Címke: könyvtárosképzés

Tanulmánykötet a könyvtári valóságról

Valóságos könyvtár – könyvtári valóság : könyvtár-és információtudományi tanulmányok 2016 / szerk.Kiszl Péter és Boda Gáborné Köntös Nelli.– [közread. az] ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet :Budapest, 2017. – 312 p.
ISBN 978-963-284-842-6
(Elektronikus formában a https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/34590 címen is elérhető.)

Igényes tartalmat közvetítő konferenciakötetet tartok a kezemben, amely megjelenésében eltér a hasonló kiadványok többségétől: az előadásokat és tanulmányokat magában foglaló kiadvány mutatós kemény borítóval jelent meg, és ez „könyvesebb” megjelenést nyújt, mint a gyakoribb puhakötésű kötetek.
Tovább…

Bevezetés, módszertani kérdések

Éppen tizenöt évvel ezelőtt, 2001 közepén jelent meg az a kormányrendelet, amelynek alapján a korábbi egyetemi és főiskolai könyvtáros szak megnevezése informatikus könyvtáros szakra változott. „E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyetemi és főiskolai szintű könyvtáros szak megnevezése informatikus könyvtáros szakra […]  változik.”1 S ha már egyfajta visszaidézést végzünk, úgy érdemesnek tartjuk azt is megemlíteni, hogy a szak nevének változtatási szándéka – elsősorban az egyéb informatikus képzések felől érkező akadályozásának, sőt gyakran burkolt és nyílt támadásának következményeként – meglehetősen nagy ellenállást váltott ki.2
Tovább…

Ketten ugyanarról

HAJNAL WARD Judit
Nyitott könyvtár / Hajnal Ward Judit. – Budapest : Kalligram, 2015. – 297 p.

ISBN 978-615-5454-95-0

A szerző, Hajnal Ward Judit nevét bizonyára sokkal többen ismerik, mint őt magát. Ha ez így van, akkor az egyáltalán nem meglepő, hiszen az Amerikai Egyesült Államokban él. Alapképzettségét Magyarországon szerezte meg, míg informatikus könyvtáros Amerikában lett. Ma a New Jersey állambeli Rutgers Egyetem Alkoholtudományi Könyvtárának vezetője, valamint az egyetem Kommunikáció- és Információtudományi Karának oktatója. Nemcsak magyar identitását és nyelvét tartotta meg, hanem munkásságának jelentős része az itthoni könyvtári szakirodalom része.
Tovább…

Az Országos Könyvtári Központ első évei és a körzeti könyvtárak szervezése

A tanulmány A magyarországi könyvtárügy története a Rákosi-korszakban 1945–1956 című kutatási program keretében készült.

Előhang

Ha egy könyvtári intézmény vagy egy könyvtárügyi szervezet létezésének, a szervezetben tevékenykedő személyek működésének hiteles történeti bemutatása elmarad, akkor a következő generációk emlékezetébe csak féligazságok szűrődnek át, azok is csak homályosan, pontatlanul. Ennek következtében az adott intézmény vagy szervezet nem kerül a könyvtárügy hazai történetében az őt megillető helyre.
Tovább…

A publikáció elkészítését a TÁMOP–4.2.2.6–11/1/KONV–2012–0001 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Bevezető

Aligha vitatható tény, hogy a magyarországi könyvtárügy nemzetközi kapcsolatai történetének mindmáig a legjelentősebb fejleménye az 1972 nyarának végén, augusztus 28-a és szeptember 2-a között Budapesten lezajlott első – de remélhetőleg nem az utolsó – hazai IFLA kongresszus. (Sorrendben ez volt a nemzetközi könyvtáros szervezet harmincnyolcadik konferenciája.) A világ sok-sok országából érkezett résztvevők tanácskozásának kezdetét az ünnepi, kollegiális hangulat jellemezte. A magas színvonalú szakmai eszmecserét azonban hamarosan szomorú esemény árnyékolta be: a második nap délutánján, augusztus 29-én váratlanul elhunyt Kovács Máté1, a rendezvény egyik szervezője, a korabeli és a huszadik századi magyar könyvtári kultúra egyik kiemelkedő személyisége, az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékének professzora. Nemrég, amikor megemlékeztünk az itthoni IFLA-konferencia negyvenedik évfordulójáról, sajnálatos módon az ő halálának évfordulójára is emlékeznünk kellett.
Tovább…

Mi a digitális bölcsészet?

A tág értelemben vett digitális bölcsészet (digital humanities) információtechnológiai eszközöket használ az irodalom(tudomány), a nyelvek (nyelvtudomány), a történelem(tudomány) és a filozófia területén folyó kutatás és oktatás támogatására.1 A digitális bölcsészet történetének talán legismertebb eseménye az Index Thomisticus (http://www.corpusthomisticum.org/), azaz Aquinói Szent Tamás művei konkordancia-jegyzékének 1946-ben megindult létrehozása volt. A kezdetekkor alacsony presztízsű technikai segédtudománynak tekintett „bölcsészeti informatika” mára már valódi intellektuális erőfeszítéssé vált.2 Ismeretelméleti magját az interpretáció digitális eszközei alkotják.3 Látóköre különösen a World Wide Web megjelenése óta tágul, miközben nem feledkezett meg a kezdetek óta meglevő céljairól, így továbbra is érdekli a szöveg.4 Első hulláma kvantitatív volt, viszont második hulláma kvalitatív és értelmező természetű.5 Úgy is tekinthetünk rá, mint ami azokból a változásokból táplálkozik, ame¬lye¬ket a digitális technológiák eredményeznek a humán tudományi kutatás számos területén.6 Idehaza is jelen van már mesterképzési szakként. A szak célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett bölcsészettudományi ismereteik, nyitott, interdiszciplináris szemléletük birtokában képesek arra, hogy bölcsészeti tartalmakat modern technikai eszközökkel megjelenítsenek, és digitális erőforrásokat hatékonyan aknázzanak ki.7
Tovább…

Sipos Anna Magdolna, Zalay Szabolcs, Mészárosné Szentirányi Zita (szerk.): A kultúra anatómiája, a kultúra anatómusa : Tanulmánykötet a 65 éves Agárdi Péter tiszteletére. – Pécs : PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, 2011. 310. p.
ISBN 978-963-642-380-3

“Lehetne-e stílusosabb köszöntés egy olyan ember számára, aki egész életét a könyvek jegyében és könyvek környezetében élte – a Könyvtárellátó raktárától a saját művek összeállításáig, megírásáig – mint a tiszteletére és kollégái által nagy szeretettel összeállított kötet átadása?” – ezzel a kérdéssel kezdődik az ez év tavaszán, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar gondozásában kiadott, a Kar Könyvtártudományi, valamint Kultúratudományi Intézete munkatársainak összefogásával készült „Festschrift” kötet ajánlása. A recenzens pedig sajátos helyzetben van, hiszen nem csupán a meglepetésként készült kötet ötletének megfogalmazója volt, hanem Zalay Szabolcs és Mészárosné Szentirányi Zita mellett maga is tevékenyen részt vett a könyv szerkesztésében, továbbá a kiadvány tanulmányai között szerzőként is megjelenik. Így igen nehéz azt a követelményt teljesíteni, hogy a recenzenstől elvárható distancia érvényesüljön, ezért,  vállalva az elfogult minősítést, inkább azt a megoldást követjük, hogy az ismertető megírása során a kötet létrehozójának szemléletét érvényesítjük. 
Tovább…

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ1 megalakulása után – legfontosabb munkaterületeinek megfelelően – három osztályra tagozódott, ezek között a kezdetektől fogva igen tevékeny munkát folytatott az Oktatási osztály2. Mivel feladatainak jellegéből következett, hogy tankönyvírásra, szak- és továbbképző tanfolyamokon előadások és gyakorlatok tartására, szakszövegek fordítására és lektorálására külső szakembereket kérjen fel, a másik két létrejött osztály (könyvtártudományi, módszertani) szerkezetével ellentétben kezdetben egyébként is kis osztálylétszámán belül nem alakultak ki további csoportok3. Az osztályvezető mellett egy előadó foglalkozott a középfokú, egy másik az alap- és a felsőfokú szakképzéssel, egy harmadik a továbbképzéssel, és az utóbbinak segített be egy pedagógus végzettséggel rendelkező kolléga, aki az abban az időben kötelező ideológiai képzésért is felelős volt.
Az osztály feladatainak első részletezésekor e tanulmányban egy másik évfordulós visszaemlékezésre4 támaszkodom: „Szakmai képzés és továbbképzés terén központilag gondozta, illetve támogatta a könyvtárosok politikai és szakmai továbbképzését, illetve szakképzését; tanulmányi anyagot (tankönyvek, jegyzetek, szöveggyűjtemények stb.) állított össze a szakmai képzés és továbbképzés különböző formái számára, támogatta és értékelte az egyes hálózatokban folyó belső szakoktatási munkát s ennek keretében szakirodalmi figyelőszolgálatot végzett; felmérte, javasolta, illetve biztosította a szakképzés, valamint a továbbképzés költségtervezetét; megszervezte a MM által adott irányelvek alapján indított központi tanfolyamokat, továbbá a központi továbbképzés egyéb formáit és módozatait (előadás-sorozatokat, egyéni tanulás, szakirodalom tanulmányozása)”.
Tovább…

Az alant olvasható írás alcímében található jelző, tartalmával éles ellentétben, ezúttal komolyan veendő. Vagyis valóban szélhámos összefoglalásról van szó. Szélhámos e munka egyrészt azért, mert nem pontosan meghatározott, a különböző felmérési szabályoknak (reprezentativitás, súlyozottság, a mintavételi előírásoknak való megfelelés, stb., stb.) megfelelő fogalmakkal és eszközökkel dolgozik, mert nem kérdőíves tesztek adatainak elemzésére épül, hanem néhány írásos visszaemlékezésre, javarészt azonban könyvtárosokkal való beszélgetésekre, csevegésekre, anekdotázásokra, illetve meglehetősen szubjektív benyomásokra, sokszor csupán emlékekre, vagy ami még rosszabb, emlékek emlékeire „alapoz”. A szerző mentségére szóljon, hogy viszonylag nagy merítésű anyaggal dolgozott, hisz – önfeledt perceiben szeretné elhitetni magával, hogy néhány évtizeden keresztül személyesen ismert minden magyar könyvtárost – valóban sokakkal beszélgetett, és hát mi másról, természetesen a szakmáról, ezen belül igen gyakran a KMK-ról. De szélhámos e kis dolgozat azért is, mert neveket, mármint a beszélgetőtársak neveit eltitkolja. Teszi ezt két okból is. Egyrészt azért, mert senki sem hatalmazta fel arra, hogy a kötetlen beszélgetés hozadékát közzétegye, másrészt azért, mert persze át-, illetve újrafogalmazta az elhangzottakat, vagyis – lehet, hogy kicsit „meghamisította” őket.
Tovább…

VISSZAEMLÉKEZÉS, ÉS KÖSZÖN­TÉS

A Könyvtári Figyelő szerkesztősége kérésére ragadtam tollat, vagy még inkább azért, mert úgy éreztem, hogy tartozom a szakmának és az ünnepeltnek is „közös múltunk” véleményezésével, ahogyan én látom, láttam, s megéltem aktív éveim időszakában.

A mai könyvtáros-generációnk fiataljai kedvéért bemutatkozásként el kell mondanom, hogy a közös múlt azt a közel három évtizedet jelenti, amit a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár igazgatójaként töltöttem el 1963-tól 1991-ig. Pályám során több aspektusból is módom volt a KMK létét, működését látni, tapasztalni és megismerni. Intézményvezetőként mindenekelőtt a saját könyvtárunk, könyvtárosaink, s a megyei könyvtárhálózat vonatkozásában, később a megyei könyvtárak igazgató tanácsának elnökeként az egész közművelődési hálózatot érintően, majd az OKDT-tagjaként az egész magyar könyvtárügy érdekében végzett munkáját, teljesítményét. A kezdetektől közel fél évszázad választ el, kizárólag megélt tapasztalataimra, s emlékeimre támaszkodva idézem, idézhetem fel azt, amit ma is lényegesnek, és igaznak érzek. A hosszú idő és a magas kor selejtezi, szűri az emlékeket, de talán megvan az az előnye, hogy az igazán fontosak és értékállók maradnak meg. Visszaemlékezésről lévén szó, ez szükségszerűen szubjektív lesz. Ezt vállalnom kell, de mivel a különszám bizonyára tartalmaz még hasonlóan szubjektív írásokat – az egészből valós kép bontakozhat ki.
Tovább…

Mint oly sokan mások a szakmából, én is egyetemistaként hallottam először a Könyvtártudományi és Módszertani Központról, vagy ahogy már akkor is emlegették, a KMK-ról. A hatvanas évek eleje volt ekkor, fiatalok voltunk, akárcsak maga az intézmény. Tanáraink, néha idősebb társaink szavai nyomán valamiféle misztikus ködben lebegett a szemünk előtt az épület, és az abban folyó munka. Némelyekről legendákat és anekdotákat meséltek, amelyeket – mivel közelebbről nem ismertünk senkit, semmit – vagy elhittünk, vagy nem. Olykor-olykor egy-egy kötelező vagy aján-lott olvasmány szerzőjét azonosítottuk, de emlékezetem szerint személyes kapcsolatba a KMK egyik munkatársával sem kerültem. Mire végeztünk (1966-ban történt), mégiscsak tudatosult ben-nünk, hogy a Könyvtártudományi és Módszertani Központ a hazai könyvtári élet egyik igen fon-tos elméleti és gyakorlati műhelye. Olyan műhely, ahol a lendületes fiatalok és a tapasztalt idő-sebbek jól összeforrt, egymást kiegészítő csapatként munkálkodnak a magyar könyvtárügy kor-szerűsítéséért, az élenjáró módszerek széles körű megismertetéséért. Formálódó, gazdagodó szak-könyvtárának állományára a fővárostól távol élő könyvtárosok is támaszkodhattak, hiszen nem-csak szakbibliográfiai összeállításaival, hanem kölcsönző szolgálatával is segítette a vidéki kollégákat.
Tovább…

A KMK és én

Nem vagyok emlékező típus, mivel tudom, a memória igen csalóka, ezért a szerkesztőségnek kétszer is kellett kapacitálnia, hogy a Könyvtártudományi és Módszertani Központról szóló ösz-szeállításba írjak valamit. Amikor elkezdtem gondolkodni, hogy mit is kéne a számítógépbe pö-työgtetni, rájöttem: nem kell emlékeznem! Hű maradhatok önmagamhoz, és bár szubjektív leszek, mégiscsak tényekről fogok írni, hiszen könyvtárosságomat, könyvtári szakképesítéseimet kizáró-lag a KMK-nak köszönhetem.
Bő két év segédmunkálkodás után kerültem 1961 januárjának első napjaiban részmunkaidős rak-tárosnak a szegedi Somogyi-könyvtárba, és – gondolom, a pálya elnőiesedése miatt is – még az év őszén beiskoláztak a két és fél éves KMK-s könyvtárosképző szaktanfolyamra. Indexemet még Sebestyén Géza írta alá, az 1964. március 7-i keltezésű bizonyítványt pedig Barabási Rezső szig-nálta. A középfokú tanfolyamokat 1959 őszén indította meg az intézet, először kétéves időtar-tammal. Az első tanmenetekről nincs tudomásom, de két évvel később igazán jól kidolgozott tan-tervvel és jól használható tankönyvekkel találkoztam. Könyvtártan, könyvismeret, irodalomisme-ret, címleírás, osztályozás, neveléslélektan és természetesen ideológiai tantárgyak szerepeltek a gyakorlatra fölkészítő gépírástanulás mellett, és valamelyes nyelvi képzést is kaptunk a szakszö-veg megértéséhez. Alaposan átgondolt, megszervezett (már ekkor több mint 30 különböző tan-könyv, füzet állt rendelkezésre) tanfolyamon vehettem részt, ami megfelelő módon fölkészített a pályára.
Tovább…

Emlékeim a KMK-ról

Húsz éve vagyok nyugdíjban, és bár nem szakadt meg a kapcsolatom a könyvtáros-társadalommal, különösen pedig a volt munkahelyemmel, mégis sok, saját könyvtáros múltammal kapcsolatos, emlékezésre érdemes esemény kihullott a memóriámból.
Ahhoz, hogy hitelessé tegyem mondandómat, szükségem lenne azokra az irományokra, amelyek a KMK-val és munkatársaival való kapcsolatomat, kapcsolatunkat dokumentálhatnák. Ezek – ter-mészetesen – a Megyei Könyvtárban maradtak, ahol most zajlanak a Tudásközpontba való átköl-tözés munkálatai, a terep tehát nem alkalmas a dokumentumok felkutatására (talán nem lett volna felesleges összehívni egy memória-frissítő beszélgetésre az egykori „prominens” kollégákat.)

A negyven évből kb. 35 évet számlál a mi kapcsolatunk. Igazából akkor kezdődött, amikor az Egyetemi Könyvtárban töltött 17 év után belecsöppentem a közművelődési könyvtárügybe. Úgy emlékszem, hogy az egyetemi könyvtárak körében nem volt olyan ázsiója a KMK-nak, mint a közművelődési könyvtárak világában. Talán, mert az egyetemi környezetben nagyobb volt a szu-verenitás? Az is lehet, hogy tévedek, és mindössze arról van szó, hogy a megyei könyvtárba igaz-gatónak kerültem, és ebből a sarzsiból pedig más kapcsolatok épültek, mint az egyetemiből. Igaz, egy időben az egyetemi könyvtárban igazgató-helyettes is voltam, és ebben a minőségemben – az igazgató helyettesítése címén – sokszor kellett a fővárosba utaznom, de a megbízatásaim inkább a minisztériumba, a Kovács Máté-féle tanszékre, a szakterületi központ szerepét betöltő Országgyű-lési Könyvtárba és más nagykönyvtárakba szóltak, nem a KMK-ba. Arra sem emlékszem, hogy a KMK munkatársai gyakorta megfordultak volna a Pécsi Egyetemi Könyvtárban. Rémlik, Papp István járt ott.
Tovább…

Emléknyomok

Tóth Gyula a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Könyvtár- és Információtudományi Tanszékének vezetője volt 1973 és 2004 között. Szabó Ervin-díjas és MKE-emlékérmes könyvtáros.

Könyvtáros eszmélésem és a KMK nagyjából egyidős: 1958–59-re datálom őket. 1961 elejéig a szakirodalomból ismerhettem a KMK megalakulását, de a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárba kerülésem, módszertani cso-portvezetői, majd igazgatóhelyettesi mivoltomból fakadóan egész szakmai időszakom egybekap-csolódott a KMK-val. Mivel pályám két szakaszra bontható, kapcsolatom is e szerint alakult a KMK-val, illetve a munkatársakkal.
Az első szakasz (1961–1973) a hálózatszervezés, a végén a nagyobb közművelődési könyvtárak problematikája mentén alakult. 1960. december 1-jén történt munkába állásom első mozzanata a falusi könyvtárak tanácsi kezelésbe adásának levezényléséhez kapcsolódott. Majd felismerve, hogy ez nem oldja meg a kis települések könyvellátásának gondját, más utakat kellett keresni, ehhez Vas megye az ún. szentgotthárdi korszerűsített letét kísérletével kapcsolódott. Később mi is orientálódtunk a kiskörzeti megoldás felé, és mi is sóvárogtunk a bibliobuszért. Az élet a járási szintű (manapság kistérségi) ellátást igazolta. A bibliobuszról is megtudtuk a szakirodalomból, hogy az nemcsak állandó könyvtárral nem rendelkező terepen, de jól felhasználható a kiskönyvtá-rak állománycseréjéhez is, tehát a kettő összekapcsolható – mint Sebestyén Géza tervezte a ’40-es években. Természetesen mindent a KMK védőszárnyai alatt tettünk, baráti konzultációk és terep-munka keretében.


Tovább…

Nem szívesen írok visszaemlékezést, pedig a legtöbb ember (így én is) idős korában leginkább a régmúlt idők történéseiről mesél, azért is mert fiatalabb barátai és ismerősei (talán) azt várják, remélik tőle, hogy érdekes, netán tanulságos történeteket hallhatnak. Mindezideig sikerült ellen-állnom a saját magam és mások csábításának, hogy megírjam, és meg is jelentessem visszaemlé-kezéseimet. Mások hasonló publikációit is fenntartásokkal és viszolygással olvasom, mivel a gyakran túlzott szubjektivitás soha nem vonzott. A másik ok: kicsodát érdekelhetnek igazán és őszintén a mai világban az én életem történései? Egy ember voltam azon kevesek közül, akit soha senki nem bántott egy olyan korban, amelyben a háború, a forradalom, a politikai és társadalmi rendszerváltás és azok hordaléka volt a meghatározó, és a bántás és  intolerancia sokak számára rövidebb-hosszabb ideig természetes életmódnak számított. Cselédgyerekként a családban, majd kezdő könyvtárosként Békéscsabán, később három évtizedig igazgatóként a veszprémi könyvtár-ban elsősorban megértést és támogatást, segítőkészséget és szeretetet kaptam. Törekvéseimet, munkámat elismerték, magasabb pozíció, nagyobb presztízsű lehetőség soha nem csábított. Aktív dolgozóként és ma nyugdíjasként is azt csináltam, amit igazán szerettem. Izgalom és szenzáció tehát sehol. Harmadik ok is van: soha eszembe nem jutott, hogy valaha bárkit érdekelhet az én életsorsom, így életutamról és tevékenységemről egyetlen feljegyzést nem készítettem. Az időbe-ni és más tévedés lehetősége tehát az életkorommal egyenes arányban növekszik. A közelmúltban is barátaim olyan eseményekre hívták fel figyelmemet, amelyeknek valaha ugyan részese voltam, de már régen kiestek emlékezetemből.
Tovább…

Kovács Máté és a tehetséggondozás

Az MKE 2009. évi vándorgyűlésének központi témája a tehetséggondozás volt. A következő két tanulmány a Társadalomtudományi szekció és a Kovács Máté Alapítvány közös rendezvényén hangzott el 2009. július 10-én a Méliusz József Megyei Könyvtárban.

„A tehetség az eredetiségből származik; ez pedig nem egyéb, mint
a gondolkodás, látás, értelmezés és ítélés különleges módja.”
 (Guy de Maupassant)1

Kovács Máté életpályája, sokoldalú szakmai tevékenysége során különös hangsúlyt kapott a tehetséggondozás kérdése. Diákként, majd szakemberként közvetlenül is átélhette a tehetség és tehetséggondozás előnyeit pl. a Collegium Hungaricum Szövetség ösztöndíjasaként, Hankiss János professzorral való kapcsolatában, a debreceni Nyári Egyetem szervezésekor, és ezeket megtapasztalva felismerte kiemelt jelentőségét. Ennek elméleti megfogalmazását követően mindenképpen reálisan és hatékonyan ültette át a gyakorlatba elképzeléseit.
Hazai és nemzetközi tapasztalatai hatással voltak ez irányú tevékenységének eredményeire, melyek munkásságának szinte minden területén kimutathatóak, így kezdetben a középiskolai tanárként vezetett önképzőkörök hatékony működésében is.
Kovács Máté 1931. szeptember 1-jétől lett a Nyíregyházi Államilag Segélyezett Ágostai Hitvallású Evangélikus Kossuth Lajos Reálgimnázium helyettes tanára, ahol az első tanévben a nyíregyházi egyetemi és főiskolai hallgatók Szabolcs vezér bajtársi törzsének törzsfője volt. Szervezett egy dísz- és egy kultúrtáborozást, ahol megnyitóbeszédeket mondott, továbbá az iskola liceális előadássorozatában Az írói egyéniség és a modern szépirodalom címen tartott előadást.2
Tovább…

Könyvtár és társadalom vonzásában : köszöntőkönyv dr. Tóth Gyula 70. születésnapjára / [szerk. Czövek Zoltán, Koltay Tibor, Pálvölgyi Mihály]. – Szombathely : Savaria Univ. Press, 2008. – 220 p. – (Tanulmányok a Könyvtár- és Információtudományi Tanszék műhelyéből
; 1.)
ISBN 978-963-9882-03-4
 
A tudományos közéletből származik a dokumentumok sajátos típusának megnevezésére szolgáló német eredetű „Festschrift” elnevezés. Azokat a köteteket nevezik így a 19. század óta, amelyeket egy-egy iskolateremtő jeles tudós tiszteletére állítanak össze tanítványai, tisztelői az ünnepelt életének, működésének jeles évfordulóihoz kapcsolódva, de nem ritkán már az életút lezárulta után. A „Festschrift” mint kiadványtípus a magyar tudományos életben is nagy múltra tekint vissza, azonban szakmánk jeles személyeiről a korábbi évtizedekben alig-alig láttak napvilágot ilyen jellegű könyvek.
Tovább…

A Debreceni Egyetem Informatikai Kara Könyvtárinformatikai Tanszéke által 2008. augusztus 26-án Debrecenben szervezett ” Könyvtári kerekasztal”

A magyarországi felsőfokú könyvtáros-képzés sikeresen alkalmazkodott az elmúlt évtized könyvtár-szakmai és felsőoktatási változásaihoz. A képzés könyvtár-stratégiai tényezővé, a könyvtáros-pálya kulcskérdésévé vált. Örvendetesen erősödött a képző helyek közötti, továbbá a tanszékek és a hallgatók leendő munkáltatói közötti kapcsolat. A szaksajtó szintén előnyösen járult hozzá a fejlődéshez. A 2001-ben kiadott kormányrendelet értelmében az egyetemi és főiskolai szakok elnevezése “informatikus könyvtáros” lett, ezzel is jelezve a nemzetközi trendekhez való igazodást.
Tovább…

Tanítónk és barátunk: Fülöp Géza

Bevezető gondolatok

Hiába telt el tíz kerek esztendő Fülöp Géza halála óta, emléke nem hogy elhalványult volna, de sokszor az az érzésem, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Könyvtártudományi Tanszékén vagy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) valamelyik doktori védésén ismét találkozom vele. Találkozom vele, és rám mosolyog, szemem találkozik tekintetével, amely mindenkor szívmelengetően meleg barátságot és határtalan intelligenciát sugárzott, és csodálkozva látom, hogy milyen fiatal, életerős és milyen rendkívül vonzó maradt, hogy milyen jól fest elegáns öltönyében. Senki sem tudná tömörebben és találóbban jellemezni, mint ahogy ezt Barátné dr. Hajdu Ágnes tette: „Megvolt benne a tudós komolysága, a tények feltétlen tisztelete, az igazság szigorú megítélése, ugyanakkor előttünk van barátságosan mosolygó arca, az a megértő szeretet, amiről barátai és tanítványai bizton tanúskodhatnak.”1 Emléke bizonyára örökre velünk marad, és természetesen életműve is, amely tíz év múltán is nemcsak, hogy száz százalékban aktuálisnak bizonyul, de nélkülözhetetlen hajtóerőként működik abban a mechanizmusban, amely a bolognai folyamat EU-konform felsőfokú oktatásának működését és fejlesztését hivatott megvalósítani.

Tovább…

Fülöp Géza, a képzést megújító tanszékvezető

Fülöp Géza személye a 20. század második felében szervesen összefonódott a magyarországi könyvtárosképzéssel, hiszen a több mint negyven év közszolgálatban eltöltött évéből 33-at főállású egyetemi oktatóként élt meg. Az Akadémiai Könyvtár kézirattárában és az Akadémiai Kiadó Lexikon Szerkesztőségében eltöltött 7 év után 1961-ben lett teljes állású oktató az ELTE Könyvtártudományi Tanszéken, bár az oktatásban óraadóként és félállású adjunktusként már a korábbi években is részt vett.
Az 1949-ben indult egyetemi könyvtárosképzés helyzete a kezdeti évek bizonytalanságai és útkeresései után 1956 után megszilárdult. 1956 és 1972 között Kovács Máté irányításával a tanterv és a tananyag folyamatosan korszerűsödött, és a 60-as évek végére kialakult a képzés rendszere, a kétszakos nappali tagozat mellett megindult az ugyancsak kétszakos hatéves esti és levelező, majd a hároméves kiegészítő tagozatos képzés.
Tovább…

Könyvtár- és információtudományi képzés Európában 2.

Az EUCLID, a könyvtár- és információtudományi képzéssel és kutatással foglalkozó független, nonprofit európai szervezet a 2002-ben, Thessalonikiben tartott konferenciáján döntött arról a projektről, amelynek keretében felmérték, milyen hatással volt a Bolognai Nyilatkozat az informatikus könyvtárosok képzésére Európa-szerte. A projekt Ź– amelyet az Európai Unió a SOCRATES program keretében anyagilag is támogatott Ź– a European Curriculum Reflections on Library and Information Science Education nevet viselte, de a szakirodalomban gyakran a European Curriculum néven találkozhatunk vele.
A projektben egész Európából 150 szakember vett részt, akik tizenkét munkacsoportban kutatták a különböző részterületeket. Munkájukat egy közel 250 oldalas kötetben összegezték, amelyet szabadon hozzáférhetővé tettek az interneten.1 Az első lépésben 200 intézménybe küldték el a kérdőívet, amelyek 25%-a érkezett vissza. Az 50 válaszadó intézmény között – sajnálatos módon – magyar nem volt.
A kutatás első és legfontosabb megállapítása, hogy Európában igen nagy változatosság tapasztalható az informatikus könyvtárosokat képző intézmények között. Néhány országban már felváltotta a bolognai folyamatban meghatározott 3+2+3 éves képzési rend a hagyományos, többnyire 4 éves, a gyakorlati tudnivalókra nagy hangsúlyt helyező korábbi oktatási formát. Számos országban az informatikus könyvtárosokat részben egyetemi tanszékeken, részben szakiskolákban képzik, meglehetősen eltérő tantervek alapján. Megint más országokban vannak példák erősen gyakorlatorientált, de több-kevesebb elméleti tudnivalót azért tartalmazó kurzusokra.
Az átláthatóság és az egyenértékűség hiánya komolyan akadályozza az intézmények közötti együttműködés bővítését. Nagyon nagy szükség lenne az informatikus könyvtárosokat képző intézmények közötti párbeszédre a tantervek szerkezetéről és tartalmáról – részben az oktatás minőségének javítása, részben az intézményközi együttműködés erősítése érdekében. A maga nemében egyedülálló European Curriculum program éppen e két célt szolgálja.
Tovább…

Könyvtár- és információtudományi képzés Európában

Szakirodalmi szemle a Journal of Education for Library and Information Science. 2007. (48.) 2. számának írásai alapján.

Mint ismeretes, az európai felsőoktatási intézmények oktatási rendszerének egységes elvek alapján történő átalakítását – és ennek következményeként a diplomák kölcsönös elismerését – célzó bolognai kezdeményezés 1990-ben indult; a Bolognai Nyilatkozatot (Bologna Declaration) 1999-ben fogadták el. A bolognai folyamat – amelyhez nemcsak az Európai Unió tagországai csatlakoztak1 – fő célkitűzése az egységes európai felsőoktatási tér kialakítása, de nem mellékes a hallgatói és oktatói mobilitás megvalósítása sem.
2006-ban az egész világon komoly érdeklődést váltott ki a „European Curriculum Reflections on Library and Information Science Education” címmel lezajlott projekt zárójelentésének2 közzététele. Korábban az Európai Unió felsőoktatásának egységes elvek szerinti átalakítását szolgáló bolognai folyamat iránt is számottevő figyelem mutatkozott meg, de ez a projekt jelentősen túllépett az egységesítési folyamat vizsgálatán, mivel egészen alapvető, az egész könyvtári szakma identitásának és kompetenciájának újragondolását igénylő kérdéseket feszegetett. A projekt nemzetközi visszhangját tovább növelte, hogy szerte Európában az informatikus könyvtárosokat képző intézmények ugyanazzal a bizonytalansággal és ugyanazon kérdésekkel kényszerülnek szembenézni: mit hoz a jövő – a szakma és vele együtt a felsőoktatásban érintettek számára – a modern ipari társadalom és a globalizálódó, posztmodern tudástársadalom közötti átmenet időszakában?
2002-ben, a Thessalonikiben tartott „European LIS school” című konferencián fogalmazódott meg az a gondolat, hogy – a bolognai folyamaton túlmenően – dolgozzanak ki egy egységes tantervet a felsőfokú informatikuskönyvtáros-képzés számára. Az EUCLID3 és az ALISE4, a potsdami Fachhochschuléval együttműködésben, felkarolta és továbbfejlesztette a javaslatot. A SOCRATES program keretében az EU anyagilag is támogatta a 2005 végén lezárult projektet.

Tovább…

Az intézményi gyakorlatok tapasztalatai az Eszterházy Károly Főiskola informatikus könyvtáros szakán

A könyvtári terület 2003 és 2007 közötti stratégiai céljai sorában fontos szerepet tölt be a könyvtáros életpálya vonzóbbá tétele. A megvalósításán munkálkodó bizottság a következőképpen fo-galmazta meg küldetésnyilatkozatát:
„A könyvtárosnak, az információmenedzsernek egyrészt rendelkeznie kell a legújabb szakmai ismeretekkel, amennyiben a dokumentum- és információszolgáltatás bármely területe a feladata, és az ismeretek mellett olyan speciális tudással is, amely empatikussá teszi a hátrányos helyzetű könyvtárhasználókkal történő foglalkozásra, amennyiben ez a feladata. A képzésnek meg kell újulnia, hogy a várt igényeknek megfeleljen. A felkészült könyvtárosokra – a bérezést is magába foglaló – megfelelő előmenetel vár a könyvtárakban”1.
A stratégiai bizottság munkatervének egyik pontjában, a könyvtáros pályára való felkészülés té-makörében elengedhetetlenül fontosnak tartotta a könyvtárosképzés egész (alap- és továbbképzés, iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli) rendszerére vonatkozóan a képzés során előírt könyv-tári gyakorlat többszempontú (képzőintézmények, gyakorlóhelyek, gyakorlatvezetők stb.) vizsgálatát. A bizottság elképzelése szerint a lezajlott vizsgálatok eredményei alapján – és a pedagógus-képzés gyakorlótanári tapasztalatainak felhasználásával – lehetőség nyílik majd a bolognai folya-mat kihívásainak megfelelő, az elméleti képzést szervesen kiegészítő könyvtári gyakorlat, a gya-korló könyvtárak és a könyvtári gyakorlatvezetők (mentorok, tutorok) új típusú működési rendjé-nek kialakítására. A vizsgálat eredményessége érdekében első lépésként a stratégiai bizottság a Könyvtári Intézetet bízta meg egy, a felsőoktatás könyvtárosképző tanszékeinek körében végzen-dő felmérés elkészítésével és értékelésével. 2006 tavaszán kérdőíves formában megtörtént a fel-mérés, a kérdőívek kiértékelése folyik (az értékelést tartalmazó tanulmányt a Könyvtári Figyelő valamelyik következő számában bemutatjuk). A kérdőívek kitöltésének és visszaküldésének ide-jén készült el az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézet Informatika Tanszék mun-katársa, Czeglédi László öt évre visszatekintő elemzése a tanszék hallgatóinak könyvtári gyakorlatáról.

Hangodi Ágnes
bizottsági tag


Tovább…

Meditáció évkezdéskor

Új évet kezdeni annyit tesz, mint tanúbizonyságot tenni az örök folytatás mellett. Az évkezdések a remény ünnepei, akkor is, amikor a mindennapi valóság rossz közérzeti hatást idéz elő, akkor is azok voltak, amikor tévesnek bizonyult eszmék ideológiai dekorációi körítették.

A remény a transzcendenciához kötött erős szál, emberi fajunk túlélésének záloga. Gyönyörű a középkori latin nyelvű himnusz, amely a szellem hatalmas erejét hívja segítségül: Veni Sancte Spiritus, et emitte coelitus Iucis tuae radium! …bocsásd ránk az egekből fényességed sugarát! szólt a közös könyörgés évszázadokon át százezrek ajkáról, szerte Európában, hogy legyen folytatás, hogy a Szellem világossága mind több ember számára ragyogjon föl.
Tovább…

Az osztrák könyvtáros és információs szakemberképzés jelenlegi fejleményeit vizsgálva két érdekességet lehet rögtön megállapítani:

  • szinte egyedüli ország Európában, ahol a könyvtáros és információs szakemberképzés a felsőoktatás iskolarendszerű képzésén kívül maradt, s talán ennek köszönhetően megmaradt a nagykönyvtárak, illetve a könyvtáros egyesületek szívügyének;
  • Michael Denis (1729-1800) irodalmár, bibliográfus és a Hofburg könyvtárosának, s az egyik első könyvtártani tankönyv ( Einleitung der Bücherkunde,1777) alkotójának működésétől kezdve a képzésben kitüntetett szerepet vállal az Osztrák Nemzeti Könyvtár ( Österreichische Nationalbibliothek , ÖNB).
    Az igényes tanfolyami formák kialakulásának megértéséhez röviden meg kell ismerkednünk az osztrák könyvtárügy néhány jellegzetességével.
    Tovább…

Könyvtári gyakornokok hatékony kiképzése

 

CRETH, Sheila: Effective on-the-job training : Developing library human resources / Sheila D. Creth; [publ.] American Library Association . – Chicago ; London ALA,1986. – VI, 121. p.

A szerző, a michigani Egyetemi Könyvtár személyzeti ügyeiért felelős igazgatóhelyettese, aki ebbéli minőségében több mint 10 éve foglalkozik könyvtári gyakornokok (frissen végzettek és munkába állók) “kiképzésével”. A könyvtár személyzeti, szakmai továbbképzési terveit és programjait és az ezzel kapcsolatban felvetődött kérdéseket elemezve tudatosult benne, milyen fontos a frissen végzett könyvtárosokkal tervszerűen, testreszabottan foglalkozni, feladataikat megbeszélni és rendszeres szakmai segítségnyújtás mellett ellenőrizni őket.

Sokan hagyják el a könyvtárosi pályát éppen az első munkahelyükön szerzett rossz tapasztalataik, kudarcaik miatt, vagy válnak érdektelen, fantázia nélküli munkaerővé, mert a kezdetekkor a könyvtár munkatársai elmulasztották megmutatni a könyvtári munka szépségeit, teret engedni szakmai öntevékenységüknek és bátorítani jobbító szándékú javaslataik megfogalmazását.


Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)