2009. 3. szám

Tartalom

ABSTRACTS   385 
REZÜMÉK 

TANULMÁNYOK   

FEHÉR Miklós: A közérdekű adatok elérhetősége a magyarországi nyilvános könyvtárak honlapjain    391
TÓTH Gyula: Megjegyzések Balogh András írása elé a könyvtári gondolkodás folyamatos megújulásárl és az állománygondozás aktuális kérdéseiről  407
BALOGH András: A könyvtári reform kritikája, a reformkritika módszere: dialektikus értelmezéskritika a “porosodó könyvek” problémájához   408
SIPOS Tünde: Konfliktuskezelés és mediáció ma Magyarországon avagy: perkedvelő perlekedők  422
TÓTH Gyula: Fél évszázad története és a Kovács Máté-kutatások helyzete, feladatai   428

ÉVFORDULÓ   

KÉGLI Ferenc: Hatvan éve alakultak meg a szakmai dokumentációs központok   445
PAPP István: Ment-é a világ előbbre a vándorgyűlések által?   458

KITEKINTÉS  

SONNNEVEND: Olvasás és médiahasználat német módra (Szemle)  467
SCHLÖGL, Christian – STOCK, Wolfgang G.: Informatikai folyóiratok szerzői és olvasói (Töm. Dévai Péter)  481
BAWDEN, David – ROBINSON, Lyn: Az információ árnyoldalai: az információs túlterhelés, az információ okozta szorongás és más ellentmondások, patológiás jelenségek (Töm.: Koltay Tibor)  485
KULZER, Gudrun: Önkéntesek a könyvtárban? Egy felmérés eredményei (Töm.: Éger Vera)   490

KÖNYVSZEMLE   

A sokarcú erőszak és a könyvtár
EICHHORN, Martin: Konflikt- und Gefahrensituationen in Bibliotheken. Ein Leitfaden für die Praxis.
(Ism.: Katsányi Sándor)   493
Minden, amit tudni érdemes a szakfelügyeleti vizsgálatról
A könyvtári szakfelügyeletről. Tájékoztató a 2002–2008 közötti szakfelügyeleti vizsgálatok eredményeiről (Szerk. Richlich Ilona) (Ism.: Kövesháziné Muntyán Alexandra)   496
A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár régi állományának katalógusai
A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár régi állománya. 1–2. Összeáll. Emődi András (Ism.: Róth András )   498
„Múzsai állapotban”
Az olvasó. Írások Lakatos András tiszteletére. (Szerk. Fogarassy Miklós) (Ism.: Bartók Györgyi)   502

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ  
REFERÁTUMOK   505

Abstracts

STUDIES

Access to public data on the homepages of Hungarian public libraries
FEHÉR, Miklós

Institutions performing public tasks are obliged by Law no. LXIII of 1992 to provide public data about their activities. In addition, Law no. XC of 2005 requires them since July 2008 to make public data available electronically.
An investigation was carried out to identify, how far a sample group of libraries met this obligation. The sample – compiled based on the Links menu of the National Széchényi Library’ homepage (www.oszk.hu) – included 168 libraries open for the general public (all the county libraries plus selected city and village libraries, academic libraries financed by the state and churches respectively). A checklist of 27 questions was compiled to overview data in the following three categories: a) data of interest to the public (relating to organisation, staff, activities and economy), b) data reflecting the relationship between libraries and society (e.g. accessibility in the built environment, civil connections, efforts to strengthen identity etc.), c) data expressing intentions at high-quality performance.It was found that the quantity of data provided on the homepages of libraries was rather uneven; it was considered as good when more than 10 of the 27 items on the checklist were presented. The reason for lacking data was often simple neglect, not the lack of services in question. Even this relatively small sample has indicated that public libraries should pay considerably more attention to their obligation to supply public data. When libraries provide public data on their homepages, they meet legal obligations on the one hand, and they also enhance the library’s image with their users on the other.
Tovább…

Rezümék

TANULMÁNYOK

A közérdekű adatok elérhetősége a magyarországi nyilvános könyvtárak honlapjain
FEHÉR Miklós

Az 1992. LXIII. törvény előírja a közfeladatot ellátó intézmények számára a közadatok szolgáltatását. Ezt a 2005. XC. törvény azzal bővíti ki, hogy a közadatokat elektronikus úton is nyilvánossá kell tenni az érdeklődők számára. A szolgáltatási kötelezettség 2008 júliusától lépett életbe.
A tanulmányíró az Országos Széchényi Könyvtár (www.oszk.hu) honlapjának Ugródeszka menüjéből elérhető magyar könyvtárak közül 168 nyilvános könyvtárat (az összes megyei, néhány városi és községi, néhány állami felsőoktatási és kilenc egyházi felsőoktatási könyvtárat) választott ki, és honlapjuk alapján azt vizsgálta, milyen mértékben teljesítik közadat-szolgáltatási kötelezettségüket. Összeállított egy 27 szempontot tartalmazó listát, mely az adatok következő körét tekintette át: a) közérdekű adatok (szervezeti, személyzeti, a tevékenységre és a gazdálkodásra vonatkozó adatok; b) a könyvtár és a társadalom kapcsolatát jellemző adatok (pl. akadálymentesítés, civil kapcsolatok, identitás erősítése stb.), c) a minőségi teljesítményre törekvést kifejező adatok.
Megállapítható, hogy a mintában vizsgált könyvtárak honlapjain nagyon eltérő a közölt adatok mennyisége: a vizsgált 27 szempontból már tíznél több közérdekű adat közlését a szerző már jónak értékelte. Az adathiány mögött sokszor csak figyelmetlenség, nem a szolgáltatás hiánya állt. A minta a nyilvános könyvtáraknak csak kis hányadát reprezentálja, de ebből is kitűnik, hogy a nyilvános könyvtáraknak lényegesen több figyelmet kell fordítaniuk adatszolgáltatási kötelezettségükre. A honlapon közölt információk a törvényi előírások teljesítésén túl alkalmasak a használók jobb tájékoztatására is.
Tovább…

A közhatalom átláthatóbbá tételéhez járult hozzá a 2005. évi XC., az elektronikus információszabadságról szóló törvény, mely a közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó 1992-es adatvédelmi törvény párjának tekinthető. Ezt követte a 305/2005. (XII.25.) számú kormányrendelet A közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadat-kereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról. E jogszabályok célja, hogy mindenki számára elérhetők legyenek az interneten az állami intézmények szervezeti, működési és gazdálkodási adatai.
A tanulmány a hazai nyilvános könyvtárak egy szűkebb körét tesztelte, mennyire felelnek meg a kiválasztott intézmények honlapjai a közérdekű adatszolgáltatási előírásoknak, és milyen feladatok állnak még ezen a téren könyvtáraink előtt.
Tovább…

Örülök, hogy a szerkesztőség  előre megismertette velem Balogh András írását. Magam is úgy gondolom, hogy felvetései továbbgondolásra érdemesek, függetlenül attól, hogy a kiindulásként szolgáló helyzetet, a Mikulás Gábor által felvetett kérdéseket az MKE etikai bizottságának állásfoglalása és Fehér Miklós írása valamilyen módon lezárta (bár jobb lett volna a támadás színterén, a napilapban helyretenni), ám a helyzet, amelyre ez a tanulmány született, olyan társadalmi jelenség, amelyre a szakma úgy tud reagálni, ha végiggondolt, megvitatott és világos válaszokkal rendelkezik. Mindig is hiányoltam hazai szaksajtónkból a színvonalas vitákat, különösen így érzem ezt a most érintett témákkal kapcsolatosan.
Mikulás Gábor megbolygatta az állóvizet. A szakma viszont folytathatná a továbbgondolást. Erre Balogh András írása jó indítás lehet, mert színvonalasan, szélesebb kitekintéssel, a témát más nézőpontból újra gondolta, jó szándékú koncepciót fejtett ki, alkalmasat arra, hogy jó ízű párbeszédet kezdeményezzen, mely nem egyszerűen állománygondozási/gazdálkodási kérdés, hanem a nagyon is időszerű könyvtárfelfogást is érinti. Ebből a szempontból majdnem mindegy, hogy mennyiben lehet vele egyetérteni, és mely pontokon vitatható írása.
Tovább…

“Uralkodik rajtuk a könyvtár, a kecsegtető és tilalmas. Vele és érette élnek, s talán ellene is, mert bűnös módon  azt remélik, hogy egy szép napon valamennyi titkát megszegik majd.”
“Mi a teendő? Abbahagyni az olvasást, és már csak a megőrzéssel törődni?”
Umberto Eco: A rózsa neve (Harmadik nap: Tercia)

Bevezetés

Az egyik vezető országos napilapban megjelent interjúban1 „virgácsot” kapott a magyar könyvtári szakma. Az interjú alanya, Mikulás Gábor azt javasolta (lényegében), hogy a könyvtárügyet is be kell vonni a társadalmi ellátórendszerek reformjába, reformdiskurzusába. Ez a „reformbeszéd”, amely eredetileg egy marketingszemléletű, keresletalapú folyamatba kívánta helyezni az állományapasztás kérdését, túlzó radikalizmusa és egyoldalúsága miatt végső soron egyfajta könyvtárpolitikai „Endlösung”-gá, a „feleslegesen porosodó” könyvek végső és szisztematikus likvidálásának víziójává torzult. Mivel a nyilatkozó nem a szakmában dolgozik, és kívülről „üzent” a könyvtáros szakmának, szavait nem lehet az önkritika belülről jövő megnyilatkozásaként és pozitívumként értelmezni. Negatív lélektani hatása azonban a nyilvá-nosság szélesebb rétegei által olvasott napilap hírértéke miatt ennél jóval több és illúziórombolóbb. A nyilatkozó tehát („ante portas”) az „új időknek új dalaival” (radikálisan) új (marketingalapú) könyvtárpolitika és könyvtárfilozófia képviselőjeként, egyben a kor „menedzser módon” gondolkodó embereként lépett föl, aki olyan történelmi időben aktualizálta (és egyszerűsítette le) mondanivalóját, amikor a költséghatékonyságnak rendelnek alá minden állami szolgáltatást (is), olyan könyvtári reformfilozófia letéteményeseként lépett fel, melyet a kor (gazdasági) szükségszerűségei is (elvben) alátámaszthatnak.
Tovább…

A mediációt mint a konfliktuskezelés alternatív módszerét az Egyesült Államokban alkalmazták először a második világháborút követő időkben. Európában csak az elmúlt egy-két évtizedben figyeltek fel rá. Magyarországon a 2002. évi LV. tv. tette lehetővé alkalmazását. A következő tanulmány általános bevezetést ad a konfliktusban állók között közvetítő harmadik személy, a mediátor szerepéről.
Saját szakmánkban, a könyvtárakban is naponta adódnak kritikus helyzetek. Nagy segítség, ha tisztában vagyunk azokkal a módszerekkel, amelyek segítenek a problémák kezelésében.
A Könyvtári Intézet Oktatási osztályának Könyvtárosok mentálhigiénéje 1., majd a Könyvtárosok mentálhigiénéje 2. (Konfliktuskezelés) és a Csapatépítés könyvtárban elnevezésű tanfolyamai abban tudnak segíteni, hogy a könyvtári környezetben felmerülő személyes konfliktusokat kezelni tudják a könyvtárosok.
„A könyvtárosi hivatás olyan terület, ahol az elsődleges „munkaeszköz” a könyvtáros személyisége; amit tesz, mond, képvisel, az mind a személyiségén – gondolkodásmódján, értékrendjén, attitűdjein, kapcsolati  készségén, viselkedésén – átszűrődve jut el a felhasználóhoz … Fontos, hogy a könyvtáros magára is tudjon figyelni, miközben a használóit is segíti problémái, kérdései megoldásában.
Tovább…

Kovács Máté és a hazai könyvtár-történet

Igazán itt az ideje, s talán a feltételek is megteremthetők ahhoz, hogy a második világháború óta eltelt jó fél évszázad történeti kutatásaiban mutatkozó restanciák felszámolása tervszerűen elkezdődjék. Kovács Máté korai és talán a politika által túlzottan is befolyásolt tanulmánya1 óta érdemi próbálkozás nem történt.2 A Kovács Máté által kezdeményezett és szerkesztett antológia3 torzó maradt, és éppen az 1945 utáni időszak kötete – jóllehet készen volt! – valamely okokból nem jelenhetett meg.4 A gyűjtött szemelvények, bibliográfia – egyáltalán a megszerkesztett kézirat/ok elvesztek vagy lappang/anak.
Tíz év múltán, 1955-től ötévente készültek áttekintések a háború utáni időszak eredményeiről. A kezdetektől mindinkább távolodva, a hozzánk időben egyre közelibbek: Szentmihályi Jánosé 1970-ből, Sallai Istváné 1974-ből, Futala Tiboré 1975-ből és 1985-ből, leginkább pedig Kiss Jenőé 1985-ből egyre értékesebbek – jóllehet kezdettől valamennyi kritikai hangot is megütött, akkor eléggé meglepő módon. Az 1999-es és 2002-es évfordulók számos visszaemlékezésre adtak okot, közülük leginkább Kiss Jenő, Papp István, legfőképpen Gerő Gyula emlékezései fontos adalékok.
Tovább…

A Bibliográfiai műhelyek a társadalomtudományi tájékoztatásért címmel az MKE Társadalomtudományi Szekció által, 2009. június 17-én Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban rendezett konferencián elhangzott előadás kibővített, szerkesztett szövege

Hatvan éve…

Hatvan éve… vagyis 1949-ben. Ez volt az az év, amikorra nagyjából helyreállt a gazdaság háború előtti teljesítőképessége, és év végére megszűnt a vásárlást korlátozó kenyérjegy. Kialakult az osztályharcos ideológiát hangoztató sztálini típusú pártállam, megszüntetve az egyéni és a közösségi szabadságjogokat. Megtörtént a bankok, a nagy- és a kisipar, a nagykereskedelem állami tulajdonba vétele.1 Befejezéséhez közeledett a hároméves terv, folyt az első ötéves terv előkészítése. A tervgazdálkodás centralizált intézményrendszere (állami vállalatok, iparigazgatóságok, ipari központok stb.) és jogi kerete ebben az időszakban teremtődött meg – jórészt kormányzati döntések nyomán.2
A tudomány államosítását szervező, még az előző évben létrehozott Magyar Tudományos Tanács javaslatára 1949 szeptemberében a kormány elrendelte az Állam- és Jogtudományi Intézet, a Történettudományi Intézet, a Nyelvtudományi Intézet, a Földrajzi Könyv- és Térképtár és a Közgazdaságtudományi Intézet felállítását,3 november 29-től pedig a Magyar Tudományos Akadémia új alapszabály keretében folytathatta működését.4
Tovább…

Ment-é a világ előbbre a vándorgyűlések által?

Az alább olvasható írás az  MKE első vándorgyűlésének 40. évfordulóján a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban 2009. július 19-én elhangzott előadás szerkesztett változata.

Mérföldkövek

Ha a Magyar Könyvtárosok Egyesülete vándorgyűléseinek impozáns során végigtekintünk, sokunkban felmerülhet a mérföldkövek vagy útjelzők hasonlata. Olyanoké, amelyek kijelölték vagy legalábbis nyomon követték vagy rögzítették azt az utat, amelyet a magyar könyvtárügy, s benne a mindünk számára oly kedves és fontos egyesülete megtett. Ritka, nagyon ritka az olyan rendezvénysorozat, amely szívós következetességgel, évről évre, kihagyás nélkül immár negyven éve állandó vonatkozási pont a hazai könyvtárügy és elkötelezett szolgái, a könyvtárosok életében. Persze, hogy felmerült, miért ne merült volna fel az idők folyamán, hogy talán elég volna ritkábban, két vagy három évenként megtartani ezt a rendezőknek kétségtelenül súlyos megterhelést jelentő összejövetelt. Ám valahányszor felmerült, annyiszor találkozott az egyesület vezetősége azzal az elemi erejű igénnyel, amely a könyvtáros-társadalom valamennyi köre részéről egyértelműen elvárta, hogy vándorgyűlés pedig minden évben legyen.
Tovább…

Olvasás és médiahasználat német módra (Szemle)

Az elmúlt évtizedben Németországban az olvasás ügye a közfigyelem előterébe került. Ebben kétségtelenül szerepet játszik a 2000-es PISA-vizsgálatok során kapott feltűnően gyenge eredmény, és ezen túl számos alapvető német társadalompolitikai kérdés (tudományos innováció, bevándorlók integrálása, a demokratikus viszonyok jövője, a tartományok tendenciái, a tudományos és gazdasági versenyképesség stb.) igen széles, az olvasási képességgel és kultúrával összefüggő értelmezése is. Az olvasást – és szélesebb értelemben: a média értő használatát – olyan alapkompetenciának ítélik, amelynek minősége, közvetlen és közvetett hatása kapcsolódik a társadalom jövőbeni esélyeihez. Újabb és újabb viták, megközelítések, felmérések követik egymást. Érdemes körülnézni az elmúlt évek német vizsgálatai körében, melyekből néhány tanulság számunkra is adódhat.
Tovább…

Informatikai folyóiratok szerzői és olvasói

A cikk tíz német nyelvű és negyven nemzetközi könyvtártudományi és információs folyóiratban megjelent publikáció vizsgálata alapján von le következtetéseket arról, hogyan kommunikálnak egymással a tudományos munkát, illetve a gyakorlati könyvtári munkát végző szakemberek. Az olvasási szokások, a szerkesztői gyakorlat megismerése, az idézettség elemzése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy többet tudjunk a könyvtári elmélet és gyakorlat viszonyáról. A szakirodalom áttanulmányozása alapján is arra a következtetésre lehet jutni, hogy az egyes kutatási irányok eredményei után érdemes egy olyan vizsgálatba fogni, mely az említett három irány egyes elemeit tartalmazza. A szerzők ezért kutatásaik során három kérdést fogalmaztak meg:
1. Vajon jelentős szerepet játszanak-e a gyakorlati könyvtári munkával foglalkozó könyvtári szakemberek a könyvtári-informatikai kommunikációban mint folyóiratcikkek szerzői és olvasói?
2. Ha ez így van, vajon a gyakorlati szakemberek csak gyakorlati kérdésekkel foglalkozó cikkeket olvasnak és írnak-e, a tudósok pedig csak tudományos publikációkat, és ily módon nem érvényesül a tudáscsere a két tábor között?
3. Ha a második kérdésre a válasz igen, akkor milyen vonatkozásokban térnek el egymástól az elméleti, illetve gyakorlati kérdésekkel foglalkozó folyóiratok?
Tovább…

Információs kontextusok

A fenti problémák kontextusát az adja meg, hogy napjainkban olyan digitális átmenet tanúi vagyunk, amelynek során a változások eredményeként a legfontosabb tudományos, szakmai és más természetű információk a nyomtatott formák helyett egyre inkább digitálisan érhetők el.
Mindez olyan környezetben megy végbe, amely gazdagabb és összetettebb a korábbinál, nagyobb mennyiségű információt kínál, az információforrások az eddiginél változatosabb formáit és típusait, többféle hordozó és kommunikációs csatorna segítségével alkalmazva.
Ez a sokféleség azonban jellemzően korlátozott számú interfészt használ: főként számítógépek, mobil eszközök, könyvolvasók és más eszközök web-böngészőit. Ennek az a hatása, hogy az információ „homogenizálódik”, tehát nagymértékben elveszti a nyomtatott világban megszokott különböző megjelenéseit, arculatát (tankönyv, újság, kézírásos naplóbejegyzés, fénymásolat, folyóiratcikk stb.).
Tovább…

Önkéntesek a könyvtárakban?

„Az a felelősségérzet és teljesítőképesség, amely az önkéntes munka során megmutatkozik, fölértékeli az önkéntesek társadalmi szerepét. Munkájukban világossá teszik a szabadság és a felelősség összefüggését, amely megfelel a mi közösségünk önértelmezésének” – írta Gudrun Kulzer, a Straubingi Városi Könyvtár (Alsó-Bajorország) vezetője. Kulzer a Straubingi Városi Könyvtárban öt éve foglalkoztat önkénteseket. Az önkéntesek köre, mely 39 férfiból és nőből áll – 59 éves átlagéletkorral – az idősebb korosztály mint célcsoport számára szervezett tevékenységek segítésére jött létre.
Az ő foglalkoztatásukkal párhuzamos szakmai képzés során kezdett egy felmérésbe 2007 júliusában a könyvtárigazgató, amelyben a demográfiai változásokat és azoknak a könyvtárakra gyakorolt hatását vizsgálta. A vizsgálat kérdései az önkéntes segítők könyvtárakban történő alkalmazását és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat érintették. A felmérésben Németország 14 tartományából 594 könyvtáros vett részt.
Tovább…

A sokarcú erőszak és a könyvtár

EICHHORN, Martin
Konflikt- und Gefahrensituationen in Bibliotheken * : Ein Leitfaden für die Praxis ; 2. völlig überarbeite
und erweiterte Aufl. / von Martin Eichhorn. – Bad Honnef : Bock+Herchen, 2007. 164, [2] p.
ISBN 978-3-88347-255-3

Mit tegyen a könyvtáros, ha a dühbe gurult olvasó az asztalt veri? És ha netán magát a könyvtárost veri? Ilyesféle kérdésekre kínál megoldási javaslatokat Martin Eichhorn Konfliktusok és veszélyes helyzetek a könyvtárakban című könyve, alcímében művének a gyakorlat számára írt vezérfonal jellegét hangsúlyozva.
A szerző tüzetesen számba veszi a könyvtári üzemet zavaró olvasói magatartások fajtáit, kiindulva a kisebb, bosszantó kellemetlenségektől, a horkolva szunyókáló hajléktalanoktól, a randalírozó fiataloktól, majd a kép egyre komorabbá válik: megjelennek a drogosok, a gyermekrészleg körül ólálkodó pedofilek és sokan mások, végül a vélt sérelmükért kemény megtorlással fenyegetőzők és a fegyveres rablók zárják a sort. A szereplők között ott vannak a könyvtár klasszikus kora óta jól ismertek: könyvtolvajok, a könyvtárosnőt szexuális ajánlatokkal zaklatók, és vannak újak: lábukat az asztalra tett pózban mobilozó fiatalok, graffiti festők és mások. A szerző úgy kísér végig a könyvtár rendje és a könyvtáros személye ellen egyre súlyosabban vétők között, mint hajdan Vergilius kísérte Dantét a pokol egyre zordabb bugyrain keresztül. És Vergiliushoz hasonlóan minden egyes bugyornál tanácsokat is ad: hogyan célszerű a könyvtárosnak az adott helyzetre reagálnia, mikor elég az ügyes kommunikáció, mikor lépi át az eset a büntetőjog határát, mikor kell feltétlenül rendőrt hívni.
Tovább…

Minden, amit tudni érdemes a szakfelügyeleti vizsgálatról

A könyvtári szakfelügyeletről : tájékoztató a 2002–2008 közötti szakfelügyeleti vizsgálatok eredményeiről / [szerk. Richlich Ilona]. – [Budapest] : KI, [2009]. – 171 p. (A könyvtári rendszer stratégiai fejlesztése, ISSN 1589-6859 ; 4)
ISBN 978-963-201-635-1

Hiánypótló összeállítást adott ki nemrégiben a Könyvtári Intézet a könyvtári szakfelügyeletről. A füzet az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából A könyvtári rendszer stratégiai fejlesztése sorozat negyedik köteteként jelent meg, és a 2002–2008 közötti szakfelügyeleti vizsgálatok eredményéről számol be.
A szakfelügyeleti tevékenység a rendszerváltást követő időszakban mélypontra került, egy időben számos korábban jól működő, a könyvtári rendszert alkotó hálózati központ megszüntetésével.
A könyvtári törvény (1997. CXL trv.) és a követő jogszabályok a könyvtári szolgáltatási rendszer működésének átfogó kereteit rögzítik, de a részleteket nem szabályozzák. Ezt a hiányt igyekszik pótolni és megvalósítani a könyvtári szakfelügyelet.
A kulturális miniszter a könyvtári tevékenység fejlesztése, a szakmai munka színvonalának emelése érdekében könyvtári szakfelügyeletet működtet. Szabályozza a könyvtárak szakmai működését, a szakmai követelményeket és normatívákat, a szakfelügyelet rendjét, az országos könyvtári szakértői névjegyzéket és a szakértői működéssel kapcsolatos kérdéseket.
Tovább…

A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár régi állománya.– Budapest : Akad. K.: OSZK ; Nagyvárad : Egyházm.
Kvt., 2005. –
ISBN 963–200–488–4
Ősnyomtatványok, XVI. századi nyomtatványok, Régi Magyar Könyvtár : katalógus / összeáll.
Emődi András ; [szerk. Monok István]. – 2005. – 295 p. – (A Kárpátmedence magyar könyvtárainak
régi könyvei, ISSN 1786–5611; 1.)
ISBN 963-200-489-2
XVII. századi nyomtatványok : katalógus / összeáll. Emődi András ; [szerk.] Monok István]. – 2008. –
447 p. – (A Kárpát-medence magyar könyvtárainak régi könyvei, ISSN 1788-5611 ; 2.)
ISBN 978-963-200-552-2

Néhány évvel ezelőtt Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója szerkesztésében új sorozat indult A Kárpát-medence magyar könyvtárainak régi könyvei címmel, melynek első, 2005-ös induló, illetve 2008-as, második kötetét üdvözöljük ismertetésünkben.
Az „Erdély” fogalmával már-már meghasonuló székelyudvarhelyi recenzens számára külön öröm, hogy ebben a két kötetben, egy erdélyi (tulajdonképpen partiumi) könyvtár „rekonstruált” katalógusát köszön(t)heti. Az már csak ráadás, hogy a püspöki, a szemináriumi, valamint káptalani állományokból 1998-ban létrehozott egyházi gyűjtőkönyvtár jelenlegi gyűjteményeiről van szó. A szerző, Emődi András egy új, tettre kész fiatal generáció tagjaként a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár régi állományának katalógusát tette le a (könyvtár)tudomány asztalára. Emődi egyházmegyei könyvtáros, és az Erdélyi Múzeum-Egyesület nagyváradi fiókszervezetének elnökeként sem ismeretlen a könyvtáros berkekben és a régi könyv(tár) és nyomdatörténettel foglalkozók előtt. Eddig megjelent tanulmányai mind ilyen fogantatásúak, katalógusainak közzétételét korábbi munkássága alapozta meg http://archivum.piar.hu/melte/?q=node/127  2009. 08. 14.)
Tovább…

Múzsai állapotban”

Az olvasó : írások Lakatos András tiszteletére / szerk. Fogarassy Miklós. [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : Osiris, 2009. 176 p.
ISBN 978-963-276-042-1

A recenzor természetesen tisztában van azzal az íratlan szabállyal, hogy könyvismertető szándékkal nem illendő rögvest dilemmát felvetni, ám reméli, hogy az olvasó elnézi majd kétkedését, ha erre nézve kellő magyarázattal szolgál. A bemutatásra kerülő kötet (Az olvasó. Írások Lakatos András tiszteletére) ugyanis Festschrift (a legrégebbi és legrangosabb tudományos műfajok egyike), amely különös műfaj, hiszen voltaképpen kettős címzettje van, egyfelől a születésnapját ünnepelő (ez többnyire kerek évforduló)  személyiségéről, tudományos pályájáról tájékozódhat belőle az olvasó, másfelől az írások olvasása közben arról is képet kap, hogy kik azok (rangos szerzőgárda írásai olvashatók a kötetben), akik az ünnepelt életében meghatározó szerepet töltöttek be, s akiknek írásai által mintegy kivetítődik, leképeződik nemcsak a szerzők, de Lakatos András szellemisége is.
Ezért aztán a recenzor abban a kérdésben jut nehezen döntésre, hogy valójában miről, pontosabban szólva kiről, illetve kikről szóljon a Lakatos András 65. születésnapjára készült kötet ismertetése.
Tovább…

Külföldi folyóirat-figyelő

Referátumok

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)