2011. 4. szám

Abstracts 695
Rezümék

TANULMÁNYOK

TÓTH Gyula: Sebestyén Géza a közkönyvtárügy megújítója (is) 699

MŰHELY

DANCS Szabolcs: Az Országos Széchényi Könyvtár müncheni anyagának rekatalogizálása 721
SZŐTS Zoltán Oszkár: A Széchényi-gyűjteményhez tartozó dokumentumok azonosítása 733
FUCSIK Rita: Kölcsey Ferenc könyvei a nemzeti könyvtárban. A költő gyűjteményének rekonstruálási kísérlete a müncheni állomány rekatalogizálása során 741

MÚLTUNKBÓL

SONNEVEND Péter: Művelődés, olvasás és könyvtár a Magyar Szemle (1927–1944) című folyóiratban. 2. rész 747
NÉMETH Katalin: A vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény 774

KITEKINTÉS

KOLTAY Tibor: A referálás újrafelfedezése? 779
THOMAS, Barbro: Áttekintés a svéd könyvtárakról (Töm.: Németh Márton) 785
MALGAROLI, Giovanna: „Olvasónak születtek” – olvasásra nevelés kisgyermekkorban. Egy olasz program első tíz éve. (Töm.: Mohor Jenő) 798

KÖNYVSZEMLE

Gondolatok Sipos Anna Magdolna: „A magyar könyvtárjog históriája 1867-től napjainkig” című művét olvasván
SIPOS Anna Magdolna: A magyar könyvtárjog históriája 1867-től napjainkig. (Ism.: Haraszti Pálné) 805
A közértelmesség szolgálatában. A szellemi műhely élén Monostori Imre MONOSTORI Imre: Könyvtárosként és egyébként. Munkarajzok. (Ism.: Nagy Attila) 822
Biblioteamus és Öregiskola, avagy többcélú művelődési intézmény más nemzeteknél és nálunk BERNUCCI, Annamaria – PIRACCINI, Orlando – TOSCANI, Andrea: Biblioteamus il Centro Culturale Polivalente di Cattolica. Bologna, 2008. (Ism.: Mohor Jenő) 827

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELÕ
(REFERÁTUMOK)

STUDIES

A reformer of public librarianship, Géza Sebestyén
TÓTH Gyula

Géza Sebestyén (1912–1976) was a prominent figure of Hungarian librarianship in the post-1945 era. He acted as deputy director-general of the national library, was a reformer of the national bibliography system and a promoter of computerisation. The library profession tends to recall him based on his merits related to the national library, although he dealt with developing and modernising public libraries too from the very beginning of his career.
The essay presents his role in building out a network of public libraries and in organising their regional system. He elaborated a plan to create regional libraries as early as 1942, and his plan became part of the democratic cultural programme in 1946. His concept of library services to rural and urban population respectively was similar: smaller units should be united by bigger ones; regional libraries should serve as the centres of these „clusters of libraries”, while smaller libraries should operate as their branches. This system would ensure a continuous exchange of the holdings of smaller units, and readers could use regional centres as well where they could get assistance from well-trained librarians.
Sebestyén took part in elaborating the draft of the (unrealised) act on the public library system, which envisaged to set up a library system based on the number of population in communities. Regional libraries started to be organised in 1949 to 1951 but the initial swing ceased rapidly.
Tovább…

TANULMÁNYOK

Sebestyén Géza a közkönyvtárügy megújítója (is)
TÓTH Gyula

Sebestyén Géza (1912–1976) az 1945 utáni magyar könyvtárügy kiemelkedő személyisége, a nemzeti könyvtár főigazgató-helyettese, a nemzeti bibliográfiai rendszer megújítója, az OSZK számítógépesítésének elindítója volt. Munkásságát a szakmai emlékezet szinte kizárólag nemzeti könyvtárbeli érdemei alapján tartja számon, noha a közkönyvtárak fejlesztésével és modernizálásával pályája kezdetétől foglalkozott.
A tanulmány Sebestyénnek a közkönyvtári hálózat kiépítésében, a körzeti rendszer megszervezésében betöltött szerepét mutatja be. Sebestyén már 1942-ben kidolgozta a körzeti könyvtárak felállításának tervét, amely 1946-ban lett a demokratikus művelődési program részévé. A falusi és a városi lakosság könyvtári ellátásáról hasonló volt az elképzelése: azt tervezte, hogy a kiskönyvtárakat nagyobb egységek fogják össze, és ezeknek az ún. „könyvtárbokroknak” a középpontjában a körzeti könyvtár áll, az egyes kiskönyvtárak ennek fiókjaiként működnének. Ez a rendszer biztosítani tudná a kisebb egységek állományának folyamatos cseréjét, miközben az olvasók a körzeti központot is használhatnák, ahol szakképzett könyvtárosoktól segítséget kaphatnak.
Tovább…

Historiográfiája megtévesztő

A magyar könyvtárügy alakulásában kitüntetett szerepük van a könyvtáro¬soknak. Áll ez a megállapítás a közművelődési könyvtáriakra is. Az 1945 utáni hazai köz(művelődési) könyvtárügy történetét sem megírni, sem megérteni nem lehet Sebestyén Géza (1912–1976), Sallai István (1911–1979) és mások szakmai-emberi portréja nélkül. Nem túlzás azt állítani, hogy legtöbbször nem a kényszerítő társadalmi szükséglet talált bennük végrehajtóra, hanem e jeles elődök ragadták meg az alkalmat, civil kurázsijuk hozta a feltételeket, amelyek nélkül terveik, elhatározásaik nem valósulhattak volna meg.
Sebestyén Géza és Sallai István „amolyan ikercsillagként vezette, irányította azt a folyamatot, amelynek eredményeként, szinte a semmiből, a mai [európai] jó középmezőnybe jutottak el honi könyvtáraink” – mondta az 1986-ban rendezett megemlékezésen Bereczky László.1 Akkor, csak kettejükre emlékezve, jogos volt így fogalmazni. A két különböző habitusú, távoli csillagképben felbukkanó, eltérő mentalitású ember közül Sallai István az „elsőszülött” (1911), de Sebestyén Géza (1912) volt „öregebb” a könyvtáros pályán.
Mégis eddig Sebestyén Géza – kétségkívül kimagasló – nemzeti könyvtári érdemeit méltatták. „Mindenekelőtt a nemzeti könyvtár halottjának érezzük őt. Ennek a könyvtárnak a szolgálatára készült fel egész korábbi pályája során [?– TGy], életének két évtizedét áldozva reá.” Igaz, Pajkossy György még hozzátette: „Művelődéspolitikai alapállása talaján szinte pályája kezdetétől személyében példázza a tudományos és közművelődési könyvtárak összetartozását. Munkássága mindvégig kétirányú, kettős maradt.”2
1986-ban Somkuti Gabriella Sebestyén Géza nemzeti könyvtári koncepciójáról, Fügedi Pé­terné a nemzeti könyvtári szolgáltatások terén szerzett érdemeiről emlékezett meg.3
Tovább…

Bevezetés

2010 áprilisában bízott meg az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Sajó Andrea a nemzeti könyvtár törzsgyűjteményébe 1926 előtt bekerült1, elektronikusan feltáratlan állományrész autopszián alapuló feldolgozásának, újrakatalogizálásának megszervezésével. A kézírásos katalóguslapokon és helyrajzi naplókban (szakrepertóriumokban) nyilvántartott kiadványokat az eredetileg a müncheni Hof- und Staatsbibliothek számára kidolgozott szakrendszer, pontosabban annak a helyi viszonyokhoz igazított, átdolgozott változata alapján helyezték el a raktárakban2. Emiatt szokás erre az állományrészre müncheni gyűjteményként3 hivatkozni. A kiadványok visszakeresése jelenleg nehézkes, esetenként – bizonyos generikus, nem részletező leírások esetén – lehetetlen vállalkozás4. A könyvtáralapító Széchényi Ferenc könyvtárának jelentős részén túl egyéb értékes magángyűjteményeket (Jankovich Miklós, Horvát István, Illésházy István, Sándor Móric, Kölcsey Ferenc könyvtárát stb.) is magában foglaló gyűjteményrész mély és alapos feltárásának korszerű szakmai szemlélethez is igazodó előkészítése, illetve maguknak a munkafolyamatoknak – a retrospektív feldolgozásban közvetlen érintett munkatársakén túl – az OSZK szinte minden szervezeti egységének együttműködését igénylő hatékony összehangolása a tapasztalatok sokaságát rejti magában, melyet érdemes megosztani az olvasókkal.
Tovább…

A Széchényi-gyűjteményhez tartozó dokumentumok azonosítása

2010 áprilisában kezdődött meg az Országos Széchényi Könyvtárban a törzsgyűjteménybe 1926 előtt bekerült, elektronikusan feltáratlan dokumentumok autopszián alapuló számítógépes feldolgozásának megszervezése. A feltárás során kiemelt feladatunknak tekintjük többek között a könyvtár törzsgyűjteményébe bekerült fontosabb magángyűjtemények, így mindenekelőtt a Széchényi-féle alapgyűjtemény rekonstruálását. Cikkemben a könyvtáralapító gyűjteményének azonosításával kapcsolatban felmerülő problémákat veszem sorra. A feldolgozandó anyag legnagyobb részét a müncheni szakrendszer szerint rendezett állomány jelenti,1 ezért elkerülhetetlen, hogy röviden áttekintsük a könyvtári állomány állapotát a szakrendszer bevezetésekor, különös tekintettel a Széchényi-gyűjteményre.
Tovább…

2011 februárjától Kölcsey Ferenc müncheni jelzeten raktározott könyveit igyekeztünk összegyűjteni és feltárni az Országos Széchényi Könyvtárban a müncheni állományrész 2010 nyarán elkezdett rekatalogizálása során. A részletes feldolgozás autopszia elve alapján készül, a possessorok feltüntetése a bibliográfiai leírásban ennek egyik fontos mozzanata. Munkánk során Szabó G. Zoltán műve jelentett nagy segítséget annak megállapításában, mely könyveket is tekinthetjük valóban Kölcsey Ferenc hagyatékából valónak.
Ha Kölcsey Ferenc gyűjteményéről beszélünk, elsősorban a könyveire kell gondolnunk. Ismert tény, hogy a hagyaték kéziratokat tartalmazó része a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárába került, míg a könyvek és az időszaki kiadványok a nemzeti könyvtárba. Utóbbiaknak a müncheni jelzetről való rekatalogizálása már nagyrészt megtörtént.
Tovább…

Sajtóügy: hírlapok és folyóiratok

Szekfű Gyula programadó írása60 szerint a „ma meginduló folyóirat legelsősorban az értelmiségnek immár évtizedes, a háborúban megindult katasztrófájával lesz kénytelen foglalkozni”. Mégis – szerinte – a feladat tágabb: a „művelt értelmiség csak központi bázis lehet, melyről mondanivalónkat a nemzeti társadalom minden rétegébe elvezessük. […] A nemzeti kultúra […] nem lehet többé főiskolai végzettséghez kötve, néhány ezer család tulajdona s ezért minden  eszközt meg kell ragadnunk, hogy a társadalom lényegében minden rétegéhez eljusson e mondanivaló. Az olvasók körének kiterjesztése bizonyára nehézségeket fog okozni az első időben. […] Szélesebb körökhöz nem szólhatunk akadémiai magasságból”, ezért új „írásmódra” van szükség. Összességében a cél nem „ismeretek terjesztése”, hanem a társadalom életében meghatározó kérdések „olyan taglalása, hogy lényegük megvilágosodjék s az olvasó a kérdések rengetegében eligazodjék”. A társadalmi összetartozás erősítése érdekében vállalt feladatok: „lelki kapcsolat” a Trianon által „leszakított testvérekkel”, „szociális megértés” és a magyar kultúra („egyetlen kincsünk”) védelme. Mindezt „európai szellemben” s nem „néhány száz vagy ezer műveltnek, hanem a nép széles rétegeinek” kínálva. Ha utóbbiak nem részesednek e kultúrából, „úgy elhomályosul a jövő és elvész a nép”. E cizellált és metaforikus mondatok mögött ott a szerkesztő aggodalma, tényleg képes-e túllépni egy folyóirat – és szélesebben: az igényes kultúra – a „műveltek” szűk körén? Mi, ki – és milyen célból – alakítja jobbra a jövőt?
Tovább…

A vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény

Bevezetés

Az első koldulórendek, a ferences és domonkos közösségek a 12–13. század fordulóján jelentek meg Nyugat-Európában. A szegény és apostoli életet vállaló szerzetesek hamar követőkre leltek hazánkban is, és az elsők között alapított, nyugati határ menti vasvári konventben évszázadokig folytatták tevékenységüket. A Magyar Millennium ünnepségsorozata kapcsán 2001-ben a város és a Domonkos Rend támogatásával, valamint a Vasvári Múzeum szakmai irányításával és pályázati támogatások bevonásával rendezték meg A domonkos rend Magyarországon 1221–2001 című kiállítást, melynek anyaga a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény, a mai könyvtár és levéltár páratlanul értékes állományának alapját jelentette.
Tovább…

A referálás újrafelfedezése?

Bevezetés

Az információs szakemberek brit szervezete, az Aslib (Association for Information Management) referálást oktató kurzusainak beharangozójában azt olvashatjuk, hogy az információs túlterhelés mindenkit érint, és sürgetően szükséges lenne, hogy rendelkezésre álljanak olyan szakemberek, akik a kulcsfontosságú tényeket és véleményeket ki tudják vonni a dokumentumokból, és ezeket pontosan reprodukálni is tudják. A referálási technikák ismerete nélkülözhetetlen a szelektív információterjesztésben, a tájékoztató szolgálatokban, a kutatómunka területén és a jelentések írásában.1
Sokszor temették már, azonban a referálás túlélt számos technológiai változást, tehát van jövője, mivel a referátum maradt az információk közötti tájékozódásunk kiemelkedően fontos eszköze – egyelőre legalábbis –annak ellenére, hogy folyóiratcikkek elektronikus teljes szövege egyre nagyobb mértékben áll rendelkezésre. David Nicholas és munkatársai 2007-ben tréfásan meg is jegyezték, hogy a kiadóknak talán nem is a teljes szövegekhez való hozzáférést kellene megfizettetniük, hanem a referátumok szövegének az elérését. Tegyük hozzá, hogy az utóbbiak általában ingyenesen, előfizetés nélkül érhetők el, ráadásul több digitális könyvtár előbb a referátumokat mutatja meg, csak azután lehet hozzáférni a teljes szöveghez.2
Tovább…

Áttekintés a svéd könyvtárakról

THOMAS, Barbro
THOMAS, Barbro: Swedish libraries: An overview (IFLA Journal, 36. vol.2010. 2. no.111–130. p.) című tanulmányát Németh Márton tömörítette.

Bevezetés

A szerzőnek a 2010. évi göteborgi IFLA kongresszus alkalmából írt tanulmányából kapunk áttekintést a svéd könyvtárügy világáról – szubjektív kiegészítésekkel. A tanulmány felépítése önmagában is üzenetértékkel bír. Első helyen – néhány alapvető számadat felvázolása után – arról szól, mit képes adni a svéd könyvtárügy a felhasználóknak. Részletezi, hogy milyen módon jelennek meg a szolgáltatások eredményei, amikor a svéd állampolgárok kultúrafogyasztási szokásait vizsgáljuk. A következő nagy témakör a közkönyvtárak jelenkori fejlődése, főbb irányainak felvázolása és annak tisztázása, miben is áll egy modern közkönyvtár svéd szemmel. A könyvtári szocializáció fontosságára és a könyvtáraknak az oktatásban játszott kulcsszerepére utal az iskolai könyvtárakról szóló rövid fejezet. Ezt követően az infrastrukturális szolgáltatási hálózati háttér vázolódik fel, mely nélkül a könyvtárak sikeres szolgáltatási kínálata elképzelhetetlen lenne. A tanulmány ezután nagyobb fejlesztési, s ezen keresztül kultúrpolitikai kérdésekre tér ki. Röviden számot ad a nemzeti osztályozási rendszerről, a Dewey tizedes osztályozási rendszerére történő átállásról, majd arról az irodalomtámogatási modellről ejt szót, mely számos ponton pozitívan hat a könyvtárak működésére is. Mindemellett nem hagyja szó nélkül a modell ellentmondásait sem. A közkönyvtári kölcsönzési szabályozásról szóló fejezet szót ejt arról is, miképpen kompenzálják a kiadókat és a szerzőket műveiknek az ingyenes közkönyvtári ellátásba való bekerüléséért.
Tovább…

Malgaroli, Giovanna: Nati per leggere: Un primo bilancio a dieci anni dall’avvio (1999–2009). c. cikkét (= Bollettino .AIB, 50. vol. 2010. 1/2. no. 7–24. p.) Mohor Jenő tömörítette

1999-ben indult el a „Nati per leggere” – olvasónak születtek – elnevezésű országos program Olaszországban, az olasz könyvtáregyesület (AIB), a gyermekgyógyászok kulturális egyesülete (ACP) és a gyermekegészségügyi központ (CSB) közös vállalkozásaként. A Nati per leggere (NPL) célja az olvasás megszerettetése a kisgyermekekkel és szüleikkel, illetve a gyermekek gondozóival. A programban könyvtárosok, gyermekgyógyászok, pedagógusok és önkéntesek vesznek részt. A cikk azt szándékozik leírni, hogy miképpen bontakozott ki a program 1999-től 2008-ig, amikor az NPL országos felmérést végzett az elért eredmények és a program helyzetének megismerése érdekében.
Tovább…

SIPOS Anna Magdolna
A magyar könyvtárjog históriája 1867-től napjainkig / Sipos Anna Magdolna. – Pécs : Alexandra, 2011. 263 p. (Pécsi Egyetemi Tankönyvek ; ISSN 2062-4751)
ISBN 978-963-297-416-3.

Az ismertetett mű kéziratát 2009-ben zárták le, majd 2011-ben jelent meg a Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadó gondozásában, a Pécsi Egyetemi Tankönyvek sorozat részeként, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának hallgatói – mint elsődleges célcsoport – számára. Másodlagos célcsoportként ránk, olvasókra biztosan számítani lehet. A könyvtári jog kérdéskörét kutató kollégánk, Sipos Anna Magdolna munkájának értékeléséhez kezdve, tekintsünk szét először a világban: írtak-e és kiadtak-e hasonló témájú, összefoglaló művet a 20. vagy a 21. században?
A biztos forrásból való tájékozódáshoz − „régi motorosként” − az IFLA Parlamenti Könyvtári és Kutatószolgálati Szekciójának tagjaihoz fordultam: hiszen, ha egy adott országban valahol, akkor annak a törvényhozást támogató könyvtárában biztosan tudniuk kell/illik egy ilyen, a nemzeti jog speciális területét történetiségében tárgyaló műről.
Levelemet azzal kezdtem, hogy bejelentettem az itt ismertetett mű megjelenését, az esetleges megrendeléséhez1 is szükséges könyvészeti adatokkal együtt.  Tettem ezt annak érdekében is, hogy hozzájuk intézett kérdésemet jobban megvilágítsam, és nem kevéssé azért, hogy hozza meg e magyar eredmény számára az országhatárokon túli ismertséget is.
Tovább…

MONOSTORI Imre
Könyvtárosként és egyébként : munkarajzok / Monostori Imre. – [Tatabánya] : JAMK cop. 2010.
– 349 p. (Új Forrás könyvek)
ISBN 978-963-7631-77-1

Az utóbbi években jó sorsomnak köszönhetően az OSZK egy északi fekvésű, tenyérnyi sarokszobáján Gerő Gyulával osztozunk. Egy közös telefon, mi pedig egy méternyire, szemben egymással. Mindketten önkéntes nyugdíjasként, magam délelőtt, Gyula délután, hogy a lehető legkevésbé zavarjuk egymást. A déli órákban többnyire néhány percre, olykor 1–2 órányit párhuzamosan tesszük a magunkét, vagyis akaratlan szem és fültanúja lehettem hihetetlenül szívós munkastílusának, a sokadszor ismételt telefonoknak, leveleknek, e-maileknek nevek, időpontok, események egyeztetéséről, az éppen aktív vezető, igazgató kolléga hivatalba lépésének, kinevezésének dátumáról, intézményének pontos nevéről, alapításának évéről, az elődje nevéről, távozásának idejéről stb. Gyula türelmesen, ismételten, szépen kérlel, mielőbbi választ vár. Ezek hónapokig, évekig késnek, elmaradnak, majd kerülő utakon kollégák, barátok váratlanul besegítenek. A hatalmas kronológia mégis elkészült!
Tovább…

Biblioteamus : il Centro Culturale Polivalente di Cattolica / a cura di Annamaria Bernucci, Orlando Piraccini, Andrea Toscani. – Bologna : Bologna Univ. Press, cop. 2008.–  207 p. (Imagini e documentali)
ISBN 978-88-7395-336-4

Tartalomgazdag képes albumot adott kezembe a szerkesztő egy olasz kisváros többcélú kulturális központjáról, és hogy nagyobb kedvet adjon az ismertető megírásához, emlékeztetett arra, hogy lakóhelyemen is többfunkciós művelődési intézmény működik… Kézenfekvő lenne tehát az összehasonlítás?
Lássuk az olasz kisvárost! Cattolica városa Emilia-Romagna tartomány (tudják, Toszkána fölött van, de a másik oldalon, az Adria felé éri el a tengert, s ha Velence és Firenze között húzunk egy egyenes vonalat, Emilia-Romagnán megy át) délnyugati csücskében, Rimini és San Marino közelében az Adriai-tenger partján található. Sok kilométernyi, fürdőzésre alkalmas tengerpartja teszi Olaszország egyik népszerű fürdőhelyévé. Az albumban látott két légifelvétel városlátképe nyomán nem akartam hinni az interneten először talált adatnak, de az olasz wikipédia megerősítette: 2009. áprilisi adat szerint a város lakóinak száma 16 652 fő (azaz, valamivel több, mint kétszerese a Budapest északnyugati határától hat kilométerre fekvő Nagykovácsinak).
Tovább…

2011. 4. Referátumok

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)