2.) Korm. határozat a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program megvalósításáról. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A17H1298.KOR&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT vö.: HM fejezet 2018 évi költségvetési javaslata: http://www.parlament.hu/irom40/15381/adatok/fejezetek/13.pdf

Beérkezett: 2017. október 25.

Szerzői jogi műveltség a magyar könyvtárosok körében

Egy 2014 októberében útnak indított nemzetközi felmérés keretében idehaza is kitöltettük azt a 22 kérdést tartalmazó online kérdőívet, amely a könyvtárakban és más kulturális intézményekben dolgozó szakemberek szerzői jogi előírásokkal kapcsolatos véleményét, tapasztalatait és ismereteinek mélységét vizsgálta. A felmérés alapjául szolgáló online kérdőívet Tania Todorova, Tereza Тrencheva (Könyvtár- és Információtudományi Állami Egyetem, Szófia) Serap Kurbanoğlu, Güleda Doğan (Hacettepe Egyetem, Ankara), Aleksandra Horvat (Zágrábi Egyetem, Zágráb) és Joumana Boustany (Descartes Egyetem, Párizs) állította össze. A kérdőívet Koltay Tibor fordította magyar nyelvre, a fordítást Amberg Eszter lektorálta. A kérdőív közzétételekor a KATALIST levelezőlistán biztattuk a hazai könyvtáros kollégákat a felmérésben való részvételre.

Bevezetés

Mielőtt a kérdőívre adott válaszok kiértékelésére térnénk, érdemes tisztáznunk, mit is vizsgáltunk. Ehhez mindenekelőtt a copyright literacy szókapcsolattal jelölt fogalom jelentését kell tisztáznunk. Fordíthatnánk szerzői jogi ismereteknek, de jól látható, hogy a szókapcsolatban megjelenik az írástudás vagy műveltség jelentés is, ezért a szerzői jogi írástudás, de főként a szerzői jogi műveltség szókapcsolatokkal jelölhetjük.
Tovább…

A biográfiai index műfajának megújítási kísérlete a Magyar Életrajzi Kalauzban

1. rész: Elméleti alapok és a rendszer kiépítése

1. Bevezetés

Több mint három évtizednyi kísérletem bőséges tárházának tapasztalatait próbálom meg összefoglalni a biográfiai index műfajának megújítása során elért eredmények tükrében. Természetesen elfogult vagyok a Magyar Életrajzi Kalauz elnevezésű nemzeti névkataszterrel szemben, de maximálisan törekszem a szakmai objektivitás szempontjainak érvényesítésére is.
Tovább…

E-learning és a könyvtárak címmel cikksorozatot indítunk útjára a Könyvtári Figyelő oldalain. Több szempontból is indokoltnak látjuk, hogy összefoglaljuk, amit az e-learninggel kapcsolatban fontosnak tartunk megemlíteni. A könyvtári szaksajtóban az elmúlt években viszonylag kevés közlemény jelent meg erről a témáról, ugyanakkor felélénkülni látszik az érdeklődés az elektronikus oktatás iránt. Az e-learninggel foglalkozó magyar nyelvű szakkönyvek száma is véges, többségük évekkel ezelőtt jelent meg, miközben a technológia az elmúlt években sokat változott, sőt az oktatási szemlélet és gyakorlat is átalakulóban van. Bizonytalanság érezhető a fogalmak használatában is: nem ugyanazt értjük e-learningen a különböző közegekben. Ezért sorozatunkban igyekszünk egyfajta értelmezést is adni a gyakran használt kifejezésekhez.

Véleményünk szerint növekszik az igény a távoktatás különféle formái iránt, tekintve hogy az erőforráshiány – ide értve az anyagi és az emberi erőforrást is – egyre inkább indokolja, hogy keressük azokat az oktatási és továbbképzési formákat, melyek kevésbé helyhez kötöttek, rugalmasan alkalmazhatók (mind a tanár, mind a diák szempontjából), és viszonylag alacsony költségvetéssel valósíthatók meg.

Az esélyegyenlőség szempontjából is érdemes vizsgálni a távoktatás adta lehetőségeket, hiszen ilyen formában azok is részt vehetnek a képzéseken, akiknek a távoli helyszínekre eljutás komoly gondot okoz, vagy akiknek valamilyen okból szükségük van arra, hogy saját időbeosztásuk szerint saját tempójukban tanulhassanak.

Célunk tehát az, hogy átfogó képet adjunk az elektronikus tanulásról/tanításról. Az általános fogalmakon túl bemutatjuk azokat az alapvető elméleti ismereteket, amelyek segítségével a könyvtárban dolgozó szakemberek megismerkedhetnek az elektronikus tanulással és a digitális tananyaggal és ezek optimális használatával.

A sorozatban terveink szerint az alábbi témákról írunk:

  • Az elektronikus tanulás, avagy gondolatok az e-learning világáról;
  • Miért e-learning? Az e-learning meghatározásai, elemei, előnyei, hátrányai, pszichológiája;
  • Elektronikus oktatási környezet – fogalmak, a tanuló és a tutor munkája; az oktatási környezet és a közösségi tanulás eszközei;
  • Elektronikus tananyag – fogalma, típusai; a hatékony tananyag jellemzői; tananyagfejlesztő rendszerek.

 Bánkeszi Katalin
a sorozat szerkesztője

Az elektronikus tanulás, avagy gondolatok az e-learning világáról

A sorozat első cikkének célja, hogy a könyvtárak és az e-learning közötti lehetséges kapcsolatot körbejárja, és választ adjon néhány felmerülő kérdésre.

Miért foglalkozunk az elektronikus oktatással?

A kormányzati stratégiai tervekben hangsúlyozottan jelenik meg az oktatás és az élethosszig tartó tanulás megújításának igénye, hiszen az egyes emberek szellemi és szakmai fejlődése egyértelműen katalizáló hatással van a társadalom és a gazdaság fejlődésére, a közösségi és társadalmi részvétel erősödésére.
Tovább…

A Magyar Királyi Honvédség létrejötte

Az önálló magyar haderő 1868-ban szerveződött meg, Ferenc József császár és király 1868. december 5-én szentesítette azokat a törvényeket, amelyek a Magyar Királyi Honvédség megalapításának jogi alapjait képezték, vagyis a véderőről szóló 1868. évi XL., a  honvédségről szóló XLI. és az önkéntes népfelkelésről szóló XLII. törvénycikkeket.1
Tovább…

Vértesy Miklós (1907-1991)

Eőzmények

Rendhagyó sorozatunk befejező részéhez érkezett. Amikor a Könyvtári Figyelőben másfél esztendővel ezelőtt Voit Krisztina (1940–2010), az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) Könyvtártudományi Tanszéke2 egykori vezetőjének, a Könyvtártudományi doktori program alapítójának hagyatékában fellelt, szakmánk meghatározó személyiségeivel – valószínűleg az 1980-as évek derekán3 – készült, eddig publikálatlan pályainterjúk szerkesztés utáni közlését4 elindítottuk, csak remélni tudtuk (az azóta folyamatosan érkező visszajelzések alapján már bebizonyosodott) széles körű szakmai érdeklődést.
Tovább…

Nemzetközi körkép a webarchiválás gyakorlatáról

Bevezetés

A webarchiválás olyan dinamikusan fejlődő terület, mely számos vonatkozásban már a korábbiakban is felbukkant a Könyvtári Figyelő hasábjain, különösen a nemzetközi szakirodalom szemlézése kapcsán. (Például 2014-ben Hegyközi Ilona tekintette át a webarchiválással kapcsolatos nemzetközi trendeket.) Úgy éreztük, eljött az ideje egy újabb összegzésnek. Ennek különös hangsúlyt ad, hogy számos korábbi kezdeményezést követően, idén tavasztól megteremtődtek az alapjai az OSZK fejlesztési projektjén belül egy olyan kísérleti projekt elindításának, melyben felmérjük a webarchiváláshoz szükséges hardver és szoftver igényeket, valamint szakmai ismereteket. A fő cél, hogy jól megalapozott módon integrálni tudjuk e területet hosszú távon is az OSZK szolgáltatási tevékenységei közé.

Az OSZK Elektronikus Könyvtári Szolgáltatások Osztályán létrehoztunk egy Magyar Internet Archívum honlapot (http://mekosztaly.oszk.hu/mia), melyen tanulmányozhatók a webarchiválás különféle módszerei, alapfogalmai, meg a nemzetközi szakirodalom. Továbbá a projekttel kapcsolatos aktuális információkkal is szolgálunk és fel lehet iratkozni a webarchiválás szakmai kérdéseit tárgyaló levelezőlistára is.

Ennek a cikknek nem az a célja tehát, hogy a webarchiválási tevékenységek szakmai alapjait járja körül (amelyre a honlapot böngészve nyílik lehetőség), hanem, hogy áttekintést adjunk a webarchiválási szolgáltatásokat megalapozó nemzetközi jó gyakorlatokból.

Az Európai Unión belül már csak igen kevés tagállam maradt, amelyek még nem léptek ebbe az irányba. Az európai példák mellett a kísérleti projekt előkészítése közben érdemes volt felmérnünk a teljes összkép kedvéért néhány Európán kívüli ország szakmai gyakorlatát is. A következőkben rövid ízelítőt nyújtunk a 2017 tavaszán elvégzett szakirodalmi elemzés eredményeiből. Áttekintjük a webarchiválás néhány kiemelt nemzeti modelljét, amelyekből tanulságokat meríthetünk az itthoni gyakorlat kialakítása kapcsán.

Ki kell emelnünk a webarchiválás kapcsán a legtöbb általunk is használt szoftver fejlesztésében vezérszerepet játszó, s módszertani iránytűként is működő amerikai Internet Archive tevékenységét.  Sokszínű együttműködést folytatnak az egyes nemzeti keretrendszerek képviselőivel.  Az egyes nemzeti modellek tulajdonképpen arra válaszul jöttek létre, hogy a web fejlődése egyetlen szervezet számára már követhetetlenné vált archiválási szemszögből. A nemzeti szereplők, illetve az Internet Archive egymást kiegészítő tevékenységei adják meg a webarchiválási szolgáltatások teljességét. A nemzeti webarchiválási tevékenységeket pedig az IIPC nemzetközi konzorcium (International Internet Preservation Consortium, http://netpreserve.org) fogja közös keretbe. Hamarosan az OSZK is tagja lesz ennek a konzorciumnak. Ennek révén hatékony tudásmegosztási, kompetencia fejlesztési és szakmai együttműködési csatornák válnak elérhetővé számunkra is.

Elöljáróban az egyes nemzeti modellek rövid ismertetése előtt érdemes leszögezni, hogy a nemzeti könyvtáraknak szinte minden vizsgált esetben központi szerepköre van a webarchiválási szolgáltatások szervezésében. E tevékenységek szervezeti keretei azonban rendkívül változatosak. A siker biztos garanciája a tartalomszolgáltatók és közgyűjtemények közötti széleskörű összefogás. A webarchiválás közös ügy, nem egyetlen intézmény felelősségi körébe tartozó szolgáltatási feladat. Az adott ország közigazgatási szerkezete, a közművelődési intézményi struktúra jellege alapvetően meghatározza a webarchiválási tevékenység szervezeti kereteit. Másrészt érdemes utalnunk arra is, hogy a webtechnológia robbanásszerű folyamatos fejlődésével egyre nagyobb kihívást jelent a különféle webes tartalomszolgáltatások archiválhatóságának biztosítása mind a tartalomszolgáltatók, mind az archiváló intézmények részére. A fejlődési trendeket figyelve megjelent egy olyan irány, hogy a tartalmakat egyre nehezebben begyűjteni képes aratórobotok helyett a böngészőprogra­mok működését imitáló, a böngészőmotoron alapuló új szoftverek jelennek meg, ahol már a felhasználó képernyőjén látható tartalom rögzítése válik céllá. Ez részleges paradigmaváltást is hozhat a jövőben a webarchiválás területén, alapvetően átalakítva a továbbiakban ismertetett nemzeti modellek gyakorlati kereteit.

PANDORA: Az ausztrál webarchiválás modellje

Általános keretek, gyűjtűkör

Az Ausztrál Nemzeti Könyvtár 1996-tól végez web­archiválási tevékenységet a PANDORA: Ausztrál Web­archívum keretei között (részletes összefoglaló a gyűjtőköri alapelvekről: http://pandora.nla.gov.au/selectionguidelines.html).

A webarchiválás keretei Ausztráliában némiképp sajátosan alakultak ki. A tartalmak válogatott archiválása nem egyetlen szervezet, hanem egy intézményi konzorcium keretei között zajlik. Ennek tagjai az egyes tagállamok állami könyvtárai, illetve számos tudományos könyvtár és archívum (ideértve az Ausztrál Háborús Archívumot, továbbá a filmarchívumot is).  Egy nemzeti osztott rendszerbe tölti be mindegyik intézmény a saját szelektív módon learatott tartalmait. Az aratások gyűjtőköre a helyi igények szerint intézményi szinten kerül szabályozásra. Az egységes webarchiválási szabványkörnyezet kialakítása, a rendszer infrastruktúrájának működtetése, az együttműködési keretek kialakítása nemzeti könyvtári hatáskör.

A szelektív archiválási tevékenységek mellett 2005-től kezdve a teljes ausztrál domain learatására is sor kerül. Ezt a tevékenységet az Ausztrál Nemzeti Könyvtár megbízásából az Internet Archive végzi el.

A szelektív begyűjtés módszerei

A  konzorcium a szelektív mentésekre összpontosít. Ennek keretei között inkább a tartalom begyűjtésének minőségére, a megfelelő tartalmi mélységű aratás biztosítására fókuszálnak a mennyiségi paraméterek helyett. A hivatalos kormányzati dokumentumok tagállamonként kerülnek learatásra, illetve beszolgáltatásra. Ezt az anyagot egészíti ki az ausztrál élet teljességéről számot adó szelektív aratások köre (konferenciák, oktatási anyagok, zenei élet webhelyei, vallási oldalak, a napilapok webhelyeinek egyedi webes tartalmai stb.).  A kiadókkal történő egyeztetés során törekedni kell arra, hogy a már kereskedelmileg nem értékes szolgáltatásokhoz kapcsolódó weboldalak teljes köre szabadon elérhető legyen a nagyközönség számára. Ugyancsak egyeztetések szükségesek a keresőmotorokkal nem learatható tartalmak begyűjtéséhez is. Az egyes webhelyeket leíró adatokat igyekeznek feldolgozni s beilleszteni az Ausztrál Nemzeti Bibliográfiába.

Összegzés

Összefoglalásként elmondható, hogy a webarchiválás keretét adó konzorciumi szervezeti forma, bár némiképp a később tárgyalandó britre emlékeztet, mégis egyedi jelenség. A British Library jóval erősebb koordináló szakmai szerepet tölt be, mint az Ausztrál Nemzeti Könyvtár. A brit nemzeti intézmény a konkrét webaratási tevékenységekből is jobban kiveszi a részét, különösen, hogy a teljes nemzeti webtér aratást az Internet Archive látja el az ausztrálok részére. A gyűjtőköri alapelvek világosan lehatároltak, egységes egészként kezelik a teljes gyűjtőköri tevékenységet, melynek szerves részeként jelenik meg a webarchiválás.

Webarchiválás Nagy-Britanniában

Általános keretek, gyűjtőkör

Nagy-Britanniában a szelektív webarchiválás (http://webarchive.org.uk) 2004-ban indult el a British Library gondozásában, tematikus gyűjtemények létrehozásával. A teljes .uk webteret 2013-tól kezdték el aratni, összhangban az akkor megjelent új kötelespéldány szabályozással.  A webaratási tevékenység a következő intézmények egyenrangú együttműködésével zajlik: the National Library of Scotland, the National Library of Wales, Cambridge University Library, the Bodleian Library in Oxford, the Library of Trinity College Dublin. A webarchívumhoz csak az említett intézmények fizikai tereiben lehet zárt dedikált hálózaton keresztül hozzáférni a szerzői jogi rendelkezésekkel összhangban. Az intézmények összeállítanak egy szűkített mintát is, melyet nyilvánosan elérhetővé tesznek. Az egyes intézmények a törvényi keretek figyelembevételével saját maguk alakítják a webarchiválás gyűjtőkörét. Az általános szempontok az alábbiak: tudományos jelentőség, innovatív webtechnológiai megoldások bemutatása, a brit élet minél teljesebb körű bemutatása szociális, kulturális, politikai, vallási, tudományos és gazdasági szemszögből. Különleges méltánylást igénylő esetekben kérvényezni lehet egy adott webhely anyagainak teljes törlését is a webarchívumból.

Irányelvek

Az archívum weboldalán javaslatokat lehet megfogalmazni a szolgáltatásba bevonni kívánt webhelyekről. A dinamikus tartalmak, a csak belső keresőmotor által elérhető tartalmak (linkek nélkül), illetve a Javascript menüszerkezetek némelyike kimarad az aratásból. Így is egy hónap átlagában 28 TB adatmennyiség kerül learatásra a Web Curator szoftver segítségével. Audio és videoanyagok (pl. Youtube, flash video) nem esnek bele a webarchiválási projekt hatókörébe. Az egyszerűen learatható hangfájlok viszont rögzítésre kerülnek. A könyvtár technikai ajánlásokat is megfogalmaz a weblap üzemeltetők számára az aratás megkönnyítése végett. A .uk domain hatókörébe eső weblapokat általános szabály szerint félévente aratják le, de a fontos weblapok aratására egyéni mérlegelés szerint ennél sűrűbben is sor kerülhet. Nem gyűjtik be azokat a tartalmakat, amelyek jelszóval védettek, illetve azokat a tartalomelemeket sem, amelyeket a webhely robots.txt fájlja kizár a megtekintésből.

Összegzés

Nagy-Britanniában igen jól szervezett webarchiválási tevékenység zajlik, számos közgyűjteményi résztvevővel, illetve a tartalomszolgáltatók bevonásával. Az egységes alapelvek szerint hatékonyan működő regionális szervezetrendszert hatékonyan egészíti ki a British Library országos koordinációs tevékenysége. Vezető szerepet játszanak a szakmai területet érintő szoftveres fejlesztések előmozdításában is.

Netarkivet.dk – dán netarchívum

Általános keretek

Dániában a koppenhágai székhelyű Dán Királyi (Nemzeti) Könyvtár, illetve az Aarhusban található nemzeti könyvtári rangú Állami könyvtár partnerségén alapul a webarchiválás modellje*. Az internet archiválást érintő gyűjtőköri és szervezeti keretek a két könyvtár együttműködésével külön szabályzatban kerültek rögzítésre: http://netarkivet.dk/wp-content/uploads/2015/10/Politik_for_indsamling_af_materiale_til_Netarkivet.pdf

Irányelvek

A szabályozás irányelvei háromévente áttekintésre kerülnek a megadott, később részletezett törvényi kereteken belül. Maga a konkrét webarchiválási tevékenység az  aarhusi intézményre összpontosul.

A webarchiválással foglalkozó munkacsoportban mindkét intézmény képviselteti magát gyakorlati szakemberekkel (IT és könyvtári oldal egyaránt). A munkacsoport a két főigazgató alárendeltségébe tartozik, mindkét intézményben külön digitális kurátorok foglalkoznak a begyűjtött, illetve begyűjtésre kijelölt anyaggal, állománnyal.

A Kulturális Minisztérium a nagy médiavállalatok és kutatási szakemberek bevonásával működtet egy tanácsadói munkacsoportot az audiovizuális (nem szövegalapú) tartalmak archiválására.  Ez a tevékenység tehát a netarkivet keretein belül, de eltérő szabályrendszerben, külön ajánlások alapján történik a privát szereplők aktív részvételével. A képi, illetve hangzóanyagok learatásához a szokásostól eltérő szoftverkörnyezet is igénybe vehető (pl. ftp protokoll használata médiatartalmak aratására a műsorszolgáltató webhelyéről).

Törvényi rendelkezések a begyűjtésre vonatkozóan

A gyűjtőköri szabályozás törvényi úton került rögzítésre (http://pligtaflevering.dk/loven/index.htm 3. fejezet 8–12. paragrafusok), ebbe épülnek be a webarchiválásra vonatkozó kitételek is. A törvény hatálya kiterjed az összes elektronikus kommunikációs hálózaton nyilvánosan elérhető dán tartalomra. Nem tartoznak tehát a törvény hatálya alá az intraneten, zárt hálózatokon elérhető tartalmak. Az adott tartalomnak mindig a nyilvánosság felé szántnak kell lennie. Egy olyan szolgáltatás például, ahová bárki regisztrálhat nyilvánosan, a törvény hatálya alá esik, a meghívással működő vagy teljesen zárt regisztrációhoz kötődő tartalmak viszont nem.

A „dán” fogalmának meghatározása a következők szerint történik: 1. Dániában bejegyzett domainekhez kötődő tartalmak (tehát nemcsak a .dk, hanem az összes dán regisztrátor által bejegyzett domainekhez kötődő tartalom). 2. A nem dán bejegyzésű domainek közül azokra terjed ki, melyeknek dániai célközönsége van. 3.  A Kulturális Minisztérium egyedileg is kijelölhet a webarchiválás keretébe tartozó tartalmakat (8. paragrafus).

A Dániában regisztrált domain név tulajdonosának törvény által megszabott kötelezettsége az archiválhatóság követelményeinek megteremtése. Amennyiben nem Dániában regisztrált domainről van szó, akkor a tartalmat publikáló személynek, szervezetnek kötelessége a tartalmat archiválhatóvá tenni, archiválható formátumot előállítani (például a másolásvédetten szolgáltatott anyagok rendelkezésre bocsátásával). Az eredeti szöveg az „archiválható kiadás” kifejezést használja (9. paragrafus).

Amennyiben szükséges, rendelkezésre kell bocsátani a tartalom archiválásához elengedhetetlen  hozzáférési jogosultságokat, felhasználóneveket, jelszavakat az archiválást végző intézmény részére (ilyenek lehetnek pl. a személyre szabott tartalom eléréséhez szükséges felhasználónevek, jelszavak). Az adott intézmény köteles ezeket az adatokat bizalmasan kezelni, nem adhat hozzáférést azokhoz külső személyek számára (10. paragrafus).

A dániai illetőségű domain név regisztrátoroknak az általuk regisztrált domain nevek adatait, illetve a domain nevek tulajdonosaira vonatkozó információkat elektronikus formában el kell küldeni a webarchiválásért felelős intézmény számára (11. paragrafus). Így könnyedén ellenőrizhető a begyűjtendő tartalmak köre.

A beküldés gyakoriságának mértéke nincs törvényileg rögzítve. A gyakorlatban háromféle aratási stratégiát alakítottak ki, melyeket az adott honlapok jellegéhez igazítanak. A legfontosabb hírértékű, tudományos értékkel bíró tartalmakat akár naponta aratják (80 honlap szerepel ebben a körben). Az általános gyakorlat az évi négy aratás elvégzése valamennyi, a törvény hatálya alá tartozó honlapról (cross-cutting harvest). Adott aktuális témakörökhöz kapcsolódó szelektív begyűjtést is folytatnak. Kiválasztanak évente három eseményt, s begyűjtik a releváns weboldalak tartalmait külön az eseményekhez rendezve (forrás: http://netarkivet.dk/til-webstedejere/pligtaflevering/).

Fontos kitétel az aratás folyamata kapcsán, hogy minden webhelyről teljes aratás történik. A robotok nem respektálják a tartalomszolgáltató által robots.txt fájlban rögzített korlátozásokat, hanem mindent learatnak! Az utolsó paragrafus pedig azt rögzíti, hogy a webarchiválási kötelezettség teljesítésével (esetleges járulékos tartalom előállításával) kapcsolatban felmerülő költségeket a tevékenységet végző intézménynek kell fedeznie (12. paragrafus). (A fent említett tevékenységek általában a statikusan aratható tartalom előállításának plusz kötelezettségét foglalják magukban a beszolgáltató által a webaratást végző intézmény számára.)

Hozzáférés

A szerzői jogi és a személyes adatokat védő rendelkezések figyelembevételével adhat hozzáférést a két dán nemzeti könyvtár a learatott tartalom egyes szeleteihez a kérelmezők számára. Általában kutatási, oktatási céllal kérvényezett igényeket elégítenek ki.

Összegzés

Dániában széles társadalmi egyeztetés előzte meg a kötelespéldány törvény vonatkozó rendelkezéseinek megalkotását, mely igen kemény kitételeket tartalmaz. Ennek révén viszont a webarchiválási tevékenység hatékonyan ellátható, a technikai feltételek biztosítását a domain név tulajdonosára, illetve a tartalom előállítójára hárítva át! A könyvtárak a webarchiválás tevékenységi kereteit a tartalomszolgáltatókkal aktív partnerségben dolgozták ki, s a rendszeres felülvizsgálat is az érdekeltek párbeszédével zajlik. Így elérhető a szigorú törvényi rendelkezések betartatása is az érdekeltekkel.

Webarchiválás Csehországban

Törvényi háttér

A kötelespéldány rendelkezések hazánkhoz hasonlóan Csehországban sem terjednek ki a webarchiválással kapcsolatos tevékenységekre. A webarchiválás feladatát nemzetközi példák alapján a nemzeti könyvtárra bízva modellezik kísérleti projekt keretében, ami 2001-ben indult el (http://www.webarchiv.cz). A cseh webarchiválási projekt alakulását az OSZK különféle szintjein már nagyon régóta figyelemmel kísérték korábban is az itthoni webarchiválási tevékenységek megalapozása érdekében.

Szolgáltatási keretek

A cseh webtérre és a cseh vonatkozású tartalmakra irányuló teljes domain aratásokat a .cz domainre koncentrálva a CZ. NIIC céggel való együttműködés keretében végzik. Ennek révén jelenleg mintegy 1 200 000 domain tartalmát aratják le (http://www.webarchiv.cz/en/comprehensive-harvests  és https://www.slideshare.net/webarchivCZ/esk-webov-archiv-68200875), illetve különféle eseményekhez, tematikákhoz  kapcsolódó tematikus, szelektív aratásokat is végeznek (például: http://www.webarchiv.cz/en/topic-collections). A webarchiválási projekt még további kiteljesedéséhez szükség lenne a finanszírozási feltételek rendezésére és a kötelespéldány rendelkezések felülvizsgálatára is. Jogi feltételek akadályozzák a kiválasztott tartalmaknak a Cseh Nemzeti Bibliográfiához történő hozzáadását is. Nagy kihívást jelent a számukra, hogy a robots.txt fájlok tartalmának figyelmen kívül hagyásával rengeteg feleslegesnek bizonyuló adatmennyiség is learatásra kerül. A Cseh Nemzeti Könyvtár 5143 különféle tartalomszolgáltató partnerrel írt már alá megállapodást a webarchiválás biztosításáról.  A széleskörű együttműködés biztosítása tehát itt is alapfeltétele a webarchiválási tevékenységek kiteljesedésének. A cseh webarchiválási projektről számos Slideshare prezentáció is rendelkezésre áll az alábbi címen: https://www.slideshare.net/webarchivCZ.

Hozzáférés

A jogtulajdonosokkal történt megállapodások alapján egy szűk adatkészlet elérhető nyilvánosan online (http://www.webarchiv.cz/en/browse), az egyéb szeletek csupán a nemzeti könyvtár épületében, zárt hálózaton. A szerzői jogi törvény az európai szerzői jogi rendelkezésekkel összhangban jelenleg kifejezetten tiltja a szerzői jog által védett learatott anyagok nyilvános szolgáltatását.

Webarchiválás Szlovákiában

Alapvető információk

Szlovákiában a pozsonyi székhelyű nemzeti könyvtári ranggal is bíró Egyetemi Könyvtár koordinálásával zajlik a webarchiválási tevékenység (http://www.webdepozit.sk). Az első tesztek még 2006-ra nyúlnak vissza, üzemszerűen pedig 2015-től archiválják a web szlovák szeletét.  A webarchiválással három főállású munkatárs foglalkozik, de további három vezető beosztású munkatárs hatáskörét is érinti e terület.  A szerver, illetve a technikai infrastruktúra terméktámogatását kiszervezték piaci alapon egy külső partnercég számára. A szolgáltatás megfelelő jogi kereteit is sikerül megteremteni, különös tekintettel a kötelespéldány szabályozásra. A Szlovák Kulturális Minisztérium beterjesztette a kormány elé az új kötelespéldány rendelet tervezetet, benne a webarchiválásra vonatkozó kitételekkel, ami jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, s még az idén tervezik az elfogadását. Szorosan együttműködnek a cseh partnerekkel, havi szintű személyes szakmai konzultáció zajlik a szakemberek között. Széleskörű együttműködési hálózat kialakítására törekszenek a tudományos és közkönyvtárakkal, valamint a tartalomszolgáltatókkal is.

Gyűjtőkör, szolgáltatási keretek

Tematikus, eseményalapú és általános  .sk domainre kiterjedő aratásokat egyaránt végeznek.  A gyűjtőköri szabályozást évente felülvizsgálják. A nemzeti domain adiminisztrátor cégtől megkapják évente az aktuálisan bejegyzett .sk domainek listáját.  Ezt saját maguk egészítik ki a nem. sk domain alatt lévő webhelyekkel. A 352 ezer bejegyzett szlovák domainből 279 ezret sikerült a 2017 februárjában lezajlott második általános aratás során begyűjteni. A robots.txt előírásait betartják, csupán az adott honlap tulajdonosával történt megállapodást követően hagyják azt figyelmen kívül. A szelektív archiválás keretében 550 intézményt kerestek meg együttműködést kérve, ezek közül idáig 111 intézménnyel sikerült szerződést kötni. A brit példához hasonlóan, a projekt honlapján itt is bárki javasolhat weblapokat archiválásra a megfelelő űrlap segítségével.  A webarchívum egyes szeletei a pozsonyi intézményben dedikált munkaállomásokon érhetők el. A nyilvános hozzáférés a tartalom jogtulajdonosának hozzájárulásával biztosítható. A learatott honlapokról, részben automatizált módon, begyűjtik a metaadatokat s MARC 21 formátumban tárolják, valamint hozzáférhetővé teszik a nyilvános szolgáltatási felületükön. Így, ha a teljes tartalom nem is érhető el, de képet lehet kapni a begyűjtött honlapok jellemzőiről.  A metaadatok tárolását, visszakeresést, publikálását saját fejlesztésű keretprogram segíti. Különös jelentőségű a szlovák projekt számunkra azért is, mert a szlovákiai magyar webes tartalmak is a gyűjtőkörbe tartoznak. A HÍD-MOST párt honlapja például elérhető nyilvános szolgáltatás keretei között is.

Összegzés

A fiatal, ám dinamikusan fejlődő szlovák projekt infrastrukturális hátterét és szervezettségét tekintve is feltétlen figyelemre méltó. Igyekszünk átvenni szakmai tapasztalataikat a magyar szolgáltatás kialakítása kapcsán, illetve megteremteni az együttműködési lehetőségeket is.

Webarchiválás Szlovéniában

Alapvető információk, gyűjtőkör

Az összefoglaló Alenka Kavčič-Čoličnak a Szlovén Nemzeti és Egyetemi könyvtár webarchiválásért felelős vezetőjének az IFLA 2017-es konferenciáján Wrocławban elhangzott előadásán alapul.

Szlovéniában a nemzeti és egyetemi könyvtár a fővárosban Ljubljanában végez webarchiválási feladatokat. 2005-ben kezdtek el a témával foglalkozni, tehát már több mint tíz éves tapasztalatokkal rendelkeznek a szelektív webarchiválás terén. A webarchiválásra is kiterjedő új digitális kötelespéldány törvény 2006-ban született meg. 2007 tavaszától vált az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár az IIPC tagjává. A teljes szlovén webtér (.si domain) aratását a megfelelő jogi és műszaki háttér megteremtését követően pedig 2014–2015-ben kezdték el. 2016-ban 1375 webhelyet, illetve 2897 weboldalt arattak le ennek keretében 4.2 TB terjedelemben. Idén 117 ezer URL-t tartalmazó lista aratását tervezik, amely tartalmazza például az összes államigazgatási aldomain nevet is pl. .gov.si.  A teljes gyűjtés általános kritériumai a következők: szlovén szerző, szlovén nyelvű honlap, Szlovéniában bejegyzett honlap, illetve Szlovéniában publikált honlap. A szelektív gyűjtések specifikus kritériumainál az adott tartalom lehet önállóan publikált vagy nagyobb egység része, emellett kulturális, tudományos, illetve szellemi értékkel kell rendelkeznie. Ez a specifikus kritériumrendszer az általános aratásnál is részben érvényesül, erre hivatkozva zárják ki pl. az erotikus honlapok archiválását.

Szervezeti, szolgáltatási keretek

Összesen két főfoglalkozású munkatárs foglalkozik a webarchiválási feladatokkal. Ehhez képest különösen szép a tematikus gyűjteményeik magas száma, pl. az államigazgatási, gazdasági, egészségügyi, kulturális honlapok rendszeres aratása, az általános webarchiválás megszervezése. A Web Curator Tool keretrendszer mellé saját kiegészítőt fejlesztettek, amivel a twitteren megjelenő szlovén vonatkozású tartalmak egyes szeleteit is próbálják begyűjteni. A szelektív archiválás keretében 105 967 domaint archiválnak 25,2 TB terjedelemben. Az archívum a http://arhiv.nuk.uni-lj.si/ címen érhető el.

Webarchiválás Észtországban

Alapvető információk, gyűjtőkör

Az észt Nemzeti Könyvtár webarchiválási projektjének (http://veebiarhiiv.digar.ee/) alapvető célkitűzése az észt kulturális örökség szempontjából fontos webes tartalmak archiválása (http://www.nlib.ee/index.php?id=21581). A nemzeti könyvtárról szóló törvény nevesíti kötelezettségként a nemzeti könyvtár számára a webarchiválási feladatokat (gyűjtés, feldolgozás, szolgáltatás). A gyűjtőkör alapelemei a következők: észt nyelven megjelenő weblapok, Észtországban publikált weblapok, Észtországra vonatkozó információkat tartalmazó weblapok. A webarchiválás szabályozását a kötelespéldány törvény rendelkezései közé is beillesztették. A weben megjelenő publikációk is kötelespéldánynak minősülnek, melyeket le kell aratni és nyilvánosan közzé kell tenni. A tartalom tulajdonosának azonban lehetősége van intézkedni arról, hogy a tartalom csak zárt hálózatban a Nemzeti Könyvtár épületében legyen elérhető tekintettel a szerzői jogokra. 2017. január 1-jétől ez már alapértelmezetten így van, az archívum a kijelölt intézményekből érhető csupán el.  A teljes törvény elérhető angolul is: https://www.riigiteataja.ee/en/eli/514092016001/consolide.

Szolgáltatási keretek

A pdf alapú kiadványok begyűjtése 2006-ban, a webaratás 2008-ban kezdődött el. Az archívum 2013 óta érhető el a felhasználók számára. 2010-től 2015-ig 56 millió URL-ről arattak le adatot mintegy 4,2 TB mennyiségben. A webarchiválást szelektív aratásokkal kezdték el, ám mivel a releváns tartalomnak csak kis mennyiségét tudták így begyűjteni, 2015–16-ban lebonyolították az észt.ee domain első webes aratását. Egy adott webhelyről maximum 300 MB adatot arattak le, hogy kezelni tudják az aratási folyamatot. Összesen 4 TB tömörítetlen adatot arattak le ily módon. Az új kötelespéldány törvény szerint amennyiben a könyvtár nem tudja learatni a gyűjtőkörbe eső tartalmat, akkor a tartalom tulajdonosa kötelezett arra, hogy eljuttassa azt a Nemzeti Könyvtár számára. A beszolgáltatás költségeit a tartalom tulajdonosának kell állnia! Öt könyvtárat jelöltek ki országosan a kötelespéldányok elérésére az adott intézményeken belül (beleértve a webarchívumot is, zárt dedikált hálózaton).

Szervezeti keretek

Az Észt Nemzeti Könyvtárban három főállású munkatárs foglalkozik webarchiválási feladatokkal, ketten az archiválásért felelős szakemberek, illetve az alkalmazások kezeléséért felelős adminisztrátor. Az ő munkájukat egy olyan munkacsoport segíti, mely tíz kutatási és kulturális örökség kezelésével foglalkozó intézmény 24 munkatársát tömöríti. A munkacsoport tanácsokat ad a learatandó anyag kiválasztására, hozzáférhetővé tételére az aratás számára, emellett képviseli a kutatói szféra webarchiváláshoz kötődő érdekeit is. 2011-ben stratégiai dokumentumban fogalmazta meg a munkacsoport a webarchiválásra vonatkozó gyűjtőköri alapelveket. 2012-től az Észt Nemzeti Könyvtár tagjává vált az IIPC-nek is.

Összegzés

Az észt kötelespéldány szabályozás megítélésünk szerint európai szinten is példaértékűen sikerült. Az Észt Nemzeti Könyvtár megfelelő szervezeti kereteket és erőforrásokat is képes garantálni a webarchiválási tevékenység biztosításához, miközben kialakítottak olyan közgyűjteményeket is magukban foglaló szélesebb körű együttműködési hálózatot is, ami a tartalmak begyűjtésének hatékonyságát növeli meg.

Webarchiválás Hollandiában

A holland webarchiválási modell számos különleges tulajdonsággal bír. Ezekről első kézből értesülhettünk az OSZK-ba látogató magyar származású Kees Teszelszkytől*, aki a Holland Nemzeti Könyvtár webarchiválással foglalkozó csapatának tagja.  Kifejtette nekünk, hogy Hollandiában történeti okokból nem alakult ki a hagyományos papíralapú dokumentumokra sem a kötelespéldány rendszer, a kiadók önként juttatják el kiadványaikat a Holland Nemzeti Könyvtár részére. Ebből kifolyólag nincs webes kötelespéldány szabályozás sem. Ennek hiányában viszont kifejezetten tiltott törvényileg az általános célú aratás a holland domainről. A Holland Nemzeti Könyvtár csak egy a sok közgyűjtemény közül, amelyek szelektív webaratást végeznek, bár egyfajta koordinációs funkciót tölt be a gyűjtőkörök egyeztetésénél, illetve szoftverfejlesztési együttműködésekben is részt vesz nemzetközi partnerekkel. A holland domain volt az egyik első, amely kialakult Európában, s ma is nagyon jelentős tartalmi gazdagsággal bír. Igyekeznek különféle eseményekhez, témakörökhöz kötődő aratással minél több szeletét begyűjteni ennek a webes térnek.  Sok év helyben járás után e terület most kiemelt figyelmet élvez a digitális könyvtári fejlesztések között, ami pozitív fejleményeket sejtet a jövőre nézve.

Webarchiválás Ausztriában

Ausztriában a webarchiválási tevékenységet az Osztrák Nemzeti Könyvtár Digitális Könyvtári Osztálya szervezi. A tevékenység kereteit a médiatörvény szabályozza (https://www.ris.bka.gv.at/Dokument.wxe?Abfrage=Erv&Dokumentnummer=ERV_1981_314 ). A jogszabály évente négy általános aratást engedélyez a szelektív, illetve eseményalapú aratások mellett. A gyűjtőkör az osztrák webteret, illetve az ausztriai vonatkozású tartalmakat foglalja magában. Az osztrák webtér kiterjed a .at fő domain mellett az újonnan bejegyzett .wien és .tyrol új domain névtartományokra is. Mintegy 1,3 millió webhelyre terjed ki e webtér jelenleg, az osztrák webarchívum pedig mintegy 1,7 millió webhelyről őriz adatokat, a tárolt tartalom mennyisége mintegy 100 TB terjedelmű. A begyűjtött tartalom az Osztrák Nemzeti Könyvtárban két dedikált terminálon tekinthető meg, illetve négy másik intézményben is lehetőség van a tartalmak elérésére zárt dedikált hálózatban. Nyilvánosan kereshető a webarchívumban lévő webhelyek listája saját fejlesztésű keresőfelület révén (https://webarchiv.onb.ac.at). Ezen a felületen új tartalmat is lehet ajánlani archiválás céljából. A találati halmazt el lehet menteni, majd a könyvtárba betérve megtekinteni az adott webhelyeket. Sajnos a törvényi kereteket a technikai feltételek, illetve a munkaerő hiánya miatt nem tudják teljeskörűen kihasználni. A Nemzeti Könyvtárban két főállású munkatárs foglalkozik webarchiválási feladatokkal, ketten félállásban segítik a munkájukat. A tárhelynek meglehetősen szűkében vannak. Az általános aratás kapcsán szigorú méretkorlátokat kell alkalmazniuk az egyes webhelyekre vonatkozóan. Egy általános aratás során nem gyűjthetnek be 6TB-nál nagyobb adatmennyiséget, kétévente kerül sor erre 2009 óta, melynek időtartama mintegy fél évet vesz igénybe. A szelektív webaratással  2008 óta évente mintegy 2 TB adat begyűjtésére van mód. Széleskörűen, számos kategóriában gyűjtenek webhelyeket, emellett pedig például a legutóbbi választások kapcsán is eseményalapú gyűjtést is folytattak. A Dán Nemzeti Könyvtár által fejlesztett Netarchive Suite programcsomagot használják, melyet könnyít az a tény, hogy a webaratáshoz nem kell engedélyt kérniük, s a robots.txt szabályait sem kell figyelembe venniük. Így Dániához hasonlóan itt sincs szükség az engedélykérés adminisztrálására. Az osztrák webarchívum is tagja az IIPC-nek, a nemzetközi együttműködésben való aktív részvétel lényegesen megkönnyítette a webarchiválási tevékenység technikai, illetve szakmai megalapozását is.

Konklúzió

A nemzetközi körképet áttekintve megállapíthatjuk, hogy a jogi, szabályozási kereteket, illetve a webarchiválási tevékenységek szervezeti kereteit tekintve rendkívül vegyes az összkép. Az adott ország állami berendezkedése, a szakmai attitűdök, a pénzügyi háttér, az együttműködés kultúrájának erőssége erősen befolyásolja a webarchiválási feladatok szervezését.  Kritikus elemet jelent a megfelelő jogi szabályozási keretek megléte. A kötelespéldány szabályozásba itthon is bele kellene foglalni a webarchiválási tevékenységet. Az észt mintából sokat lehetne meríteni e téren. Pozitívumot jelent a jövőre nézve, hogy a magyar kísérleti projekt szakmai kereteinek kialakításakor számos jó példát lehet találni a szomszédságból is. A 2017. évi IFLA konferencián külön szekcióülés foglalkozott a webarchiválás aktuális kihívásaival. Reményeink szerint ez a rövid összefoglaló ráirányítja a figyelmet a webarchiválás nemzetközi dimenziójára, s elősegíti, hogy a külhoni tapasztalatok jelentős szeletét az itthoni körülmények között is sikerrel hasznosíthassuk.

LIBER Journèes – LIBER napok könyvtárvezetőknek

A világban több szakmai szervezet is aktívan működik, igyekszik a könyvtárak és könyvtárosok érdekeit képviselni, a könyvtáros szakmán belüli változásokat, trendeket bemutatni és választ adni a jövő kihívásaira. A LIBER (Ligue des Bibliothèques Européennes de Recherche)1 az Európai Tanács támogatásával 1971-ben alakult azzal a céllal, hogy hangot adjon az egyetemi, a nemzeti és a kutató szakkönyvtárak tevékenységének és feladatainak a nemzetközi könyvtáros színtéren.
Tovább…

A European RDA Interest Group (EURIG) az RDA-val kapcsolatos közös európai szakmai érdekek érvényesítésére jött létre. A jelenlegi és jövőbeli felhasználók együttműködésének és tapasztalatcseréjének fórumaként az új angol-amerikai katalogizálási szabályzat európai elterjedését kívánja előmozdítani szoros együttműködésben az RDA fejlesztőivel.1 A szervezet éves találkozójának ez évben Firenze adott helyszínt. Az előadásokból hamar kiderült, hogy a szabályzat történetében újabb jelentős mérföldkőhöz jutottunk, és ez nagyban érintheti az RDA implementálására vonatkozó aktuális törekvéseket.
Tovább…

KARVALICS László, Z.
Informatorium : szó-kalauz a kortárs információs kultúrához / Z. Karvalics László. – Budapest : Tinta Kvk., 2017. 532, [1] p.
ISBN 978-963-409-089-2

 

Az elmélet és gyakorlat viszonyának kapcsán már itthon is olvashattunk arról, amit a nemzetközi trendek is mutatnak, nevezetesen hogy a könyvtár- és információtudományi szakirodalom egyre kisebb részét képviselik a gyakorló könyvtárosok által írt cikkek, ráadásul a tudományos és a gyakorlati írások témáinak sokszor kevés köze van egymáshoz. Éppen ezért a kutatóknak meg kell érteniük, milyen fontos a gyakorlati kérdésekkel is foglalkozni. A másik oldalon viszont, a gyakorlatban dolgozó szakembereknek fel kell ismerniük, mennyire fontos a kutatás és az elmélet a gyakorlat számára.1
Tovább…

Könyv a biblioterápiáról

BÉRES Judit
„Azért olvasok, hogy éljek” : az olvasásnépszerűsítéstől az irodalomterápiáig. – Pécs : Kronosz Kiadó, 2017. – 292 p. ; ill. – 23 cm – ISBN 978-615-5497-95-7

 

Évekkel ezelőtt az egyik klinikai pszichológus azzal a kéréssel fordult könyvtárunkhoz, hogy keressünk a készülőben lévő párterápiás pályázatának bibliográfiájához úgynevezett self help, vagyis önsegítő könyveket, munkafüzeteket és egyéb kiadványokat. Az addiktológus szakember, több kognitív viselkedésterápiára épülő szakkönyv, terapeuta kézikönyv és munkafüzet szerzője örömmel nyugtázta a hosszú listát, illetve kérésére a saját állományunkból a polcon felsorakoztatott műveket. Szó szót követett, arról kezdtünk beszélgetni, hogy ki mit olvasott utoljára.
Tovább…

A nyomdászok Petőfije

SIMON Melinda
A nyomdászok Petőfije : Morócz Jenő és a többi „poéta szaktárs” / Simon Melinda ; [közread. az] MTA Könyvtár és Információs Központ …. – Budapest : Kossuth : MTA Kvt. és Inf. Közp. : Jaffa, 2016. – 110 p. ; 17 cm
ISBN 978-615-5609-81-7

Novák László (1873–1942), a hazai nyomdász szakírók emblematikus képviselője az általa írt terjedelmes, hétkötetes A nyomdászat története című összegzés 6. tomusában (Budapest : Világosság ny., 1929) a  XIX. század végén működő nagyipari nyomdászokról az alábbiakat írta (37. p.): „Magyarországon régebben főképpen kétféle irányban sercegtek ki a nyomdászemberi ambíciók: a színművészet és a szépirodalom irányában. Volt egy idő, amikor minden ifjú nyomdász színész akart lenni; de elkövetkezett az irodalmi ambíciók erősebb ragyogásának az ideje is.

Tovább…

2017_4_Referatumok

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (49) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (57) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2)