2019. 2. szám

Tartalom – 2019/2

Rezümék

Abstracts       191

TANULMÁNYOK
TÓSZEGI Zsuzsanna:
Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR. 2. rész: A könyvtárak adatkezelői  szerepköre      195

KOLTAY Tibor: Új könyvtári feladatok az adatintenzív kutatás korában      211

HANGODI Ágnes: Képzések és továbbképzések a Könyvtári Intézet kínálatában       218

CZÁKNÉ SZOMOR Ildikó: Az Európai Unió információs és kommunikációs politikája,
az információs társadalom kialakulása, ennek hatása a magyarországi információs társadalom fejlődésére
     *e

SOMORJAI Noémi: Figyelni kell rájuk! Az LMBT fiatalok könyvtári ellátása      233

MŰHELY
HUBAY Miklós: Tények, mítoszok és lehetőségek a szemantikus web világában       245

SZABVÁNYOSÍTÁSI HÍREK
DANCS Szabolcs:
A megújuló könyvtári katalogizálás alapdokumentumainak magyar nyelvű kiadásai elé      254

A nemzetközi katalogizálási alapelvek magyar fordítása elé  (D. Sz.)       255

NEKROLÓG
Vajda Kornél (1946‒2019) halálára (Pogány György)       258

KITEKINTÉS
Z. KARVALICS László:
Libro de los Epitomés. Kutatói kom-mentárok egy lappangó kéziratos könyv fellelésének híréhez      260

MÚLTUNKBÓL
JÓNÁS Károly:
25 év az Országgyűlési Könyvtárban Szilágyi János fél évszázada a magyar kulturális életben       272

KOVÁCS Ilona: A Kovács Máté Alapítvány eredményei  és távlati programja       283

KÖNYVSZEMLE
Online

Szűts Zoltán: Online. Az internetes kommunikáció és a média története, elmélete, jelenségei Budapest, Wolters Kluwer, 2018. (Ism.: Tóth Máté)      289

Egy könyvtár ünnep- és hétköznapjai képekben: a Vörösmarty Mihály Könyvtár fotóalbuma

125 év Székesfehérváron az olvasók szolgálatában. Fotóalbum visszaemlékezésekkel. Pillanatképek a Vörösmarty Mihály
Könyvtár életéből. Szerk. Szőnyegi Hajnalka. Székesfehérvár, Vörösmarty Mihály Könyvtár, 2018. (Ism.: Pogány György)      293

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ (REFERÁTUMOK)

Könyvtár- és információtudomány       295
Könyvtár- és tájékoztatásügy      300
Könyvtárak és tájékoztatási intézmények      308
Munkafolyamatok és szolgáltatások      315
Tájékoztatás, tájékoztatási rendszerek     328
Vezetés, irányítás      331
Felhasználók és használat      337
Információelőállítás, -megjelenítés és -terjesztés      341
Könyvtárgépesítés, könyvtárépület      344
Kapcsolódó területek      348

Rezümék – 2019/2

TANULMÁNYOK
Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR

2. rész: A könyvtárak adatkezelési szerepköre
TÓSZEGI Zsuzsanna

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletét, a GDPR-t (General Data Protection Regulation) 2018. május 25-étől kell alkalmazni az Európai Gazdasági Térség országaiban.  A tanulmány első részében (Könyvtári Figyelő 2019. 1. sz.) a szerző áttekintette az adatvédelmi rendelet alapfogalmait és az alkalmazás szabályait.  A folytatásban a nyilvános könyvtári ellátás szempontjából fontos ismereteket foglalja össze. Bemutatja a könyvtárak szolgáltatási rendszerében előforduló, tipikus személyesadat-kezelési helyzeteket a könyvtári tagságtól kezdve, a honlaplátogatáson a regisztrált távhasználaton és a rendezvénylátogatáson keresztül a kamerafelvételek jogszerű kezeléséig. Végezetül összefoglalja a személyesadat-kezeléssel kapcsolatos könyvtári tennivalókat (tájékoztató készítése, nyilvántartásba vétel, adatvagyon felmérés, GDR-megfeleltetés).
Tovább…

Abstracts – 2/2019

STUDIES
The General Data Protection Regulation of the European Union (GDPR)

Part 2: Data management by libraries

TÓSZEGI Zsuzsanna

The General Data Protection Regulation of the European Union (GDPR) applies in the countries of the European Economic Area from 25 May 2018. In the first part of this study (Könyvtári Figyelő, 2019 no. 1.) the author reviewed the basic concepts of the data protection regulation and the rules of application. In this second part, she summarizes important knowledge related to public libraries. Introduces typical personal data management situations in library services from library membership through website visits, registered remote access and events to the legitimate management of camera recordings. Finally, she summarizes the tasks of libraries to manage personal data (preparation of information brochures, registration, survey of data assets, compliance with GDPR).

Keywords: Data processing; Data protection; European Union; General Data Protection Regulation; Librarianship
Tovább…

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR

2. rész: A könyvtárak adatkezelői szerepköre* 

… értesültem arról, hogy engem is nyilvántart ez a Központ.
Nyugtalanítson ez, vagy legyek hálás érte?
Szakonyi Károly: Segítség ezerért1

A terrortámadás könyvtári következményei
Az egész világot alapjaiban megrengető, 2001. szeptember 11-ei támadás után hat héttel az USA törvényhozói elfogadták
a PATRIOT Act néven ismertté vált terrorizmusellenes törvényt. Az amerikai könyvtárak
világát szabályosan megrázta
a jogszabály 215. szakasza, mely lehetővé tette, hogy a szövetségi nyomozók
és hírszerzők titokban adatokat gyűjtsenek
a könyvtárak olvasóinak érdeklődéséről, kölcsönzési
és internethasználati szokásairól.
Az ALA (American Library Association) az elsők között szállt szembe a kormányzati nyomással, és határozottan kiállt
az amerikai polgárok személyiségi jogainak védelme mellett. Mivel a nyomozók kérésére
kötelesek voltak a kért adatokat kiadni,
és erről az érintetteket nem is tájékoztathatták, a könyvtárak a
megelőzéshez folyamodtak: felhívásokban tájékoztatták
a könyvtárhasználókat a lehetséges beavatkozásról.

Sok könyvtárban feliratok jelentek meg, amelyek felhívták a figyelmet arra, hogy a szövetségi ügynököknek joguk van
titokban hozzáférni az ún. érzékeny – köztük a kölcsönzési és internethasználati
– adatokat tartalmazó nyilvántartásokhoz.
Akadt olyan könyvtár is, amelyik egyszerűen beszüntette a
dokumentumkölcsönzést, hogy ne kelljen rendelkezésre bocsátania az olvasókra vonatkozó személyes adatokat.2
*
Az egyéni szabadságjogokra – benne az információs önrendelkezési jogra – nézve alapvető változásokat indított el az ikertornyok elleni, korábban elképzelhetetlen terrortámadás. Valljuk be, a lassan két évtizede elkövetett szörnyű tett kapcsán nemigen jutnak eszünkbe a könyvtárak, pedig ezekben az intézményekben is szép számmal kezelnek személyes adatokat.
Tovább…

Bevezetés

A természettudományok, társadalomtudományok és a humán tudományok területén folyó kutatás egyre inkább támaszkodik a nagy kapacitású számítástechnikai eszközök használatára. Ezért is illetjük a Kutatás 2.0 vagy a Tudomány 2.0 elnevezéssel.2 A Kutatás 2.0 lényegi vonása az adatok középpontba állítása és a kutatási folyamat nyílttá tételére való törekvés. Ezért is beszélhetünk nyílt hozzáférésű tudományról (Open Science), amely magában foglalja a publikációkhoz való nyílt hozzáférést (Open Access) és a nyílt kutatási adatokat (Open Data).
Tovább…

A jogszabályi háttér változásai

Tanulmányunk kiindulópontját az adja, hogy a korábban megjelent összefoglalók1 óta eltelt időszakban újabb jogszabályi változások következtek be mind a felnőttképzés, mind a kulturális szakemberek továbbképzése területén. 2013 júliusában életbe lépett az új felnőttképzési törvény2, amely az 1. § (2) bekezdésében egyrészt továbbra is rendelkezik az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti szakképzésekről, másrészt viszont e paragrafus (5) bekezdésében kivonja hatálya alól a kultúráért felelős miniszter által akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzéseket. A törvény és követő jogszabályai3 új kötelezettségeket írtak elő az iskolarendszeren kívüli szakképzések – így a Könyvtári Intézet által szervezett segédkönyvtáros képzés – számára is az engedélyeztetés, a működtetés, a minőségbiztosítás területén, és megújult a szakképzésekre vonatkozó vizsgaszervezési rendelet4 is. 2018. január elején életbe lépett a kulturális szakemberek továbbképzését szabályozó rendeletcsokor5: megjelent egy-egy új miniszteri rendelet a továbbképzés körülményeiről és a képzések engedélyeztetésének igazgatási szolgáltatási díjáról, egy új kormányrendelet pedig a továbbképzések nyilvántartásba vételének szabályairól.
Tovább…

                                                                                       Az Országgyűlési Könyvtár 150 éves születésnapjára

Bevezetés

Az 1957-es Római Szerződéssel megalakult az Európai Gazdasági Közösség (EGK), melyet Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország hozott létre. A hat alapító tagállamhoz a későbbiekben még huszonkét állam csatlakozott. 2019-ben a Brexit miatt a tagállamok létszáma huszonhétre csökken. Jean Monnet és Robert Schuman volt az a két személy, akik az EGK létrejöttét kigondolták és az alapokat lefektették. A folyamatosan változó és alakuló nemzetközi szervezet egy egységet alkot Európában, ahol az uniós polgárok otthon és biztonságban érezhetik magukat.
Tovább…

Figyelni kell rájuk!

Az LMBT fiatalok könyvtári ellátása*

 

„It is far better to foresee even without certainty than not to foresee at all.”
(J. H. Poincaré)

„Hyper-connected societies will listen to and empower new voices and groups”
(IFLA Trend Report, 2016 Update)

Problémafelvetés

Civilizációnk fejlődése ellenére a szexualitás még napjainkban is a szívesen elhallgatott, tabutémák közé tartozik. A halál és a gyász problematikája hosszú időn át ugyancsak a ki nem beszélt témák közé tartozott. A halállal kapcsolatos szakirodalom ma már könyvtárnyi gyűjteményt tesz ki, a terület feltárása is kellőképpen részletes, a téma bibliográfiai és tartalmi feltártsága, visszakereshetősége nem ütközik különösebb akadályba. A halált övező tabu eltűnőben van, információ és szakirodalom már minden érdeklődőnek bőségesen áll rendelkezésére. Az elmúlás és halál lételméleti kérdéseit szépirodalmi, filozófiai művek sokasága is tárgyalja, vallási, vallástörténeti szempontú megközelítése úgyszintén feldolgozott.
Tovább…

Bevezetés

A szemantikus web technológiájának alkalmazása sok közgyűjtemény számára többoldalú kihívást jelent. Új szemléletmódot, a könyvtári feldolgozás munkafolyamatának teljes átalakítását, érthetetlen informatikai hókuszpókuszokat foglal magába – vagy mégsem? Valójában a könyvtártudomány és informatika nagyon szerencsés egymásra találásának vagyunk szemtanúi, amely két szempontból is gyümölcsöző a könyvtárosok számára. Gyakorlati alkalmazási lehetőséget biztosít a több mint két évtizede kidolgozott funkcionális modellcsaládnak (az FR-eknek), és ezzel együtt sokkal kényelmesebbé teszi olyan automatizált szolgáltatások építését, amelyek a katalógusokban található hatalmas adatvagyonra épülnek.
Tovább…

A könyvtári katalogizálás jövőjét meghatározó két legfontosabb dokumentum a 2016-os kiadású Nyilatkozat a Nemzetközi katalogizálási alapelvekről (ICP) és a 2017-ben megjelent IFLA könyvtári referenciamodell (IFLA LRM). Az elmúlt években mindkettő fordítása elkészült, lektorálásuk ugyanakkor ezúttal a szokottnál is időigényesebb munkának bizonyult, betudhatóan annak, hogy a könyvtári szabványosítás hazai folyamatai, ezzel együtt a terminológia természetes fejlődése, ahogy arra Tóvári Judit is utal1, a múlt évtizedben hosszabb időre megtorpant, elszakítva a magyar szaknyelv formálódását a szemantikus irányzatok megjelenésével egy ütemben (át)alakuló nemzetközi szakzsargonétól.
Tovább…

(Jó) hírek a szabványosítás háza tájáról

Örömmel tájékoztatjuk a szabványosítás ügye iránt érdeklődő olvasóközönséget, hogy az Országos Könyvtári Szabványosítási Bizottság (OKSZB)1 2015-2020-as időszakra elfogadott munkatervében foglaltak mára jelentős részben megvalósultak.
Tovább…

Vajda Kornél (1946–2019) halálára

Vajda Kornél (1946–2019) halálára

Forrás: Mikulás Gábor felvétele (2012)

Kurt Lewin szociálpszichológus sok évtizeddel ezelőtti meghatározása nyomán egyre gyakrabban lehet találkozni a szerkesztői munka kapuőri (gatekeeper) megnevezésével. A tudós szerző és nyomában a kommunikációelmélet művelői szerint a kapuőr gyűjti, értékeli, szelektálja, majd feldolgozza a szerkesztőségbe beérkező információkat és a szelektálás, valamint a feldolgozás során a célközönség számára fontos ismereteket veszi figyelembe.  Szaklap esetében a kapuőr – vagy hogy megmaradjunk a klasszikus terminusnál: szerkesztő ­ ­  –  az adott diszciplína roppant fontos szereplője, a szakmai kommunikáció organizátora, rajta (is) múlik a szakterület tudományos diskurzusának jellege, minősége, a korszerű,  előremutató új  elméletek, módszerek, eljárások nyilvánossághoz juttatása, széles körű megismertetésének elősegítése. Az adott szakterület alapos ismerete, széles körű általános műveltség, lényegfelismerő képesség és persze kiváló stiláris érzék, a nyelv magabiztos alkalmazása és megfelelő kapcsolatteremtő alkat szükséges ahhoz, hogy valakiből jeles szerkesztő – vagy ha úgy tetszik kapuőr – legyen.

A fenti ideálképet mintha a kora tavasszal elhunyt Vajda Kornélról mintázták volna. Kornél ugyan különböző beosztásokban és szervezeti egységekben dolgozott egyetlen munkahelyén, az Országos Széchényi Könyvtárban, illetve a KMK-ban és a Könyvtári Intézetben, de mindegyik munkaköre valamilyen formában kapcsolódott a szerkesztéshez. Hosszú időn keresztül egyik editora volt az Új Könyveknek, majd amikor a kiadvány főszerkesztője, Bereczky László a nyugdíjba vonuló Gerő Gyula után a Könyvtáros irányítója lett, Kornél is a laphoz került, és a megszűnt Könyvtáros után induló Könyv, Könyvtár, Könyvtárost – közkeletű nevén a 3K-t –  együtt szerkesztették, majd Bereczky nyugdíjba vonulása után, 1995-től ő lett a lap felelőse a 2007. évi 6. számig, amikor kérte nyugdíjazását.

Kornél a hazai könyvtári élet emblematikus alakja volt. Ugyan soha nem működött gyakorló könyvtárosként, de kevesen ismerték nála jobban a hazai könyvtári élet valamennyi problémáját. Áttekintő képessége, lényegfelismerő gondolkodása partnerré tették a gyakorló könyvtárosok számára is. Nem csak az irodalomból ismerte a bibliotékákat, alig volt olyan intézmény az országban, ahol ne fordult volna meg. Hogy valóban zseni volt-e vagy „csak” kivételesen eredeti gondolkodású, széles látókörű és nagyon művelt személy, azon persze lehet vitatkozni. Mindenesetre otthonosan mozgott a magyar szellemi élet meghatározó köreiben; ifjú emberként nem kisebb gondolkodó, mint a művészetfilozófus Fülep Lajos figyelt fel rá, az előfelvételisként Kalocsán katonáskodó ifjú nem mindennapi szellemi képességeinek híre eljutott hozzá. Hogy Kornél egészen kivételes filozófiai műveltséggel és szakismeretekkel rendelkezett, nem kis részben annak a szellemi közegnek volt köszönhető, amely Fülep Lajos rendszeres látogatója volt. Fodor András naplófeljegyzéseinek Fülep Lajossal foglalkozó része (Ezer este Fülep Lajossal. 1–2. kötet, Magvető, 1986.) plasztikus képet rajzol arról a pezsgő szellemi életről, amely a Széher úti összejöveteleket jellemezte. Lakatos András, Vekerdi László, Fülöp Géza, F. Csanak Dóra, Beney Zsuzsa – csak találomra kiragadott néhány kiválóság azok közül, akik Kornél tájékozódását nagyban befolyásolták.

Kornél öntörvényű személyiség volt. Nem izgatta, nem érdekelte a hatalom, befolyás, az elismerés megannyi külső jele, igazán még a pénz sem; többször akarták kitüntetni, de mindannyiszor tiltakozott ellene. Kétségtelen, hogy képességei alapján fényesebb, csillogóbb pályát is befuthatott volna, például egy szélesebb körben is hatni tudó irodalmi–kulturális folyóirat szerkesztőjeként. De hogy elégedettebb, boldogabb lett volna? Alighanem jól érezte magát helyzetében, kiegyezett körülményeivel, sorsával, egyfajta sztoikus bölcsességként lehet jellemezni szemléletét, felfogását, világhoz való viszonyát.

Kornél egyik filozófiai tárgyú írásában (Dilthey aktualitása. In: Az olvasó. Írások Lakatos András tiszteletére. Osiris Kiadó – OSZK, 2009.) magát ateistaként határozta meg. Elfogadva persze öndefinícióját, szükséges egy jelzővel kiegészíteni: talán pontosabban kifejezi világképét a „keresztény ateista” kifejezés. Nem a keresztény hittételek valamilyen szintű elfogadását jelenti a fogalom, hanem annak a kulturális tradíciónak lényegi jellemzőjét, amelyet Európában szükségszerűen kereszténynek lehet és kell definiálni. Kornél ennek a keresztény gyökerű európai kultúrának volt letéteményese, beható és fölényes ismerője és bizonyos mértékben gazdagítója. Gazdagítója, hiszen Vajda Kornél kiterjedt szakirodalmi működést folytatott, ha sajnálatos módon az opus magnum nem is hagyta el tollát. Írásaiban, legyen az hosszabb tanulmány vagy akárcsak rövid ismertetés, meg-megcsillant kivételes műveltsége, filozófiai tudása, szintézisalkotó képessége. És persze személyiségének egyedi vonása, iróniája is felvillant cikkeiben, ami néha már-már súrolta a szarkazmus határát. Ezek okozták, hogy például ismertetéseiben gyakran olyan mértékben feldicsérte az alkotót és a bemutatandó művet, hogy azt sokszor nem lehetett komolyan venni, és az ilyen formában megtisztelt illető bizony néha kényelmetlenül érezte magát.

Kornél életművének volt, van még egy másik területe: a szóbeliség. A 3K kicsiny és dohányzási tilalom ide vagy oda, cigarettafüstös szobájában a lap szerzőivel találkozva ontotta magából az elmés anekdotákat, a csak rá jellemző történeteket, a szakmai híreket (pletykákat). Valóságos miniesszéket rögtönzött a legkülönfélébb témákból kapásból, német és francia filozófusok, írók műveiből származó pontos idézetekkel.  Kornél mindent tudott, ami az egyetemes kultúrában, illetve a magyar könyvtárügyben fontos és aktuális volt, és mindenkit ismert a szellemi életben és a szakmában. Néha csak csodálni lehetett, hogy van mindenre ideje, honnan szerzi híreit, amikor például se telefonja nem volt, se az internetet nem használta. Mégis minden lényegesről pontos ismeretei voltak, legyen az új könyv, politikai esemény vagy szakmai hír.

Kornél egyike volt azon könyvtárosoknak, akik rendszeres könyvtárhasználók voltak. Leginkább az Egyetemi, illetve az Idegennyelvű  Könyvtár állományában találta meg szinte csillapíthatatlan intellektuális  érdeklődésének kielégítését. Bizonyos értelemben polihisztor volt, az emberi művelődés egészére – a természettudományokat és a technikát leszámítva – kiterjedt figyelme.  Amikor filozófiai, teológiai olvasmányait említette, az egyszerű halandó – mint e sorok írója – nagyon kicsinek és elveszettnek érezte magát, hiszen nemhogy nem olvasta az illusztris szerzőket, de jó részükről még csak nem is hallott. Óriási szellemi fölénye ellenére sem volt lekezelő vagy éppen nagyképű, elfogadta szellemi partnerének a nála kevésbé olvasott, művelt személyt is.

Vajda Kornél színes, vibráló szellem, igazi személyiség volt, egyike a magyar könyvtárügy nagy, meghatározó egyéniségeinek. Különleges lényére valódi színfoltként és jelentős értékként emlékeznek mindazok, akik közelebbről ismerték. Hiányozni fog.

 

 

Libro de los Epitomés

Kutatói kommentárok egy lappangó kéziratos könyv fellelésének híréhez

A Libro de los Epitomés
Forrás:
https://www.npr.org/2019/04/24/716600905/christopher-columbus-son-had-an-enormous-library-its-catalog-was-just-found?t=1556439838056&t=1557559339836

2019 áprilisában szenzációs hír járta be a világsajtót: Fernando Colón könyvtárának közel félezer éve elveszettnek hitt, kéziratos, példányismertető kivonatokat tartalmazó kötete, a Libro de los Epitomés gyönyörű állapotban előkerült egy dániai gyűjteményből. Ennek kapcsán célszerűnek és elkerülhetetlennek tűnik az eddig az indokoltnál jóval kevesebb figyelemben részesülő  különleges könyvtárról és annak alapítójáról is megosztani néhány, a lexikon-szócikkeken túlmutató részletet. Ám e tanulmánynak elsősorban az a célja, hogy a hír és annak tanulságai kapcsán más kontextusok felé is terelje a figyelmet. Miért fontos annak tudatosítása, hogy a könyv- és könyvtártörténeti tárgyban felhalmozott hagyományt rendszeresen újraértékeljük átfogóbb, információtörténeti keretben? Hogy ezzel párhuzamosan a „klasszikus” könyv- és könyvtártörténeti diskurzusok „merítését” is szélesítsük?  Kitérek arra is, hogy hogy véleményem szerint milyen digitális bölcsészeti diskurzusokhoz szólnak hozzá a tárgykör kutatástörténetének tanulságai.
Tovább…

25 év az Országgyűlési Könyvtárban

Szilágyi János fél évszázada a magyar kulturális életben

2019 januárjában kaptuk a hírt, hogy 93. évében elhunyt dr. Szilágyi János irodalom- és művelődéstörténész, az Országgyűlési Könyvtár (a továbbiakban OGYK) volt munkatársa, aki 1949-től negyed századot töltött az intézményben, 1955-től 1974-ig annak osztályvezetője volt. Az 1990-es évek közepén a könyvtár történetének megírásához igyekeztem megkeresni a még élő régi kollégákat, és elbeszélgettem velük. Köztük volt e cikk főszereplője is. Jelen írásunkkal a régi találkozások feljegyzései alapján, az interneten és a könyvtárakban fellelhető dokumentumok, valamint lánya, Szilágyi Rita segítségével emlékezünk rá.

1. kép
Szilágyi János 50 éves korában


Tovább…

Az 2018-as év a Kovács Máté Alapítvány számára összegző, s egyben új periódust előkészítő időszak volt. Az alapítástól, 19961-tól eltelt időszak első néhány évében sok gonddal kellett szembe néznünk.

Az induló szakasz első eredményeit megtörte a mindenki által tisztelt elnöknek, az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszék vezetőjének, Kovács Máté elméleti és pedagógiai programja elkötelezett folytatójának, Fülöp Gézának 1998-ban bekövetkezett halála. Mint pedagógusnak és mint a magyar könyv- és könyvtártörténet elismert kutatójának elvesztése komoly hiányt teremtett, és nagy megrázkódtatást jelentett a Kovács Máté Alapítvány számára is – mind emberileg, mind szakmailag. Az elnök megkezdett munkáját az alapítók felkérésére és a kuratórium döntése alapján a kuratórium tagja, Tóth Gyula, Kovács Máté egykori tanítványa és pedagógiai, kutatói munkájának értő elemzője és követője folytatta.
Tovább…

Online

SZŰTS Zoltán
Online : az internetes kommunikáció és média története, elmélete, jelenségei / Szűts Zoltán. –
Budapest : Wolters Kluwer, 2018. 478 p.
ISBN 978-963-295-778-4

 

A címet olvasva olyan érzésünk van, hogy a szerző lehetetlen vállalkozásba kezdett. Az online média és kommunikáció jelenségei olyan széles körűek, és olyannyira lehatárolhatatlanok, hogy egy kézikönyvként is használható, lezárt tudásanyagot tartalmazó, összefoglaló jellegű munkát megálmodni, megvalósítani és közreadni ebben a témában nem tűnik egyszerű feladatnak. Tulajdonképpen Szűts Zoltán megközelítése az egyetlen lehetséges megoldás: tudatosan olyan töredékes, laza szerkezetű könyv írása, mint amilyen maga a tárgya. A lehetetlen vállalkozásból így lesz egy bravúros, szerethető, kifejezetten olvasmányos – és amennyire a tárgy engedte –, mégis logikusan összerendezett, tananyagként is használható dolgozat.
Tovább…

A székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár tavaly, 2018-ban ünnepelte alapításának 125. évfordulóját: 1893-ban hozta létre a város Törvényhatósági Bizottsága a település bibliotékáját, mégpedig abból a célból, hogy az akkoriban megjelenő  és a Bizottság által megrendelt 100 kötetes Jókai összkiadást legyen hol elhelyezni – mint értesülünk az intézmény kissé anekdotikus  geneziséről Kégli Ferenc kitűnő monográfiájából, az 1993-ban megjelent 100 éves könyvtár Székesfehérváron : A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár elődje, a városi könyvtár 1893–1952 című kötetből.
Tovább…

Referátumok

2019_2_Referatumok

Z.Karvalics

Címkék

(1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (7) (13) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (15) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (27) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (10) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (2) (12) (1) (2) (14) (33) (1) (10) (1) (29) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (16) (6) (6) (14) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (29) (3) (2) (4) (1) (1) (1) (56) (1) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (2) (4) (4) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (9) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (16) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (8) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (12) (9) (6) (3) (2) (14) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (6) (9) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (15) (2) (1) (1) (1) (16) (5) (1) (2) (1) (1) (23) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (16) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (16) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (5) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (7) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (8) (9) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (12) (1) (3) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (7) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (7) (1) (1) (2) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (36) (2) (1) (26) (5) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (9) (1) (3) (1) (21) (1) (1) (8) (1) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (38) (1) (6) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (8) (2) (2) (39) (1) (63) (2) (2) (2) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (6) (7) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (3) (39) (1) (2) (2) (1) (8) (8) (5) (1) (2) (1) (2) (5) (1) (15) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (7) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (9) (1) (1) (8) (11) (1) (1) (20) (14) (1) (2) (1) (3) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (5) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (36) (1) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (21) (2) (1) (1) (1) (9) (1) (17) (2) (1) (70) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (6) (24) (8) (1) (11) (1) (1) (2) (4) (1) (11) (1) (1) (12) (8) (4) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (15) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (5) (3) (1) (2) (2) (1) (8) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (2) (10) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (5) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (4) (16) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (4) (5) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (3) (2) (8) (3) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (2) (1) (1) (2) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (1) (25) (1) (7) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (20) (26) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (1) (1) (2) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (16) (1) (3) (5) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (14) (2) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (21) (1) (1) (1) (1) (25) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (4) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (38) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)