Címke: számítógépesítés

IIF Koordinációs Iroda

Az ELLA rendszert az MTA SZTAKI ASZI osztályán fejlesztették ki az IIF program támogatásával. Segítségével elektronikus levelezés folytatható az X.25-ös hálózathoz kapcsolt mikroszámítógépeken: azaz a számítógépen megszerkesztett levél megcímezhető, elküldhető, arról nyugta kérhető, a számunkra küldött levél elolvasható, kinyomtatható, stb. Ezt a levelezőrendszert más hasonló rendszerekkel is összekapcsolták, így a hálózaton kialakított zsilipeken (gateway) keresztül különböző nemzetközi levelezőrendszerek is elérhetőek, pl. EARN, UUCP.
Tovább…

A SCOLCAP (Scottish Libraries Cooperative Automation Project) története

Úgy gondoljuk, hogy a SCOLCAP kálváriája, bár eltérő gazdasági-társadalmi körülmények között történt, számunkra is példa értékű. Szívesen látnánk lapunkban hasonló beszámolókat, így például örömmel közölnénk az OSZIIR (idősebb könyvtárosok még emlékezhetnek rá) históriáját, esetleg országos szintű automatizálási programok történetét. Természetesen szívesen vállaljuk kisebb: regionális, esetleg helyi gépesítési kudarcok közreadását is.
Tovább…

 

 

 

 

 

 

 

Etat de l’art de l’application des nouvelles technologies de l’information dans les bibliothéques et leur incidence sur les fonctions des bibliothéques en France. = State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in France: Rapport final / par L’École Nationale Supérieure des Bibliothéque et la Fédération Francaise de Coopération entre Bibliothéques ; publ. par CCE. – Code project LIB-2/10. – Luxembourg : EC, 1988. – XXIV, 298 p. (EUR ; 11036 FR-EN/10).
 

1992-re az Európai Közősség országai nemcsak a határok nélküli gazdasági és politikai  egységet óhajtják megvalósítani, hanem az egységes információs rendszert is. Ennek érdekében a tagországok 1986-ban elhatározták, hogy felmérik a könyvtári munkafolyamatok gépesítésében elért eddigi eredményeket. A vizsgálati jelentések az Európai Közösség “Információszervezés” (Information Management) című sorozatában jelentek meg 1988-as impresszummal, a résztanulmányok tehát a nyolcvanas évek első felére jellemző helyzetet tükröztek. Az egyes országok gépesítése terén azóta sok minden megváltozott, de a tendencia és a célok jól megfigyelhetők. A Könyvtári Figyelő 1990. 3-4. számában Nagy-Britannia, az Ír Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Dánia, Hollandia, Belgium, Olaszország, Spanyolország és Portugália könyvtárainak információtechnológiai helyzetéről készített jelentéseket már közreadtuk. Sorozatunkat a francia, a görög és a luxemburgi helyzetet bemutató összefoglalások közreadásával folytatjuk.
Tovább…

Luxemburg

 

 

 

 

 

 

State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library function in the Grand Duchy of Luxembourg : Final report / comp. by the European Institute for Information Management ; publ. by the Commission of the European Communities. – Project code LIB-216. – Luxembourg : EC, 1988. – III, 11 p. (EUR ; 11036 EN/6) (Information management Commission of the European Communities)
 

 

A luxemburgi nagyhercegség információpolitikáját, könyvtárainak gépesítettségi állapotát bemutató EK-jelentés a luxemburgi nemzeti könyvtár 1984-85-ös évi beszámolója, egy, a könyvtár történetét, gyűjteményeit, szolgáltatásait bemutató 1986-os impresszumú kiadvány, négy (azaz négy) interjú, továbbá néhány telefonbeszélgetés alapján készült. A mindössze 11 oldalas anyagból már a legelején kiderül, hogy információpolitikáról, nemzeti gépesítési programról tulajdonképpen nem beszélhetünk. (Ne feledjük, 1986-ban készült a jelentés.) Szándékukban áll a nemzeti könyvtár vezetésével egy “modernizációs programot” végrehajtani, de erről csak annyit lehetett megtudni, hogy becslésük szerint még jó 10 év is beletelik abba, amíg valamilyen látható eredményt tudnak felmutatni.
Tovább…

Görögország

 

 

 

 

E katastasé tou tomea efarmogéston neon tehnologión pléroforésés etié bibliothekes kai eipirase tous ste leitourgia ten bibliothékon sten Ellada = Etat de fart de l’application des nouvelles technologies de l’information dans les bibliothéques et leur incidence sur les fonctions des bibliotheques en Grece = State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in Greece : Raport final / [par] Meletes tonikes anaptuxes ; [publ.] Commission des Communautés européennes. – Code project LIB-2/9. – Luxembourg : EC, 1988. – XIX, 215 p. ; 30 cm. – (EUR ; 11036 GR/FR-EN/9).

 

 

A görög könyvtárak helyzetét ismertető kötet elsősorban az ország krónikussá vált könyvtárügyi problémáival foglalkozik. A két legsúlyosabb ezek közül a nemzeti bibliográfia és az országos könyvtári hálózat hiánya. A Nemzeti Kutatóközpont “Országos dokumentációs központ” elnevezésű programja hivatott a könyvtárak modernizálására, az új technológiák bevezetésére elsősorban a kutatóközpontokban és az egyetemi könyvtárakban. A program megvalósítása igen nagy nehézségekbe ütközik, elsősorban a régi anyagok tekintetében. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a könyvtárak egymástól eltérő nyilvántartási és feltárási rendszereket használnak, egy részük pedig inkább könyvlerakatnak nevezhető, mintsem valódi könyvtárnak.
Tovább…

Az Európai Közösség országainak jelentése után, kiegészítésül közreadjuk az Egyesült Államok és Kanada gépesítési és gépi hálózatfejlesztési helyzetét bemutató tanul­mánykötetet is.

 

 

 

 

 

 

 

HILDRETH, Charles: Library automation in North America : A reassessment of the impact of new technologies on networking / Charles R. Hildreth ; [ed.] Commission of the European Communities. – München [etc.] : Saur, cop. 1987. – VI, 196 p. – (EUR ; 11092)

 

Az egyesülésre készülő Európai Közösség már 1986 óta készíttetett – a telekommunikációs, információipari és innovációs témakör részeként – a könyvtárakra vonatkozó tanulmányokat is, melyek fő kérdésköre az új információtechnológia megfelelő használata, a könyvtárak közötti  öltségkímélő együttműködés és a legjelentősebb új kezdeményezések összhangjának növelése volt. A házi használatra LIB-1, LIB-2 és LIB-3 néven emlegetett tanulmány-csoportok közül végül is a LIB-2 aratta a legnagyobb sikert, s váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. A LIB-1 horizontális tanulmányai a tagországok mindegyikére nézve tekintettek át egy-egy önálló témát, például az állományvédelmi vagy a könyvtárgazdasági kutatásokat, a hasonló LIB-3-as sorozat pedig kimondottan technikai kérdésekkel foglalkozik.
Tovább…

Debrecen – 1990. augusztus 21-23.

Magyarországon a bibliográfusok első szakmai tanácskozásának megrendezésére 1961-ben került sor. A tanácskozás résztvevői akkor munkabizottságok keretében fogalmazták meg a bibliográfiának a társadalom és tudomány fejlődésében betöltött helyét és szerepét, körvonalazták módszertani és szervezeti kérdéseit, és konkrétan meghatározták a jövő elvégzendő könyvészeti munkálatait.
Tovább…

A kurrens magyar nemzeti bibliográfia rendszere

Helyzetkép, célkitűzések

Bevezetés

A II. Országos Bibliográfiai Értekezlet egyik legfontosabb célkitűzése és feladata, hogy áttekintést és értékelést adjon a kurrens magyar nemzeti bibliográfia rendszeréről, ezen belül különösen arról, hogy lévén szolgáltató rendszer, milyen mértékben képes kielégíteni a felhasználói kör igényeit, hogyan állja meg helyét nemzetközi összehasonlításban, milyen eddig ki nem használt lehetőségeket rejt magában, s ezeket milyen feltételek mellett lehet kiaknázni. Mindeme kérdésekre úgy tudunk kielégítő választ és ahol szükséges magyarázatot is adni, ha először visszanyúlunk a mai kurrens nemzeti bibliográfiai rendszer gyökereihez.
Tovább…

Berke Barnabásné átfogó ismertetését kiegészítendő, az időszaki kiadványok nemzeti bibliográfiai számbavételéről szeretnék rövid áttekintést adni.
1976 ezen a téren jelentős dátum. Ekkortól jelenik meg a magyar nemzeti bibliográfiai rendszer önálló ágazataként a periodikumok éves bibliográfiája1, így ez az év a záróéve annak a jelenleg folyó retrospektív sajtóbibliográfiai feltárásnak, mely több évtizedes fehér foltot hivatott eltörölni.
Tovább…

(Hungarika névkataszter – Index biograficus hungaricus)

1. A történeti előzmények, a műfaj

Az átfogó biográfiai regisztráció nagy tradíciókra tekinthet vissza. A műfajteremtő művek közül példaként említem Conrad Gesner (1553), Christian Gottlieb Joecher (1750-1751), Louis Gabriel Michaud (1811-1862), Eduard Oettinger (1866-1882) közismert életrajzi lexikonát.1
Tovább…

A forrástájékoztatás feladatai

“A tájékoztató könyvtárosnak inkább kell tudnia azt milyen források ismerete járul hozzá egy probléma megoldásához mint megoldania magát a problémát.” M. Kochen okos megállapításával a forrástájékoztatás lényegéhez jutunk, azt azonban, hogy megtudjuk, milyen feladatokat kell ellátnia a forrástájékoztatásra vállalkozó könyvtárnak, könyvtárosnak, magának a könyvtárnak a feladatkörét kell felidéznünk.
Tovább…

Forrástájékoztatás és lelőhelyinformáció

A felvilágosodás eszmerendszere elválaszthatatlan Széchényi Ferenc nemzeti könyvtáralapításától (1802). Akkoriban mondatja Verseghy Ferenc versesregényének Pórjával:

“De ha megvallanom kell az igazságot,
többre becsülöm én a tar valóságot,
Mint a felségesen kongó hazugságot,
mely megrontja bennünk a bölcs józanságot.”

Lehet-e ma másként?
A forrástájékoztatás – értelmezésem szerint – olyan információ- és/vagy dokumentumszolgáltatás, melyre igen jó példa a könyvek és folyóiratok országos nyilvántartása. A keresett dokumentumok megfelelő bibliográfiai azonosítását s egyben lelőhelyük felkínálását biztosító központi katalógusok.
Tovább…

A szakbibliográfia helyzete

A bibliográfia határai

A hazai szakbibliográfia helyzetéről, problémáiról szólva elöljáróban szükségesnek érezzük annak tisztázását, hogy mit is tekintünk bibliográfiának. Fontosnak véljük ezt azért, mert gyakorta találkozhatunk ma is olyan téves nézetekkel, melyek a bibliográfia fogalmát leszűkítik, s azt a dokumentumok regisztratív jegyzékének tekintik. Olyan megnyilatkozások is elhangzanak, melyek az újfajta technikával előállított bibliográfiákat kizárják a bibliográfia fogalomköréből.
Tovább…

A társadalomtudományi szakbibliográfiákról

A társadalomtudományi bibliográfiákról

A társadalomtudományok terén nagy múltra visszatekintő bibliográfiakészítés az utóbbi évtizedekben is hagyományainak megfelelő szinten állott, noha a természet- és alkalmazott tudományok bibliográfiai és más tájékoztató szolgáltatásai mellett határozottan kisebbségbe szorult. Nem eléggé pontos és megbízható nyilvántartások szerint annak kb. 15 %-át teszi ki. Mégis a termést számba véve sem mennyiségre, sem pedig minőségre nem becsülhetjük le, még akkor sem ha azt látjuk, hogy a máig élő régi nagy vállalkozások is végveszélybe kerültek. Itt figyelembe kell venni azt, hogy ezek az eredmények a bibliográfiai munkának nem kedvező, azt hátráltató körülmények között születtek, amelyek közül a legfontosabbakat a következőkben látom:
Tovább…

Az Országos Széchényi Könyvtár számítógépesítéséről

Előzmények*
Az Országos Széchényi Könyvtár a 70-es évek végétől foglalkozott intenzívebben a számítógépesítés gondolatával. Erre nem csupán más európai és Európán kívüli nemzeti könyvtárak példája késztette, de az a sajátos helyzet is, ami a magyar könyvtárügynek erre az időszakára kialakult. Egyes szakmai feladatok megoldásához – pl. nagy adatállományok kezelése – kézenfekvőnek, sőt elengedhetetlennek tűnt a Magyarországon is mind inkább terjedő számítástechnikai alkalmazások könyvtári alkalmazása, igaz, e technika buktatóinak (műszaki színvonal, szoftver- és szakemberellátás, finanszírozás, stb.) talán nem mindig kellő mértékű felbecsülésével és előrejelzésével. Mindazonáltal az OSZK-nak, mint a hazai könyvtári rendszerben nagyságából és funkciórendszeréből adódóan megkülönböztetett helyet elfoglaló intézménynek, fel kellett ismernie, hogy csak abban az esetben képes komplex feladatainak korszerű módon megfelelni, ha a könyvtár egész rendszerében a számítógép nyújtotta lehetőségekre támaszkodik. A központi szolgáltatások gépesítése egyebek között az első szakaszban ugyanakkor megteremti a nemzetközi rendszerekhez való kapcsolódás elvi lehetőségét is, de segíti az OSZK egész funkcionális és strukturális működését, akár további funkciók felvállalásával, újabb szolgáltatások kialakításával is.
Tovább…

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gépesítési elképzelései
1987-ben a könyvtári munkafolyamatok gépesítésének megtervezésekor abból kellett kiindulnunk, hogy a FSZEK sem a terv kidolgozásakor, sem a közeli, de még a távoli jövőben sem rendelkezik olyan pénzügyi forrásokkal, amelyek lehetővé tennék az egész hálózat teljes számítógépesítéséhez szükséges közepes teljesítményű számítógép (pl. egy VAX) beszerzését.
Tovább…

ABDOSD ’90

1990. június 11 és 14. között az Országos Széchényi Könyvtár nemzetközi könyvtáros konferencia színhelye volt. A nyugat-német alapítású Arbeitgemeinschaft der Bibliotheken und Dokumentationsstellen der Osteuropa-,Südosteuropa- und DDR-Forschung (ABDOSD)- Kelet-Európa-, Délkelet-Európa- és NDK Kutatási Könyvtárak és Dokumentációs Intézmények Munkaközössége – tartotta a Budavári palota F épületében évi soros ülését. E szervezet olyan intézmények laza munkaközössége, melyek Kelet- illetve Délkelet-Európából és az NDK-ból gyűjtenek dokumentumokat, illetőleg ezen területekre vonatkozó irodalmat szereznek be, tárnak fel tartalmilag. Természetesen az ABDOSD nyitva áll mindazok előtt is, akik e területtel foglalkoznak, ám nem gyűjtik a vonatkozó irodalmat.
Tovább…

Nagy-Britannia és Írország

1992 évszázadunk igen jelentős esztendejének ígérkezik. A tervek szerint ebben az évben valósul meg az Európai Közösség határok nélküli gazdasági és politikai egysége. Az esemény súlyát talán akkor fogjuk fel igazán, ha figyelembe vesszük a saját házunk táján az utóbbi időben viharos gyorsasággal végbement, elsősorban politikai természetű változásokat. Az új Európa olyan kihívást jelent a keleti birodalom számára, ami érthetővé teszi az ismert politikusok eddig végrehajtott úgynevezett reformjait, és e pillanatig még rejtett szándékait. Kétségtelen, Európa egységesülésének folyamata rendkívül bonyolult. A számos lényeges elem közül azonban különös hangsúlyt kap az információs rendszerek, az információcsere szférája, ami a modern társadalmakban alapvető fontossággal bír. Az információs szolgáltatások bevezetése, az erre irányuló tevékenységek koordinálása, az automatizálás, még a fejlett polgári demokráciák számára is hosszú, alapos tervezést igénylő művelet.
Tovább…

Német Szövetségi Köztársaság

Stand des Einsatzes der neuen Informationstechnologien im Bibliothekswesen und ihre Auswirkungen auf die Bibliotheksfunktionen in der Bundesrepublik Deutschland = State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in the Federal Republic of Germany : Schlussbericht. Bände 1 und 2 / … Erstellt vom Deutschen Bibliotheksinstitut … [Hrsg.] Kommission der Europäischen Gemeinschaften. Projekt – code LIB-2/S. – Luxembourg: EG, 1988. – XXX, 404 p.; 30 cm. – (EUR; 11036 DE-EN/5.). (Informationsmanagement / Kommission der Europäischen Gemeinschaften) 

A Német Szövetségi Köztársaságban az Európai Gazdasági Közösség megbízásából a Deutsches Bibliotheksinstitut végezte a felmérést arról, hogy az egyes könyvtárak mire használják a számítógépet, milyen hálózatok léteznek, milyen rendszereket alkalmaznak, hogyan lehetne az együttműködést bővíteni stb. Ennek a felmérésnek, kutatásnak a zárójelentése ez a vaskos kétkötetes (de egybekötve megjelent) kiadvány.
Tovább…

Dánia-Hollandia

Stand van zaken betreffende nieuwe informaticatechnieken in bibliotheken en de invloed daarvan op de werkzaamheden in Nederland = State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in the Netherland . / ed . Nederlands Orgaan voor Bevordering van de Informatieverzorging ; Publ. by the Commission of the European Communities. – Code project LIB-2 /3.-EC, 1988,150 p
State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in Denmark : Final report / [ed.] Office of the National Librarian; publ. by the Commission of the European Communities : Project code LIB- 2/4 .- Luxembourg : EC, 1988 .- IX, 118 p.
 

Mindkét országra a fejlett infrastruktúra és viszonylag magas szintű gépesítettség jellemző, és régen él az egységes könyvtári rendszer kiépítésének gondolata. Azonban ma, a számítógépes rendszerek korában az egység csak egy magasabb minőségi kategóriában valósulhat meg, ami sokkal szorosabb együttműködést jelent, mint az előzőekben. A hagyományosan kialakult együttműködési körök, két- vagy többoldalú megegyezések ma már gátjaivá válhatnak az egységesítésnek.
Tovább…

Belgium

State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in Belgium: Final report / prep. by Univesitaire Instelling Antwerp ; ( publ. by the] Commision of the European Communities. – Project code LIB-2/7.- Luxembourg: EC 1988.-VIII, 185 p.
 

A felmérést az Universitaire Instelling Antwerp készítette és sajátos módszert alkalmazott.

Az első fázisban a szakemberek a LISA, a belga könyvtárosképző intézmények és a nagyobb könyvtárak anyagából gyűjtötték össze a témába vágó fellelhető irodalmat. Második lépésként egy reprezentatív minta alapján az előre kiszemelt könyvtárakat értékelték.
Tovább…

Olaszország, Spanyolország, Portugália

Stato dell’arte dell’applicazione delle nuove tecnologie dell’informazione nelle biblioteche e loro influsso sul funzionamento delle biblioteche in Italia = State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in Italy : Rapporto finale/studio … da Associazione Italiana Biblioteche e Associazione Italiana per la Documentazione Avanzata ; publ. Commissione delle Comunita europee. – Codice progetto LIB-2/8.-Luxembourg : CE,
1988.-XXIX, 165 p.
 

Olaszország

Az olasz könyvtárak mindmáig egyetlen átfogó felmérése szerint – melyet a Kulturális Minisztérium a hetvenes évek végén készített el – az országban mintegy hatezer könyvtár van. Feladataik szerint közöttük 2 nemzeti könyvtár, 1514 egyetemi (felsőoktatási) könyvtár, 2843 közművelődési és 1577 szakkönyvtár található, bár ezek az adatok meglehetősen bizonytalanok. Hiányzik az iskolai könyvtárak száma, és a megszámláltak közül számos könyvtárnak egyáltalán nincs valóságos, tényleges szolgáltató szervezete.
Tovább…

Bevezetés

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Szakkönyvtára 1969 óta rendszeresen kiadja a KDSZ (Könyvtári és Dokumentációs Szakirodalom) című, negyedévenként megjelenő referálólapot. Mivel a lap címe csak a szakterületre utal, meg kell említeni azt is, hogy a KDSZ külföldi időszaki kiadványokat dolgoz fel, főleg a szakkönyvtárba járó folyóiratok alapján. A feldolgozás – az egyes cikkek tartalmi érdekességétől függően – három szinten történik, azaz a referálólapban közreadott tételek

a) csak egy címfordítással és tárgyszavakkal ellátott bibliográfiai leírással jelennek meg;
b) a bibliográfiai tételen kívül egy rövid, magyar nyelvű annotációt is tartalmaznak;
c) hosszabb (1-3 A/4 oldal terjedelmű) magyar nyelvű ismertetéssel (a továbbiakban referátummal) ellátva kerülnek be a referálólapba.
Évente egyszer név- és tárgymutató egészíti ki a kiadványt.
Tovább…

Felkészülés a számítógép könyvtári alkalmazására

Az alábbi tanulmány az 1989. augusztusában megrendezett Bibliotheca kiállításon elhangzott előadás írásos változata.  
 

Mit várnak a könyvtárosok a számítógépes adatfeldolgozástól?

Miközben a számítógépes adatfeldolgozás modem ipari társadalmunk számos területén már régen tért hódított és a hagyományos munkaeszközöket csaknem teljesen kiszorította, – például az irodatechnikában – könyvtári alkalmazása eddig meglehetősen háttérbe szorult.
Tovább…

Számítógépes gyarapítási rendszerek

DESMARAIS, Norman: Acqusition systems for libraries (by Norman Desmarais. – Westport : Meckler, cop . 1988. – XIII , 246 p. – ( Essential guide to the library IBM PC, ISBN 0-88736-080-7 ; vol.11.)

A Könyvért írógéppel kitöltött számláihoz szokott könyvtáros lévén elkerekedett szemmel olvasgattam, hogy mennyi és mennyiféle adat kezelésére kell képesnek lennie egy amerikai számítógépes gyarapítási rendszernek. Mindig is gyönyörködtettek a Nyugatról kapott pro forma számlák, s homályosan eddig is sejtettem, hogy nem pusztán szemgyönyörködtetés céljából olyanok, amilyenek. Az ” Acquisition systems for libraries ” c. könyvből világosan kiderül, hogy ezek az (Óperenciás) tengeren túli szoftverek számlák készítésén kívül képesek a külföldi valuta átszámolásától kezdve a költségek összegzésén át az átutalások ellenőrzéséig nagyon sok mindenre.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)