Címke: könyvtárügy

Könyvtári digitalizálási helyzetkép

A cikk az EMMI Közgyűjteményi Főosztálya megbízásából 2017 őszén  készült  „Könyvtári digitalizálási helyzetkép” című tanulmány cikkesített változata.

Bevezetés

A hazai kulturális örökség szektor előtt álló egyik legnagyobb kihívás az analóg formában lévő dokumentumok digitalizálása, a digitálisan születettek hosszú távú megőrzésének biztosítása és ezen tartalmak szolgáltatása. Mindez az elkövetkező évtizedek könyvtári, múzeumi és levéltári fejlesztéseit is nagyban meghatározza.
Tovább…

Tanulmánykötet a könyvtári valóságról

Valóságos könyvtár – könyvtári valóság : könyvtár-és információtudományi tanulmányok 2016 / szerk.Kiszl Péter és Boda Gáborné Köntös Nelli.– [közread. az] ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet :Budapest, 2017. – 312 p.
ISBN 978-963-284-842-6
(Elektronikus formában a https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/34590 címen is elérhető.)

Igényes tartalmat közvetítő konferenciakötetet tartok a kezemben, amely megjelenésében eltér a hasonló kiadványok többségétől: az előadásokat és tanulmányokat magában foglaló kiadvány mutatós kemény borítóval jelent meg, és ez „könyvesebb” megjelenést nyújt, mint a gyakoribb puhakötésű kötetek.
Tovább…

Orosz könyvtárak a változó világban

Az oroszországi helyzetről az átlagos hazai polgár ritkán hallhat lényeges dolgokat.1

Az orosz könyvtárakkal szakmánknak ma már alig van kapcsolata, a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban elérhető orosz könyvtári szaklapokat is kevesen forgatják, ezért tartjuk fontosnak, hogy  az oroszországi könyvtárak helyzetéről és teljesítményéről időről időre képet adjunk.* Az alábbiakban – elsősorban orosz internetes források alapján – néhány érdekesnek tűnő mozaikot igyekszünk felmutatni. A szakmai adatok előtt érzékeltetjük a társadalmi hátteret is.
Tovább…

Bevezetés, módszertani kérdések

Éppen tizenöt évvel ezelőtt, 2001 közepén jelent meg az a kormányrendelet, amelynek alapján a korábbi egyetemi és főiskolai könyvtáros szak megnevezése informatikus könyvtáros szakra változott. „E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyetemi és főiskolai szintű könyvtáros szak megnevezése informatikus könyvtáros szakra […]  változik.”1 S ha már egyfajta visszaidézést végzünk, úgy érdemesnek tartjuk azt is megemlíteni, hogy a szak nevének változtatási szándéka – elsősorban az egyéb informatikus képzések felől érkező akadályozásának, sőt gyakran burkolt és nyílt támadásának következményeként – meglehetősen nagy ellenállást váltott ki.2
Tovább…

A tudomány könyvtári ünnepe

Valóságos könyvtár – könyvtári valóság II. konferencia az ELTE Bölcsészettudományi Karán

A szakma, az egyetemi hallgatóság, a kutatók és a gyakorló szakemberek közös elvárása, hogy felsőoktatási műhelyeink a könyvtártudomány élő központjaiként működjenek új kezdeményezések és tudományos összegzések gyújtópontjában. Az információtechnológiai változásokra nyitott szakemberek külföldi példákért, párhuzamos tapasztalatok megvitatásáért mind gyakrabban fordulnak a világháló kínálta lehetőségekhez, de a valóságos könyvtárakkal fenntartott személyes kapcsolatot nem pótolja a hatásosan prezentált információk virtuális tára, s a tapasztalatcsere közvetlensége hiányában könnyen elszakadhatunk a könyvtári valóságtól a megosztások, kommentek közegében.
Tovább…

Könyvtári jövőkép – optimista szemmel

A könyv szerzője, Sipos Anna Magdolna, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Könyvtártudományi Intézetének professzora e kötettel visszatér egy tíz évvel ezelőtt készült cikkének megállapításaira, és azokat aktualizálja. Az illető cikk (melynek címe Könyvtárak az információs társadalomban; a jelen kötet ezért kapta azt az alcímet, hogy Könyvtárak az információs társadalomban 2.0.) a Tudásmenedzsment 2006. évi 2. számában jelent meg, és méltán került be a könyvtárosképzésben rendszeresen szereplő ajánlott olvasmányok közé. Az itt ismertetett kötet bevezetője idézi az eredeti cikk következtetését (amely egyben a mostani kötet kiindulópontját jelenti): „a könyvtárak korszerű és a társadalmi elvárásoknak megfelelő működési keretei kirajzolódtak, és a továbbiakban a legfontosabb teendő az lesz, hogy a kialakított kereteket újszerű tartalommal töltse meg a szakma”. A kötet címe – Könyvtári reneszánsz – igen optimista, és a pozitív könyvtári jövőkép a kötet egészét végigkíséri.


Tovább…

Magyar könyvtártörténeti kronológia 4. kötet

Néhány évvel ezelőtt, 2010-ben látott napvilágot három kötetben Gerő Gyula monumentális könyvtártörténeti kronológiája, mely a kezdetektől 2007-ig sorakoztatta a hazai könyvtárügy múltját regisztráló adatokat, az elmúlt év végén pedig megjelent az adattár folytatása, a 2008-tól 2010-ig terjedő időszak eseményeit és az alapmunka pótlásait, javításait is tartalmazó negyedik tomus. A kiegészítő résszel lezárul a kronológia, ugyanakkor az összeállító az adattárhoz a közeli jövőben egy ötödik kötetet is közread a kitüntetett könyvtárosokról. Ezzel a munkával válik majd teljessé a hazai könyvtárügy történetét adatokban, faktumokban összegző vállalkozás.
Tovább…

Trendek az európai könyvtárügyben

„A könyvtár 2020-ban ott lesz mindenütt, az év minden napjának minden órájában. A kihelyezett könyvtárosok jelentősége megnő, fő feladatuk a konzultáció, a tanácsadás, a képzés és a tartalomfejlesztés lesz. A könyvtár a programok, a kutatás, az együttműködés, az alkotás és az oktatás tereként fog szolgálni” – írta Stephen Abram, a washingtoni Information Outlook portál szerzője.
Tovább…

 

A stagnálás évei, a válságjelek és tervek a kezelésükre (1908–1914)
A közgyűjteményekkel foglalkozó szakemberek előtt a huszadik század első évtizedének végére világossá vált, hogy országszerte túlságosan nagy a lemaradás ahhoz, hogy a hiányokat rövid időn belül pótolni tudják. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsáról szóló forrásokban 1908-tól kezdődően egyre gyakrabban jelentek meg a később dominánssá váló szakmai és finanszírozási krízis jelei. A felismert hiányosságok csökkentése érdekében folyamatosan keresték a megoldást; a Múzeumi és Könyvtári Értesítő oldalain is több alkalommal megjelentek olyan írások, amelyek a munka jobbítását célozták, és amelyek végrehajtásához nagyobb mértékű állami finanszírozásra és társadalmi támogatottságra lett volna szükség. Az ezeket a gondolatokat tükröző első írást Wlassics fogalmazta meg 1908-ban a Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1909. 1. számában, és az 1908. évről szóló éves jelentésben is közzétettek. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszterhez szóló Emlékiratának1 kiindulópontja az volt, hogy a Tanács és a Főfelügyelőség nem csupán a múzeumok és könyvtárak alapításában, illetve fejlesztésében érdekelt, hanem az ún. közművelődési célú társadalmi feladatok segítésében is. Az elnök különösen hangsúlyosnak tartotta ezt a kérdést akkor, amikor Apponyi Albert kultuszminiszter megindította az iskolán kívüli oktatás nagyszabású tervét, és létrehozta a koordinálásához szükséges szervezetet.
Tovább…

Áttekintés a svéd könyvtárakról

THOMAS, Barbro
THOMAS, Barbro: Swedish libraries: An overview (IFLA Journal, 36. vol.2010. 2. no.111–130. p.) című tanulmányát Németh Márton tömörítette.

Bevezetés

A szerzőnek a 2010. évi göteborgi IFLA kongresszus alkalmából írt tanulmányából kapunk áttekintést a svéd könyvtárügy világáról – szubjektív kiegészítésekkel. A tanulmány felépítése önmagában is üzenetértékkel bír. Első helyen – néhány alapvető számadat felvázolása után – arról szól, mit képes adni a svéd könyvtárügy a felhasználóknak. Részletezi, hogy milyen módon jelennek meg a szolgáltatások eredményei, amikor a svéd állampolgárok kultúrafogyasztási szokásait vizsgáljuk. A következő nagy témakör a közkönyvtárak jelenkori fejlődése, főbb irányainak felvázolása és annak tisztázása, miben is áll egy modern közkönyvtár svéd szemmel. A könyvtári szocializáció fontosságára és a könyvtáraknak az oktatásban játszott kulcsszerepére utal az iskolai könyvtárakról szóló rövid fejezet. Ezt követően az infrastrukturális szolgáltatási hálózati háttér vázolódik fel, mely nélkül a könyvtárak sikeres szolgáltatási kínálata elképzelhetetlen lenne. A tanulmány ezután nagyobb fejlesztési, s ezen keresztül kultúrpolitikai kérdésekre tér ki. Röviden számot ad a nemzeti osztályozási rendszerről, a Dewey tizedes osztályozási rendszerére történő átállásról, majd arról az irodalomtámogatási modellről ejt szót, mely számos ponton pozitívan hat a könyvtárak működésére is. Mindemellett nem hagyja szó nélkül a modell ellentmondásait sem. A közkönyvtári kölcsönzési szabályozásról szóló fejezet szót ejt arról is, miképpen kompenzálják a kiadókat és a szerzőket műveiknek az ingyenes közkönyvtári ellátásba való bekerüléséért.
Tovább…

1. Bevezetés

Ha Indiáról szóló, a könyvtár- és információtechnológia fejlődését bemutató szakcikkeket olvasgatunk, úgy tűnik, hogy csak néhány éves az ország lemaradása a nyugati trendektől, sőt a számítógépesítés és a digitális szolgáltatások némely területén együtt halad az élenjárókkal. Ez utóbbi nem is annyira meglepő, ha belegondolunk, hogy India alig hat évtizede vált függetlenné a Brit birodalomtól, és túl ezen az örökségen, ma is szoros kapcsolatokat ápol a nyugati kultúrákkal, erősen hat rá a globalizáció és részese a fejlődésnek nevezett versenyfutásnak. A pozitív hangvételű könyvtári szakcikkek általában valamilyen fejlesztésről, újításról, szakmai sikerekről számolnak be, többnyire a szakkönyvtárakhoz, kutatási központokhoz vagy a felsőoktatási könyvtárakhoz kötődően, melyek tényleg lépést tartanak a világgal.1 Azonban mélyre zuhanhat emelkedett hangulatunk, ha a nyilvános könyvtárakról és a tömegek könyvtári ellátásának helyzetéről olvasunk.
Tovább…

Sipos Anna Magdolna, Zalay Szabolcs, Mészárosné Szentirányi Zita (szerk.): A kultúra anatómiája, a kultúra anatómusa : Tanulmánykötet a 65 éves Agárdi Péter tiszteletére. – Pécs : PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, 2011. 310. p.
ISBN 978-963-642-380-3

“Lehetne-e stílusosabb köszöntés egy olyan ember számára, aki egész életét a könyvek jegyében és könyvek környezetében élte – a Könyvtárellátó raktárától a saját művek összeállításáig, megírásáig – mint a tiszteletére és kollégái által nagy szeretettel összeállított kötet átadása?” – ezzel a kérdéssel kezdődik az ez év tavaszán, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar gondozásában kiadott, a Kar Könyvtártudományi, valamint Kultúratudományi Intézete munkatársainak összefogásával készült „Festschrift” kötet ajánlása. A recenzens pedig sajátos helyzetben van, hiszen nem csupán a meglepetésként készült kötet ötletének megfogalmazója volt, hanem Zalay Szabolcs és Mészárosné Szentirányi Zita mellett maga is tevékenyen részt vett a könyv szerkesztésében, továbbá a kiadvány tanulmányai között szerzőként is megjelenik. Így igen nehéz azt a követelményt teljesíteni, hogy a recenzenstől elvárható distancia érvényesüljön, ezért,  vállalva az elfogult minősítést, inkább azt a megoldást követjük, hogy az ismertető megírása során a kötet létrehozójának szemléletét érvényesítjük. 
Tovább…

Már a cím is pontatlan. Az ötödik évtized ugyan igaz, de az már nem a Könyvtártudományi és Módszertani Központé. Ez az évtized valójában a Könyvtári Intézet történetének első évtizede. Mi változott meg az új jogszabály és az új név következtében? És mi maradt meg?
Ez az évtized két vezetői ciklust foglal magában. Az első ciklus igazgatóját, Dippold Pétert nem fűzték közvetlen élmények, kötelékek a korábbi KMK-hoz, objektíven tudott, a jogszabályi követelményeknek megfelelően, intézményt tervezni és alakítani. (Hívására jöttem vissza én is 17 év távollét után az Intézetbe.)
A ’90-es évek legvégén – a rendszerváltás utáni traumákat kiheverve – újra nagy pezsgésben volt a könyvtáros szakma. Az 1997. évi CXL. törvény és annak követő jogszabályai megszilárdították az intézményi működési kereteket, a könyvtáros pályakép felépítésének lehetősége a szakmai presztízs erősítését csillantotta meg, a komoly támogatásokkal beinduló informatikai fejlesztések pedig garanciát ígértek arra, hogy a szakma lépést tud tartani a korszerűsítés követelményeivel. Stratégiai időszakokra lebontott könyvtárügyi fejlesztések tették tudatossá és tervezhetővé a munkát.


Tovább…

Minden, amit tudni érdemes a szakfelügyeleti vizsgálatról

A könyvtári szakfelügyeletről : tájékoztató a 2002–2008 közötti szakfelügyeleti vizsgálatok eredményeiről / [szerk. Richlich Ilona]. – [Budapest] : KI, [2009]. – 171 p. (A könyvtári rendszer stratégiai fejlesztése, ISSN 1589-6859 ; 4)
ISBN 978-963-201-635-1

Hiánypótló összeállítást adott ki nemrégiben a Könyvtári Intézet a könyvtári szakfelügyeletről. A füzet az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából A könyvtári rendszer stratégiai fejlesztése sorozat negyedik köteteként jelent meg, és a 2002–2008 közötti szakfelügyeleti vizsgálatok eredményéről számol be.
A szakfelügyeleti tevékenység a rendszerváltást követő időszakban mélypontra került, egy időben számos korábban jól működő, a könyvtári rendszert alkotó hálózati központ megszüntetésével.
A könyvtári törvény (1997. CXL trv.) és a követő jogszabályok a könyvtári szolgáltatási rendszer működésének átfogó kereteit rögzítik, de a részleteket nem szabályozzák. Ezt a hiányt igyekszik pótolni és megvalósítani a könyvtári szakfelügyelet.
A kulturális miniszter a könyvtári tevékenység fejlesztése, a szakmai munka színvonalának emelése érdekében könyvtári szakfelügyeletet működtet. Szabályozza a könyvtárak szakmai működését, a szakmai követelményeket és normatívákat, a szakfelügyelet rendjét, az országos könyvtári szakértői névjegyzéket és a szakértői működéssel kapcsolatos kérdéseket.
Tovább…

Sok fény és sok árnyék: az olasz könyvtárak

Christina Hasenau: Viel Licht und viel Schatten: Italienische Bibliotheken (Bibliothek, Forschung und Praxis, 33. vol. 2009. 2. no. 181–189. p.) tanulmányát Katsányi Sándor tömörítette.

Gazdag kultúrájával és egyedülálló könyvgyűjteményeivel Itália évszázadokon át vezető szerepet töltött be a könyv és a könyvtárak történetében. A múlt azonban nemcsak értékeket hagyott hátra. Az 1861-ben történt újraegyesítésig Itália számos tartományra és városállamra tagozódott szét, s az ezek között fennálló gazdasági, társadalmi és kulturális különbség mindmáig érezteti hatását. Az ország legnagyobb problémája az észak és dél között húzódó mély szakadék, s ez jellemzi a könyvtárügyet is. Észak-Olaszország viszonylag gazdag könyvtári ellátottságával szemben (az ország könyvtárainak fele itt található), Dél-Olaszországban nemcsak a könyvtárak száma alacsony, hanem szembetűnő azok rendkívüli szegénysége is. (Az itteni könyvtárak több mint a fele ötezer kötetnél kisebb állománnyal rendelkezik.)
A szakadék áthidalását az olasz könyvtárügy egyes problematikus elemei is nehezítik. Nincs országos érvényű könyvtári törvény, a húsz – nagyfokú igazgatási joggal rendelkező – régió önállóan szabályozza könyvtárai ügyét. A déli régiók fejlesztéséhez hiányoznak a gazdasági eszközök, de hiányzik az olasz állam segítőkészsége is. Ennek következtében a könyvtárak világából hiányoznak a könyvtári technológia olyan elemei, amelyek a közép- európai könyvtárakban a legutóbbi évtizedekben már általánossá váltak. A public library értelmében vett modern könyvtárat a legutóbbi időkig nem találhattunk az olasz félszigeten, csak az utóbbi tíz évben indultak el Észak-Olaszország könyvtárai az angolszász modell irányába, az ország déli vidékeit azonban mindmáig nem érintette meg ez a fejlődés.


Tovább…

SETH Renu: India könyvtárügye

SETH, Renu: Storehouses of knowledge to educate the masses. The
Indian library system: a present day scenario (Buch und Bibliothek,
58. vol. 2006. 9. no. 622–628. p.) című írását Mohor Jenő tömörítette.
(A cikk a Frankfurti Könyvvásár alkalmából íródott, ahol a díszvendég
India volt.)

Az ország

India 3,29 millió négyzetkilométernyi területén 1,1 milliárd lakosával a második legnépesebb nemzet a világon. A köztársaság 28 államból és 7 szövetségi tartományból áll. Noha a Föld szilárd felszínének csak 2,4%-át foglalja el, ezen a világ népességének több mint 15%-a él. A lakosság közel 70%-a falvakban lakik.
India gazdag és egyedülálló kulturális örökséggel rendelkezik; történelme során meg tudta őrizni hagyományait a megszállók és a bevándorlók által behozott szokások, hagyományok és eszmék befogadása ellenére is. Bár szekularizált, demokratikus köztársaság, a vallás (lényegében a hinduizmus) központi szerepet tölt be kultúrájában: a vallásgyakorlás a vidéki élet szinte minden területén jelen van.
Indiában 22 hivatalosan bejegyzett nyelvet beszélnek, a központi (szövetségi) kormány kommunikációs nyelve a hindi és az angol. A gyors iparosodás és a gazdaságra gyakorolt erős multinacionális befolyás következtében az angol nyelv az üzleti élet kommunikációs eszköze.
Tovább…

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 40. vándorgyűlésén (Szombathely, 2008. július 25.) elhangzott előadás szövegét Hegyközi Ilona fordította, a Szabó Márta által készített rövid változat felhasználásával.

A népesség szerkezetének  átalakulása

Az úgynevezett demográfiai változások problémakörét Németországban néhány éve a politika és a sajtó a klímaváltozáshoz hasonlóan kezeli. Konferenciákon, könyvekben vagy szakfolyóiratokban lépten-nyomon ez a téma kerül elénk; valósággal elárasztják az embert számokkal, görbékkel, grafikákkal és gyakran semmit- vagy túl sokatmondó, de mindig színes és sok képet tartalmazó Power Point prezentációkkal. Összességében a téma, ahogy Thomas Ihm újságíró írja, “hangulatromboló hatású, frusztrálja az olvasót, a nézőt és a hallgatót. Aki úgy gondolja, hogy az új életkori szerkezetből adódó fejleményeket dramatizálni kell annak érdekében, hogy a figyelmet a jövőbeni problémákra irányítsuk, valószínűleg éppen az ellenkező hatást fogja elérni. Az emberek reményre vágynak, a gondok és problémák elrettentik őket. Demográfiai kérdésekről beszélni nemcsak azt jelenti, a hallgatóságot frusztrálni akarjuk, hanem hogy túl sokat kérünk tőlük. Olyan fejlődésről beszélünk, amely valamennyi területet és szereplőt érint, és amelynek egyszerre tárgya és alanya az egyén, az állam, a gazdaság, a társadalom, a család, a pártok, a szövetségek és az egyesületek.”Valójában olyan témáról van szó, amely Németországban mindenkit érint.
Tovább…

Kínai könyvtárügyi körkép: élni vagy olvasni?

„Minden alacsonyabb szintű, mint az olvasás.”
(Kínai közmondás)

Általános ismeretek

Kína a világ legnépesebb országa: a ma élő 6,5 milliárdból minden ötödik ember kínai. A hivatalos nevén Kínai Népköztársaság lakossága közel 1,3 milliárdra tehető (emellett igen sok kínai él Délkelet-Ázsiában és Amerikában). Ennél is többen lennének, ha a 70-es évek elején nem vezetnek be szigorú korlátozást, kormányzati tiltást (akkor egy nőnek átlag 5 gyereke volt, ma 1,5). 2006-ban közel 16 millió születést és 9 millió halált regisztráltak, tehát a mérsékelt növekedés folytatódik. Kína területe kontinens méretű: 9,6 millió km2, amellyel harmadik a világon (Oroszország és Kanada után).
A kínai civilizáció a legrégibb a világon, az írásbeliség is a leghosszabb, négyezer éves fejlődésre tekint vissza (az egyiptomi hieroglifák háromezer évig szolgáltak). A logogram típusú írás tömör kifejezést eredményez: az ENSZ hat nyelvre (angol, arab, francia stb.) fordítja minden dokumentumát, közülük az egyetlen nem alfabetikus, a kínai eredményezi a legrövidebb lejegyzést. Érdekes jelenség, hogy a kínai írással kapcsolatos diszlexia az agy más területeihez, kapcsolódik, mint a más típusú írásoknál.
Az első központosított birodalom i.e. 221-ben – Hannibál háborúja idején – jött létre (Csin-dinasztia): ekkor épült ki a Nagy Fal (6400 km), ugyanakkor az első császár pusztíttatta el az összes korábbi írásos művet. Luis Borges ír le fontos gondolatokat a két tett (feltételezett) belső összefüggéséről A Fal és a könyvek című nevezetes esszéjében (1950). Szerinte Si huang-ti  „azért építtette a falat, mert az védte birodalmát; azért égettette el a könyveket, mert az ellenzék azokra hivatkozva dicsőítette” az előző uralkodókat… Más szóval: zárt rendszert akart építeni. Utóbb is előfordult hasonló pusztítás, például Csien-lung (Qianlong) császár (Qing dinasztia, uralkodott 1735–1796 között) – ő tolta ki a legtávolabbra Kína határait – az összes mandzsuellenes művet tűzre vettette. Ám az ő idejében bontakozott ki az ellenkező folyamat is, amikor a Si Ku Quan Shu (Siku Quanshu = A négy tárház összes  könyve) negyedfélezer könyvét összesen mintegy 4 millió oldal terjedelemben nyomtatták ki.
Tovább…

Digitális könyvtári nyilatkozat Olaszországból

MESSINA, Maurizio: Un manisfesto per le bibliothece digitali (Bollettino AIB, 45. vol. 2005. 4. no. 489–497. p.) c. írását és annak végén közölt nyilatkozatot Mohor Jenő fordította.

1999-ben jelent meg a Cluetrain kiáltvány1, melynek célja az volt, hogy az egyént helyezze az online-kereskedelem középpontjába, azzal, hogy a folyamatot személyek közötti kommunikációnak tekintette. A kiáltvány szerkesztői szerint, miközben érzékelhetően csökken a cégek intermediációs kapacitása az egyéni igények kielégítésében, növekszik az egyének képessége a virtuális közösségalkotásra a termékekről és a szolgáltatásokról való közvetlen információcsere révén, amivel viszont soha nem látott mértékben lehet befolyásolni a piac irányultságát. Azok a cégek, amelyek nem képesek belépni a személyek közötti kommunikációs folyamatok közé, alighanem marginalizálódni fognak a piacon.
Felmerült, hogy e megfontolások némelyikét át lehetne helyezni az elektronikus/digitális könyvtárak környezetébe is, és annak megértése is, hogy az előbb körvonalazott kommunikációs folyamatok a világháló világában (amit pl. az Amazon vagy a GoogleBookSearch típusú kereskedelmi tevékenységek jellemeznek) azonosak az egyének és a rögzített információk közötti interakciókkal. Ezekre a megközelítésekre támaszkodva az olasz könyvtáros egyesület digitális könyvtári munkacsoportja2 javaslatként kidolgozott egy digitális könyvtári nyilatkozatot3.
Tovább…

Oroszországi könyvtári körkép: válság után?

„S ha minden varjú azt károgja voltál
Azt felelem nyugodtan félig holtan
Igazatok van udvaroncok voltam
De nem ti én támadok fel újra”
 (Baka István, 1948–1995)

Gazdasági, társadalmi és művelődési háttér

Az elmúlt kétszáz évben többször lendült ki az inga: Oroszország (a fejlett) Európa része (lesz), vagy a nagy ország sajátos „eurázsiai” utat keres magának? Az utóbbi két évtized megismétli e dilemmát. Jelcin elnöksége alatt Oroszország a nyugati világhoz közeledve fogalmazta meg magát. Putyin elnöksége alatt viszont mind határozottabb karaktert nyert az a vonal, amely az „orosz demokráciát” csak rájuk jellemző jegyekkel képzeli el. Ennek lényege: a központi államhatalom a társadalom mozgásának legfőbb irányítója. Egyszerűbb kifejezéssel: államkapitalizmus. Konkrét szervezeti megjelenítője a gigantikus, államilag vezérelt tröszt: például a világszerte ismert Gazprom (tőzsdei értéke ma 290 milliárd dollár, a világ nyolcadik legdrágább vállalata). Az állami kapitalizmus nem kizárólagos, burjánzik a magánkapitalizmus is, annak minden pozitív és negatív jellegzetességével: utóbbira példa a kirívó anyagi-szociális különbség a multimilliomosok, illetve a leszakadó szegénység közt. A lakosság legjobban kereső felső 10%-ának jövedelme a legalsó tizedének hússzorosa. Ez az amerikai arányokat is meghaladja. Az orosz gazdaság és tudomány egyszerre mutat élenjáró jelleget (rakéta- és űrkutatás, atomfizika stb.), miközben az „átlagember” a fejlődő világéhoz hasonló gondokkal küzd. Ismerünk jól csengő márkaneveket Oroszhonból?
Tovább…

Amerika – Közép-Kelet-Európáról

Information in Eastern and Central Europe : coming  from the cold : Papers presented at the State-of-the-Art Institute. November 12-13, 1991, Washington, D.C. Special Libraries Association, 1991. 95 p.
Az Amerikai Szakkönyvtári Egyesület (Special Libraries Association) aktuális kérdésekkel foglalkozó éves szemináriumán, 1991 novemberében a közép-kelet-európai országok – ahogy az a megnyitó beszédben elhangzott – “egzotikus világa” volt a téma. A tizenegy előadó személyes tapasztalatairól számolt be; oktatóként, szakértőként, segélyprogram szervezőjeként, adatbázis-szolgáltatóként, kereskedőként stb. mindegyikük rendszeres kapcsolatban áll ezekkel az országokkal.
Tovább…

A könyvtár helye a kommunikációs folyamatban 1.

A témának különös aktualitást ad – a könyvtárosi szerepismeret mindenkor kötelező fejlesztésén túlmenően -, hogy a közelgő budapesti világkiállítás irányadó gondolatának nagy valószínűséggel “Az ember és a kommunikáció” címet vagy ennek valamely változatát fogjuk megtartani. Feltételezve továbbá, hogy az EXPO a tárgyát tágabb összefüggésben lesz hivatott megjeleníteni, alkalom kínálkozik arra, hogy a könyvtár korábban nem remélt reflektorfénybe kerüljön. Hiba volna időben föl nem készülni erre a lehetőségre az intézmény és a szolgálat sajátos kommunikációs funkciójának demonstrálásával.
Tovább…

Bevezető

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ 1991. évi beszámolója arról szólt, hogy a szakmai munka a könyvtárak változó társadalmi környezetének hatása és a nem mindig előnyükre változó gazdasági kondíciók ellenére is lényegében ugyanazokat a feladattípusokat állította elénk, mint a megelőző években. Van folytonosság a változások korában is. A változások jobbára csak a hangsúlyok eltolódását, a preferenciák módosítását igényelték.
Tovább…

Németország könyvtárügye az egyesítés után

Szemle

Mindkét német szaksajtó már 1989 végétől nagy teret szentelt a két ország könyvtárügye közötti kapcsolatkeresési törekvéseknek, majd a német-német megbeszéléseknek, konferenciáknak. Egy idő után prominenes szerzők tollából megjelentek az NDK könyvtárügyéről helyzetképet adó írások. Ezután elmélkedések következtek az NDK könyvtárügyének megújulásáról, adakozási felhívások követték egymást. Az egyesítés a szaksajtót is érintette: egyes lapok megszűntek, mások integrálódtak (pl. aZentralblatt… aZeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie-ba), a Der Bibliothekar-t felváltotta előbb aBibliotheksinformationen Ost-West, majd aBibliotheksinfo.
Tovább…

Tanulmányúton az USA-ban

A Kongresszusi Könyvtárban

Az Egyesült Államok kongresszusa Martin Frosttexasi szenátor kezdeményezésére 6 millió dollár támogatást szavazott meg a közép-európai országok parlamentjeinek a demokratizálási folyamat elősegítésére. Az az ország, amely már a múlt században elkezdte kiépíteni a parlament információs hátterét, természetesen fontosnak tartja ezekben az országokban is a parlament információs bázisának fejlesztését. Tehát a kongresszusi küldöttségekkel, melyek helyszíni tanulmányokat végeztek Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon, mindig érkeztek információs szakemberek is. Az egész program – a “közép-európai parlamenti fejlesztés” (Central European parliamentary development) – irányítását a Kongresszusi Könyvtár Kongresszusi Kutatási Szolgálata (Congressional Research Center of the Library of Congress – a továbbiakban CRS) vállalta magára.
Tovább…

Erővonalak hálójában

(Hatások, ellenhatások a könyvtárügyben)

Fogadjuk el, hogy a könyvtárügyre ható tényezők megszámlálhatatlanok, s szinte minden, ami történik országban-világban, rövid úton kapcsolódik és hat a könyvtárra mint szellemi értékbankra és információközvetítő állomásra. A hétköznapi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy e sokféle ható tényező között vannak jól felismerhetőek és vannak rejtőzködőek. Hazai körben indulva a terepszemlére, a tényezők között azonnal feltűnik a politikai tényező, az, hogy a rendszerváltozás bizonytalanságba taszítja a nem vállalkozás-orientált szolgáltatásokat, a közgyűjteményeket általában, de a könyvtárakat különösen. Ha nem taszítja, akkor is csúszni hagyja. Hogyne tenné, mikor rájuk fér a lecke, hisz e gyűjteményekben lapulnak a meghaladni, eltemetni, felejteni ítélt előzmények, eszmék és eszmények, melyek ugyanakkor részei az irodalom-, a művészet-, a tudomány- és a politikatörténetnek. Nem lehetne kivenni a kommunista-kádárista rendszert a könyvtárakból? – kérdezi neofita buzgalommal a rendszerváltó-társ, és láthatólag elégedetlen a válasszal, miszerint csak a gyűjtemény-idegenség, a tartalmi hiteltelenség és a színvonaltalanság vehetők figyelembe a gyűjtemény szakmai átmosásának elveként.
Tovább…

Az elkövetkezőkben olyan könyvtárak – a magyarországi amerikai, brit, francia, bolgár, osztrák, német, szovjet, lengyel és a külföldi magyar intézetek könyvtárainak -, bemutatkozására kerül sor, amelyek idegen kulturális közegben egy adott kultúra reprezentálására vállalkoznak. A külföldi magyar intézetek, illetve általában a kulturális intézetek gyűjteményeinek ügye köreinkben elsősorban szakmai kérdésként jelentkezik. Napjainkban a probléma azonban másfajta összefüggések átgondolására is késztet.
Tovább…

A magyar könyvtár- és tájékoztatásügyről

1. A jelenlegi helyzet

A szerző az International Book Dewelopment Ltd megbízásából egy átfogóbb, a teljes magyar könyvszektorra vonatkozó tanulmány keretében vizsgálta meg a könyvtári és információs ellátottságot hazánkban, s tett javaslatokat a legfontosabb teendőkre. Tanulmánya három részből áll: 1. a jelen helyzet leírása, 2. a könyvtári és információs ellátottság legfontosabb kérdései, 3. következtetések és javaslatok. Mivel mindig tanulságos számunkra, milyennek is látnak bennünket a külföldi szemével, s milyen tanácsokkal szolgálnak nekünk az elfogulatlan külső szemlélő helyzetéből, a jelentés erősen tömörített változatát olvasóink elé bocsátjuk. Míg az alsó két fejezetből – minthogy a magyar olvasó számára közismert dolgokat tartalmaznak, – inkább csak a szerző értékelő-kritikai megjegyzéseit mazsolázzuk ki, s nem törekszünk a szerkezet és a teljes tartalom tükröztetésére, a harmadik fejezetet teljességében adjuk. (A szerk.)
Tovább…

Könyvtárügy Izraelben. Szemle

Az izraeli kultúra mélyen kötődik az írásbeliséghez és a könyvekhez. A vallási hagyományok következtében a zsidó nép történelme során az olvasás és a tanulás mindig a társadalmi élet középpontjában állt. A 18. századi felvilágosodás óta az európai zsidóság már nem csak vallásos irodalmat olvas, és maga az olvasás sem csupán vallásos kötelesség. A zsidó nemzeti és kulturális élet újjászületésében Izraelnek mint a zsidóság kulturális központjának megteremtésében is fontos szerepet játszottak a könyvek.

A független Izrael megalakulása (1948) előtt, a kialakulóban levő állam kultúrájában elsősorban az Európából és Észak-Amerikából odaérkező zsidók játszottak meghatározó szerepet. Később a bevándorlók nagy része az arab országokból érkezett, akik körében a vallásos tárgyú könyvek megőrizték központi szerepüket. A különböző kultúrákból betelepült zsidóság integrálása nagy kihívást jelentett a fiatal Izrael állam életében.
Tovább…

Múlt és jelen Kárpátalja könyvtárügyében

Futaky László szerénykedő című (Jelzések Kárpátalja könyvtárügyéről. = Könyvtári Figyelő, 1990. 3-4. sz. 261-272. p.) beszámolója volt az első olyan tanulmány, amely összefoglalta e közel 200 000-es magyar kisebbség könyvtári ellátásának (vagy talán ellátatlanságának) helyzetét. Ezt megelőzően csupán az OSZK KMK által 1985-ben megjelent A határokon túli magyarság olvasáskultúrája c. kötetben olvashattunk egy némiképp szubjektív, alapvető megjegyzéseiben azonban sajnos ma is érvényes helyzetképet. Futaky László érdeme az is, hogy a jelen könyvtárügyét megpróbálja történelmi összefüggésekbe állítani, amikor a két világháború közti időszakot is felidézi.
Tovább…

Jelzések Kárpátalja könyvtárügyéről

E rövid dolgozat csupán közelítési kísérlet a címben jelölt téma magyar vonatkozásainak kidolgozásához, semmint átfogó igényű, kiforrt tanulmány. Megírásához alapot elsősorban a helyszínen szerzett személyes tapasztalatok, benyomások, s a hozzáférhető forrásanyagok szolgáltatták.
Tovább…

Egyre inkább hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy saját dolgainkat magunknak kell megoldani. Nem várhatjuk, “felülről” a tévedhetetlen módszereket, kinyilatkoztatásokat. Az új társadalmi, politikai, gazdasági helyzetben nekünk is változnunk kell, ami persze sok új gondot is felvet, hiszen nem könnyű a megszokottságból kilépni. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöksége 1989 novemberében két, továbbgondolásra szánt összeállítást tárgyalt meg és bocsátott vitára. Az egyiket Papp István készítette, a másikat az MKE Műszaki Szekciója. Az MKE elnökséghez beérkezett hozzászólások száma nem volt túl sok. Mi az olvasók tájékoztatása érdekében mindegyiket közreadjuk, további hozzászólásra buzdítva olvasóinkat.
(A szerk.) 
A társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális változások, amelyek folyamatban vannak a könyvtárakat körülvevő közegben, szükségessé teszik, hogy átgondoljuk, újrafogalmazzuk, s ha indokolt, teljességgel új alapokra helyezzük a hazai könyvtárügy politikai koncepcióját.
Tovább…

Az MKE Műszaki Könyvtáros Szekciója aggódva figyeli a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás napjainkban mindinkább kitetsző válságát. A puszta figyelés azonban nem segít. Szükség van a válság távolabbi-közelebbi okainak feltárására, illetve a belőle való fokozatos, korántsem könnyű és áldozatok nélküli kibontakozás lehetőségeinek felderítésére is.
Tovább…

Hozzászólások – Tóth Gyula

A téma feltétlenül aktuális, sőt megkésett: feltehetően azért, mert közel másfél éve a könyvtárügynek működőképes gazdája, felelőse nincs. Az sem vitás, hogy ebben a helyzetben a Magyar Könyvtárosok Egyesületének hallatnia kell a szavát. Ugyanakkor az MKE jelenlegi Elnöksége szűk körű kompetenciájú ilyen nagy horderejű kérdéshez, egy ilyen vezérfonal csak “pipázóklub”-szerű vitához, szubjektívvélemények összegyűjtéséhez elegendő. Jobb lett volna az 1989.
Tovább…

Hozzászólás – Fogarassy Miklós

Nem kedvelem a könyvtárpolitika fogalmát, mely valószínűleg a library policy , illetőleg politics tükörfordítása(i). Bizonyos divatba jövő szavak a közgondolkodás tükrei, sajátos lenyomatai. Ennek a fogalomnak a “nyomata” valami elvi tisztázatlanságot, nevezetesen egy különbségtevés hiányát őrzi. Egy kormánynak, pártnak, parlamentnek lehet, illetőleg kellene, hogy legyen könyvtárpolitikája (stratégiája, taktikája stb.) – a fogalom angolszász eredetvidékén többnyire van is, – melyet szakmai testületeknek, tanácsadóknak érdemes befolyásolniok, ám ettől – normálisnak nevezhető körülmények közepette – a könyvtáros-társadalom sok tekintetben meg is különbözteti magát.
Tovább…

Hozzászólás – Pallósiné Toldi Márta

Nagyon kellett a szikra, amely felpörgetheti szakmai lelkiismeretünk motorját. Szeretném, ha az MKE kérdéssora azzá válna. Ezért tartottam kötelességemnek a véleménynyilvánítást.
Tovább…

Az osztrák könyvtáros és információs szakemberképzés jelenlegi fejleményeit vizsgálva két érdekességet lehet rögtön megállapítani:

  • szinte egyedüli ország Európában, ahol a könyvtáros és információs szakemberképzés a felsőoktatás iskolarendszerű képzésén kívül maradt, s talán ennek köszönhetően megmaradt a nagykönyvtárak, illetve a könyvtáros egyesületek szívügyének;
  • Michael Denis (1729-1800) irodalmár, bibliográfus és a Hofburg könyvtárosának, s az egyik első könyvtártani tankönyv ( Einleitung der Bücherkunde,1777) alkotójának működésétől kezdve a képzésben kitüntetett szerepet vállal az Osztrák Nemzeti Könyvtár ( Österreichische Nationalbibliothek , ÖNB).
    Az igényes tanfolyami formák kialakulásának megértéséhez röviden meg kell ismerkednünk az osztrák könyvtárügy néhány jellegzetességével.
    Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)