2008. 3. szám

Tartalom

ABSTRACTS 391

TANULMÁNYOK

UNGVÁRY Rudolf – PÁSZTI László: A földrajzi nevek és  szerepük az információkeresésben. Nemzetközi fejlődés, problémák és tapasztalatok a Köztauruszban és a Geotauruszban  395

Válogatás a Fülöp Géza-emlékülés előadásaiból
SEBESTYÉN György: Tanítónk és barátunk: Fülöp Géza 429
SZABÓ Sándor: Fülöp Géza, a képzést megújító tanszékvezető  438
BÉNYEI Miklós: Fülöp Géza kandidátusi és doktori értekezése  442
POGÁNY György: Nézetek a női olvasásról Magyarországon a felvilágosodás első szakaszában 450

KITEKINTÉS

DIPPOLD Péter: Virtuális kirándulás a quèbeci IFLA  konferencián (2008. augusztus 10–14.) 463
RUPPELT, Georg: A német könyvtárak és a demográfiai  változások   (Ford. Hegyközi Ilona) 469
LEITNER, Gerald: Könyvtári törvények Európában – egy  európai könyvtárpolitika alapja? (Ford.: Dévai Péter) 477
PAPP József: Közkönyvtárak Szlovéniában 480
SONNEVEND Júlia: A demokratikus kultúra elméletéhez.  Mondd, kedvesem, mikor jelölsz vissza végre a Facebookon? 492
KOLTAY Tibor: A Web 2.0 kritikája 498

KÖNYVISMERTETÉSEK

A fordulat. Információkeresés-kutatás és perspektívája: a kognitív szemlélet 
INGWERSEN, Peter – JÄRVELIN, Kalervo: The Turn.  Integration of information seeking and retrieval in context.  
(Ism.: Dudás Anikó) 505
Méltó folytatás: Borsos Attila annotált bibliográfiája:  A magyar időszaki kiadványok repertóriuma 2. 
(Ism.: Bényei Miklós) 512
Pécsi mindentudó
SURJÁN Miklós: Pécs bibliográfiája 1960-2005.  (Ism.: Gyuris György) 516

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ
(REFERÁTUMOK) 523

Abstracts

STUDIES

Geographical names and their role in information retrieval: international developments, problems and experiences with Köztaurusz and Geotaurusz
UNGVÁRY, Rudolf – PÁSZTI, László

Unprofessional internet browsers and the general use of national languages in information search have increased the importance of geographical names in retrieval, and information seeking in libraries must keep pace with this. It has become necessary to create structured vocabularies (thesauri) that reflect the administrative and territorial, historical, neighbourhood etc. relations between geographical names, and make relevant search easier.
The study describes the changes in the possibilities of searching for geographical names, the creation of a Hungarian thesaurus, Geotaurusz that is compatible with many Hungarian universal thesauri, e.g. the one generally used in public libraries, Köztaurusz. Geotaurusz is a universal geographical thesaurus, indicating geographical proper nouns in Hungarian and general geographical names, from today’s Hungary and from the historical periods before 1945, and from other parts of the world.
Tovább…

Rezümé

Tanulmányok

A földrajzi nevek és szerepük az információkeresésben. Nemzetközi fejlődés, problémák és tapasztalatok a Köztauruszban és Geotauruszban
UNGVÁRY Rudolf – PÁSZTI László

A laikus  internetes keresők és a nemzeti nyelvhasználat általánossá válása fölértékelte a földrajzi tulajdonnevek kereső célú használatát. Ezzel a helyzettel a könyvtári információkeresésnek is lépést kell tartania.  Szükségessé vált, hogy a földrajzi helyek közötti igazgatási- területi, történeti, szomszédsági stb. összefüggésekről strukturált szógyűjteményeket alakítsanak ki, melyek megkönnyítik az ilyen irányú kereséseket.
Tovább…

Nemzetközi fejlődés, problémák és tapasztalatok a Köztauruszban és Geotauruszban

Bevezető

A dokumentum tárgyát, témáját jellemezhetik a földrajzi helyek is. A helyeket megnevező földrajzi neveknek két típusa van: az általános földrajzi név (vagy más szóval a földrajzi köznév, mint pl. hegység, tengerpart, gleccser), és a földrajzi tulajdonnév (pl. Pilis-hegység, Horvát tengerpart, Aletsch-gleccser). Az általános földrajzi nevek nem konkrét helyeket, hanem helyek típusait, fajtáit, osztályait nevezik meg, információkereső célú használatuk azonos a többi, köznévből alkotott tárgyi kifejezésével (mint pl. közlekedés, kikötő, olvadás). A földrajzi tulajdonnevek ezzel szemben meghatározott helyeket azonosítanak. Mint ilyenek, az egyértelmű azonosításhoz – akárcsak az egységesített besorolási nevek többi fajtái esetén (mint a személy- és testületi nevek) – névformájuk pontos szabályozást igényel, melyeket a bibliográfiai leírás besorolási adatainak formájában szabványosítottak [17].
Tovább…

Tanítónk és barátunk: Fülöp Géza

Bevezető gondolatok

Hiába telt el tíz kerek esztendő Fülöp Géza halála óta, emléke nem hogy elhalványult volna, de sokszor az az érzésem, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Könyvtártudományi Tanszékén vagy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) valamelyik doktori védésén ismét találkozom vele. Találkozom vele, és rám mosolyog, szemem találkozik tekintetével, amely mindenkor szívmelengetően meleg barátságot és határtalan intelligenciát sugárzott, és csodálkozva látom, hogy milyen fiatal, életerős és milyen rendkívül vonzó maradt, hogy milyen jól fest elegáns öltönyében. Senki sem tudná tömörebben és találóbban jellemezni, mint ahogy ezt Barátné dr. Hajdu Ágnes tette: „Megvolt benne a tudós komolysága, a tények feltétlen tisztelete, az igazság szigorú megítélése, ugyanakkor előttünk van barátságosan mosolygó arca, az a megértő szeretet, amiről barátai és tanítványai bizton tanúskodhatnak.”1 Emléke bizonyára örökre velünk marad, és természetesen életműve is, amely tíz év múltán is nemcsak, hogy száz százalékban aktuálisnak bizonyul, de nélkülözhetetlen hajtóerőként működik abban a mechanizmusban, amely a bolognai folyamat EU-konform felsőfokú oktatásának működését és fejlesztését hivatott megvalósítani.

Tovább…

Fülöp Géza, a képzést megújító tanszékvezető

Fülöp Géza személye a 20. század második felében szervesen összefonódott a magyarországi könyvtárosképzéssel, hiszen a több mint negyven év közszolgálatban eltöltött évéből 33-at főállású egyetemi oktatóként élt meg. Az Akadémiai Könyvtár kézirattárában és az Akadémiai Kiadó Lexikon Szerkesztőségében eltöltött 7 év után 1961-ben lett teljes állású oktató az ELTE Könyvtártudományi Tanszéken, bár az oktatásban óraadóként és félállású adjunktusként már a korábbi években is részt vett.
Az 1949-ben indult egyetemi könyvtárosképzés helyzete a kezdeti évek bizonytalanságai és útkeresései után 1956 után megszilárdult. 1956 és 1972 között Kovács Máté irányításával a tanterv és a tananyag folyamatosan korszerűsödött, és a 60-as évek végére kialakult a képzés rendszere, a kétszakos nappali tagozat mellett megindult az ugyancsak kétszakos hatéves esti és levelező, majd a hároméves kiegészítő tagozatos képzés.
Tovább…

Fülöp Géza kandidátusi és doktori értekezése

Ritka egyenes kutatói életút – tömören így jellemezhető Fülöp Géza tudományos pályafutása. Képzeljük el: már falusi kisdiákként, majd színjeles gimnazistaként rácsodálkozott a klasszikus magyar irodalom szépségeire. Aztán budapesti egyetemistaként bekapcsolódott a Petőfi kritikai kiadás anyaggyűjtésébe, mindkét – könyvtárosi és tanári – szakdolgozatát Nagy Ignác munkásságáról írta, fiatal, csaknem kezdő irodalomtörténészként az MTA Könyvtárának Kézirattárában egyike volt azoknak, akik sajtó alá rendezték a Kazinczy-levelezés utolsó kötetét.1 Tehát nagyon hamar megtalálta fő kutatási témáját, és a magyarországi felvilágosodás és reformkor művelődéstörténete mellett – noha olykor-olykor másfelé is pillantott – élete végéig kitartott. Miután Kovács Máté professzor, aki pályakezdésétől fogva egyik mentora, főnöke volt, meghívta adjunktusnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékére2, rábízta a jelzett időszak könyv- és könyvtártörténetének oktatását. Egyúttal bevonta az immár legendássá vált „A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében az államalapítástól 1849-ig” című, 1963-ban közreadott szöveggyűjtemény munkálataiba.
Tovább…

Nézetek a női olvasásról Magyarországon

Fülöp Géza 1986 és 1994 között vezette az ELTE Könyvtártudományi Tanszéket, olyan időben, amikor kétféle “rendszerváltoztatás” is történt Magyarországon, a kétségtelenül fontosabb politikai-társadalmi mellett ekkoriban integrálódott a számítástechnika a könyvtárak mindennapi munkájába. Ezekre a nagy jelentőségű átalakulásokra és kihívásokra a felsőoktatásnak, azon belül a könyvtárosképzésnek is megfelelő válaszokat kellett adni. A Tanár Úr az 1990-es évek elején az oktatás tartalmi és infrastrukturális megújításán dolgozott, illetve új posztgraduális képzési formákat kezdeményezett és indított el. Ekkor létesült a könyvtörténet-könyvmuzeológia szak, melynek alapításával kettős célja volt: egyrészt úgy gondolta, hogy az átalakuló tudományos képzéssel, a meginduló doktori iskolával lesz majd összekapcsolható, másrészt pedig a régi, 1800 előtti állománnyal rendelkező bibliotékák könyvtáros szakképzettséggel már rendelkező munkatársai számára kívánt kellő elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó szakot teremteni. A négy féléves képzéshez kiváló tanári gárdát szervezett, csak azokat említve, akik már nem lehetnek közöttünk: a Tanár Úr adta elő a 16–18. századi könyvkultúrát tárgyaló tanegységet, Soltész Zoltánné volt az oktatója az antikváknak és a 16–17. századi könyvművészetnek, Bogdán István vezette be a hallgatókat a papírkészítés és vízjelkutatás rejtelmeibe, Haiman György a könyvnyomtatás és a könyvillusztráció technikáját, valamint a könyv tipográfiai megformálásának elméleti és gyakorlati tudnivalóit ismertette, a 18. században kialakuló folyóiratokat és a sajtót pedig Kókay György mutatta be.
Ennek a képzésnek voltam magam is hallgatója. A tanulmányoknak annak rendje és módja szerint szakdolgozat írásával kellett zárulnia és amikor felkerestem Fülöp Gézát elképzelésemmel – Sándor István munkásságáról kívántam diplomamunkát írni –, ő javasolta, hogy bibliográfiai érdeklődésemnek megfelelően foglalkozzam a felvilágosodás korában kiadott könyvek előszavaival, ajánlásaival, ugyanis azokban nem ritkán olvasmányokat ajánló könyvjegyzékek is találhatók. Így készítettem el szakdolgozatomat Szerencsi Nagy Istvánról, aki egy 1783-ban megjelent, női olvasóknak szánt német erkölcstani munka fordítója volt, és az eredeti mű bibliográfiai tételei mellé terjedelmes, több mint 80 művet tartalmazó, a magyar olvasóközönség számára összeállított ajánlóbibliográfiát készített.
Tovább…

Akik tehetik, és el tudnak utazni, azoknak bizonyosan maradandó élményt kínálnak az IFLA éves konferenciái, de a fizikai jelenlét hiányában is érdemes végigfutni az éppen aktuális konferencia előadásain. Az elhangzó előadások mindig jól reprezentálják a könyvtáros szakmát leginkább foglalkoztató témákat. A reprezentáció mellett ugyanakkor új információkat, a korábbi témák ismeretében pedig trendeket figyelhet meg az újdonságokra érzékeny érdeklődő. Ha már személyesen nem lehetünk jelen a több ezer könyvtárost vonzó mega-konferencián, a számítógép előtt ülve itthonról talán még kényelmesebben is áttekinthetőek a legújabb fejlesztésekről-fejleményekről szóló híradások.
Az előadások begyűjtése maga is felér egy kisebb kalanddal. Az IFLA honlapjára1 klikkelve az éves konferencia teljes programját kell végigböngészni, ahol a szekcióülések alapján rendszerezett előadások sokatmondó címekkel vonzzák az érdeklődőt, a címek alapján azután általában letölthető a teljes szöveg (rendszerint több nyelvű változata) PDF-formátumban. Ezután következik a kaland-rész: vajon mit rejtenek a címek?
A válogatás természetesen szubjektív, hiszen a kínálat óriási. Összesen 224 esemény történt a konferencia hivatalos programjában, igaz, ez nem mind előadás, vannak köztük elnöki- és szekció-megbeszélések, valamint egyéb programok is. Ebben az évben három téma előadásaiból válogattam, amelyek itthon is bizonyára érdeklődésre tarthatnak számot: a digitalizálás néhány aktuális kérdése, a nemzeti bibliográfia jelenével és jövőjével foglalkozó előadások és tanulmány, valamint a teljesítménymutatók és –mérés kérdésköre.
Tovább…

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 40. vándorgyűlésén (Szombathely, 2008. július 25.) elhangzott előadás szövegét Hegyközi Ilona fordította, a Szabó Márta által készített rövid változat felhasználásával.

A népesség szerkezetének  átalakulása

Az úgynevezett demográfiai változások problémakörét Németországban néhány éve a politika és a sajtó a klímaváltozáshoz hasonlóan kezeli. Konferenciákon, könyvekben vagy szakfolyóiratokban lépten-nyomon ez a téma kerül elénk; valósággal elárasztják az embert számokkal, görbékkel, grafikákkal és gyakran semmit- vagy túl sokatmondó, de mindig színes és sok képet tartalmazó Power Point prezentációkkal. Összességében a téma, ahogy Thomas Ihm újságíró írja, “hangulatromboló hatású, frusztrálja az olvasót, a nézőt és a hallgatót. Aki úgy gondolja, hogy az új életkori szerkezetből adódó fejleményeket dramatizálni kell annak érdekében, hogy a figyelmet a jövőbeni problémákra irányítsuk, valószínűleg éppen az ellenkező hatást fogja elérni. Az emberek reményre vágynak, a gondok és problémák elrettentik őket. Demográfiai kérdésekről beszélni nemcsak azt jelenti, a hallgatóságot frusztrálni akarjuk, hanem hogy túl sokat kérünk tőlük. Olyan fejlődésről beszélünk, amely valamennyi területet és szereplőt érint, és amelynek egyszerre tárgya és alanya az egyén, az állam, a gazdaság, a társadalom, a család, a pártok, a szövetségek és az egyesületek.”Valójában olyan témáról van szó, amely Németországban mindenkit érint.
Tovább…

Gerald Leitnernek az Osztrák Könyvtárak Szövetsége (Büchereiverband Österreichs) nevében és az EBLIDA (European Bureau of Library, Information and Documentation Associations) elnökeként a European Centre for Parliamentary Research and Documentation (ECPRD) Parlamenti könyvtárak és kutatószolgálatok – Tudásmegosztás címmel rendezett szemináriumán (Bécs, 2008. május 30.) elmondott előadását Dévai Péter fordította.
Nagy megtiszteltetés és nagy öröm számomra, hogy az Osztrák Könyvtárak Szövetsége és az EBLIDA megbízásából előadást tarthatok ezen a konferencián, és elindíthatom a vitát a közös európai könyvtárpolitika létrehozásáról.
Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a könyvtárak a legalább 100 évig alkalmazott tradicionális modellről egy attól egészen különböző, új elérési formákkal és új médiaeszközökkel rendelkező működési környezetre térnek át.
Nem újdonság, ha azt mondjuk, hogy ez egy új paradigma, és az is igaz, hogy az elmúlt két évben az Európai Unió figyelme újra a könyvtárak és más kulturális intézmények felé fordult. Ez köszönhető részben az i2010 kezdeményezés  javaslatainak és az Európai Digitális Könyvtár, vagyis az Europeana elindításának, melyek előrelendítették a digitalizálást, valamint a tudáshoz és az információkhoz való hozzáférést. Az említett javaslatokban bizonyos mértékben már láthatjuk az európai könyvtárpolitika körvonalait.
Tovább…

Közkönyvtárak Szlovéniában

Bevezetés

Az információtechnológia fejlődése arra ösztönzi a könyvtáros-társadalmat, hogy folyamatosan korszerűsítse és bővítse könyvtári szolgáltatásai körét. A korszerű közkönyvtár hagyományos szerepe mellett betölti az információs központ funkcióját is, és meg kell értenie, hogy szociális funkciói is tovább szélesednek.
A könyvtárak feladatainak bővülésével a használók szokásaiban is jól érzékelhető változások történnek. A mai könyvtár-használók  az információkeresés folyamatában ťönkiszolgáló ügyfélléŤ válnak, akiknek elsősorban nem is a forrásokra, hanem inkább célirányos  ťkésztermékreŤ, személyre szabott információkra van igényük. Az információ használója a fogyasztói társadalom emberének agyával gondolkodik, tehát a könyvtárhasználat célja a számára szükséges konkrét információ-tartalom minél egyszerűbb és gyorsabb megszerzése. A használókkal szemben olyan könyvtáros szakembereknek kell állniuk, akik szakmai és informatikai tudásukkal segítséget adnak a keresett  információs tartalomhoz való minél gyorsabb eljutásban.
Tovább…

A szerző azonos című tanulmánya az Élet és Irodalom c. hetilap 52.évf. 2008. 14. számában jelent meg. A most olvasható szöveg az eredeti publikáció folyóiratunk számára készült rövidített változata.

A demokratikus kultúra definíciója

Jack M. Balkin, a Yale Egyetem jogi karának professzora, a “Balkinization” c. ötéves blog szerzője a következőképpen definiálja a demokratikus kultúrát: “A demokratikus kultúra abban az értelemben demokratikus, hogy mindenki –- nem csak a politikai, gazdasági, kulturális elit –- egyenlő eséllyel rendelkezik, hogy a kultúra létrehozásának folyamatában, illetve a közösségalakító ötletek és jelentések megalkotásában részt vegyen.”1 A hangsúly az esély szón nyugszik, a demokratikus kultúra lehetőséget jelent a közösségalkotó képzetek megalkotásában való önfeledt részvételre. Hogy aztán ténylegesen mindenki, a gazdasági, politikai, kulturális különbözőségektől függetlenül megteheti-e, hogy hat, alkot, gyarapít, már a következő lépés a játékban. A demokratikus kultúra arra ad lehetőséget az egyénnek, hogy játsszon: megpróbálkozzon a digitális korban a kultúra létrehozásának és terjesztésének folyamatával. A demokratikus jelző többre utal, mint a képviseleti demokrácia intézményrendszere: a kultúraformálásban való aktív részvétel esélyére vonatkozik, kapcsolódik ugyan a politikai szabadsághoz és az indivuum autonómiájához, ám egyikkel sem azonos.2
 Először a demokratikus kultúra feltételrendszerét szeretném felvázolni, majd két példa segítségével fogom bemutatni e kulturális forma jelenlétét a hétköznapokban. Végül arra szeretnék választ keresni, miért érdemes odafigyelnünk a demokratikus kultúra térnyerésére.
Tovább…

A Web 2.0 kritikája

A Web 2.0 fogalma, amelyet leginkább a blogokhoz kapcsolódó és ott is zajló vitákból ismerünk, ellentmondásokat hordoz magában és egyelőre kevés a tudományos jellegű írás erről a témáról.1
A Web 2.0 nemcsak technológiáról szól, hanem felhasználói attitűdökről is, azaz együttes tudásról, intelligenciáról, a felhasználóról mint termelőről, nyitott tartalomról, könnyű használatról, gyenge kontrollról.2
Elsősorban a felhasználó mint termelő, azaz tartalmak létrehozója és persze az attitűdök kérdése az, amely arra kell késztessen bennünket, hogy kritikusan vizsgáljuk meg, mi is a Web 2.0.
A világban és idehaza is főként a Web 2.0 és a rá épülő Könyvtár 2.0 leíró jellegű vagy éppen (szinte korlátlanul) lelkes ismertetéseivel találkozunk, ezért az alábbi írás a Web 2.0 kritikáját állítja a középpontba. Összeállításom szándékoltan egyoldalú és (remélhetőleg) provokatív. Nem tárgyalom a Web 2.0 összetevőit sem, hiszen erről bőven találunk irodalmat. 3
Talán hozzá sem kellene tennem, nem kívánok ugyanakkor lemondani arról, hogy érvelésem kellően megalapozott legyen.
Tovább…

INGWERSEN, Peter – JÄRVELIN, Kalervo
The turn : integration of information seeking and
retrieval in context. – Dordrecht : Springer, 2005. – XIV,
448. p. – (The Kluwer international series on information
 retrieval ; 18)
ISBN 1-402-03850-X1-4020-3851-8 ; 1-4020-3850-X ; 978-1-4020-3850-1 ; 978-1-4020-3851-8
e-kiadás: DOI:
http://www.springerlink.com/content/l41827/
 

Jelentős összegző művet írt az információtudomány nemzetközi kutatói élvonalából ismert, hosszú évek óta együttműködő két szerző: Peter Ingwersen és Kalervo Järvelin. A dán-finn szerzőpáros hosszú kutatási periódus összegzésére, átértékelésére és átértelmezésére vállalkozott. Körültekintő és kritikus visszatekintéssel foglalják össze az információ-visszakeresés (Information Retrieval, IR)  és az információkutakodás, közkeletű szóval információkeresés (Information Seeking/Searching, IS) közel ötven éves kutatástörténetét. A szerzők a két terület (IR&S) eredményeit integráltan tárgyalják, sokrétűen elemzik az empirikus kísérletek eredményeit, hogy végül eljussanak az elméleti keretek körvonalazásához. A további fejlesztéseknél a kognitív szemlélet érvényesítését látják szükségesnek.
A kötet egyszerű  – a “kemény” tudományok címadási szokásait némiképp fölrúgó irodalmias – főcímével a szerzők a közel sem egyszerű témakörre szeretnének utalni.
Tovább…

Méltó folytatás

BORSOS Attila
A magyar időszaki kiadványok repertóriuma ;  2. : annotált
 bibliográfia / Borsos Attila. – Budapest : Országos Széchényi
 Könyvtár : Gondolat Kiadó, 2008. – 247 p. ; 20 cm. – (Nemzeti téka)
ISBN 978-963-693-113-1
ISSN 1586-1163

Hosszan lehetne elmélkedni a repertóriumok hasznáról, a tudományos kutatásban, a könyvtári tájékoztatásban és a lapszerkesztésben játszott szerepéről. Felidézhetnénk a felsőfokú könyvtárosképzés vonatkozó tananyagát, a könyvtári szakirodalom különféle elméleti-módszertani megállapításait. S bizonyára azoknak a véleményéből is összegyűlne egy jókora csokorra való, akik rendszeresen forgatják ennek a fontos bibliográfiai műfajnak a darabjait. Szerencsére mindettől megkímél bennünket a most ismertetett kötet fülszövege, amelynek elején frappáns tömörséggel fogalmazták meg a lényeget (különösen, ha ki¬terjesztjük az elektronikus adatfeldolgozásra is): “A mai felgyorsult világunkban nincs időnk végigböngészni a lapok régebbi évfolyamait – ha van az adott lapnak repertóriuma, perceken belül megtudjuk, hogy az általunk keresett cikk melyik évfolyam, melyik számában érhető el. Ez a kiadvány egyszerűbbé, gyorsabbá teszi a felhasználó számára a könyvtári hírlap- és folyóirat-állomány használatát, a bennük rejlő információk megszerzését.”
Tovább…

Pécsi mindentudó

SURJÁN Miklós
Pécs bibliográfiája, 1960-2005 / Surján Miklós ;
főmunkatárs Kerekes Imre ; [munkatárs Tengely Adrienn]. –
Pécs : Pécs Története Alapítvány, 2008. – 606 p.
ISBN 978-963-87277-2-5
 

Minden kutató előbb-utóbb beleütközik saját korlátaiba: hiába folytat intenzív leve¬lezést, szorgalmazza a tanulmányok különnyomatainak cseréjét, nem képes áttekinteni a szakterületén megjelenő irodalmat. Így aztán akár a természet- vagy orvostudományi kutatók is igénylik a folyamatos tájékozódás mellett a tájékoztatást is, hiszen munkájukhoz nélkülözhetetlen a legfrissebb eredmények ismerete. Még inkább érvényes ez az igény a történeti kutatók számára, ugyanis számukra nemcsak a napjainkban megjelenő irodalom nyújt pótolhatatlan adatokat, hanem a korábban megjelent közlemények is alapvető információkat tartalmaznak. Ezért e kutatóknak elengedhetetlen az érdeklődési területükbe vágó, bármikor megjelent irodalom ismerete. Az ebben való tájékozódás lehetőségét teremtik meg a bibliográfiák.
Ennek a feladatnak kíván eleget tenni a Surján Miklós által készített Pécs bibliográfiája, 1960–2005 című kiadvány, mely 2008 májusának végén jelent meg 500 példányban, a Pécs Története Alapítvány kiadásában. Mint a címéből is kiderül, négy és fél évtized pé­csi tárgyú kiadványait és részdokumentumait igyekszik számba venni. E bibliográfiának már előzményei is vannak. Surján Miklós írja bevezetőjében, hogy “Pécs és Baranya megye irodalmának bibliográfiai feltárására az első kísérlet a múlt század 30-as éveinek elején történt” (7. p.) Bár ez kísérletnek is csak jóindulatúan nevezhető, hiszen Reuter Camillo ideggyógyász professzornak a Pécs-baranyai ismertetőben 1934-ben megjelent 8 oldalas összeállítása mindössze a legalapvetőbb kiadványokra szorítkozhatott.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)