2009. 1. szám

Tartalom

ABSTRACTS   5

TANULMÁNYOK

TÓTH Gyula: Kiss Jenő könyvtára 11
AMBERG Eszter: Búvópatakok a magyar könyvtári rendszerben: a minisztériumi szakkönyvtárak 17
NÉMETH Márton: Áttekintés a modern online audio-vizuális szolgáltatások világáról 29
POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella: Molnár János és a Magyar Könyv-háza 37
ADOMÁNNÉ ZOLNAI Dóra: A könyvek és az olvasás szerepe a művelt ember életében a 20. század első felében
a magyar nyelvű illemtankönyvek alapján 51
KOVÁCS Béla Lóránt: David Hume mint könyvtáros 57
KÖVENDI Dénes: Bóday Pál (1921–2009) emléke 61

Elődeink üzenik …
SONNEVEND Péter: A Népművelés (1906–1918) c. folyóirat a modern közkönyvtárakért 2. rész: 1911 65

KITEKINTÉS

PÉTERFI Rita: Közös utak. A cigányság könyvtári ellátása Északkelet-Csehországban 81
HAJNAL WARD Judit: Nemzetközi könyvvásárló körúton: idegen nyelvű könyvek az amerikai könyvtárakban 88
SCHRADER, Andreas – SIEWEKE, Beate: Hybrary – a jövő hibrid könyvtára (Töm.: Viszocsekné Péteri Éva) 99
COOKE, Nicole: Web-alapú szervező eszközök szakképzett könyvtárosok számára (Töm.: Viszocsekné Péteri Éva) 105
FALCINELLI, Daniele – BAZZOCCHI, Silvia: Könyvtár és nemzetköziség: a „Szolidáris Könyvtárak” kampány (Töm.: Mohor Jenő)   111
SETH, Renu: India könyvtárügyi rendszere (Töm.: Mohor Jenő) 116
COYLE, Caren: Az elektronikus olvasás megkönnyítése. (Töm.: Dévai Péter) 122

KÖNYVSZEMLE

Teljessé vált a főváros könyvtárának története
KATSÁNYI Sándor – TÓTH Gyula: A főváros könyvtárának története 1945–1998. (Ism. Fogarassy Miklós) 125
Posztmodern könyvtár – hagyományos építőelemekből
BRUIJNZEELS, Rob – TIGGELEN, Nicoline: Bibliotheken 2040. Die Zukunf neu entwerfen. (Ism.: Katsányi Sándor) 131
Könyvtár és társadalom vonzásában. Köszöntőkönyv dr. Tóth Gyula 70. születésnapjára. (Szerk. Czövek Zoltán, Koltay Tibor, Pálvölgyi Mihály) (Ism.: Pogány György) 135
A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa
VELENCZEI Katalin: A székesfehérvári Püspöki Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa. (Ism. Bánfi Szilvia)  139

A Hatágú Síp Alapítvány legújabb kiadványai
SZABÓ Sándor: A magyar nyelv és irodalom kútfői,
POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella: A könyvkultúra kutatásának kútfői,
POGÁNY György: A történelem,, a vallási irodalom és a Biblia-kiadások kútfői és szakirodalma,
PLIHÁL Katalin: A térképnyomtatás művészete a kezdetektől a 19. század végéig. (Ism.: Kovács Mária) 142
Wikik: eszközök az információs munkához és az együttműködéshez
KLOBAS, Jane et. al: Wikis. Tools for information work and collaboration. (Ism.: Dévai Péter) 149

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ
(REFERÁTUMOK)
Tovább…

Abstracts

STUDIES

Jenő Kiss’ library
TÓTH Gyula

Jenő Kiss (1933–2003) was responsible for public library supply in Budapest in the period 1980 through 1998 as director-general of the Metropolitan Szabó Ervin Library (FSZEK). The era under his leadership was characterised by reforms, and his innovations have led to fundamental transformation.
When he took over the management of FSZEK, he had to cope with severe difficulties in operation, as well as with the tension between the central library’s functions as a special library (in the fields of sociology, local history and music) and the partitioned library system in which an approach of popular education was dominating. By demolishing the over-hierarchical organisational structure, by delegating decisions to the level of action he made efforts to develop a new management style based on involving staff members.
Tovább…

Rezümék

TANULMÁNYOK

Kiss Jenő könyvtára
Tóth Gyula
Kiss Jenő (1933–2003) a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) főigazgatójaként 1980 és 1998 között irányította Budapest közkönyvtári ellátását. Amikor átvette a FSZEK vezetését, a működési feltételek hiányosságai mellett meg kellett birkóznia a központi könyvtár szakkönyvtári funkciójából (szociológiai, helytörténeti, zenei) fakadó feladatok és az elaprózott, népnevelői szemléletű hálózati működés között feszülő ellentéttel is. Vezetése alatt a könyvtár „reformkorát” élte, újításai nyomán gyökeresen átalakult a fővárosi közkönyvtári szolgálat: a túlságosan hierarchikus szervezeti keretek lebontásával, a döntési mechanizmus cselekvési szintre adásával a munkatársak bevonására épülő újszerű vezetési stílus kialakítására törekedett. Reformjai a használó-központú könyvtár megteremtésére irányultak. Munkatársaival kidolgozta a központi könyvtár új funkcióit, a hálózati működés erősítésére pedig hat központi szerepű könyvtárat (régió központot) hozott létre. Intézkedései – a használók igényeihez alkalmazkodó állománykínálat, az állomány újfajta elrendezése (családi könyvtár, kétfedelű könyvtár), a könyvtári ellátó szolgálat felállítása, bátor selejtezési politika, közhasznú információszolgáltatás működtetése, a multimédia-használatért és a speciális szolgáltatásokért kért térítés bevezetése – a használók európai szintű kiszolgálását szolgálták.
Utódainak koncepcionálisan kész könyvtárat, a körülményekhez szabott korszerű könyvtárpolitikát, a központi könyvtár bővítéséhez kidolgozott rekonstrukciós terveket és a hálózat továbbfejleszthető modelljét hagyta hátra.
Tovább…

Kiss Jenő könyvtára

Elhangzott 2008. december 16-án a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a Kiss Jenő (1933-2003) főigazgató tiszteletére rendezett emlékülésen.

Nem Kiss Jenőről a barátról, nem a kollégáról akarok beszélni, azt megteszik mások. Nem az otthoni/házi/családi könyvtáráról lesz szó. Kiss Jenő könyvtára a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Az, amit 1998 őszén átadott utódának. Kiss Jenő könyvtára az, melyről 200 lapnyi terjedelemben ír(hat)tam az intézményi monográfia 2. kötetében Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés címmel.1 Egy korábbi címváltozatban az 1980–1998 közti egész Kiss Jenő-korszakot reformkorszaknak neveztem. Erről mondanék néhány gondolatot. Hozzáteszem, nem csak az övé volt, munkatársaié is, miként a századelő könyvtára – mégis Szabó Ervin neve fémjelzi azt. Kiss Jenő könyvtárán szintén rajta van az általa hívott, kiválasztott vagy befogadott munkatársak keze nyoma, s azoké is, akik korábbról ott voltak, és elfogadták, csatlakoztak törekvéseihez. (Nem sorolom, kik. Nem akarok senkit kihagyni.)
Előrebocsátom azt is, számos elképzelés nem, főleg nem úgy valósult meg, ahogy Kiss Jenő szerette volna. Hiányoztak a feltételek. Nem adatott meg neki, mint nagy elődjének sem, hogy angolszász viszonyok között dolgozhasson. Kiss Jenő sem nyugat-európai körülmények között tevékenykedett.
Tovább…

Jelen tanulmány egyrészt kapcsolódik a 2006 szeptemberében a Könyvtári Intézet kutatási és szervezetfejlesztési osztályán indult vizsgálathoz, amely a nem nyilvános könyvtárak helyzetével foglalkozott, másrészt szeretne – a statisztikai adatok elemzésén túl – képet adni a hazai kormányzati könyvtárak közül a minisztériumi szakkönyvtárakról.
A kormányzati könyvtárak – köztük a minisztériumi könyvtárak is – búvópatakként léteznek a mai magyar könyvtári rendszerben. A könyvtári szakirodalomban alulreprezentáltak, egyharmaduk nem szolgáltat rendszeresen statisztikai adatokat, nincs semmilyen szervezetük, fórumuk (vagy a Magyar Könyvtárosok Egyesületében szekciójuk), ahol az őket érintő szakmai kérdéseket megvitathatnák. Pedig hatékonyabbá tehetné e könyvtárak munkáját a tapasztalatok egymás közötti cseréje, és segítséget jelentene egy kormányzati könyvtári irányelv kidolgozása is (harmonizálva a kormány e-közigazgatás-stratégiájával). Talán ezzel az összeállítással sikerül ráirányítanunk az érintettek figyelmét a kormányzati könyvtárakra és a kormányzati információs szolgáltatásokra.
Tovább…

Bevezetés

Zavarba ejtő sokszínűséggel találjuk szemben magunkat, ha az audiovizuális szolgáltatások átalakulását kezdjük tanulmányozni a világhálón. A gyakorlati tapasztalatok sokszor igen értékes összefüggések felismerésére vezetnek. Például a nyári olimpiai játékok idejére a licencszerződések értelmében a közvetítő társaságok az adott nemzeti IP-cím tartományokra vonatkozó szűrést vezettek be online közvetítéseik kapcsán. Eközben volt egy közös eurovíziós oldal, ahol ugyanezen társaságok többségének közvetítései élőben is követhetők voltak (a Magyar Televízió nem tartozott közéjük). Ugyanitt, kommentár nélkül, az összes Európába sugárzott élő közvetítés elérhető volt itthonról is. Miközben, ha más oldalakra tévedt az ember, azzal szembesülhetett, hogy a fájlmegosztó hálózatokon már nemcsak a fájlok megosztása, hanem aktív műsorszórási (újraelosztási) tevékenység is zajlik. Látványos méretei – ugyancsak az olimpia kapcsán – szembetűnőek lettek. Bizony, eljutottunk odáig, hogy a tv-hez vagy a vevőegységhez (set-top-box) csatlakoztatott kábellel, a számítógéphez csatlakozó tv-kártyával, s mindkét irányban megfelelő sebességű internetkapcsolattal könnyedén megosztható a televíziós adás. Mindez olyan, fájlcserélő technológián alapuló szoftverekkel zajlik, melyek segítségével az összes néző egyben műsorelosztóvá is válik, így minél többen néznek egy adott műsort, annál jobb lesz a sugárzás minősége.
Tovább…

Molnár János és Magyar könyv-háza

A tanulmány az MKE . évi szombathelyi vándorgyűlésén elhangzott előadás bővített és szerkesztett változata.

Az első rendszeresen megjelenő és a korabeli viszonyokhoz mérten nagy példányszámú nyomtatott időszaki kiadványok – mint köztudott – a 17. században indultak meg. Kialakulásuknak több előfeltétele is volt: jelentős olvasni tudó, stabil érdeklődéssel és a kultúrára fordítható szabadidővel rendelkező olvasótábor, megfelelő terjesztési csatornák, a postaszolgálat kiépülése, olyan nyomtatási kapacitás és nyomdatechnika, amely lehetővé tette a kézirat elkészültéhez képest viszonylag rövid időn belüli és nagyobb példányszámú nyomtatást. De nem lehet figyelmen kívül hagyni a kellő anyagi háttérrel felvértezett és elkötelezett lapkiadó, illetve írókör meglétét, valamint – leginkább már a későbbi időszakban – a megjelenés körülményeit meghatározó törvényi feltételeket sem.
A periodikumok megindulása után a sajtóról való korabeli vélekedések arról szóltak, hogy egyáltalán nem káros-e az újságolvasás. Az egyik legkorábbi forrásban, Ahasver Fritsch (1629–1701) Discursus de novellarum, quas vocant Neue Zeitunge hodierno usu & abusu című 1676-ban keletkezett munkájában az újságolvasás veszélyeit fejtegeti. Johann Ludwig Hartmann (1640–1680) 1679-ben Unzeitige Neue Zeitungs-Sucht-jában pedig arról számol be, hogy nem helyes az olvasást és az újságolvasást a társadalom egészében elterjeszteni. Ezzel párhuzamosan azonban már olyan művek is születtek, amelyek a sajtó helyes használatára tanítanak: Christian Weisétől (1642–1708) a Schediasma curiosum de lectione novellarum (1676., majd 1696., németül pedig Ch. J. Junker fordításában 1703) és Kaspar von Stielertől a Zeitung Lust und Nutz (1695).
Tovább…

A 19. században és a 20. század első felében az illemmel kapcsolatos irodalom a magánéleti viselkedés szabályait foglalta össze mint egyfajta belépőt az úriemberek világába. A művelt ember fogalma nem kimondottan irodalmi vagy egyéb műveltséget jelölt, sokkal inkább annak a szabályrendszernek az ismeretét, amely a viselkedésre vonatkozó és követendő normákat szabályozta. Az illemtankönyvek ebben a korban a legfontosabb társas cselekvések színtereként a családot, a társaságot, valamint a köztereket nevezték meg, szinte teljesen figyelmen kívül hagyva a hivatás és munka helyeit. Utóbbit pótlandó, bizonyos foglalkozások gyakorlóinak külön viselkedési tanácsadót adtak ki, így pl. a színészeknek,1 papoknak,2 hivatalnokoknak.3
A 18. és a 19. század elején az illemtankönyvek inkább a társadalmi normákra és szabályokra helyezik a nagyobb hangsúlyt, később, különösen a 20. században az egyéni célokat megvalósító sikeres viselkedés kérdése kerül előtérbe. Ezek a könyvek, mint a szabályokat közlő szövegek általában, tiltásaikkal árulják el a legtöbbet a ténylegesen létező szokásokról és viselkedésmódokról, így például az olvasmányok kiválasztása kapcsán.
Tovább…

Dave Hume mint könyvtáros

David Hume (1711–1776) a brit empirizmus legjelentősebb gondolkodója volt. Bölcselete összegezte mindazt, amit Tomas Hobbes, John Locke vagy George Berkely filozófiája elért, sőt az asszociációról, a kauzalitásról vagy a monoteizmusról tett megfigyelései később is kezdeményező erejűek maradtak. Olyannyira, hogy ismeretelméleti nézeteinek a német idealizmus létrejöttében is jelentős szerep jutott, hiszen Immanuel Kant azt állította, hogy Hume ébresztette föl „dogmatikus szendergéséből”, vagyis nélküle soha sem jutott volna arra a fölismerésre, hogy a tárgyak idomulnak a megismeréshez, és nem fordítva, a megismerés a tárgyakhoz.
Azt viszont már kevesebben tudják, hogy Hume a filozófián túl a histográfia területén is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ő írta meg Anglia történetének mind a mai napig legtöbbre becsült monográfiáját. A History of England1 olyan követőkre talált a gazdaságtörténet és -filozófia művelői között, mint Adam Smith. Montgomery Belgion szerint ez a könyv azért különleges, mert benne Hume imponáló történeti ismereteit utánozhatatlanul elegáns stílusban volt képes közönségével megosztani.2 Ez magyarázza a mű sikerét is, ami a szerzőjét híressé és gazdaggá tette a hazájában. A könyv azonban soha sem születhetett volna meg, ha Hume nem szolgál évekig az Advocates’ Library könyvtárosaként.
Tovább…

BÓDAY Pál (1921-2009) emléke

Bóday Pál a Könyvtártudományi és Módszertani Központ megalakulása (1959) után került az
intézménybe; a tájékoztatási osztálynak 1962-től megbízott, 1963 és 1970 között pedig kinevezett vezetője volt. A Könyvtári Figyelő 1959-től önálló rovataként, Könyvtári és Dokumentációs Szakirodalom címen közölte a külföldi folyóiratcikkek válogatott bibliográfiáját; Bóday 1965-ben elindította a Gyorstájékoztató a Külföldi Könyvtártudományi Irodalomról című bibliográfiát, mely évente öt-hétezer tétellel gyarapodott. A kiadvánnyal kapcsolatos kritikák nyomán 1967-ben leállt a szerkesztéssel, majd 1969-ben negyedéves referáló lapként indult újra (ugyancsak Könyvtári és Dokumentációs Szakirodalom címen). Bódayt mindig intenzíven foglalkoztatták a bibliográfia elméleti és gyakorlati kérdései. Népszerűek voltak a könyvtáros szakképzést segítő jegyzetei is, a Szakirodalmi forrásismeret 2. Külföldi nemzeti bibliográfiák (1961), A magyar nemzeti bibliográfia (1963) és a Képes olvasókönyv a magyar nemzeti bibliográfiához (1964).
1970-ben elhagyta a könyvtári világot, visszament újságírónak; nyugdíjasként a Vasárnapi Hírek munkatársa volt. 2009. február 12-én hunyt el 88 éves korában.
Tovább…

Mamának

Bevezetés

1911-től a Népművelés (továbbiakban: NM) változatlanul Bárczy István és Wildner Ödön szerkesztésében, Weszely Ödön főmunkatársi és Ozorai Frigyes helyettes szerkesztői közreműködésével jelent meg. Wildner ebben az évben lépett elő – számos társával együtt – tanácsnokká, mai nyelven azt mondhatnánk, végleg kialakult a „Bárczy-csapat”.
A borító belső oldalán olvasható tájékoztatás szerint a „Népművelő Társaság és a Magyar Tanítók Otthona tagjai tagilletményként kapják”. Előfizetési ára változatlanul 20 korona – „tanároknak, tanítóknak, községi és körjegyzőknek 20% engedmény” járt. (Egy igényes könyv 3–4 koronába, a Nyugat és a Tisza István által ekkor indított Magyar Figyelő is 20 koronába került.) A folyóirat változatlanul a Franklin Társulat kiadásában látott napvilágot.
Az 1911-es évfolyam beköszöntő írással indul „Új év, új munka” címmel, „A szerkesztőség” aláírással. Az írás szerény, öntudatos hangvételű. Néhány gondolatát érdemes idéznünk.
„A szerves fejlődés szükségétől eltelve azon igyekeztünk, hogy zajos jelszavak, ideges, kapkodó napi divatok helyett a csöndes, nyugodtan tovább építő kultúra ügyét szolgáljuk. Hogy illő tisztelettel nemes hagyományaink iránt a közoktatás és népművelés kérdéseibe a magunk részéről is egy kis új életet, elevenebb vérkeringést vigyünk. Hazai és külföldi viszonyokat, eszmeáramlatokat és gyakorlati munkát ismertetve, bírálva, szembeállítva: korszerű reformokra hívjuk föl a figyelmet. Reformokra, amelyek hazai földben gyökerezzenek, vagy legalább hazai ágba ojtva új virágot, nemes gyümölcsöt teremjenek.” (E bekezdés saját tartalmán kívül még azzal is érdekes számunkra, hogy itt jelenik meg az „új élet” kifejezés, mely a következő évtől a folyóirat fő címeként fog felbukkanni, hogy a későbbiekben majd a NM alcímévé váljék.)
Tovább…

Előzmények

2008 novemberében a prágai Goethe Intézet – német partnerek bevonásával – Közös utak címmel konferenciát szervezett a csehországi Ostravában a visegrádi országok könyvtárosai számára. A tanácskozás témájául a kisebbségben lévők könyvtári ellátását választották, különös tekintettel a cigányság könyvtári ellátására. A visegrádi négyek országaiban hosszabb-rövidebb ideje folynak kísérletek a kisebbségek speciális könyvtári igényeinek kielégítésére; kiderült, hogy hazánk ezen a téren jóval megelőzte a szomszédos országokat. Ennek köszönhetően a budapesti Goethe Intézet felkérte az Országos Széchényi Könyvtárat, hogy a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a Nemzeti téka sorozatban kiadott két tanulmánykötet, – amelynek Nagy Attila és jómagam voltunk a szerkesztői – és amelyben e régió országai közül elsőként vállalkoztunk a bevált módszerek bemutatására, a konferencia résztvevővel is megismertessük. A visszajelzésekből érzékelhető volt, hogy A feladatra készülni kell1 és a nemrégiben megjelent Hídszerepek2 című kötetekben leírt hazai példák a jelenlévő cseh, lengyel, szlovák és német kollégák számára kifejezetten tanulságosak voltak.
Tovább…

A tanulmány a Library Resources and Technical Services 2009. évi 2.
számában megjelentetett szövegnek a magyar olvasóközönség számára
átdolgozott változata.

Az amerikai könyvtárakban az idegen nyelvű könyvállomány gyarapítása és beszerzése jelentősen eltér a amerikai kiadványokétól. Nagyobb könyvtárakban az angol nyelvű állományfejlesztés egyes fázisait különböző osztályok dolgozói végzik futószalagszerűen, betanított munkás módjára. Általában mindenki csak a folyamat ráeső részére összpontosít, tehát könyveket válogat, vásárol, érkeztet vagy katalogizál, esetleg számlákat fizet. A folyamat egészével talán nem is kell tökéletesen tisztában lennie a hat lépésből álló munkafázist naponta rutinszerűen végző alkalmazottnak, viszont nem is motiválja semmi és senki arra, hogy az előző vagy az utána következő munkafolyamatot megtanulja. Létezik viszont két olyan egymástól független szerepkör, amely betekintést enged az állományfejŹlesztés teljes munkafolyamatába. Az egyik az automatizált könyvtári rendszerek alapos ismerete, de ez csak könyvtárinfomatikusok és tapasztalt hibaelhárító könyvtáros kollégáknak adatik meg. A teljes munkafolyamat ismerete nélkül ugyanis szinte lehetetlen megjósolni, hogy ha egy adott műveletet nem a dokumentáció előírásainak megfelelően végeznek, egy kézenfekvőnek látszó lépés milyen problémákat okoz majd a későbbiekben.
Tovább…

Andreas Schrader és Beate Sieweke: Hibrary – The hybryd library of the future
(
http://isnm.de/~schrader/tmp/IOS/N11_Schrader_Sieweke_LibraryOfTheFuture.doc)
c. tanulmányát Viszocsekné Péteri Éva tömörítette.
 

Bevezetés

A könyvtárak mindig vezető szerepet játszottak a korszerű információs technológiák alkalmazásában. A nyomtatott könyvektől, kartonokon tártolt indexektől, elektronikus adatbázisoktól az OPAC-okig és az automatikus önkiszolgáló állomásokig a könyvtárak – különösen az egyetemeken – egyszerű kéziratgyűjteményekből korszerű szolgáltató központokká fejlődtek. A modern könyvtárakban a minőségi szolgáltatást jól képzett könyvtárosok nyújtják, akik a gyűjtés, a válogatás, a közvetítés mellett az információgyűjtést ösztönző, a tudományos kutatást és oktatást bátorító szociális környezetet teremtenek. Ezért a könyvtárak mindig a korszerű információs társadalom központjai voltak és azok is maradnak.
Bár az utóbbi években változott a könyvtárak szerepe, a jövőben felépítésüknek is alakulnia kell. A számítógépes technológiát használják ugyan a napi irányítási és adminisztrációs feladatokban, a korszerű eredményeket azonban még nem integrálták a tartalom optimális közvetítésébe. A viták és a kutatások központjában jelenleg a digitális könyvtárak vannak.
Tovább…

Az elfoglalt, időhiányban szenvedő könyvtárosoknak nem nagyon van lehetőségük, hogy megke-ressék azokat a honlapokat, amelyek időt és energiát megtakarítva könnyítik a szervezési munkát, különösen a feladatok rangsorolásakor, a csoportban vagy együttműködési projektben folyó mun-ka során. A következőkben ismertetett honlapok az online naptárak, az időbeosztást készítő és a projektirányító eszközök legjobb példái.
Az ismertetések az egyes szolgáltatások erősségeit és gyengeségeit is tartalmazzák, valamint aján-lásokat az egyetemi könyvtárosok számára.
Az értékelések – a Zoho kivételével – 2007 őszén készültek.
Tovább…

Daniele Falcinelli ás Silvia Bazzocchi: Biblioteche e cooperazione internazionale.
La campagna „Biblioteche solidali”. (Bollettino AIB, 47. vol.
2007. 4. no. 485-492. p.) című cikkét Mohor Jenő tömörítette.

Hogyan mérhető egy ország fejlettségének foka? Ilyen mérőeszköznek tartják a GDP egy főre eső növekedését, azaz az ország által termelt gazdagságot osztva az adott lakosság lélekszámával. Ez a mutató azonban nem alkalmas arra, hogy világosan pontosan kifejezze a népesség jólétének fokát. A tény az, hogy az egy főre eső GDP és az emberi jólét (életminőség) között nincs szükségszerű összefüggés, tehát az első adatból nem válik automatikusan mérhetővé a második.
Ezért az első ENSZ-jelentés az emberi fejlődésről 1990-ben bevezette az emberi fejlettségi mutató (olaszul Indice di sviluppo umano – ISU) fogalmát. Az ENSZ dokumentuma szerint az egy főre eső GDP-t két másik paraméterrel kell egybevetni az ISU meghatározása céljából: ezek az életkilátás és a felnőttkori alfabetizáció aránya.
Amikor ez a szisztéma még kidolgozás alatt állt, számos egyéb szempontot is figyelembe vettek, amelyek együttesen pontosabb képét nyújthatták volna a jólétnek. A valódi jólétet további, egyéb kritériumok alapján értékelhetjük, mint például a gyermekhalandóság, a szolgáltatások (egészségügyi, oktatási, kommunikációs stb.) kínálata, a gazdasági egyenlőtlenségek mértéke, a környezeti források megőrzése, az emberi jogok helyzete, a tájékoztatás pluralizmusa, részvételi demokrácia és így tovább.
Tovább…

SETH Renu: India könyvtárügye

SETH, Renu: Storehouses of knowledge to educate the masses. The
Indian library system: a present day scenario (Buch und Bibliothek,
58. vol. 2006. 9. no. 622–628. p.) című írását Mohor Jenő tömörítette.
(A cikk a Frankfurti Könyvvásár alkalmából íródott, ahol a díszvendég
India volt.)

Az ország

India 3,29 millió négyzetkilométernyi területén 1,1 milliárd lakosával a második legnépesebb nemzet a világon. A köztársaság 28 államból és 7 szövetségi tartományból áll. Noha a Föld szilárd felszínének csak 2,4%-át foglalja el, ezen a világ népességének több mint 15%-a él. A lakosság közel 70%-a falvakban lakik.
India gazdag és egyedülálló kulturális örökséggel rendelkezik; történelme során meg tudta őrizni hagyományait a megszállók és a bevándorlók által behozott szokások, hagyományok és eszmék befogadása ellenére is. Bár szekularizált, demokratikus köztársaság, a vallás (lényegében a hinduizmus) központi szerepet tölt be kultúrájában: a vallásgyakorlás a vidéki élet szinte minden területén jelen van.
Indiában 22 hivatalosan bejegyzett nyelvet beszélnek, a központi (szövetségi) kormány kommunikációs nyelve a hindi és az angol. A gyors iparosodás és a gazdaságra gyakorolt erős multinacionális befolyás következtében az angol nyelv az üzleti élet kommunikációs eszköze.
Tovább…

COYLE, Caren: Az elektronikus olvasás megkönnyítése

COYLE, Caren: Managing technology. E-reading (The Journal of
Academic Librarianship, 34. vol. 2008. 2. no. 160–162. p.) c. írását
Dévai Péter tömörítette

2007-ben két olyan dolog is történt, mely ismét ráirányította a figyelmet az e-olvasásra. Az egyik: megjelent a National Endowment for the Arts (NEA) tanulmánya „Olvasni vagy nem olvasni” (To read or not to read) címmel. A megkérdezettek válaszai alapján egyértelműen csökkent a szakirodalom és a szépirodalom olvasására fordított idő, az egyetemi hallgatók döntően csak a tanulmányaikhoz kapcsolódó irodalmat olvassák, a könyvek komoly vetélytársává vált a televízió, a zene, a házi feladatok számítógépes elkészítése és az e-mailezés. A másik, hogy megjelent az Amazon elektronikus könyvolvasó eszköze, a Kindle. Ez azért figyelemre méltó, mert az eddigi hasonló eszközök nem voltak sikeresek. A Kindle azonban új képernyő-technológiát használ, melyet e-ink-nek neveztek el. Ennek lényege, hogy nem hátsó megvilágítással teszi láthatóvá a szöveget, hanem egy vékony filmet alkalmaz parányi kapszulákkal, melyek fehérről feketére változnak, amint elektronikus mezővel érintkeznek (http://www.eink.com/technology/howitworks.html).
Tovább…

KATSÁNYI Sándor – TÓTH Gyula:
A főváros könyvtárának története
1945–1998 / Katsányi Sándor;
Tóth Gyula ; [közread. a] Fővárosi
Szabó Ervin Könyvtár. – Budapest
: FSZEK, 2008. – 542. p.
ISBN 978 963 581 437 4 

Történettudományunk egyre több és mind változatosabb kiadványi formákban vállalkozik a 20. századi magyar historikum átpásztázására, monografikus igényű feldolgozására (amihez szép számú memoár is kapcsolódik). Nyilvánvaló, hogy erre a – lényegét tekintve 1914-gyel kezdődött és a 80-as évek végén lezárult – évszázadra történő visszatekintés az alapvető forrásokhoz való hozzáférhetés gyakorlati lehetőségével, továbbá a traumákkal teli magyar történelem szellemi feldolgozásának igényével áll erős kapcsolatban. Úgy tűnik – pontosabban: az remélhető –, hogy könyvártörténeti írások is kezdenek ehhez a friss tendenciához csatlakozni. Ezt látszik ugyanis igazolni, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nagyszabású intézménytörténeti monográfiája, amely a mű második kötetének megjelenésével1 vált teljessé, és amelyet Katsányi Sándor és Tóth Gyula készített el.
Tovább…

Posztmodern könyvtár – hagyományos építőelemekből

BRUIJNZEELS, Rob – TIGGELEN,
Nicoline
Bibliotheken 2040 : die Zukunft
neu entwerfen / [red.]
Rob Bruijnzeels und Nicoline van
Tiggelen ; aus dem
Niederlandischen von Ute
Klaassen. – Bad Honnef : Bock,
Herchen, cop. 2003 –83 p.
ISBN 3-8847-227-1
 

Az Amsterdamba igyekvő turista nemigen áll meg útközben Hollandia déli részén, Brabant tartományban, a szétszórt kis települések nem ígérnek különösebb szenzációt. A könyvtárügy képzeletbeli útikönyvében azonban Brabant újabban többcsillagos helynek számít: e tartomány könyvtárosainak akciójára nemcsak a holland könyvtárügy figyelt fel, hanem a nyugat-európai szaksajtó is. A brabantiak megtervezték, sőt néhány modellben be is mutatták „a jövő közkönyvtárát”, s mindezt Könyvtárak 2040, a megtervezett jövő címmel könyv alakban is publikálták. A kritikák szélsőségesen megoszlottak: egy német szaklap „A nagyokat mondó hollandok” címmel, szokatlanul csípős iróniával ismertette a kiadványt, mások viszont lelkesült elismeréssel számoltak be róla. „Korábban úgy gondoltam, hogy a nyilvános könyvtáraknak nincs távolabbi jövőjük, e könyv mégis meggyőzött arról, hogy van” – írta egyikük. Ha egy mű – kezdeményezés, könyv – ilyen szélsőségesen eltérő véleményeket vált ki, akkor az lehet értékes vagy értéktelen, de semmiképp sem érdektelen.
Tovább…

Könyvtár és társadalom vonzásában : köszöntőkönyv dr. Tóth Gyula 70. születésnapjára / [szerk. Czövek Zoltán, Koltay Tibor, Pálvölgyi Mihály]. – Szombathely : Savaria Univ. Press, 2008. – 220 p. – (Tanulmányok a Könyvtár- és Információtudományi Tanszék műhelyéből
; 1.)
ISBN 978-963-9882-03-4
 
A tudományos közéletből származik a dokumentumok sajátos típusának megnevezésére szolgáló német eredetű „Festschrift” elnevezés. Azokat a köteteket nevezik így a 19. század óta, amelyeket egy-egy iskolateremtő jeles tudós tiszteletére állítanak össze tanítványai, tisztelői az ünnepelt életének, működésének jeles évfordulóihoz kapcsolódva, de nem ritkán már az életút lezárulta után. A „Festschrift” mint kiadványtípus a magyar tudományos életben is nagy múltra tekint vissza, azonban szakmánk jeles személyeiről a korábbi évtizedekben alig-alig láttak napvilágot ilyen jellegű könyvek.
Tovább…

VELENCZEI Katalin
A székesfehérvári Püspöki Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa (BEpAlb Cat.) / Velenczei Katalin. – Budapest : OSZK, 2008. 582 p., ill.
ISBN 978-963-200-556-0
 
Az Országos Széchényi Könyvtár 1990-ben megjelent antikva katalógusának sikerét követően kezdeményezte Klaniczay Tibor a „Kulturális emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása” program keretében a Magyarországon fennmaradt 15–16. századi könyveknek példányleíró módszer szerinti közzétételét. A Borsa Gedeon irányításával kidolgozott egységes szempontok alapján indult meg a múlt század utolsó évtizedeiben a magyarországi gyűjteményekben található 1601 előtti nyomtatványok feltárása és közzététele.
E hatalmas szellemi vállalkozás újabb sikereként, a sorban harmadikként a 2008-as esztendő legvégén jelent meg Velenczei Katalin feltárásában a Székesfehérvári Püspöki Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa.
Tovább…

A Hatágú Síp Alapítvány legújabb kiadványai

Az elmúlt esztendő decemberében új kötetekkel jelentkezett a Hatágú Síp Alapítvány. A kiadott művek A könyves szakképzés füzetei sorozat 12–16. füzetként jelentek meg, és a könyves szakmában, a könyvkereskedelemben, az antikvár munkában résztvevő, illetve e tevékenységre készülő diákok, tanulók számára nyújtanak segítséget a társadalomtudomány egyes területei – így a magyar nyelv-és irodalomtudomány, a könyvkultúra, valamint a történelem, vallási irodalom – nélkülözhetetlen forrásainak, szakirodalmának megismeréséhez. A sorozat 13. füzete, melyben Plihál Katalin a térképnyomtatás történetét tárgyalja, CD-ROM-on jelent meg.
A sorozat célját legjobban a több kötetet is jegyző szerző, Pogány György fogalmazta meg: a sorozat „elsősorban a könyvkereskedelmi tanulmányokat folytatók számára készült. […]  A források és a szakirodalom bizonyos mértékű ismerete elengedhetetlen a könyv-kereskedelem mindkét nagy szektorában, a szortiment és az antikvár ágazatban dolgozók számára, hiszen a vásárlók a legkülönfélébb igényekkel és elvárásokkal keresik fel a boltokat.”1
Tovább…

KLOBAS, Jane
Wikis : tools for information work
and collaboration / Jane Klobas [et. al.]. – Oxford : Chandos, cop. 2006. – XXI, 229 p. (Chandos information professional series)
ISBN 978-1-84334-178-9
 

2004–2005 táján jelentős változások mentek végbe az internettel kapcsolatban. Az emberek nemcsak olvasták a weben található anyagokat, de egyre nagyobb mennyiségben írták is azokat. Nemcsak más célra készült írások kerültek fel a webre, hanem kifejezetten az internetre szánt rövidebb, hosszabb szövegek is, és a nethasználók is egyre többször reagáltak egymás írásaira. A web már nemcsak az olvasás, de a „beszélgetés” helyévé is vált. Sokan próbálták megfelelő fogalommal kifejezni ezt az új jelenséget, végül a Tim O’Reilly és kollégái által kreált elnevezés, a web 2.0. terjedt el.
Az internet új módon történő használata során a tudásmegosztás terén is érvényesül a sokat emlegetett „hosszú farok-elmélet” (long tail), melynek lényege, hogy a világhálón található források 20%-a a felhasználók 80%-a számára értékes, a maradék 20% pedig a fennmaradó 80%-on osztozik. A csak kisebb érdeklődésre számot tartó, nagyszámú téma, információ is megjelenik a világhálón. Sok, a világ legkülönbözőbb részein élő tagokból álló, kisebb közösség is a világhálón ad-vesz egészen speciális árucikkeket, illetve kommunikál egymással különféle speciális kérdésekről.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (49) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (57) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)