A minisztériumi szakkönyvtárak 2008–2012

Öt évvel ezelőtt e lap hasábjain jelent meg tanulmányom a minisztériumi szakkönyvtárakról.1 Jelen írásomban egyrészt a 2008–2012 között eltelt időszak statisztikai adataira támaszkodva, másrészt a minisztériumi szakkönyvtárosokkal folytatott konzultáció tapasztalataiból kiindulva kívánok reális helyzetképet adni a kormányzati könyvtárak e kiemelt csoportjáról.Kormányzati szerkezetátalakítás

A 2010. évi országgyűlési választásokat követően jelentősen átalakult a kormányzati szerkezet, létrejöttek az ún. csúcsminisztériumok. Egy-egy tárca több korábbi szakminisztériumot is integrált, emiatt bár a korábbiakhoz képest jelentősen csökkent a minisztériumok száma, ugyanakkor az államtitkárok száma növekedett.

Megszűnt a kormány legfőbb hivatali szerve, a Miniszterelnöki Hivatal. Jogutódja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium lett, amelyből később kivált a miniszterelnök munkaszervezete, a Miniszterelnökség. A Miniszterelnökség segíti a kormányfő tevékenységét és közreműködik a kormányzati politika kialakításában.

Az új kormányzati szerkezet kialakításakor az egyik cél az volt, hogy lehetőleg minél kevesebb tárca legyen, a másik, hogy az ágazati lobbik ne szabdalják szét a kormányzati politikát, hanem becsatornázzák őket, a harmadik pedig, hogy jól kitapintható irányok legyenek a kormányzati politikában (pl. a gazdaságpolitika elsődlegessége, az államreform kiemelt jelentősége, stb.), amelyhez a kormányzati szerkezet is illeszkedik, mint a kormányzati politika végrehajtásának egy eszköze.

Szolgáltatások

A minisztériumi könyvtárak alapvető küldetése nem változott: biztosítsa a szükséges információkat a tisztviselői számára, továbbá információ- és tudásmenedzsmenttel segítse őket. E könyvtárak feladata tehát, hogy kövessék az adott minisztérium szakterületein megjelenő új információkat, és proaktív módon megszerezzék hivatalnokaiknak az új információforrásokat és eszközöket, továbbá segítsék őket ezek használatában.

Ugyanígy nem változott – és ezt már sajnálattal tapasztaltuk – e könyvtárak együttműködése, továbbá az, hogy alulreprezentáltak a hazai szaksajtóban. Továbbra sincs semmilyen fórumuk vagy a Magyar Könyvtárosok Egyesületében külön szekciójuk, ahol az őket érintő szakmai kérdéseket megvitathatnák. Az MKE Jogi Szekciója jelezte, hogy nyitott az együttműködésre és szívesen látná tagjai sorában a kormányzatban, azon belül is a minisztériumokban, illetőleg a minisztériumi háttérintézményekben dolgozó könyvtári szakembereket is.

Ugyancsak várat magára egy hazai kormányzati könyvtári irányelv kidolgozása is, természetesen harmonizálva mind az IFLA kormányzati könyvtári irányelveivel, mind pedig a kormány e-közigazgatás stratégiájával.

Ezen unikális gyűjteménnyel rendelkező könyvtárak célközönsége elsősorban a minisztériumok munkatársai, ugyanakkor az általuk kiszolgált közönség szélesebb, mint a kormányzati munkában foglalkoztatottak köre, hiszen sok diák, kutató és jogász veszi igénybe szolgáltatásaikat. E könyvtárak szolgáltatáskínálata szintén nem sokat módosult az eltelt öt év alatt. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a Külügyminisztérium Bánffy Miklós Szakkönyvtára 2012-ben – elsősorban állományvédelmi okokból – az Arcanum Adatbázis Kiadóval digitalizáltatta a II. világháború utáni diplomáciai iratokat és a Külpolitikai Évkönyvet 1968-tól napjainkig.

Természetesen továbbra is igaz az, hogy e könyv­táraknak össze kell hangolniuk szolgáltatásaikat a fenntartó terveivel, igényeivel, és közben folyamatosan fejleszteniük is kell, hogy minél jobban és gyorsabban ki tudják ezeket az igényeket elégíteni.

A vizsgált könyvtárak köre

Jelenleg három minisztérium rendelkezik saját könyvtárral2, a másik ötnek a háttérintézményei tartanak fenn szakkönyvtárakat. Az öt évvel ezelőtt vizsgált 13 szakkönyvtár közül megszűnt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szakkönyvtára, a minisztériumi háttérintézmények közül pedig a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtár és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Felnőttképzési Szakkönyvtára. Az előző két gyűjtemény az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, míg a harmadik a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Központi Könyvtárának állományába integrálódott.

A vizsgálatunkba bevont intézmények a következők voltak (kurzívval jelöltük azokat a könyvtárakat, amelyeket öt évvel ezelőtt is vizsgáltunk):

  • a Belügyminisztérium háttérintézményeinek könyvtárai (Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Könyvtára, Készenléti Rendőrség Könyvtára)
  • az Emberi Erőforrások Minisztériuma háttérintézményeinek könyvtárai (GYEMSZI Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár, GYEMSZI Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóság Egészségtudományi Szakkönyvtár, GYEMSZI Országos Gyógyszerészeti Intézet Könyvtár, Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány Könyvtár, Lajtha László Folklórdokumentációs Központ Könyvtár, Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézet Szakkönyvtár és Dokumentációs Központ, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum)
  • a Honvédelmi Minisztérium háttérintézményeinek könyvtárai (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Szakkönyvtára, MH Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár HM 1. Objektumok Üzemeltetési Igazgatóság Katonai Kézi Könyvtár)
  • a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Könyvtára és a minisztérium háttérintézményének könyvtára (Balassi Intézet Könyvtára), továbbá a miniszter által felügyelt kormányhivatali szakkönyvtár (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Frecskay János Szakkönyvtár)
  • a Külügyminisztérium Bánffy Miklós Szakkönyvtár és a minisztérium háttérintézményének könyvtára (Magyar Külügyi Intézet Könyvtára)
  • a Nemzetgazdasági Minisztérium Könyvtára és a minisztérium háttérintézményének könyvtára (Nemzeti Munkaügyi Hivatal Központi Könyvtára)
  • a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeinek könyvtárai (Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft Könyvtára, MÁV Dokumentációs Központ és Könyvtár, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Országos Földtani Szakkönyvtár, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Országos Geofizikai Szakkönyvtára, VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft Könyvtár)
  • a Vidékfejlesztési Minisztérium háttérintézményeinek könyvtárai (Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár, Halászati és Öntözési Kutató Intézet Könyvtára, Országos Meteorológiai Szolgálat Könyvtára)

Amint a fentiekből kitűnik, a jelenlegi (statisztikai) vizsgálatunkat kétszer több könyvtárra terjesztettük ki, mint öt évvel ezelőtt. A most vizsgált 26 könyvtárnak túlnyomó része (58%) zárt munkahelyi szakkönyvtár, míg a másik fele a Nyilvános könyvtárak jegyzékében (NYKJ) szereplő szakkönyvtár, közülük kettő országos szakkönyvtár is.3

Statisztika

Az adatszolgáltatási kötelezettség a minisztériumi szakkönyvtárakra is vonatkozik az 1997. évi CXL. tv. és az évente megjelenő statisztikai kormányrendelet értelmében, amely az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program módosított és új adatgyűjtéseiről szól.

Az adatszolgáltatók száma

2008

2009

2010

2011

2012

Könyvtárak száma 

30

29

28

28

26

Elemzendő (legalább 4 évig adott adatot) 

29

28

27

27

26

A vizsgált időszak második évében, 2009-ben, egyrészt megszűnt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szakkönyvtára és gyűjteménye az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ állományába tagozódott, másrészt a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) Központi Könyvtárának gyűjteményébe integrálódott az NSZFI Felnőttképzési Szakkönyvtárának állománya, amelynek előző fenntartói a Munkaügyi Minisztérium és jogutódjai voltak. 2011-től pedig Nemzeti Munkaügyi Hivatal Központi Könyvtáraként működik tovább.

2011-ben megszűnt a nyilvános könyvtárak jegyzékén is szereplő Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtára, amelynek állománya szintén az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ része lett.

2012-ben pedig egyesült a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal Szakkönyvtárának és a Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatal Szakkönyvtárának gyűjteménye: az új intézményt a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Szakkönyvtárának nevezik.

A rendszeresen statisztikai adatot szolgáltató könyvtárak köre az utóbbi öt évben 10%-kal csökkent (29-ről 26-ra) a fent említett intézményi és gyűjteményi integrációk következtében. Továbbá még mindig van legalább hat olyan minisztériumi háttérintézmény4, amelyek által fenntartott könyvtárak eddig sohasem szolgáltattak statisztikai adatokat.

Az adatszolgáltatók területi elhelyezkedés szerint, mint a közigazgatás központi állami szerveinek vagy másképpen a legmagasabb állami hatóságoknak, illetve háttérintézményeiknek könyvtárai Budapesten találhatók, kivéve a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet Könyvtárát, amely egyébként a Nyilvános könyvtárak jegyzékén is szerepel.

Heti nyitvatartási órák

 

 

 

 

 

 

 

 

Az öt évvel ezelőtt vizsgált könyvtári körben a nyitvatartási órák száma átlagosan 16%-kal emelkedett (29,5-ről 35-re), ugyanakkor mind az országos szakkönyvtárak, mind a többi vizsgált minisztériumi könyvtár nyitvatartási ideje 2008–2012 között átlagosan tíz, illetve hét százalékkal csökkent. Az országos szakkönyvtárak közül egyébként az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum nyitvatartási órái 2012-re 20%-kal csökkentek (45-ről 36-ra). Emellett elmondhatjuk azt is, hogy a nyitvatartási napok száma öt év alatt átlagosan szintén 10%-kal növekedett (4,5 napról 5 napra).

2012-re az általam vizsgált minisztériumi könyvtáraknak csak a hatoda (4 db)5 áll heti 40 órában vagy afeletti nyitva tartással az olvasók rendelkezésére, és közülük csak egy (a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Könyvtára) olyan könyvtár van, amelyik a Nyilvános könyvtárak jegyzékén szerepel. Ugyancsak a könyvtárak hatoda6 heti tíz órában vagy annál kevesebb ideig van nyitva, sajnos ebből egy könyvtár, a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet Könyvtára, szerepel a Nyilvános könyvtárak jegyzékén is. A statisztika szerint a Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézet Szakkönyvtár és Dokumentációs Központ 2012-ben zárva volt.

Tudjuk, hogy e könyvtárak nyitva tartása – érthetően – a hivatali időhöz igazodik, mégis érdemes lenne időnként felmérni, hogy a könyvtárhasználók mennyire elégedettek vele, és ha szükséges módosítani kellene a nyitva tartást.

Helyben lévő állomány

Év

Összes állomány
nagysága

(db)

Az összesből
a 2 országos
szakkönyvtár
állományának
nagysága
(db)

Az összesből a többi minisztériumi
szakkönyvtár
állományának
nagysága
(db)

Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárak állományának nagysága
(db)

Összesen

Átlag

Összesen

Ebből az OFI-OPKM

Összesen

Átlag

Összesen

Átlag

2008

1 774 493

61 189,4

596 600

555 124

1 177 893

43 625,6

292 462

36 557,7

2009

1 777 727

63 490,2

608 149

566 161

1 169 578

44 983,8

279 792

39 970,3

2010

1 768 397

65 496,2

617 463

576 670

1 150 934

46 037,4

294 409

42 058,4

2011

1 773 110

65 670,7

626 292

585 353

1 146 818

45 872,7

284 953

40 707,6

2012

1 717 252

66 048,1

630 111

588 793

1 087 141

45 297,5

248 255

41 375,8

Éves gyarapodás (kötetek száma)

Év 

Gyarapodás

(db)

Az összesből a 2 országos szakkönyvtár gyarapodása

(db)

Az összesből a többi minisztériumi szakkönyvtár gyarapodása

(db)

Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárak gyarapodása
(db)

Összesen

Átlag

Összesen

Ebből az OFI-OPKM

Összesen

Átlag

Összesen

Átlag

2008

27 847

960,2

10 933

10 132

16 914

626,4

4 918

614,7

2009

24 782

885,0

11 549

11 037

13 233

509,0

2 919

417,0

2010

23 396

866,5

10 985

10 509

12 411

496,4

3 572

510,3

2011

20 014

741,2

9 240

8 683

10 774

431,0

2 387

341,0

2012

18 492

711,2

8 418

7 945

10 074

419,7

1 935

322,5

Állománygyarapítás összege (a kifizetett számlák alapján)

Év

Gyarapítás

(eFt)

Az összesből a 2 országos szakkönyvtár gyarapítása

(eFt)

Az összesből a többi minisztériumi szakkönyvtár gyarapítása

(eFt)

Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárak gyarapítása
(eFt)

Összesen

Átlag

Összesen

Ebből az OFI-OPKM

Összesen

Átlag

Összesen

Átlag

2008

125 377

4 323,3

11 241

6 400

114 136

4 227,2

17 683

2 210,4

2009

120 276

4 295,6

10 061

5 517

110 215

4 239,0

19 189

2 741,3

2010

104 524

3 871,2

7 650

2 572

96 874

3 875,0

13 240

1 891,4

2011

85 195

3 155,4

4 217

939

80 978

3 239,1

5 933

847,6

2012

130 592

5 022,8

17 209

4 650

113 383

4 724,3

2 917

486,2

A minisztériumi szakkönyvtárak dokumentumállománya 2008–2012 között 8%-kal növekedett, míg az éves állománygyarapodás 26%-kal csökkent, ugyanakkor az állománygyarapításra fordított éves összeg 16%-kal nőtt.

Az öt évvel ezelőtt vizsgált könyvtári kör dokumentumállománya 2008–2012 között 13%-kal növekedett, ugyanakkor az éves állománygyarapodás a felére (48%-kal) csökkent, az éves állománygyarapításra fordított összeg pedig a kétharmadára (78%-kal) zsugorodott. Ha az adatokat az utóbbi tíz év (2003–2012) távlatában vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy e könyvtári kör dokumentumállománya negyedével (24%-kal) növekedett, azonban az éves állománygyarapodás kb. a kétharmadával (59%-kal), az éves állománygyarapításra fordított összeg pedig drasztikusan, 91%-kal csökkent.

Emellett kiemelendő az is, hogy 2008–2012 között e könyvtárak alapterülete átlagosan kb. negyedével (23%-kal) csökkent. Tehát miközben mind a könyvtári alapterület, mind az éves állománygyarapodás drasztikusan csökkent, addig a helyben lévő állomány nagysága kissé (13%-kal) növekedett. Ezért a továbbiakban is javasolhatjuk e könyvtári körnek a tervszerű állományapasztást, amely – mint tudjuk – a könyvtári gyűjteményszervezés egyik alkotóeleme a gyarapítás mellett.

2011 óta megnőtt azon könyvtárak száma, és ez jelenleg a minisztériumi szakkönyvtárak hatodát (15%) jellemzi, amelyek saját költségvetésükből egyetlen dokumentummal sem tudták gyarapítani állományukat, vagyis nyilvánvalóan csak tiszteletpéldányokkal gyarapodhattak. Továbbra is igaz, hogy az éves állománygyarapodás mértéke az OFI-OPKM-ben évek óta a legnagyobb, és bár azt hihetnénk, hogy ehhez a könyvtár gyarapításra fordított összege – mint országos szakkönyvtáré – messze a legmagasabb, de ez még sincs így.

A használók számára fenntartott számítógépek száma

Év

Számítógépek száma

(db)

Az összesből a 2
országos szakkönyvtár számítógépeinek
száma
(db)

Az összesből a többi minisztériumi
szakkönyvtár számítógépeinek száma
(db)

Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárak számítógépeinek száma (db)

Összesen

Átlag

Összesen

Ebből az OFI-OPKM

Összesen

Átlag

Összesen

Átlag

2008

75

2,6

15

12

60

2,2

15

1,9

2009

76

2,7

15

12

61

2,3

18

2,6

2010

75

2,8

15

12

60

2,4

18

2,6

2011

73

2,7

15

12

58

2,3

18

2,6

2012

70

2,7

13

10

57

2,4

13

2,2

Ebből internet-hozzáféréssel rendelkezik

Év 

Internet-hozzáférések száma

(db)

Az összesből a
2 országos szakkönyvtár internet-hozzáféréseinek
száma
(db)

Az összesből a többi minisztériumi
szakkönyvtár internet-hozzáféréseinek
száma
(db)

Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárak internet-hozzáféréseinek száma (db)

Összesen

Hozzáférés aránya (%)

Összesen

Ebből az OFI-OPKM

Összesen

Hozzáférés aránya (%)

Összesen

Hozzáférés aránya (%)

2008

64

85

15

12

49

82

14

93

2009

69

91

15

12

54

88

17

94

2010 

73

97

15

12

58

97

17

94

2011 

71

97

15

12

56

96

17

94

2012 

67

96

12

9

55

96

13

100

A szakkönyvtárak helyiségeiben a használók rendelkezésére álló számítógépek száma 2008-2012 között 7%-kal csökkent, amely csökkenés fele minden bizonnyal az OFI-OPKM gépparkja amortizációjának és selejtezésének tudható be. A könyvtárak számítógép-ellátottsága átlagosan megfelelő, az internet-hozzáféréssel rendelkező gépek aránya majdnem maximális (96%). Mindazonáltal 2012-ben még négy olyan minisztériumi könyvtárt találunk, ahol egyetlen számítógép se állt a használók rendelkezésére (sajnos ebből egy könyvtár, a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet Könyvtára, szerepel a Nyilvános könyvtárak jegyzékén). 2008–2012 között a legtöbb számítógéppel és internet-hozzáféréssel, az OFI-OPKM és a GYEMSZI Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóság Egészségtudományi Szakkönyvtára rendelkezik, sőt ez utóbbi intézmény 2012-ben a könyvtár helyiségeiben a használók rendelkezésére álló számítógép- és internet ellátottság tekintetében megelőzte az országos pedagógiai szakkönyvtárunkat.

2012-re a vizsgált minisztériumi szakkönyvtárak 42%-a (11 db) összetettebb struktúrájú, rendszeresen frissülő tartalmú honlappal rendelkezik, 38%-ának (10 db) nincs saját honlapja, 12%-a (3 db) egyszerű struktúrájú, statikus adattartalmú honlappal, 8%-a (2 db) portálszerű szolgáltatásokkal és naponta többször frissülő tartalmú honlappal rendelkezik. A vizsgált minisztériumi szakkönyvtárak fele (13 db) saját, online elérhető, digitalizált tartalommal, 15%-uk (4 db) pedig csak helyben elérhető digitalizált tartalommal rendelkezik, míg harmaduk (9 db) egyáltalán nem rendelkezik saját, elérhető digitalizált tartalommal.

 Könyvtári személyzet

Év 

Alkalmazottak
száma

(fő)

Az összesből a 2 országos szakkönyvtárban alkalmazottak száma
(fő)

Az összesből a többi minisztériumi szakkönyvtárban alkalmazottak száma
(fő)

Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárban alkalmazottak száma
(fő)

Összesen

TMI

Átlag

Összesen

Ebből az OFI-OPKM

Összesen

TMI

Átlag

Összesen

TMI

Átlag

2008

127

120

4,4

59

45

68

63

2,5

22

21,5

2,8

2009

123

117

4,4

57

44

66

62

2,5

24

23

3,4

2010

129

120

4,7

56

43

73

66

2,9

24

23

3,4

2011

120

112

4,4

55

43

65

59

2,6

20

20

2,9

2012

101

94

3,9

47

36

54

54

2,2

15

15

2,5

 

Év 

 Könyvtáros
szakképesítésűek
száma

(fő)

Az összesből a 2 országos szakkönyvtárban dolgozó könyvtáros szakképesítésűek száma
(fő)

Az összesből a többi minisztériumi
szakkönyvtárban
dolgozó könyvtáros
szakképesítésűek száma
(fő)

Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárban dolgozó könyvtáros szakképesítésűek száma
(fő)

Összesen

TMI

Átlag

Összesen

Ebből az OFI-OPKM

Összesen

TMI

Átlag

Összesen

TMI

Átlag

2008 

96

91

3,3

38

29

58

54

2,1

20

19,5

2,5

2009 

92

87

3,3

37

28

55

50

2,1

19

18

2,7

2010 

96

89

3,5

37

27

59

54

2,4

20

19

2,8

2011 

91

86

3,4

37

27

54

50

2,2

17

16,75

2,4

2012 

84

78

3,2

33

24

51

46

2,1

14

13,75

2,3

2008–2012 között átlagosan 4 főt alkalmaztak a minisztériumi könyvtárakban, ebből 3 fő könyvtáros szakképesítéssel rendelkezik. A vizsgált időszakban az alkalmazottak száma 20%-kal csökkent, ezen belül a könyvtáros szakképzettségűek száma 12%-kal. Szembeötlő, hogy 2011-ről 2012-re az alkalmazottak létszáma 16%-kal csökkent, ugyanakkor az alkalmazásban álló könyvtáros szakképesítésűek száma csak 8%-kal.

A munkaügyi statisztikai adatgyűjtésekben az alkalmazásban állók a munkaidő hossza szerint lehetnek teljes munkaidőben foglalkoztatottak és nem teljes munkaidőben, de munkaszerződés szerint havi átlagban legalább 60 munkaórában foglalkoztatottak. A minisztériumi könyvtárakban foglalkoztatott alkalmazottaknak, illetve könyvtáros szakképzettségűeknek csak elenyésző része (7%-a) olyan, akiket nem teljes munkaidőben (de átlagosan havonta minimum 60 munkaóra részmunkaidőben) foglalkoztatnak.

Az öt évvel ezelőtt vizsgált könyvtári kör tekintetében megállapítható, hogy az alkalmazottak száma harmadával csökkent (32%), csakúgy, mint a könyvtáros szakképesítésűek száma (30%). Továbbá, mint láthatjuk, 2011-ben és 2012-ben mind az alkalmazottak, mind a könyvtáros szakképzettségűek teljes munkaidőre átszámított létszáma megegyezik, azaz valamennyiüket teljes munkaidőben (napi 8, heti 40 órában) foglalkoztatják.

A vizsgált két országos szakkönyvtár vonatkozásában a táblázatból az is kiolvasható, hogy 2008–2012 között az OFI-OPKM alkalmazottainak száma 20%-kal csökkent, ezen belül a könyvtáros szakképzettségűek száma 17%-kal. A GYEMSZI Országos Egészségtudományi Szakkönyvtára alkalmazottainak száma 22%-kal csökkent, viszont a könyvtáros szakképzettségűek száma változatlan maradt.

Leszámítva az OFI-OPKM-et és a GYEMSZI Országos Egészségtudományi Szakkönyvtárát, ahol összesen 36, ill. 11 főt alkalmaznak7, a többi minisztériumi szakkönyvtárban átlagosan két főt foglalkoztatnak, akik felső- vagy középfokú könyvtáros szakképesítésűek. Hangsúlyozom még egyszer, hogy átlagosan, hiszen a skála egyik végén találjuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Frecskay János Szakkönyvtárát, ahol 6 főfoglalkozású könyvtáros szakképzettségű alkalmazott dolgozik, míg a skála másik végén egyszemélyes könyvtárakat találunk. Fontos különbség ugyanakkor az előző vizsgált ciklushoz (2003–2007) képest, hogy már mindegyik egyszemélyes minisztériumi könyvtárban könyvtáros szakképesítésű kollegák dolgoznak.

Forgalmi adatok

Év 

Könyvtárhasználatok (személyes- és távhasználat) összesen

(alkalom)

Az összesből
a 2 országos szakkönyvtárban regisztrált összes
könyvtárhasználat
(alkalom)

Az összesből a többi minisztériumi
szakkönyvtárban
regisztrált összes
könyvtárhasználat
(alkalom)

Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárban regisztrált összes könyvtárhasználat (alkalom)

Összesen

Átlag

Összesen

Ebből az OFI-OPKM

Összesen

Átlag

Összesen

Átlag

2008

451301

15562,1

338464

328564

112837

4179,1

58430

7303,7

2009

701748

25062,4

605935

590474

95813

3685,1

37119

5302,7

2010

573434

21238,3

477305

345646

96129

3845,1

36929

5275,6

2011

653588

24206,9

517118

372636

136470

5458,8

61801

8828,7

2012

533678

20526,1

444547

353281

89131

3713,8

37976

6329,3

 

Év

Távhasználatok
összesen

(alkalom)

Az összesből a 2 országos szakkönyvtárban regisztrált távhasználat

(alkalom)

Az összesből a többi minisztériumi szakkönyvtárban regisztrált távhasználat

(alkalom)

Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárban regisztrált távhasználat
(alkalom)

Összesen

Átlag

Összesen

Ebből az OFI-OPKM

Összesen

Átlag

Összesen

Átlag

2008

371459

12808,9

310937

304412

60522

2241,5

31270

3908,7

2009

625661

22345,0

582387

571457

43274

1664,4

11606

1658,0

2010

498887

18477,3

450712

322000

48175

1927,0

12151

1735,8

2011

579627

21467,6

491941

350000

87686

3507,4

35931

5133,0

2012

465443

17901,6

418893

330000

46550

1939,6

15507

2584,5

 

Év

Kölcsönzött
dokumentumok
összesen

(db)

Az összesből a
2 országos szakkönyvtárból kölcsönzött
dokumentumok

(db)

Az összesből a többi minisztériumi
szakkönyvtárból
kölcsönzött
dokumentumok
(db)

Az összesből az öt évvel ezelőtt vizsgált minisztériumi szakkönyvtárból kölcsönzött dokumentumok
(db)

Összesen

Átlag

Összesen

Ebből az OFI-OPKM

Összesen

Átlag

Összesen

Átlag

2008

85349

2943,1

32056

22409

53293

1973,8

28141

3517,6

2009

81152

2898,3

31513

20091

49639

1909,2

25026

3575,1

2010

80500

2981,5

33749

25187

46751

1870,0

23381

3340,1

2011

79328

2938,1

29798

23337

49530

1981,2

24561

3508,7

2012

66958

2575,3

29791

23741

37167

1548,6

17776

2962,6

Az összes regisztrált használó száma 2011-ig növekvő tendenciájú, majd 2012-re 14%-kal visszaesik, ugyanakkor a két országos szakkönyvtárban regisztrált használók száma permanensen emelkedett. 2009-ben az összes vizsgált könyvtár esetében (főleg a két országos szakkönyvtárnak köszönhetően) a könyvtárhasználatok kiugróan, 55%-kal emelkedtek, ebből a távhasználat 68%-kal. Az összes többi minisztériumi könyvtár esetében azonban a könyvtárhasználatok 2008–2010 között 15%-kal csökkentek, majd 2011-ben hirtelen 42%-kal megugranak, hogy aztán 2012-re 35%-kal ismét csökkenjenek. Az összes vizsgált könyvtár vonatkozásában (főleg a többi, nem országos szakkönyvtár jellegű minisztériumi könyvtár miatt) a kölcsönzött dokumentumok száma 22%-kal csökkent.

Tehát összességében megállapíthatjuk, hogy 2008–2012 között – a külföldi és a hazai könyvtárhasználati tendenciával megegyezően – a távhasználatok teszik ki a minisztériumi könyvtárak használatának 87%-át, ezzel párhuzamosan a kölcsönzött dokumentumok száma több mint ötödével csökkent. Ha a két országos szakkönyvtárt nem számítjuk, akkor a többi minisztériumi szakkönyvtárban a távhasználatok az összes könyvtárhasználat kb. 55%-át teszik ki. Azaz, a hagyományos dokumentumok gyűjtése, megőrzése mellett továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani e könyvtáraknak a különböző, új formátumokban megjelenő digitális tartalmak beszerzésére és szolgáltatására egyaránt, összhangban a közigazgatás célkitűzéseivel, amelyek – többek között – az elektronizáltság és a szolgáltatások hatékonyságának a növelése.

Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak a nyílt kormányzatban

A 2013. évi szingapúri IFLA Kongresszus egyik szekcióját a nyílt kormányzat tematikája köré szervezték. A téma a nyílt és átlátható kormányzás megteremtésére, az együttműködésre és a társadalmi részvétel erősítésére utal, hisz a nyílt kormányzás egyik fő célja és alapvető feltétele egyben a polgárok aktív szerepvállalásának erősítése a különböző közügyek megoldásában. Egyre több állam csatlakozik a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez (Open Goverment Partnership)8, ugyanakkor szükséges annak megfontolása is, hogy a különböző információs folyamatokat hogyan befolyásolja a nyitottság.

A résztvevők a szekcióban megvitathatták, hogyan lehetne alkalmazni a jelenlegi tájékoztatási eszközöket a kormányzati szektorban, valamint az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások részeként. Minden országban az állampolgároknak szüksége van olyan helyre („community hub”), ahol elérhetik a nyílt kormányzati eszközöket egy szakember segítségével. És ez a hely nem más, mint a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, amely megfelelő irányelvekkel és támogatással költséghatékony és fenntartható nyílt kormányzati csomópontokként (hubként) működ(het)ne.

A nyílt kormányzat addig nem tekinthető igazán nyitottnak, amíg nem tartalmaz rendelkezéseket azok számára, akik nem jutnak hozzá a kormányzat által előállított információkhoz és szolgáltatásokhoz. Hazánk Nyílt Kormányzati Együttműködési Akciótervének9 is tartalmaznia kellene azt, hogy a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak biztosítják a szabad hozzáférést a kormányzati információkhoz, a könyvtárosok továbbképzését az e-kormányzati információforrások és -technológiák használatában, továbbá tájékoztatják a széles nyilvánosságot az e-kormányzati kampányokról, kiadványokról és népszerűsítik azokat számukra.

Véleményem szerint az Akciótervben megfogalmazott főbb pontokat, kötelezettségvállalásokat nem elég csak információk nyújtásával és az eszközpark biztosításával teljesíteni, hanem olyan nyílt kormányzati kezdeményezéseket is támogatni kellene, amelyek garantálják az információkhoz való nyilvános és egyenlő hozzáférést és az információforrások és eszközök használatához a képzési támogatást, hogy az emberek ténylegesen meg tudják találni, hozzá tudjanak férni és igénybe tudják venni az új szolgáltatásokat.

Az állampolgárok és a civil társadalom csak akkor tudja kiaknázni a nyílt kormányzat teljes potenciálját, ha bárhol elérhető, képzett információs szakemberek állnak rendelkezésükre annak érdekében, hogy megtalálják és használni tudják a számukra szükséges kormányzati adatokat és online szolgáltatásokat. Ezek nélkül az információs szakemberek nélkül azok az állampolgárok, akik nem rendelkeznek megfelelő műszaki ismeretekkel vagy anyagi forrásokkal, lemorzsolódnának. Ezért fontos a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak képzési támogatása, hogy a könyvtárosok segíteni tudjanak azoknak, akik kevésbé ismerik az online eszközök és új szolgáltatások előnyeit és használatát.

A nyílt kormányzati kezdeményezéseket össze kell kapcsolni olyan nyilvános kampányokkal, amelyek bevezetik az e-kormányzati információforrásokat és szolgáltatásokat a köztudatba. A nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak megbízható partnerek e célra. A könyvtárosok el tudják terjeszteni az új kezdeményezéseket a társadalomban az oktatási intézményekkel, az üzleti szférával és a különböző közösségekkel, társadalmi csoportokkal meglévő kapcsolataik által, és maga a könyvtári környezet is ideális a képzésekhez és konzultációkhoz egyaránt.

Végezetül, véleményem szerint a jövőbeni sikeres és hatékony működés feltétele egyrészt továbbra is az lenne, hogy a kormányzati szakkönyvtárak nyitottabbakká váljanak, szolgáltatásaik (vagy azok egy része) minden állampolgár számára elérhetőek legyenek; másrészt pedig a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárakkal kialakítandó partnerség a nyílt kormányzati szolgáltatások magasabb használati arányához vezethetne és javíthatná a polgárok és a kormányzat közötti interakciót is.

Jegyzetek

1.   AMBERG Eszter: Búvópatakok a magyar könyvtári rendszerben: a minisztériumi szakkönyvtárak = Könyvtári Figyelő, 2009. 1. sz. 17-28. p.

2.   Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium.

3.   A NyKJ-n szereplő könyvtárak, kurzívval szedve a vizsgálatban szereplő országos szakkönyvtárak: Balassi Intézet Könyvtára, GYEMSZI Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóság Egészségtudományi Szakkönyvtár, GYEMSZI Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár, Halászati és Öntözési Kutatóintézet Könyvtára, Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Könyvtára, Lajtha László Folklórdokumentációs Központ Könyvtár, MÁV Dokumentációs Központ és Könyvtár, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Országos Meteorológiai Szolgálat Könyvtára, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Frecskay János Szakkönyvtár, VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Könyvtár.

4.   Pl. Információs Hivatal, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

5.   Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Könyvtár, Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Könyvtára, Külügyminisztérium Bánffy Miklós Szakkönyvtára.

6.   Halászati és Öntözési Kutatóintézet Könyvtára, Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány Könyvtár, Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézet Szakkönyvtár és Dokumentációs Központ, Országos Meteorológiai Szolgálat Könyvtára.

7.   A felső- és középfokú könyvtáros szakképesítésűek aránya az OFI-OPKM-ben 67%, a GYEMSZI Országos Egészségtudományi Szakkönyvtárában 82%.

8.   Bővebben: http://www.opengovpartnership.org

Magyarország 2012-ben csatlakozott e nemzetközi együttműködéshez, amelynek célja, hogy erősítse a részes országok elkötelezettségét a nyílt és átlátható kormányzás megteremtése és a társadalmi részvétel erősítése iránt, valamint hatékony államközi keretet nyújtson a nemzetközi „jó gyakorlatok” és tudás kicseréléséhez. A csatlakozás részeként Magyarország a 1080/2013. (II. 25.) kormányhatározattal elfogadott akciótervben vállalást tett többek között a költségvetési adatok és a közpénzek felhasználására kötött szerződések nyilvánosságának erősítésére, a közbeszerzési adatok kereshetőségének javítására és az integritásirányítási rendszer hatékonyságának növelésére a közigazgatásban. A cél tehát egy átlátható és nyílt, a nemzeti vagyont és a közpénzeket felelősen kezelő, elszámoltatható kormányzat és közigazgatás megteremtése.

9.   Bővebben: http://korrupciomegelozes.kormany.hu/down load/5/60/60000/Ny%C3%ADlt%20korm%20akci% C3%B3 terv.pdf

Beérkezett: 2014. január 18.