1990. 1-2. szám

Tartalom

Gerő Zsoltné: Búcsú az olvasóktól 7
Abstracts 8
Inhaltsangaben 10

Fülöp Géza: Haraszthy Gyula a tanító és a példaadó 13
Papp István: A magyar könyvtárpolitika néhány aktuális kérdése. Vezérfonal a vitához 17
Az MKE Műszaki Könyvtáros Szekciójának feljegyzése az időszerű könyvtárügyi és szakirodalmi tájékoztatási tennivalókról 22
Hozzászólások – Tóth Gyula 26
Hozzászólások – Fogarassy Miklós 30
Hozzászólások – Pádár Lászlóné-Kenyéri Kornélia 35
Hozzászólások – Pallósiné Toldi Mária 36
Hozzászólások – Tilcsikné Pásztor Ágnes 38
Hozzászólások – Ugrin Gáborné 39
Bobokné Belányi Beáta: Az információkezelők felelőssége. avagy a módszertani munka újabb útjai 41
Varga Róbert: Kisközségek könyvtárai tegnap, ma (és holnap?) 44
Sebestyén György: Szakirodalmi informatika és információs menedzsment – A posztgraduális képzés továbbfejlesztése az ELTE Könyvtártudományi Tanszékén 47
Nagy Attila: Iskola és könyvtár a rendszerváltás küszöbén 54
Baczoni Tamásné – Seres Tibor: Katalóguscédulák sokszorosítása az Országos Széchényi Könyvtárban 65
Gereben Ferenc: A magyar társadalom könyvtáros-képe 69
Novák István: Céduláktól hajlékony lemezig. Egy referálólap előállításának fejlődése 81
Nagy Csaba: Az Országgyűlési Könyvtár jogi információs tevékenysége 91
Skaliczki Judit: A megyei könyvtárak zenemű- és hangtári részlegeinek fejlődése 1978 és 1988 között 94

KITEKINTÉS
Szepesváry Tamás: Gondolatok az osztrák könyvtári rendszer néhány jellegzetességéről és a könyvtáros és információs szakemberképzésről 101
Dover, Marylin: Közérdekű tájékoztatás kisebb településeken. A PIRATE kísérlet első szakasza 107
Schunböck, Johann: Felkészülés a számítógép könyvtári alkalmazására 113
Walters, Suzanne: A marketing és a könyvtárak (Ford.: MÁNDY Gábor) 125
Kovács Lászlóné: Külföldi szakmai utazási lehetőségek könyvtárosoknak 129
Tulina, N. I.: A közművelődési könyvtár újkoncepciója és a külföldi tapasztalatok (Töm.: HEGYKÖZI Ilona) 137
Ankudovicz, Janusz – Adamiec, Witold: A közművelődési könyvtárak funkciói az állomány gyarapítására és használatára vonatkozó kutatások tükrében 143
Zotova, K.: A bibliográfia védelmében (Ford.: MÁTYUS Krisztina) 155

SZEMLE
Klinda Mária: OJTOZI ESZTER: A Debreceni Egyetemi Könyvtár külföldi antikvái és possessoraik 159
Fazokas Eszter: DESMARAIS, NORMAN: Acquisition systems for libraries . Számítógépes gyarapítási rendszerek 163
Bobokné Belányi Beáta: CRETH, SHEILA.: Effective on-the job training . Könyvtári gyakornokok hatékony képzése 166

Búcsú az olvasóktól

Kedves Olvasó!

Szakmánk folyóiratainál újabban szokássá vált, hogy az egyes számok bevezetőjeként a főszerkesztők személyes “beszélgetést” folytatnak olvasóikkal. E néhány sor nem ennek a meghonosítását jelenti a Könyvtári Figyelőben. Én mos először és egyben utoljára élek ezzel a lehetőséggel.
Tovább…

The Editor’s farewell to her readers.

GERŐ Zsoltné

(pp. 7)

In memory of Gyula Haraszthy (1910-1990)

FÜLÖP Géza

The author is paying tribute to the recently deceased professor Gyula Haraszthy , first dean of the Library Science Department of the Eötvös Loránd Science University, author of the first Hungarian language textbook on classification, teacher, and director of several large libraries in Budapest. (pp. 13-15)
Tovább…

Abschiedswörter der Redakteurin.

GERŐ Zsoltné

(S. 7)

Erinnerung an Gyula Haraszthy (1910-1990)

FÜLÖP Géza

Der Verfasser verabschiedet sich vom ausgezeichneten Spezialisten des ungarischen Bibliothekswesens, der unlängst verstorben ist. Er war der erste Leiter des Lehrstuhls Bibliothekswissenschaft an der Loránd Eötvös Universität, Verfasser der ersten Lehrbuches auf ungarisch zum Thema Klassifikation, Pedagog, leitender Mitarbeiter mehrerer Budapester Grossbibliotheken. (S.13-15)
Tovább…

Haraszthy Gyula a tanító és példaadó

 

Nyolcvan esztendős korában eltávozott közülünk a magyar könyvtárügy mindannyiunk által tisztelt és nagyra becsült, halk szavú, de nagytudású személyisége, Haraszthy Gyula. Hosszú, tevékeny élete során áldozatos munkása, vezető egyénisége volt több budapesti nagykönyvtárnak, szerepet vállalt az ország könyvtárügyének tervezésében, szervezésében és irányításában, s hatékonyan kivette a részét a jövő könyvtárosainak szakmai felkészítéséből is, egyrészt mint egyetemi oktató, s a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékének a vezetője, másrészt mint idősebb kolléga, aki a különböző munkahelyeken fiatal munkatársainak, beosztottjainak adta át gazdag elméleti ismereteit és sokirányú gyakorlati tapasztalatait.
Tovább…

Egyre inkább hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy saját dolgainkat magunknak kell megoldani. Nem várhatjuk, “felülről” a tévedhetetlen módszereket, kinyilatkoztatásokat. Az új társadalmi, politikai, gazdasági helyzetben nekünk is változnunk kell, ami persze sok új gondot is felvet, hiszen nem könnyű a megszokottságból kilépni. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöksége 1989 novemberében két, továbbgondolásra szánt összeállítást tárgyalt meg és bocsátott vitára. Az egyiket Papp István készítette, a másikat az MKE Műszaki Szekciója. Az MKE elnökséghez beérkezett hozzászólások száma nem volt túl sok. Mi az olvasók tájékoztatása érdekében mindegyiket közreadjuk, további hozzászólásra buzdítva olvasóinkat.
(A szerk.) 
A társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális változások, amelyek folyamatban vannak a könyvtárakat körülvevő közegben, szükségessé teszik, hogy átgondoljuk, újrafogalmazzuk, s ha indokolt, teljességgel új alapokra helyezzük a hazai könyvtárügy politikai koncepcióját.
Tovább…

Az MKE Műszaki Könyvtáros Szekciója aggódva figyeli a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás napjainkban mindinkább kitetsző válságát. A puszta figyelés azonban nem segít. Szükség van a válság távolabbi-közelebbi okainak feltárására, illetve a belőle való fokozatos, korántsem könnyű és áldozatok nélküli kibontakozás lehetőségeinek felderítésére is.
Tovább…

Hozzászólások – Tóth Gyula

A téma feltétlenül aktuális, sőt megkésett: feltehetően azért, mert közel másfél éve a könyvtárügynek működőképes gazdája, felelőse nincs. Az sem vitás, hogy ebben a helyzetben a Magyar Könyvtárosok Egyesületének hallatnia kell a szavát. Ugyanakkor az MKE jelenlegi Elnöksége szűk körű kompetenciájú ilyen nagy horderejű kérdéshez, egy ilyen vezérfonal csak “pipázóklub”-szerű vitához, szubjektívvélemények összegyűjtéséhez elegendő. Jobb lett volna az 1989.
Tovább…

Hozzászólás – Fogarassy Miklós

Nem kedvelem a könyvtárpolitika fogalmát, mely valószínűleg a library policy , illetőleg politics tükörfordítása(i). Bizonyos divatba jövő szavak a közgondolkodás tükrei, sajátos lenyomatai. Ennek a fogalomnak a “nyomata” valami elvi tisztázatlanságot, nevezetesen egy különbségtevés hiányát őrzi. Egy kormánynak, pártnak, parlamentnek lehet, illetőleg kellene, hogy legyen könyvtárpolitikája (stratégiája, taktikája stb.) – a fogalom angolszász eredetvidékén többnyire van is, – melyet szakmai testületeknek, tanácsadóknak érdemes befolyásolniok, ám ettől – normálisnak nevezhető körülmények közepette – a könyvtáros-társadalom sok tekintetben meg is különbözteti magát.
Tovább…

Hozzászólás – Pádár Lászlóné – Kenyéri Kornélia

A szakszervezeti könyvtári hálózatok igazgatói megismerkedtek az MKE szervezeteiben vitára bocsátott “A magyar könyvtárpolitika néhány aktuális kérdése” c. tervezettel. A szakszervezeti könyvtárakat érintő kérdésfeltevésekkel kapcsolatban – mint az MKE tagdíjfizető tagjai – kívánunk véleményt mondani.
Tovább…

Hozzászólás – Pallósiné Toldi Márta

Nagyon kellett a szikra, amely felpörgetheti szakmai lelkiismeretünk motorját. Szeretném, ha az MKE kérdéssora azzá válna. Ezért tartottam kötelességemnek a véleménynyilvánítást.
Tovább…

Hozzászólás – Tilcsikné Pásztor Ágnes

A munkahelyi közművelődési könyvtárak fenntartására természetesen nem kötelezhetők a szakszervezetek, de működtethetnek könyvtárat, akár a munkáltató támogatásával is, illetve létrejöhetnek tisztán vállalati pénzből finanszírozott könyvtárak is. Ez megegyezés kérdése.
Tovább…

Hozzászólás – Ugrin Gáborné

Feltétlenül szükségesnek érzem, hogy Egyesületünk is hozzájáruljon a “holnapi követelményeknek megfelelő könyvtári közgondolkodás és közcselekvés, ha úgy tetszik, könyvtárpolitika kialakításához”. E munkához hasznos segítség az Elnökség összeállítása. A szerteágazó, lényegre törő, számtalan gondolatsort elindító összeállítás figyelemre méltó érték.
Tovább…

Az életünket meghatározó és átrendező változások mélyreható voltát már szinte naponta érzékeljük. A gazdasági átrendeződés az ipargazdálkodásból az információgazdálkodás felé mutat, ami az “ismeret”, a “tudás” felértékelődését vonja maga után, olyan új szektorát hozván létre a gazdaságnak, mint a “tudás-vagy ismeretipar”.
Tovább…

Kisközségek könyvtárai tegnap, ma (és holnap?)

1989-ben vizsgálatot végeztünk a kisközségekben bővelkedő Somogy megye 10 központi, úgynevezett C-típusú könyvtárában. Mivel egy központi könyvtárhoz átlag 3 fiókkönyvtár tartozik, a vizsgálat 40 könyvtárra terjedt ki, s nagy figyelmet fordított a könyvtárakat körülvevő társadalmi környezetre is.
Tovább…

Szakirodalmi informatika és információs menedzsment

A posztgraduális képzés továbbfejlesztése az ELTE Könyvtártudományi Tanszékén

Az ELTE Könyvtártudományi Tanszékén 1975. óta bevezetett és kétéves időközönként megindított posztgraduális informatikusképzés előzményeiről, kialakulásáról, valamint az 1989. évig terjedő tapasztalatairól és eredményeiről már több előadás is elhangzott, az ezeket összegező tanulmány pedig ez év elején a szaksajtóban is megjelent 1 .
Tovább…

Az elmúlt hónapokban a munkahelyi könyvtárak tucatjait szüntették meg, számolták fel és a községi, falusi könyvtárak sora pedig – fűtés, világítás, karbantartás vagy munkaerő-hiánya miatt – nem nyitott ki. Ha ez a folyamat tartóssá válik, akkor a lakosság több mint felét ellátó községi és kisvárosi könyvtárak rövid idő alatt (1-2 év) szolgáltató képességük és használóik döntő többségét elveszítik. Vagyis a lakosság egyébként is nehezebben élő rétegei kezdenek kiszorulni az informálódást, a művelődést és szórakozást eddig elemi szinten szolgáltató könyvtárakból.


Tovább…

Katalóguscédulák sokszorosítása az Országos Széchényi Könyvtárban

“A katalógussokszorosítás kérdése egyike a legfontosabb könyvtártechnikai kérdéseknek” – állapította meg Goriupp Alisz, az Országos Széchényi Könyvtár nyomtatványtárának vezetője, amikor 1986. október 3-án a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Országos Kongresszusán beszámolt arról a nagy jelentőségű eseményről, hogy a nemzeti könyvtárat adréma-rendszerű sokszorosító gépekkel szerelték fel.
Tovább…

A magyar társadalom könyvtáros-képe

A könyvtáros különböző szocializációs (informatív, edukatív, karitatív stb.) szerepköreinek és funkcióinak a társadalmi gyakorlatban realizálódó mértéke és aránya – úgy véljük – nemcsak az adott könyvtár típusától, a könyvtáros munkakörétől és személyiségétől, hanem (sok más tényező mellett) a társadalom könyvtáros-képétől is függ. Arra a képre gondolunk, amely a könyvtáros személyiségéről és munkájáról – részben elvárásként, részben a reális tapasztalatok lecsapódásaként – a társadalom tudatában él.
Tovább…

Bevezetés

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Szakkönyvtára 1969 óta rendszeresen kiadja a KDSZ (Könyvtári és Dokumentációs Szakirodalom) című, negyedévenként megjelenő referálólapot. Mivel a lap címe csak a szakterületre utal, meg kell említeni azt is, hogy a KDSZ külföldi időszaki kiadványokat dolgoz fel, főleg a szakkönyvtárba járó folyóiratok alapján. A feldolgozás – az egyes cikkek tartalmi érdekességétől függően – három szinten történik, azaz a referálólapban közreadott tételek

a) csak egy címfordítással és tárgyszavakkal ellátott bibliográfiai leírással jelennek meg;
b) a bibliográfiai tételen kívül egy rövid, magyar nyelvű annotációt is tartalmaznak;
c) hosszabb (1-3 A/4 oldal terjedelmű) magyar nyelvű ismertetéssel (a továbbiakban referátummal) ellátva kerülnek be a referálólapba.
Évente egyszer név- és tárgymutató egészíti ki a kiadványt.
Tovább…

Az Országgyűlési Könyvtár – az ország legnagyobb magyar és idegen nyelvű jogi, valamint közigazgatási könyv és folyóirat állományának birtokában – több mint másfél évtizede kezdte meg számítógépes információs rendszerének és adatbázisának a kiépítését.

A számítógépes jogi információs rendszer és adatbázis legfontosabb felhasználói a magyar egyetemi és főiskolai oktatók, a tudományos kutatók, a jogalkotással foglalkozó szervezetek, a gyakorló jogászok, az egyetemi és főiskolai hallgatók. Az információs rendszert és adatbázist rajtuk kívül természetesen az egyéb érdeklődők is igénybe vehetik. Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy az információszolgáltatásba a jogi tanácsadás nem tartozik bele. A jogi és közigazgatási könyvtári szolgáltatási tevékenység a magyar és a külföldi szakirodalom, a jogforrások és bizonyos mértékig a joggyakorlat feldolgozására is kiterjed. Jelenleg több mint 300 fő veszi rendszeresen igénybe a különböző jogi szolgáltatásokat.
Tovább…

Ez a tanulmány két vizsgálat tapasztalatait veti egybe. 1978-ban felmérés és fejlesztő tanulmány készült a KMK-ban a megyei könyvtárak zenei részlegeiről, majd tíz évvel később a felmérést megismételtük. A zenei részlegek 1978-ban még újaknak számítottak a könyvtárak szervezetében. Újnak a dokumentumok és a szolgáltatások szempontjából is. Megjelentek ugyanis a hangfelvételek a könyvtárakban, és ezek már nem a gyermekfoglalkozások illusztrációját tűzték ki célul, hanem olyan szolgáltatási forma kialakítását, amely szervesen illeszkedik a könyvtár többi szolgáltatásainak a sorába.
Tovább…

Az osztrák könyvtáros és információs szakemberképzés jelenlegi fejleményeit vizsgálva két érdekességet lehet rögtön megállapítani:

  • szinte egyedüli ország Európában, ahol a könyvtáros és információs szakemberképzés a felsőoktatás iskolarendszerű képzésén kívül maradt, s talán ennek köszönhetően megmaradt a nagykönyvtárak, illetve a könyvtáros egyesületek szívügyének;
  • Michael Denis (1729-1800) irodalmár, bibliográfus és a Hofburg könyvtárosának, s az egyik első könyvtártani tankönyv ( Einleitung der Bücherkunde,1777) alkotójának működésétől kezdve a képzésben kitüntetett szerepet vállal az Osztrák Nemzeti Könyvtár ( Österreichische Nationalbibliothek , ÖNB).
    Az igényes tanfolyami formák kialakulásának megértéséhez röviden meg kell ismerkednünk az osztrák könyvtárügy néhány jellegzetességével.
    Tovább…

Közérdekű tájékoztatás kisebb településeken: A PIRATE-kísérlet első szakasza

DOVER, Marilyn: Public information in rural areas: Technology experiment (Pirate). Phase 1. (‘The British Library. Library and Information Research Report . 64.) c. könyvét MÁNDY Gábor ismerteti. 
 

Több kisebb folyóiratcikk KDSZ-beli referálása után most összefoglalót olvashatunk a PIRATE-kísérlet céljairól, megtervezéséről és a nemrég lezárult első szakaszáról. A kísérlet (teljes neve angolul: Public Information in Rural Areas: Technology Experiment ) arra irányult, hogy számítógépes rendszer segítségével az angliai Devon megye egyik kis mezővárosában, South Moltonban (a korábban létező, manuális tájékoztató rendszer továbbfejlesztésével), valamint Honitonban (egy több intézményt magában foglaló tájékoztató központ létesítésével) feltárják a különböző információs tevékenységeket, az információszolgáltatás legjobb módszereit, kapcsolatot építsenek ki a helyi intézményekkel, valamint hogy kidolgozzák a célnak megfelelő szervezeti megoldásokat.
Tovább…

Felkészülés a számítógép könyvtári alkalmazására

Az alábbi tanulmány az 1989. augusztusában megrendezett Bibliotheca kiállításon elhangzott előadás írásos változata.  
 

Mit várnak a könyvtárosok a számítógépes adatfeldolgozástól?

Miközben a számítógépes adatfeldolgozás modem ipari társadalmunk számos területén már régen tért hódított és a hagyományos munkaeszközöket csaknem teljesen kiszorította, – például az irodatechnikában – könyvtári alkalmazása eddig meglehetősen háttérbe szorult.
Tovább…

A marketing és a könyvtárak

A szerző “Marketing and libraries” c. lapunk számára küldött cikkét MÁNDY Gábor fordította.

A marketing fogalmáról a New York-i Madison Avenue tájékán dívó kemény hirdetési kampányok jutnak eszünkbe. Pedig ma már a marketing nem korlátozódik áruk eladására. A fogalom a nem profitra dolgozó intézményekre is kiterjed. Ennek oka, hogy a marketing az üzleti tevékenység bevált módja. A marketing-szemlélet sikerre vezet a kórházakban, a múzeumokban, az oktatási intézményekben, a szimfónikus zenekaroknál – és még a könyvtárakban is.
Tovább…

Külföldi szakmai utazási lehetőségek könyvtárosoknak

Meglehetősen kevés azoknak a szakmai utaknak a száma, amelyek könyvtárosok rendelkezésére állnak. Főleg vidéken érzik úgy a szakemberek, hogy a budapestiekkel nem egyenlő eséllyel indulnak a központi elosztású kulturális csereutaknál. Az évente a Művelődési Közlönyben meghírdetett ösztöndíjas utakon kívül a Magyar Könyvtárosok Egyesületénél lehet még a munkaterv szerinti egy-kéthetes utakra, valamint a minden évben az egyéves USA-beli Gombócz ösztöndíjra jelentkezni az egyesületi tagoknak. Sok nagykönyvtárnak van saját intézményközi kapcsolata, elsősorban a volt szocialista országbeli társintézményekkel. Az ezeknek a keretében megvalósítható utakból sokszor még “raktáron is maradnak”. A hosszabb, a nyelvtanulást és szakmai továbbképzést egyaránt szolgáló külföldi utakból azonban nincs választék. Pedig bizonyára sok, elsősorban pályakezdő vagy egyetemista fiatal vállalná, hogy hosszabb időt külföldön eltöltve növelje szakmai és nyelvi ismereteit. Meggyőződésem, hogy helyi kezdeményezéssel találhatók lehetőségek. Ezt elősegítendő szeretnék néhány külföldi lehetőségről beszámolni, amelyek ugyan elsősorban vagy a fejlett nyugati országok számára, vagy a fejlődő országok támogatására létesültek, de talán a mi országunk vállalkozó kedvű, agilis könyvtáros szakemberei is hozzájuthatnak egy-egy ösztöndíjhoz, cserelehetőséghez.
Tovább…

A közművelődési könyvtár újkoncepciója és a külföldi tapasztalatok

A közművelődési könyvtár az emberi társadalom egyik demokratikus intézményének legdemokratikusabb válfaja. Milyen legyen, hogy megfeleljen azoknak a radikális politikai, gazdasági, kulturális változásoknak, amelyekhez a peresztrojka a következő évezred elejére elvezeti a Szovjetuniót? A válasz elsősorban a könyvtár és a társadalom kapcsolatrendszerében van.

A könyvtárat a társadalom hozta létre, ugyanakkor a könyvtár a társadalmat szolgálja. Kapcsolatuk kétoldalú, ami sajátos módon valósul meg: a könyvtár csak akkor szolgálhatja jól a társadalmat, ha a társadalom jó feltételeket biztosít számára; a társadalom viszont csak akkor kész jó feltételeket biztosítani a könyvtár számára, ha az jól kiszolgálja őt. Ezért aztán a hatékony könyvtári ellátás fő feltétele: folyamatos, egymást gazdagító dialógus fenntartása a könyvtár és a társadalom között.
Tovább…

Előadásunk* célja, hogy felhívja a figyelmet néhány olyan problémára, amelyek összefüggésben állnak Lengyelország kultúrpolitikájával, illetve e kultúrpolitika elveinek, eszközeinek, hatásainak változásaival.

Vizsgálatunk tárgyát a közművelődési könyvtárak jelentik, ezen belül pedig azok könyvállománya. Az állományok nagyságát, minőségét, struktúráját az utóbbi negyvenegynehány év kultúrpolitikájában lezajlott sokféle tevékenység eredményének tekintjük.
Tovább…

A bibliográfia védelmében

A szerző “Opyt apologii bibliografii” című írását

(Sovetskaâ bibliografia. 1989. 3. sz. 7-14. p.) MÁTYUS Krisztina tömörítette.  
 

Az ember anyagi és szellemi világa mellett a dokumentumok összessége egy harmadik világot alkot, amely annak ellenére, hogy az ember műve, mégis rajta kívül, tőle függetlenül és vele egy szinten létezik, és teljes felhasználásra rendeltetett. Ezt szolgálja a bibliográfia, mely a dokumentumokat helyettesítő modellek létrehozására van hivatva. A bibliográfia a dokumentumok rendszerezett világát jelenti. Alapvető törekvése, hogy “rendet tegyen” a valóságban, vagyis, hogy a dokumentumokat leírja és rendszerezze. Speciális feladata és egyben legfőbb módszere a modellálás, azaz egyes dokumentumok vagy csoportjaik modelljének megalkotása. (Az egyes dokumentumok modellje a bibliográfiai tétel, a dokumentumok csoportjának modellje pedig a bibliográfiai jegyzék, mutató, katalógus.) Fajtájától függően egy sor egyéb funkciót is betölt. Modelljei még akkor is információs értékűek, ha csupán külső ismérveket (szerző, cím stb.) tartalmaznak.
Tovább…

 OJTOZI Eszter: A Debreceni Egyetemi Könyvtár külföldi antikvái és possessoraik = Die ausländischen Frühdrucke und ihre Possessoren in der Universitätsbibliothek zu Debrecen. – Debrecen : KLTE Könyvtára, 1989. – 234 p. (Régi tiszántúli könyvtárak 6.)  
 

A Magyarországon őrzött ősnyomtatványok összesített katalógusának megjelenése (1970) után a figyelem mindinkább a 16. századi nyomtatványokra irányult. Ezek száma sokszorosan meghaladja az előző századéit, s feldolgozásuk sem támaszkodhat az ősnyomtatványokéhoz hasonló részletességű bibliográfiákra, hiszen ezek kiadásának előfeltétele az egyes gyűjtemények anyagának, esetleg ismeretlen nyomtatványoknak a gondos feltárása és publikálása. Ezért felbecsülhetetlen a jelentősége az ilyen katalógusok közreadásának nemzetközi viszonylatban is. E munkálatok viszonylag gyors elvégzésére – a személyi feltételek megléte esetén – elsősorban a kisebb gyűjteménnyel rendelkező könyvtárakban van lehetőség. Ezzel természetesen együtt jár, hogy – követendő példa, útmutatás hiányában – az elsőként megjelenő ilyen katalógusok a szerkesztési elvekben, a leírások részletességében és a mutatózásban egymástól jelentősen eltérhetnek.
Tovább…

Számítógépes gyarapítási rendszerek

DESMARAIS, Norman: Acqusition systems for libraries (by Norman Desmarais. – Westport : Meckler, cop . 1988. – XIII , 246 p. – ( Essential guide to the library IBM PC, ISBN 0-88736-080-7 ; vol.11.)

A Könyvért írógéppel kitöltött számláihoz szokott könyvtáros lévén elkerekedett szemmel olvasgattam, hogy mennyi és mennyiféle adat kezelésére kell képesnek lennie egy amerikai számítógépes gyarapítási rendszernek. Mindig is gyönyörködtettek a Nyugatról kapott pro forma számlák, s homályosan eddig is sejtettem, hogy nem pusztán szemgyönyörködtetés céljából olyanok, amilyenek. Az ” Acquisition systems for libraries ” c. könyvből világosan kiderül, hogy ezek az (Óperenciás) tengeren túli szoftverek számlák készítésén kívül képesek a külföldi valuta átszámolásától kezdve a költségek összegzésén át az átutalások ellenőrzéséig nagyon sok mindenre.
Tovább…

Könyvtári gyakornokok hatékony kiképzése

 

CRETH, Sheila: Effective on-the-job training : Developing library human resources / Sheila D. Creth; [publ.] American Library Association . – Chicago ; London ALA,1986. – VI, 121. p.

A szerző, a michigani Egyetemi Könyvtár személyzeti ügyeiért felelős igazgatóhelyettese, aki ebbéli minőségében több mint 10 éve foglalkozik könyvtári gyakornokok (frissen végzettek és munkába állók) “kiképzésével”. A könyvtár személyzeti, szakmai továbbképzési terveit és programjait és az ezzel kapcsolatban felvetődött kérdéseket elemezve tudatosult benne, milyen fontos a frissen végzett könyvtárosokkal tervszerűen, testreszabottan foglalkozni, feladataikat megbeszélni és rendszeres szakmai segítségnyújtás mellett ellenőrizni őket.

Sokan hagyják el a könyvtárosi pályát éppen az első munkahelyükön szerzett rossz tapasztalataik, kudarcaik miatt, vagy válnak érdektelen, fantázia nélküli munkaerővé, mert a kezdetekkor a könyvtár munkatársai elmulasztották megmutatni a könyvtári munka szépségeit, teret engedni szakmai öntevékenységüknek és bátorítani jobbító szándékú javaslataik megfogalmazását.


Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (49) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (57) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)