Néhány évvel ezelőtt, 2010-ben látott napvilágot három kötetben Gerő Gyula monumentális könyvtártörténeti kronológiája, mely a kezdetektől 2007-ig sorakoztatta a hazai könyvtárügy múltját regisztráló adatokat, az elmúlt év végén pedig megjelent az adattár folytatása, a 2008-tól 2010-ig terjedő időszak eseményeit és az alapmunka pótlásait, javításait is tartalmazó negyedik tomus. A kiegészítő résszel lezárul a kronológia, ugyanakkor az összeállító az adattárhoz a közeli jövőben egy ötödik kötetet is közread a kitüntetett könyvtárosokról. Ezzel a munkával válik majd teljessé a hazai könyvtárügy történetét adatokban, faktumokban összegző vállalkozás.
Tovább…
Különös aktualitása van annak, hogy Schmelczer-Pohánka Éva kötetéről szóljunk. A közelmúltban zárult le ugyanis a pécsi Klimo Könyvtár fennállásának 240. évfordulóját ünneplő jubileumi év, amely a magyar könyvtártörténet első nyilvános könyvtárának állított méltó emléket. A megemlékezés fénypontját jelentette az a 2014. októberi könyv- és könyvtártörténeti konferencia, amely az ország és a tudomány legkülönbözőbb területeiről érkező szakemberek részvételével mutatta be a rendkívül gazdag Klimo-gyűjtemény kapcsán végzett tudományos kutatások legfrissebb eredményeit.
Tovább…
A hálózatszervezési hibák kijavításának kezdetei 1957-től
A hálózatszervezés lázában elkövetett hibák jó részét 1954-ben felismerték. A politikai enyhülés rövid életű és átmeneti volt, s emiatt nem sok lehetőséget kínálkozott a változtatásra. 1957-től mégis több tekintetben új (al)szakasz kezdődött: nem annyira a törvényerejű rendelet hatására, mint inkább a megtett út értékelése és a forradalom nyomán változó légkör következtében. Mindez a megyei–járási hálózati struktúra és a közművelődési könyvtárak feladatainak módosulását hozta. A másként való gondolkodás igyekezett utat törni magának, de kiteljesedéséhez hosszabb időre volt szükség, s bár korábban is tettek lépéseket, a változások évtizede inkább az 1960-as lett.
Tovább…
Politikai változások 1953-54-ben
Alig indult el a megyei, járási könyvtári hálózatok kiépítése, s folytatódott a könyvtár nélküli településeken új könyvtárak létrehozása, hamarosan kiderült, hogy a tempót nem lehet tartani, hiányoznak hozzá a személyi, tárgyi, pénzügyi feltételek. Formálisan 1952 végére mindenütt volt megyei, valamint a járások körülbelül fele részében járási könyvtár is. Kiderült azonban, hogy még a megyei könyvtárakban sem sikerült a mégoly szerény követelményeket teljesíteni: az állomány használható része nem érte el az előírt mennyiséget, a létszámot a két előd intézmény létszámának összeadása tette ki, az elhelyezés és a felszereltség alig volt kielégítő. Ennél rosszabb volt a helyzet a járási könyvtárakban, főleg ott, ahol nem volt körzeti vagy városi könyvtári előd intézmény. Nem véletlen, hogy 1954 elején – 1953-ban még harminc új járási könyvtárt létesítettek – úgy intézkedett a Népművelési Minisztérium, hogy csak a feltételek teljesítése esetén lehet új járási könyvtárt nyitni. Az utasítás szerint járási könyvtár megnyitását a megyei és a járási tanács népművelési osztályának, illetve csoportjainak vezetőiből, a minisztérium kiküldöttéből és a megyei könyvtár vezetőjéből álló bizottság engedélyezheti.
Tovább…
Az alábbi tanulmány egy nagyobb, még be sem fejezett munka első részének,
a megyei könyvtári hálózat 1825-1952 közötti szakaszának
a Könyvtári Figyelő számára erősen rövidített változata.
A közigazgatási átszervezés és a könyvtári rendszerváltás napirendre tűzte a megyei könyvtárak és hálózatuk újbóli átgondolását. Negyven éve a 2042-13/1952-es minisztertanácsi határozat hozta létre a megyei könyvtárakat és hálózatukat. A gondolat azonban sokkal korábbi, és az előzmények is igen tanulságosak.
Tovább…
Bevezető
A Collegium Hungaricum – a Magyar Köztársaság által működtetett, országhatáron kívül fekvő kulturális intézmények egyike – Bécsben, a hajdani Osztrák-Magyar Monarchia fővárosában található. Feladata a határrendezések folytán a mai Magyarország területén kívül rekedt magyarság kulturális igényeinek – legalább részbeni – kielégítése, a szórványmagyarsággal való kapcsolat tartása, továbbá a mai magyar kultúra és tudomány képviselete és terjesztése külföldön. A bécsi intézet jelentőségét a történelmi hagyományok, valamint az immár évtizedes jószomszédi kapcsolatok önmagukban magyarázzák.
Tovább…