2007. 2. szám

Tartalom

ABSTRACTS 205

TANULMÁNYOK 
NEMES Erzsébet – BÁRDOSI Mónika: Könyvtárak és olvasási, könyvtárhasználati szokások 50 év távlatában a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 209
LENGYELNÉ MOLNÁR Tünde: A kivonatkészítés sajátosságai egy felmérés adatainak tükrében 227
BÁNKESZI Katalin: Új webszolgáltatások az OSZK-ban.
A „Jeles napok” új verziója  248
REISZ László: Olvasóegyletek a dualizmusban  254

KITEKINTÉS 
SONNEVEND Péter: Délkelet-ázsiai könyvtári körkép.
(Vietnam, Maláj Államszövetség, Dél-Korea és Szingapúr) 265
KOLTAY Tibor: Információs műveltség: pedagógiai forradalom a könyvtárban? 278
BADA Zoltán: A Szentgyörgyi-hagyaték és szerepe az Országos Idegennyelvű Könyvtár délszláv nyelvű gyűjteményében 289
HAJDU Katalin: Ki lesz a magyarországi könyvtárak „védőszentje”? Az amerikai modell 298
MIKULÁS Gábor: Gondolatok a pénzszerzésről és a hatékonyságról 311
KÖBÖLKUTI Katalin: A Berzsenyi Dániel Könyvtár szponzor-szerző tevékenysége 317

KÖNYVSZEMLE 
Mit kell (kellene) tudni az időszaki kiadványokról?
Szilvássy Zoltánné: Az időszaki kiadványok – és egyéb folytatódó források – könyvtári kezelése. (Ism.: Berke Barnabásné) 319
„Ódondászok” segédkönyve
Pogány György: A könyvszakma segédkönyvei. (Ism.: Kégli Ferenc) 324
A József Attila Megyei Könyvtár évkönyve 2006.
(Szerk. Monostori Imre) (Ism.: Éger Veronika) 328

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ 
(REFERÁTUMOK) 333

Abstracts

Libraries, reading habits and library use in the past 50 years, based on data of the Hungarian Central Statistical Office
NEMES Erzsébet – BÁRDOSI Mónika

The authors survey library use in the period 1950 to 2004 in Hungary. Their analysis is based on the four basic service indicators of official library statistics (number of libraries, size of the book collections, number of registered readers and borrowed items) and the data showing the changes in way of living. The provision of library statistics is prescribed by a government regulation; the data-owner is the Ministry of Education and Culture, the task of data collection belongs to the Hungarian Library Institute.
In Hungary there are community, workplace, academic, school and special libraries, but from another point of view they belong to the following categories: public (open for all) and non-public, and partly-public libraries. The number of libraries was 9311 in 2004 with more than 2 million registered readers. The book collection has grown from 3 million to 158 million items in the last fifty years. The number of circulated items was 49.5 million in 2004, slightly stagnating.
The indicators of library use in public libraries show some declining tendency to a different extent, that corresponds with the increasing time spent on watching television programmes and using the world wide web (while the percentage of Internet use in Hungary is in the lowest 25% in the rank list of EU member states). It is to be noted that the library use of children under 14 is also decreasing, while the library collections are growing and circulations in school libraries are continuously increasing.
The library data of higher education institutions are characterised by an increasing trend as well, owing to an increase in the number of institutions and the number of students in the last decade.
All in all, the numbers of studying young adults over 14 have the best indicators concerning library use. The daily time spent on reading has declined further, while that spent on watching television programmes and computer use has increased.
Official statistics and the data of surveys on library use and reading habits, conducted by the Hungarian Library Institute (see Könyvtári Figyelő, 2006. nos 1 and 4, make up a picture from which many important conclusions can be drawn.


Tovább…

A következő tanulmány a 2006. augusztus 7-e és 10-e között Budapesten rendezett Nemzetközi Olvasástársaság (International Reading Association) 21. olvasás világkongresszusán, a  „Betűhidak – a műveltség összeköt” főcímet viselő konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata, melynek célja az volt, hogy elemezze az elmúlt 50 év könyvtárhasználati és olvasási szokásainak változásait, a hivatalos könyvtári statisztika, a Központi Statisztikai Hivatal által publikált adatokkal alátámasztva.
A könyvtárak négy alapvető forgalmi mutatójának ( a könyvtárak száma, a könyvtárak könyvállo-mánya, a beiratkozott olvasók száma, a kölcsönzött könyvtári egységek száma) felhasználásával, valamint az életmódban, olvasási szokásainkban bekövetkezett változásokat alátámasztó adatok segítségével mutatják be a tendenciákat.


Tovább…

Kutatásaim egy  automatikus kivonatoló program tervezésére irányultak, melynek nélkülözhetetlen előfeltételét jelentette az emberi kivonatkészítés sajátosságainak vizsgálata. Ennek megismerésére készítettem egy felmérést, melyben két különböző témájú szakcikk kivonatolására kértem fel több mint 250 főiskolai és egyetemi hallgatót, valamint könyvtáros szakembereket, továbbá kontrollként magyar szakos, szövegekkel bánni, azokat értelmezni tudó hallgatókat.
A felmérés alapjául szolgáló egy-egy cikket a Könyvtári Figyelőből1, illetve a Tudományos és Műszaki Tájékoztatásból 2 választottam.
A felmérésben résztvevőktől azt kértem, hogy készítsék el mindkét cikk kivonatát, annak leglényegesebb mondatainak megjelölésével. Mivel a cikkeknek 20%-os tömörítését vártam el a felmérésben résztvevőktől, ezért mindkét cikk esetén 17 mondatot kellett megjelölniük. Még azt is kértem tőlük, hogy a megjelölt mondatokat tegyék fontossági sorrendbe, és adják meg, hogy a cikk hányadik legfontosabb mondatának tartják. Így egy 1 és 17 közé eső számmal jelölték a rangsort. A felmérésben szereplő szakemberektől a kivonat mondatainak rangsorolását számítógépen, egy online kérdőív kitöltésével egybekötve kértem.
A hallgatókkal papíron végeztettem el a kivonatkészítést, Źmegkönnyítve számukra az áttekinthetőséget, de a megoldások számítógépes feldolgozása utólagos adatbevitellel történt.


Tovább…

Új webszolgáltatások az OSZK-ban

 A „Jeles napok” új verziója

Előzmények

Az 1997 novemberében alakult Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. – akkori nevén Neumann János Kulturális Szolgáltató Kht. – 2005-ben jelentős változáson esett át. A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) és a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) a közhasznú társaságba integrálódott, míg a korábbi feladatokat – szintén a közhasznú társaság keretein belül – a Digitális Könyvtár Igazgatóság folytatta. A három részegység irányítását szakmai igazgatók végezték, míg a kht.  ügyvezető igazgatója Kitzinger Dávid lett. A tulajdonosi szerkezet is átalakult: a kht. az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közös tulajdona lett.
2006 őszén indult el az a folyamat, melynek eredményeként a digitalizálási és tartalomszolgáltatási feladatok ez év januárjától más intézményekbe kerültek át.
A NAVA és az NDA továbbra is a kht.-ban folytatja tevékenységét, melyet jelenleg alapvetően a Gazdasági Minisztérium finanszíroz. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium is részt vállal a működési költségekből, mivel az intézmény tervei között szerepel a könyvtárak részére egy zárt hálózat kialakítása is, melynek célja a jogvédett anyagok elérhetővé tétele lesz. 
Tovább…

Olvasóegyletek a dualizmusban

Történelmi körülmények

A  dualizmus kori (1867–1918) olvasóegyletek nemcsak szakmai szempontból érdekesek, hanem azért is, mert gazdag háttér-információval szolgálnak a vizsgált korszak társadalmi, politikai és kulturális viszonyairól. Az egyleti aktivitás formája és mértéke hatékony mércéje volt az államhatalom és az állampolgárok közötti viszonynak és kifejezte az adott rendszer politikai stabilitásának fokát is.
Ha megnézzük az egyletesedés jogi-társadalmi környezetét, láthatjuk, hogy a kiegyezést megelőzően hiányzott az egyleti élet részletes jogi szabályozása.  Az egyesülési  szabadság elvileg adott volt, de a hatóságok fenntartották maguknak az egyesület jogi személyként való elismerésének  jogát, amihez előbb jóvá kellett hagyatni az adott társulás alapszabályait. A jóváhagyás  1848-ig a helytartótanács, azt követően  a kiegyezésig a bécsi császári és királyi belügyminiszter hatásköre volt.
A kiegyezést követően liberalizálódási folyamatok indultak meg az országban. Az 1868. évi XLIV. törvénycikk 26. §-a értelmében  az egyletek nyelvét az alapítók szabadon határozhatták meg, az 1869. évi IV. törvénycikk pedig illetékmentességet biztosított az egyesüli beadványok és iratok részére.
Az 1934/1873. sz. belügyminisztériumi rendelet  mintegy fél évszázadon keresztül úgy szabályozta a kérdést, hogy az állam felügyeleti jogát a minimumra korlátozta, ami azt jelentette, hogy szerepét gyakorlatilag a visszaélések elleni fellépésre redukálta, s az egyletek alapítását, tevékenységét, nyelvének megválasztását  állampolgári jogként deklarálta. Kötelező jelleggel csak az egyletek  alapszabályainak kormányhatósági láttamoztatását és a törvényhatóságoknál lévő egyesületi nyilvántartás vezetését írták elő.
Az 5008/1875. sz. belügyminiszteri rendelet részletesen szabályozta az engedélyezés körülményeit, s megfogalmazta az egyletalakítás adminisztratív feltételeit, illetőleg bizonyos korlátait. Ez utóbbiak közül két rendelkezést emelünk ki: tiltották a különböző tevékenységi profillal rendelkező egyletek közös alapszabállyal történő működését, valamint előírták, hogy nemzetiségi  egyesületek csak irodalmi, vagy kulturális egyletként alakulhattak. Mindkettő, de különösen az utóbbi az államhatalom önvédelmi intézkedésének tekinthető, érthetően – mindenekelőtt a nemzetiségek tekintetében – mert nem kívánták egy esetleges államellenes tevékenység szervezeti kereteit liberalizálni. Más kérdés, hogy ennek következményeként a nemzetiségi egyletek egy részében a kulturális tevékenységként megfogalmazott célok fedőtevékenységként jelentek meg.


Tovább…

Délkelet-ázsiai könyvtári körkép

 Vietnam, Maláj Államszövetség, Dél-Korea és Szingapúr (Szakirodalmi szemle)

Ez a távolinak tűnő régió egyre többet hallat magáról gazdaságban, kultúrában, sportban. Könyvtári áttekintésünk nem törekedhet még viszonylagos teljességre sem: inkább érzékelteti egy gyors átmenetet élő világ mozgási irányait. Példaországaink a fejlődés határozott, helyenként lenyűgöző jegyeit mutatják, viszont a még egyértelműen „fejlődő” országokat nem válogattuk be. Ezek problémája egész más szinten jelentkezik (a lakosság élelmezése, az írástudatlanság felszámolása stb.).
Amit az alábbi szemlézett négy ország mutat – az infokomunikációs eszközök terjedésétől a szűkebben vett könyvtári teljesítményig –, az némelyeket talán meg is lephet.
A Csendes-óceán nyugati partjainál fogunk járni. Minden szempontból rendkívül változatos vidéken: ősi civilizációk, mély vallási hagyományok (taoizmus, buddhizmus, iszlám, kereszténység…), drámai történelmi küzdelmek – hódítások és szabadságharcok –, s egy mostanában gyorsuló gazdasági feltörekvés a perifériáról (az egykori gyarmati kiszolgáltatottságból, leigázott, elmaradott állapotból) a centrum irányába, a világszínvonal elérése végett.
Eddig szakmánkban alig emlegetett térség adja a világ egyik „bezzeg” közkönyvtárügyét? Fantasztikus, modern könyvtárépületek? A világ élenjáró országaival versengő infokommunikációs trend? Hazai könyvtári világunk tájolásához ezentúl netán újabb „iránytű” is szükséges: az angolszász és skandináv célpont mellett most akár egy Délkelet-Ázsia felé mutató is?
Tovább…

Globalizálódó világunknak olyan állampolgá-rokra van szüksége, akik rendelkeznek az írástudás készségeivel, információs műveltséggel, akik sokat olvasnak, tisztán látnak és gondolkodnak, jól értesült emberek módjára kérdeznek, megkérdőjelezik a szaktekintélyek, de még saját maguk állításait is. 1
Az információs műveltséget tehát az információ társadalom funkcionális írástudásának is nevezhetjük2, de semmiképpen sem túlzás jelentős változásokról beszélnünk. A címben szereplő kérdőjelet azonban egyelőre vegyük komolyan, főként, ha forradalomról beszélnünk.
Bizonyosak lehetünk viszont benne, hogy az információs műveltség oktatása a könyvtárak falain túl terjed, az egész oktatást át kell, hogy hassa.


Tovább…

1. A Szentgyörgyi-hagyaték átvétele és feldolgozásának előkészületei

Az 1956-ban alapított Állami Gorkij Könyvtár, majd annak jogutódja, az 1990-től Országos Idegennyelvű Könyvtár néven működő budapesti szakkönyvtár mindig jelentős szerepet töltött be a magyarországi közgyűjteményi és közművelődési életben. Napjainkban, amikor az idegen nyelv tudása és beszélése nemcsak puszta emberi erénynek, hanem nagyon sokszor szakmai és egzisztenciális követelménynek is számít, az intézménybe látogatóknak módjukban áll, hogy több mint 130 idegen nyelven előállított és szerzeményezett könyvtári dokumentumból informálódjanak rendszeresen. A könyvtár tagjainak alkalom adódik arra is, hogy több mint 60 idegen nyelv oktatói segédletei (tankönyvei, munkafüzetei és hangzó anyagai) révén idegen nyelveket tanuljanak, és folyamatosan képezzék önmagukat. Ismeretes az is, hogy még az 1970-es évek első felétől a könyvtár nyelvi referensei által intézményesített módon gyűjti, gondozza és népszerűsíti a Magyarországon élő 13 nemzeti és etnikai kisebbség könyveit, sajtótermékeit és egyéb kiadványait. A szokásos évi szerzeményezéseken kívül az Országos Idegennyelvű Könyvtár saját állományát oly módon is tovább bővíti és fejleszti, hogy közismert érdemes személyek idegen nyelvű magánkönyvtári gyűjteményeit a szolgáltatásokban való hasznosítás céljával megvásárolja, illetve átveszi.
Tovább…

“… Méltóztassék kegyesen engedélyezni, hogy ezen gyűjteményt
 Magyarországnak adományozhassam, amely nekem az ezek
megszerzésére szükséges eszközöket nyújtotta …”
Gróf Széchényi Ferenc
“… Úgy láttam, nem is lehetne a pénzt … hasznosabban felhasználni, …
 mint, hogy közkönyvtárat alapítok egy településen.”
Andrew Carnegie

Az az aranyszabály, hogy „úgy bánj mással, ahogyan magaddal bánnál” minden kultúrában és vallásban, minden történelmi periódusban erkölcsi alapérték.1 Ennek megfelelően vagy ennek következtében, ma már minden kultúra függ a filantróp2 és a  nonprofit szervezetektől, melyek alapvető elemei a mindenkori civil társadalmaknak. A tradicionális jótékonykodás (filantrópia)  hatékonyan hozzájárul a közbizalom kialakításához és fenntartásához.
Elképzelhető-e, hogy Magyarország jelen történelmi helyzetében is helye legyen a filantrópiának, s ha igen, mekkora lehet ez a szerep? Milyen területeken lehet számítani jelenlétére, pontosabban, ismételt jelentkezésére? Megvan-e számára a megfelelő jogi, kulturális környezet?


Tovább…

Gondolatok a pénzszerzésről és a hatékonyságról

A könyvtári gazdálkodás egyensúlyának megteremtése több módon érhető el. A források növekedését alapesetben a kiadások megugrása követi, az ellenkezőjét pedig költséglefaragások. Az utóbbi két évtizedben és a várható következőkben is inkább az utóbbi lehet a diskurzusok tárgya. Az egyensúly megteremtésének eszköztárát a szervezeti kultúra, és a döntéshozók tudásszintje, tapasztalatai egyaránt befolyásolják. Irene Wormell1 kedvenc példája szerint a harminc évvel ezelőtti dániai közkönyvtári megszorítások hatására sok könyvtáros a saját bér kitermelésével válaszolt – amiért is Dániában gyakorivá vált a könyvtáron belüli térítéses információszolgáltatás. Hazai köz- és szakkönyvtári tapasztalataim szerint a helyi vezetők döntései alapján hasonló helyzetben inkább a munkatársak juttatásainak elvonása (pl. nyelvpótlék), illetve a munkakörülmények rontása (pl. telefonhasználat korlátozása) volt gyakorlat – jellemzően a beosztottak szintjén. Ami a kontraszelekciót és a demoralizáltságot fokozta, egyúttal a könyvtárügy versenyképességét csökkentette, illetve csökkenti a mai napig.

Tovább…

A szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár  a 80-as évekig – a többi közgyűjteményhez hasonlóan – a fenntartóink által biztosított költségvetésből gazdálkodott. A 80-as, de számottevő mértékben a 90-es évektől kezdődően a finanszírozás kibővült egyéb támogatásokkal is. Elsősorban olyan feladatok megoldása miatt folyamodtunk szponzorok megnyeréséhez, amelyek nem szerepeltek az alapfeladatok között, ill. a biztosított forrás nem eredményezhetett minőségi megoldást: pl. kiadványok megjelentetése; konferenciák, emlékülések szervezése; gyűjteményfejlesztés; technikai eszközök beszerzése.
Milyen forrásokat vettünk igénybe?

  • állami pénzalapok (NKA, NKÖM, megyei, városi önkormányzat)
  • civil szervezetek
  • tudományos műhelyek, kutatóhelyek
  • a gazdasági élet szereplői
  • olvasók felajánlásai
  • a média támogatása.

A kapcsolatfelvételnek többféle módszerével éltünk. Ha  a könyvtár tevékenységét, ill. a projektet megvalósító könyvtáros már ismert volt a szponzor számára, közvetlenül vettük fel a kapcsolatot;  közvetítő személy segítségét kértük a könyvtár és a támogató között;  ismeretlen megkeresést alkalmaztunk a könyvtár és a projekt bemutatásával. Természetesen a források, a feladatok és a kapcsolatfelvétel módjai többszörösen is keresztezik/keresztezhetik egymást.

Tovább…

Mit kell (kellene) tudni az időszaki kiadványokról?

SZILVÁSSY Zoltánné
Az időszaki kiadványok – és egyéb folytatódó források – könyvtári kezelése / Szilvássy Zoltánné. – Budapest : Könyvtári Intézet, 2006. – 238 p.; 24 cm. – (Továbbképzés felsőfokon ; ISSN 1589-1682)
ISBN 963 201 626 2
ISBN 978 963 201 626 9

A magyar könyvtárosok, könyvtáros-hallgatók hézagpótló kézikönyvet vehetnek kézbe, Szilvássy Zoltánné: Az időszaki kiadványok – és egyéb folytatódó források – könyvtári kezelése című munkáját. Lehet, hogy a szerző nem értene egyet azzal a kijelentéssel, hogy talán jó, hogy a kötet nem évekkel ezelőtt, hanem most jelent meg magyarul, de nem alaptalan ez a megállapítás. A műnek ugyanis története van. Eredetije, pontosabban első változata több mint tíz éve jelent meg angolul,1 ezt követte a spanyol2 és az orosz3 nyelvű kiadás, s elkészült a francia nyelvű is. Mi dolog az, hogy ilyen hosszú ideig váratott magára a hazai változat, s miért jó, hogy éppen napjainkban látott napvilágot? Ennek is van magyarázata. Ha az eredeti, 1996-os szöveget azonnal kiad(hat)ta volna valamely szakirodalmi kiadó, szinte biztos, hogy ma is csak azt a kiadást tanulmányozhatnánk. Több mint tíz év elteltével azonban nagyot változott a könyvtári világ, a szakembereknek el kellett végezniük néhány új „szemesztert” ahhoz, hogy mindennapi teendőjükbe beköltöztessék az informatika eszközeit, kamatoztatni tudják az előnyöket, megbirkózzanak a nehézségekkel. Az ifjú tanulógeneráció most biztos és hiteles forrás birtokában készülhet hivatására, megismerheti a gyökereket, és az azokra épülő aktuális tudnivalókat, tennivalókat.

Tovább…

POGÁNY György
A könyvszakma segédkönyvei / Pogány György. -  Bp. : Hatágú Sík Alapítvány, 2006. – 181 p. ; 20 cm. – (A könyves szakképzés füzetei, ISSN 1785.8410 ; 9.)
ISBN 963 7615482

Fáy András, a reformkori író, politikus szerint az antikvárium „a tudós világnak vérkeringető artériája”, a 19. századi könyvkereskedők mégsem tekintették magukkal egyenrangúnak az „ódondászokat”: 1878-ban nem lehettek tagjai az akkor létrehozott Magyar Könyvkereskedők Egyletének. A későbbiekben természetesen változott a helyzet, hiszen éppen a század utolsó harmadában sorra nyíltak a használt, régi könyveket árusító antikváriumok, a fővárosban egyes utcák szinte „Antikváriumok utcája” nevet is kaphatott volna. Így érezhetjük ma is, ha végigsétálunk a Múzeum körút Kossuth Lajos utca és Kálvin tér közötti szakaszán, ahol egymást követő üzletekben antikváriusok várják, segítik és tájékoztatják a régi könyvek, metszetek, kották és hanglemezek után érdeklődőket, vagy akár a képeslapok gyűjtőit. Az antikváriumi szakeladó az 1990-es években önálló bejegyzett szakmává lépett elő, az antikváriusok érettségire épülő képzését a Hatágú Síp Alapítvány által 1992-ben létrehozott Gutenberg János Könyvkereskedelmi Szakközépiskola látja el.
Tovább…

A József Attila Megyei Könyvtár évkönyve 2006

A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat József Attila Megyei Könyvtára évkönyve : 2006 / szerk. Monostori Imre, Nász János, Takács Anna. – Tatabánya; Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat József Attila Megyei Könyvtára, 2006. – 225 p.
ISSN 1218-6090

Bármely kulturális intézmény életében fontos esemény egy évkönyv megjelenése. Különösen érvényes ez a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat József Attila Megyei Könyvtárára, hiszen az utolsó másfél évtized gazdag története éppúgy bővelkedett szakmai, szervezeti, pénzügyi nehézségekben, hiábavalónak tűnő küzdelmekben, mint továbblendítő eredményekben, büszkeségre jogosító sikerekben.

Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (1) (3) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)