2013. 3. szám

Tartalom – 2013/3

Rezümé
Abstracts 423

TANULMÁNYOK

PAYER Barbara: Honlapnézőben. Hogyan változtak a megyei könyvtárak honlapjai az elmúlt évtizedben  427
DANCS Szabolcs: „A digitális felvilágosodás felé” Az ARROW program és az OSZK ‒ digitalizálás, szerzői jog,
innovatív megoldások
465

MÚLTUNKBÓL

SIPOS Anna Magdolna: Wlassics Gyula szerepe a magyar könyvtárügyben a századfordulót követő évtizedekben
3. rész
485
Kovács Máté elmaradt előadása az IFLA budapesti kongresz-szusán: “A könyvtárosképzés rendszere Magyarországon”
Közli: Bényei Miklós
501
JÓNÁS Károly: Az Országgyűlési Könyvtár „első”, kiadatlan évkönyvének története 521

PERSZONÁLIA

Fogarassy Miklós (1930 ‒ 2013) halálára (Skaliczki Judit) 529

KITEKINTÉS

VILAR, Polona – BARTOL, Tomaž – JUŽNIČ, Primož: A szlovén kutatók információs viselkedésének néhány
kérdése (Ford.: Koltay Tibor
) 533
LATHAM, Kiersten F.: A múzeumi tárgy mint dokumentum (Töm.: Koltay Tibor) 548
REPANOVICI, Angela – LANDØY, Ane: A norvég és a román felsőoktatási könyvtárak vezetőinek attitűdjei és
vezetési magatartása (Ford.: Koltay Tibor)
551

KÖNYVSZEMLE

“Hivatástudat és szakmai alázat” Tanulmányok a 70 éves Bényei Miklós köszöntésére
A könyvtártörténettől a jövő internetéig. Tanulmányok a 70 éves Bényei Miklós köszöntésére. (Szerk. Boda István,
Debrecen, DE, 2013.) (Ism.: Murányi Lajos)
559
Napjaink könyvtári világának aktuális kérdései. Ketten ugyanarról a könyvről Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben. (Szerk. Kiszl Péter. Eger, Líceum Kiad. 2013.) (Ism.: Szabó Sándor és Németh Márton) 564
Milyen könyveket gyűjtöttek és olvastak a magyarországi főnemesek? Ízelítő a régi magyar könyves kultúra
16–17. századi örökségéből MONOK István: A művelt arisztokrata. A magyarországi főnemesség olvasmányai a XVI–XVII. században. (Budapest,  Kossuth, Eger, EKF, 2012.) (Ism.: Bánfi Szilvia)
571

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ
(REFERÁTUMOK)
Könyvtár- és információtudomány 575
Könyvtár- és tájékoztatásügy 582
Könyvtárak és tájékoztatási intézmények 600
Munkafolyamatok és szolgáltatások 618
Tájékoztatás, tájékoztatási rendszerek 628
Vezetés, irányítás 630
Felhasználók és használat 635
Információelőállítás, -megjelenítés és -terjesztés 639
Könyvtárgépesítés, könyvtárépület 645
Kapcsolódó területek 646

Rezümé – 2013/3

Tanulmányok

Honlapnézőben. Hogyan változtak a megyei könyvtárak honlapjai az elmúlt évtizedben?
PAYER Barbara
2013 márciusa és májusa között a Könyvtári Intézetben felmérés készült,megismételve egy tíz évvel korábbi vizsgálatot,a megyei könyvtárak honlapjáról. Az elemzés az általános szempontokon túl a következőkre terjedt ki: 1) technikai paraméterek (elérhetőség, navigációs lehetőségek, letöltési sebesség, közösségi oldalak alkalmazása), 2) interaktivitás (űrlap, regisztráció, keresési lehetőségek), 3) tartalom (jelmondat, frissítés, célközönség, rendezőelv, linkek, elérhetőség, idegen nyelvi változat, stílus, nyelvhelyesség), 4) dizájn (általános arculat, grafikai és formai elemek, tipográfiai sajátosságok), 5) megjegyzések, kiegészítések. Általánosságban megállapítható, hogy tíz év alatt sokat fejlődtek a honlapok: közös jellemzőjük, hogy ma már valamilyen speciális portál rendszerben működnek. Kritikaként fogalmazódott meg viszont, hogy többségük nem használja ki a portálmotorok adta széles körű interaktivitás lehetőségét. A 19 megyei könyvtári honlapból a szerző hat különböző portál-motort használó könyvtárat (Kecskemét, Pécs, Békéscsaba, Miskolc, Salgótarján, Veszprém) választott ki, és a fent leírt szempontok alapján részletesen mutatja be őket (képernyő-fotókkal illusztrálva).
Tovább…

Abstracts – 3/2013

STUDIES

Hungarian county libraries on the web. Changes over the past decade
PAYER Barbara
Between March and May 2013, the Hungarian Library Institute conducted a survey on the websites of county libraries– repeating a survey ten years earlier. In addition to general aspects, the analysis covered: 1) technical parameters (accessibility, navigation options, download speed, and use of social networking sites), 2) interactivity (forms, registration and search capabilities), 3) content (motto, updates, links, contact information, foreign-language version, style, spelling, and grammar), 4) design (overall image, graphic design, and typography), 5) notes and other features. In general, it was found that websites have developed a lot in the past ten years. Their common feature is that they now operate as portals; however, most of them do not take advantage of the potential of interactivity provided by the portal engines. Six web pages of the 19 county libraries, using different portal engines, were selected (Kecskemét, Pécs, Békéscsaba, Miskolc, Salgótarján and Veszprém), and presented in detail, following the above criteria, with screenshots as illustrations.
Tovább…

2013 márciusa és májusa között a Könyvtári Intézet munkatársa felmérést készített a megyei könyvtárak honlapjáról. A most következő tanulmány ebből választott ki hat, technikailag eltérő portálrendszert használó megyei könyvtári (kecskeméti, pécsi, miskolci, békéscsabai, salgótarjáni és veszprémi) honlapot bemutatásra, azzal a szándékkal, hogy megoldásaik átvehető vagy óvatosságra intő példaként szolgáljanak a többi könyvtár számára.

(A szerk.)

Bevezető gondolatok

“Van annak már legalább hat éve, hogy az internetböngészés kiindulópontjaként […] a magyar honlapot volt érdemes választani. Megjelent az országtérkép, rajta piros háromszöggel a megyékben és sárga koronggal a megyeszékhelyeken elérhető weboldalakkal. Bizony, némely megye zöldjéből még hiányoztak ezek a színek, s öröm volt felfedezni, ha egy-egy […] megyefolt tarkább lett.” Ezzel a megállapítással kezdtük Fejős László kollégámmal azt a háromrészes cikksorozatot, amely a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2003. októberi, novemberi és decemberi számában jelent meg. Az elmúlt tíz évben nagyon sok változás történt a könyvtárak életében: fenntartóváltás, összevonás vagy éppen önállósodás, európai uniós pályázati lehetőségek, különféle jogszabályváltozások és még sorolhatnánk. A szakmai változások mellett az internetes világ technológiai változását is megéltük: ma már nem újdonság az interaktív internetes megjelenés, a Web 2.0-ás technológiák alkalmazása, a mobileszközök és a mobilinternet könyvtári használata. Egyre több könyvtár ismeri fel a közösségi oldalak közösségformáló erejét, az internetes naplók felhasználókat vonzó lehetőségeit vagy a mikroblogok szerepét a gyors információmegosztásban. A szakmai és infotechnikai változások szükségszerűen hozták magukkal, hogy a könyvtár az elmúlt években mind online, mind offline formában új közösségek színterévé alakult.
Tovább…

2012. október 18-án az Országgyűlési Könyvtárban (OGYK) az e-könyvek könyvtári kölcsönzéséről rendeztek vitafórumot1. Az eseményen szó esett egy európai kezdeményezésről is, amelynek célja a kereskedelmi forgalomban nem lévő (out-of-commerce2) kiadványokkal, mindenekelőtt az árva művekkel kapcsolatos szerzői jogi kérdések tisztázását jelentősen megkönnyítő informatikai rendszer létrehozása. Ekkoriban már több hónapos múltra tekintett vissza az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és az ARROW (Accessible Registries of Rights Information and Orphan Works towards Europeana) program magyarországi megvalósításában érdekelt szervezetek közötti együttműködés. E cikk arra vállalkozik, hogy a szakmai nyilvánosságot tájékoztassa a program közelebbi mibenlétéről és az elért eredményekről. Az ARROW bemutatása egyben jó alkalom a könyvtári digitalizálás tágabb jogi környezete és a felmerülő innovatív megoldások ismertetéséhez.
Tovább…

A MKOT szerepe 1914–1915-ben

Az 1914. év második fele alapvető változásokat hozott a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa (MKOT) és a könyvtárügy szakembereinek életében. A háború kitörése miatt jelentősen csökkentek az anyagi lehetőségek és fokozatosan megváltozott a könyvtárakkal, olvasnivalókkal ellátandó közönség összetétele. A katonai szolgálat miatt egyre több könyvtár maradt gazdátlanul, és megjelentek a könyvtáros hősi halottak, sebesültek névsorai is. A korszak könyvtárügyét, illetve a Tanács történetét feldolgozó kiadványok közül néhány azt az érzetet kelti, hogy ettől az évtől kezdődően már nem volt lényeges szakmai tevékenység, más források meg éppen ennek ellenkezőjéről szólnak. Igaz, hogy a Wlassics Gyula által irányított Tanács már nem a régi tartalommal és a régi anyagi lehetőségek között tevékenykedett, ám a munka megszűnéséről szó sincs: a szakmai közélet a háború miatt az országra szakadó problémák enyhítésében, kezelésében vette ki részét, megpróbáltak gondoskodni a sebesültek, a kórházakban ápoltak, továbbá a harcoló katonák olvasási lehetőségeiről. A lényegesen csökkent állami segélyezés és a könyvtári ellátás célcsoportjai hangsúlyának eltolódása miatt valójában alig maradt lehetőség a korábban megszokott települési ellátás biztosítására, ezért az ilyen jellegű könyvtárak fejlesztése megtorpant, majd a háború fokozatos eszkalációja, pontosabban annak következményei miatt el is maradt.
Tovább…

A publikáció elkészítését a TÁMOP–4.2.2.6–11/1/KONV–2012–0001 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Bevezető

Aligha vitatható tény, hogy a magyarországi könyvtárügy nemzetközi kapcsolatai történetének mindmáig a legjelentősebb fejleménye az 1972 nyarának végén, augusztus 28-a és szeptember 2-a között Budapesten lezajlott első – de remélhetőleg nem az utolsó – hazai IFLA kongresszus. (Sorrendben ez volt a nemzetközi könyvtáros szervezet harmincnyolcadik konferenciája.) A világ sok-sok országából érkezett résztvevők tanácskozásának kezdetét az ünnepi, kollegiális hangulat jellemezte. A magas színvonalú szakmai eszmecserét azonban hamarosan szomorú esemény árnyékolta be: a második nap délutánján, augusztus 29-én váratlanul elhunyt Kovács Máté1, a rendezvény egyik szervezője, a korabeli és a huszadik századi magyar könyvtári kultúra egyik kiemelkedő személyisége, az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékének professzora. Nemrég, amikor megemlékeztünk az itthoni IFLA-konferencia negyvenedik évfordulójáról, sajnálatos módon az ő halálának évfordulójára is emlékeznünk kellett.
Tovább…

A nagy múltú könyvtár közel másfél évszázados történetében az „első” évkönyvet a munkatársak az 1940-es években állították össze (azért nevezték elsőnek, mert továbbiakat is terveztek). Vitathatatlan tényként állapíthatjuk meg, hogy az 1848-as szabadságharc, illetve Vasváry Károly képviselőházi könyvtárnok kinevezésének 100. évfordulójára ténylegesen is elkészült a Parlamenti Könyvtár első évkönyve, amelyet azonban soha nem adtak ki, annak ellenére, hogy a nyomdai kefelevonat végső ellenőrzésre a könyvtárba érkezett. Az utolsó pillanatban ugyanis a kötet kiadását leállították. A következőkben irattári dokumentumok, elsősorban a képviselőház állandó könyvtári bizottságának kéziratos jegyzőkönyvei, valamint egykori munkatársak visszaemlékezései alapján rekonstruáljuk az elsőnek induló évkönyv születésének, összeállításának és mellőzésének körülményeit.
Tovább…

Fogarassy Miklós (1939–2013) halálára

Volt emberek.
Ha nincsenek is, vannak még. Csodák.
Nem téve semmit, nem akarva semmit,
hatnak tovább.
(Kosztolányi Dezső: Halottak)

Fogarassy Miklós független szellem volt, kötöttségek nélküli ember. Önmeghatározása szerint “könyvtáros, irodalmár, műkritikus.”1 Olyan ismeret- és tudásmezőkön kóborolt, amelyek átfogták a könyvtárügyet, az irodalmat, a művészetet, és általában mindent, amivel az ember küszködik, ami hol szebbé, hol nehezebbé teszi az életét. Fogarassy Miklóstól búcsúzva, ezek közül most a könyvtárosra emlékezem.
18 évig voltam a kollégája. Érdekes, igen jó szellemiségű közegben ismertem meg, amikor 1978-ban a Könyvtártudományi és Módszertani Központ (KMK) hálózatfejlesztési osztályára kerültem, amelynek Miklós is munkatársa volt. Az intézmény igazgatója akkor Papp István volt, Szente Ferenc pedig az osztályt vezette. Az osztályon öröm volt együtt lenni, együtt dolgozni a többiekkel, és mindig lehetett valamit tanulni a másiktól. A munkatársak közötti viszonyt elsősorban nem a főnök–beosztotti viszony, nem a hivatali hierarchia, hanem az egyes ember szellemi kapacitása, tudása, ismerete, integritása határozta meg. Fontos volt, hogy ki mit gondolt az aktuális politikai rendszerről és általában a hatalomról. Nem nagyon lehetett érdemi tagja ennek a társaságnak, akinek ezekről a dolgokról nem volt határozott, mégpedig elutasító véleménye. Persze, mindez – az osztály keretei között – nem ment túl az értelmiség mindenkori ellenzéki magatartásán.
Tovább…

A szlovén kutatók információs viselkedésének néhány kérdése

Polona Vilar és Primož Južnič a Ljubjanai Egyetem Könyvtár- és Információtudományi
és Könyvészeti Tanszékének, Tomaž Bartol pedig az egyetem Mezőgazdasági
Tanszékének munkatársaként „Some selected issues in information behaviour
of Slovenian scholars” című előadással szerepeltek az ankarai Hacettepe Egyetemen
rendezett 3rd International symposium on information management in a
changing world” című konferencián 2012 szeptemberében. Előadásuk lapunk
számára átdolgozott változatát Koltay Tibor fordította.

Bevezetés

A felhasználók viselkedésének vizsgálata fontos elemévé vált az új információs technológiák használatával kapcsolatos kutatásoknak. A különböző felhasználói csoportok közül a kutatóké számos egyedi vonást mutat. A kutatók információigényes területen dolgoznak, és speciális információforrásokat használnak, melyek közül az elmúlt évtizedben egyre több vált online formában is elérhetővé. Ez az elérhetőség változásokat hozott a csoport felhasználói viselkedésében és abban, hogy miként és mikor használják ezeket a forrásokat. A közelmúltban jelentős változások történtek a kutatók egymás közötti kommunikációjában, a publikálásban és az együttműködésben is. 1 A változások érintették az információkeresést és az információk felhasználását.2 Többé-kevésbé biztosak lehetünk abban, hogy a változások az információs és kommunikációs technológiák (IKT) terén bekövetkezett fejlődés hatására történtek.
Tovább…

A múzeumi tárgy mint dokumentum

Kiersten F. Latham „Museum object as document: Using Buckland’s information concepts to understand museum experiences” című tanulmányát (Journal of Documentation, vol. 68. 2012. no. 1. p. 45–71.) Koltay Tibor tömörítette. 1

Michael Buckland éles elméjű információ-tipológiája jól hasznosítható arra, hogy átfogóan tudjuk értelmezni azt, ami minden kulturális intézményben közös, a múzeumi tárgyat.
Az információ több mint a szöveg: olyan, mint valami autóstérkép, amely a külső dolgoktól a belső tapasztalásig (és vissza) vezető utat mutatja meg. Ebben az értelemben a múzeumok is az információs világ szereplői. Ez a távlat pedig egyaránt hasznos lehet úgy a muzeológia, mint a könyvtár- és információtudomány (röviden könyvtártudomány) számára.
Buckland az információ három formáját határozza meg:

  • Az információ mint folyamat: az informálás aktusa;
  • Az információ mint tudás: mindaz a meg nem fogható, személyes, szubjektív és fogalmi, amit az informálás (informálódás) folyamata során felfogunk;
  • Az információ mint dolog: tárgyak, amelyek informatívak lehetnek, kézzelfogható; valami, amit ki tudunk fejezni, le tudunk írni, tudunk tükrözni (reprezentációk formájában) vagy fizikai úton-módon képviselve van (mint jel).2
    Tovább…

Angela Repanovici (Transilvania Egyetem, Brassó, Románia) és Ane Landøy (Bergeni Egyetem Könyvtára, Norvégia) 2012 szeptemberében előadást tartott az ankarai Hacettepe Egyetemen rendezett 3rd International symposium on information management in changing world című konferencián. Az előadás lapunk számára kibővített és átdolgozott „Attitudes and managerial behaviour of Norwegian and Romanian academic library leaders” című változatát Koltay Tibor fordításában olvashatják.

Az egyetemi könyvtár küldetése az, hogy támogassa anyaintézménye tevékenységeit. Ez kiterjed az oktatásra, kutatásra, valamint arra, hogy ezek eredményeit a szélesebb tudományos és nem-tudományos környezetben terjesszük. A könyvtárosság és különösen a felsőoktatási könyvtárak jövőjével kapcsolatos fejtegetések fontos jellemzője, hogy milyen mértékben képesek ezek a könyvtárak önállóan stratégiai döntéseket hozni a jövőjükről. Ezekben a könyvtárak érzékelhetik ugyanis a legintenzívebben az e-tudomány és az információmenedzsment számos problémáját. Kérdés, hogy önmagukban (munkatársaik bevonásával) képesek-e dönteni, vagy fenntartó intézményeik hozzák-e meg a döntéseket helyettük.1
Tovább…

“Hivatástudat és szakmai alázat”

A könyvtártörténettől a jövő internetéig : tanulmányok a 70 éves Bényei Miklós köszöntésére / szerk. Boda István. – Debrecen : Debreceni Egyetem, 2013. – [6], i-viii, 271, 3 p. ; 1 t.
ISBN: 978-963-318-355-7 : fűzött

Tanulmányok a 70 éves Bényei Miklós köszöntésére

Tavaly “október 3-án köszöntötték tisztelői, a szakma képviselői” a már majdnem „hetvenesztendős Bényei Miklóst, a tudós könyvtárost a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központban az országos könyvtári napok alkalmából” – szólt a Szabolcs Online fényképpel is illusztrált híre. Idén viszont június 21-én a Debreceni Egyetem (a továbbiakban DE) Informatikai Kara és a Kar Könyvtárinformatika Tanszéke rendezett tudományos konferenciát és könyvbemutatót a tiszteletére, aki január 5-én már betöltötte a hetvenet.

Bényei Miklós könyvtárosi, tanári és történész munkássága ezer szállal kötődik a városhoz, noha a Debrecentől kilencven kilométerre északra levő Tiszaladányon született, középiskolás pedig Tokajban volt. Budapesti egyetemi évei után – könyvtár-történelem szakos volt – Debrecenben helyezkedett el a megyei könyvtárban.
Tovább…

Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben / szerk. Kiszl Péter. – Eger, Líceum Kiadó, 2013. 310 p.
ISBN 978-963-9894-98-3

1. Ajánlás egy különleges kötethez

Hazai könyvtári szakirodalmunk a közelmúltban egy újszerű gyűjteményes kiadvánnyal gazdagodott. A kötet az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet mester tagozatán az elmúlt néhány évben végzett hallgatók legsikeresebb szemináriumi dolgozataiból közöl válogatást.
A közzétett tanulmányok mindegyike a könyvtárügy egy-egy aktuális témakörét, problematikáját elemzi. A dolgozatok a szerzők jó problémameglátásáról, önálló és logikus gondolkodásáról tanúskodnak, továbbá bizonyságot tesznek arról, hogy készítőik jártasak a tudományos munka alapvető technikai kérdéseiben is.
Az illusztrációkkal, táblázatokkal, jegyzetekkel gazdagon ellátott közlemények után azok rövid összegzése, valamint magyar és angol nyelvű kivonatuk olvasható.
Jelen írásomban az egyes értekezésekkel nem kívánok részleteiben foglalkozni – ezt meghagyom recenzens kollégámnak – hanem magáról a vállalkozásról, a gyűjteményes munka közreadásának hasznáról, jelentőségéről szeretném néhány gondolatomat közreadni.
A szemináriumi munkák publikálását több szempontból is szerencsésnek, üdvözlendőnek tartom.
Tovább…

MONOK István
A művelt arisztokrata : a magyarországi főnemesség olvasmányai a XVI–XVII. században / Monok István.– Budapest : Kossuth ; Eger : EKF, 2012. 470 p. (Kulturális örökség, ISSN 2063-5257)
ISBN 978-963-09-7051-8

Az 1526. évi vesztes mohácsi csata következményeként három részre szakadt ország fővárosa, Buda török kézre kerülésével együtt megszűnt a központi hatalom a királyi Magyarországon. Ennek hosszú évszázadokon át igen komoly hatása volt a hazai műveltség alakulása szempontjából is. Mivel a magyar kultúra számára a királyi udvar összefogó, irányító centrumként már nem létezett, ezért a kulturális élet irányítását a megszűnt központ helyett egyes főúri udvarok vették át és látták el. Az egyházi élet támogatása mellett birtokközpontjaikban iskolákat hoztak létre és működtettek, illetve esetenként nyomdákat is alapítottak, ekképpen megőrizve és támogatva a magyarországi könyves műveltséget a 16–17. század során.

Átfogó, összegző tanulmánykötetében a szerző, Monok István ennek, a magyarországi kultúra irányításában és gondozásában meghatározó szerepet betöltő főnemességnek a könyves műveltségét, könyvgyűjtési, valamint olvasási szokásait mutatja be. A tanulmánya megírásához nélkülözhetetlen adatok döntő részét a több évtizede a szegedi tudományegyetem keretében még a Keserű Bálint irányításával megindított tudományos műhelynek Monok István saját közreműködésével is végzett levéltári forráskutatásai szolgáltatták. E szellemi központ az archívumokban feltárt részeredményeket az Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez sorozat keretében több mint két évtizeden át számos kötetben publikálta.
Tovább…

2013. 3. Referátumok

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)