Címke: külföldön fenntartott könyvtár

Magyarsággyűjteményeink megőrzése*

A kanadai magyarsággal foglalkozó okiratok visszanyúlnak a múlt század közepéig, amikor az első magyar bevándorló partot ért Kanada földjén. Ezen dokumentumok magukba foglalják a bevándorlással kapcsolatos hivatalos aktákat, a magyar társadalmi, kulturális, felekezeti forrásanyagokat, a nyomtatásban megjelent kutatók és írók műveit, a kéziratban levő munkáktól a helyi szervezeti és egyéni levéltárak anyagáig. Ezek felkutatása és megőrzése első rendű feladataink közé tartozik.
Tovább…

Külföldi magyar intézetek és könyvtáraik 1.

Lapunk előző száma a Magyarországon fenntartott külföldi kulturális intézeteket és azok könyvtárait mutatta be. Most a külföldön működő magyar kulturális intézetekről készült összeállítással folytatjuk. Elsőként a szófiai, berlini, bécsi és delhi intézetet, a következő számunkban pedig a római, moszkvai, párizsi, helsinki és varsói intézet és könyvtár munkáját ismertetjük meg olvasóinkkal. 
 

A külföldi magyar intézetek könyvtárai

Évekig szinte semmit sem talált a hazai szaksajtót rendszeresen olvasó érdeklődő a külföldi magyar könyvtárakról. Manapság viszont a kulturális lapoknak alig van olyan száma, melyben legalább egy hír vagy glossza, s egyre többször történeti adalékokkal is szolgáló írás ne foglalkozna ezekkel a gyűjteményekkel. A magyar külkapcsolatok újraformálásának természetes része lett a kulturális diplomácia és annak szervezet- és intézményrendszere. Úgy véljük, hogy összeállításunk, a különböző országokból származó önportrék elegendő muníciót adnak a jövőt illetően, s talán segítségül is szolgálnak egy célravezető könyvtárkép kialakításához.
Tovább…

A szófiai Magyar Kulturális Intézet

A volt úgynevezett népi demokratikus országok között a háború után sorra megkötött államközi és kulturális egyezmények alapján, a bolgár-magyar kulturális egyezmény egyik pontjának eredményeként 1948-ban nyílt meg Szófiában a Magyar Kulturális Intézet. Az avató ünnepség magas szinten, a Magyar Kulturális Napok keretében, a főváros egyik jelentős eseményeként zajlott le. Bolgár részről a Minisztertanács első elnökhelyettese, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, a Bolgár-Magyar Baráti Társaság elnöke, Trajcsko Kosztov mondott megnyitó beszédet. (Az a Trajcsko Kosztov, aki a háború előtt az illegális Kommunista Párt egyik legnagyobb szervezője, ideológusa és harcosa volt, s akit a Magyar Intézet megnyitását követő esztendőben, 1949-ben a dimitrovi kommunista rezsim hamis vádak alapján, párt- és államellenes tevékenység címén bíróság elé állított és kivégeztetett.) Rajta kívül megjelentek a bolgár minisztériumok, az egyetem, a tudományos élet képviselői, a Bolgár Néphadsereg egyik tábornoka, valamint neves közéleti személyiségek.
Tovább…

A berlini Magyar Kultúra Háza

Az intézet történetéről és szerepéről

Kelet-Berlinben, a hajdani NDK fővárosának szívében 1973 januárjában, az akkori viszonyokhoz képest csaknem ideális körülmények között nyitotta meg kapuit a Magyar Kultúra Háza, a máig legnagyobb magyar kulturális intézet külföldön. Nevének eltérése a külföldön már működő intézetekhez képest nem funkcióváltást tükrözött, inkább igazodást az itteni fővárosban meghonosodott más külföldi intézetek megszokott neveihez.
Tovább…

Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ Delhiben

Az intézetről

A delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ hazánk egyetlen kulturális intézete Ázsiában, egyike a két, Európán kívüli magyar intézetnek (a másik Kairóban van). 1978-ban alapították, azzal a szándékkal, hogy az akkor már igen sokoldalú indiai-magyar kapcsolatok további előmozdítására, a magyar kultúra, oktatás és tudomány eredményeinek bemutatására állandó lehetőséget teremtsünk Indiában.
Tovább…

A bécsi Collegium Hungaricum könyvtára

Bevezető

A Collegium Hungaricum – a Magyar Köztársaság által működtetett, országhatáron kívül fekvő kulturális intézmények egyike – Bécsben, a hajdani Osztrák-Magyar Monarchia fővárosában található. Feladata a határrendezések folytán a mai Magyarország területén kívül rekedt magyarság kulturális igényeinek – legalább részbeni – kielégítése, a szórványmagyarsággal való kapcsolat tartása, továbbá a mai magyar kultúra és tudomány képviselete és terjesztése külföldön. A bécsi intézet jelentőségét a történelmi hagyományok, valamint az immár évtizedes jószomszédi kapcsolatok önmagukban magyarázzák.
Tovább…

Az elkövetkezőkben olyan könyvtárak – a magyarországi amerikai, brit, francia, bolgár, osztrák, német, szovjet, lengyel és a külföldi magyar intézetek könyvtárainak -, bemutatkozására kerül sor, amelyek idegen kulturális közegben egy adott kultúra reprezentálására vállalkoznak. A külföldi magyar intézetek, illetve általában a kulturális intézetek gyűjteményeinek ügye köreinkben elsősorban szakmai kérdésként jelentkezik. Napjainkban a probléma azonban másfajta összefüggések átgondolására is késztet.
Tovább…

Az Amerikai Könyvtár

Miután könyvtárunk hosszú évekig az Amerikai Nagykövetség épületében volt, kevesen tudják róla hogy egy független szervezet, az Egyesült Államok Információs Szolgálata (USIS) működteti. Részben talán korábbi kedvezőtlen elhelyezésének is tulajdonítható, hogy sokan nem merték felkeresni. A 70-es években, főképpen nyugdíjasok látogatták, akik úgy vélték, hogy nekik már nincs félnivalójuk. Nagyon büszkék voltunk magunkra, amikor hanglemez-kölcsönzéssel, a pop- valamint countryzene-hallgatási lehetőséggel egy csapásra sikerült fiatalok tömegét magunkhoz vonzani. A statisztikánk megugrott, de hamarosan be kellett látnunk, hogy ez a közönség igen vegyes, s zömében nem igazán azokból áll, akiket szolgálni szeretnénk. Ezért 1980-ben megszüntettük a zenei szolgáltatást, azóta gyakorlatilag csak könyveket kölcsönzünk.
Tovább…

Médiatár a Francia Intézetben

Történelmi visszapillantás

A budapesti Francia Intézet nemrég ünnepelte fennállásának negyvenedik évfordulóját, és vele együtt az intézményben működő könyvtár is. Kevés nyugati intézet tudta folyamatos működéssel átvészelni a hidegháborús éveket, az 56-os forradalom utáni nehézségeket. Természetesen a Francia Intézet működésére is rányomta bélyegét a mindenkori francia-magyar kapcsolatok alakulása.

A hatvanas évek végén kezdődő és a nyolcvanas években kiteljesedő enyhülési folyamat végre lehetővé tette, hogy a régóta húzódó új épület felépítésének terve realizálódjon. 1984-ben írtak ki tervpályázatot egy több funkciójú francia intézet felépítésére az I. kerületi Fő utca és Pala utca sarkán lévő francia telekre. A tervek szerint az új intézet 1992 tavaszán nyitja meg kapuit.
Tovább…

A Lengyel Kultúra és Könyvtára

A budapesti Lengyel Kultúra 1951-ben jött létre a magyar és lengyel állam között megkötött kulturális egyezmény alapján. Ekkor még Lengyel Olvasóterem volt a hivatalos neve és a Váci utcában egy tágas üzlethelyiségben működött.

1964-ben költözött át az intézmény a jelenlegi helyére, a hatodik kerületi Nagymező utca 15., illetve Andrássy út 32. alá. A kulturális és tájékoztató tevékenység mellett ekkor jelent meg a kereskedelmi jelleg, vagyis könyv, hanglemez, valamint népművészeti és bizonyos kézműipari termékek árusítása. A Lengyel Kultúra Boltja, olyan árucikkek forgalmazásával foglalkozik, amelyeket alapvetően kulturális célzattal hozatnak Lengyelországból.
Tovább…

Bemutatom a British Council Budapesti Könyvtárát

A British Council vagy ahogy maguk a britek magyarul körülírják, “a Nagy-Britannia és más országok közötti kulturális, oktatási és műszaki együttműködés támogatására” létrehozott politikamentes szervezet 1934 óta működik, s a világ egyre több pontján veti meg a lábát. Magyarországi tevékenységét is több mint negyven évvel ezelőtt kezdte, és az utóbbi években, különösen a közelmúltban Magyarországon bekövetkezett változások óta igyekszik ezt egyre jobban kiszélesíteni. Az 1989/90-es pénzügyi (áprilistól márciusig tartó) évben a budapesti szervezet költségvetése 1489 millió font volt, ebből a keretből részesült a könyvtár is.
Tovább…

A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza és könyvtára

Magyarország és Oroszország kulturális kapcsolatai sok évszázados múltra tekintenek vissza. Intenzitásuk ugyan a mindenkori körülmények szerint alakult, ám soha nem szakadtak meg, bizonyítva azt a régi igazságot, hogy a népek közötti legrövidebb út a kultúra, a művészet.

A Budapesten 1973-ban megnyitott Szovjet Kultúra és Tudomány Háza a mai szovjet-magyar kulturális kapcsolatok egyik láncszeme. Az elmúlt években a magyar közönség Oroszország, Ukrajna, Grúzia, Örményország és Észtország hivatásos és amatőr képző- és iparművészetével találkozhatott kiállítótermeinkben. Magyar partnereinkkel közös szervezésben olyan világhírű zeneművészek alkotásai szólaltak meg falaink között, mint Csajkovszkij, Sosztakovics , Prokofjev , Mozart, Bartók és Kodály, és felcsendültek a mai szovjet és magyar zeneszerzők alkotásai is.
Tovább…

Bolgár könyvek, könyvtárak Magyarországon

A magyar-bolgár kapcsolatok fő láncszemeit háromszáz éve a kereskedelem és a könyvnyomtatás alkotja. A kereskedelmi, gazdasági tevékenység és a bevándorlás, betelepülés történetét jeles szerzők sora kutatta. A kulturális kapcsolatok területén elsősorban az irodalmi műveket dolgozták fel tudományos alapossággal. A gondos és igényes elődöknek köszönhető, hogy a bolgár szerzők magyar fordításban megjelent műveit és magukat a fordítókat megismerhetjük, sorsukat nyomon követhetjük. A magyar-bolgár kulturális kapcsolatok történetével nem szakemberként foglalkozókat azonban mindmáig meglepetésként éri, hogy a nagyszombati Egyetemi Nyomda 1717-ben nyomtatta ki Krsztju Pejkics bolgár egyházi írónak a mohamedán vallás ellen latinul írott könyvét. 1801-ben pedig a már Budán működő Egyetemi Nyomda adta ki – bolgár nyelven, cirill betűkkel! – Athanaszie Neszkovics művét “A szláv-bolgár nép története Rajics úr történelméből és némely történelemkönyvekből összeállítva és egyszerű nyelven megírva a haza fiai részére Athanaszie Neszkovics által. Buda városában a királyi egyetem betűivel 1801.” címmel. (A bolgár-magyar kapcsolatok történetével megismerkedni vágyók számára igen színvonalas és informatív kötetet jelentetett meg az Akadémia Kiadó a Bolgár Állam 1300 éves évfordulójára.)
Tovább…

Osztrák Kulturális Intézet

Az osztrák állam jelenleg tíz városban (Róma, Párizs, London, New York, Varsó, Zágráb, Isztambul, Kairó, Teherán, Budapest) tart fenn kulturális intézetet. A magyar fővárosban lévő a legfiatalabb intézet, 10 éve működik a nagykövetség épületében.

A világpolitikai helyzettől függően változik a kulturális intézetek tevékenységi köre a különböző országokban: pl. Teheránban elsősorban közkedveltek a nyelvtanfolyamok és a filmvetítések, bár egyre nehezebb olyan filmeket találni, melyek az iszlám fundamentalisták szigorú igényeinek megfelelnek. Prágában pedig csak most alakul egy új kulturális központ.
Tovább…

A Budapesti Goethe Intézet Könyvtára

Az 1951-ben alapított Goethe-Intézet ma 155 intézménnyel képviselteti magát 73 országban. Megalakításával a Német Szövetségi Köztársaság a nemzetközi kulturális együttműködést kívánja elősegíteni. Az Intézet a vendégország kulturális szervezeteivel együttműködve vesz részt a kulturális programok szervezésében és megvalósításában. Ezek között említhetjük a konferenciák, szerzői estek, művészi kiállítások, zenetudományi kurzusok rendezését vagy színdarabok, dokumentum- és játékfilmek bemutatását.
Tovább…

A világ meghódítása. A British Council könyvtári tevékenysége

COOMBS, Douglas Stafford : Spreading the word : The library work of the British Council / Douglas Coombs. – London ; New York : Mansell Publ., cop. 1988. – XI, 298 p.

Könnyű dolga van a kutatónak, ha arra szánja rá magát, hogy egy szervezet történetét foglalja össze, legalábbis abban az esetben, ha a szervezet munkája olyan jól tervezett és jól dokumentált, mint a British Councilé. A szerzőnek nem kellett ugyanis mást tennie, mint összegezni mindazt az ínformációt, ami a Council hivatalos kiadványaiban, éves jelentéseiben, időszaki kiadványaiban és irattárában őrzött koncepciókban, tervekben, szakfelügyeleti jelentésekben a rendelkezésére áll. A könyv egyes fejezetei után található jegyzetapparátus, és a pontos hivatkozások, gyakori idézetek tanúsága szerint mindez ebben az esetben maximálisan rendelkezésre állt.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)