A Közösségek Hete könyvtári programjai

Egy országos gyorsfelmérés adatai

Bevezetés

A könyvtárak mind változatosabb szerepekben, egyre szélesebb szolgáltatási portfólióval igyekeznek kielégíteni használóik kulturális, tanulási, információs és szórakozási igényeit. Beszédes adat,  hogy a könyvtári statisztika alapján a 2013 és 2016 közötti a könyvtári rendezvények száma 34%-kal, a programokon résztvevők száma 20%-kal nőtt. A könyvtárnak azonban ezzel együtt sem változott az információt összegyűjtő, feldolgozó és szolgáltató  funkciója, csak az információ jellege, elérhetőségének helye, a feldolgozás és szolgáltatás módja, valamint a felhasználói igények váltak sokkal komplexebbé, amelyek a könyvtárak részéről is nyitottabb megközelítéseket igényelnek.

Összességében a könyvtárnak egyre aktívabb és kezdeményező szereplővé kell válnia az információszolgáltatás területén. Egy egyszerű példával illusztrálva a fenti gondolatokat: a helytörténeti, helyismereti tevékenység nem szorítkozhat többé pusztán a téma szempontjából releváns tartalmak összegyűjtésére, feldolgozására és elérhetővé tételére, hiszen az információk jelentős része szóbeliségen alapul, vagy a könyvtárak által feldolgozott publikációs fórumokon kívül esik (pl. közösségi oldalakon megosztott tartalmak vagy a már csak kizárólag a helyi idősek emlékezetében megtalálható ismeretek), ennek ellenére fontos részét képezik a települések örökségének. A rendezvények lehetőséget biztosítanak arra, hogy a könyvtár információgyűjtő, rendszerező és szolgáltató funkciója új csatornákon, programokon keresztül teljesedjen ki.

A Közösségek Hete a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” EFOP-1.3.1-15-2016-00001 (http://cselekvokozossegek.hu/) projektet megvalósító konzorcium, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár hagyományteremtő programsorozata, melyet első alkalommal 2017. május 8-a és 14-e között rendeztek meg.*

A programsorozat kettős célt valósított meg: egyszerre tette megfoghatóbbá, átélhetőbbé a Cselekvő közösségek projektet a társadalom egésze számára, és szolgált értékes tapasztalatok, adatok forrásaként a konzorcium számára.

Olyan programokkal lehetett jelentkezni a Közösségek Hete programsorozatra, amelyek ráirányítják a figyelmet a helyi kezdeményezésekre, kifejezik a közösségi összetartozást, valamint a közösségben rejlő értékeket. A könyvtárak, múzeumok és közművelődési intézmények mellett a felhívás nyitott volt a civil szervezetek, közösségek előtt is, amelyek szakmai és közönségprogramokkal egyaránt csatlakozhattak a kezdeményezéshez.

A könyvtárak – tekintettel arra, hogy a kötelező könyvtári feladatellátás miatt a szolgáltatóhelyek lefedik az ország valamennyi települését – nagyon fontos szereplői a helyi kulturális életnek, ahogy ezt a programsorozatban elvégzett tevékenységeik is igazolták.

Jelen összeállítás célja, hogy a Közösségek Hete programszervezői által a látogatók körében lebonyolított kérdőíves vizsgálat alapján bemutassa a könyvtárak szerepvállalását a programsorozatban, és hogy a tapasztalatokból olyan következtetéseket vonjon le, amelyek az intézményeink által szervezett rendezvények során kamatoztathatók.

A kutatás célja és módszere

A kérdőíves felmérés elsősorban marketing célokat szolgált, ezért nem lenne szerencsés vele szemben  túlzott módszertani elvárásokat támasztani. A kérdéseink elsősorban a célcsoportra, a marketing során használt csatornák sikerességére és a látogatók elégedettségére vonatkoztak. Azt kívántuk megtudni, hogy

  1. kik jelentik a Közösségek Hete programsorozat célközönségét a közismert demográfiai változók alapján (a rendezvényeken résztvevők neme, életkora, iskolai végzettsége), azaz, kiknek az érdeklődését sikerült felkelteni;
  2. melyek azok a csatornák, amelyeken keresztül értesültek a Közösségek Hetéről, azaz, hogy az általunk és a regisztrált partnereink által alkalmazott promóciós eszközök mennyire voltak hatékonyak valamint azt, hogy
  3. mennyire voltak elégedettek a programokkal (azaz a partnereink által kínált termékekkel) és a jövőre nézve milyen elképzeléseik vannak.

A kérdőívet valamennyi kapcsolódó programon terjesztettük. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum feladata volt a felkérést eljuttatni a szervezőkhöz, hogy a honlapról letölthető kérdőívet ők töltessék ki a résztvevőkkel. A kérdőíveken szereplő válaszokat a programszervezők vitték fel az általunk elkészített Google Forms felületre, amelyet első körben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai elemeztek.

Értelemszerűen a minta semmilyen szempontból nem tekinthető reprezentatívnak. Nem ellenőrizhettük, hogy a programszervezők mennyiben tettek eleget a kérésünknek és milyen mértékben ösztönözték a résztvevőket a kitöltésre. Magunknak azt a célt tűztük ki, hogy minimum 1500 kitöltött kérdőívet kapjunk vissza, amelyeket fel tudunk dolgozni és ki tudunk értékelni. Annak ellenére, hogy a mintavétel nem volt reprezentatív, a kérdőívek elemzése hasznos tapasztalatokkal szolgálhat a könyvtárak rendezvény- és közösségszervezői tevékenységének megértésében. Szintén érdekes tapasztalatokkal szolgálhat a könyvtári rendezvényeken résztvevők válaszait összehasonlítani más intézményrendszerek által szervezett programokéival. Feltételeztük, hogy ezzel láthatóvá válhat az is, hogy a könyvtári szegmens mely rétegekhez, milyen csatornákon jut el, és hogy elégedettebbek-e (vagy éppen kritikusabbak) a programjainkkal szemben.

A Közösségek Hete programsorozat számokban

A legfontosabb adat, hogy összesen 545 partner jelezte a részvételi szándékát, közülük 319  volt az intézményi válaszoló (95 könyvtár vagy könyvtári funkciót is ellátó intézmény), 164 civil szervezet és 62 olyan közösség, amely nem formális keretek között működik. Mindez azt jelenti, hogy a könyvtárak az összes regisztráltnak több mint 17, a regisztrált intézményeknek pedig több mint 30%-át tették ki. Hasonló súllyal voltak jelen a könyvtárak a megrendezett események számát tekintve is, hiszen a programszervező partnerek összesen 877 programmal regisztráltak, amelyekből 226 (közel 26%) kötődik a könyvtárakhoz. A sorozatra egy intézmény több programmal is regisztrálhatott és egy programot több helyszínen is meg lehetett tartani, így az alkalmak száma országosan, valamennyi programszervező kínálatát figyelembe véve megközelítette az 1400-at. A hét valamennyi napján rendeztek valamilyen programot, de – a látogatók igényeihez való alkalmazkodás jegyében – a csütörtök, péntek és a szombat voltak a legnépszerűbbek.

A Közösségek Hete felhíváshoz 325 település közösségei csatlakoztak, ami az ország összes falujának, városának kevesebb mint 10%-a. Ebben a tekintetben tehát van tér a bővülésre a következő években. A jövőben nagy siker lenne, ha növelni lehetne ezt a számot, újabb településeket vonva be a kezdeményezésbe, tovább szélesítve a programsorozatot. A legtöbb jelentkező Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Csongrád és Bács-Kiskun megyékből érkezett. A települések közül Budapest, Miskolc és Szekszárd adott helyet a legtöbb programnak.

A résztvevők

Összesen 1325, azaz a várakozásainknál kevesebb kitöltött kérdőívet kaptunk vissza az elektronikus felületen keresztül. Az összes kitöltő közül 460 fő (35%) vett részt valamilyen könyvtári rendezvényen.

A válaszadók területi elhelyezkedésük szerint nem fedték le az országot, ugyanis hat megyéből egyetlen kitöltött kérdőívet sem kaptunk, ugyanakkor Békésből, Csongrádból, Hajdú-Biharból, Vas és Veszprém megyéből negyvennél is több válasz érkezett (ld. 1. táblázat). Ez az adat nem tükrözi a tényleges résztvevői létszámot, csak azt mutatja, hogy az egyes megyékben dolgozó programszervezők nagyon komolyan vették a kérdőíves adatgyűjtést.

 1. táblázat
A visszaküldött kérdőívek száma megyék szerint

A könyvtári programokon résztvevők 73%-a nő és 27%-a férfi, ahogy a könyvtárak használóinál is magasabb arányban kerültek ki a hölgyek. A nemek megszólítása nem mondható kiegyenlítettnek, de a korosztályoké sokkal inkább (ld. 2. táblázat).

 2. táblázat
A válaszolók kor szerinti megoszlása

A résztvevők átlagéletkora 36 év volt. A legfiatalabb résztvevő 8, a legidősebb 93 éves volt, azaz elmondható, hogy a rendezvénysorozat könyvtári programjai valamennyi korosztály körében népszerűek voltak (1. ábra).

1. ábra
A résztvevők foglalkozás szerinti megoszlása

A foglalkozásukat tekintve érdekesség, hogy az aktív dolgozók (36%) és a diákok (35%) aránya volt a  legmagasabb, ezt követik a nyugdíjasok, ami szintén annak a jele, hogy a programsorozat rendezvényei mindegyik korosztály vagy élethelyzetben lévő réteg számára egyaránt érdekesek voltak, illetve, hogy a települések közösségében mindenki talált magának olyan eseményt, amely számára is izgalmasnak ígérkezett.

A „Kivel érkezett?” kérdés is nagyjából ugyanezt támasztotta alá, a résztvevők közel negyede iskolai csoporttal, másik negyede családdal vagy valamelyik családtagjával, 22% valamelyik barátjával, ismerősével, 21% pedig egyedül érkezett. A maradék 7% az egyéb csoporttal opciót jelölte meg. A Közösségek Hete programokban a családok és az iskolai közösségek a legaktívabbak, aktivitásuk messze meghaladta az egyéb (informális vagy formális) csoportokét.

A könyvtári programokon résztvevők demográfiai jellemzőinek elemzésekor a legelőször szembetűnő jelenség a résztvevők magas iskolai végzettsége volt. A kitöltőink 33%-a jelölte be az egyetemet, főiskolát legmagasabb iskolai végzettségének.

A Közösségek Hete programsorozat ismertsége

A Közösségek Hete újdonságnak számított ebben az évben, ezért érdekes volt számunkra, hogy vajon a résztvevők mennyire voltak tudatában annak, hogy az általuk meglátogatott rendezvény egy országos sorozatnak a részeként valósult meg. Arra a kérdésre, hogy „Tudja-e, hogy az Ön által látogatott esemény a Közösségek Hete programsorozat keretében valósult meg?” a könyvtári válaszadók 86%-a válaszolt igennel. Ez az érték egyébként egy árnyalattal alacsonyabb a közművelődési és a múzeumi szolgáltatók által rendezett programokat látogatók igenlő válaszainál. A nem könyvtári rendezvényeken résztvevők 91%-a volt tisztában azzal, hogy az adott program milyen keretek között szerveződött.

A Közösségek Hete programsorozat rendezvényeiről több csatornán is tettünk közzé híreket, és magukat a programokat is igyekeztünk minél változatosabb médiumokon keresztül megismertetni a potenciális résztvevőkkel. A 3. táblázat azt mutatja be, hogy a könyvtári rendezvények résztvevői honnan értesültek a rendezvényeinkről. Több opciót is meg lehetett jelölni, az utolsó oszlopban így az összes válaszadó százalékában mutatjuk meg a válaszokat. A visszajelzések azért tanulságosak a könyvtárak számára, mert kiderült, hogy a helyi társadalomban melyek azok a fórumok, amelyeken keresztül hatékonyan eljutnak az üzenetek a használóinkhoz.

 3. táblázat
Tájékozódás a programsorozatról

A legnépszerűbb közvetítő csatorna maga a helyi intézmény volt. A válaszadók közel 60%-a említette, hogy a programot szervező közkönyvtár volt számára a programsorozatról szóló elsődleges információforrás. Ezt követi az ismerőstől kapott információ (25,2%), és csak ezután jön – kevéssel lemaradva – az internet. Általában arra a meglepő következtetésre juthatunk az első három legnépszerűbb válasz alapján, hogy az emberek a szóbeliségen alapú forrásokat részesítik előnyben a kifejezetten a helyi közönséget megszólító rendezvények esetében.

Az írott források esetében a tömegtájékoztatás forrásainak (újság, televízió, rádió) hatékonysága messze alulmúlja a helyben kitett szórólapokét, plakátokét. Külön érdemes megemlíteni, hogy egyáltalán nem volt olyan válaszadó, aki csak az újságot, televíziót, rádiót jelölte meg, mint elsődleges információforrást. Joggal gyanakodhatunk arra, hogy a válaszadóink többsége az ezeken a csatornákon közzétett hírekre is csak akkor lesz figyelmes, amikor a programsorozatról már hallott a helyi intézményben, egy ismerőstől, vagy más forrásból.

Említenünk kell még az „Ezen a programon” lehetőséget választók csekély számát (1,5%). A kérdőív összeállításakor azt feltételezhettük, hogy az emberek egy jelentős része egyáltalán nem hallott még a Közösségek Hetéről, hanem csak az adott programra volt kíváncsi és ott értesült magáról az országos programsorozatról. A várakozásainkkal ellentétben azonban a részvevők számára igenis ismert volt nemcsak az adott program, hanem annak országos keretei is.

Arra a kérdésünkre, hogy járt-e már korábban olyan rendezvényen, amelyet ez a szervező bonyolított le, illetve szervezett meg, a válaszadók egynegyede válaszolt nemmel. A többség tehát visszajáró vendég, és nem először járt a könyvtárban valamilyen rendezvény miatt. Jelentős azonban azoknak a száma is, akiknek a Közösségek Hete keretében megrendezett program jelentette a találkozást könyvtárral mint programszervezővel (és könnyen lehet, hogy általában mint kulturális intézménnyel is). Tehát ezek a rendezvények a könyvtárak számára nagy lehetőséget kínálnak új használók toborozására is.

Elvárások és elégedettség

A marketing célú kutatások jellemzője, hogy igyekeznek megtudni, milyen elvárásokkal érkezik a fogyasztó/használó és mennyire elégedetten távozik. Maga a Közösségek Hete rendezvénysorozat meglehetősen határozott célrendszer köré szerveződött, ezért erről az volt a kérdésünk, vajon a rendezvények résztvevői azt keresték-e ezeken a programokon, amit a szervezők kínálni szerettek volna. Zárt kérdés formájában soroltuk fel a Közösségek Hete sorozat programjai által kitűzött célokat, arra kérve a használókat, jelöljék be azokat, amelyek rájuk is jellemzőek voltak. Több választ is meg lehetett adni.

A visszajelzésekből két fő irány rajzolódik ki: a közösségépítés, közösségszervezés, helyi értékek, valamint a szórakozás, illetve a nívós kulturális programok iránti igény (ld. 4. táblázat).

Elvárások Válaszok száma (db) Az összes válaszadó %-ában
Közösségi élmény

192

41,7%

Új kapcsolatok

193

42,0%

Szórakozás

214

46,5%

Színvonalas kulturális élmény

187

40,7%

Helyi értékek megismerése

144

31,3%

Helyi összetartozás erősödése

123

26,7%

Összesen

460

4. táblázat
Milyen elvárásokkal vett részt a rendezvényeken

Már első ránézésre megállapíthattuk, hogy valamennyi válaszlehetőséget viszonylag sokan jelölték meg, azaz a programsorozat célrendszere értő közönségre talált. A legtöbb választ a szórakozás kapta: minden második válaszadónk jelezte, hogy ez fontos elvárás volt a részéről. Komoly igény mutatkozik tehát a szabadidő kulturált eltöltésének lehetőségére. Ezt követi a közösségi élmény és az új kapcsolatok iránti igény megmutatkozása – szintén 40% fölötti értékekkel. A legkevesebb választást a helyi összetartozás erősítése kapta. A közösségi élmény és a helyi összetartozás tulajdonképpen ugyanannak az éremnek a két oldala, amelyből viszont érdekes módon az előbbi került ki győztesen. Ebből arra következtethetünk, hogy az emberek a közösségi élményt a saját jóérzetük és nem egy távoli, absztraktnak tűnő „összetartozás” jegyében képzelik el.

Összességében a résztvevők nagyon magas pontszámokat adtak az elégedettségi kérdésekre, amit azzal magyarázhatunk, hogy az emberek jellemzően nagyra értékelték, hogy a településeiken lévő intézmények, könyvtári, múzeumi és közművelődési területen szolgáltatók csatlakoztak a Közösségek Hete programsorozathoz. Az összes rendezvényhez képest a könyvtári szolgáltatók programjait négy szempont szerint magasabbra, egy vonatkozásban alacsonyabbra értékelték a résztvevők (2. ábra). Azt hangsúlyoznunk kell, hogy a különbség olyannyira minimális volt, hogy nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a települési szintű programokon általában – a személyes kapcsolat miatt – nem szoktak alacsony osztályzatokat adni egy-egy ilyen értékelés esetében.

A tájékoztatás az a terület, amelyben minden szolgáltatónak, közöttük a könyvtáraknak is a legtöbbet kell fejlődni, ezt követi a környezet és a program. Az emberi tényezőt valamennyi szolgáltató esetében, de a könyvtáraknál különösen nagyra értékelték, hiszen a szervezés és a személyzet kapták a legmagasabb pontszámokat.

2. ábra
A rendezvények elégedettségi mutatói

Az elégedettség igazi fokmérője azonban az, hogy legközelebb is részt venne-e hasonló programokon. Erre a kérdésünkre elsöprő többség, 96% jelölte meg az igen választ, ami azt sugallja az országos sorozat szervezői számára, hogy erős igény mutatkozik a helyi intézmények által kínált közösségi programokra a jövőben is.

Rendezvényötletek

A válaszadóinktól megkérdeztük azt is, milyen jellegű programokon vennének részt szívesen, ugyanis a megjegyzéseik jó alapot nyújthatnak a jövőre nézve az ötleteléshez. Bár nem volt kötelező a válaszadás erre a kérdésre, ennek ellenére sokan megfogalmazták a javaslataikat. A feldolgozáskor a gyerekek és a felnőttek válaszait egymástól elkülönítve néztük, mert a célcsoport korösszetétele meglehetősen meghatározó ebben a kérdésben.

A gyerekek visszajelzéseiben négy jellegzetes motívum fordult elő: 1. az állatok, illetve a természet iránti érdeklődés, 2. sport, 3. zene és 4. irodalom. Az első kapcsán eredeti ötlet volt a kutyás kirándulás és a lovaglás, amely ugyan nagy kreativitást igényelne a könyvtárostól, miként tudná beilleszteni ezeket szolgáltatási profiljába, de a gyerekek körében bizonyos, hogy népszerű lenne. A természetről, állatokról, ökológiai témákról szóló előadások ezzel szemben könnyen megvalósíthatók – és a könyvtárak, illetve szolgáltató helyek terei is alkalmasak lehetnek rá. Jól megvalósítható további ötletek voltak: híres sportolók előadása, zenei igényekre énekes előadók meghívása és közös zenélés a gyerekekkel. Sokan említették az író-olvasó találkozót, amelyet valószínűleg a könyvtár mint helyszín ihletett és vélhetően korábbi pozitív tapasztalatok állnak a hátterében.

A felnőttek ritkábban válaszoltak erre a kérdésre, mint a gyerekek, de ötleteik közelebb álltak mind a megvalósíthatósághoz, mind pedig a könyvtár eredeti küldetéséhez. A családosok részéről rendre felmerült az igény a gyerekekkel közös ismeretterjesztő, illetve kézműves rendezvényekre. Eredeti ötlet volt a kifejezetten óvodásoknak szóló „ismerd meg a lakhelyedet” program. Az ilyen kezdeményezések kétségkívül nagyban növelnék a gyerekek kötődését a településükhöz, és erősítenék a helyi identitást. Gyerekeknek szóló zenés foglalkozásokat, zenebölcsit, mondókázást ugyancsak sokan javasolták. Az idősebbek válaszaiból kiderült, hogy szívesen megmutatnák a közösségnek a saját képességeiket, értékeiket. Volt, aki „nyugdíjas ki, mit tud?” programot, mások kiállítás szervezését javasolták a helyi kézműves alkotók műveiből.  A helyi történelemről szóló előadások, a szüreti vagy pünkösdi ünnepség, a helyi közösségek bemutatkozása és a helyi zenei kultúra megismertetése szintén a településhez való szorosabb kapcsolódást segíthetné elő. Természetesen a könyvtár hagyományos szolgáltatási portfóliójához és a könyves kultúrához kapcsolódó rendezvényeket is többen javasolták (író-olvasó találkozó, folyóirat-bemutató, közönségtalálkozó, olvasókör, felolvasó-est, mesedráma foglalkozás). A válaszokban megjelent a filmes kultúrára vonatkozó erős igény. A könyvtármozi szolgáltatás sok helyen kínál lehetőségeket ebben a témában, de ez nem jutott el valamennyi településre, pedig a válaszok között szép számmal akadtak olyanok, amelyekben a vetítések, továbbá a filmekről, filmkultúráról való beszélgetések iránti igény fogalmazódott meg. Voltak válaszadók, akik erre a kérdésre úgy reagáltak, hogy elégedettek a programkínálattal és annak minőségével, de jó lenne gyakrabban ilyeneket tartani. Mindez újra azt sugallja számunkra, hogy a válaszadók örömmel vették a Közösségek Hete keretében megrendezett programokat.

Összegzés

A könyvtárak szolgáltatási kínálatában egyre nagyobb szerepet kapnak a rendezvények, amelyekkel az információgyűjtés, rendszerezés és szolgáltatás funkció merőben új keretek között valósul meg. A Közösségek Hete programsorozat könyvtári rendezvényein összegyűjtött kérdőívek elemzése lehetőséget adott számunkra, hogy empirikus adatok alapján képet kapjunk egy, a könyvtárakat is érintő programsorozat résztvevőiről, a kommunikációs csatornák hatékonyságáról, valamint a könyvtári rendezvényekkel szemben támasztott elvárásokról és a rendezvényeken résztvevők elégedettségéről. A Közösségek Hete programsorozat idén először került megrendezésre. A használók részéről a fogadtatása egyértelműen pozitív volt: a változatosan összeállított programkínálattal sikerült valamennyi korosztályt megszólítani. A kérdőíveken összegyűjtött válaszok arról tanúskodnak, hogy szerte az országban nagy igény van a közösségépítő rendezvényekre, amelyeknek a könyvtárak fontos szereplői. A rendezvények jó eszközei új használók megnyerésének, toborzásának is, amennyiben sikerül a hagyományos szolgáltatási kínálaton túlmutató programokkal vonzóvá tenni az intézményt.

Közösségfejlesztés módszertani útmutató
Szerk.: Arapovics Mária, Vercseg Ilona
Felelôs kiadó:
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ
NMI Mûvelôdési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.
Országos Széchényi Könyvtár
Budapest, 2017. 152 p.
Nyomtatott változat: ISBN 978-963-200-665-9
Online változat: ISBN 978-963-200-666-6

   Az útmutató tartalma:
Módszertani bevezető
1. Helyzetelemzés
2. A projekt által érintett település, településrész, térségi közösségi               tevékenységének feltárása
3. Akciók, tevékenységek, események, programok,
folyamatok
4. Partnerségi együttműködés. Közösségi tervezés
5. Információs pont
6. Intézményi, ágazati együttműködések kialakítása, fejlesztése alapelvek)
7. Irodalom
8. Melléklet
9. Fogalomtár
10. Irodalom
11. Szerzők

A bejegyzés kategóriája: 2017. különszám
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!