Címke: könyvtárpolitika

Éberség és káderpolitika az Országos Könyvtári Központ életében

A tanulmány A magyarországi könyvtárügy története a Rákosi-korszakban 1945–1956 című kutatási program keretében készült.

Bevezetés

E folyóirat 2016. évi 1. számában az Országos Könyvtári Központ (továbbiakban OKK) 1945–1949 közötti éveiről, Gál István1 hivatalvezetése, Beöthy Ottó2 elnöksége időszakában folyó tevékenységéről, illetve Telegdi Zsigmond 3 elnöksége alatti évnek az első tíz körzeti könyvtár szervezéséről közöltünk kevésbé közismert részleteket. Akkor, Adalékok könyvtárügyünk homályos éveiről 1945–1949 címmel,4 elsősorban az OKK korai könyvtár-szakmai tevékenységét kívántuk bemutatni, s kevesebb figyelmet fordítottunk arra a mindent meghatározó politikai, ideológiai háttérre, amelynek keretét az 1948 nyarától a Magyar Dolgozók Pártja (továbbiakban MDP) által kialakított sztálinista diktatúra jelentette.
Tovább…



Írásunkkal azt a célt tűztük ki, hogy a hazai mélyreható politikai változásokat kísérő szakmai témák és szövegek beható elemzését kíséreljük meg, és hogy ezáltal érzékeltessük a fokozatos, mind drámaibb átmenetet néhány szakmai „esettanulmány” példáján.

Forrásként egyrészt a kor mérvadó levéltári anyagaira (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, a továbbiakban: MNL OL), az Országos Könyvtári Központ, (a továbbiakban: OKK), a Vallás és Közoktatási Minisztérium, (VKM), az MKP, illetve az MDP agitprop anyagokból stb. folytatott önálló gyűjtésünkre, másrészt a korabeli értelmiségi sajtó (Köznevelés, Társadalmi Szemle stb.), ezen belül – fokozott figyelemmel – a hiányzó könyvtári szaksajtót némileg pótló Új Szántás (a továbbiakban: ÚSZ) című havi lap (az Országos Szabadművelődési Tanács 1947. január és 1948. október között megjelent folyóirata) közleményeire támaszkodtunk.

Bevezetés: politikai, társadalmi háttér

A magyar történelem egyik legsötétebb – egyben legvéresebb – korszakának tekintjük az 1914 és 1963 közötti fél évszázadot. Az első világháborús veszteség közel egymillió halott, ennél is több sebesült, eltűnt és hadifogoly. Ráadásul Trianon: nemzetiségeink a kilépésre szavaznak, s – a nagyhatalmak döntése nyomán – magukkal ragadnak több millió magyar ajkút. Az antant bábáskodásával berendezkedő Horthy-rendszer alig tett valamit a kínzó társadalmi problémák (szegénység, földkérdés stb.) megoldása érdekében, ráadásul a „végjátékban” hozzájárult a hazai polgárosodás egyik meghatározó bázisának, a zsidóságnak az elpusztításához. Hatalmas infláció, majd világgazdasági válság. A tekintélyuralmi berendezkedés megkönnyítette a későbbi diktatórikus átmenetet.
Tovább…

Az Országos Könyvtári Központ első évei és a körzeti könyvtárak szervezése

A tanulmány A magyarországi könyvtárügy története a Rákosi-korszakban 1945–1956 című kutatási program keretében készült.

Előhang

Ha egy könyvtári intézmény vagy egy könyvtárügyi szervezet létezésének, a szervezetben tevékenykedő személyek működésének hiteles történeti bemutatása elmarad, akkor a következő generációk emlékezetébe csak féligazságok szűrődnek át, azok is csak homályosan, pontatlanul. Ennek következtében az adott intézmény vagy szervezet nem kerül a könyvtárügy hazai történetében az őt megillető helyre.
Tovább…

Az alábbiakban olvasható tanulmány „A kiszámítható életpálya” címmel az MKE és az IKSZ által rendezett, a könyvtárügy kiemelt kérdéseinek szentelt konferencián hangzott el 2014 novemberében.

A konferencián átfogó nemzetközi körképet kaptunk a könyvtári szolgáltatások változásairól és a könyvtárak átalakuló szerepéről, az életpálya-modell elemeiről és megismerhettük az MKE-IKSZ könyvtáros életpálya munkacsoport jelentését is. Az iskolarendszerű könyvtárosképzés helyzetéről Eszenyiné Borbély Mária adott képet, a minősítési eljárásokról pedig Barátné Hajdú Ágnes (következő számunkban bemutatásra kerülő) előadása tájékoztatott.
Tovább…

Számokba fojtva …

… bánatunkat, aggodalmainkat. Teljes mértékben egyetértek Eszenyiné Borbély Máriával abban, hogy nagy a baj az utóbbi időben a könyvtárosképzés számaival kapcsolatban. Mi, akik valamilyen formában részesei vagyunk a képzésnek, természetesen mindig figyeljük, hogyan alakulnak a jelentkezési számok, majd pedig júliusban azt is, hány hallgatót vesznek fel. A korábbiakkal szemben egyre inkább azt is, hogy melyik képzés indul el, melyik nem. 2012-ben, a szombathelyi képzésünk 50 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencián is megvizsgáltam az alapképzés 2006-tól, a mesterképzés 2009-től addig megfigyelhető tendenciáit.1
Tovább…

2. rész
A Krasznij bibliotyekar címû szaklap (1923–1941)

Papp Istvánnak

„A Szovjetuniót, ezt a másfélszámillió egyénből alakult óriási testet, akaratának és értelmének hatalmas, forradalmi energiája szüntelenül átalakítja és életrevalóbbá teszi. Ezáltal újszerű államot formál, és új kultúrát teremt. Tökéletesen igazatok van, elvtársaim: a mi kultúránkat a munkásosztálynak és a parasztságnak az a része teremtette meg, amely tudatosan és meggyőződéssel követi a leninista dolgozók pártját és vele vállvetve halad.” (Gorkij, 1931.)

„Országunkban, ahol a nép olyan hatalmas szükségletet érez a könyv iránt, a könyvtárügy nagy állami jelentőséget kapott.” (V. Molotov, 1938.)

„Drága föld, szülőhazámnak földje, / drágakőnél drágább kincset ér, / nincs a földön gazdagabb, szebb ország, / minden ember érzi, hogy szabad.” (A Cirkusz c. film dalszövege, 1938.)

„Egy fogoly mindig szépíteni igyekszik rabságát.” (B. Paszternak, 1945–1955.)1
Tovább…

 

A stagnálás évei, a válságjelek és tervek a kezelésükre (1908–1914)
A közgyűjteményekkel foglalkozó szakemberek előtt a huszadik század első évtizedének végére világossá vált, hogy országszerte túlságosan nagy a lemaradás ahhoz, hogy a hiányokat rövid időn belül pótolni tudják. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsáról szóló forrásokban 1908-tól kezdődően egyre gyakrabban jelentek meg a később dominánssá váló szakmai és finanszírozási krízis jelei. A felismert hiányosságok csökkentése érdekében folyamatosan keresték a megoldást; a Múzeumi és Könyvtári Értesítő oldalain is több alkalommal megjelentek olyan írások, amelyek a munka jobbítását célozták, és amelyek végrehajtásához nagyobb mértékű állami finanszírozásra és társadalmi támogatottságra lett volna szükség. Az ezeket a gondolatokat tükröző első írást Wlassics fogalmazta meg 1908-ban a Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1909. 1. számában, és az 1908. évről szóló éves jelentésben is közzétettek. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszterhez szóló Emlékiratának1 kiindulópontja az volt, hogy a Tanács és a Főfelügyelőség nem csupán a múzeumok és könyvtárak alapításában, illetve fejlesztésében érdekelt, hanem az ún. közművelődési célú társadalmi feladatok segítésében is. Az elnök különösen hangsúlyosnak tartotta ezt a kérdést akkor, amikor Apponyi Albert kultuszminiszter megindította az iskolán kívüli oktatás nagyszabású tervét, és létrehozta a koordinálásához szükséges szervezetet.
Tovább…

«Mi a legjobb, a legnagyobb ajándék, a mit a köznek adhatunk?
Legelsőbben is a közkönyvtárak. » (Andrew Carnegie)

Bevezető

A századvég nagyszabású gondolkodója, a Monarchia sajátos mentalitását a két világháború közötti évtizedekre átörökítő nagy öregje1, báró Wlassics Gyula, 1895. január 15-től 1903. november 30-ig, közel nyolc éven át, három kormány2 alatt irányította saját közgyűjtemény-politikai szemlélete alapján a közgyűjtemények sorsában kormányzati szinten is egyre nagyobb felelősséget, egyre nagyobb szerepet vállaló és egyre több állami intézkedést megjelenítő Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot. Ám ezt követően – számos egyéb szakmai és társadalmi megbízatása mellett – is megmaradt a múzeumok és a könyvtárak szakmai közéletében. 1903 és 1921 között, csaknem két évtizeden át a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának elnöki posztját töltötte be, továbbá elnöke volt a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének is. Így Wlassics Gyula több mint negyedszázadon át meghatározó, vezető személyisége volt a magyar múzeum- és könyvtárügy alakulásának, fejlődésének. Ráadásul ezekben az évtizedekben mind a nemzetközi, mind pedig a hazai közgyűjtemények sorsában, a gyűjteményekről való gondolkodásban alapvető változások történtek.
Tovább…

A hálózatszervezési hibák kijavításának kezdetei 1957-től

A hálózatszervezés lázában elkövetett hibák jó részét 1954-ben felismerték. A politikai enyhülés rövid életű és átmeneti volt, s emiatt nem sok lehetőséget kínálkozott a változtatásra. 1957-től mégis több tekintetben új (al)szakasz kezdődött: nem annyira a törvényerejű rendelet hatására, mint inkább a megtett út értékelése és a forradalom nyomán változó légkör következtében. Mindez a megyei–járási hálózati struktúra és a közművelődési könyvtárak feladatainak módosulását hozta. A másként való gondolkodás igyekezett utat törni magának, de kiteljesedéséhez hosszabb időre volt szükség, s bár korábban is tettek lépéseket, a változások évtizede inkább az 1960-as lett.
Tovább…

Politikai változások 1953-54-ben

Alig indult el a megyei, járási könyvtári hálózatok kiépítése, s folytatódott a könyvtár nélküli településeken új könyvtárak létrehozása, hamarosan kiderült, hogy a tempót nem lehet tartani, hiányoznak hozzá a személyi, tárgyi, pénzügyi feltételek. Formálisan 1952 végére mindenütt volt megyei, valamint a járások körülbelül fele részében járási könyvtár is. Kiderült azonban, hogy még a megyei könyvtárakban sem sikerült a mégoly szerény követelményeket teljesíteni: az állomány használható része nem érte el az előírt mennyiséget, a létszámot a két előd intézmény létszámának összeadása tette ki, az elhelyezés és a felszereltség alig volt kielégítő. Ennél rosszabb volt a helyzet a járási könyvtárakban, főleg ott, ahol nem volt körzeti vagy városi könyvtári előd intézmény. Nem véletlen, hogy 1954 elején – 1953-ban még harminc új járási könyvtárt létesítettek – úgy intézkedett a Népművelési Minisztérium, hogy csak a feltételek teljesítése esetén lehet új járási könyvtárt nyitni. Az utasítás szerint járási könyvtár megnyitását a megyei és a járási tanács népművelési osztályának, illetve csoportjainak vezetőiből, a minisztérium kiküldöttéből és a megyei könyvtár vezetőjéből álló bizottság engedélyezheti.
Tovább…

Ez az írás a megyei-járási könyvtári hálózatok 1952–1960 közötti
időszakát tárgyalja, hiszen 1960-ban lett teljes a rendszer. Elfogadom
Kiss Jenő javaslatát: a hazai könyvtártörténet alapvető jogszabályok,
könyvtári konferenciák szerint periodizálható. Ám az 1956-os
törvényerejű rendelet a közművelődési könyvtárak tekintetében nem
idézett elő alapvető változást (azt az 1952-es minisztertanácsi határozat
végezte el), a hálózatszervezést korábbi elvek szerint folytatták.
A körzeti könyvtári előzmények jórészt feltártak, de a városiak helyzetét
itt kell felvázolni. Az időhatárok nem kizárólagosak, a záróév
sem az, egyes fejlemények átnyúlnak az új korszakba.

Magyarországon 1952 előtt nem voltak megyei könyvtárak.1 Rendszerről, a körzeti könyvtárak szervezésétől, 1949-től lehet beszélni, s ezek (két) járási könyvtárnak tekinthetők. A megyei könyvtárak körzeti könyvtári előzményeit már összefoglaltam, nem szükséges megismételni.2
Megyei-járási könyvtárak szervezésére a körzetiek folytathatatlansága miatt került sor. Nemes Dezső mondta az 1952. március 17-én és 18-én tartott Országos Népművelési Értekezleten: „a körzeti könyvtárak nem végeznek tényleges könyvtári munkát, [ezért…] a körzeti könyvtáraknak ezt a rendszerét fokozatosan a megyei és a járási könyvtárak hálózatával váltjuk fel.”3


Tovább…

SIPOS Anna Magdolna
A magyar könyvtárjog históriája 1867-től napjainkig / Sipos Anna Magdolna. – Pécs : Alexandra, 2011. 263 p. (Pécsi Egyetemi Tankönyvek ; ISSN 2062-4751)
ISBN 978-963-297-416-3.

Az ismertetett mű kéziratát 2009-ben zárták le, majd 2011-ben jelent meg a Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadó gondozásában, a Pécsi Egyetemi Tankönyvek sorozat részeként, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának hallgatói – mint elsődleges célcsoport – számára. Másodlagos célcsoportként ránk, olvasókra biztosan számítani lehet. A könyvtári jog kérdéskörét kutató kollégánk, Sipos Anna Magdolna munkájának értékeléséhez kezdve, tekintsünk szét először a világban: írtak-e és kiadtak-e hasonló témájú, összefoglaló művet a 20. vagy a 21. században?
A biztos forrásból való tájékozódáshoz − „régi motorosként” − az IFLA Parlamenti Könyvtári és Kutatószolgálati Szekciójának tagjaihoz fordultam: hiszen, ha egy adott országban valahol, akkor annak a törvényhozást támogató könyvtárában biztosan tudniuk kell/illik egy ilyen, a nemzeti jog speciális területét történetiségében tárgyaló műről.
Levelemet azzal kezdtem, hogy bejelentettem az itt ismertetett mű megjelenését, az esetleges megrendeléséhez1 is szükséges könyvészeti adatokkal együtt.  Tettem ezt annak érdekében is, hogy hozzájuk intézett kérdésemet jobban megvilágítsam, és nem kevéssé azért, hogy hozza meg e magyar eredmény számára az országhatárokon túli ismertséget is.
Tovább…

Az egykori KMK-ról 1969 – 1982

„… a hírnév – az intellektuális és a társasági egyaránt – oly gyorsan semmivé lesz (mert bár a műveltség azután megpróbál szembeszállni az effajta betemetődéssel, ugyan sikerül-e ezerből akár csak egyszer is lebontania a rétegről rétegre halmozódó felejtést?).”

(Marcel Proust: A megtalált idő.
Ford. Jancsó Júlia. Bp. : Atlantisz, 2009. 36. p.)

Nem lehet véletlen az, hogy számos előddel és ma is élő utóddal bíró, tehát tudatosan tartalom- és alakváltó szerv négy évtizedét egyazon név alatt élte meg.1 Ráadásul azt a negyven évet, amelyet sokan a modern magyar közkönyvtárügy megalapozása és kibontakozása szakaszának tekintenek, de olyanok is jócskán akadnak, akik a tudományos, a szak-, sőt az oktatás valamennyi szintjét szolgáló könyvtárak életrajzában is hasonló folyamatot vélnek felfedezni. Az 1959–1999-es időszakról van szó, amelynek a magyar nemzeti könyvtár keretében működő Könyvtártudományi és Módszertani Központ (KMK) minden szakmai visszapillantás szerint, legyen az intézményi vagy személyes, szinte kihagyhatatlan szereplője volt. A Kádár-rendszer politikai és gazdasági konszolidációjának, viszonylagos sikereinek és felbomlásának három, majd az új (vagy régi?) rendszer fájdalmakkal is járó nekiveselkedésének első évtizede adta a KMK működéséhez a társadalmi hátteret, s végső soron e háttér szükségletei, elvárásai határozták meg tevékenységének fő célját, vagyis a könyvtári szolgálat minden tekintetben való előmozdítását.
Tovább…

Gerald Leitnernek az Osztrák Könyvtárak Szövetsége (Büchereiverband Österreichs) nevében és az EBLIDA (European Bureau of Library, Information and Documentation Associations) elnökeként a European Centre for Parliamentary Research and Documentation (ECPRD) Parlamenti könyvtárak és kutatószolgálatok – Tudásmegosztás címmel rendezett szemináriumán (Bécs, 2008. május 30.) elmondott előadását Dévai Péter fordította.
Nagy megtiszteltetés és nagy öröm számomra, hogy az Osztrák Könyvtárak Szövetsége és az EBLIDA megbízásából előadást tarthatok ezen a konferencián, és elindíthatom a vitát a közös európai könyvtárpolitika létrehozásáról.
Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a könyvtárak a legalább 100 évig alkalmazott tradicionális modellről egy attól egészen különböző, új elérési formákkal és új médiaeszközökkel rendelkező működési környezetre térnek át.
Nem újdonság, ha azt mondjuk, hogy ez egy új paradigma, és az is igaz, hogy az elmúlt két évben az Európai Unió figyelme újra a könyvtárak és más kulturális intézmények felé fordult. Ez köszönhető részben az i2010 kezdeményezés  javaslatainak és az Európai Digitális Könyvtár, vagyis az Europeana elindításának, melyek előrelendítették a digitalizálást, valamint a tudáshoz és az információkhoz való hozzáférést. Az említett javaslatokban bizonyos mértékben már láthatjuk az európai könyvtárpolitika körvonalait.
Tovább…

Az alábbi  sorok  három – egymást erősítő – célt tűznek maguk elé. Fel kívánják idézni Ferenczi Zoltán, a múlt századelő egyik legtekintélyesebb könyvtárosa, könyvtárpolitikusa tevékenységét. Felhívják az olvasó figyelmét Ferenczi fő könyvtárpolitikai művének publikálása kapcsán  a megértést segítő összefüggésekre, történésekre – mai szóval kontextusra, végül pedig röviden jellemzik ezt a hasznos embert, személyes sorsa vázlatával. 
Ferenczi Zoltán 150 éve született (Szinnyei biobibliográfiája: „szül. 1857. okt. 7. Borsán Ko-lozsmegyében”). Hosszú és termékeny életének fő vonulata a szélesen értelmezett irodalomtörténetet gazdagította (legalább kétezer oldalt publikált a felülmúlhatatlan kedvenc Petőfiről, közel másfél ezret Deákról, sokat Eötvösről, Zrínyiről, Csokonairól, Jósikáról, Széchenyiről, Kossuthról, Wesselényiről, Rimay Jánosról, Mikszáthról, s a névsor még hosszan – szinte végtelenül – folytatható lenne). Számos tudományos és irodalmi társaságnak volt tagja, tisztségviselője (Móricz Zsigmondot ő ajánlotta a Kisfaludy Társaság tagjai közé). Még számosabb kiadványnak, könyvsorozatnak (Petőfi Múzeum, Petőfi Könyvtár, Shakespeare Tár stb.) szerkesztését vállalta magára. A kolozsvári nyomda- és színháztörténetet alapvető művekkel gazdagította. Írt népszínművet, színdarabot, verseket, sőt regényt is. 1921-ben megjelent Dante-fordítását (Az új élet) nemrég újra kiadták.1


Tovább…

A könyvtárak mint a nemzeti művelődés eszközei

I.

Nemrégiben egy politizáló társaságban ezt hallottam: Egy ország jóléte kivált három intézményen fordul meg: a jó bíróságon, vagyis az igazságszolgáltatás biztosságán, (tehát nem az ún. törvénykezésen), a jó közigazgatáson, azaz a polgári bátorság biztosságán és a jó közoktatáson, ti. hogy minden polgár legalább annyit tudjon, amennyit helyzete megkíván, vagy más szóval,  a tudás biztosságán.
Ha ez a három megvan, a többit bátran a polgárokra bízhatjuk: elvégzik maguk is, ha ti. megvan biztosságuk az igazságban, a szabad mozgásban, a tudásban. És az állam czélja megadni nekik ezeket a biztosságokat s ebben a magasabb értelemben csakugyan megtámadhatatlan Eötvös elve, aki híres állambölcseleti művében, más szempontból ugyan, de azt mondta, hogy az állam czélja a  biztosság.
Csupán megemlítem még, ezekhez hozzátettem azt is: nálunk különösképpen állami föladat, hogy e hármas főirány hivatali képviselői egymással egyáltalán érintkezzenek. A bíróság mint egy hierarchikus kaszt zárkózik el. A közigazgatás a régi magyar hagyományos első hivatali osztálynak tartja magát s minthogy politikai, azaz hazánk¬ban első érdekű foglalkozás tényezője, tehát a specifikus magyarnak legkedveltebb pályája. A közoktatás minden rangú embereit pedig mindkét előző osztály egyaránt kicsinyli és maga a közvélemény is a másik kettő után helyezi. Ez így van, de csak Magyarországon.

Tovább…

Erővonalak hálójában

(Hatások, ellenhatások a könyvtárügyben)

Fogadjuk el, hogy a könyvtárügyre ható tényezők megszámlálhatatlanok, s szinte minden, ami történik országban-világban, rövid úton kapcsolódik és hat a könyvtárra mint szellemi értékbankra és információközvetítő állomásra. A hétköznapi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy e sokféle ható tényező között vannak jól felismerhetőek és vannak rejtőzködőek. Hazai körben indulva a terepszemlére, a tényezők között azonnal feltűnik a politikai tényező, az, hogy a rendszerváltozás bizonytalanságba taszítja a nem vállalkozás-orientált szolgáltatásokat, a közgyűjteményeket általában, de a könyvtárakat különösen. Ha nem taszítja, akkor is csúszni hagyja. Hogyne tenné, mikor rájuk fér a lecke, hisz e gyűjteményekben lapulnak a meghaladni, eltemetni, felejteni ítélt előzmények, eszmék és eszmények, melyek ugyanakkor részei az irodalom-, a művészet-, a tudomány- és a politikatörténetnek. Nem lehetne kivenni a kommunista-kádárista rendszert a könyvtárakból? – kérdezi neofita buzgalommal a rendszerváltó-társ, és láthatólag elégedetlen a válasszal, miszerint csak a gyűjtemény-idegenség, a tartalmi hiteltelenség és a színvonaltalanság vehetők figyelembe a gyűjtemény szakmai átmosásának elveként.
Tovább…

Egyre inkább hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy saját dolgainkat magunknak kell megoldani. Nem várhatjuk, “felülről” a tévedhetetlen módszereket, kinyilatkoztatásokat. Az új társadalmi, politikai, gazdasági helyzetben nekünk is változnunk kell, ami persze sok új gondot is felvet, hiszen nem könnyű a megszokottságból kilépni. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöksége 1989 novemberében két, továbbgondolásra szánt összeállítást tárgyalt meg és bocsátott vitára. Az egyiket Papp István készítette, a másikat az MKE Műszaki Szekciója. Az MKE elnökséghez beérkezett hozzászólások száma nem volt túl sok. Mi az olvasók tájékoztatása érdekében mindegyiket közreadjuk, további hozzászólásra buzdítva olvasóinkat.
(A szerk.) 
A társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális változások, amelyek folyamatban vannak a könyvtárakat körülvevő közegben, szükségessé teszik, hogy átgondoljuk, újrafogalmazzuk, s ha indokolt, teljességgel új alapokra helyezzük a hazai könyvtárügy politikai koncepcióját.
Tovább…

Hozzászólás – Fogarassy Miklós

Nem kedvelem a könyvtárpolitika fogalmát, mely valószínűleg a library policy , illetőleg politics tükörfordítása(i). Bizonyos divatba jövő szavak a közgondolkodás tükrei, sajátos lenyomatai. Ennek a fogalomnak a “nyomata” valami elvi tisztázatlanságot, nevezetesen egy különbségtevés hiányát őrzi. Egy kormánynak, pártnak, parlamentnek lehet, illetőleg kellene, hogy legyen könyvtárpolitikája (stratégiája, taktikája stb.) – a fogalom angolszász eredetvidékén többnyire van is, – melyet szakmai testületeknek, tanácsadóknak érdemes befolyásolniok, ám ettől – normálisnak nevezhető körülmények közepette – a könyvtáros-társadalom sok tekintetben meg is különbözteti magát.
Tovább…

Hozzászólás – Pádár Lászlóné – Kenyéri Kornélia

A szakszervezeti könyvtári hálózatok igazgatói megismerkedtek az MKE szervezeteiben vitára bocsátott “A magyar könyvtárpolitika néhány aktuális kérdése” c. tervezettel. A szakszervezeti könyvtárakat érintő kérdésfeltevésekkel kapcsolatban – mint az MKE tagdíjfizető tagjai – kívánunk véleményt mondani.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)