1991. 3. szám

Tartalom

Abstracts 376-378
Inhaltsangaben 379-381
Szente Ferenc: Erővonalak hálójában (Hatások, ellenhatások a könyvtárügyben) 383-386
Kovács Ilona: A kulturális intézetek könyvtárai, mint az interkulturális kommunikáció csatornái 387-389
Sághy Ágota: Az Amerikai Könyvtár 390-392
Bárdossy Gyöngyvér: Médiatár a Francia Intézetben 393-398
Dávid Csaba: A Lengyel Kultúra és Könyvtára 399-401
Freisingerné Bodnár Judit: Bemutatom a British Council Budapesti Könyvtárát 402-406
Kuvenyova, Vilma – Prohorova, Valentina: A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza és Könyvtára 407-409
Hargitainé Szimenova Rajna: Bolgár könyvek, könyvtárak Magyarországon 410-411
Kothanek, Gertrude: Osztrák Kulturális Intézet 412-414
Detlefs, Beata: A Budapesti Goethe Intézet Könyvtára 415-417
Darányi Sándor: Az automatikus osztályozástól a magasabb fokú morfológiákig 418-422
Bobokné Belányi Beáta: A képi befogadás problémái – “vizuális literátusság” 423-427

KITEKINTÉS
Line, Maurice B.: Egyetemi és kutatóintézeti könyvtárak vezetése egy változó társadalomban 429-434
Carpenter, Julie: A magyar könyvtár- és tájékoztatásügyről 434-440
Győri Erzsébet: Nemzetközi könyvszakmai szeminárium Budapesten 441-443
Kovács (D.) Katalin: Könyvtárügy Izraelben : szemle 444-447
S. Benedek András: Múlt és jelen Kárpátalja könyvtárügyében 447-450
Skaliczki Judit: A közművelődési könyvtárak és szolgáltatásaik Angliában 451-458

KÖNYVSZEMLE
Tószegi Zsuzsanna: Az információ Európája : Pelou, Pierre: L’Europe de l’information : programmes, marchés et technologies 459-463
Gyimót Ágnes: A cenzúra és a könyvtárak a XX. században : Censure et bibliotheques au XXe siécle 463-466
Szalkai Istvánné: CD-ROM: Gyakorlat és kilátások : CD-ROM: Usage and prospects 467-469
Papp István: Bútorválasztás: kalauz könyvtárosok, tervezők és építészek számára : Brown, Carol R.: Selecting library furniture : a guide for librarians, designers and architects 469-471
Kaposváriné Dányi Éva: Könyvtárstatisztikai adatok az EC tagországaiból : A study of library economics in the European Communities : Final report 471-472
Orbán Éva: Statisztika és teljesítménymérés : Moore, Nick : Measuring the performance of public libraries ; GIP and UNISIST 473-475
Lukátsné Takács Zsuzsanna: A világ meghódítása. A British Council könyvtári tevékenysége : Coombs, Douglas Stafford : Spreading the word : The library work of the British Council 476-478

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ 479-540

Abstracts

In the net of lines of force. (Effects and counter effects in librarianship.)

SZENTE Ferenc (pp. 383-386
The libraries of cultural institutes as channels of intercultural communication.

KOVÁCS Ilona

The task of libraries of cultural institutes is to mediate cultural values. They operate as channels of intercultural communication. These institutions have been fulfilling this function for some decades. The prospects of European cultural integration are further underlining the importance of this role and make the elaboration of new strategies necessary. The result of communication research can contribute to this, if these institutes are studied in relation to intercultural communication. (pp. 387-389)
Tovább…

Inhaltsangaben

Im Netz von Kraftlinien. (Wirkungen und Gegenwirkungen im Bibliothekswesen.)

SZENTE Ferenc (S. 383-386)

Die Bibliotheken von Kulturinstituten als Kanäle der interkulturellen Kommunikation.

KOVÁCS Ilona

Die Bibliotheken der Kulturinstituten unternehmen die Vermittlung von kulturellen Werten, sind Kanäle der interkulturellen Kommunikation. Diese Institute erfüllen diese Funktion seit Jahrzehnten. Zufolge der Perspektiven der europäischen kulturellen Integration ist die Bedeutung dieser Rolle besonders hervorgehoben, und die Erarbeitung neuer Strategien notwendig geworden. Die Ergebnisse der Kommunikationsforschung können dabei Hilfe leisten, wenn diese Institutionen im Zusammenhang mit interkulturellen Kommunikation betrachtet werden. (S. 387-389)
Tovább…

Erővonalak hálójában

(Hatások, ellenhatások a könyvtárügyben)

Fogadjuk el, hogy a könyvtárügyre ható tényezők megszámlálhatatlanok, s szinte minden, ami történik országban-világban, rövid úton kapcsolódik és hat a könyvtárra mint szellemi értékbankra és információközvetítő állomásra. A hétköznapi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy e sokféle ható tényező között vannak jól felismerhetőek és vannak rejtőzködőek. Hazai körben indulva a terepszemlére, a tényezők között azonnal feltűnik a politikai tényező, az, hogy a rendszerváltozás bizonytalanságba taszítja a nem vállalkozás-orientált szolgáltatásokat, a közgyűjteményeket általában, de a könyvtárakat különösen. Ha nem taszítja, akkor is csúszni hagyja. Hogyne tenné, mikor rájuk fér a lecke, hisz e gyűjteményekben lapulnak a meghaladni, eltemetni, felejteni ítélt előzmények, eszmék és eszmények, melyek ugyanakkor részei az irodalom-, a művészet-, a tudomány- és a politikatörténetnek. Nem lehetne kivenni a kommunista-kádárista rendszert a könyvtárakból? – kérdezi neofita buzgalommal a rendszerváltó-társ, és láthatólag elégedetlen a válasszal, miszerint csak a gyűjtemény-idegenség, a tartalmi hiteltelenség és a színvonaltalanság vehetők figyelembe a gyűjtemény szakmai átmosásának elveként.
Tovább…

Az elkövetkezőkben olyan könyvtárak – a magyarországi amerikai, brit, francia, bolgár, osztrák, német, szovjet, lengyel és a külföldi magyar intézetek könyvtárainak -, bemutatkozására kerül sor, amelyek idegen kulturális közegben egy adott kultúra reprezentálására vállalkoznak. A külföldi magyar intézetek, illetve általában a kulturális intézetek gyűjteményeinek ügye köreinkben elsősorban szakmai kérdésként jelentkezik. Napjainkban a probléma azonban másfajta összefüggések átgondolására is késztet.
Tovább…

Az Amerikai Könyvtár

Miután könyvtárunk hosszú évekig az Amerikai Nagykövetség épületében volt, kevesen tudják róla hogy egy független szervezet, az Egyesült Államok Információs Szolgálata (USIS) működteti. Részben talán korábbi kedvezőtlen elhelyezésének is tulajdonítható, hogy sokan nem merték felkeresni. A 70-es években, főképpen nyugdíjasok látogatták, akik úgy vélték, hogy nekik már nincs félnivalójuk. Nagyon büszkék voltunk magunkra, amikor hanglemez-kölcsönzéssel, a pop- valamint countryzene-hallgatási lehetőséggel egy csapásra sikerült fiatalok tömegét magunkhoz vonzani. A statisztikánk megugrott, de hamarosan be kellett látnunk, hogy ez a közönség igen vegyes, s zömében nem igazán azokból áll, akiket szolgálni szeretnénk. Ezért 1980-ben megszüntettük a zenei szolgáltatást, azóta gyakorlatilag csak könyveket kölcsönzünk.
Tovább…

Médiatár a Francia Intézetben

Történelmi visszapillantás

A budapesti Francia Intézet nemrég ünnepelte fennállásának negyvenedik évfordulóját, és vele együtt az intézményben működő könyvtár is. Kevés nyugati intézet tudta folyamatos működéssel átvészelni a hidegháborús éveket, az 56-os forradalom utáni nehézségeket. Természetesen a Francia Intézet működésére is rányomta bélyegét a mindenkori francia-magyar kapcsolatok alakulása.

A hatvanas évek végén kezdődő és a nyolcvanas években kiteljesedő enyhülési folyamat végre lehetővé tette, hogy a régóta húzódó új épület felépítésének terve realizálódjon. 1984-ben írtak ki tervpályázatot egy több funkciójú francia intézet felépítésére az I. kerületi Fő utca és Pala utca sarkán lévő francia telekre. A tervek szerint az új intézet 1992 tavaszán nyitja meg kapuit.
Tovább…

A Lengyel Kultúra és Könyvtára

A budapesti Lengyel Kultúra 1951-ben jött létre a magyar és lengyel állam között megkötött kulturális egyezmény alapján. Ekkor még Lengyel Olvasóterem volt a hivatalos neve és a Váci utcában egy tágas üzlethelyiségben működött.

1964-ben költözött át az intézmény a jelenlegi helyére, a hatodik kerületi Nagymező utca 15., illetve Andrássy út 32. alá. A kulturális és tájékoztató tevékenység mellett ekkor jelent meg a kereskedelmi jelleg, vagyis könyv, hanglemez, valamint népművészeti és bizonyos kézműipari termékek árusítása. A Lengyel Kultúra Boltja, olyan árucikkek forgalmazásával foglalkozik, amelyeket alapvetően kulturális célzattal hozatnak Lengyelországból.
Tovább…

Bemutatom a British Council Budapesti Könyvtárát

A British Council vagy ahogy maguk a britek magyarul körülírják, “a Nagy-Britannia és más országok közötti kulturális, oktatási és műszaki együttműködés támogatására” létrehozott politikamentes szervezet 1934 óta működik, s a világ egyre több pontján veti meg a lábát. Magyarországi tevékenységét is több mint negyven évvel ezelőtt kezdte, és az utóbbi években, különösen a közelmúltban Magyarországon bekövetkezett változások óta igyekszik ezt egyre jobban kiszélesíteni. Az 1989/90-es pénzügyi (áprilistól márciusig tartó) évben a budapesti szervezet költségvetése 1489 millió font volt, ebből a keretből részesült a könyvtár is.
Tovább…

A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza és könyvtára

Magyarország és Oroszország kulturális kapcsolatai sok évszázados múltra tekintenek vissza. Intenzitásuk ugyan a mindenkori körülmények szerint alakult, ám soha nem szakadtak meg, bizonyítva azt a régi igazságot, hogy a népek közötti legrövidebb út a kultúra, a művészet.

A Budapesten 1973-ban megnyitott Szovjet Kultúra és Tudomány Háza a mai szovjet-magyar kulturális kapcsolatok egyik láncszeme. Az elmúlt években a magyar közönség Oroszország, Ukrajna, Grúzia, Örményország és Észtország hivatásos és amatőr képző- és iparművészetével találkozhatott kiállítótermeinkben. Magyar partnereinkkel közös szervezésben olyan világhírű zeneművészek alkotásai szólaltak meg falaink között, mint Csajkovszkij, Sosztakovics , Prokofjev , Mozart, Bartók és Kodály, és felcsendültek a mai szovjet és magyar zeneszerzők alkotásai is.
Tovább…

Bolgár könyvek, könyvtárak Magyarországon

A magyar-bolgár kapcsolatok fő láncszemeit háromszáz éve a kereskedelem és a könyvnyomtatás alkotja. A kereskedelmi, gazdasági tevékenység és a bevándorlás, betelepülés történetét jeles szerzők sora kutatta. A kulturális kapcsolatok területén elsősorban az irodalmi műveket dolgozták fel tudományos alapossággal. A gondos és igényes elődöknek köszönhető, hogy a bolgár szerzők magyar fordításban megjelent műveit és magukat a fordítókat megismerhetjük, sorsukat nyomon követhetjük. A magyar-bolgár kulturális kapcsolatok történetével nem szakemberként foglalkozókat azonban mindmáig meglepetésként éri, hogy a nagyszombati Egyetemi Nyomda 1717-ben nyomtatta ki Krsztju Pejkics bolgár egyházi írónak a mohamedán vallás ellen latinul írott könyvét. 1801-ben pedig a már Budán működő Egyetemi Nyomda adta ki – bolgár nyelven, cirill betűkkel! – Athanaszie Neszkovics művét “A szláv-bolgár nép története Rajics úr történelméből és némely történelemkönyvekből összeállítva és egyszerű nyelven megírva a haza fiai részére Athanaszie Neszkovics által. Buda városában a királyi egyetem betűivel 1801.” címmel. (A bolgár-magyar kapcsolatok történetével megismerkedni vágyók számára igen színvonalas és informatív kötetet jelentetett meg az Akadémia Kiadó a Bolgár Állam 1300 éves évfordulójára.)
Tovább…

Osztrák Kulturális Intézet

Az osztrák állam jelenleg tíz városban (Róma, Párizs, London, New York, Varsó, Zágráb, Isztambul, Kairó, Teherán, Budapest) tart fenn kulturális intézetet. A magyar fővárosban lévő a legfiatalabb intézet, 10 éve működik a nagykövetség épületében.

A világpolitikai helyzettől függően változik a kulturális intézetek tevékenységi köre a különböző országokban: pl. Teheránban elsősorban közkedveltek a nyelvtanfolyamok és a filmvetítések, bár egyre nehezebb olyan filmeket találni, melyek az iszlám fundamentalisták szigorú igényeinek megfelelnek. Prágában pedig csak most alakul egy új kulturális központ.
Tovább…

A Budapesti Goethe Intézet Könyvtára

Az 1951-ben alapított Goethe-Intézet ma 155 intézménnyel képviselteti magát 73 országban. Megalakításával a Német Szövetségi Köztársaság a nemzetközi kulturális együttműködést kívánja elősegíteni. Az Intézet a vendégország kulturális szervezeteivel együttműködve vesz részt a kulturális programok szervezésében és megvalósításában. Ezek között említhetjük a konferenciák, szerzői estek, művészi kiállítások, zenetudományi kurzusok rendezését vagy színdarabok, dokumentum- és játékfilmek bemutatását.
Tovább…

1. Előszó

Elöljáróban néhány szót szeretnék szólni arról, miként kapcsolódik ez az írás Horváth Tibor kandidátusi értekezéséhez.1

Minden információkereső rendszer próbaköve a szemantika – az a tény, mennyire értelmes közléseket kapunk vissza a számítógéptől. Horváth Tibor annak a felfogásnak a híve, amely ezt a szemantikát nem a keresőkifejezések közötti logikai kapcsolatok révén közelíti meg (ezeket a Boole-algebra definiálja), hanem az indexkifejezések logikai kapcsolatait építi be a rendszerbe a Chafe- illetve Fillmore-féle mélyesetgrammatika operátoraival. Értekezése ezt a gyakorlatot mutatja be, a PRECIS honosítása példájával.
Tovább…

A képi befogadás problémái – “vizuális literátusság”

Motto: “Ha valaki azt mondja, hogy semmilyen tapasztalatot sem fog az ellenkező bizonyítékaként elfogadni, akkor ez mégis egy döntés. Lehetséges, hogy ezzel ellentétesen fog cselekedni.” ( Ludwig Wittgenstein ) 
 

 Miközben McLuhan a “tipográfiai ember” kialakulását kutatta a gutenbergi galaxis vizsgálatával, kísérletet tett arra, hogy feltérképezze a “poszt tipográfiai ember” lehetséges magatartásformáit, pszichés mechanizmusait. Téziseit, módszereit sokan vitatták 1 , gondolatai azonban termékenyítőleg hatottak mindazokra – kezdetben éppen provokatív voltuk miatt -, akiket foglalkoztat az információérzékelés, -feldolgozás és közvetítés folyamata. Az általa felvetett kérdéskörből most csak a képi kultúrára koncentrálva nézzük, mit is köszönhetünk ez újfajta gondolkodásmód megjelenésének és ezen keresztül vizsgáljuk meg viszonyunkat a jó öreg Gutenberg galaxishoz.
Tovább…

Maurice Line úr, a Library Association elnöke 1990 őszén kelet-európai körutazása során Magyarországra is ellátogatott. November 7-én az Országos Széchényi Könyvtárban rendezett szakmai találkozón, Line úr megosztotta a résztvevőkkel a könyvtári menedzsment területén nyert sokéves tapasztalatait. Az elhangzott előadás közreadását fontosnak tartjuk, mivel a mai magyar könyvtárügynek sok tekintetben hasonló problémákkal kell szembenéznie, mint az angliai könyvtáraknak a 80-as évek elején. (A szerk.) 

 Bevezetés

Az egyetemi és kutatóintézeti könyvtárak világszerte sok olyan problémával szembesülnek, mint azelőtt soha. Olyan viselkedési sémákra szorítják, ha ugyan nem kényszerítik őket, amelyek teljesen eltérőek, sőt egyenesen ellentétesek azokkal, amelyekhez generációkon keresztül hozzászoktak. Néhányuk számára érthetően nehéz az átállás. Ez az előadás e különféle problémákkal és kezelésük módjával foglalkozik. Nagyrészt az Egyesült Királyság egyetemi és nemzeti könyvtáraiban szerzett tapasztalataimra épül, hozzávéve a könyvtárvezetés szakértőjeként szerzett újabb tapasztalataimat, de merít más országokban szerzett ismereteimből is, mivel a brit helyzet semmi esetre sem egyedülálló.
Tovább…

A magyar könyvtár- és tájékoztatásügyről

1. A jelenlegi helyzet

A szerző az International Book Dewelopment Ltd megbízásából egy átfogóbb, a teljes magyar könyvszektorra vonatkozó tanulmány keretében vizsgálta meg a könyvtári és információs ellátottságot hazánkban, s tett javaslatokat a legfontosabb teendőkre. Tanulmánya három részből áll: 1. a jelen helyzet leírása, 2. a könyvtári és információs ellátottság legfontosabb kérdései, 3. következtetések és javaslatok. Mivel mindig tanulságos számunkra, milyennek is látnak bennünket a külföldi szemével, s milyen tanácsokkal szolgálnak nekünk az elfogulatlan külső szemlélő helyzetéből, a jelentés erősen tömörített változatát olvasóink elé bocsátjuk. Míg az alsó két fejezetből – minthogy a magyar olvasó számára közismert dolgokat tartalmaznak, – inkább csak a szerző értékelő-kritikai megjegyzéseit mazsolázzuk ki, s nem törekszünk a szerkezet és a teljes tartalom tükröztetésére, a harmadik fejezetet teljességében adjuk. (A szerk.)
Tovább…

Nemzetközi könyvszakmai szeminárium Budapesten

Az előtörténet

1991. május 20-21-én a MTESZ budapesti Székháza adott otthont a magyar könyves szakma helyzetét, illetőleg a reform lehetséges útjait latolgató nemzetközi konferenciának.

Az előtörténethez tartozik, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felkérésére angol, amerikai szakemberek hat hónapon keresztül tájékozódtak e sokágú szakma különféle területein: a kéziratelőkészítéstől a kiadás, terjesztés, a felhasználók, tehát a felvevő piac helyzetéig bezárólag.
Tovább…

Könyvtárügy Izraelben. Szemle

Az izraeli kultúra mélyen kötődik az írásbeliséghez és a könyvekhez. A vallási hagyományok következtében a zsidó nép történelme során az olvasás és a tanulás mindig a társadalmi élet középpontjában állt. A 18. századi felvilágosodás óta az európai zsidóság már nem csak vallásos irodalmat olvas, és maga az olvasás sem csupán vallásos kötelesség. A zsidó nemzeti és kulturális élet újjászületésében Izraelnek mint a zsidóság kulturális központjának megteremtésében is fontos szerepet játszottak a könyvek.

A független Izrael megalakulása (1948) előtt, a kialakulóban levő állam kultúrájában elsősorban az Európából és Észak-Amerikából odaérkező zsidók játszottak meghatározó szerepet. Később a bevándorlók nagy része az arab országokból érkezett, akik körében a vallásos tárgyú könyvek megőrizték központi szerepüket. A különböző kultúrákból betelepült zsidóság integrálása nagy kihívást jelentett a fiatal Izrael állam életében.
Tovább…

Múlt és jelen Kárpátalja könyvtárügyében

Futaky László szerénykedő című (Jelzések Kárpátalja könyvtárügyéről. = Könyvtári Figyelő, 1990. 3-4. sz. 261-272. p.) beszámolója volt az első olyan tanulmány, amely összefoglalta e közel 200 000-es magyar kisebbség könyvtári ellátásának (vagy talán ellátatlanságának) helyzetét. Ezt megelőzően csupán az OSZK KMK által 1985-ben megjelent A határokon túli magyarság olvasáskultúrája c. kötetben olvashattunk egy némiképp szubjektív, alapvető megjegyzéseiben azonban sajnos ma is érvényes helyzetképet. Futaky László érdeme az is, hogy a jelen könyvtárügyét megpróbálja történelmi összefüggésekbe állítani, amikor a két világháború közti időszakot is felidézi.
Tovább…

“A haza legjobb meghatározása: a könyvtár” Esterházy Péter: Az elefántcsonttoronyból. Bp. 40. old. 
 

Angliai tanulmányutam során a közművelődési könyvtárakban a következő kérdésekre kerestem választ: milyen a könyvtár és az őt körülvevő társadalom kapcsolata?; melyek a közművelődési könyvtárügy legfontosabb megoldandó gondjai?; milyen szolgáltatási formákat igényelnek a használók és mit nyújtanak a könyvtárak?

Könyvtár és társadalom

A jól ismert közhelyek sorába tartozik a többszázéves angol demokrácia emlegetése. Ezen alapszik minden intézmény struktúrája – a könyvtáraké is. Ugyanakkor a demokrácia és az anarchia közötti nyilvánvaló, általunk még megtanulandó különbségek is naponta tapasztalhatók. A könyvtárak is korlátok és megengedések egységében léteznek, és amennyiben azok ésszerűek, akkor mindenki tudomásul veszi őket.
Tovább…

Az információ Európája

PELOU, Pierre: L’Europe de l’information : programmes, marchés et technologies. – Paris : ESF éd., 1990. – 223 p. – (Systémes d’information et nouvelles technologies)

1992-re készül Európa – mármint az a 12 ország, amely elhatározta, hogy Európai Közösség néven egységes belső piacot alakit ki, hogy így legyen az Egyesült Államok és Japán versenytársa. E nevezetes eseményhez közeledve fölvetődik a kérdés: létezik-e az információ Európája? Az Európai Közösség kialakulóban lévő technológiai, telekommunikációs fejlesztési programjai az információs rendszerek terén is rendkívüli fejlődést ígérnek. Az egyesítésre készülődve 1987-ben Strasbourgban tartottak egy konferenciát Európa információs helyzetéről. A résztvevők megállapították, hogy az egységes információs piacról csak szórványos elképzelések vannak, ahhoz, hogy megvalósuljon, átfogó programokat kell kidolgozni.
Tovább…

A cenzúra és a könyvtárak a XX. században

Censure et bibliotheques au XXe siécle / KUHLMANN, Marie – KUNTZMANN, Nelly- BELLOUR, Hélene. – Paris : Éd. du Cercle de la Librairie , [1989]. – 349 p. ; 24 cm. – (Collection Bibliotheques)

Ha meghalljuk e szót, cenzúra, képzeletünkben fellángolnak a könyvekből rakott máglyák, holott ez a szó sok esetben banális, hétköznapi, de kétségkívül szégyenteljes jelentéssel bír a könyvtárosok számára. Banális és hétköznapi a jelentése, mert anyagi és ízlésbeli okok állják útját a beszerzésnek, és ugyan ki tudná a könyvek értékének biztos kritériumát megfogalmazni? Szégyenteljes, ha politikai, ideológiai okok kötik meg a könyvtáros kezét.

Marie Kuhlmann szociológus, a párizsi egyetem tanára a kötet nagy részét elfoglaló tanulmányában a cenzúra alakulását és módszereit vizsgálja a francia közkönyvtárakban. Ki fél a könyvtáraktól? – teszi fel a kérdést a főcím. A vizsgált időszak: 1912-1988.
Tovább…

CD-ROM: Gyakorlat és kilátások

CD-ROM : Usage and prospects / Catherina Royce, John Akeroyd and Liz May. Ed. British Library Research and Development Department. – London : BLRDD,1989. – 84 p.

Több mint tíz éve vannak forgalomban a digitális információt optikai lemezen (optical disc, OD) tároló termékek. A 120 mm-es optikai lemez ma már széles fogyasztói körben elterjedt a szórakoztató elektronika termékeként. Az ára jelentősen csökkent. Az utóbbi négy évben az OD technika jelentős változásokat eredményezett a számítógépi adattárolás területén. A nagy tárolási kapacitású CD-ROM (Compact-Disc Read Only Memory) viszonylag alacsony másolási költségével ideális hordozónak bizonyult nagy mennyiségű információ könnyen kezelhető formában történő forgalmazására, legyen az kép, hang, szöveg, vagy multi-media formában mindhárom. Mindezeken túl a CD és a hozzá kapcsolódó számítógép a rendelkezésre álló információt új és innovatív módon képes a felhasználók rendelkezésére bocsátani az adatok helyi fájlokba történő letöltésétől az interaktív tanulásig.
Tovább…

BROWN, Carol R.: Selecting library furniture : a guide for librarians, designers and architects. – Phoenix Oryx, 1989. – 109 p. : ill.

Ismét egy rendkívül praktikus amerikai vademecum a Könyvtártudományi Szakkönyvtár állományában. Így mindenekelőtt szakkönyvtárunk állománygyarapítási gyakorlatát (hadd ne nevezzük immár politikának) kell megdicsérnünk, mielőtt magának a kiadványnak a bemutatásába fognánk. Annál is inkább, mert előbb-utóbb csak tudomásul vesszük, hogy nem vagyunk könyvtári nagyhatalom, s okosabban tesszük, ha nem ambiciózus monográfiaíratási és -kiadási programokat indítunk, hanem beszerezzük a rendelkezésünkre álló kiadványokat a világpiacról, egyiküket-másikukat talán le is fordítjuk, de mindenekelőtt megtanultatjuk könyvtárosainkkal azokat a nyelveket, amelyeken ezek megjelennek. Mindenesetre a Könyvtártudományi Szakkönyvtár megteszi a magáét annak érdekében, hogy kedvet keltsen az idegen nyelvek tanulásához: jó könyveket szerez be és kellőképpen propagálja is őket. S most térjünk rá a kezünkben lévő publikációra.
Tovább…

Könyvtárstatisztikai adatok az EC tagországaiból

A study of library economics in the European Communities : Final report / RAMSDALE Ph. Ed. LIBI-ECON. – Luxembourg : EC, 1988. – VIII, 150 p. – (Information management / Commission of the European Communities)

Milyen lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az 1992-ben egyesülő Európán belül kiegyenlített könyvtári ellátásban részesüljön a lakosság? Ehhez a döntéshez kíván előkészítő anyagul szolgálni a vizsgálati jelentés, mely szerint mindenekelőtt a statisztikai adatszolgáltatás egységességének megteremtésére van szükség. 1986-87-ben az UNESCO régebbi és csak részlegesen összegyűjtött adatait alapul véve kérdőíves felmérést hajtottak végre a tizenkét tagállamban, a beérkezett adatokat összevetették és kiegészítették az egyes országok publikált és kéziratos statisztikáival és hivatalos jelentéseivel, majd ahol így is adathiány mutatkozott, becsült értékeket vettek számításba. Így a vizsgálati jelentés inkább arányokat és trendeket tükröz, a szembetűnő egyenetlenségekre hívja fel a figyelmet, mint pontos számbeli és összegszerű adatokat szolgáltat a Közösség könyvtárairól.
Tovább…

Statisztika és teljesítménymérés

MOORE, Nick : Measuring the performance of public libraries ; GIP and UNISIST. – Paris : Unesco, 1987. 94 p.

A statisztika a könyvtárvezetők számára a túlterhelt évzárás-évkezdet olyan plusz terhe, amelynek kétséges az értelme. A szakapparátus számára pedig olyan adathalmaz, amely csak jelentős többletmunkával válik használhatóvá. A teljesítménymérés: “a mérések olyan összehangolt rendszere, amelynek együttes értékelése pontosabb képet nyújt arról, hogyan használja fel a (közművelődési) könyvtár a rendelkezésére álló forrásokat szolgáltatásainak biztosítása érdekében, és milyen mértékig képes annak a közösségnek az igényeit kielégíteni, amelynek ellátására hivatott.” (p.3.) Röviden: az input-output-igény hármas viszonyát mutatja, amely a legfontosabb és leghasználhatóbb a lehetséges összehasonlítások közül, mert megmutatja, hol helyezkedik el a könyvtár (vagy a könyvtárak hálózata) az elvárások és a lehetőségek koordináta rendszerében. Egy ilyen mérésegyüttes kialakítására vállalkozott az IFLA kezdeményezésére Nick Moore az UNESCO UNISIST GIP keretében. Nyolc alapelvet vettek figyelembe:
Tovább…

A világ meghódítása. A British Council könyvtári tevékenysége

COOMBS, Douglas Stafford : Spreading the word : The library work of the British Council / Douglas Coombs. – London ; New York : Mansell Publ., cop. 1988. – XI, 298 p.

Könnyű dolga van a kutatónak, ha arra szánja rá magát, hogy egy szervezet történetét foglalja össze, legalábbis abban az esetben, ha a szervezet munkája olyan jól tervezett és jól dokumentált, mint a British Councilé. A szerzőnek nem kellett ugyanis mást tennie, mint összegezni mindazt az ínformációt, ami a Council hivatalos kiadványaiban, éves jelentéseiben, időszaki kiadványaiban és irattárában őrzött koncepciókban, tervekben, szakfelügyeleti jelentésekben a rendelkezésére áll. A könyv egyes fejezetei után található jegyzetapparátus, és a pontos hivatkozások, gyakori idézetek tanúsága szerint mindez ebben az esetben maximálisan rendelkezésre állt.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (49) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (57) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)