2007. 1. szám

Tartalom

ABSTRACTS 5

TANULMÁNYOK 
NAGY Attila: Olvasás és értékrend. (Változási tendenciák a könyvolvasási szokásokban)  9
HANGODI Ágnes – TÖRÖKNÉ JORDÁN Katalin: A könyvtárosok hétéves továbbképzése 2000–2006 (A Könyvtári Intézet tapasztalatai) 28
CZEGLÉDI László: Gondolatok a könyvtári gyakorlatról: értékelés, megvalósulás, minőség (Az intézményi gyakorlatok tapasztalatai az Eszterházy Károly Főiskola informatikus könyvtáros szakán) 44
POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella: Törekvések a világ tudásának egyetemes számbavételére Paul Otlet és Henri La Fontaine munkásságában  55
NIESSEN, James P.: Múzeumok, nemzetiségi és nyilvános tudományos könyvtárak a 19. századi Erdélyben  74
PAPP István: Könyvtárosi etika – hitelképes könyvtáros  101

KITEKINTÉS 
AMBERG Eszter: A nyilvános haszonkölcsönzési jog (PLR) alkalmazása a külföldi gyakorlatban (I.rész) 109

KÖNYVSZEMLE 
Az információbróker környezete és munkája – hogyan lesz az információból üzleti érték?
Információból üzleti érték. (Szerk. Mikulás Gábor) (Ism.: Tóth Máté) 127
Vajdasági magyar irodalom Ispánovics Csapó Júlianna: A jugoszláviai magyar irodalom 1998–99. évi bibliográfiája (Ism.: Gyuris György) 133
Az információs magatartás elméletei – válogatott teoretikus modellek és elméletek ismertetése
Theories of Information Behavior. (Ed. Karen E. Fisher, Sanda Erdelez) (Ism.: Hajnal Ward Judit)  137

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ 
(REFERÁTUMOK) 141

Reading and value system. Trends in the changes of book reading

The previous parts of the study were published in: Könyvtári Figyelő (Library Review) vol. 16 (52) 2006. no.1 and 4. pp.36-44 and 457–484.
The study follows up the examinations published in Könyvtári Figyelő in 2006. The sociological survey (with a sample of 3674 persons) conducted by the National Széchényi Library and TÁRKI Social Research Centre in autumn 2005 examining the reading habits of the population over 18 years, shows a significant decrease in reading interest in Hungary. The number of adults reading one book per year has decreased from 60 to 40 per cent. Similar trends can be observed in the content and structure of reading interest: the effect of commercialism, pragmatism and Americanisation is evident.

The tables of the survey conducted by the National Library and TÁRKI SRC in 2005 show the trends of a moderate, but obvious change: between 1964 and 2000 the demand for (especially American) bestsellers was growing continuously, then till 2005 it sank significantly (from 31 to 21 per cent), but the attractiveness of romantic and classical authors (including Hungarians) grew to some extent.

Since the television campaign Big Read was conducted in the same year, its effect can not be denied: it may strengthen but not change existing reading attitudes.
The questionnaire was looking for correlations between religiousness, reading habits and library use. The overall picture is seemingly static, though dynamic changes have taken place in the background. The extent of freedom has increased, e.g. many ecclesiastical schools began to operate again, and two new ecclesiastical universities were founded in the last fifteen years. The recent data are very similar to the data got two decades before: the answers of the „religious in a special way“ category coincide with the country average results, the indecisive group is laggard, while the self-conscious non-religious and the religious categories are the best library users, and the best and fastidious readers.


Tovább…

Olvasás és értékrend

Alábbi írásunk a Könyvtári Figyelő 2006/1. és 2006/4. számaiban megjelent kutatási jelentéssorozatunk szerves folytatása. Vagyis újabb adalékokkal szolgálunk a TÁRKI és az OSZK közös, 2005 őszén végzett, országos, reprezentatív vizsgálatának eredményeiről. Itt most kizárólag a könyvolvasói érdeklődés alakváltozatairól, össztársadalmi méretekben érzékelhető módosulásai-ról, illetve ezen változásokkal összefüggő, az értékrend, a szemléletmód, a világnézet, nevezete-sen a vallás és a politikai attitűdök befolyásoló szerepéről, kölcsönhatásáról szeretnénk a korábbi-aknál többet megtudni.


Tovább…

I. A hétéves továbbképzés keretei

1. Jogszabályi háttér, a felnőttképzési tevékenység engedélyezése és ellenőrzése

A könyvtári terület stratégiai céljai között a kezdetektől fogva szerepelt a könyvtárosok továbbképzése és a továbbképzés korszerűsítésének szükségessége. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben megfogalmazott, a szervezett és rendszeres továbbképzés megindításának előírását tartalmazó paragrafusban leírtakat1 először az első, e törvényhez szorosan kapcsolódó könyvtári stratégia (1997–2003) tűzte ki a gyakorlatban is megvalósítandó célul, majd végrehajtására megjelent a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet, ill. két évvel később ennek módosítása, a 12/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet.2 A könyvtári terület 2003 és 2007 közötti időszakára vonatkozó stratégia küldetésnyilatkozatában célként jelölte meg az egész életen át tartó tanulás támogatását és a könyvtárosi életpálya vonzóbbá tételét3. Az e cél megvalósítása érdekében létrehozott stratégiai bizottság munkatervének egyik fejezete – Felkészülés a pályára – pedig külön figyelmet szentelt a témának, a Könyvtári Akkreditációs Szakbizottsággal4 együtt vállalva az első hétéves továbbképzési ciklus során születő tapasztalatok folyamatos gyűjtését is.5
Tovább…

Az intézményi gyakorlatok tapasztalatai az Eszterházy Károly Főiskola informatikus könyvtáros szakán

A könyvtári terület 2003 és 2007 közötti stratégiai céljai sorában fontos szerepet tölt be a könyvtáros életpálya vonzóbbá tétele. A megvalósításán munkálkodó bizottság a következőképpen fo-galmazta meg küldetésnyilatkozatát:
„A könyvtárosnak, az információmenedzsernek egyrészt rendelkeznie kell a legújabb szakmai ismeretekkel, amennyiben a dokumentum- és információszolgáltatás bármely területe a feladata, és az ismeretek mellett olyan speciális tudással is, amely empatikussá teszi a hátrányos helyzetű könyvtárhasználókkal történő foglalkozásra, amennyiben ez a feladata. A képzésnek meg kell újulnia, hogy a várt igényeknek megfeleljen. A felkészült könyvtárosokra – a bérezést is magába foglaló – megfelelő előmenetel vár a könyvtárakban”1.
A stratégiai bizottság munkatervének egyik pontjában, a könyvtáros pályára való felkészülés té-makörében elengedhetetlenül fontosnak tartotta a könyvtárosképzés egész (alap- és továbbképzés, iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli) rendszerére vonatkozóan a képzés során előírt könyv-tári gyakorlat többszempontú (képzőintézmények, gyakorlóhelyek, gyakorlatvezetők stb.) vizsgálatát. A bizottság elképzelése szerint a lezajlott vizsgálatok eredményei alapján – és a pedagógus-képzés gyakorlótanári tapasztalatainak felhasználásával – lehetőség nyílik majd a bolognai folya-mat kihívásainak megfelelő, az elméleti képzést szervesen kiegészítő könyvtári gyakorlat, a gya-korló könyvtárak és a könyvtári gyakorlatvezetők (mentorok, tutorok) új típusú működési rendjé-nek kialakítására. A vizsgálat eredményessége érdekében első lépésként a stratégiai bizottság a Könyvtári Intézetet bízta meg egy, a felsőoktatás könyvtárosképző tanszékeinek körében végzen-dő felmérés elkészítésével és értékelésével. 2006 tavaszán kérdőíves formában megtörtént a fel-mérés, a kérdőívek kiértékelése folyik (az értékelést tartalmazó tanulmányt a Könyvtári Figyelő valamelyik következő számában bemutatjuk). A kérdőívek kitöltésének és visszaküldésének ide-jén készült el az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézet Informatika Tanszék mun-katársa, Czeglédi László öt évre visszatekintő elemzése a tanszék hallgatóinak könyvtári gyakorlatáról.

Hangodi Ágnes
bizottsági tag


Tovább…

Törekvések a világ tudásának egyetemes számbavételére

A világ a századfordulón és a világbibliográfia

Norman Davis az Öreg Kontinens, Európa történetét áttekintő monográfiájában1 az 1815 és 1914 közötti időszakot a „Dynamo” című és „A világerőmű” alcímű fejezetben mutatja be. Nem véletlenül. Az emberiség történetének ezt a korszakát – természetesen a köztörténet mozgalmas és meghatározó eseményei mellett – a tudományok, a technika és a tudományos infrastruktúra olyan mérvű fejlődése határozta meg, amely minden korábbit felülmúló dinamizmust eredményezett. A század jelentős technikai vívmányai a tudományok terén is számos felfedezést tettek lehetővé; „az érett alma könnyen lehull”2, ahogyan a bibliometriai szakirodalom Francis Galton (1822–1911) megfogalmazását, vagy Thomas S. Kuhn paradigma-elméletét3 idézi. Úgyszintén a tudományos fellendülés másik megnyilvánulása a szakkiadványok, szakfolyóiratok számának növekedése. A tudósok eleinte a személyes, szóbeli vagy levelekben megtestesülő kapcsolattartás segítségével tudták csak az eszmecsere színterét biztosítani, a szakirodalom megjelenésével vált lehetővé a tudomány intézményesülése, de éppen a szakirodalom mennyiségi növekedése okozta a következő problémát: hogyan lehet a hatalmas szakirodalmi publikációs (és még jó darabig a kéziratos, illetve a nyomtatott és publikált közlemények mellett is megmaradó, sőt egyre nagyobb jelentőséggel bíró szürke irodalmi) termést áttekinteni. Nagyon korán létrejöttek az első kéziratos, majd később a nyomtatott könyvjegyzékek. Magától értetődően igazi bibliográfiákról azonban csak a könyvnyomtatás megjelenése utáni időszakban beszélhetünk, így lehet Konrad Gesnert a könyvészet egyik atyjának tekinteni, de még Gesner után is el kellett telnie pár évszázadnak addig, amíg a ’bibliográfia’ mai fogalma – tehát a pontos adatközlésű és a historia litterariától, az inkább irodalomtörténeti megközelítéstől eltérő – értelmezése körvonalazódott és megerősödött. A terminus technicus elvi-elméleti meghatározásaként érdemes Friedich Adolf Ebert definícióját idézni: „A bibliográfia a szó legtágabb értelmében minden korszak és minden nemzet írásos relikviáival, illetve azok létrejöttének szempontjaival foglalkozó ismeretek összessége”4, a „tiszta bibliográfia” azonban az irodalom „codex diplomaticus-a, az irodalmi kultúra és tevékenység legbiztosabb fokmérője”5, amely „az irodalmat önmagában szemléli, és feladata megmutatni, hogy egyáltalán mi létezik”6. (A tudományos és ismeretterjesztő irodalom mellett azonban nem szabad megfeledkezni a szépliteratúráról sem, a számbavétel nem korlátozódott és nem korlátozódhat az ismeretközlő publikációkra.)

Tovább…

A tanulmány eredetileg Museums, Nationality, and Public Research Libraries in Nineteenth-Century Transylvania címmel jelent meg a Libraries & the Cultural Record című amerikai folyóiratban (2006. 3. szám). A szerző megjelenése előtt átnézte a fordítást (Murányi Lajos munkája), az eredeti cikkben is szereplő térképek feliratainak magyarításában közreműködött, a magyar olvasóközönség számára kisebb változtatásokat végzett a szövegben, illetve az egyik jegyzetet ki is egészítette.

A szerk.

A ma Romániához tartozó Erdély soknemzetiségű társadalmában három különböző tudományos könyvtár jött létre szinte egyszerre a tizenkilencedik században, és mind a három nemzeti könyvtárnak nevezte magát. Ezeknek a nemzeti könyvtáraknak nemcsak egy olyan könyv- és kézirat-gyűjtemény volt a modellje, amint ma szokásos, hanem az akkori British Museum mintájára egy olyan múzeumi könyvtár, amely a különféle hordozókon található tudásanyag bemutatását tűzte ki célul.1  Úgy tűnt, hogy a múzeumban működő könyvtár egyszerre a tudományos elit műhelye, a gyűjtemények bemutatásának helye, a presztízs forrása és az olvasóközönség információs forrása is. Ezeknek a múzeumi könyvtáraknak az átalakulása egy olyan feszültség közepette ment végbe, ami a tárgyak széles skáláját egyszerre rendszerezni és bemutatni akaró korai modern törekvés és a 19. század írott nemzeti kultúrájának megteremtésével foglalkozó feladat között mutatkozott.

Tovább…

Könyvtárosi etika – hitelképes könyvtáros*

Amióta a kibocsátó és aláíró szervezetek jóvoltából a magyar könyvtáros szakmának van iránytűje napi tevékenysége erkölcsi tartalmának megszabásához és megítéléséhez, mind szembetűnőbbé válik az a régi igazság, hogy igényes szakmaiság nincs erkölcsi tartás nélkül, s az etikai eszmények kiüresednek szakmai tartalom híján. E két kritérium együtt minősíti a könyvtáros hivatását, bármelyik csorbulása alapjában rendítheti meg társadalmi státusát.

Tovább…

Tanulmányom célja, hogy bemutassam az Európai Unió különböző országainak a Public Lending Right-ra (PLR), azaz a nyilvános haszonkölcsönzési jogra, ill. jogdíjra vonatkozó gyakorlatát.
Szemlém terjedelme meghaladta egy cikk átlagos terjedelemét, ezért  a szerkesztőség úgy döntött, két részletben mutatjuk be a témát. Összeállításom első részében az általános elveket, a jogalkotó és a könyvtári világ szempontjait ismertetem és bemutatom azon országok gyakorlatát, ahol a PLR-rendszer a mindennapokban is működik. A folytatásban (a folyóirat következő számában)  azokról az EU-országokról szólok, amelyekben a közelmúltban vezették be a PLR-t,  körképet adok azokról is, ahol a vonatkozó Irányelvet már beillesztették saját szerzői jogi szabályozásukba, de a gyakorlatban még nem működik a rendszer, végül  vázolom a PLR bevezetésével kapcsolatos hazai elképzeléseket.
Tovább…

Információból üzleti érték : az információbróker környezete és munkája / [szerk.] Mikulás Gábor. – Bp. : Magyar Információbrókerek Egyesülete, 2006. – 319 p. ; 21 cm ISBN 963 06 0190 7

A Magyar Információbrókerek Egyesülete (MIBE) berkeiből 2005 óta immáron a második információbróker szakkönyv látta meg a napvilágot. 2005-ben Kiszl Péter: Üzleti információ, céginformáció és a könyvtárak  címmel adta közre doktori disszertációjának lényegét könyv formájában, most Mikulás Gábor szerkesztésében jelent meg az „Információból üzleti érték” című kötet, amely alcíme szerint az információbróker környezetét és munkáját tárja az érdeklődő elé.

Tovább…

Vajdasági magyar irodalom

ISPÁNOVICS CSAPÓ Júlianna
A jugoszláviai magyar irodalom 1998–99. évi bibliográfiája / Ispánovics Csapó Júlianna. – Újvidék : Magyar Tanszék : Forum, 2005. – 359 p. ; 24 cm. – (Bibliográfiai füzetek ; 32–33.) ISBN 86-323-0633-2

Rendkívül fontos feladatra vállalkozott 1970 márciusában az Újvidéken működő Hungarológiai Intézet, amikor folyóirata 2. számának mellékletében közreadta A jugoszláviai magyar folyóira-tok és lapok 1968. évi magyar irodalomtörténeti repertóriumát. A cikkbibliográ­fia összeállítója, Pastyik László ekkor 9 időszaki kiadvány cikkeit tette hozzáférhetővé.


Tovább…

Theories of Information Behavior / Ed. Karen E. Fisher,
Sanda Erdelez,
Lynne Mckechnie. – Medford, N.J. : Published for the American Society for Information Science and Technology by Information
Today, 2005. 431 p.
ISBN: 157387230X
A Kongresszusi Könyvtár raktári jelzete: ZA3075.T465 2005

Mi szükségünk lehet egy halom tömörített elméletre, amikor a folyamatosan bővülő és megújuló elektronikus forrásokkal sem tudunk lépést tartani, a jobbnál jobb kézikönyvekről nem is beszélve? És vajon mit szóljunk egy amolyan, első látásra, „információtudomány dióhéjban” kinézetű műhöz, amikor minden rendes könyvtáros összevonja szemöldökét az online módon szaporodó, kollektív módon szerkesztett wikik, az érettségizők gyorssegélyeként funkcionáló regénytömörítések láttán?


Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)