Címke: egyetemi hallgató

GAME ON!

Gamifikáció alkalmazása a könyvtári informatika oktatásában

2003 óta veszek részt használóképzési program kialakításában, szervezésében és oktatásában. Kezdetben felnőtteket tanítottam egy közkönyvtárban könyvtári informatikai ismeretekre (katalógushasználat, adatbázisok használata, internetes ismeretek, képszerkesztő program használata).

Négy évvel ezelőtt egy felsőoktatási könyvtárban folytattam munkámat, ahol egy év után oktatási feladatokat is kaptam. Bár a képzési program ki volt dolgozva, már az első év folyamán gondolkozni kezdtem azon, miként lehetne kicsit a saját gondolatmenetem szerint formálni az anyagot. Ezen kívül akkor már több felmérés jelezte, hogy a hallgatói igények megváltoztak.
Tovább…

Bevezetés, módszertani kérdések

Éppen tizenöt évvel ezelőtt, 2001 közepén jelent meg az a kormányrendelet, amelynek alapján a korábbi egyetemi és főiskolai könyvtáros szak megnevezése informatikus könyvtáros szakra változott. „E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyetemi és főiskolai szintű könyvtáros szak megnevezése informatikus könyvtáros szakra […]  változik.”1 S ha már egyfajta visszaidézést végzünk, úgy érdemesnek tartjuk azt is megemlíteni, hogy a szak nevének változtatási szándéka – elsősorban az egyéb informatikus képzések felől érkező akadályozásának, sőt gyakran burkolt és nyílt támadásának következményeként – meglehetősen nagy ellenállást váltott ki.2
Tovább…

Tehetséggondozás: könyvtáros diáktudósok

Könyvtáros hallgatók az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon*

„Csinosítsuk értelmünket, terjesszük tapasztalásainkat, keressük fel a tudóst, társalkodjunk az elmetehetőssel, nagyobbítsuk könyvtárainkat, jutalmazzuk a tudományokban, művészetekben fáradozót. (Széchenyi István)”

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) legutóbbi, 48. vándorgyűlésének vezető témája a kapcsolatok építése és a közösségek fejlesztése volt, középpontba állítva a felelősséggel végzett könyvtári tevékenység közösségszervező erejét.


Tovább…

SIPOS Anna Magdolna – VARGA Katalin – EGERVÁRI Dóra
Net! Mindenekfelett? : Kompetenciák a digitális univerzumban / Sipos Anna Magdolna; Varga Katalin, Egervári Dóra. – [Pécs] : PTE FEEK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2015. 267 p.
http://mek.oszk.hu/14700/1478 7/14787.pdf

 

 

A kötet bevezetőjében olvashatjuk, hogy az információs műveltséget a világ mértékadó nemzetközi szervezetei a 21. század olyan alapműveltségének tartják, amely feltétele az egész életen át tartó tanulás megvalósulásának, és amivel a digitális ökoszisztéma kulcsfontosságú komponensévé vált.
Tovább…

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszéke hallgatói számára a képzés során a szakmai gyakorlóhelyek rendkívül gazdag és színes palettáját kínálja. Jelen tanulmány az intézményben oktatott szakirányokhoz (kutatás-fejlesztés, európai uniós ismeretek, információ-menedzser) első pillantásra talán kevésbé kötődő, de mégis fontos, gyakorlati tapasztalatokat nyújtó lehetőséget mutat be. A Vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény kiváló terep a gyűjteményszervezés, állományrendezés és könyvtári feldolgozó munka, továbbá a marketing és pr-tevékenység gyakorlatban való megismeréséhez és elsajátításához. Segíti a hallgatókat, hogy az egyetemen tanult, alapvetően a profitorientált területhez kapcsolódó menedzsment és marketing ismereteik milyen módon hasznosíthatók a versenyszférán kívül is, például a közgyűjteményekben.
Tovább…

A mi “rejtett potenciálunk”

Két kiváló fiatal szegedi egyetemista, Molnár Sándor és Nagy Gyula dolgozata olvasható a következő oldalakon. Tudatosan kerestük őket, és örömmel vesszük tudomásul, hogy itt vannak két nagyszerű projekttel, amelyek elsősorban a szakma iránti őszinte érdeklődésről, kreativitásról és – ami gyakran hiányossága a hasonló hallgatói projekteknek – céltudatos és kitartó munkáról tanúskodnak.
A K2 kísérleti műhely már indulásakor kitűzte célul, hogy népszerűsíti a felsőoktatási intézményekben folyó könyvtár- és információtudományi kutatásokat, illetve a programjain bemutatkozási lehetőséget biztosít a tehetséges egyetemi, főiskolai hallgatóknak, fiatal kutatóknak. A két szerző is egy ilyen rendezvényen bukkant fel.
A virtuális kutatócsoport működése során három tevékenységre helyeztünk nagy hangsúlyt:

  • a szakirodalom alapján az új technológiai trendek figyelése;
  • új technológiákkal kapcsolatos kísérletek végzése, ösztönzése;
  • rendezvények szervezése, amelyeken az új technológiai lehetőségeket és a fiatal kutatókat megismertetjük a nagyközönséggel.

A tevékenység részleteiről és az új eredményekről a K2 műhely blogján1 számoltunk be. Összesen nyolc rendezvény, 28 előadás vagy tutoriál és összesen több mint 300 látogató számszerűsítve is jól jellemzi a műhely rendezvényeinek elmúlt évi eredményeit. Ennél is fontosabb azonban, hogy új együttműködések, ismeretségek születtek mind könyvtárakkal, mind külső ipari partnerekkel, mind pedig sokra hivatott, de a szakma előtt eddig ismeretlen fiatal kutatókkal, egyetemistákkal. A tevékenységeink támogatásához felkértünk egy tanácsadó testületet – Drótos Lászlót (Országos Széchényi Könyvtár), Fodor Jánost (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és Jóföldi Endrét (WebLib Kft.), – akik a könyvtáros szakmában és az IT területén eltöltött hosszú évek tapasztalatával irányt adtak a műhely tevékenységének. Rajtuk kívül elsősorban fiatal, innovatív, ötletekkel teli fiatalokra, azon belül is gyakran pályakezdőkre alapoztuk a kutatási tevékenység legnagyobb részét.
Tovább…

Az Elektronikus Periodika Adatbázis Archívum (EPA) weboldalán 2008-ban a következő felhívás jelent meg az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Dokumentum Központ védjegyével:
„2008-ban a MEK Egyesület megbízásából, az Internet Szolgáltatók Tanácsának támogatásával, digitalizálásra került az Irodalomtörténeti Közlemények 1891 és 2003 között megjelent, közel 400 db. füzete. Az Országos Széchényi Könyvtár várja mindazok jelentkezését, akik szöveges fájlban (TXT, RTF, DOC stb.) szívesen elküldenék az ItK egy vagy több archivált füzetének tartalomjegyzékét. A szöveget csatolt fájlként e-mail-ben kell elküldeni […] vagy WEB FTP-vel lehet felölteni […]”.1
Az Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) digitalizált füzeteinek tartalomjegyzék-készítési munkálataiba három egyetem kapcsolódott be kurzusok tananyagába illesztett gyakorlattal. A cikk erről a kísérleti együttműködésről, a munkálatok során szerzett tapasztalatokról és az elkészült metaadatok újrahasznosulásának lehetőségeiről szól, egyúttal áttekinti az ItK kutathatóságának segédeszközeit: repertóriumokat, bibliográfiákat, adatbázisokat, és kísérletet tesz annak érzékeltetésére, mennyiben sikerült az egyetemi stúdiumokon folyó feldolgozással az ItK kereshetőségéhez és tartalmának hozzáférhetőségéhez hozzájárulni.


Tovább…

Az információs műveltségről alkotott nézetek

1.  A nézetek fogalma, szerepe

A konstruktivista pedagógia megközelítése szerint tudásunk saját konstrukció eredménye. Hogy az új ismeretek milyen mértékben, milyen minőségben, milyen összefüggésben épülnek be a tanulók tudásába, attól függ, milyen előzetes nézetekkel, ismeretekkel rendelkeznek az adott témakörben, milyen szerkezetű és tartalmú az a struktúra, amelyben a tanulók megpróbálják elhelyezni az új elemeket. A beleillőket stabilan beépítik, a bele nem illőket eltorzítják, átértelmezik, elfogadhatóvá teszik, vagy teljesen kizárják. Így a korábbi pedagógiai paradigmákhoz képest újdonság, hogy a pedagógiai érdeklődés középpontjába a gondolkodási struktúrák, nézetrendszerek kerülnek.1
Az előzetes tudás tartalmával, struktúrájával kapcsolatos ismereteink tehát a tanulás folyamatainak megismerése szempontjából kiemelten fontosakká válnak. Ennek következtében a kutatás a nézetek és változásainak megismerése felé fordult. A kutatások fontos szempontja a megismerésen túl a megértés, vagyis nem a tökéletes nézetrendszer, világkép megtalálása a cél. A tudásrendszert birtokló tanuló számára nem az a kérdés, hogy az mások szerint mennyire hű képe, modellje az „objektív valóságnak”, hanem az, hogy milyen mértékben tud vele boldogulni, mennyire biztosítja cselekvései sikerességét, tehát mennyire adekvát, mennyire adaptív. Mindemellett egy jól felépített struktúrában kulcsfontosságú a meghatározó elemek, tartópillérek tartalma, minősége, szilárdsága. Ezek fogják meghatározni az új elemek helyét, és ezek segítségével konstruálhatók meg egy problémahelyzetben az újabb, szükséges tudáselemek. Ha úgy tetszik, a tanuló ember ezek segítségével próbálkozik, találgat, feltételez …
Tovább…

Bevezető

A szerzeményezési munkában, akárcsak a tájékoztatásban, különös segítséget jelentenek a különböző online enciklopédiák, lexikonok. Mi tagadás, szokásunkká vált, hogy az információkeresést a Google-nél kezdjük, az első találatok pedig gyakorta a Wikipediához vezetnek. Hovatovább hajlamosak vagyunk egy-egy szerző jelentőségét annak alapján megítélni, hogy szerepel-e a Wikipediában, hány nyelven és milyen terjedelmekben írtak róla szócikket. Természetesen a komoly, alapos szerzeményezés számára ez semmiképpen nem elsődleges, ugyanakkor el sem hanyagolható szempont.
A felhasználók sokaságának önkéntes közreműködéséből épülő online enciklopédia szócikkeinek hitelessége folyamatos vita tárgya. A sokat hivatkozott 2005-ös Giles-cikk1 szerint a Wikipedia a természettudományos szócikkeinek megbízhatóságát tekintve alig marad el az Encyclopaedia Britannicától2. Egy másik tanulmány3 a történeti tárgyú szócikkeket vizsgálja, s arra a következtetésre jut, hogy a Wikipedia kevésbé pontos, mint más lexikonok (az American National Biography Online, illetve a Dictionary of American History), ugyanakkor a 88%-os pontosság még mindig nem jelent jelentős eltérést az utóbbiak 95%-os pontosságához képest.
Tovább…

Kutatásaim egy  automatikus kivonatoló program tervezésére irányultak, melynek nélkülözhetetlen előfeltételét jelentette az emberi kivonatkészítés sajátosságainak vizsgálata. Ennek megismerésére készítettem egy felmérést, melyben két különböző témájú szakcikk kivonatolására kértem fel több mint 250 főiskolai és egyetemi hallgatót, valamint könyvtáros szakembereket, továbbá kontrollként magyar szakos, szövegekkel bánni, azokat értelmezni tudó hallgatókat.
A felmérés alapjául szolgáló egy-egy cikket a Könyvtári Figyelőből1, illetve a Tudományos és Műszaki Tájékoztatásból 2 választottam.
A felmérésben résztvevőktől azt kértem, hogy készítsék el mindkét cikk kivonatát, annak leglényegesebb mondatainak megjelölésével. Mivel a cikkeknek 20%-os tömörítését vártam el a felmérésben résztvevőktől, ezért mindkét cikk esetén 17 mondatot kellett megjelölniük. Még azt is kértem tőlük, hogy a megjelölt mondatokat tegyék fontossági sorrendbe, és adják meg, hogy a cikk hányadik legfontosabb mondatának tartják. Így egy 1 és 17 közé eső számmal jelölték a rangsort. A felmérésben szereplő szakemberektől a kivonat mondatainak rangsorolását számítógépen, egy online kérdőív kitöltésével egybekötve kértem.
A hallgatókkal papíron végeztettem el a kivonatkészítést, Źmegkönnyítve számukra az áttekinthetőséget, de a megoldások számítógépes feldolgozása utólagos adatbevitellel történt.


Tovább…

1992 februárjában hallgatói felmérést készítettünk az ELTE könyvtár szakos hallgatói körében. Eredetileg a vizsgálat egy szakdolgozat kiegészítő kutatása lett volna, de a terv idővel módosult. Mivel a szakdolgozat témája az volt, miképpen lehet megújítani a hazai könyvtárosképzést a vezetési irányítási szempontok előtérbe helyezésével1 ezért a kérdőíves felmérésben a könyvtárvezetés oktatásával kapcsolatos véleményekre is rákérdeztünk.
Tovább…

A magyar könyvtári sajtó és ezen belül a Könyvtári Figyelő olvasói az Amerikai Egyesült Államok könyvtárai közül talán a Kenti Állami Egyetem könyvtárát ismerik a legjobban, hiszen több Gombocz ösztöndíjas is beszámolt már itteni tapasztalatairól.1
Tovább…

Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) 1989 tavaszán meghirdetett TEMPUS ( Trans-European Mobility Scheme for University Studies ) programjának főbb célkitűzései:

  • az európai egyetemeken és főiskolákon tanított stúdiumok, szakok tartalmának, szintjeinek egymáshoz közelítése,
  • a különböző európai országok és iskolák közötti hallgatói és oktatói mozgások támogatása,
  • végső soron pedig egy magas színvonalú európai szakmai tudás és multikulturális szemlélet kialakítása.

A program bevallott célja az is, hogy a közép és kelet-európai régió felsőoktatását – közöttük hangsúlyozottan a lengyel és a magyar oktatást – szakmai és anyagi erőforrásokkal elősegítse, méghozzá nem hitelkonstrukció keretében, hanem térítésmentesen, alapítványi formában. Ezzel a volt szocialista országok felsőoktatásának közismerten elmaradt infrastruktúráját szándékoznak európai szintűvé fejleszteni.

A brüsszeli központba az első akadémiai évre (1990/91) 1338 pályázat érkezett, s ennek 11,1 %-át, azaz 153 pályázatot fogadtak el. A pályázatok 54%-át a lengyel, 26%-át a magyar, 16%-át a cseh és szlovák, 4%-át pedig a volt NDK felsőoktatási intézményei, tanszékei nyerték el.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (1) (3) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)