1990. 3-4. szám

Tartalom

Abstracts 178
Inhaltsangaben 181
Hegedűs Péter – Jeszenszky Edit – Szűcs Erzsébet: Az Országos Széchényi Könyvtár számítógépesítéséről 185
Gerő Péter: TEXTAR. Egy hazai fejlesztésű szöveges adatbáziskezelő rendszer 194
Fekete Gábor: A közkönyvtár szociális-piaci modellje 223
Jurcsik Erzsébet: Az országgyűlési képviselők tájékoztatásáról 232
Baranyai György: Talán álmodni. Az IIF-rőt – a felhasználók oldaláról 238
Sz. Nagy Lajos: A természettudományok dokumentum- és információellátásáról. Hazai helyzetkép-vázlat és javaslatok 242
Horváth Dezső: Divatos könyvgyűjtői területek a könyvnyomtatás kezdetétől napjainkig 251
Futaky László: Feljegyzések Kárpátalja könyvtárügyéről 261
Koltay Tibor: A referálás modelljei 273
Lukátsné Takács Zsuzsanna: Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ 1989. évi munkája 281
Hiller István: Beszámoló az Egyetemi Könyvtárigazgatók Tanácsának legutóbbi időszakáról 287

KITEKINTÉS
Hegedűs Péter: A nagykönyvtárak jövője 293
Gueno, J. P.: A nagykönyvtárak jövője kereskedelmi szempontból (Töm.: TÓSZEGI Zsuzsanna) 298
Cabral, M. V.: A változó könyvtár (Töm.: TÓSZEGI Zsuzsanna) 307
Scott, P. G.: Hol a nagykönyvtárak helye a kommunikációs piacon? (Töm.: KOVÁCS Mária) 312
Schuman, P. G.: Technológiára épülő jövő? (Töm.: NOVÁK István) 321
Pappné Farkas Klára: Együttélés – könyvtárak, emberek, információ. Beszámoló az IFLA 54. általános konferenciájáról 329
Gulácsiné Pápay Erika: A LIBER (Európai Tudományos Könyvtárak Egyesülete) tevékenysége és szerepe az európai együttműködés előmozdításában 336
Szabó Imréné: Közművelődési könyvtárak a kilencvenes években. Az Alpok Adria közösség és a könyvtárak 339
Mártonffy Attila: ABDOSD ’90 349

SZEMLE
State of the art application of new information technologies in libraries and their impact on library functions. Új információs technológiák az európai közösség egyes országaiban. 1. 353
Új információs technológiák az európai közösség egyes országaiban. 1. Nagy-Britannia és Új információs technológiák az európai közösség egyes országaiban. 1. Írország. (Ism.: Nagy Ferenc) 354
Új információs technológiák az európai közösség egyes országaiban. 1. Német Szövetségi Köztársaság. (Ism.: Feimer Ágnes) 360
Új információs technológiák az európai közösség egyes országaiban. 1. Dánia, Hollandia (Ism.: Kaposváriné Dányi Éva) 364
Új információs technológiák az európai közösség egyes országaiban. 1. Belgium (Ism.: Nagy Ferenc) 368
Új információs technológiák az európai közösség egyes országaiban. 1. Olaszország, Spanyolország, Portugália (Ism.: Mohor Jenő) 372
Raabe, M.: Leser und Lektür im 18. Jahrhundert . (München, Saur, 1989.) Olvasók és olvasmányaik a 18. században. (Ism.: Kövendi Dénes) 383
Vitályos László: Kurrens külföldi időszaki kiadványok a magyar könyvtárakban. Lelőhelyjegyzék. 5. köt. 1985/86. A Nemzeti Periodika Adatbázisban tárolt kiadványok. (Bp. OSZK, 1990.) 388

Automation in the National Széchényi Library.

HEGEDŰS Péter – JESZENSZKY Edit – SZŰCS Erzsébet

The National Széchényi Library has been making efforts to computerise its basic functions from the 1970′s. Thus, for example, in 1976 it started to set up the database of the Hungarian National Bibliography and in 1981 the National Serials Database, both in an external computer centre. In the mid-80′s the Library joined the R&D Information Infrastructure Development Programme which aims at establishing an information infrastructure to support research in science and technology, based on a network of computers. The establishment of the Library’s own computer centre (with IBM 9377 computer and DOBIS/LIBIS software) was sponsored by the above-mentioned programme, the Ministry of Culture and the Soros Foundation. The Library’s information system, named NEKTAR (which is the abbrevation of the Hungarian name of the National Library’s Comprehensive Information System) will start operation un three phases. In the first phase (till 1992) the basic modules of DOBIS/LIBIS will start to be used, in the fields of technical processing, OPAC, circulation, serials management. In the second phase the coverage of the database will be extended (by sheet music and audiovisual materials), and in the third one shared cataloguing activities will start. (pp. 185-192)
Tovább…

Über die Automatisierung der Nationalbibliothek Széchényi

HEGEDÜS Péter – JESZENSZKY Edit – SZÜCS Erzsébet

Die Nationalbibliothek Széchényi (OSzK) ist seit den 70er Jahren bestrebt, ihre Grundaufgaben zu automatisieren, so wurden z. B. die Daten der Ungarischen Nationalbibliographie vom 1976 und vom 1981 die der Nationalen Datenbasis von Periodiken in einer internen Rechenzentrale elektronisch verarbeitet. Mitte der 80er Jahre schaltete sich die Bibliothek in das Informatorische Infrastrukturprogramm für Förderung und Forschung ein, dessen Aufgabe ist, die wissenschaftliche und technische Forschungstätigkeit durch Computernetz gestütztes informatorisches Infrastrukturprogramm herauszubilden. Durch dieses Programm und die Unterstützung des Ministeriums für Kultur und der Soros-Stiftung wurde eine eigene Rechenzentrale in der OSzK mit einem Computer IBM 9377 und dem Bibliotheksoftware-Programmpaket DOBIS/LIBIS ausgebaut. Man führte das Informationssystem der OSzK, das umfassende Informationssystem der Nationalbibliothek (NEKTÁR) in drei Phasen ein. Bis 1992 wurden die Grundmodulen des DOBIS/LIBIS d.h. die Erwerbungs-, Katalogisierungs-, Periodikaregistration-, online Leserkatalog- und Ausleihmodulen in Betreib gesetzt. In der zweiten Phase wird das Sammelgebiet der Datenbasis (Musikalien, Nicht-traditionelle Dokumente) ausgebreitet, und in der dritten führt man die geteilte Katalogisierung ein. (185-192)
Tovább…

Az Országos Széchényi Könyvtár számítógépesítéséről

Előzmények*
Az Országos Széchényi Könyvtár a 70-es évek végétől foglalkozott intenzívebben a számítógépesítés gondolatával. Erre nem csupán más európai és Európán kívüli nemzeti könyvtárak példája késztette, de az a sajátos helyzet is, ami a magyar könyvtárügynek erre az időszakára kialakult. Egyes szakmai feladatok megoldásához – pl. nagy adatállományok kezelése – kézenfekvőnek, sőt elengedhetetlennek tűnt a Magyarországon is mind inkább terjedő számítástechnikai alkalmazások könyvtári alkalmazása, igaz, e technika buktatóinak (műszaki színvonal, szoftver- és szakemberellátás, finanszírozás, stb.) talán nem mindig kellő mértékű felbecsülésével és előrejelzésével. Mindazonáltal az OSZK-nak, mint a hazai könyvtári rendszerben nagyságából és funkciórendszeréből adódóan megkülönböztetett helyet elfoglaló intézménynek, fel kellett ismernie, hogy csak abban az esetben képes komplex feladatainak korszerű módon megfelelni, ha a könyvtár egész rendszerében a számítógép nyújtotta lehetőségekre támaszkodik. A központi szolgáltatások gépesítése egyebek között az első szakaszban ugyanakkor megteremti a nemzetközi rendszerekhez való kapcsolódás elvi lehetőségét is, de segíti az OSZK egész funkcionális és strukturális működését, akár további funkciók felvállalásával, újabb szolgáltatások kialakításával is.
Tovább…

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gépesítési elképzelései
1987-ben a könyvtári munkafolyamatok gépesítésének megtervezésekor abból kellett kiindulnunk, hogy a FSZEK sem a terv kidolgozásakor, sem a közeli, de még a távoli jövőben sem rendelkezik olyan pénzügyi forrásokkal, amelyek lehetővé tennék az egész hálózat teljes számítógépesítéséhez szükséges közepes teljesítményű számítógép (pl. egy VAX) beszerzését.
Tovább…

A közkönyvtár szociális-piaci modellje

Az állami fenntartású közművelődési könyvtárak szolgáltatásai szociálpolitikai oldalról természetbeni juttatásnak minősülnek. Ebből a szempontból a könyvtárak finanszírozása is része annak a szociális támogatási-ellátási rendszernek, amely az elmúlt negyven évben alakult ki. E rendszer mára – alacsony hatékonysága és lassan általános működésképtelensége miatt – a bírálatok össztüzébe került a szolgáltatást (ellátást) nyújtók és az azt igénybe vevők részéről egyaránt.
Tovább…

Az országgyűlési képviselők tájékoztatásáról*

“… a parlamenti könyvtár célja, hogy valamely nép politikai életének, társadalmi problémáinak megértéséhez, jobb politikai berendezésének, vagy egyes kérdések jogilag való szabályozásának céljaihoz anyagot szolgáltasson, a törvényhozás, a politikai irányítás előjogait gyakorlók számára.” 1

A parlamenti – szorítkozzunk a felsőházinál tradicionálisan jobb képviselőháziakra – könyvtárak általában a 19. század második felében jöttek létre, indultak fejlődésnek. A második világháborút követően a differenciálódó végrehajtás a törvényhozás ellenőrzési feladatának kiszélesedését, a vizsgált területek gazdagodását, az információ iránti igény megnövekedését eredményezte. A parlamenten belül megnőtt igények kielégítésére sokhelyütt dokumentációs, tájékoztatási, kutatási, sajtófigyelő szolgálatok váltak ki a parlamenti könyvtárból, vagy jöttek létre tőle függetlenül.
Tovább…

A zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár (DFMK) helyzetéből – vagyis a vidék-Magyarország nyilvános közkönyvtári hálózatának egyik közbülső csomópontjából tekintve a kérdést – stratégiai jelentőségű szerepvállalásnak tekintettük azt, hogy a zalai térség jövőbeni fejlődését szolgálva – tehát a majdani információfelhasználók alapvető fontosságúvá váló egyéni és közösségi érdekeire gondolva – belépjünk az IIF-hálózatba s másokat is bejuttassunk oda. 1-3 . A helyzetet általánosabban is mérlegelve, olyan következtetésre jutottunk, hogy – hazai körülményeink között – vidéken a megyei könyvtárak lehetnek azok a szerepvállaló bázisintézmények, amelyek a hazai információs infrastruktúra kiterjesztésében nélkülözhetetlenül szükséges második lépést az IIF-ből megtehetik, s így a Könyvtári Információs Rendszert (KIR) felnevelhetik. (A szakma összefogásának s a Könyvtári Egyesülésnek jelentős szerepe lehet ebben.)
Tovább…

Hazai helyzetkép-vázlat és javaslatok

Tájékozódó felmérést végeztünk a címben jelzett kérdéskörben olymódon, hogy az ellátásban döntő szerepet játszó országos feladatkörű tudományos és szakkönyvtárak túlnyomó részét meglátogattuk, és konzultációt folytattunk állományukról, szolgáltatásaikról és a használat tapasztalatairól. A felmérést több okból is időszerűnek éreztük. Kettőt emelnénk ki ezek közül.
Tovább…

Bátorságot ennek a rövid írásműnek a létrehozásához az adott, hogy mind a mai napig nem jelent meg egy átfogó, minden gyűjtői területet érintő összefoglaló erről a témáról.

Magyarországon a könyvgyűjtés Szent István korában kezdődött. Egy 1150 körül írt okiratból kiderül, hogy egy Adalbert nevű főúr, mielőtt Szicíliába indult volna követnek, minden könyvét a pannonhalmi monostornak adta. Tulajdonképpen ő tekinthető az első ismert magyar könyvgyűjtőnek.
Tovább…

Jelzések Kárpátalja könyvtárügyéről

E rövid dolgozat csupán közelítési kísérlet a címben jelölt téma magyar vonatkozásainak kidolgozásához, semmint átfogó igényű, kiforrt tanulmány. Megírásához alapot elsősorban a helyszínen szerzett személyes tapasztalatok, benyomások, s a hozzáférhető forrásanyagok szolgáltatták.
Tovább…

A referálás modelljei

A referálás a szakirodalmi információellátás legnépszerűbb formája, legyen szó papír hordozójú referátumok készítéséről, vagy referátumokat tartalmazó adatbázisok előállításáról. Ha a referálás automatizálását célozzuk meg vagy útmutatót kívánunk összeállítani egy referáló szolgálat munkatársai számára, ha a referálóknak szóló instrukciókat újabbakkal kívánjuk kiegészíteni vagy tökéletesíteni szeretnénk, a referálás valamely modelljét alkalmazzuk.
Tovább…

Az 1989-es esztendő, mint a társadalom és a gazdaság minden elemének, nekünk is kihívást jelentett, egyre új és újabb problémákat hozott. Nem jelentette viszont azt, hogy tartalmilag sok esetben el kellett volna térni éves munkatervünktől. Az új idők “csupán”új módszereket, gondolkodásmódot és a munkastílus átalakulását követelték. Így volt az, hogy az éves munka során magunk és környezetünk is a folyamatos változást érzékelte, s most amikor az elvégzett munkákról számot adunk, tartalmilag mégis a KMK többéves munkájának szerves folytatását tárhatjuk az olvasó elé.
Tovább…

A szerző az Egyetemi Könyvtárigazgatók Tanácsának elnöke

Praeambalum
Hosszas töprengés után elfogadtam a Művelődési Minisztérium könyvtári osztálya megtisztelő jelölését és így 1988 vége felé Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetem gyönyörűen, célszerűen átalakított és újjáépített Központi Könyvtárában ellenszavazat nélkül megválasztottak a testület új elnökévé. Említett hosszas töprengésemet a jelölést illetően azzal magyarázhatom, hogy nagy elődeim voltak. Az egyhangú szavazás az egyhangú bizalomérzését is keltette bennem. Tudtam, hogy könyvtáraink nehéz időszak elé néznek, ezért “programbeszédemben” a szubjektív megítéléseket félretevő, “viribus unitis” elvét hangsúlyoztam, és annak gyakorlati alkalmazását. Ezen kívül nem volt még részletes programom, de elképzeléseim, terveim igen. Éppen a fentiek szellemében!
Tovább…

A nagykönyvtárak jövője

1990. január 30. és február 2-a között rendezték meg Párizsban a “Nagykönyvtárak jövője” című tudományos szemináriumot. A szemináriumról a magyar résztvevő, Hegedűs Péter általános beszámolóját, és utána három előadást közlünk. (A szerk.) 
 

 A tanácskozás szervező házigazdája a francia nemzeti könyvtár, a Bibliothéque Nationale volt. A fogadó franciákon kívül 31 ország (Ausztrália, Ausztria, Belgium, Chile, Csehszlovákia, Dánia, Egyiptom, Finnország, Görögország, Hollandia, India, Írország, Izrael, Japán, Kanada, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, NDK, Norvégia, az NSZK, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szenegál, Szíria, Új-Zéland, az USA és a Vatikán), valamint két nemzetközi szervezet (az Európai Gazdasági Közösség és a UNESCO) képviseltette magát a tanácskozáson. A meghívottak listáján több mint 60 név szerepelt (főként az említett országok nemzeti könyvtárainak főigazgatói, főigazgatóhelyettesei), a téma iránti magasfokú érdeklődés miatt azonban a francia könyvtár- és információügy kiemelkedő képviselői is megjelentek, az ülésteremben olykor 200-nál is többen foglaltak helyet.
Tovább…

A nagykönyvtárak jövője kereskedelmi szempontból

A szerző L’avenir commercial des grandes biblio théques című előadását Tószegi Zsuzsanna fordításában olvashatják. Elhangzott a párizsi “Nagykönyvtárak jövője” c. tudományos szemináriumon. 

 

 Veszélyben lévő “műfaj” a nagykönyvtár…

A “kereskedelem” szó (franciául ” commerce “) a latin “commercium”-ból származik, eredeti jelentése: “áruk cseréjét biztosító kapcsolatok”, ez később “társadalmi kapcsolatok”-ká bővült ki. Ennélfogva egyetlen olvasó sem ütközne meg azon, ha felidéznénk előtte az általa látogatott Bibliothéque Nationale jövőjét ebből a “kommerciális” szempontból, hiszen ő maga teljes egészében részvevője ennek a kapcsolatnak. Az olvasó ide különböző információkat és emóciókat keresni jön, míg végül ezeket összegyűjtve a stúdiumainak megfelelő, szintetizált “üzenethez” jut. Azáltal, hogy az olvasó igénybeveszi, használja a könyvtár szolgáltatásait, ezzel együtt értékeli is azokat, sőt, a bennük rejlő értéknek egyben értelmet is ad. Ma valamennyi könyvtár kereskedelmi hely abban az értelemben, hogy ott az információk cseréje folyik, melynek során az információ kereskedelmi értéke is növekszik…
Tovább…

A változó könyvtár

A szerző ” La bibliothéque en mutation ” című tanulmányát a copyright jogával rendelkező Encyclopaedia Universalis szerkesztősége szíves hozzájárulásával közöljük. A tanulmányt az 1990. évi Encyclopaedia Universalis. Symposium . vol.1. pp. 333-339. adták közre. elhangzott a párizsi “Nagykönyvtárak jövője” c. tudományos szemináriumon. Lapunk számára a tömörítést Tószegi Zsuzsanna készítette. 
 

 Elmélet és a gyakorlat között
A szerző által javasolt könyvtár sem a múltban sem a jelenben, de még Umberto Eco “ideális könyvtárában” (ismertetését lásd lapunk 1989. 35.évf. 2.sz. 217-219. oldalán – A szerk.) sem található meg. Cabral nem annyira a tradicionális könyvtári tevékenységekről, vagy a korszerű információtovábbítás módszereiről, sem a különféle könyvtártípusokról elmélkedik, hanem a társadalmi változások tükrében azokról az elméleti és gyakorlati lehetőségekről, amelyeket az általa megálmodott könyvtárnak követnie kellene ahhoz, hogy túlélje azt az időszakot, amelyet az egyik oldalról az információrobbanás, a másikról pedig az írás és olvasás hagyományos funkcióinak válsága jellemez. Ez a könyvtár egyetlen nagy intézményben egyesíti valamennyi dokumentumtípus gyűjtését, tárolását, közvetítését, legyen szó akár kéziratról, könyvről vagy elektronikus hordozón rögzített információról, amely a jelen és a jövő számára érdekes lehet. Ezt a komplex intézményt majdnem megtestesíti a washingtoni Library of Congress …
Tovább…

Hol a nagykönyvtárak helye a kommunikációs piacon?

P.G. Scott a nagykönyvtárak piacszervezési politikájáról és a szolgáltatások árusításáról szóló ” What place is there for the great libraries on the market of communication?” című előadását Kovács Mária tömörítette. 
 

 A nagy vagy nemzeti könyvtáraknak meg kell keresniük a helyüket az információs piacon. Hogy egy nemzeti könyvtár egyáltalán szerepet vállaljon ezen a területen, stratégiai választást kíván. Ha mellette dönt, a piacszervezést elkerülhetetlenül a többi információt szolgáltatóval együtt fogja megközelíteni. Mindamellett a marketing szemlélet átvétele önmagában is előnyös a könyvtári szolgáltatásokra, mivel a használók igényeinek meghatározására és e szükségletek kielégítésére irányul.
Tovább…

Technológiára épülő jövő?

Patricia Glass Schuman* A szerző Reclaiming our technological future (Library Journal. 1990. March. 1. p.34-38.) c. cikkét NOVÁK István fordította.
 
 

Manapság könnyen kialakulhat az emberekben az a nézet, hogy a könyvtárak és könyvtárosok jövője az új technológiáktól függ. Olvashatjuk az előrejelzéseket a szakirodalomban, szüntelenül ezeket halljuk a konferenciákon. Egyre nagyobb költségvetésekkel dolgozunk, s szolgáltatásainkat e technológiákra építve tervezzük.
Tovább…

Ahogy azt az 53. ülésszak közzétételének szerkesztői megjegyzésében ígértük, folytatjuk az IFLA konferenciák ismertetését. Most az 54. konferencia összefoglalóját tesszük közzé, és ebben az évben sort kerítünk az 55. párizsi konferencia ismertetésére is, hogy ezután rátérhessünk a szokásos évi beszámolókra. (A szerk.) 

 Az IFLA 54. általános konferenciáját Ausztráliában tartották meg az európaiak partraszállásának 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat részeként. Első ízben esett a választás a távoli földrészre az IFLA-konferenciák történetében.1 Az 1988. évi közgyűlésre augusztus 30. és szeptember 3. között került sor Sydney-ben az Ausztrál Könyvtári Egyesület kétévenként összehívott konferenciájának közvetlen folytatásaként. Nagy érdeklődés övezte, amit az is bizonyít, hogy a távolság ellenére 59 országból több mint 1500-an vettek részt a rendezvényen. Magyarországot Szántó Péter képviselte, jelen volt még Jacsó Péter, valamint az UNESCO kiküldötteként Szilvássy Zoltánné. 2 Az 1988. évi közgyűlésen az Együttélés – könyvtárak, emberek, információ témakörben 65 különböző ülést, megbeszélést szerveztek 3 , több mint 100 előadás hangzott el. 4
Tovább…

A LIBER megalakulása

1968-ban Frankfurtban az IFLA közgyűlésén számos európai könyvtár képviselője elhatározta az új, európai, tudományos könyvtárakat összefogó szervezet létrehozását. A megalakult előkészítő bizottság hosszas munkája után a választmányi testület 1971 márciusában Strasbourgban döntött a szervezet elnevezéséről, mely a Ligue des Bibliothéques Européennes de Rccherche elnevezéséből kialakított betűszó, a LIBER lett. Itt, Strasbourgban fogadták el a szervezet státuszát, valamint tevékenységi körét is.
Tovább…

1988 júniusában ünnepelte 10 éves fennállását a Keleti-Alpok térségében levő tartományok, régiók és köztársaságok munkaközössége, az Alpok-Adria Közösség. A benne résztvevő teljes jogú tagok és aktív megfigyelők köre – melyet Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország egyes tartományai, köztársaságai, megyéi, autonóm területei alkotnak – az évek során kibővült. Legutóbb 1979 novemberében, a Comoban (Olaszország) tartott értekezleten Somogy és Zala megyét vették fel teljes jogú tagnak (Győr-Sopron és Vas megyét már korábban), Baranya megye pedig megfigyelői státuszt kapott.
Tovább…

ABDOSD ’90

1990. június 11 és 14. között az Országos Széchényi Könyvtár nemzetközi könyvtáros konferencia színhelye volt. A nyugat-német alapítású Arbeitgemeinschaft der Bibliotheken und Dokumentationsstellen der Osteuropa-,Südosteuropa- und DDR-Forschung (ABDOSD)- Kelet-Európa-, Délkelet-Európa- és NDK Kutatási Könyvtárak és Dokumentációs Intézmények Munkaközössége – tartotta a Budavári palota F épületében évi soros ülését. E szervezet olyan intézmények laza munkaközössége, melyek Kelet- illetve Délkelet-Európából és az NDK-ból gyűjtenek dokumentumokat, illetőleg ezen területekre vonatkozó irodalmat szereznek be, tárnak fel tartalmilag. Természetesen az ABDOSD nyitva áll mindazok előtt is, akik e területtel foglalkoznak, ám nem gyűjtik a vonatkozó irodalmat.
Tovább…

Nagy-Britannia és Írország

1992 évszázadunk igen jelentős esztendejének ígérkezik. A tervek szerint ebben az évben valósul meg az Európai Közösség határok nélküli gazdasági és politikai egysége. Az esemény súlyát talán akkor fogjuk fel igazán, ha figyelembe vesszük a saját házunk táján az utóbbi időben viharos gyorsasággal végbement, elsősorban politikai természetű változásokat. Az új Európa olyan kihívást jelent a keleti birodalom számára, ami érthetővé teszi az ismert politikusok eddig végrehajtott úgynevezett reformjait, és e pillanatig még rejtett szándékait. Kétségtelen, Európa egységesülésének folyamata rendkívül bonyolult. A számos lényeges elem közül azonban különös hangsúlyt kap az információs rendszerek, az információcsere szférája, ami a modern társadalmakban alapvető fontossággal bír. Az információs szolgáltatások bevezetése, az erre irányuló tevékenységek koordinálása, az automatizálás, még a fejlett polgári demokráciák számára is hosszú, alapos tervezést igénylő művelet.
Tovább…

Német Szövetségi Köztársaság

Stand des Einsatzes der neuen Informationstechnologien im Bibliothekswesen und ihre Auswirkungen auf die Bibliotheksfunktionen in der Bundesrepublik Deutschland = State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in the Federal Republic of Germany : Schlussbericht. Bände 1 und 2 / … Erstellt vom Deutschen Bibliotheksinstitut … [Hrsg.] Kommission der Europäischen Gemeinschaften. Projekt – code LIB-2/S. – Luxembourg: EG, 1988. – XXX, 404 p.; 30 cm. – (EUR; 11036 DE-EN/5.). (Informationsmanagement / Kommission der Europäischen Gemeinschaften) 

A Német Szövetségi Köztársaságban az Európai Gazdasági Közösség megbízásából a Deutsches Bibliotheksinstitut végezte a felmérést arról, hogy az egyes könyvtárak mire használják a számítógépet, milyen hálózatok léteznek, milyen rendszereket alkalmaznak, hogyan lehetne az együttműködést bővíteni stb. Ennek a felmérésnek, kutatásnak a zárójelentése ez a vaskos kétkötetes (de egybekötve megjelent) kiadvány.
Tovább…

Dánia-Hollandia

Stand van zaken betreffende nieuwe informaticatechnieken in bibliotheken en de invloed daarvan op de werkzaamheden in Nederland = State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in the Netherland . / ed . Nederlands Orgaan voor Bevordering van de Informatieverzorging ; Publ. by the Commission of the European Communities. – Code project LIB-2 /3.-EC, 1988,150 p
State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in Denmark : Final report / [ed.] Office of the National Librarian; publ. by the Commission of the European Communities : Project code LIB- 2/4 .- Luxembourg : EC, 1988 .- IX, 118 p.
 

Mindkét országra a fejlett infrastruktúra és viszonylag magas szintű gépesítettség jellemző, és régen él az egységes könyvtári rendszer kiépítésének gondolata. Azonban ma, a számítógépes rendszerek korában az egység csak egy magasabb minőségi kategóriában valósulhat meg, ami sokkal szorosabb együttműködést jelent, mint az előzőekben. A hagyományosan kialakult együttműködési körök, két- vagy többoldalú megegyezések ma már gátjaivá válhatnak az egységesítésnek.
Tovább…

Belgium

State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in Belgium: Final report / prep. by Univesitaire Instelling Antwerp ; ( publ. by the] Commision of the European Communities. – Project code LIB-2/7.- Luxembourg: EC 1988.-VIII, 185 p.
 

A felmérést az Universitaire Instelling Antwerp készítette és sajátos módszert alkalmazott.

Az első fázisban a szakemberek a LISA, a belga könyvtárosképző intézmények és a nagyobb könyvtárak anyagából gyűjtötték össze a témába vágó fellelhető irodalmat. Második lépésként egy reprezentatív minta alapján az előre kiszemelt könyvtárakat értékelték.
Tovább…

Olaszország, Spanyolország, Portugália

Stato dell’arte dell’applicazione delle nuove tecnologie dell’informazione nelle biblioteche e loro influsso sul funzionamento delle biblioteche in Italia = State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in Italy : Rapporto finale/studio … da Associazione Italiana Biblioteche e Associazione Italiana per la Documentazione Avanzata ; publ. Commissione delle Comunita europee. – Codice progetto LIB-2/8.-Luxembourg : CE,
1988.-XXIX, 165 p.
 

Olaszország

Az olasz könyvtárak mindmáig egyetlen átfogó felmérése szerint – melyet a Kulturális Minisztérium a hetvenes évek végén készített el – az országban mintegy hatezer könyvtár van. Feladataik szerint közöttük 2 nemzeti könyvtár, 1514 egyetemi (felsőoktatási) könyvtár, 2843 közművelődési és 1577 szakkönyvtár található, bár ezek az adatok meglehetősen bizonytalanok. Hiányzik az iskolai könyvtárak száma, és a megszámláltak közül számos könyvtárnak egyáltalán nincs valóságos, tényleges szolgáltató szervezete.
Tovább…

Olvasók és olvasmányaik a 18. században

RAABE, Mechtild : Leser und Lektüre im 18. Jahrhundert. Die Ausleihbücher der Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel ; 1714-1799. 1-4. Saur , München, 1989. XCVI+533, 714, ?, ? p.*
 

Grandiózus olvasástörténeti vállalkozás: részletesen dokumentálni és elemezni egy nagykönyvtár használatát folyamatosan, a 18. század 85 évén keresztül, az olvasók személye és társadalmi összetétele, ill. a kölcsönzött könyvek jellege szerint. Kevés könyvtár van a világon, amelyben megvannak az előfeltételei az ilyen felmérésnek; a wolfenbütteli Herzog August Bibliotheknak megvoltak rá a lehetőségei, és élt is velük.
Tovább…

Készült az Országos Széchényi Könyvtár Külföldi Folyóiratok Központi Katalógusa szerkesztésében Szilvássy Zoltánné [et.al.] irányításával. – 1974/75. – Budapest: OSZK, 1986-
5.1985/86: a Nemzeti Periodika Adatbázisban tárolt kiadványok (készült Berke Barnabásné és Tószegi Zsuzsanna irányításával) 

Bizonyára ritkán fordul elő, hogy lelőhelyjegyzékről írás jelenik meg, még akkor is, ha a hely szakfolyóirat. Kívülálló számára úgy tűnhet, hogy e recenzió célját tekintve nem más, mint a műfajban gyakori: a szerkesztőség, illetve a recenzens szubjektív indítékai alapján nyújtott gesztus, szerény eredmény túlértékelése. Itt azonban másról van szó. Ez az írás – amely több okból csak érintőlegesen foglalkozhat a felvetődő kérdésekkel, egy olyan – könyvtárosi összmunkával létrejött – jelentős teljesítményt méltat, amely, ha nagy szó is, ide kívánkozik, mérföldkővel jelölendő a szakmai tevékenység: a folyóirat-nyilvántartás, jegyzékkészítés göröngyös útján.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)