2018. 2. szám

Tartalom – 2018/2

Abstracts      171

TANULMÁNYOK
KOVÁCSNÉ KORENY Ágnes: Placemaking – a közkönyv-tári terek kialakításának elvi és gyakorlati kérdései       175
TÓTH Máté: Olvasás és médiahasználat      188
SKALICZKI Judit: A teljes körű minőségirányítás (TQM) könyvtári kialakítása és fejlesztése Magyarországon
(1993–2017)       201

MŰHELY
KOLTAY Tibor: Az információs műveltség szemléletének változásai      219
NÉMETH Tibor: A biográfiai index műfajának megújítási kísérlete a Magyar Életrajzi Kalauzban
2. rész: Összehasonlító elemzések, felhasználási területek       229
„A hely, ahol élünk” Könyvtárosok országos helyismereti konferenciája Székesfehérváron (Szőnyegi Hajnalka)      246

E-LEARNING ÉS A KÖNYVTÁRAK
BÁNKESZI Katalin – SZEPESI Judit: Az elektronikus tananyag      247

MÚLTUNKBÓL
POGÁNY György: Az ajánló bibliográfiák mint az olvasóvá nevelés és az olvasói propaganda eszközei az 50-es években        257

NEKROLÓG
Varga Ildikó (1937–2018) (Rácz Ágnes)       266
Elhunyt Kondor Imréné (1930–2018) (S. P.)       268

KITEKINTÉS
GAÁLNÉ KALYDY Dóra: A LIBER stratégia 2018–2022    269
NÉMETH Márton: Szubjektív beszámoló az IFLA wrocławi világkonferenciájáról       273

KÖNYVSZEMLE
Könyvtárügyünk története a Rákosi-korszakban: új kötet a „Nemzeti téka” sorozatban
Fejezetek a magyarországi könyvtárügy történetéből (1945‒1956) (Szerk. Sonnevend Péter, közreműk., mutatók összeáll. Kégli Ferenc). Budapest, OSZK‒Gondolat K, 2018. 339 p. (Nemzeti téka) (Ism.: P. Toldi Márta)       279

Laptervek, meg nem jelent lapok válogatott bibliográfiája
Lakatos Éva: Kikötőben maradt hajók. Laptervezetek, meg nem jelent lapok válogatott bibliográfiája. [sajtó alá rend.
kieg. Herendi László], Budapest, OSZK–Gondolat K., 2017. 198 p. (Nemzeti téka) (Ism.: Pogány György)       286

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ
(REFERÁTUMOK)

Könyvtár- és információtudomány     289
Könyvtár- és tájékoztatásügy      292
Könyvtárak és tájékoztatási intézmények     301
Munkafolyamatok és szolgáltatások      308
Tájékoztatás, tájékoztatási rendszerek     316
Vezetés, irányítás      317
Felhasználók és használat      323
Információelőállítás, -megjelenítés és -terjesztés      330
Könyvtárgépesítés, könyvtárépület      333
Kapcsolódó területek      334

STUDIES

Placemaking – theoretical and practical issues of creating public library spaces
KOVÁCSNÉ KORENY Ágnes

As places that are open and accessible for all, public libraries, represent the few remaining public spaces in many settlements, especially in smaller and disadvantaged ones. The variety of their functions and their new roles are well served by the principles, approaches, and tools represented by placemaking. Placemaking is a concept used in architecture and urbanism: it expresses the act of creating public spaces with community functions. With the help of placemaking, we can create attractive living spaces in a city or village, which will be then further formed by local communities through transforming public areas into living community spaces, filling them with community functions and activities, as well as finding new opportunities for their use. Applying the principles, approaches, and tools of placemaking, a public library operating on a community-driven principle can act in a community as a public institution with an impact surpassing its physical reality. However, for its successful operation, it is  indispensable to reconsider physical spaces with an eye to the community, thus creating a link is between the local community served, library functions, and tasks, and library spaces.
Tovább…

Tanulmányok

Placemaking – a közkönyvtári terek kialakításának elvi és gyakorlati kérdései
KOVÁCSNÉ KORENY Ágnes

A mindenki számára nyitott és hozzáférhető közkönyvtár sok (főként a kisebb, hátrányos helyzetben lévő) településen egyike az utolsó, még megmaradt közösségi helyeknek. A könyvtáraknak a szolgált közösség életében betöltött multi-funkcionalitását és új szerepét jól szolgálhatják a placemaking elvei, megközelítései és eszközei. A placemaking építészeti, urbanisztikai fogalom a közösségi terek közösségi funkciókkal való kialakítására.   A placemaking segítségével a helyi közösség által formált, vonzó közösségi élettereket hozhatunk létre a városban, mégpedig a közterületek élő közösségi térré alakítása, a terek közösségi funkciókkal, tartalmas programokkal való megtöltése, illetve újfajta hasznosítási lehetőségeinek kitalálása révén. A közösségvezérelt elven működő, a placemaking elveit, megközelítéseit és eszközeit alkalmazó közkönyvtár olyan közintézményként tud működni egy település életében, amelynek hatásai messze túlnyúlnak fizikai valóságán, de amelynek sikeres működéséhez elengedhetetlenül szükséges a fizikai terek közösségi szemléletű újragondolása is. Így teremtve meg a kapcsolatot a szolgált helyi közösség, a könyvtári funkciók és feladatok, valamint a könyvtári terek között.
Tovább…

Bevezetés

A 2000-es évek legjelentősebb városfejlesztései számos esetben új közkönyvtár megépítését is eredményezték (pl. Bécs, 2003; Seattle, 2004; Amszterdam, 2007; Turku, 2007; Stuttgart, 2011; Birmingham, 2013; Aarhus, 2015). A könyvtárépítések előkészítésére, tervezésére kiírt nagy nemzetközi pályázatok keretében világhírű építészek és tervezőirodák szálltak ringbe, aminek eredményeképpen számos ikonikus könyvtárépület nőtt ki a földből, meghatározva a település vagy településrész arculatát, hangulatát, kulturális, gazdasági és társadalmi értékét.
Tovább…

Olvasás és médiahasználat

Bevezetés

2017 őszén a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár az EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” pályázati konstrukció keretében „Az én könyvtáram” című kiemelt projektben lehetőséget teremtett két országos, reprezentatív olvasási és könyvtárhasználati felmérésre a 3–18 éves, valamint a 18 éven felüli hazai lakosság körében. A vizsgálat eredményeiről a Könyvtári Figyelő 2018. 1. számában már közöltünk egy gyorsjelentést,1 amelyben bemutattuk a könyvtárhasználatra és az olvasásra vonatkozó legfontosabb eredményeket, a kutatás módszereit és feltételrendszerét, így erre most nem kerítünk sort. Röviden összefoglalva a legfontosabbakat: 1500–1500 fős reprezentatív mintán kérdeztük meg a hazai 18 éven felüli és 3–18 éves lakosságot az olvasási és könyvtárhasználati szokásairól.2
Tovább…

1. Azokról a minőségügyi szakemberekről, akiknek a munkássága hozzájárult a TQM kialakításához

A teljes körű minőségirányítás, a Total Quality Management (a továbbiakban TQM) kialakulásának története az 1920-as években egyrészt Japán néhány gyárában, másrészt az Egyesült Államok Haditengerészetének Repüléstechnikai Parancsnokságán kezdődött különböző szervezési, hatékonysági munkálatokkal.1 Az új módszerrel az első világháború utáni ipari pangást próbálták felélénkíteni. A kezdeti lépések akkor váltak egy későbbi minőségi szemlélet, a TQM filozófia alapjává, a vevő és a termék közötti kapcsolat újfajta megközelítésének kiindulópontjává, amikor az elkötelezett szakemberek felismerték, hogy ez a filozófia minden szektorra kiterjeszthető és a haszna visszahat az egész társadalomra.
Tovább…

Bevezetés

2017-ben volt tízéves a Journal of Information Literacy (JIL) című, nyílt hozzáférésű szakfolyóirat. Ebből az alkalomból több, az információs műveltség problémaköréhez kötődő neves szakembert kértek fel egy-egy cikk megírására. Kiemelkedő jelentőségű cikkgyűjteményről van tehát szó, amelynek fontosabb tartalmait érdemes volna egy szemlében közzétenni. Ennek ellenére jobbnak láttam, ha válogatok ezekből az írásokból, mivel arra ösztönöztek, hogy elgondolkozzam az információs műveltség természetéről, tehát ne pusztán a jubileumi írások szemléjét adjam, hanem – részben más olvasmányaim hatására – reflexióimat is hozzájuk kapcsoljam. Ez a meggondolás azt hozta magával, hogy a JIL jubileumi számában megjelent cikkek és az ott publikált cikkek szerzői által hivatkozott dolgozatok mellett más írásokból vett gondolatok is bekerültek ebbe az áttekintésbe.
Tovább…

2. rész: Összehasonlító elemzések, felhasználási területek*

4.   Magyar biográfiai indexek

A hazai életrajzi indexek közül kettőnek az áttekintésére vállalkozunk. A Magyar Életrajzi Kalauzhoz (MÉK) hasonló, átfogó országos/nemzeti indexről van szó mind a Hungarika Névkataszter, mind pedig a Magyar Életrajzi Index (MÉI) esetében. Nincs tudomásunk olyan működő és hozzáférhető rendszerről, amely e korszerű műfaj keretei között tárná fel egy település vagy tájegység személyiségeit, illetve tematikus biográfiai indexek munkálatairól sem értesültünk. Ez különösen azért szomorú, mert Bényei Miklós már közel negyedszázada felhívta a figyelmet helyismereti vonatkozásban a műfaj alkalmazásában rejlő gazdag lehetőségekre.76
Tovább…

Könyvtárosok országos helyismereti konferenciája Székesfehérváron

Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumához benyújtott pályázatában a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár vállalta, hogy  2018. március 5-én országos helyismereti konferenciát szervez a helyi szakemberek és érdeklődők számára A hely, ahol élünk címmel. A konferencia szakmai támogatója a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtáro­sok Szervezete volt.
Tovább…

Az elektronikus tananyag

Bevezető gondolatok

Sorozatunk előző két írásában sorra vettük a legfontosabb fogalmakat, amelyek az e-learninghez köthetők, áttekintettük, mivel jár az elektronikus tanulási környezet bevezetése az intézményeknél és milyen stratégiát érdemes alkalmazni. Körbejártuk a leghasznosabb kompetenciákat, magatartásformákat tanulói és oktatói oldalról egyaránt.
Tovább…

„A magyar nép olvasó néppé válik, olvasva és tanulva építi a szocializmust” – jelentette be elégedetten Révai József 1951-ben az MDP II. Kongresszusán.1 A statisztikai adatok valóban soha nem látott olvasói forgalomról tudósítottak, sorra létesültek a népkönyvtárak és Nemes Dezső kétségtelenül jogosan jelenthette ki 1951-ben, hogy a következő évben nem lesz olyan település Magyarországon, ahol ne lenne könyvtár.2
Tovább…

Varga Ildikó

(1937–2018)

Ő is elment. 81. életévében, súlyos betegségével folytatott küzdelem után, 2018. március 10-én elhunyt Varga Ildikó, a Könyvtári Intézet ny. főtanácsos tudományos kutatója.

Meghatározó egyénisége volt a feldolgozó könyvtárosok táborának. Munkásságának középpontjában a katalogizálással kapcsolatos módszertani és oktatási tevékenység állt. Méltán nevezhetjük a formai feltárás egyik „nagyasszonyának”.

Varga Ildikó 1937. július 16-án született a Sopron megyei (ma Vas megyéhez tartozó) Bük községben, MÁV-tisztviselői családban. Általános és középiskolai tanulmányait az Alföldön, Mezőtúron végezte. Az érettségi után, 1956-tól 1960-ig a mezőtúri városi könyvtárban dolgozott segédkönyvtárosként. 1959-ben kezdte meg tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–könyvtár szakán, ahol 1965-ben szerzett magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári és könyvtárosi oklevelet.

1970 májusában az MTA Izotóp Intézetének Tájékoztatási Csoportjában vállalt munkát: az Izotóptechnika c. folyóirat szerkesztése mellett a csoporthoz tartozó könyvtárban katalógusszerkesztői feladatokat is kapott. 1970. december 1-jén, az OSZK-ban térhetett vissza teljesen eredeti foglalkozásához: először helyettesként, majd kinevezett könyvtárosként alkalmazta őt a könyvtár a Könyvek Központi Katalógusánál, ahol nemcsak a gyakorlati munkában, de a katalógus házi szabályzatának kidolgozásában is részt vett.

Az ott töltött hét esztendő után, 1977-ben kérte át őt a Könyvtártudományi és Módszertani Központ.

Az 1970‒1980-as évek a könyvtári katalogizálás megújításával teltek: ekkor tértünk át az „ISBD”-nek nevezett, új nemzetközi katalogizálási szabályrendszer alkalmazására. Bevezetésének előkészítéséhez, a könyvtárak felkészítéséhez, a formai feltárás átalakításának módszertani irányításához, az új szabályok oktatásához rátermett, elméleti és gyakorlati ismeretekkel is rendelkező munkatársra volt szükség, és a KMK Varga Ildikóban megtalálta a megfelelő embert. Ildikó a megelőlegezett bizalomnak az évek során maximálisan megfelelt.

1977. április 1-jével került át az OSZK-ból a KMK Könyvtártechnológiai Osztályára, rögtön a „mélyvízbe”: az év nyarán országos tanácskozásra került sor a könyvek bibliográfiai leírásának szabályzattervezetéről, amelynek szervezésében a KMK részéről ő vett részt.

1977 nyarától kezdve 1983-ig tartott az a program, amelyben a KMK lefordíttatta és közreadta az IFLA által kiadott katalogizálási útmutatókat, a kiadványsorozatot Ildikó gondozta. Ezzel párhuzamosan elkezdődött az ún. nem hagyományos dokumentumok ISBD-alapú leírását tárgyaló útmutatók kidolgozása. Ildikó nemcsak az irányítója volt a munkálatoknak, hanem az útmutatók kidolgozásából is kivette a részét: az ő munkájaként készült el a mozgóképek, a hangfelvételek és az állóképek bibliográfiai leírásának útmutatója. A hangfelvételek útmutatóját angolul is kiadta a KMK, és 1981-ben az AIBM budapesti konferenciája elé terjesztette, sőt: egy külföldi egyetem könyvtárosi fakultása kötelező tananyaggá tette hallgatói számára.

A formai feltárás és katalógusszerkesztés segítéséhez a Könyvtáros c. folyóiratban Ildikó négyrészes cikket írt „Mi legyen a katalógusokkal” címmel 1981-ben, „A leíró katalógusok továbbépítése” címmel útmutatója jelent meg 1982-ben, valamint több gyakorlati segédletet is összeállított (pl. a római katolikus egyház latin szertartású liturgikus műveinek egységesített címéről, a személynevek változatairól készítendő utalókról.). Ő szerkesztette-gondozta az IFLA által kiadott „Names of persons” magyar kiadását is.

Az új szabályoknak a könyvtárak katalógusépítési munkájára gyakorolt hatásáról az illetékesek (az OSZK, a KMK, az MKE) értekezleteket, tanácskozásokat is szerveztek. Ezek közül az elsősége miatt kiemelkedő szerepe volt az 1981 szeptemberében Kecskeméten tartott tanácskozásnak, amelyen Varga Ildikó „Az új bibliográfiai (katalogizálási) szabványokról és alkalmazásukról” címmel tartott előadást.

Az 1990-es évek második felében, a Magyar Szabványügyi Hivatal átalakulása következtében megváltozott a könyvtári szabványok készítésének rendje: a szakma által újonnan létrehozott szabványosítási bizottság támogatására, a szakmai szabályzatok készítésének koordinálására Könyvtári Szabványosítási Irodát létesített az OSZK, a KMK keretében, amelynek a vezetője Varga Ildikó lett.

Ezzel összefüggésben szervezte meg a KMK 1997-ben a „Feldolgozók fóruma” c. országos szakmai megbeszélést, ahol egyebek mellett a könyvtári szabványosítás időszerű kérdéseiről is szó esett.

A szabályzatok és útmutatók gondozása, valamint a szabványosításban való szakértői részvétel mellett kiemelkedően fontos feladat volt a hazai gyakorló és leendő könyvtárosok felkészítése a feldolgozó munka megváltozására. A KMK által szervezett továbbképző tanfolyamok központi szereplője lett Varga Ildikó, akinek a könyvtárosok megszámlálhatatlan sokasága vált a tanítványává e tanfolyamok, majd a középfokú könyvtárosképzés, valamint az 1990-es évek elejétől kezdve a Kossuth Lajos Tudományegyetemnek az OSZK-ban szervezett humán informatikai kihelyezett levelező tagozatán (utóbb két tanévben Debrecenben a KLTE Matematikai és Informatikai Intézete által átvett tagozaton), továbbá az Eötvös József Főiskola budapesti kihelyezett tagozatán folyó képzés keretében.

A tanfolyamok tankönyvet és segédanyagokat is igényeltek. Ildikó szerkesztésében, illetve összeállításában példatárak és feladatgyűjtemények jelentek meg a katalogizálás oktatásához, illetve „Az iskolarendszeren kívüli könyvtári szakképzés füzetei” c. sorozatban a Könyvtári Intézet 2001-ben közreadta „A formai feltárás alapjai” c. tankönyvét.

Varga Ildikó közben, az 1980‒1990-es években az országot is járta: a szakfelügyeleti vizsgálatok, továbbképzések és konferenciák, valamint a vidéki kiszállások alkalmával folytatott konzultációk, tanácsadó és oktató tevékenység révén meghatározó alakjává vált a könyvtárak katalogizálási-katalógusszerkeszési munkájának.

Kiemelkedő szakmai tevékenységét 1990-ben Szabó Ervin-emlékéremmel ismerték el.

2002-ben vonult nyugdíjba, de oktató tevékenységét még több éven át folytatta.

Kedves egyéniségét, okos tanácsait már egy ideje nélkülözzük, és immár őt magát is elvesztettük. Emlékét megőrizzük.

Rácz Ágnes

Elhunyt Kondor Imréné (Ziegler Éva)

(1930. április 24. – 2018. március 11.)

 

Kondor Éva nagyszerű volt: éles, villámgyors gondolkodás, széles műveltség, humor jellemezte. Tudott szenvedélyes és öntörvényű lenni, mint az igaz emberek, hisz számára annak megvédése, amit kigondolt, létszükséglet volt, nem váltogatható „harisnya”. Szenvedett a szabályrágó figuráktól, a fűrészpor-stílustól, amely pedig („aktív”) életében inkább szabály, mint kivétel volt.

A bölcsészkar elvégzése után szakmai pályáját a Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtárában (BMEK) kezdte. Itt ismerte meg leendő (második) férjét, a filozófus-politikus-könyvtárigazgató Kondor Imrét (1911–1990). Ragyogó párt alkottak: aki szerencsés ember megfordult otthonukban, elámult kiérlelt világlátásukon. Éva zsidó családi hátteréből hozott európai liberalizmusa és férjének népi származásán (apja kovácsmesterként dolgozott) alapuló, Szókratésszel dúsított életbölcsessége olyan szervesen fonódtak egymásba, tetézve irdatlan, ám szervesült műveltséggel, mintha soha nem lett volna e hazában (az oly káros) ún. népi – urbánus ellentét.

1956 után Kondor „bukott”, miután – politikai nyomásra – maga kért fegyelmit maga ellen. A rendszer megpróbálta eltaposni, de volt kollégái kitartottak mellette: titokban havonta gyűjtöttek számára. 1958-tól már az Országos Pedagógiai Könyvtárban dolgozott, onnan ment nyugdíjba 1976-ban a tudományos osztály vezetőjeként. Kondor 1957. novemberi elbocsátása után Éva is otthagyta a BME Könyvtárát, és az orvostudományi könyvtárban helyezkedett el. 1963-ban házasodtak össze, fiuk 1964-ben született.

1958-ban a nemzeti könyvtár szakmai vezetését Sebestyén Géza vette át főigazgató-helyettesként – a főigazgató a korábbi oktatási miniszterhelyettes, Jóború Magda lett –, így jöhettek az OSZK-ba a szakmai szlengben dívó elnevezés szerint a „Sebestyén-hölgyek”: Fügedi Péterné, Kondor Imréné és Szilvássy Zoltánné. Közülük Éva a Könyvtártudományi és Módszertani Központot erősítette a hetvenes évek közepéig, a legendássá vált, Papp István vezette korszakban. Dolgozott a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban, majd a Tudományos és Szakkönyvtárak Módszertani Osztályán Bereczky László, Horváth Tibor, Sárdy Péter és mások társaságában. Ezután elfogadta a központi szolgáltatásokért felelős Fügediné Péterné főosztályvezető hívó szavát, s átvette az OSZK Könyvek Központi Katalógusának irányítását. Ha csinálni kell, akkor elsősorban javítani: talán így rekonstruálható az, amibe fejszéjét vágta. Az osztályhoz csatolt, addigra elaggott Országos Gyarapodási Jegyzék (1961–1975) havi füzeteinek sem kumulációja, sem éves mutatója stb. nem volt, itt gyógyító sebészkés kellett. Az Országos Gyarapodási Jegyzék megszüntetésével egyidejűleg egy fontosnak ítélt szegmenset emelt ki, amely vonatkozásában viszont a teljes értékű könyvtári szolgáltatás mintáját tette közzé. Ez volt a Külföldi Társadalomtudományi Kézikönyvek című országos gyarapodási jegyzék. Érdemes hozzátenni, hogy kiváló segítőként mellette állt Horváth Magda (1914–2005), aki – számos korábbi nagyszerű tette mellett – ezért is külön dicshimnuszokat érdemelne.*

1984–1985 fordulóján, az OSZK Budai Várba költözésekor Éva végezte a központi katalógusok költöztetésének megszervezését. Érdemes feljegyezni egyedülálló teljesítményét: úgy költöztette a milliós cédulavagyont, a sok ezer katalógusfiókot, hogy az egyik nap a Pollack Mihály téren becsomagolt cédulaanyag másnap az új vári katalógusszekrényben máris kereshető lett.

Több tucat publikációja mindig világos, célratörő szöveget jelentett. A nemzetközi konferenciákon Prágától Berlinig olyan emlékeket hagyott, amelyekből későbbi hazai látogatók is profitáltak. Éva adott instrukciót, kihez érdemes fordulni, ki az „emberszabású” lény az adott helyen. Amikor 1988-ban nyugdíjba vonult,   megkapta a megérdemelt Szabó Ervin-emlékérmet,  és ha netán erről kérdezték, szelíd mosollyal  bizonyára csak azt kérdezte volna: És a férjem?!

Ezután kizárólag a családnak élt. Férjével „nyitott házat” tartottak fenn: a tisztességes emberek jövetelének örültek, okos mondanivalóval, mellbevágó felismerésekkel, derűvel látták el őket. Csodálatos stílusban beszéltek egymással: volt ebben szerelem, cirógató évődés, szellemi „ostorpattogtatás”…

Éva őszinte barátja volt Kondor első házasságából származó fizikus fiainak, Imrének és Andrásnak, s mindvégig igaz anyaként, odaadó lelkesedéssel támogatta Ádám fiuk zeneszerzői ambícióit.

Idősebb korában az olvasás és a zene mellett a bridzs kötötte le, hisz ez társaságot jelentett: miközben hajdani kollégáival, barátaival – Gerő Verával, Papp Istvánnal, Szűcs Jenőnével – verték a „blattot”, értékelhették a világ folyását is. 88-ik születésnapja előtt ment el. Teljes életet élt: örömök és küzdelmek, munkák és vívódások, csalódások és beteljesülések egyaránt alakították feledhetetlen egyéniségét.

Éva egyénisége ritka erős fényforrás volt: most már csak tiszta emléke világíthat bele hajdani tisztelői bánatába.

S. P.

LIBER stratégia 2018-2022

A LIBER (Ligue des Bibliothèques Européennes de Recherche – Association of European Research Libraries) 2017 novemberében tette nyilvánossá az elkövetkezendő öt évre vonatkozó stratégiáját, mely nemcsak bemutatja, de fel is hívja a figyelmünket az európai szakkönyvtárakat foglalkoztató kérdésekre és prioritásokra. A stratégiai pontok kialakításában a szervezet legfőbb vezetőtestülete (executive board) mellett a 2016-os évi konferencián részt vevő  tagintézmények képviselőinek is  lehetősége volt széles körű egyeztetésre. Az a tény, hogy a hazai könyvtárügyben a három stratégiai ciklus után 2014-től nincs országos stratégiánk, még inkább szükségessé teszi a zsinórmérték keresését és használatát.

A stratégia kialakítása

A LIBER ma már megkerülhetetlen a szakkönyvtári, tudományos könyvtári területen, hiszen 420 könyvtárat, köztük nemzeti könyvtárakat, egyetemi könyvtárakat és szakkönyvtárakat tömörít a világ több mint negyven országából. Ezen kívül számos Európai Uniós projekthez kapcsolódik munkabizottságai révén és állásfoglalásokkal, tanulmányokkal támogatja az Európai Unió munkáját. A LIBER képviselői jelen vannak az európai open access tárgyalásokon és a szerzői joggal kapcsolatos konzultációkon is.
Tovább…

Bevezetés

2017 nyarán lehetőség nyílt arra, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesületének támogatásával néhány fiatal hazai könyvtáros önkéntesként részt vegyen az IFLA nyári kongresszusának* lebonyolításában. E sorok szerzője 2010-ben jelen volt az IFLA göteborgi kongresszusán, 2014-ben pedig Lyonban, a fiatal könyvtárosok elő-konferenciáján. Örömömre szolgált, hogy 2017-ben is ott lehettem a könyvtáros világ talán legfontosabb, globális szakmai eseményén. Beszámolómban általános benyomásaimat osztom meg s konferencia helyszínéről, az önkéntes munkáról, illetve a konferencián szerzett szakmai tapasztalatokról és a közösségi élményekről.
Tovább…

Fejezetek a magyarországi könyvtárügy történetéből : (1945–1956) / szerk. Sonnevend Péter ; közreműk. és a mutatók összeáll. Kégli Ferenc. – Budapest : OSZK ; Gondolat, 2018. – 339 p.– (Nemzeti téka, ISSN 1586–1163) Bibliogr. lábjegyzetben Mutatók 283–339. p.
ISBN 978 963 200 678 9
ISBN 978 963 693 863 5

 

 
Az Országos Széchényi Könyvtár és a Gondolat Kiadó közös sorozata figyelemre méltó értékek és a tisztánlátás mellett kötelezte el magát. Az eddig közreadott 35 kötetben feltáruló kutatások, elemzések, adattárak tematikai sokszínűsége bizonyosság: a nemzeti könyvtár történelmi idők lenyomatát őrző gyűjteménye a múlt megismerésének pótolhatatlan tárháza, az intézménynek pedig küldetése van a tartalom megmutatásában, a múltba forduló életvilágok megismertetésében. Boka László és Kégli Ferenc sorozatszerkesztők munkája nyomán tanulmányok, előadás-gyűjtemények, olvasáskutatási értelmezések, forrásközlések, hungarika-kutatások, sajtószemle, repertórium, nyomdatörténet, könyvkultúrával, tudós könyvtárosokkal, könyvtártörténettel foglalkozó írások gondolkodtatják el az olvasókat, a forrásokból tanulni képes generációk együttélését segítve és a további kutatásokat ösztönözve. Régmúltból és közelmúltból egyaránt.
Tovább…

Kikötőben maradt hajók : laptervezetek, meg nem jelent lapok válogatott bibliográfiája / Lakatos Éva ; sajtó alá rendezte, kiegészítette Herendi László. – Budapest : Országos Széchényi Könyvtár ; Gondolat Kiadó, 2017. 198 p. (Nemzeti téka)
ISBN 978-963-693-8314

 

 

A magyar sajtóbibliográfia mintegy százötven éves múltra tekint vissza; olyan személyiségek fémjelzik a szakterületet, mint az alapító Szinnyei József, a működését folytató Petrik Géza, Kereszty István, vagy a ma pályán lévő idősebb nemzedéknek szinte kortárs Dezsényi Béla. Az ő tanítványa és a nagy elődök munkásságának méltó folytatója  volt  a 2014-ben elhunyt Lakatos Éva, akinek monumentális munkája, A magyar irodalmi folyóiratok repertóriuma 15 tomusból álló sorozata vagy A magyar sajtótörténet válogatott bibliográfiája öt kötete éppen úgy nélkülözhetetlen  állandó segítője a kutatóknak,  mint számos egyéb egyedi repertóriuma, bibliográfiája.
Tovább…

2018_02_Referatumok

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (13) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (3) (2) (12) (1) (2) (14) (31) (1) (8) (1) (28) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (27) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (52) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (9) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (15) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (15) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (16) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (10) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (12) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (21) (1) (8) (1) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (37) (1) (59) (2) (2) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (3) (34) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (11) (1) (1) (18) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (5) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (16) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (61) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (6) (21) (8) (1) (10) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (4) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (2) (1) (1) (2) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (24) (1) (7) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (13) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (3) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (21) (1) (1) (1) (20) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (5) (2) (1) (1) (1) (1) (35) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)