Címke: információs műveltség

KOLTAY Tibor
Research 2.0 and the future of information literacy / by Tibor Kol­tay, Sonja Špiranec, László Z. Karvalics. – Cambridge : Chandos, 2016. – 180 p.

ISBN 978-0-08-100075-5

A tudományos kutatás új korszakáról és az információs műveltség viszonyáról szól Sonja Špiranec, Koltay Tibor és Z. Karvalics László angol nyelven, a neves Chandos kiadónál megjelent könyve.* A formálódó új paradigmát a könyvtár és a tudomány hagyományos működésével, szerkezetével összevető áttekintés a tavalyi esztendő végén joggal keltett feltűnést tudományterületünkön, hiszen ismert magyar kutatók osztották meg eredményeiket a nemzetközi olvasóközönséggel, ráadásul olyan témában, ami a könyvtárról alkotott és őrzött képünk egyik sarokpontja, véglete. Bár a könyv terjedelmi megfontolásokból sem fókuszálhat a könyvtárügy egészére, a magyar szerzőpáros több évtizede bizonyítja komplex tudását és látásmódját1 hazai publikációiban.2 Azt sem kell bizonygatnunk, hogy a tudomány mindenkori élvonalát képviselő tudósokat, kutatókat és szakembereket jól szolgáló könyvtár perspektívája ugyanúgy zálogát jelenti tudományterületünk és szakmánk jövőképének, mint a mindennapi élet közösségi tereként megújuló kistelepülési nyilvános könyvtárak vagy a lokális és nemzedéki identitás talapzataként megoszthatóvá tett, digitalizált kulturális örökség.
Tovább…

Kutatás 2.0

Research 2.0 and the future of in­for­mation literacy / Tibor Koltay, Son­ja Špiranec, László Z. Kar­valics. – London : Chandos Publishing, 2015. – 190 p.

Print Book ISBN : 9780081000755

eBook ISBN : 9780081000892

 

 


Tovább…

Bevezetés
Az információs műveltség elmélete mellé egyre inkább felzárkózik gyakorlata is. Ez örvendetes módon idehaza is így van, hiszen már találkozunk könyvtárbuszos alkalmazásával, olvashatunk elemzést arról, hogy miként jelenik meg az általános iskolai tankönyvekben. Végül, de nem utolsósorban könyvtári órákról is kapunk leírásokat.1
Ne higgyük azonban, hogy az elméletről nincs már mit mondanunk. Az információs műveltséggel foglalkozó számos munka között ugyanis kevés van, amely a fogalom értelmezését, használatának és alkalmazásának elemzését tartalmazza, leszámítva azt, hogy az információs műveltség modelljei jó alapként szolgálnak az elméletalkotáshoz.
Tovább…

Bevezetô áttekintés
Az ECIL (European Conference on Information Literacy – Európai Konferencia az Információs Műveltségről) első konferenciáját Isztanbulban tartották 2013-ban, a következő évben Dubrovnik, 2015. október 19-e és 21-e között pedig Észtország fővárosában, a Tallinni Egyetem volt a rendezvény helyszíne.
Tovább…

Könyvtári jövőkép – optimista szemmel

A könyv szerzője, Sipos Anna Magdolna, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Könyvtártudományi Intézetének professzora e kötettel visszatér egy tíz évvel ezelőtt készült cikkének megállapításaira, és azokat aktualizálja. Az illető cikk (melynek címe Könyvtárak az információs társadalomban; a jelen kötet ezért kapta azt az alcímet, hogy Könyvtárak az információs társadalomban 2.0.) a Tudásmenedzsment 2006. évi 2. számában jelent meg, és méltán került be a könyvtárosképzésben rendszeresen szereplő ajánlott olvasmányok közé. Az itt ismertetett kötet bevezetője idézi az eredeti cikk következtetését (amely egyben a mostani kötet kiindulópontját jelenti): „a könyvtárak korszerű és a társadalmi elvárásoknak megfelelő működési keretei kirajzolódtak, és a továbbiakban a legfontosabb teendő az lesz, hogy a kialakított kereteket újszerű tartalommal töltse meg a szakma”. A kötet címe – Könyvtári reneszánsz – igen optimista, és a pozitív könyvtári jövőkép a kötet egészét végigkíséri.


Tovább…

Mivel napjainkban szinte mindenféle kommunikáció, ügyintézés, vásárlás elintézhető a digitális világon keresztül, nyugodtan mondhatjuk magunkról, hogy hagyományos állampolgárságunk mellett a digitális világ állampolgárai, „netpolgárok” is vagyunk.

A következőkben a nemzetközi szakmai életben közismert digitalis állampolgárság (digital citizenship) elméleti alapjaira támaszkodó „Digitális állampolgárság” kutatás eredményeiből – mely tanárok, diákok és nem tanárként dolgozó felnőttek digitális kompetenciáit vizsgálta – a nem tanár felnőttek mintáján mutatom be a digitalis kommunikáció és eszközhasználat, valamint az értékteremtés és produktivitás jellemzőit.
Tovább…

Kutatásunkat sokrétű célrendszer mozgatja, melynek középpontjában egy konstruktivista megközelítésű könyvtár-pedagógia felépítése áll. Az ehhez vezető út egyik alapvető állomásának gondoljuk a könyvtárról való gondolkodás megismerését. Ahogy már előző tanulmányunkban1 kifejtettük, a nézetek meghatározó szerepet töltenek be a gondolkodásban és a tanulásban. Így egy konstruktivista könyvtár-pedagógia alapkérdése az, hogy a potenciális és valós könyvtárhasználók milyen előzetes nézetekkel lépnek be, vagy éppen nem lépnek be a könyvtári szolgáltatások világába. A könyvtárak működését viszont alapjában határozzák meg az információk, így a könyvtárakról alkotott lehetséges nézetrendszerek feltérképezéséhez az információs műveltség felől közelítettünk.
Tovább…

Az Európai Unió High Level Group of Experts on Literacy nevű munkabizottsága
2012 szeptemberében adta közre Act now! című jelentését,
melynek elektronikus változata ingyenesen elérhető a következő címen:
http://ec.europa.eu/education/literacy/what-eu/high-level-group/documents/literacy-report.pdf.

Röviddel utána hozzáférhetővé vált a jelentés rövidített szövege is

http://ec.europa.eu/education/literacy/resources/final-report/index_en.htm,

és elkészült az összefoglalás magyar fordítása is, melyet először a HUNRA honlapján lehetett olvasni
http://www.hunra.hu/files/letolt/Literacy%20for%20All_executive-summary_hu.pdf címen.

Hogy minél szélesebb körben ismertté váljék e jelentés tartalma,
az EU Publication Office of the European Union  engedélyével
mi is közreadhatjuk a fordítást, ezt  követően pedig
Nagy Attila – aki részt vett  a bizottság munkájában – reflexiói
olvashatók a bizottság munkájáról és az alapdokumentumról.

Ez a beszámoló a szövegértés minden európai  országot sújtó krízisére hívja fel a figyelmet. Be kell látnunk, hogy az írás és olvasás sokkal több készségnél vagy technikánál. A szövegértés szorosan kapcsolódik az önbecsüléshez és ahhoz a képességhez is, amely lehetővé teszi, hogy egyénként, tevékeny állampolgárként, munkavállalóként vagy szülőként eredményesen működjünk a társadalomban. Társadalmainknak szembe kell néznie ezzel a rejtett krízissel: mindannyiunknak közös erővel kell cselekednie ahhoz, hogy emeljük a szövegértés szintjét, és visszaszorítsuk a funkcionális analfabétizmust. Paradox helyzetben élünk: míg a digitális korban egyre magasabb szintű szövegértésre van szükség, Európában minden korosztályból emberek millió ma sem érik el a megfelelő szintet.
Tovább…

* A megtisztelő feladatról 2010 őszén egy Brüsszelből mobilon
jelentkező finn kolléga, Tapio Säväle szavaiból értesültem.

2011 februárja és 2012 júniusa között összesen nyolc alkalommal találkozott Brüsszelben az Európai Unió írásbeliség (az olvasás- és íráskészség) ügyében felkészült és elkötelezett szakértői csoportja, a High Level Group of Experts on Literacy, melynek tagjait közvetve az Unió nevelési és kulturális ügyekért felelős biztosa, Androulla Vassiliou kérte fel. A tíz tagú szakértői csoport munkáját az EU megbízásából Laurentien hercegnő (Hollandia) vezette. A bizottság tagjai a következők voltak: Greg Brooks, a Sheffieldi Egyetem emeritus professzora (Egyesült Királyság), Roberto Carneiro professzor, 1987–91-ben Portugália oktatási minisztere, Marie Thérese Geffroy, az Írástudatlanság Elleni Küzdelem Nemzeti Intézetének (ANLCI) elnöke (Franciaország), Nagy Attila,* az OSZK tudományos munkatársa, olvasáskutató, a Magyar Olvasástársaság alapító elnöke, Sari Sulkunen, a Jyväskyläi Egyetem kutató-professzora (Finnország), Karin Taube, az Umeai Egyetem professzora (Svédország), Georgios Tsaikalos, a Thesszaloniki Egyetem professzora (Görögország), Renate Valtin, a Berlini Humboldt Egyetem professzora (Németország), valamint Jerzy Wisniewski, oktatáspolitikus, az OECD Oktatáskutató Intézet irányító testületének tagja (Lengyelország).
Tovább…

Információs műveltség 2.0: átverés vagy letisztult diskurzus?

Sonja Špiranec és Mihaela Banek Zorica „Information Literacy 2.0: hype or discourse refinement?” című tanulmányát (Journal of Documentation, 66. vol. 2010. 1. no. 140–153. p.) Koltay Tibor tömörítette.

Az információs műveltség (IM) számos diszciplína diskurzusának és terminológiai rendszerének vált részévé, gyakorlati alkalmazásai pedig világszerte fontos szegmensét képezik számos kezdeményezésnek, projektnek és stratégiának.
Mielőtt jelenlegi, fontos pozícióját elérte volna, az IM hosszan tartó fejlődési folyamaton ment át úgy az elméleti háttér, mint az alkalmazások megértése terén, ráadásul ezt a folyamatot számos terminológiai és fogalmi ellentmondás jellemezte. A könyvtári felhasználóképzésből mindenesetre csak akkor lett információs műveltség és csak azután kezdett mozgalommá fejlődni, amikor a Web világszerte elérhetővé vált.
Az IM fogalma igen sokrétű, és számos definíciója van, azonban egyre inkább kitapintható az a mag, amely a meghatározásokra fokozódó mértékben jellemző konvergencia nyomán létrejött.
Miután jó néhány éve azonosítható volt ez a konvergencia, továbbá általánosan elterjedtek a Web 2.0-s alkalmazások és szolgáltatások, itt az ideje, hogy újra megvizsgáljuk az alapkérdéseket és végiggondoljuk, hogy szükséges-e az elméletnek és a terminológiának egy olyan változása, amely az eddiginél adekvátabb módon írja le ezt az új környezetet, a hozzá kapcsolódó tevékenységeket és kompetenciákat.
Tovább…

Change and challenge : information literacy for the 21st century / ed. Susie Andretta. – Adelaide ;
Blackwood : Auslib Press, 2007.
ISBN 9780980330113
 

Ritkán kerül kezünkbe ausztrál szakkönyv. Igazából a Susie Andretta szerkesztésével készült tanulmánygyűjtemény írásainak is csak egy része kerül ki abból a körből, amelyet az információs műveltség kapcsán akár ausztrál iskolának is nevezhetnénk. Andretta, a szerkesztő a Londoni Metropolitan Egyetem oktatója, és a kötetbe számos más brit szerző munkáját is beválogatta.
Andretta korábbi könyvét már megismerhették a Könyvtári Figyelő olvasói1. Abból a kötetből is kiderül, hogy Andretta azok közé tartozik, akik az információs műveltséget az iskolarendszerű és azon kívüli oktatás pedagógiai keretének tekintik. Számára az információs műveltség olyan keret, amely az önálló tanulást elősegítő tudáskonstrukció és ezzel az egész életen át tartó tanulás alapja.
A recenzensnek viszonylag könnyű dolga van, amikor erről a könyvről ír, mert első fejezete2 bevezető és szerkesztői előszó is egyben, tehát sok mindent megtudhatunk belőle. „Az információs műveltség a 21. század funkcionális írástudása” címet viselő fejezet két részből áll: előbb áttekintést kapunk az információs műveltséggel kapcsolatos kezdeményezésekről, főként a 20. század első éveiben, Nagy-Britanniában történtekről, amit a könyv fejezeteinek rövid áttekintése követ.
A fejezet első részében Andretta a Prágai Nyilatkozat meghatározást idézi: „Az információs műveltség fogalmába beletartoznak az egyénnek a saját információs érdeklődésére és igényeire vonatkozó ismeretei, valamint az, hogy képes azonosítani, megtalálni, értékelni, rendszerezni, hatékonyan létrehozni és felhasználni, majd kommunikálni az információkat egy kérdés vagy egy probléma megoldása érdekében. Az információs műveltség előfeltétele az információs társadalomban való hatékony részvételnek, valamint része az egész életen át tartó tanuláshoz való alapvető emberi jognak.”3


Tovább…

Globalizálódó világunknak olyan állampolgá-rokra van szüksége, akik rendelkeznek az írástudás készségeivel, információs műveltséggel, akik sokat olvasnak, tisztán látnak és gondolkodnak, jól értesült emberek módjára kérdeznek, megkérdőjelezik a szaktekintélyek, de még saját maguk állításait is. 1
Az információs műveltséget tehát az információ társadalom funkcionális írástudásának is nevezhetjük2, de semmiképpen sem túlzás jelentős változásokról beszélnünk. A címben szereplő kérdőjelet azonban egyelőre vegyük komolyan, főként, ha forradalomról beszélnünk.
Bizonyosak lehetünk viszont benne, hogy az információs műveltség oktatása a könyvtárak falain túl terjed, az egész oktatást át kell, hogy hassa.


Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)