2008. 2. szám

Az Országos Széchényi Könyvtár egyik legújabb szolgáltatását már megismerhette az érdeklődő szakmai közönség: a Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisáról, a HUMANUS-ról van szó, amely elérhető a honlapján keresztül (http://www.oszk.hu/humanus/) vagy közvet-lenül is (http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka). A 2008. február 5-én tartott, saj-tótájékoztatóval egybekötött adatbázis-bemutató után röviddel a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2008/2-es számában megjelent cikk1 röviden vázolta az adatbázis létrejöttét, de szerzői tudatosan vállalták: „Nem rendszerleírást, -ismertetést végzünk”.
Jelen tanulmány írója két célt tűzött ki: egyrészt áttekintést ad az adatbázis kifejlesztésének gya-korlati megvalósításáról, másrészt vázolja azokat a megoldásokat és fejlesztési terveket, amelyek a könyv- és könyvtártörténeti, illetve a könyvtárügyi–könyvtártudományi szakterület publikációi-nak számbavételére vonatkoznak.
A téma egyik vetülete sem előzmények nélkül való: Az adatbázis megalapozásának állomásait összefoglaló2, illetve a könyvtörténeti és könyvtártudományi szakirodalmi adatbázis kiépítésére vonatkozó, korábbi elképzeléseket tárgyaló3 tanulmányok e lap hasábjain jelentek meg.
Tovább…

Jó példákat keresve

Hosszú évek, mondhatni évtizedek óta tudni lehet – többek között a magyar nyelven megjelent szakirodalomból is (legutóbb Gereben 1998, 2002) –, hogy az olvasási, könyvtárhasználati szokások országonkénti szóródása nem csupán a fejlettebb-fejletlenebb nyugat-kelet „lejtő” mentén tapasztalható, de még erőteljesebben rendezhetők sorba a kutatási eredmények, ha északról dél felé haladva vizsgálódunk. Vagyis a Skandináv-félszigetről (főként Svédországból és Dániából), valamint Hollandiából, de leginkább a Finnországból származó kutatási jelentésekben mind a könyvtárhasználati, mind az olvasáskultúra egyéb mutatói (például a szövegértés színvonala), jóval magasabbak, mint a Közép-Európából származók, míg az európai rangsorban törvényszerűen a portugál, a görög, valamint a további balkáni, tehát a déli államok eredményei állnak az utolsó helyeken (Báthory, 1973; Nagy, 1994). Mindez egy, a közelmúltban lebonyolított, nemzetközi összehasonlító kutatás adatainak és következtetéseinek (PISA 2006), bemutatása kapcsán talán meghökkentően felesleges bevezetőnek tűnhet. Mégis gondoljuk meg, ha ezt már legalább négy évtizede makacsul visszatérően így tapasztaljuk, s ráadásul ezek a szövegértési, könyvtárhasználati szokások kemény összefüggéseket mutatnak a gazdasági fejlődés ütemével, vagyis a humán erőforrás minőségével (a népesség tanulékonyságával, alkalmazkodó képességével), akkor ennek a jelenségnek érdemes komolyabb figyelmet szentelnünk!
Tovább…

Miért kell az e-könyv?

Az a magyarországi könyvtáros, aki először szembesül az elektronikuskönyv-szolgáltatás gondolatával, még megkérdezheti, valóban olyan fontos ez a szolgáltatás a használói célközönség, illetve a hazai könyvtáros-társadalom számára.
A kérdés a világ más részein – mondjuk az Egyesült Államokban vagy kontinensünk nyugati felén – fel sem merülne, mert az e-könyvek szolgáltatása szervesen beépült a könyvtárak mindennapos tevékenységébe.
Az elektronikus könyv az új technikák megjelenésével kikristályosodó, megváltozott felhasználói igényekre ad újfajta választ. Manapság a tudományos munkák javarésze szövegszerkesztővel készül, a digitális példány könnyen kezelhető, bővíthető, beilleszthetők újabb jegyzetek, egyszerű a szövegközi keresés. Az elektronikus könyv gyorsan ki tudja elégíteni a kurrens tudományos művek iránti tömeges igényt, amelyet a hagyományos formában meglévő szakirodalomból csak magas példányszám beszerzése mellett lehetne megvalósítani.  Közkönyvtári környezetben a gyors, konkrét információt igénylő kereséseknél is jól használhatók az e-könyvek.
Az e-könyvek a hagyományos könyvek értékét semennyivel sem csökkentik, inkább egymás kiegészítői. Másra használjuk az egyiket, másra a másikat.
Tovább…

Bármilyen kommunikációs eszközt adjunk is a felhasználók és könyvtárak kezébe, használni fogják a tájékoztatási tranzakciók során. A 19. században nem volt ritka a levélben küldött referensz-kérdés, majd az 1920-as évek közepén a telefon is bekerült a tájékoztatás eszköztárába; lényegében ugyanez történt – ugyanazokkal a kérdésekkel, problémákkal és ellenvetésekkel – az e-maillel és a többi századvégi technológiával.
Az első e-mail-üzenet elküldése óta számos más technológiát próbáltak ki és használnak tájékoztatásra: elsősorban a csevegést (chat) és az azonnali üzenetküldést (MSN). Más technológiákat, így az SMS vagy a közösségi hálózatok alkalmazását is megpróbálták. A rendelkezésre álló idő és a források szűkössége folytán azonban nem célszerű, ha a könyvtárak mindig a változó technológiák után futnak.
A hálózati technológia tájékoztatásban való alkalmazásának szükségessége még nem jelenti azt, hogy minden magától, problémamentesen ment volna. Több kérdés is felvetődik:

  • Mennyi anyagot küldhetünk tovább licenc alapján hozzáférhető adatbázisokból e-mailben vagy csevegő rendszerek útján?
  • Küldhetünk-e egyáltalán ilyeneket?


Tovább…

A “digitális lemaradók” felkarolása

Az információs forradalom korszakára jellemző a változó tér és idő, illetve a tudás-kompetenciák átalakulása. Ez utóbbi tényező reflektál a „behálózott világ” okozta kihívásokra. Az információs szakemberek, könyvtárosok szerepe kulcsfontosságú ebben a folyamatban: egyrészt folyamatosan képezniük kell magukat, hogy hatékonyan tudják használni az új információs és kommunikációs technikákat (IKT), közben pedig meg kell tanulniuk, miképpen lehet az IKT-ismereteket továbbadni a társadalom olyan rétegeinek, akik különféle okok miatt le- és kimaradtak az új eszközök kínálta lehetőségekből. Ez a feladat nem könnyű, és tele van kihívásokkal.
Talán kevesen tudják, hogy 2008 az „e-Befogadás éve” is. A mozgalmat civil szervezetek és vállalkozások kezdeményezték – bekapcsolódva abba az uniós fejlesztési tervbe, hogy 2010-ig a felére csökkentsék a digitális írástudatlanok számát a tagállamokban –, hogy segítsék az emberek számítógépes ismereteinek növelését (ld. még http://einclusion.hu). Távlatosabban gondolkozva: az ország gazdasági helyzete és európai versenyképessége többek között azon is múlik, hogy sikerül-e felzárkózniuk azoknak a szociális vagy társadalmi hátrányokkal küzdő, lakóhelyi vagy egyéb okok következtében kirekesztve és elzártan élő embereknek (idősek, fogyatékkal élők, romák, szegények), akik ma még kimaradnak az információs társadalom nyújtotta előnyökből. A kormányzati fejlesztési tervek és a civil kezdeményezések egyaránt a digitális ismeretek erősítését kívánják elérni.
Tovább…

Az 1945-1950 közötti  évek központilag irányított könyvkivonási akcióiról eddig már több tanulmány jelent meg lapunkban az elmúlt néhány év során. Emlékeztetőül: Katsányi Sándor: Indexek, könyvzúzdák, könyvtárosok. Könyvkivonások a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban 1945–1950. (2004. 3. sz. 513–524. p.); Sipos Anna Magdolna:  Index librorum prohibitorium a demokratikus Magyarországon. Könyvindexek 1945–1946. (2007. 3. 413–435. p.); Sipos Anna Magdolna: Könyvek kivonásával és megsemmisítésével a politika szolgálatában. Könyvindexek 1949–1950. (2007. 4. sz. 684–712. p.); Bánfi Szilvia: „…a káros sajtótermékeknek terjesztését megakadályozhassam.” A könyvtári zártság gyakorlata a negyvenes évek második feléből. (2006. 4. sz. 514–520. p.)
Most „színes” adalékként a korszak jellemzésére és a selejtezések szempontjaira egy 1947-ben a Weiss Manfred gyárban íródott tiltakozó (feljelentő) levelet mutatunk be egy, a két világháború között megjelent szaklexikon indexre tételéről. (Bánfi Szilvia írása), majd egy levéltári forrásból előkerült kivonási jegyzéket, ugyancsak a Weiss Manfréd gyárhoz kapcsolódva, a gyár könyvtári állománya könyveinek minősítéséről (Keresztes Csaba írása). A dokumentumokat a mai helyesírási szabályok szerint, az értelemzavaró hibákat javítva közöljük.

„ A barbár lélek hatalmat lát a betűben […] előnyt, propagandát,
fegyvert, egyszóval hatalmat.[…]
A Könyvben is az erőt tiszteli, a hatalmat,
a harc fegyverét, a propaganda eszközét, és nem célját.”
Babits Mihály1

 A Könyvtári Figyelő hasábjain2 az elmúlt időszakban több publikáció jelent meg, amely dokumentálja, illetve az adatok tudományos elemzésével bemutatja azokat a folyamatokat, amelyek 1945-től kezdődően állandósultak, és hatalmas mennyiségű könyv kivonását, majd megsemmisítését eredményezték.
Tovább…

“…a baloldali korlátoltság illusztrálására”

Az 1951-es év áprilisának végén levelet, valamint egy terjedelmes mellékletet kapott Nemes Dezső, a kulturális életet irányító Népművelési Minisztérium politikai csoportfőnöke. A rövid levél megmagyarázta a csatolt hatvanhat oldalas könyvselejtezési lista mibenlétét és jelentőségét. A levél tartalma szerint 1949 nyarán a híres csepeli Weiss Manfréd gyár könyvtárában két irodalom szakos diákból és a gyár alkalmi propagandistájából álló bizottság könyvválogatást és selejtezést végzett. Tevékenységük eredményéről jegyzéket készítettek, melyben nem elégedtek meg a kiselejtezett könyvek felsorolásával, hanem szinte mindegyik mű selejtezésének az okát is megindokolták. Az erősen baloldali szemléletű selejtezést két évvel később még a korszak vezető ideológiai korifeusai is elítélték, sőt – szó szerint – alkalmasnak találták „a baloldali korlátoltság illusztrálására”. Elítélendő „történelmi példaként” az akkori Irodalmi Újságban le is akarták közölni az esetet. Erre végül nem került sor, mivel a minisztérium vezetői úgy döntöttek, ezzel több kára lenne „az ügynek”, mint haszna. A jegyzék azonban fennmaradt, benne – korszakos fogalmakat használva – a „szektarianizmus és a dogmatizmus” számtalan példájával.
A gyár könyvtára vegyesen tartalmazott könnyedebb olvasmányokat, illetve komoly műveket. A selejtezők betűrendben sorolták fel a kidobandónak ítélt műveket, és így vegyesen követi egymást lektűr és szépirodalmi mű. A közismertebb szerzőkről így igen változatos és egyben a korszakot jellemző leírások és ismertetések maradtak az utókorra.
A szerző után zárójelben az a műcím szerepel, amelyikre a tartalmi vélemény vonatkozik.
Tovább…

Bevezetés

Írásom egy norvégiai ösztöndíjas időszak tapasztalatain alapul. 2007  őszén a magyar és a norvég állam közötti kulturális megállapodás értelmében három hónapos ösztöndíjat nyertem Oslóba a helyi könyvtáros főiskolára.
Mivel Norvégiában – egyébként nem csak a könyvtárakban, de az élet valamennyi területén (a tömegközlekedéstől az orvosi rendelőkig) igyekeznek csúcstechnológiát használni, a könyvtár 2.0 területén is igen fejlett alkalmazásokat találhatunk. Ezek bemutatása nemcsak azért lehet érdekes a számunkra, mert mintát szolgáltathat hasonló fejlesztésekre, de – mivel a hazainál nagyobb anyagi és szellemi ráfordítás történt ilyen típusú szolgáltatásokra – több gyakorlati tapasztalat is összegyűlt a működés során.
A hazai lektorált könyvtáros szakfolyóiratok eddig nem sokat foglalkoztak a könyvtár 2.0-val. A legteljesebb áttekintés Ládi László tollából jelent meg 2008 februárjában a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros hasábjain.1 Ennél teljesebb ismertetést nem adhatnánk, így csak nagy vonalakban rajzolom fel a fogalom lényegét. Ismertetem a web 2.0-ás szolgáltatások keretéül szolgáló nemzeti szintű koncepciót, a Norvég Digitális Könyvtár projektet. Ezt követően bemutatok három norvég elektronikus könyvtári szolgáltatást, amelyek hűen reprezentálják a könyvtár 2.0 gyakorlati alkalmazását. Szükségesnek tartok ismertetni egy olyan szolgáltatást is, amely nem elektronikus környezetben működik, szemléletében mégis erősen közelít a könyvtár 2.0 szellemiségéhez. Végül a kutatásom során megkérdezett interjúalanyok által megfogalmazott véleményekből, kérdésfelvetésekből, gyakorlati tapasztalatokból állítottam össze egy csokornyi gondolatot, amely a könyvtár 2.0-ról való gondolkozás elősegítését, a hasonló hazai szolgáltatások fejlesztését segítheti a jövőben.
Tovább…

Kínai könyvtárügyi körkép: élni vagy olvasni?

„Minden alacsonyabb szintű, mint az olvasás.”
(Kínai közmondás)

Általános ismeretek

Kína a világ legnépesebb országa: a ma élő 6,5 milliárdból minden ötödik ember kínai. A hivatalos nevén Kínai Népköztársaság lakossága közel 1,3 milliárdra tehető (emellett igen sok kínai él Délkelet-Ázsiában és Amerikában). Ennél is többen lennének, ha a 70-es évek elején nem vezetnek be szigorú korlátozást, kormányzati tiltást (akkor egy nőnek átlag 5 gyereke volt, ma 1,5). 2006-ban közel 16 millió születést és 9 millió halált regisztráltak, tehát a mérsékelt növekedés folytatódik. Kína területe kontinens méretű: 9,6 millió km2, amellyel harmadik a világon (Oroszország és Kanada után).
A kínai civilizáció a legrégibb a világon, az írásbeliség is a leghosszabb, négyezer éves fejlődésre tekint vissza (az egyiptomi hieroglifák háromezer évig szolgáltak). A logogram típusú írás tömör kifejezést eredményez: az ENSZ hat nyelvre (angol, arab, francia stb.) fordítja minden dokumentumát, közülük az egyetlen nem alfabetikus, a kínai eredményezi a legrövidebb lejegyzést. Érdekes jelenség, hogy a kínai írással kapcsolatos diszlexia az agy más területeihez, kapcsolódik, mint a más típusú írásoknál.
Az első központosított birodalom i.e. 221-ben – Hannibál háborúja idején – jött létre (Csin-dinasztia): ekkor épült ki a Nagy Fal (6400 km), ugyanakkor az első császár pusztíttatta el az összes korábbi írásos művet. Luis Borges ír le fontos gondolatokat a két tett (feltételezett) belső összefüggéséről A Fal és a könyvek című nevezetes esszéjében (1950). Szerinte Si huang-ti  „azért építtette a falat, mert az védte birodalmát; azért égettette el a könyveket, mert az ellenzék azokra hivatkozva dicsőítette” az előző uralkodókat… Más szóval: zárt rendszert akart építeni. Utóbb is előfordult hasonló pusztítás, például Csien-lung (Qianlong) császár (Qing dinasztia, uralkodott 1735–1796 között) – ő tolta ki a legtávolabbra Kína határait – az összes mandzsuellenes művet tűzre vettette. Ám az ő idejében bontakozott ki az ellenkező folyamat is, amikor a Si Ku Quan Shu (Siku Quanshu = A négy tárház összes  könyve) negyedfélezer könyvét összesen mintegy 4 millió oldal terjedelemben nyomtatták ki.
Tovább…

A kínai nemzeti bibliográfia

Le bibliografie nazionali: il caso della Cina. Di Ben Gu, pemessa di Mauro Guerrini. = Bollettino AIB, 46. vol. 2006. 3. no. 255–261. p.
Mauro Guerrini a tanulmány bevezetőjében arról ír, hogy a távol- és közép-keleti országok könyvtárügyéről milyen keveset tudunk, noha azok éppen az utóbbi időben nyitnak egyre jobban a nyugati minták felé. Mind a nyitás, mind az ismerkedés szempontjából jeles alkalom volt a szöuli IFLA konferencia, ahol Ben Gu, a kínai nemzeti könyvtár gyarapítási és  feldolgozási részlegének vezetője is előadó volt; előadásának szövegét Mohor Jenő tömörítette

A kínai nemzeti bibliográfia története

Az első ízben 1987-ben publikált kínai nemzeti bibliográfia – melyet a pekingi nemzeti könyvtár nemzeti bibliográfiai bizottsága szerkesztett – 17 000 címet tartalmazott és lefedte a teljes 1985-ös monográfia-termést, az 1984-es kiadványok egy részét, és néhány új és fontos időszaki kiadvány leírását is tartalmazta. A bibliográfiával egyidejűleg megjelentek a kötetek mutatói is. A nemzeti bibliográfia megjelenése nyomtatott formában  1994-ben szűnt meg. A  publikált forma megszűntetését három tényezőre lehet visszavezetni: elsődleges okként  a címek éves mennyisége említendő (a számítások szerint több mint 120 000 egység), ami legalább 10 nyomtatott kötetet tenne szükségessé, a második ok a kiadványok árának drasztikus emelkedése, a harmadik ok pedig, hogy  a lehetséges használói kör behatároltsága miatt gazdaságtalan a megjelentetés. A kínai könyvtárak többsége MARC formátumot használ a katalogizáláshoz és a nemzeti könyvtár online katalógusát a könyvtárak a nemzeti bibliográfia elektronikus változataként használhatják.
Tovább…

Digitális könyvtári nyilatkozat Olaszországból

MESSINA, Maurizio: Un manisfesto per le bibliothece digitali (Bollettino AIB, 45. vol. 2005. 4. no. 489–497. p.) c. írását és annak végén közölt nyilatkozatot Mohor Jenő fordította.

1999-ben jelent meg a Cluetrain kiáltvány1, melynek célja az volt, hogy az egyént helyezze az online-kereskedelem középpontjába, azzal, hogy a folyamatot személyek közötti kommunikációnak tekintette. A kiáltvány szerkesztői szerint, miközben érzékelhetően csökken a cégek intermediációs kapacitása az egyéni igények kielégítésében, növekszik az egyének képessége a virtuális közösségalkotásra a termékekről és a szolgáltatásokról való közvetlen információcsere révén, amivel viszont soha nem látott mértékben lehet befolyásolni a piac irányultságát. Azok a cégek, amelyek nem képesek belépni a személyek közötti kommunikációs folyamatok közé, alighanem marginalizálódni fognak a piacon.
Felmerült, hogy e megfontolások némelyikét át lehetne helyezni az elektronikus/digitális könyvtárak környezetébe is, és annak megértése is, hogy az előbb körvonalazott kommunikációs folyamatok a világháló világában (amit pl. az Amazon vagy a GoogleBookSearch típusú kereskedelmi tevékenységek jellemeznek) azonosak az egyének és a rögzített információk közötti interakciókkal. Ezekre a megközelítésekre támaszkodva az olasz könyvtáros egyesület digitális könyvtári munkacsoportja2 javaslatként kidolgozott egy digitális könyvtári nyilatkozatot3.
Tovább…

Régi magyarországi szerzők

Wix Györgyné
Régi magyarországi szerzők : RMSz / Wix Györgyné ;
[közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest :
OSZK, 2008-. – 1036 p.
ISBN 978-963-200-534-8
   

A Régi Magyararoszági Nyomtatványok Szerkesztőségében folyó bibliográfiai gyűjtőmunka segédleteként 1989-ben jelent meg a Régi Magyarországi Szerzők első változata. A Szabó Géza adatgyűjtésének felhasználásával Pintér Gábor szerkesztésében kézirat gyanánt napvilágot látott névjegyzék 3782 magyarországi szerző életrajzi adatát tartalmazta. Megjelenésének pillanatában már kiderült, hogy az egyes szerzők közreadott rövid életrajzi adatsora sok vonatkozásban kiegészítésre és kiigazításra szorul. A kutatók és bibliográfusok részéről megfogalmazódott az az igény, hogy a szerzők neve bővüljön névváltozataikkal, ezek mindegyikéről készüljön utaló, valamint az adatok egészüljenek ki a források megjelölésével is. Ezt a hatalmas munkát vállalta magára dr. Wix Györgyné László Borbála, az Országos Széchényi Könyvtár Gyarapítási Osztálya nyugalmazott vezetője, aki Borsa Gedeon irányításával és az OTKA program támogatásával végezte el igényes kutatómunkáját. Lelkiismeretes és aprólékos munkájának köszönhetően a Régi Magyarországi Szerzők névjegyzéke kétharmadával kibővült. Ezért a korábbi egy kötetes kézikönyv kiadása csak több kötetben valósítható meg. Sajnálatosan Wixné a 2002-ben bekövetkezett halála miatt, az első kötet L betűjéig tudta csak követni a nyomdakész kézirat elkészültét. Adatgyűjtésének kiegészítését és publikálását P. Vásárhelyi Judit tevőleges közreműködésével és irányításával az RMNy Szerkesztőség munkatársai, Kiss Elemérné és Kovács Zsuzsa, az ő gondolatmenetét és elveit folytatva fejezték be.
Tovább…

Change and challenge : information literacy for the 21st century / ed. Susie Andretta. – Adelaide ;
Blackwood : Auslib Press, 2007.
ISBN 9780980330113
 

Ritkán kerül kezünkbe ausztrál szakkönyv. Igazából a Susie Andretta szerkesztésével készült tanulmánygyűjtemény írásainak is csak egy része kerül ki abból a körből, amelyet az információs műveltség kapcsán akár ausztrál iskolának is nevezhetnénk. Andretta, a szerkesztő a Londoni Metropolitan Egyetem oktatója, és a kötetbe számos más brit szerző munkáját is beválogatta.
Andretta korábbi könyvét már megismerhették a Könyvtári Figyelő olvasói1. Abból a kötetből is kiderül, hogy Andretta azok közé tartozik, akik az információs műveltséget az iskolarendszerű és azon kívüli oktatás pedagógiai keretének tekintik. Számára az információs műveltség olyan keret, amely az önálló tanulást elősegítő tudáskonstrukció és ezzel az egész életen át tartó tanulás alapja.
A recenzensnek viszonylag könnyű dolga van, amikor erről a könyvről ír, mert első fejezete2 bevezető és szerkesztői előszó is egyben, tehát sok mindent megtudhatunk belőle. „Az információs műveltség a 21. század funkcionális írástudása” címet viselő fejezet két részből áll: előbb áttekintést kapunk az információs műveltséggel kapcsolatos kezdeményezésekről, főként a 20. század első éveiben, Nagy-Britanniában történtekről, amit a könyv fejezeteinek rövid áttekintése követ.
A fejezet első részében Andretta a Prágai Nyilatkozat meghatározást idézi: „Az információs műveltség fogalmába beletartoznak az egyénnek a saját információs érdeklődésére és igényeire vonatkozó ismeretei, valamint az, hogy képes azonosítani, megtalálni, értékelni, rendszerezni, hatékonyan létrehozni és felhasználni, majd kommunikálni az információkat egy kérdés vagy egy probléma megoldása érdekében. Az információs műveltség előfeltétele az információs társadalomban való hatékony részvételnek, valamint része az egész életen át tartó tanuláshoz való alapvető emberi jognak.”3


Tovább…

Fejezetek Debrecen könyv- és sajtótörténetéből

BÉNYEI Miklós
A civis szellem nyomtatott hírnökei : írások a debreceni könyv- és lapkiadás történetéről / Bényei Miklós. – Debrecen,
Szerzői kiadás, 2007. – 266  p.
ISBN 978-963-06-2979-9

Révész Imre, Debrecen 20. századi tudós püspöke 1940-ben publikált Debrecen lelke című tanulmányában a város és öntudatos lakói, a cívisek egyik leglényegibb tulajdonságának a lokálpatriotizmust tartotta. Mint írta: „Élni, mozogni, fejlődni akart a debreceni ember minden időben, de csak ott, a magyar földnek és a magyar történetnek ama nagy útkereszteződésén, ahová őt a magyar sors egyszer odaállította. A lokálpatriotizmus a debreceni léleknek olyan különleges vonása, amely a történetben is, a jelenben is első pillanatra feltűnik – s amelyet ennél markánsabb kifejlettségben a történelmi magyar területen sehol sem találunk meg az egy székelységen kívül.” A debreceni öntudatnak és lokálpatriotizmusnak kétségtelenül van miből merítenie. Sok évszázados történelme során két alkalommal is az ország ideiglenes fővárosa volt, de oktatási, művelődési intézményei révén a nemzet életében szintén a város határain messze túlmutató szerepre és jelentőségre tett szert. Különféle műfajú alkotások sora tanúsítja, hogy valóban megkülönböztetett helye és jelentősége van a magyar települések sorában, történészek nemzedéke kutatta és kutatja históriáját és azt a sajátos lényegiséget, amit Révész Imre a „kálvinista Róma” lelkeként határozott meg, vagy a költő Gulyás Pál a debreceni múlt nagy gondolati versében, a Debrecen, ó-kikötőben idézett fel.
Tovább…

A Berzsenyi Dániel Könyvtár Évkönyve : 4. / szerk. Pallósiné Toldi Márta. – Szombathely : Berzsenyi Dániel Könyvtár, 2007. – 211 p.
ISBN 978-963-7621-90-1

A szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár azon megyei könyvtárak közé tartozik, melyek évkönyv kiadására vállalkoznak. Igaz, az anyagiak hiánya miatt hosszú szünet után (1980-ban jelent a 3. kötet) született meg a könyvtár negyedik évkönyve; megjelenését az intézmény tevékenysége, sokrétű munkája már szinte halaszthatatlanná tette és az NKA támogatása lehetővé tette.
A kötet lapjain olvasható tanulmányok – tekintettel a terjedelmi korlátokra – nem tükrözhetik  az évkönyv legutóbbi megjelenése óta eltelt időszak valamennyi változását, elvégzett feladatát. Kívánjuk (és reméljük), hogy, az évkönyv-sorozat következő tagjára kevesebbet kell várnunk.
A kiadvány tartalmilag négy jól elkülöníthető fejezete nagyjából a könyvtári gyakorlat jelen problémái, ill. tevékenységei – szolgáltatás, gyűjtemény, feltárás – szerint csoportosítja az írásokat. A négy fő témakör: Szolgáltatások és használói elégedettség; Könyvek a gyűjteményből és a szellemi műhelyből; Elektronikus katalógus; Események a múltból és jelenből. Ez utóbbi fejezet (Gerő Gyula és Rácz Ágnes  munkája) sajátos retrospektív függelékként kapcsolódik a tanulmányokhoz: kronologikus adattár Vas megye könyvtárügyéről a kezdetektől 2006-ig.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (49) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (57) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)