1991. 4. szám

Tartalom

Abstracts 546-548
Inhaltsangaben 548-551
Szente Ferenc: Meditácó évkezdéskor 553-555

KÜLFÖLDI MAGYAR INTÉZETEK ÉS KÖNYVTÁRAIK 1.
Győri Erzsébet: A külföldi magyar intézetek könyvtárai 556-559
Király Zoltán: A szófiai Magyar Kulturális Intézet 560-564
Hegedűs Etelka: A berlini Magyar Kultúra Háza 564-567
Nyusztay László: Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ Delhiben 567-570
Schmél Ferencné: A bécsi Collegium Hungaricum könyvtára 570-572
Riese, Timothy: A Bécsi Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének könyvtára 573
Emmerich András: Dokumentációs gyűjtemény a magyar egyházi életről – Bécsben 574-576
Kokas Károly: A könyvtáros elektronikus környezete 577-587
IIF Koordinációs Iroda : Az ELLA elektronikus levelezőrendszer 590-593
Remzső Gábor: Az ALEPH, a BME Központi Könyvtárának integrált számítógépes rendszere 594-596
Baranyai György: A Zalai Könyvtári Információs Rendszer 597-601
Poprády Géza: A kelet- és nyugat-európai könyvtári állományvédelem helyzete 602-607
Engloner Gyula: Javaslatok a felsőoktatási és közgyűjteményi információs infrastruktúra fejlesztésére 608-618
Számítástechnika a magyar egyetemi könyvtárakban : konferencia (Miskolc, 1991. augusztus 27-28.) 619-622

KITEKINTÉS
Tószegi Zsuzsanna: Optikai információtárolás : szemle 623-629
Tremkóné Meszleny Mária: Számítógépes együttműködés a német tudományos könyvtárakban 629-634
Hegyközi Ilona: Németország könyvtárügye az egyesítés után : szemle 635-641
Prőhle Éva: Tanulmányúton az USA-ban 642-646
Gallivan, Bernard: Egy nemzeti számítógépes együttműködési program fejlődése és bukása : a SCOLCAP (Scottish Libraries Cooperative Automation Project) története 646-651

KÖNYVSZEMLE
Kovács Ilona: A külföldi hungarika gyűjtemények kérdése egy nemzetközi konferencián 653-656
Gyimót Ágnes: A könyvtárak automatizálása az Európai Közösség országaiban 2. : Franciaország 656-659
Kovács Katalin: A könyvtárak automatizálása az Európai Közösség országaiban 2. : Luxemburg 659-661
Gyimót Ágnes: A könyvtárak automatizálása az Európai Közösség országaiban 2. : Görögország 661-663
Mohor Jenő: Könyvtárgépesítés Észak-Amerikában – új technológiák és hálózatok 664-666
Dippold Péter: A magyar időszaki kiadványok egyedi repertóriumairól 667-668
Futala Tibor: Összefoglaló a szlovákok szépirodalmi olvasáskultúrájáról 669

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ 671-724

Abstracts

Meditation at the beginning of the academic year.

SZENTE Ferenc

Libraries organically belong to the intellectual development of humanity. Our present situation and our near future are determined by the global social crisis and the information revolution. For the management of information educated information specialists will be needed. Librarians and information specialists should put faith in their role and be committed supporters and masters of the profession.
Tovább…

Inhaltsangaben

Meditation zu Beginn des Schuljahres .

SZENTE Ferenc

Bibliotheken gehören organisch zum geistigen Aufschwung der Menschheit. Unsere heutige Lage und unsere nächste Zukunft werden von der globalen sozialen Krise und von der Informationsrevolution bestimmt. Zum Informationsmanagement werden fachkundige Informationsfachkräfte benötigt. Die Bibliothekare und Informationsfachkräfte sollen auf die Wichtigkeit ihrer Rolle vertrauen, und sollen verpflichtete Anhänger und Meister des Berufes werden. (S. 553-555)
Tovább…

Meditáció évkezdéskor

Új évet kezdeni annyit tesz, mint tanúbizonyságot tenni az örök folytatás mellett. Az évkezdések a remény ünnepei, akkor is, amikor a mindennapi valóság rossz közérzeti hatást idéz elő, akkor is azok voltak, amikor tévesnek bizonyult eszmék ideológiai dekorációi körítették.

A remény a transzcendenciához kötött erős szál, emberi fajunk túlélésének záloga. Gyönyörű a középkori latin nyelvű himnusz, amely a szellem hatalmas erejét hívja segítségül: Veni Sancte Spiritus, et emitte coelitus Iucis tuae radium! …bocsásd ránk az egekből fényességed sugarát! szólt a közös könyörgés évszázadokon át százezrek ajkáról, szerte Európában, hogy legyen folytatás, hogy a Szellem világossága mind több ember számára ragyogjon föl.
Tovább…

Külföldi magyar intézetek és könyvtáraik 1.

Lapunk előző száma a Magyarországon fenntartott külföldi kulturális intézeteket és azok könyvtárait mutatta be. Most a külföldön működő magyar kulturális intézetekről készült összeállítással folytatjuk. Elsőként a szófiai, berlini, bécsi és delhi intézetet, a következő számunkban pedig a római, moszkvai, párizsi, helsinki és varsói intézet és könyvtár munkáját ismertetjük meg olvasóinkkal. 
 

A külföldi magyar intézetek könyvtárai

Évekig szinte semmit sem talált a hazai szaksajtót rendszeresen olvasó érdeklődő a külföldi magyar könyvtárakról. Manapság viszont a kulturális lapoknak alig van olyan száma, melyben legalább egy hír vagy glossza, s egyre többször történeti adalékokkal is szolgáló írás ne foglalkozna ezekkel a gyűjteményekkel. A magyar külkapcsolatok újraformálásának természetes része lett a kulturális diplomácia és annak szervezet- és intézményrendszere. Úgy véljük, hogy összeállításunk, a különböző országokból származó önportrék elegendő muníciót adnak a jövőt illetően, s talán segítségül is szolgálnak egy célravezető könyvtárkép kialakításához.
Tovább…

A szófiai Magyar Kulturális Intézet

A volt úgynevezett népi demokratikus országok között a háború után sorra megkötött államközi és kulturális egyezmények alapján, a bolgár-magyar kulturális egyezmény egyik pontjának eredményeként 1948-ban nyílt meg Szófiában a Magyar Kulturális Intézet. Az avató ünnepség magas szinten, a Magyar Kulturális Napok keretében, a főváros egyik jelentős eseményeként zajlott le. Bolgár részről a Minisztertanács első elnökhelyettese, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, a Bolgár-Magyar Baráti Társaság elnöke, Trajcsko Kosztov mondott megnyitó beszédet. (Az a Trajcsko Kosztov, aki a háború előtt az illegális Kommunista Párt egyik legnagyobb szervezője, ideológusa és harcosa volt, s akit a Magyar Intézet megnyitását követő esztendőben, 1949-ben a dimitrovi kommunista rezsim hamis vádak alapján, párt- és államellenes tevékenység címén bíróság elé állított és kivégeztetett.) Rajta kívül megjelentek a bolgár minisztériumok, az egyetem, a tudományos élet képviselői, a Bolgár Néphadsereg egyik tábornoka, valamint neves közéleti személyiségek.
Tovább…

A berlini Magyar Kultúra Háza

Az intézet történetéről és szerepéről

Kelet-Berlinben, a hajdani NDK fővárosának szívében 1973 januárjában, az akkori viszonyokhoz képest csaknem ideális körülmények között nyitotta meg kapuit a Magyar Kultúra Háza, a máig legnagyobb magyar kulturális intézet külföldön. Nevének eltérése a külföldön már működő intézetekhez képest nem funkcióváltást tükrözött, inkább igazodást az itteni fővárosban meghonosodott más külföldi intézetek megszokott neveihez.
Tovább…

Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ Delhiben

Az intézetről

A delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ hazánk egyetlen kulturális intézete Ázsiában, egyike a két, Európán kívüli magyar intézetnek (a másik Kairóban van). 1978-ban alapították, azzal a szándékkal, hogy az akkor már igen sokoldalú indiai-magyar kapcsolatok további előmozdítására, a magyar kultúra, oktatás és tudomány eredményeinek bemutatására állandó lehetőséget teremtsünk Indiában.
Tovább…

A bécsi Collegium Hungaricum könyvtára

Bevezető

A Collegium Hungaricum – a Magyar Köztársaság által működtetett, országhatáron kívül fekvő kulturális intézmények egyike – Bécsben, a hajdani Osztrák-Magyar Monarchia fővárosában található. Feladata a határrendezések folytán a mai Magyarország területén kívül rekedt magyarság kulturális igényeinek – legalább részbeni – kielégítése, a szórványmagyarsággal való kapcsolat tartása, továbbá a mai magyar kultúra és tudomány képviselete és terjesztése külföldön. A bécsi intézet jelentőségét a történelmi hagyományok, valamint az immár évtizedes jószomszédi kapcsolatok önmagukban magyarázzák.
Tovább…

Az 1974-ben alapított Finnugor Nyelvtudományi Tanszék a Bécsi Egyetem egyik legfiatalabb tanszéke. Akkor alapították a tanszéki könyvtárat is. Hogy megértsék könyvtárunk felépítését, érdemes előtte néhány szóban bemutatnunk a tanszékünket és az itt folyó munkát. A Finnugor Nyelvtudományi Tanszéken a kutatói és oktatói munka alapvetően két területre összpontosul:

  • finnugor és magyar nyelvészetre
  • magyar irodalomra.

Tanszékünk tehát a magyarországi magyar tanszék és finnugor tanszék kombinációja.
Tovább…

1957 óta működik Bécsben a Magyar Egyházszociológiai Intézet ( Ungarisches Kirchensoziologisches Institut , 1140 Wien, Linzer Str. 263/18.) azzal a céllal, hogy “tájékoztató anyagot készítsen elő a magyar egyházi élet újjáépítésének minél gyümölcsözőbb megvalósulásához”. Tízéves fennállás után vezetői már úgy látták, hogy “az intézetnek a magyar egyházra vonatkozó alapvető társadalmi kutatásokkal kell foglalkoznia, felhasználva a korszerű egyházszociológiai vizsgálati módszereket is. Az eredményeket hozza nyilvánosságra, széles körű információs munkát fejtve ki általa.”
Tovább…

A könyvtáros elektronikus környezete

1. Bevezető megjegyzések

A hatvanas években egy amerikai egyetemista, Ted Nelson arról álmodozott, hogy a valamilyen módon egymással összekötött számítógépek, ill. az azokon lévő információk, valamint a rendszerbe szintén belépő felhasználók számára egyetlen globális hálózatban minden személy és minden információ elérhető legyen. 1987-ben ki is próbálták a XANADU névre keresztelt programot, amely a feltaláló szerint röviddel 2000 után a felhasználók milliárdjait fogja összekapcsolni, “az egész Földre és a Földet övező kozmikus térre is kiterjed majd, és tartalmazni fog minden írott dolgot”. 1 Nelson hiperinformációs rendszere a könyvtárosok álmáról, a mindenkinek mindenhol, szelektáltan és célzottan elérhető információról szól. Nem tudom, megvalósul-e valaha a gigászi terv, de néhány jelét az új korszak beköszöntének már mi, magyar könyvtárosok is érezhetjük, s ha túl lépünk a hagyományos könyvtári eszközrendszer mindenhatóságába vetett hitünkön, már most megnyílhat előttünk egy új világ, a számítógépes hálózatok világa.
Tovább…

IIF Koordinációs Iroda

Az ELLA rendszert az MTA SZTAKI ASZI osztályán fejlesztették ki az IIF program támogatásával. Segítségével elektronikus levelezés folytatható az X.25-ös hálózathoz kapcsolt mikroszámítógépeken: azaz a számítógépen megszerkesztett levél megcímezhető, elküldhető, arról nyugta kérhető, a számunkra küldött levél elolvasható, kinyomtatható, stb. Ezt a levelezőrendszert más hasonló rendszerekkel is összekapcsolták, így a hálózaton kialakított zsilipeken (gateway) keresztül különböző nemzetközi levelezőrendszerek is elérhetőek, pl. EARN, UUCP.
Tovább…

A Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának a legutóbbi évben bevezetett új szolgáltatásai – számítógéppel segített folyóiratérkeztetés, elszámolás, CD-ROM-használat, ALEPH integrált könyvtári rendszer – közül itt most csak az utóbbival foglalkozunk kiemelt jelentősége miatt. Részletesen taglaljuk a kiválasztás, majd a bevezetés folyamatát. Magáról a rendszerről most viszonylag keveset szólunk, ez egy külön cikket érdemel, a következő alcím alatt csak legfontosabb paramétereit foglaljuk össze.
Körülbelül két éve kezdődött a Központi Könyvtárba
Tovább…

A Zalai Könyvtári Információs Rendszer

Az alábbiakban olvasható írás a zalaiak pályázati anyagának némileg cikkesített változata, melyet az MKM közművelődési pályázatára nyújtottak be. A kéziratot szerkesztőségünk már májusban megkapta, de úgy gondoltuk, helyesebb, ha a közléssel megvárjuk az eredményhirdetést, és csak azután publikáljuk. E szám lapzártája után láttuk, hogy a szöveg időközben már megjelent a Zalai Könyvtári Levelező 1991. 1. számában. Az írás közlését továbbra is fontosnak tarjuk, mert azon túl, hogy mintának, módszertani anyagnak ajánlható, szeretnénk, ha minél több – hasonló helyzet elé kerülő, pályázati rutinnal még nem rendelkező – könyvtáros megismerné. (A szerk.)A Zala megye városaiban működő közművelődési könyvtárak és a helyi könyvtárpártoló alapítványok (a zalaegerszegi, a nagykanizsai, a keszthelyi, a lenti, a zalaszentgróti és a letenyei) közösen vettek részt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1991. évi közművelődési pályázatán a közhasználatú információszolgáltatások és új kommunikációs technikák társulásos közkönyvtári rendszerének a zalai mikrorégiók, városi közösségek javára történő fenntartása, bővítése, kiterjesztése és fejlesztése céljából.

 Az előzmények

Az Alap-program a Deák Ferenc Megyei Könyvtár aktivitásából született, s 1990-ben terebélyesedett ki, amikor az öt legnagyobb zalai közkönyvtár (a DFMK, valamint a zalaegerszegi, a nagykanizsai, a keszthelyi és a lenti városi könyvtár) 50-50%-os megyei-városi fenntartói külön támogatásból ilyen célú számítógépekhez jutott.
Tovább…

A következő tanulmány az “East and West European dialogue between national libraries” c. konferencián (Bécs, 1991. április 14-17.) elhangzott előadás cikkesített változata.
 

 Az állományvédelem fogalmának meghatározásával kezdem. Könyvtári állományvédelem alatt mindazon feltételek, intézkedések és tevékenységek összegét értem, amelyek lehetővé teszik, illetve elősegítik, hogy a könyvtárban lévő dokumentumokat használható állapotban megőrizzük és továbbadjuk a jövő számára. Az állományvédelemnek két fő területe van: a megelőző és a helyreállító tevékenység.
Tovább…

Lapzártakor tudtuk meg, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium miniszteri értekezlete a felsőoktatási és közgyűjteményi információs infrastruktúra fejlesztésének koncepcióját és feladatterveit 1991. december 9-ei ülésén elfogadta.
 
 

A Kormány elhatározta a magyar felsőoktatás felzárkóztatását az európai felsőoktatáshoz (lásd A nemzeti megújhodás programját), s létrehozta az e célt szolgáló Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz elnevezésű alapot. (Lásd a 9/1991.(I.16.)Korm. számú rendeletet!) A felzárkózás része egyetemeink és főiskoláink működési feltételrendszerének – benne az információs infrastruktúrának – az európai színvonalra emelése. Az egyetemi-főiskolai oktatás-képzés és kutatás kiemelten fontos információs bázisai a könyvtárak, múzeumok, levéltárak, gyűjtőnevükön a közgyűjtemények.
Tovább…

Számítástechnika a magyar egyetemi könyvtárakban

Konferencia
(Miskolc, 1991. augusztus 27-28.)

Jó hangulatú, fontos szellemi találkozót szerveztek Zsidai József vezetésével a Miskolci Egyetem könyvtárosai, napjaink egyik sürgető könyvtári kérdéséről, a nemzeti számítógépes információs hálózatról és a nemzeti számítógépes adattárak létrehozásáról. A kétnapos találkozón 28 egyetemi és kilenc országos nagykönyvtár, valamint a KIK (Könyvtári és Informatikai Kamara), az MKE (Magyar Könyvtárosok Egyesülete) és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviselői vettek részt. Tekintettel arra, hogy a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás külön számban közli majd a konferencia előadásait a felkért hozzászólásokkal együtt, ezért az átfedések elkerülése érdekében, lapunk csak rövid beszámolóra vállalkozik.
Tovább…

Optikai információtárolás

Szemle

Az utóbbi egynéhány évben új információhordozó, az optikai lemez tört be minden eddiginél látványosabban a könyvtári-tájékoztatási szakterületre. Ezek a kiváló minőségű és hatalmas kapacitású lemezek hirtelen szó szerint is megfogható közelségbe hozták az eddig kissé elidegenedett, személytelenül misztikus adatbázisokat, de az optikai lemezeken váltak először a szövegekkel egyenrangúvá a képi információk is.
Tovább…

Számítógépes együttműködés a német tudományos könyvtárakban

Az alábbi tanulmány alapját az 1989-es Osteuropa Seminar adta, melyen Tremkó Györgyné (OSZK) és Gulácsyné Pápai Erika (AGROINFORM) képviselték Magyarországot. A német könyvtárügy mai állapotának megértéséhez ad segítséget az akkori NSZK tudományos könyvtárainak helyzetét, s ezen keresztül az NSZK könyvtárügyének főbb vonásait bemutató írás. (A szerk.)
Tovább…

Németország könyvtárügye az egyesítés után

Szemle

Mindkét német szaksajtó már 1989 végétől nagy teret szentelt a két ország könyvtárügye közötti kapcsolatkeresési törekvéseknek, majd a német-német megbeszéléseknek, konferenciáknak. Egy idő után prominenes szerzők tollából megjelentek az NDK könyvtárügyéről helyzetképet adó írások. Ezután elmélkedések következtek az NDK könyvtárügyének megújulásáról, adakozási felhívások követték egymást. Az egyesítés a szaksajtót is érintette: egyes lapok megszűntek, mások integrálódtak (pl. aZentralblatt… aZeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie-ba), a Der Bibliothekar-t felváltotta előbb aBibliotheksinformationen Ost-West, majd aBibliotheksinfo.
Tovább…

Tanulmányúton az USA-ban

A Kongresszusi Könyvtárban

Az Egyesült Államok kongresszusa Martin Frosttexasi szenátor kezdeményezésére 6 millió dollár támogatást szavazott meg a közép-európai országok parlamentjeinek a demokratizálási folyamat elősegítésére. Az az ország, amely már a múlt században elkezdte kiépíteni a parlament információs hátterét, természetesen fontosnak tartja ezekben az országokban is a parlament információs bázisának fejlesztését. Tehát a kongresszusi küldöttségekkel, melyek helyszíni tanulmányokat végeztek Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon, mindig érkeztek információs szakemberek is. Az egész program – a “közép-európai parlamenti fejlesztés” (Central European parliamentary development) – irányítását a Kongresszusi Könyvtár Kongresszusi Kutatási Szolgálata (Congressional Research Center of the Library of Congress – a továbbiakban CRS) vállalta magára.
Tovább…

A SCOLCAP (Scottish Libraries Cooperative Automation Project) története

Úgy gondoljuk, hogy a SCOLCAP kálváriája, bár eltérő gazdasági-társadalmi körülmények között történt, számunkra is példa értékű. Szívesen látnánk lapunkban hasonló beszámolókat, így például örömmel közölnénk az OSZIIR (idősebb könyvtárosok még emlékezhetnek rá) históriáját, esetleg országos szintű automatizálási programok történetét. Természetesen szívesen vállaljuk kisebb: regionális, esetleg helyi gépesítési kudarcok közreadását is.
Tovább…

 

 

 

 

 

 

 

 

19. ABDOSD-Tagung : Budapest 11-14. Juni 1990 Referate und Beiträge / Zusammengestelft von Martin Batisweiter. – Berlin, 1990. – XII, 212 p. – (Veröffentlichungen der Osteuropa-Abteilung, ISSN 0175-5528 ; Bd. 14.). – ISBN 3-88053-039-6
 

A külföldi hungarika állományok kialakulása elsősorban spontán folyamatok eredménye, amelyeket az adott külföldi környezetben megnyilvánuló oktatási és kutatási igény hívott életre, vagy sok esetben a környezetben működő magyar alkotó és közéleti személyek, illetve intézmények hagyatéka, irattára, archívuma alapozott meg. Fejlődésüket az adott intézmény jól körülhatárolt programja és annak folyamatossága, az ott működő szakértők hozzáértése, a magyarországi kapcsolatrendszer (kiadványcsere, kutatási programok), s a hazai szolgáltatások (könyvterjesztés, propaganda, információ) nívója határozza meg.
Tovább…

 

 

 

 

 

 

 

Etat de l’art de l’application des nouvelles technologies de l’information dans les bibliothéques et leur incidence sur les fonctions des bibliothéques en France. = State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in France: Rapport final / par L’École Nationale Supérieure des Bibliothéque et la Fédération Francaise de Coopération entre Bibliothéques ; publ. par CCE. – Code project LIB-2/10. – Luxembourg : EC, 1988. – XXIV, 298 p. (EUR ; 11036 FR-EN/10).
 

1992-re az Európai Közősség országai nemcsak a határok nélküli gazdasági és politikai  egységet óhajtják megvalósítani, hanem az egységes információs rendszert is. Ennek érdekében a tagországok 1986-ban elhatározták, hogy felmérik a könyvtári munkafolyamatok gépesítésében elért eddigi eredményeket. A vizsgálati jelentések az Európai Közösség “Információszervezés” (Information Management) című sorozatában jelentek meg 1988-as impresszummal, a résztanulmányok tehát a nyolcvanas évek első felére jellemző helyzetet tükröztek. Az egyes országok gépesítése terén azóta sok minden megváltozott, de a tendencia és a célok jól megfigyelhetők. A Könyvtári Figyelő 1990. 3-4. számában Nagy-Britannia, az Ír Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Dánia, Hollandia, Belgium, Olaszország, Spanyolország és Portugália könyvtárainak információtechnológiai helyzetéről készített jelentéseket már közreadtuk. Sorozatunkat a francia, a görög és a luxemburgi helyzetet bemutató összefoglalások közreadásával folytatjuk.
Tovább…

Luxemburg

 

 

 

 

 

 

State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library function in the Grand Duchy of Luxembourg : Final report / comp. by the European Institute for Information Management ; publ. by the Commission of the European Communities. – Project code LIB-216. – Luxembourg : EC, 1988. – III, 11 p. (EUR ; 11036 EN/6) (Information management Commission of the European Communities)
 

 

A luxemburgi nagyhercegség információpolitikáját, könyvtárainak gépesítettségi állapotát bemutató EK-jelentés a luxemburgi nemzeti könyvtár 1984-85-ös évi beszámolója, egy, a könyvtár történetét, gyűjteményeit, szolgáltatásait bemutató 1986-os impresszumú kiadvány, négy (azaz négy) interjú, továbbá néhány telefonbeszélgetés alapján készült. A mindössze 11 oldalas anyagból már a legelején kiderül, hogy információpolitikáról, nemzeti gépesítési programról tulajdonképpen nem beszélhetünk. (Ne feledjük, 1986-ban készült a jelentés.) Szándékukban áll a nemzeti könyvtár vezetésével egy “modernizációs programot” végrehajtani, de erről csak annyit lehetett megtudni, hogy becslésük szerint még jó 10 év is beletelik abba, amíg valamilyen látható eredményt tudnak felmutatni.
Tovább…

Görögország

 

 

 

 

E katastasé tou tomea efarmogéston neon tehnologión pléroforésés etié bibliothekes kai eipirase tous ste leitourgia ten bibliothékon sten Ellada = Etat de fart de l’application des nouvelles technologies de l’information dans les bibliothéques et leur incidence sur les fonctions des bibliotheques en Grece = State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in Greece : Raport final / [par] Meletes tonikes anaptuxes ; [publ.] Commission des Communautés européennes. – Code project LIB-2/9. – Luxembourg : EC, 1988. – XIX, 215 p. ; 30 cm. – (EUR ; 11036 GR/FR-EN/9).

 

 

A görög könyvtárak helyzetét ismertető kötet elsősorban az ország krónikussá vált könyvtárügyi problémáival foglalkozik. A két legsúlyosabb ezek közül a nemzeti bibliográfia és az országos könyvtári hálózat hiánya. A Nemzeti Kutatóközpont “Országos dokumentációs központ” elnevezésű programja hivatott a könyvtárak modernizálására, az új technológiák bevezetésére elsősorban a kutatóközpontokban és az egyetemi könyvtárakban. A program megvalósítása igen nagy nehézségekbe ütközik, elsősorban a régi anyagok tekintetében. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a könyvtárak egymástól eltérő nyilvántartási és feltárási rendszereket használnak, egy részük pedig inkább könyvlerakatnak nevezhető, mintsem valódi könyvtárnak.
Tovább…

Az Európai Közösség országainak jelentése után, kiegészítésül közreadjuk az Egyesült Államok és Kanada gépesítési és gépi hálózatfejlesztési helyzetét bemutató tanul­mánykötetet is.

 

 

 

 

 

 

 

HILDRETH, Charles: Library automation in North America : A reassessment of the impact of new technologies on networking / Charles R. Hildreth ; [ed.] Commission of the European Communities. – München [etc.] : Saur, cop. 1987. – VI, 196 p. – (EUR ; 11092)

 

Az egyesülésre készülő Európai Közösség már 1986 óta készíttetett – a telekommunikációs, információipari és innovációs témakör részeként – a könyvtárakra vonatkozó tanulmányokat is, melyek fő kérdésköre az új információtechnológia megfelelő használata, a könyvtárak közötti  öltségkímélő együttműködés és a legjelentősebb új kezdeményezések összhangjának növelése volt. A házi használatra LIB-1, LIB-2 és LIB-3 néven emlegetett tanulmány-csoportok közül végül is a LIB-2 aratta a legnagyobb sikert, s váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. A LIB-1 horizontális tanulmányai a tagországok mindegyikére nézve tekintettek át egy-egy önálló témát, például az állományvédelmi vagy a könyvtárgazdasági kutatásokat, a hasonló LIB-3-as sorozat pedig kimondottan technikai kérdésekkel foglalkozik.
Tovább…

A magyar időszaki kiadványok egyedi repertóriumai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

KERTÉSZ Gyula: A magyar időszaki kiadványok egyedi repertóriumai : Annotált bibliográfia / Kertész Gyula; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.- 2. átd. bőv. kiad.- Bp. : OSZK KMK, 1990.-415 p.
 

Kertész Gyula másodfokú bibliográfiája a tőle megszokott alapossággal készült el ezúttal is. Mint bevezetőjében az összeállító megemlíti, a kötet második kiadása két okból vált időszerűvé: egyrészt az első kiadás megjelenése után újabb, nem regisztrált repertóriumok bukkantak fel, másrészt napjainkban – úgy tűnik – “divatba jött” a repertóriumkészítés, és az elmúlt tizenkét év során több, mint négyszáz új tétellel bővült a bibliográfia második kiadása – az előző változata összesen 372 tételt tartalmazott. (Ez a mindenképpen számottevő növekedés annak is köszönhető, hogy a repertóriumok között sok az egyetemi és főiskolai szakdolgozat, amelyeket a könyvtári tanszékeken előszeretettel választanak témájuknak a végzős diákok.)
Tovább…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 LESNÁK, Rudolf: Horizonty citatel’skej kultúry / Rudolf Lesňák. – Bratislava : Slovenský spisovatel’, 1991. – 225 p.
 

Nyilván a frappáns címadásra való törekvés miatt, Lesňák könyve kevesebbet fog át az olvasáskultúra témaköréből, mint amennyit munkájának címe ígér. “Mindössze” a szépirodalmi olvasáskultúráról van benne szó. A “Mindösszé”-t  azért tettem idézőjelbe, mivel aztán ezt a szűkebb témát, illetve mindazt, amit e vonatkozásban az elmúlt két évtized szlovákiai olvasásvizsgálatai összehordtak, igazán töviről-hegyire dolgozza fel, értékeli és rendszerezi “elvágólagos” monográfiává.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)