Címke: fejlesztési terv

A különszám elé

Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás
(EFOP-1.3.1-15-2016-00001 kiemelt projekt)

Könyvtárak, múzeumok és közművelődési intézmények
az aktív közösségekért, a fenntartható és fejlődő társadalomért.

Minden pillanat örökkévalóság. De a leghosszabb örökkévalóság is csak egy pillanat. A két mondatot egymás mellé állítva és a második mondatba belekapaszkodva adódik a kérdés: van-e értelme? Van-e értelme cselekedni, akarni, hiszen ami tegnap még fontos volt, másnapra paránnyá válhat. Miért akarunk mégis teljes szívvel elérni dolgokat még ma, és miért érezzük úgy, hogy a teendőink, a küldetésünk megkerülhetetlenül fontos?
Tovább…

Módszertani fejlesztések

Áttekintés a munkacsoportok módszertani munkájáról

Egy évvel ezelőtt, 2016 szeptemberében indult a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 elnevezésű uniós projekt a kistelepülések közösségi szerepvállalásának erősítésére, a települések önkormányzatai, kulturális intézményei és a lakosság közötti kapcsolatok és az együttműködési kultúra fejlesztésére. A projekt végrehajtásában közreműködő múzeumi, közművelődési és könyvtári konzorciumi* partnerek a megvalósíthatósági tanulmányban hat hónapos módszertani fejlesztési folyamat lebonyolítását vállalták.
Tovább…

Búvópatakok a magyar könyvtári rendszerben 2.

A minisztériumi szakkönyvtárak 2008–2012

Öt évvel ezelőtt e lap hasábjain jelent meg tanulmányom a minisztériumi szakkönyvtárakról.1 Jelen írásomban egyrészt a 2008–2012 között eltelt időszak statisztikai adataira támaszkodva, másrészt a minisztériumi szakkönyvtárosokkal folytatott konzultáció tapasztalataiból kiindulva kívánok reális helyzetképet adni a kormányzati könyvtárak e kiemelt csoportjáról.
Tovább…

Trendek az európai könyvtárügyben

„A könyvtár 2020-ban ott lesz mindenütt, az év minden napjának minden órájában. A kihelyezett könyvtárosok jelentősége megnő, fő feladatuk a konzultáció, a tanácsadás, a képzés és a tartalomfejlesztés lesz. A könyvtár a programok, a kutatás, az együttműködés, az alkotás és az oktatás tereként fog szolgálni” – írta Stephen Abram, a washingtoni Information Outlook portál szerzője.
Tovább…

 

A stagnálás évei, a válságjelek és tervek a kezelésükre (1908–1914)
A közgyűjteményekkel foglalkozó szakemberek előtt a huszadik század első évtizedének végére világossá vált, hogy országszerte túlságosan nagy a lemaradás ahhoz, hogy a hiányokat rövid időn belül pótolni tudják. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsáról szóló forrásokban 1908-tól kezdődően egyre gyakrabban jelentek meg a később dominánssá váló szakmai és finanszírozási krízis jelei. A felismert hiányosságok csökkentése érdekében folyamatosan keresték a megoldást; a Múzeumi és Könyvtári Értesítő oldalain is több alkalommal megjelentek olyan írások, amelyek a munka jobbítását célozták, és amelyek végrehajtásához nagyobb mértékű állami finanszírozásra és társadalmi támogatottságra lett volna szükség. Az ezeket a gondolatokat tükröző első írást Wlassics fogalmazta meg 1908-ban a Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1909. 1. számában, és az 1908. évről szóló éves jelentésben is közzétettek. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszterhez szóló Emlékiratának1 kiindulópontja az volt, hogy a Tanács és a Főfelügyelőség nem csupán a múzeumok és könyvtárak alapításában, illetve fejlesztésében érdekelt, hanem az ún. közművelődési célú társadalmi feladatok segítésében is. Az elnök különösen hangsúlyosnak tartotta ezt a kérdést akkor, amikor Apponyi Albert kultuszminiszter megindította az iskolán kívüli oktatás nagyszabású tervét, és létrehozta a koordinálásához szükséges szervezetet.
Tovább…

Dokumentumszolgáltatás Dániában

ANDRESEN, Leif – BRINK, Helle: Document supply in Denmark című tanulmányát (Interlending & Document Supply, 39. vol. 2011. 4. no. 176-185. p.) Viszocsekné Péteri Éva tömörítette.

Dániában 1994 óta működik országos közös katalógus, mely mind a közkönyvtárak, mind a tudományos könyvtárak állományát tartalmazza, és a könyvtárközi kölcsönzés hatékony eszköze. (A tudományos könyvtár elnevezés az iskolai és közkönyvtárakon kívül az összes könyvtárat magában foglalja.) Paradigmaváltás akkor következett be, amikor 2000-ben létrehozták a library.dk-t, és nyilvánosan elérhetővé tették az országos közös katalógust. Ugyanebben az évben kezdett működni a felhasználók és a könyvtárak kéréseit nyilvántartó adatbázis. 2011-ben a következő kihívást a digitális források elérését kezelő rendszer létrehozása jelentette. Ennek lényege, hogy a rendszer a közvetlen kapcsolatokat attól függetlenül tudja kezelni, hogy az olvasó milyen adatbázisban keres. A jövőben a könyvtárközi kölcsönzés – vagy dokumentumszolgáltatás – nemcsak a beiratkozott olvasók, hanem a kívülállók részére is rendelkezésre áll.
Tovább…

Historiográfiája megtévesztő

A magyar könyvtárügy alakulásában kitüntetett szerepük van a könyvtáro¬soknak. Áll ez a megállapítás a közművelődési könyvtáriakra is. Az 1945 utáni hazai köz(művelődési) könyvtárügy történetét sem megírni, sem megérteni nem lehet Sebestyén Géza (1912–1976), Sallai István (1911–1979) és mások szakmai-emberi portréja nélkül. Nem túlzás azt állítani, hogy legtöbbször nem a kényszerítő társadalmi szükséglet talált bennük végrehajtóra, hanem e jeles elődök ragadták meg az alkalmat, civil kurázsijuk hozta a feltételeket, amelyek nélkül terveik, elhatározásaik nem valósulhattak volna meg.
Sebestyén Géza és Sallai István „amolyan ikercsillagként vezette, irányította azt a folyamatot, amelynek eredményeként, szinte a semmiből, a mai [európai] jó középmezőnybe jutottak el honi könyvtáraink” – mondta az 1986-ban rendezett megemlékezésen Bereczky László.1 Akkor, csak kettejükre emlékezve, jogos volt így fogalmazni. A két különböző habitusú, távoli csillagképben felbukkanó, eltérő mentalitású ember közül Sallai István az „elsőszülött” (1911), de Sebestyén Géza (1912) volt „öregebb” a könyvtáros pályán.
Mégis eddig Sebestyén Géza – kétségkívül kimagasló – nemzeti könyvtári érdemeit méltatták. „Mindenekelőtt a nemzeti könyvtár halottjának érezzük őt. Ennek a könyvtárnak a szolgálatára készült fel egész korábbi pályája során [?– TGy], életének két évtizedét áldozva reá.” Igaz, Pajkossy György még hozzátette: „Művelődéspolitikai alapállása talaján szinte pályája kezdetétől személyében példázza a tudományos és közművelődési könyvtárak összetartozását. Munkássága mindvégig kétirányú, kettős maradt.”2
1986-ban Somkuti Gabriella Sebestyén Géza nemzeti könyvtári koncepciójáról, Fügedi Pé­terné a nemzeti könyvtári szolgáltatások terén szerzett érdemeiről emlékezett meg.3
Tovább…

Malgaroli, Giovanna: Nati per leggere: Un primo bilancio a dieci anni dall’avvio (1999–2009). c. cikkét (= Bollettino .AIB, 50. vol. 2010. 1/2. no. 7–24. p.) Mohor Jenő tömörítette

1999-ben indult el a „Nati per leggere” – olvasónak születtek – elnevezésű országos program Olaszországban, az olasz könyvtáregyesület (AIB), a gyermekgyógyászok kulturális egyesülete (ACP) és a gyermekegészségügyi központ (CSB) közös vállalkozásaként. A Nati per leggere (NPL) célja az olvasás megszerettetése a kisgyermekekkel és szüleikkel, illetve a gyermekek gondozóival. A programban könyvtárosok, gyermekgyógyászok, pedagógusok és önkéntesek vesznek részt. A cikk azt szándékozik leírni, hogy miképpen bontakozott ki a program 1999-től 2008-ig, amikor az NPL országos felmérést végzett az elért eredmények és a program helyzetének megismerése érdekében.
Tovább…

Sallai István a falusi könyvtárügyről*

Elöljáróban

Témaválasztásomkor abból indultam ki, hogy Sallai István 17 évi néptanítói és azzal járó népművelői tevékenység után, a falut jól megismerve került a minisztériumba, szinte rögtön a Népkönyvtári Központhoz, amelynek feladata lett a körzeti könyvtárak további szervezése, működtetése. A körzeti könyvtár a falu könyvellátására született. Sallai István ily módon falusi könyvtárak szervezésével kezdte könyvtárosi pályafutását. A megtalált Sebestyén-tervek, iratok segítségével ezt ismerte meg elsőként a könyvtárosságból. A hivatalszervezés és -vezetés mellett az lett az első dolga, hogy megtanulja a falusi könyvtárak működtetéséhez szükséges ismereteket, majd jó tanítóként mindenkinek közérthetően továbbadja frissen elsajátított ismereteit. Így vált a korszak könyvtárosainak tanítómesterévé.


Tovább…

“Kisokos” kistelepülések könyvtári ellátásáról Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) : tájékoztató a kistelepülések könyvtári ellátásáról / szerk. Richlich Ilona ; kiad. a Könyvtári Intézet. – Budapest : Könyvtári Intézet, [2006.] 100 p. – (A könyvtári rendszer stratégiai fejlesztése, ISSN 1588-6859; 3.).
ISBN 963 201 625 4

Valamikor – egy könyvismertetés kapcsán – azt írtam, hogy a funkció, a „hol ír” nem befolyásolja, hogy hogyan ír az ember, de hogy mit ír, azt már igen. Magam aktív könyvtárosként arról írtam, ami éppen foglalkoztatott, amivel munkahelyemen, munkaköröm betöltése során találkoztam. Nyugdíjasként a szakmát belülről ismerve, de immár kívülről nézve egyre többet írtam arról, amit mások írtak, különféle nyelveken, különféle könyvtári (és egyéb) kultúrák alapján. Most, hogy egy másik székbe sodródván a könyvtárakat a fenntartó szemével (is) kell látnom, nagy érdeklődéssel vettem kézbe „A könyvtári rendszer stratégiai fejlesztése” című sorozat füzeteit, különösen a könyvtárellátási szolgáltató rendszerről szólót. Nem csalódtam, a füzet teljes mértékben az, aminek alcíme mondja: tájékoztató a kistelepülések könyvtári ellátásáról.
Skaliczki Judit bevezető sorai tömören és egyértelműen meghatározzák a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) célját, eszközeit, rávilágítanak a KSZR újdonságára, de őszintén figyelmeztetnek is: „A KSZR nem csodafegyver, de esély arra, hogy ne szakadjon szét az ország információban gazdagokká és szegényekké…” Ezt követi a voltaképpeni lényeg, a KSZR koncepcionális leírása, azaz a „Könyvtári fejlesztési koncepció a községekben, különösen a kistelepülésen élők számára”, melyet egy 2005-ös miniszteri értekezlet fogadott el, és mely a Kulturális Közlönyben már olvasható volt. Egy „koncepció” célja, feladata általában az, hogy fogalmi síkon tisztázza megalkotóinak (illetve jóváhagyóinak) valamely kérdésről (témakörről) alkotott véleményét, kitűzze az adott kérdéskör határait, és az azon belül végrehajtandó cselekvések, intézkedések (anyagi kötelezettség-vállalások, beszerzések, beruházások) irányát, az elérendő célokat.
Tovább…

Amerika – Közép-Kelet-Európáról

Information in Eastern and Central Europe : coming  from the cold : Papers presented at the State-of-the-Art Institute. November 12-13, 1991, Washington, D.C. Special Libraries Association, 1991. 95 p.
Az Amerikai Szakkönyvtári Egyesület (Special Libraries Association) aktuális kérdésekkel foglalkozó éves szemináriumán, 1991 novemberében a közép-kelet-európai országok – ahogy az a megnyitó beszédben elhangzott – “egzotikus világa” volt a téma. A tizenegy előadó személyes tapasztalatairól számolt be; oktatóként, szakértőként, segélyprogram szervezőjeként, adatbázis-szolgáltatóként, kereskedőként stb. mindegyikük rendszeres kapcsolatban áll ezekkel az országokkal.
Tovább…

Elképzelések a Nemzeti Periodika Adatbázis fejlesztésére

A Külföldi Folyóiratok Központi Katalógusa (KFKK) kurrens állományából épült Nemzeti Periodika Adatbázisról (az NPA-ról) nem először adunk számot a Könyvtári Figyelő hasábjain. Annak idején nyilvánosságra kerültek a rendszer felépítésére vonatkozó elképzelések1 éppenúgy, mint később a megvalósítás első eredményei2.
Tovább…

Lapzártakor tudtuk meg, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium miniszteri értekezlete a felsőoktatási és közgyűjteményi információs infrastruktúra fejlesztésének koncepcióját és feladatterveit 1991. december 9-ei ülésén elfogadta.
 
 

A Kormány elhatározta a magyar felsőoktatás felzárkóztatását az európai felsőoktatáshoz (lásd A nemzeti megújhodás programját), s létrehozta az e célt szolgáló Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz elnevezésű alapot. (Lásd a 9/1991.(I.16.)Korm. számú rendeletet!) A felzárkózás része egyetemeink és főiskoláink működési feltételrendszerének – benne az információs infrastruktúrának – az európai színvonalra emelése. Az egyetemi-főiskolai oktatás-képzés és kutatás kiemelten fontos információs bázisai a könyvtárak, múzeumok, levéltárak, gyűjtőnevükön a közgyűjtemények.
Tovább…

Az információ Európája

PELOU, Pierre: L’Europe de l’information : programmes, marchés et technologies. – Paris : ESF éd., 1990. – 223 p. – (Systémes d’information et nouvelles technologies)

1992-re készül Európa – mármint az a 12 ország, amely elhatározta, hogy Európai Közösség néven egységes belső piacot alakit ki, hogy így legyen az Egyesült Államok és Japán versenytársa. E nevezetes eseményhez közeledve fölvetődik a kérdés: létezik-e az információ Európája? Az Európai Közösség kialakulóban lévő technológiai, telekommunikációs fejlesztési programjai az információs rendszerek terén is rendkívüli fejlődést ígérnek. Az egyesítésre készülődve 1987-ben Strasbourgban tartottak egy konferenciát Európa információs helyzetéről. A résztvevők megállapították, hogy az egységes információs piacról csak szórványos elképzelések vannak, ahhoz, hogy megvalósuljon, átfogó programokat kell kidolgozni.
Tovább…

Elektronikus faluközpont, avagy a “modern fonó”

A telecottage magyarra szó szerint a telekunyhó kifejezéssel fordítható le, a kunyhó szó sugallja az összetartozásnak azt a melegét, közösségi jellegét, ami a mozgalom egyik kifejezett célja. A telekunyhó elsősorban a vidéki embereket, és azok közül is az elmaradott térségben élőket szeretné hozzásegíteni ahhoz, hogy megtanuljanak élni az információs korszak nyújtotta lehetőségekkel, eszközökkel. Megtanítani az embereknek az információ megszerzésének módját és beépítését mindennapi életükbe.

Eddig már nagyon sokféle kísérlet történt annak érdekében, hogy meggyorsítsák a hátrányos helyzetű vidékek, elmaradott térségek fejlődését, de ilyen osztatlan sikert még egy sem aratott, mint ez. Mi a siker titka? Egyfelől az, hogy nagyon jól időzítetten vezették be. Másfelől az – és talán ez a döntőbb -, hogy széleskörűen bevonták a megvalósításba, a tervezéstől a kivitelezésig, a helyi lakosságot, a kísérlet érintettjeit, haszonélvezőit, a potenciális használókat.
Tovább…

Debrecen – 1990. augusztus 21-23.

Magyarországon a bibliográfusok első szakmai tanácskozásának megrendezésére 1961-ben került sor. A tanácskozás résztvevői akkor munkabizottságok keretében fogalmazták meg a bibliográfiának a társadalom és tudomány fejlődésében betöltött helyét és szerepét, körvonalazták módszertani és szervezeti kérdéseit, és konkrétan meghatározták a jövő elvégzendő könyvészeti munkálatait.
Tovább…

A kurrens magyar nemzeti bibliográfia rendszere

Helyzetkép, célkitűzések

Bevezetés

A II. Országos Bibliográfiai Értekezlet egyik legfontosabb célkitűzése és feladata, hogy áttekintést és értékelést adjon a kurrens magyar nemzeti bibliográfia rendszeréről, ezen belül különösen arról, hogy lévén szolgáltató rendszer, milyen mértékben képes kielégíteni a felhasználói kör igényeit, hogyan állja meg helyét nemzetközi összehasonlításban, milyen eddig ki nem használt lehetőségeket rejt magában, s ezeket milyen feltételek mellett lehet kiaknázni. Mindeme kérdésekre úgy tudunk kielégítő választ és ahol szükséges magyarázatot is adni, ha először visszanyúlunk a mai kurrens nemzeti bibliográfiai rendszer gyökereihez.
Tovább…

Nagy-Britannia és Írország

1992 évszázadunk igen jelentős esztendejének ígérkezik. A tervek szerint ebben az évben valósul meg az Európai Közösség határok nélküli gazdasági és politikai egysége. Az esemény súlyát talán akkor fogjuk fel igazán, ha figyelembe vesszük a saját házunk táján az utóbbi időben viharos gyorsasággal végbement, elsősorban politikai természetű változásokat. Az új Európa olyan kihívást jelent a keleti birodalom számára, ami érthetővé teszi az ismert politikusok eddig végrehajtott úgynevezett reformjait, és e pillanatig még rejtett szándékait. Kétségtelen, Európa egységesülésének folyamata rendkívül bonyolult. A számos lényeges elem közül azonban különös hangsúlyt kap az információs rendszerek, az információcsere szférája, ami a modern társadalmakban alapvető fontossággal bír. Az információs szolgáltatások bevezetése, az erre irányuló tevékenységek koordinálása, az automatizálás, még a fejlett polgári demokráciák számára is hosszú, alapos tervezést igénylő művelet.
Tovább…

Német Szövetségi Köztársaság

Stand des Einsatzes der neuen Informationstechnologien im Bibliothekswesen und ihre Auswirkungen auf die Bibliotheksfunktionen in der Bundesrepublik Deutschland = State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in the Federal Republic of Germany : Schlussbericht. Bände 1 und 2 / … Erstellt vom Deutschen Bibliotheksinstitut … [Hrsg.] Kommission der Europäischen Gemeinschaften. Projekt – code LIB-2/S. – Luxembourg: EG, 1988. – XXX, 404 p.; 30 cm. – (EUR; 11036 DE-EN/5.). (Informationsmanagement / Kommission der Europäischen Gemeinschaften) 

A Német Szövetségi Köztársaságban az Európai Gazdasági Közösség megbízásából a Deutsches Bibliotheksinstitut végezte a felmérést arról, hogy az egyes könyvtárak mire használják a számítógépet, milyen hálózatok léteznek, milyen rendszereket alkalmaznak, hogyan lehetne az együttműködést bővíteni stb. Ennek a felmérésnek, kutatásnak a zárójelentése ez a vaskos kétkötetes (de egybekötve megjelent) kiadvány.
Tovább…

Dánia-Hollandia

Stand van zaken betreffende nieuwe informaticatechnieken in bibliotheken en de invloed daarvan op de werkzaamheden in Nederland = State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in the Netherland . / ed . Nederlands Orgaan voor Bevordering van de Informatieverzorging ; Publ. by the Commission of the European Communities. – Code project LIB-2 /3.-EC, 1988,150 p
State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in Denmark : Final report / [ed.] Office of the National Librarian; publ. by the Commission of the European Communities : Project code LIB- 2/4 .- Luxembourg : EC, 1988 .- IX, 118 p.
 

Mindkét országra a fejlett infrastruktúra és viszonylag magas szintű gépesítettség jellemző, és régen él az egységes könyvtári rendszer kiépítésének gondolata. Azonban ma, a számítógépes rendszerek korában az egység csak egy magasabb minőségi kategóriában valósulhat meg, ami sokkal szorosabb együttműködést jelent, mint az előzőekben. A hagyományosan kialakult együttműködési körök, két- vagy többoldalú megegyezések ma már gátjaivá válhatnak az egységesítésnek.
Tovább…

Belgium

State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in Belgium: Final report / prep. by Univesitaire Instelling Antwerp ; ( publ. by the] Commision of the European Communities. – Project code LIB-2/7.- Luxembourg: EC 1988.-VIII, 185 p.
 

A felmérést az Universitaire Instelling Antwerp készítette és sajátos módszert alkalmazott.

Az első fázisban a szakemberek a LISA, a belga könyvtárosképző intézmények és a nagyobb könyvtárak anyagából gyűjtötték össze a témába vágó fellelhető irodalmat. Második lépésként egy reprezentatív minta alapján az előre kiszemelt könyvtárakat értékelték.
Tovább…

Olaszország, Spanyolország, Portugália

Stato dell’arte dell’applicazione delle nuove tecnologie dell’informazione nelle biblioteche e loro influsso sul funzionamento delle biblioteche in Italia = State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in Italy : Rapporto finale/studio … da Associazione Italiana Biblioteche e Associazione Italiana per la Documentazione Avanzata ; publ. Commissione delle Comunita europee. – Codice progetto LIB-2/8.-Luxembourg : CE,
1988.-XXIX, 165 p.
 

Olaszország

Az olasz könyvtárak mindmáig egyetlen átfogó felmérése szerint – melyet a Kulturális Minisztérium a hetvenes évek végén készített el – az országban mintegy hatezer könyvtár van. Feladataik szerint közöttük 2 nemzeti könyvtár, 1514 egyetemi (felsőoktatási) könyvtár, 2843 közművelődési és 1577 szakkönyvtár található, bár ezek az adatok meglehetősen bizonytalanok. Hiányzik az iskolai könyvtárak száma, és a megszámláltak közül számos könyvtárnak egyáltalán nincs valóságos, tényleges szolgáltató szervezete.
Tovább…

Szakirodalmi informatika és információs menedzsment

A posztgraduális képzés továbbfejlesztése az ELTE Könyvtártudományi Tanszékén

Az ELTE Könyvtártudományi Tanszékén 1975. óta bevezetett és kétéves időközönként megindított posztgraduális informatikusképzés előzményeiről, kialakulásáról, valamint az 1989. évig terjedő tapasztalatairól és eredményeiről már több előadás is elhangzott, az ezeket összegező tanulmány pedig ez év elején a szaksajtóban is megjelent 1 .
Tovább…

Közérdekű tájékoztatás kisebb településeken: A PIRATE-kísérlet első szakasza

DOVER, Marilyn: Public information in rural areas: Technology experiment (Pirate). Phase 1. (‘The British Library. Library and Information Research Report . 64.) c. könyvét MÁNDY Gábor ismerteti. 
 

Több kisebb folyóiratcikk KDSZ-beli referálása után most összefoglalót olvashatunk a PIRATE-kísérlet céljairól, megtervezéséről és a nemrég lezárult első szakaszáról. A kísérlet (teljes neve angolul: Public Information in Rural Areas: Technology Experiment ) arra irányult, hogy számítógépes rendszer segítségével az angliai Devon megye egyik kis mezővárosában, South Moltonban (a korábban létező, manuális tájékoztató rendszer továbbfejlesztésével), valamint Honitonban (egy több intézményt magában foglaló tájékoztató központ létesítésével) feltárják a különböző információs tevékenységeket, az információszolgáltatás legjobb módszereit, kapcsolatot építsenek ki a helyi intézményekkel, valamint hogy kidolgozzák a célnak megfelelő szervezeti megoldásokat.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)