2011. 3. szám

Abstracts   475
Rezümék

TANULMÁNYOK

TÓTH Gyula: Sallai István a falusi könyvtárügyről   481
KOVÁCS Csilla: „Ősidők végtelensége”  A könyvtár szimbolikája   503
FEHÉR Miklós: A kisebbségi kulturális jogok érvényesüléséről a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országos biztosa
jelentése alapján   513

MŰHELY

PERJÁMOSI Sándor: Mit tekinthetünk időszaki kiadványnak? Dokumentumtipológia régen és ma 533
TURAI Hilda: A periodikák címproblémái: az adatbázis-építés során felmerülő kérdések 540

NEKROLÓG

Horváth Tibor (1935–2011) (Biczák Péter)   549
Emlékeim a Tanár Úrról (Drobihona Angéla)  551
Meghalt az utolsó nagy autodidakta könyvtáros:  Kövendi Dénes (1923–2011) (Vajda Kornél) 553

MÚLTUNKBÓL

SONNEVEND Péter: Művelődés, olvasás és könyvtár a Magyar Szemle (1927–1944) című folyóiratban (1. rész) 557

KITEKINTÉS

KORNHOFFER Mónika: Száz nap az élet. A világhálón található információk gyűjtésének és megőrzésének áttekintése.  579
SÜTŐ Péter: Információs központok és analfabétizmus Egy könyvtáros barangolása a Janus-arcú Indiában 599
JALAL, Samir Kumar – BISWAS, Subal Chandra – MUKHOPADHYAY, Parthosarathi: Néhány indiai egyetem web impakt fatorainak és kapcsolatainak elemzése.  (Töm.: Dévai Péter) 610
DURANCEAU, Ellen Finnie: A Wealth of Networks c. könyv és az intézményi archívumok a MIT a Dspace és a tudományos közösség jövője. (Töm.: Viszocsekné Péteri Éva)   613
PANELLA, Nancy: Az IFLA speciális igényű könyvtári szolgáltatások szekciója: történeti áttekintés. (Töm.: Viszocsekné Péteri Éva)

KÖNYVSZEMLE

Egyesület a könyvtárosokért – könyvtárosok az egyesületért A Magyar Könyvtárosok Egyesületének története
1935–2009 (Szerk. Bényei Miklós) (Ism.: Kégli Ferenc)   619
A könyvek, a könyvtár és a kultúra ölelésében A kultúra anatómiája, a kultúra anatómusa. Tanulmánykötet a 65 éves Agárdi Péter tiszteletére. (Szerk. Sipos Anna Magdolna, Zalay Szabolcs et. al.) (Ism.: Sipos Anna Magdolna) 624

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ
(REFERÁTUMOK)

STUDIES

István Sallai’s views on village libraries
TÓTH Gyula

István Sallai (1911-1979) was a prominent figure of Hungarian librarianship after World War II. He is famous as the author of an excellent handbook for librarians (published in 1956 and 1965). He started his career with organising village libraries and has always found it very important to improve library supply to the population of villages. Instead of supporting people’s libraries he proposed to have village libraries which rely on the traditions of reading circles and provide room for all the cultural activities in a community. In his view village libraries could be developed only if they are attached to other institutions (namely the homes of culture) which are maintained from local sources. The first so-called club libraries (i.e. libraries attached to the homes of culture) were created in 1968. However, they needed support from district libraries. In a later period, after club libraries had lost importance, a network of library supply was set up to improve book offer in small libraries. In Sallai’s oeuvre 1968-1969 meant a kind of peak: he wrote his report entitled Development trend of Hungarian public libraries (1968), whose revised version was integrated into the document entitled Basic principles and requirements for the long-term planning of public libraries (1970) compiled for the National conference on librarianship, and into the Professional guidelines for the long-term development of public libraries maintained by councils (1972). In his last work he raised whether the successors have managed well Ervin Szabó’s heritage. His considerations are timely even today.
Tovább…

TANULMÁNYOK

Sallai István a falusi könyvtárügyről
TÓTH Gyula

Sallai István (1911–1979) a második világháború utáni magyar könyvtárügy meghatározó alakja volt; nevéhez fűződik többek között egy európai szintű könyvtártani kézikönyv összeállítása is (1956, 1965). Sallai a falusi könyvtárak szervezésével kezdte könyvtárosi pályáját, és élete végéig fontosnak tartotta a falusi lakosság könyvtári ellátásának jobbítását. Szakított a népkönyvtári szemlélettel, és olyan falusi könyvtárat akart, amely az olvasóköri hagyományokból építkezik, és az egész település művelődésének az alapját képezi. Abban látta biztosítva a fejlődésüket, ha olyan intézmények (művelődési otthonok) köré szervezik őket, melyek fenntartását a helyi források biztosítják. 1968-ban létrejöttek az első klubkönyvtárak, de ezek rászorultak a körzeti könyvtárak segítségére. A klubkönyvtári akciók háttérbe szorulása után az ellátási hálózat megteremtésével akartak javítani a kiskönyvtárak könyvkínálatán. Sallai munkásságában 1968 és 1969 jelentette a csúcspontot: ekkor írta Közművelődési könyvtárügyünk fejlődési iránya című tanulmányát, melynek átdolgozott változata került az 1970-es könyvtárügyi konferenciára készült Alapelvek és követelmények a közművelődési könyvtárak távlati tervezéséhez, majd a Szakmai irányelvek a tanácsi közművelődési könyvtárak távlati fejlesztéséhez című dokumentumba. A hetvenes években előadásokkal is szolgálta a falusi könyvtárakat. Utolsó művében számot vetett azzal, jól gazdálkodtak-e az utódok a Szabó Ervin-i örökséggel. Gondolatai időszerűek ma is.
Tovább…

Sallai István a falusi könyvtárügyről*

Elöljáróban

Témaválasztásomkor abból indultam ki, hogy Sallai István 17 évi néptanítói és azzal járó népművelői tevékenység után, a falut jól megismerve került a minisztériumba, szinte rögtön a Népkönyvtári Központhoz, amelynek feladata lett a körzeti könyvtárak további szervezése, működtetése. A körzeti könyvtár a falu könyvellátására született. Sallai István ily módon falusi könyvtárak szervezésével kezdte könyvtárosi pályafutását. A megtalált Sebestyén-tervek, iratok segítségével ezt ismerte meg elsőként a könyvtárosságból. A hivatalszervezés és -vezetés mellett az lett az első dolga, hogy megtanulja a falusi könyvtárak működtetéséhez szükséges ismereteket, majd jó tanítóként mindenkinek közérthetően továbbadja frissen elsajátított ismereteit. Így vált a korszak könyvtárosainak tanítómesterévé.


Tovább…

Felütés

Munkám során, amikor szakmai továbbképzések keretében kommunikációs vagy mentálhigiénés tréninget tartunk a könyvtáros kollégáknak*, gyakran indítjuk úgy a foglalkozást, hogy megkérjük a jelenlévőket, válasszanak maguknak egy olyan képet, amely szerintük kifejezi a foglalkozásunkat. Ezt a szakirodalom foglalkozás- szimbólumnak nevezi. Majd azt kérjük, hogy indokolják meg, miért választották éppen azt a tárgyat, fogalmat, szót szimbólumként. Tapasztalatim szerint a kezdeti szorongások ilyenkor hamar feloldódnak, mert  a szimbólumok segítségével gyorsan megismerik a másikat és magukat is be tudják mutatni. Percek alatt lehet meleg, elfogadó, biztonságos légkört kialakítani a csoportban, amely még a hosszabb idejű tréningek alatt is szinte végig érezteti a hatását. Ezeknek a képpel, képben kifejezett szimbólumoknak erőteljes, az érzelmeket is mélyen érintő, megmozgató hatása van, és ezáltal a szimbólumok egymáshoz tudják közelíteni a résztvevőket.
Tovább…

2009-ben Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa vizsgálatot rendelt el a kisebbségi kulturális jogok [köztük a nemzetiségi könyvtári ellátáshoz való jog] érvényesülésének magyarországi helyzetének áttekintésére. A dr. Magicz András által vezetett vizsgálat lezajlott és elkészült az a 467 oldalas jelentés, amely bemutatja magát a vizsgálatot, illetve tárgyalja a Magyar Köztársaságban élő, 1993. évi LXXVII. törvényben meghatározott nemzeti és etnikai kisebbségek (továbbiakban: kisebbségek) közösségeinek, valamint e közösségek tagjainak kulturális jogait, illetve a jogok érvényesülését.

A Biztos Úr az MKE 42. bajai Vándorgyűlésén , melynek címe a ’Kultúrák találkozása – könyvtárak és könyvtárosok a kölcsönös megértés szolgálatában’ volt, a jelentés alapján tájékoztatást adott a könyvtárakat érintő legfontosabb megállapításokról. De természetesen előadása keretében nem volt módja arra, hogy a terjedelmes jelentést átfogóan, illetve szakterületi részleteiben is elénk tárja, miközben a könyvtárosok érdeklődése e vonatkozásban is megmutatkozott.
Tovább…

Folytatjuk az előző számban kezdett cikksorozatot a retrospektív magyar
időszaki sajtóbibliográfia kérdéseiről. Előző számunkban Vass
Johanna és Kürti Afrodité írásait olvashatták az adatbázis kialakításának
kérdéseiről, illetve a feltárás nehézségeiről, a most következő
két írásban a periodika feldolgozás további részletkérdéseivel
ismerkedhetnek meg.

Hol kezdődik a magyar időszaki sajtó története?

Ezt a látszólag egyszerű kérdést nem is olyan könnyű megválaszolni! A kérdés újabb kérdéseket generál, többek közt felvetődik, mivel és mikor kezdődik? Hogy miért válnak kérdésessé számunkra ezek a sajtótörténetben látszólag egyértelmű és elfogadott dolgok, a munkám végére megvilágítom.
Egy készülő nemzeti sajtóbibliográfiának sarkalatos pontja a gyűjtőkör meghatározása. Ez főbb vonalaiban Magyarországon megegyezik a hungarika-könyvek, illetve az OSZK gyűjtőkörével, azaz egy magyar sajtóbibliográfiába feldolgozandók azok az időszaki kiadványok, melyek 1) Magyarország mindenkori területén bármely nyelven, 2) Magyarország mindenkori területén kívül magyar nyelven megjelentek.


Tovább…

A bibliográfiai szakirodalom a legkorábbi, nemzeti bibliográfiai programot megfogalmazó alapvetésektől kezdve megegyezik abban, hogy a munkálatok alapja a tervszerű, módszeres gyűjtőmunka. A gyűjtésnek mind az elődök által összeállított bibliográfiákra, illetve az általuk felhasznált forrásokra, mind az azokban fellelhető bibliográfiai adatokra ki kell terjednie.
De mit is jelent a gyakorlatban az időszaki kiadványokról készült adatok gyűjtése? A probléma összetettségét sejtetheti a Dezsényi Béla által adott jellemzés: „tudatában kell lennünk annak, [...] hogy a hírlap könyvészeti leírásán [...] mást kell értenünk, mint az egyszer megjelent könyv címleírásán. A könyv teljesen lezárt formában jelenik meg, leírása egyetlen darabról készül, [...] a hírlap azonban lezáratlan formában, időben szétosztva jelenik meg. [...] A könyv címleírása állandó, a hírlap adatai ellenben éppúgy változnak, mint az élő ember személyi adatai.”( Sajtó és könyvészet. Bp., 1942. p. 13.) Dokumentumfajtánk eredendő változékonyságához hozzájárul őrzésének esetlegessége; a hiányos – jelen esetben értsd: eltérő – könyvtári állományok alapján pedig, legalábbis a tapasztalat azt mutatja, ugyanarról a kiadványról nem egy esetben eltérő katalógus- és bibliográfiai leírások születnek. Végül, az eddigiekből eredő variációs lehetőségek számát hatványozzák az adatfelvételi szabályok időről időre történő változásai is.
Mindezt megfontolva, a feladat gyakorlati megvalósítása során adódó – nagyrészt dokumentumspecifikus – problémák számbavétele, rendszerezése és közzététele segíthet megérteni a sajtóbibliográfiai munkálatok sajátos módszertani nehézségeit, illetve összeállításunk támpontot adhat a megelőző bibliográfiai munkák forrásként való értékelésének kérdéséhez. Fontos megjegyezni, hogy az itt szerepeltetett eseteket nem „elmarasztalásként”, hanem a periodikumokról készült adatfelvételek sajátos módszertani problémáira rávilágító, jellemző példákként vonultatjuk fel. Az esetleírások tanulságul, útmutatóul szolgálhatnak mindazoknak, akik közös katalogizálás során saját leírandó állományuknak adatbázisba való behasonlítását vagy lelőhely-adatbázis duplumszűrését végzik, esetleg digitalizáláshoz szeretnék összeállítani a kiválasztott cím teljességét.
(Vass Johanna)

Ahhoz, hogy új adatokkal tudjunk bővíteni egy bibliográfiát vagy katalógust, először is tudnunk kell, mi hiányzik belőle. Ezeket az ismereteket a megjelent kötet-bibliográfiák címeinek katalógusainkkal és adatbázisainkkal való összevetésével tudjuk megszerezni, hogy azután egy következő munkafolyamat során a hiányzó tételeket pótolni tudjuk. A következőkben a címek behasonlításának gyakorlati gondjaiba szeretnék bepillantást nyújtani.
Tovább…

Horváth Tibor (1935–2011)

„Nem hal meg az, ki milliókra költi
Dús élte kincsét, ámbár napja múl;
Hanem lerázván, ami benne földi,
Egy éltető eszmévé finomul,
Mely fennmarad s nőttön-nő tiszta fénye
Amint időben, térben távozik;
Melyhez tekint fel az utód erénye:
Óhajt, remél, hisz és imádkozik.”
(Arany János)*

Horváth Tibor vérbeli könyvtáros volt. Tiszta, szigorú, céltudatos, küzdeni akaró és tudó. Erős, jó ember: tele hittel, bátorsággal, lendülettel. Ugyanakkor humánus, hisz semmi emberi nem volt idegen tőle. Szerény, noha büszkélkedhetett volna sikereivel. Jó tanító, jó mester.
Újító, szemléletet formáló, nagyszerű tudós. Példa volt, értékőrző, lehetetlen volt nem tanulni tőle, nem figyelni rá. Kristálytiszta logikájával, hihetetlen tudásával mintegy varázsütésre eloszlatta bennünk a kételyeket, megerősített hitünkben, erőt adott mindennapi viaskodásunkhoz.
Őt tartom mindmáig az egyik legnagyobb mesteremnek. Nemzedékeket tanított, formált, magával ragadó módon, olykor finom humorral, és mindig türelemmel, alázattal.


Tovább…

Emlékeim a Tanár Úrról

„Mindeneknek előtte pedig ne esküdjetek, atyámfiai, se az égre, se a földre, se semmi más esküvéssel. Hanem legyen a ti igenetek igen, és a nem nem; hogy kárhoztatás alá ne essetek.”                (Jak 5, 12)

Tanár Úr válaszainak IGEN-je, és NEM-je mindig egyértelműen hangzott, kétségünk nem maradt. Mindig örült a tanítványok és a pályatársak sikerének, soha nem utasította el, aki hozzá fordult, különösen, ha a felkészülés igyekezetét látta rajta. Mindezt a személyes tapasztalat mondatja velem.
Ismeretségünk a régi szakmai múltban gyökerezik. A Könyvtártudományi és Módszertani Központ társadalomtudományi könyvtárosképző szak¬tanfolyamán láttam, hallottam először őt előadni. 1973-ban vagyunk. A legendák övezte Nyakó Istvánt* jött helyettesíteni a mi évfolyamunknál. Az akkor használt „Szakirodalmi forrásismeret. Történelem” című jegyzetét évekkel később még az egyetemen is használtam, ugyanis 1977–1980 közt Szabó Sándornak és Horváth Tibornak újra a tanítványa lehettem az ELTE Könytártudományi Tanszékén.
Tovább…

A felsőfokú magyar könyvtárosképzés több mint egy évszázadra tekinthet vissza. Mégis bizonyos, hogy mint szinte minden igazi szakmában, tudományágban (stb.), a professzionalitás csak jódarab idő után válik uralkodóvá, normává, mércévé, megkerülhetetlen valamivé. A könyvtár szakot végzett, valóban profi könyvtárosok első igazi nemzedéke, a késő húszas, kora harmincas évek nagyjai (épp csak szemelgetve az immáron legendás nagy nevek közt: Papp István, Kiss Jenő, Zircz Péter, Futala Tibor, Horváth Tibor, Bereczky László, Takács Miklós, Varga Béla stb., stb., stb. stb.) voltak. A professzionalitás követelményére mint pontot az i-re a könyvtári törvény tette ki, kimondván, hogy könyvtáros az, akinek (többek közt persze) könyvtár szakos diplomája van. De természetesen a korábbi generációk rendre autodidakták voltak. A legnagyobb, legjelentősebb, meghatározó – minden tekintetben, oktatásban, publikációkban, gyakorlatban, könyvtárvezetésben meghatározó óriások (nem túlzás a szó) – rendre autodidakták voltak. Nem volt könyvtár szakos diplomája sem Szabó Ervinnek, sem Kovács Máténak, sem Sallai Istvánnak, sem… Hadd, ne soroljam szakmánk legnagyobb képviselőinek nem is olyan rövid névsorát.
Tovább…

„A magyart szeretjük reális gondolkodásúnak nevezni, de tán valószerűbb a megfigyelés, mely szerint reális dolgokat szeret elidealizálni, s ily szellemi folyamat során az életre nagyjelentőségű, gyakorlatilag használható tapasztalatokból és maximákból hús és vér nélküli frázisok desztilláltatnak, melyeket a nemzeti test épp oly kevéssé tud használni, mint ahogyan a desztillált víz sem üdítheti az emberi szervezetet.” (Széchenyi István)*

1. Bevezetés: a folyóirat és a kor

1.1. A Magyar Szemle

A két világháború közti korszak nevét Horthy Miklóstól kapta, ám a Trianon utáni Magyarország megalapozása és működőképessé tétele bizonyára sokkal inkább Bethlen István (1874–1946) miniszterelnök (1921–1931) nevéhez kapcsolható1. Ő tartotta fontosnak, hogy legyen egy olyan szellemi orgánum, mely segíti a kormányzáshoz szükséges, nem rövidtávú, más szóval nem napi szintű tájékozottság elmélyítését.2 A szellemi fellendülés a húszas évek közepén – nemzetközi hitelekkel – megteremtett konszolidációnak köszönhetően vált lehetségessé (1926 decemberében értékálló pénzt, a pengőt vezettek be). Bethlen nem kedvelte a modern tömegdemokráciákat, igyekezett a hagyományos elitből (arisztokrácia, dzsentri stb.) meríteni, de felismerte és értékelte a középosztály szerepét.
Tovább…

Bevezetés

Tételezzük fel, hogy 2030. október 1-jét írunk. Egy, a 2010-es belpolitikai események sajtóvisszhangját kutató egyetemi hallgató bemegy a könyvtárba és az Index.hu hírportál 2010-es parlamenti választásokkal kapcsolatos cikkeit szeretné összegyűjteni, amihez segítséget kér a könyvtárostól. Vajon tud-e segíteni neki?
A legtöbb ember erre a kérdésre valószínűleg azt válaszolná, hogy igen, hiszen az nyilvánvaló, hogy a hírportálnak 2010-ben kiemelt témája volt a magyar belpolitikát meghatározó parlamenti választásokról történő híradás. Annak ellenére válaszolnák ezt, hogy akár személyes tapasztalataikat végiggondolnák: az interneten böngészve ugyanis gyakran előfordul a használóval, hogy a keresett oldal helyett csak egy hibaüzenetet talál, amely arról tájékoztat, hogy az adott oldal már nem érhető el. Jóllehet az információt kereső bosszankodik a jelenségen, ám alaposabban nem foglalkozik vele; megváltoztatott paraméterekkel folytatja tovább a keresést, bízva abban, hogy valamilyen más módon el tudja érni a számára szükséges információt. Vajon ugyanezzel a módszerrel boldogulni fog-e képzeletbeli hallgatónk is? Nem valószínű, hiszen a kutatók szerint egy weblap élettartama átlagosan száz nap, mielőtt megszűnne, vagy megváltozna1. Ám amennyiben a hírportálokat és az online hírlapokat nézzük, ez az idő sokkal rövidebb is lehet, hiszen – e közvetítő csatornák jellegéből, funkciójából eredően – akár percről percre változhat a cikk vagy akár az oldal tartalma.
Tovább…

1. Bevezetés

Ha Indiáról szóló, a könyvtár- és információtechnológia fejlődését bemutató szakcikkeket olvasgatunk, úgy tűnik, hogy csak néhány éves az ország lemaradása a nyugati trendektől, sőt a számítógépesítés és a digitális szolgáltatások némely területén együtt halad az élenjárókkal. Ez utóbbi nem is annyira meglepő, ha belegondolunk, hogy India alig hat évtizede vált függetlenné a Brit birodalomtól, és túl ezen az örökségen, ma is szoros kapcsolatokat ápol a nyugati kultúrákkal, erősen hat rá a globalizáció és részese a fejlődésnek nevezett versenyfutásnak. A pozitív hangvételű könyvtári szakcikkek általában valamilyen fejlesztésről, újításról, szakmai sikerekről számolnak be, többnyire a szakkönyvtárakhoz, kutatási központokhoz vagy a felsőoktatási könyvtárakhoz kötődően, melyek tényleg lépést tartanak a világgal.1 Azonban mélyre zuhanhat emelkedett hangulatunk, ha a nyilvános könyvtárakról és a tömegek könyvtári ellátásának helyzetéről olvasunk.
Tovább…

Néhány indiai egyetem web impakt faktorainak és kapcsolatainak elemzése

JALAL, Samir Kumar – BISWAS, Subal Chandra – MUKHOPADHYAY, Parthasarathi: Web impact factor and link analysis of selected Indian universities (Annals of Library and Information Studies, Vol. 57. June 2010. pp. 109-121.) című tanulmányát Dévai Péter tömörítette.

Ebben az esettanulmányban a szerzők az egyes honlapok kapcsolatait mérő, vizsgáló webometria mutatószámait határozzák meg nyugat-bengáli egyetemek honlapjainak tanulmányozásával.
Az egyik ilyen mutatószámcsoport a világhálós impakt faktorok (web impact factors – WIFs), melyek az egyes webhelyekre történő hivatkozások számát jelentik – elosztva a webhelyekhez tartozó weboldalak számával. Részben hasonlítanak az idézettségi mutatókhoz, melyek nyomtatott dokumentumok, általában tudományos publikációk közötti kapcsolatokat jeleznek, míg a webes impakt faktorok bármilyen webhelyek közötti kapcsolatot jelezhetnek. Egyes kutatások szerint a webkapcsolatok mintegy 20%-a felel meg tartalmilag az idézettségi mutatóknak. A mutatókat Peter Ingwersen fejlesztette ki The calculation of web impact factors című cikkében (megjelent a Journal of Documentation, vol. 54. 1998. no. 2. p. 236-243.).
Tovább…

Duranceau, Ellen Finnie: The “Wealth of Networks” and institutional  repositories: MIT DSpace, and the future of the scholarly commons (Library Trends, Vol. 57. No. 2. Fall 2008. pp. 244–261.) című tanulmányát Viszocsekné Péteri Éva tömörítette

Távoli kép tízezer láb távolságról

Yochai Benkler 2006-ban megjelent könyve, a The wealth of networks* (A hálózatok gazdagsága) azokat a hatalmas változásokat írja le, melyeket a világháló hozott az egyetemek számára. Az előnyöket azok a szerzők élvezhetik, akik a weben bárhol meg tudnak jelenni, az intézményi repozitóriumok pedig a folyamatos azonosításnak és megőrzésnek egyedülálló kombinációját, az intézmény történeti környezetét jelentik, és nagyobb kereshetőséget kínálnak. Az új információgazdaságban nem meglepő, hogy ezek a repozitóriumok gyorsan helyet kaptak a kutató egyetemeken és intézetekben. Az első, 2002. évi kezdeményezés óta széles körben elterjedtek: 2005 elején az USA-ban már a doktori iskolát működtető egyetemek 40%-ában volt intézményi repozitórium, az archívumokat figyelő OpenDOAR honlap szerint számuk 2007 decemberében meghaladta az ezret. Ez a gyors növekedés valószínűleg Benklert sem lepte meg. Az új, behálózott információgazdaság leírása olyan, mintha az intézményi repozitóriumokat írta volna le: nem piaci mechanizmusokra épülnek, az egyének közös tevékenységét támogatják.
Természetesen minden új szolgáltatást vagy eszközt folyamatosan fejleszteni kell, hogy lépést tudjon tartani az újonnan jelentkező igényekkel és elvárásokkal, megtalálja és megőrizze használóit. Van néhány olyan terület, amely megérett a fejlesztésre: a kutatások egyre inkább adatvezéreltté válnak, több tudományágat érintenek, így az igény növekedni fog, és egyre nagyobb nyomást gyakorol az adatkezelés, adatfelügyelet és adatarchiválás támogatására. Az intézményi repozitóriumok ezeket az igényeket ki tudják elégíteni, ezért előreláthatólag szaporodnak majd az adatkezeléssel összefüggő szolgáltatások. Ezt a növekedést ösztönözni fogja, hogy a kutatók teljesíteni akarják az olyan finanszírozók követelményeit, mint amilyen a National Institute of Health-é (NIH). Az egyetemi oktatóknak sem idejük, sem forrásaik nincsenek a nagy adatállományok kezelésére, ezért ezt az intézményi repozitóriumokra hárítják.
Tovább…

Panella, Nancy: The Library Services to People with Special Needs Section of IFLA: an historical overview. = IFLA Journal, 35. vol. 2009. 3. no. 258–271. p c. tanulmányát Viszocsekné Péteri Éva tömörítette.

Háttér

Az IFLA speciális igényű könyvtári szolgáltatások szekciója (Library Services to People with Special Needs =LSN) jogelődje, a Kórházi Könyvtárak Albizottsága 1931. augusztus 29-én jött létre, négy évvel az IFLA megalakulása után. Ez volt a hetedik albizottság és az első olyan, amelynek középpontjában speciális felhasználói csoportnak nyújtandó szolgáltatások álltak. Ebben az időben már megvoltak a kórházi könyvtárak nemzetközi együttműködéséhez szükséges feltételek, nőtt az érdeklődés a kórházi betegek könyvtári ellátása iránt. Ez részben annak volt köszönhető, hogy szembetűnő volt a könyvek és az olvasás pozitív hatása az 1. világháborúban és az azt követően kórházba került katonáknál.
Tovább…

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének története 1935–2009 : jubileumi kiadvány / [szerk. Bényei Miklós]. – Budapest : MKE, 2011. – 758 p. : ill.
ISBN 978-963-89260-0-5

Az 1930-as években több mint kétezer (országos és helyi) szakmai egyesület működött Magyarországon. A második világháború után közel ezernek sikerült újraéleszteni szervezeti életét, ezek közé tartozott az 1935-ben alakult Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete is. Hiába történtek azonban erőfeszítések a könyvtárosok, levéltárosok részéről az egyesületi tevékenység folytatására, az 1949-re kialakult pártállami modellbe már nem igazán fértek bele az önálló civil szervezetek, így 1950 elején az egyesület – megelőzendő a várható felszámolást – megszüntette tevékenységét. Hat évvel később azonban a könyvtárosoknak ismét lehetőségük nyílt részben önálló szerveződésre a Társadalom-és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (1958-tól Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) keretében mint Sajtó-, Könyv- és Könyvtártörténeti Bizottság, majd erre alapozva jött létre 1956 nyarán a Magyar Könyvtárosok Szabó Ervin Köre. A körnek 1965-ben sikerült önállósodnia Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnevezéssel – utalva evvel az 1935-ben alakult jogelőd szervezetre. Az egyesület (rövidített nevén: MKE) 2009-re tehát már alapításának hetvenötödik évéhez érkezett el, és ez alkalmat adott A Magyar Könyvtárosok Egyesületének története 1935–2009 címmel egy jubileumi kiadvány közreadásához. A 758 oldalas kötet a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával puha, illetve kemény kötésű változatban jelent meg 2011 márciusának végén Bényei Miklós szerkesztésében, Nagy Anikó (az egyesület főtitkára) közreműködésével.
Tovább…

Sipos Anna Magdolna, Zalay Szabolcs, Mészárosné Szentirányi Zita (szerk.): A kultúra anatómiája, a kultúra anatómusa : Tanulmánykötet a 65 éves Agárdi Péter tiszteletére. – Pécs : PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, 2011. 310. p.
ISBN 978-963-642-380-3

“Lehetne-e stílusosabb köszöntés egy olyan ember számára, aki egész életét a könyvek jegyében és könyvek környezetében élte – a Könyvtárellátó raktárától a saját művek összeállításáig, megírásáig – mint a tiszteletére és kollégái által nagy szeretettel összeállított kötet átadása?” – ezzel a kérdéssel kezdődik az ez év tavaszán, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar gondozásában kiadott, a Kar Könyvtártudományi, valamint Kultúratudományi Intézete munkatársainak összefogásával készült „Festschrift” kötet ajánlása. A recenzens pedig sajátos helyzetben van, hiszen nem csupán a meglepetésként készült kötet ötletének megfogalmazója volt, hanem Zalay Szabolcs és Mészárosné Szentirányi Zita mellett maga is tevékenyen részt vett a könyv szerkesztésében, továbbá a kiadvány tanulmányai között szerzőként is megjelenik. Így igen nehéz azt a követelményt teljesíteni, hogy a recenzenstől elvárható distancia érvényesüljön, ezért,  vállalva az elfogult minősítést, inkább azt a megoldást követjük, hogy az ismertető megírása során a kötet létrehozójának szemléletét érvényesítjük. 
Tovább…

2011. 3. Referátumok

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (1) (3) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)