Címke: Nagy-Britannia

JUBB, Michael
JUBB, Michael: Challenges for Libraries in Difficult Economic Times: Evidence from the UK című cikkét (= Liber Quarterly, Vol. 20. 2010. No. 2. 132–151. p.) Mohor Jenő tömörítette

Az egyetemi könyvtárak számára az utóbbi tíz év soha nem tapasztalt mértékű változások időszaka volt. Az egyetemek gyors létszámnövekedése (mind a hallgatók, mind a személyzet tekintetében) együtt járt a digitális környezet irányába való lényeges elmozdulással, ami néhány alapvető változást hozott a könyvtárak és használóik „működésének” módjában. További változások következnek még, megjósolhatatlan hatással a hallgatókra, oktatókra és a könyvtárakra egyaránt.
Ez idő alatt az egyetemi könyvtárak reagáltak a fejleményekre, megváltoztatták működésüket, és a legtöbben költségvetésük nominális növekedését tapasztalhatták. A továbbiakban azonban szűkösebb körülményekre kell számítaniuk. A könyvtárak olyan időszak elé néznek, amikor gyors és jelentős változásokkal kell megbirkózniuk, miközben költségvetésük csökken.
Jelen cikk alapját a Research Information Net¬work által összegyűjtött és elemzett bizonyítékok képezik arról, hogy az Egyesült Királyság egyetemi könyvtárai hogyan kezelik ezt az új helyzetet. Két kihívást emel ki, melyekkel a könyvtáraknak szembesülniük kell.
Tovább…

Elektronikus kötelespéldány az Egyesült Királyságban

GIBBY, Richard – GREEN, Andrew
GIBBY Richard – GREEN Andrew: Electronic legal deposit in the United Kingdom (New Review of Academic Librarianship, 14. vol. 2008. 1–2. no. 55–70. p.) c. tanulmányát Viszocsekné Péteri Éva tömörítette.

Bevezetés

A nyomtatott kiadványok kötelespéldány-szolgáltatásának hosszú története van az Egyesült Királyságban. 1610-től él a gyakorlat, gondosan megőrizve az 1662 utáni rendeletben, amely szerint az új könyvek, időszaki kiadványok, napilapok és egyéb publikációk egy vagy több példányát el kell juttatni a „kötelespéldányokat gyűjtő” (legal deposit) könyvtárakba, hogy biztosítva legyen az ország szellemi eredményeinek gyűjtése és megőrzése. A nem nyomtatott kiadványokra vonatkozó jogszabályok csak az utóbbi időkben láttak napvilágot. 2003-ig, a kötelespéldányból részesülő könyvtárakra vonatkozó törvény (Legal Deposit Libraries Act) megjelenéséig az öt kijelölt könyvtárnak (a British Library, az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem könyvtára, a Skót és a Walesi Nemzeti Könyvtár), valamint a dublini Trinity College könyvtárának nem volt jogalapja az elektronikus publikációk, illetve a többi nem nyomtatott kiadvány, mint a mikrofilm és mikrofilmlap másolatának igénylésére.
Clive Field egy publikációjában* leírja a törvény megszületéséhez vezető lépéseket. Jelen cikk a 2003 utáni eseményekről számol be, elsősorban a törvény végrehajtásáról.
Tovább…

A TÁMOP „Tudásdepo-Express” program támogatásával a Könyvtári Intézet és a Magyar Olvasástársaság 2010. április 20-án Írás- és olvasásfejlesztés a családban, Európában és világszerte címmel rendezett konferenciát az OSZK-ban. A nyitó előadást a University of Sheffield professzora, Greg Brooks tartotta. Előadásának külön érdekessége volt, hogy az izlandó vulkánkitörés következtében szünetelő légiközlekedés miatt a professzor egy londoni egyetemi munkaszobából közvetített internetes videókonferencia keretében prezentálta mondandóját, melyet az OSZK-ban összejött érdeklődők a konferenciaterem kivetítőjén követtek. A rendezvény további programjában a magyarországi tapasztalatokat vitatták meg a résztvevők.

BROOKS, Greg: Family literacy in Europe and beyond: a research review and workshop c. előadását Hegyközi Ilona fordította.

Írásomban főként a következőkkel foglalkozom:
az Angliában zajló családi írás- és olvasásfejlesztési programok történetével és eredményeivel;
a hasonló programok hatékonyságára vonatkozó mennyiségi adatokkal a világ minden részéről, az irodalomjegyzékben Brooks et al. (2008) címen jegyzett jelentés alapján.

A kifejezés jelentései

A családi írás- és olvasásfejlesztés (family literacy) kifejezést az amerikai Danny Taylor használta először 1983-ban. Eredetileg a családok erre irányuló tevékenységére vonatkozott, de hamarosan a kapcsolódó kutatásokra alkalmazták, majd a vonatkozó programokra – ma ez a fő jelentése angol nyelvterületen. Az első családi írás- és olvasásfejlesztési programok az USA-ban indultak a 80-as évek közepén, valamint 1985-ben Törökországban. A török programok igen nagyszabásúak (jelenleg 70 ezer családhoz jutnak el évente), de alig ismertek (ahogy erről a Brooks et al. (2008) címen jegyzett műben és annak hivatkozásaiban beszámolunk).
Tovább…

„Prospero: For me … my library was dukedom large enough”
„Kinek könyvtáram épp elég királyság”
(W. Shakespeare: Vihar, I/2. Mészöly Dezső ford.)

 

BLACK, Alistair – PEPPER, Simon – BAGSHAW, Kaye
Books, buildings and social engineering : early public libraries in Britain from past to present / Alistair Black, Simon Pepper, Kaye Bagshaw. – Farnham ;  Ashgate, 2009. – XIX, 465 p.
ISBN 978-0-7576-7207-4

A kötet születése, szerkezete és szerzői

A negyven éve működő Ashgate kiadó (angol és amerikai központtal) évente több mint hétszáz tudományos művet jelentet meg elsősorban a társadalom- és humántudományok köréből. Köztük számos, a könyvtár- vagy könyvtudomány érdeklődési körébe tartozót is. (Utóbbira példa: 2010 első felében látott napvilágot egy öt kötetes alapmű a „nyugati” könyv történetéről i. sz. 400-tól napjainkig.)
A közkönyvtárak az elmúlt évtizedben több szempontból is a brit szakma, sőt a közélet érdeklődésének előterébe kerültek. 2000-ben megünnepelték a Viktória királynő által 1850 augusztusában aláírt első közkönyvtári törvény 150 éves évfordulóját (a megemlékezések fővédnöke Károly herceg, a trónörökös volt). Hangosak a szakmai, kormányzati és sajtóterek a közkönyvtár jövőjének keresésétől: számos rendkívül érdekes elemzés készült, sok fontos anyag látott napvilágot (köztük egyesek a világhálón is elérhetők). Erről esetleg egy más alkalommal érdemes lesz szólni. A visszatekintés viszont azért is fontos, mert enélkül aligha értjük a jelent, s kevésbé pontosan láthatjuk a jövő körvonalait.
A most ismertetésre kerülő monográfia előkészítése – mint arról a bevezetés beszámol – közel húsz évvel ezelőtt kezdődött az 1877-ben alapított angol könyvtáros egyesület (mai utód: CILIP) könyvtártörténeti bizottságában (Library History Group). Az eltelt időben igen fontos munkát végeztek, például feltérképezték az 1850–1939 közt létesült – és még megtalálható – brit közkönyvtári épületeket (ezek tekintélyes, mintegy kétharmad része ma is könyvtárként funkcionál). E felmérés könyvtárépítészeti adatbázist eredményezett, amelynek kivonatos közlése a kötetben is tanulmányozható. A kötet fő tárgya egyben e kilencven év, bár az utolsó fejezet mai kérdésekre is kitér (így egyedül az 1939–1979 közti időszak nem kapott helyet). Fontos kortörténeti adalék, hogy a viktoriánus korszak újabban észlelhető felértékelődése is segítette a kötet létrejöttét (korábban az akkori építészet számos művét egyszerűen ósdinak minősítették).
Tovább…

Információs politikák: tegnap, ma holnap

Orna, Elizabeth: Information policies: yesterday, today, tomorrow (Journal of Information Science, 34. vol. 2008. 4. no. 547–565. p.) tanulmányát Viszocsekné Péteri Éva tömörítette.

Az információs politika létrejötte

A mai értelemben vett információs politika gondolatával állami szinten az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején kezdtek foglalkozni. A fogalmat azonban korábban, már az első világháború idején használták „propaganda” megnevezéssel. Az Egyesült Királyság kormánya 1917-ben hozta létre az Információs Minisztériumot (Ministry of Information); ezt 1918-ban felszámolták, majd 1939-ben a II. világháború kitörésének másnapján újra felállították. Feladata a hírek és a sajtó cenzúrázása volt, továbbá a hazai és külföldi propaganda. 1946-ban helyét a Központi Információs Hivatal (Central Office of Information, COI) foglalta el. Az USA-ban 1942-ben jött létre hasonló testület, a Háborús Információs Hivatal (Office of War Information). Ez a hivatal az Egyesült Királysággal együtt megalakította a Közös Háborús Információs Politikai Bizottságot (Joint Committee on War Information Policy), amely a háború végéig működött.
Ezután a két ország más-más utat választott: míg az Egyesült Királyságban a COI kormányszervként folytatta tevékenységét, közölve a hazai és külföldi közvéleménnyel, amit tudatni akart velük, addig az 1960-as évek elejére az USA-ban a mai értelemben vett nemzeti információs politika felé mozdultak el. Ez egyrészt az állami információk nyilvános hozzáférhetőségét jelentette, másrészt az állami feladatok ellátásához szükséges személyes adatok védelmét.

Tovább…

SANDLER, Mark:
Disruptive beneficence: the Google Print program and the future of libraries és
MILNE, Ronald:The Google Library Project at Oxford.
(Internet Ref. Serv. Q. 10. vol. 3–4. n. 5–28. p.)
tanulmányait Dévai Péter foglalta össze.

A Google és a könyvtárak kapcsolatával foglalkozó tematikus számban két cikk foglalkozik a Google Print programmal és annak szakkönyvtári alkalmazásával. Az elsőben Mark Sandler, a The University of Michigan University Library gyűjteményfejlesztő munkatársa ismerteti a Google Print programot, mellyel kapcsolatban 2004. december 14-i bejelentése óta rendkívül sok kérdés merült fel a különböző prezentációkon és a Google-hoz érkezett leggyakoribb kérdésekben. Bármit gondolnak is a könyvtárak, könyvkiadók a programról, egy biztos: nem szabad azt hinniük, hogy az csak egy kis változást jelent a munkájukban, egyébként nagyjából minden marad a régiben. Mint minden technológiai áttörés esetén, most is elengedhetetlen, hogy a könyvtárak jövőjük tervezésekor számoljanak ezzel a kezdeményezéssel.
A program lényege tehát az, hogy a Google észak-amerikai és Egyesült Királyságbeli egyetemi könyvtárak több millió kötetét tervezi digitalizálni. Az indításkor a Harvard, a Michigan, a New York Public, az Oxford és a Stanford ajánlotta fel köteteit különböző mértékben. A soha nem látott mennyiségű konverzió munkafolyamatát és szabályait több évig dolgozzák ki, melynek során a partnerkönyvtárak folyamatosan visszajelezhetik, hogy az elkészült példányok megfelelnek-e saját állománygyarapítási és állományvédelmi szabványaiknak. A program végrehajtása sok millió könyv visszakeresését teszi lehetővé, és természetesen maga a könyv is elérhetővé válik az egész világon, mégpedig térítés nélkül, ami az emberi tudás hihetetlen mértékű demokratizálását jelentené, és talán csak a könyvnyomtatás feltalálásához hasonlítható.
Tovább…

Olvasóközpontú olvasásfejlesztés

Tudjuk-e mi, könyvtárosok, hogy mire van szüksége az olvasónak? S ezzel mennyire van tisztában ő maga? Befolyásolhatjuk-e a bizonytalan olvasó ízlését, választását? Léteznek-e technikák, melyekkel rábírhatjuk a tétova olvasót a választásra? Ösztönözhetjük-e a számára idegen, nem ismert témák, területek felfedezésére?
Gyakorló könyvtárosok előtt nem ismeretlenek az ilyen dilemmák. Írásunkban az ilyen és ehhez hasonló kérdések megoldásához mutatunk be máshol már bevált ötleteket, átvehető, adaptálható  módszereket.

Középpontban az olvasó

Nagy-Britanniában idestova 15 éve folyik egy – kezdetben kísérletnek indult – projekt, mely a könyvtárhasználat népszerűsítését tűzte ki célul, s mely napjainkra a kormányzati politika szintjére emelkedett. A program középpontjában az olvasásra ösztönzés  áll, melyet a britek olvasófejlesztésnek neveznek. Mivel magyarra fordítva ez kissé furcsán hangzik, ezért inkább az olvasóközpontú olvasásfejlesztés kifejezést használjuk. Mit jelent ez? Elsősorban aktív könyvtárosi szerepvállalást, melynek hármas célja van: egyrészt az olvasó önbizalmának erősítését az olvasás örömére való ráébresztéssel; másrészt az olvasó eligazítását a könyvtár által kínált olvasási lehetőségek között; harmadrészt pedig az olvasók számára olyan beszélgetések, alkalmak megteremtését, melyek során megoszthatják egymással olvasási tapasztalataikat. Mindez azonban nem az olvasástanítás és nem is az irodalomtanítás helyett van. Természetesen a program azokra is támaszkodik, csak tudatosabb, átgondoltabb formában.

Tovább…

Közérdekű tájékoztatás kisebb településeken: A PIRATE-kísérlet első szakasza

DOVER, Marilyn: Public information in rural areas: Technology experiment (Pirate). Phase 1. (‘The British Library. Library and Information Research Report . 64.) c. könyvét MÁNDY Gábor ismerteti. 
 

Több kisebb folyóiratcikk KDSZ-beli referálása után most összefoglalót olvashatunk a PIRATE-kísérlet céljairól, megtervezéséről és a nemrég lezárult első szakaszáról. A kísérlet (teljes neve angolul: Public Information in Rural Areas: Technology Experiment ) arra irányult, hogy számítógépes rendszer segítségével az angliai Devon megye egyik kis mezővárosában, South Moltonban (a korábban létező, manuális tájékoztató rendszer továbbfejlesztésével), valamint Honitonban (egy több intézményt magában foglaló tájékoztató központ létesítésével) feltárják a különböző információs tevékenységeket, az információszolgáltatás legjobb módszereit, kapcsolatot építsenek ki a helyi intézményekkel, valamint hogy kidolgozzák a célnak megfelelő szervezeti megoldásokat.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)