Címke: nemzeti bibliográfia

Bevezetés

Napjainkban a szakmai kérdéskörön túl fontos közüggyé vált a külföldi magyarság dokumentumainak megőrzése. Az Országos Széchényi Könyvtár (továbbiakban: OSZK) múltban és jelenben ezen a téren végzett munkája különösen aktuálissá válik a könyvtár gondozásában folyó Mikes Kelemen Program1 bemutatására vállalkozó konferencia kapcsán.
Tovább…

Goriupp Alisz emlékezete*

Hivatali felettese, Györke József főigazgató jellemezte e szavakkal Goriupp Aliszt 1945-ben, amikor soron kívüli előléptetésre terjesztette fel a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának, az Országos Széchényi Könyvtár felettes szervének. A méltatás jól ragadja meg személyiségének alapvető, lényegi elemét, amely egyébként nemcsak Goriupp Aliszra (1894–1979) vonatkoztatható, bizonyos értelemben szakmánk, hivatásunk ideáltípusa meghatározásának is felfogható, így logikailag végiggondolva az állítást, megkockáztathatjuk a kijelentést, miszerint benne tisztelhetjük pályánk ideájának megtestesülését.
Tovább…

Alkalmanként jelentkező új rovatunkban egy-egy fontos szakmai műhely munkáját szeretnénk bemutatni. Először az Országos Széchényi Könyvtár Sajtótörténeti osztályán folyó retrospektív bibliografizálást ismertetjük. A bemutatásra kerülő négy írásból megismerhetik, milyen szempontok alapján fogtak hozzá a retrospektív sajtóbibliográfiai adatbázis tervezéséhez, milyen problémákkal kellett szembesülniük a munkálatok során, és milyen, mások számára is hasznosítható tapasztalatokat oszthatnak meg a szakmai közönséggel. Vass Johanna a mai könyvtári környezetnek megfelelő, korszerű tervezés – mint az adatbázis kialakításának követelményei, az adatcsereszabvány megválasztását befolyásoló elvek – szempontjait, valamint az alkalmazott leírási szabvány által felvetett kérdéseket foglalja össze, majd Kürti Afrodité három konkrét folyóirat példán illusztrálja az autopszia alapján való leírás fontosságát. Következő számunkban Perjámosi Sándor dokumentumtipológiai elemzését közöljük az időszaki kiadvány fogalmának egykori és mai értelmezéséről, valamint Turai Hilda példákkal alátámasztott írását a periodikák címfelvételének és a kiadványok azonosításának problémáiról.
Tovább…

Tanulmányomban nem szeretném a korábbi sajtóbibliográfiai műveket és a könyvtáros elődök munkáját megkérdőjelezni – ezek napjainkban is nagy segítséget nyújtanak a kutatóknak, feldolgozóknak –, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy leírás, ami egyszer bekerült egy bibliográfiai munkába, egy könyvtári katalógusba, változhat egy újabb, más szemléletű feldolgozás és/vagy az internet nyújtotta széles körű lehetőségek felhasználása során. Három folyóiraton – melyekkel munkám során kerültem kapcsolatba – szeretném szemléltetni, milyen újabb eredményeket hozhat még mindig a kiadványok ismételt kézbevétele.
Tovább…

A magyarországi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája, 1921–1944 / összeáll. Ferenczyné Wendelin Lídia ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : OSZK, 2010. 3 db (2504 p.)ISBN 978-963-200-581-2

Bibliográfiatörténeti szakirodalmunk egyik sok évtizedes megállapítása, már-már epitheton ornansa, miszerint „nincs retrospektív sajtóbibliográfiánk”. Az állítás – főleg, ha a könyvek 1473-tól bár nem egységes gyűjtőköri és szerkesztési elvek alapján, de mégiscsak létező bibliográfiai rendszerével vetjük össze – igaz; ugyanakkor persze az egyes korszakokban kiadott hírlapokat vagy különböző területek folyóiratait összegyűjtő és az időszaki kiadványokat regionális metszetben regisztráló sajtóbibliográfiákkal azért szép számmal rendelkezünk. Az eltérő szerkesztési elvekkel és célokkal összeállított munkák azonban kétségtelenül nem állnak össze egységes rendszerré, illetve akadnak a hazai időszaki kiadványok bibliográfiai feltártságában hiányzó korszakok, így vitathatatlanul jogos a panasz.
Tovább…

„Mélységesen mély a múltnak kútja” – indítja Thomas Mann a József-tetralógiát, majd valamivel később úgy folytatja, hogy „minél mélyebben fürkészünk, minél messzebbre hatolunk s tapogatózunk a múlt alvilágába, az emberinek, történetének, művelődésének kezdeti alapjai tökéletesen megmérhetetlennek bizonyulnak, s mérőónunk elől, bármily kalandos távolságokba gombolyítjuk alá zsinegét, mindig újra és tovább húzódnak vissza a feneketlenségbe.” Távol áll természetesen e sorok írójától, hogy a Könyvtártudományi és Módszertani Központ illetve utódintézménye, a mai Könyvtári Intézet szakkönyvtári, bibliográfiai és szakirodalmi tájékoztatási tevékenységét bemutatni szándékozó írását akár csak bármilyen távoli rokonságba hozza Mann iróniájával és történetfelfogásával, mégis e gondolattal kell kezdenie dolgozatát. A „nulladik év”, vagyis 1959, az alapítás éve előtt is történtek – részben intézményes, többnyire azonban egyéni – próbálkozások a könyvtártudományi tájékoztatási szolgáltatások kialakítására és 1959 után még hosszú ideig meglehetősen kavargó, kialakulatlan állapotban volt a hazai könyvtári tájékoztatás helyzete. Részben a rendelkezésre álló erőforrások elégtelensége, de nem kis mértékben a kitűzött cél nem kellő körülhatárolása miatt.
Tovább…

A kínai nemzeti bibliográfia

Le bibliografie nazionali: il caso della Cina. Di Ben Gu, pemessa di Mauro Guerrini. = Bollettino AIB, 46. vol. 2006. 3. no. 255–261. p.
Mauro Guerrini a tanulmány bevezetőjében arról ír, hogy a távol- és közép-keleti országok könyvtárügyéről milyen keveset tudunk, noha azok éppen az utóbbi időben nyitnak egyre jobban a nyugati minták felé. Mind a nyitás, mind az ismerkedés szempontjából jeles alkalom volt a szöuli IFLA konferencia, ahol Ben Gu, a kínai nemzeti könyvtár gyarapítási és  feldolgozási részlegének vezetője is előadó volt; előadásának szövegét Mohor Jenő tömörítette

A kínai nemzeti bibliográfia története

Az első ízben 1987-ben publikált kínai nemzeti bibliográfia – melyet a pekingi nemzeti könyvtár nemzeti bibliográfiai bizottsága szerkesztett – 17 000 címet tartalmazott és lefedte a teljes 1985-ös monográfia-termést, az 1984-es kiadványok egy részét, és néhány új és fontos időszaki kiadvány leírását is tartalmazta. A bibliográfiával egyidejűleg megjelentek a kötetek mutatói is. A nemzeti bibliográfia megjelenése nyomtatott formában  1994-ben szűnt meg. A  publikált forma megszűntetését három tényezőre lehet visszavezetni: elsődleges okként  a címek éves mennyisége említendő (a számítások szerint több mint 120 000 egység), ami legalább 10 nyomtatott kötetet tenne szükségessé, a második ok a kiadványok árának drasztikus emelkedése, a harmadik ok pedig, hogy  a lehetséges használói kör behatároltsága miatt gazdaságtalan a megjelentetés. A kínai könyvtárak többsége MARC formátumot használ a katalogizáláshoz és a nemzeti könyvtár online katalógusát a könyvtárak a nemzeti bibliográfia elektronikus változataként használhatják.
Tovább…

POGÁNY György
A könyvszakma segédkönyvei / Pogány György. -  Bp. : Hatágú Sík Alapítvány, 2006. – 181 p. ; 20 cm. – (A könyves szakképzés füzetei, ISSN 1785.8410 ; 9.)
ISBN 963 7615482

Fáy András, a reformkori író, politikus szerint az antikvárium „a tudós világnak vérkeringető artériája”, a 19. századi könyvkereskedők mégsem tekintették magukkal egyenrangúnak az „ódondászokat”: 1878-ban nem lehettek tagjai az akkor létrehozott Magyar Könyvkereskedők Egyletének. A későbbiekben természetesen változott a helyzet, hiszen éppen a század utolsó harmadában sorra nyíltak a használt, régi könyveket árusító antikváriumok, a fővárosban egyes utcák szinte „Antikváriumok utcája” nevet is kaphatott volna. Így érezhetjük ma is, ha végigsétálunk a Múzeum körút Kossuth Lajos utca és Kálvin tér közötti szakaszán, ahol egymást követő üzletekben antikváriusok várják, segítik és tájékoztatják a régi könyvek, metszetek, kották és hanglemezek után érdeklődőket, vagy akár a képeslapok gyűjtőit. Az antikváriumi szakeladó az 1990-es években önálló bejegyzett szakmává lépett elő, az antikváriusok érettségire épülő képzését a Hatágú Síp Alapítvány által 1992-ben létrehozott Gutenberg János Könyvkereskedelmi Szakközépiskola látja el.
Tovább…

Debrecen – 1990. augusztus 21-23.

Magyarországon a bibliográfusok első szakmai tanácskozásának megrendezésére 1961-ben került sor. A tanácskozás résztvevői akkor munkabizottságok keretében fogalmazták meg a bibliográfiának a társadalom és tudomány fejlődésében betöltött helyét és szerepét, körvonalazták módszertani és szervezeti kérdéseit, és konkrétan meghatározták a jövő elvégzendő könyvészeti munkálatait.
Tovább…

Ennek a ma kezdődő háromnapos tanácskozásnak a keretei adnak számunkra lehetőséget arra, hogy szűkebb szakterületünk elmúlt három évtizedére visszapillantsunk. Olyan jelenben élünk azonban, amikor a jövő történelme, fennmaradásunk bizonyossága fontosabbnak tűnik, mint a megtörtént események krónikásan pontos regisztrálása. Célunk sem ez, a kiszabott idő sem teszi lehetővé. Mindössze azt kíséreljük meg, hogy felvillantsunk néhány általunk fontosnak tartott, jellemző tendenciát, szakmánk életét sorsszerűen meghatározó tényezőt. Egyúttal emlékezünk azokra a kollégáinkra, akik tevékenységükkel jelentős mértékben befolyásolták a bibliográfia ügyének alakulását Magyarországon. Előadásunk ezért elsősorban nem módszeres tanulmány, hanem alapmotívumokra, problémákra figyel. Személyes véleményemet tükrözi, szabad asszociációkat követ. Ezzel talán sikerül is felkeltenie az értekezlet résztvevőinek érdeklődését annyira, hogy vitába szálljanak a megállapításaival, s a vita alapján bizonyos egyetértésre juthatunk a jövőnk szempontjából nagyon fontos kérdésekben.
Tovább…

A kurrens magyar nemzeti bibliográfia rendszere

Helyzetkép, célkitűzések

Bevezetés

A II. Országos Bibliográfiai Értekezlet egyik legfontosabb célkitűzése és feladata, hogy áttekintést és értékelést adjon a kurrens magyar nemzeti bibliográfia rendszeréről, ezen belül különösen arról, hogy lévén szolgáltató rendszer, milyen mértékben képes kielégíteni a felhasználói kör igényeit, hogyan állja meg helyét nemzetközi összehasonlításban, milyen eddig ki nem használt lehetőségeket rejt magában, s ezeket milyen feltételek mellett lehet kiaknázni. Mindeme kérdésekre úgy tudunk kielégítő választ és ahol szükséges magyarázatot is adni, ha először visszanyúlunk a mai kurrens nemzeti bibliográfiai rendszer gyökereihez.
Tovább…

Berke Barnabásné átfogó ismertetését kiegészítendő, az időszaki kiadványok nemzeti bibliográfiai számbavételéről szeretnék rövid áttekintést adni.
1976 ezen a téren jelentős dátum. Ekkortól jelenik meg a magyar nemzeti bibliográfiai rendszer önálló ágazataként a periodikumok éves bibliográfiája1, így ez az év a záróéve annak a jelenleg folyó retrospektív sajtóbibliográfiai feltárásnak, mely több évtizedes fehér foltot hivatott eltörölni.
Tovább…

Az általános nemzeti retrospektív bibliográfia

Eredmények, feladatok, módszerek

1961-ben, az Országos bibliográfiai munkaértekezleten Kőhalmi Béla a retrospektív magyar nemzeti bibliográfia helyzetét elemző referátumát egy általa 1912-ben írt brosúra segélykiáltó címének felidézésével vezette be. “Nincs nemzeti bibliográfiánk!” hangzott a cím annak idején, és Kőhalmi Béla fél évszázaddal később arra az elemző megállapításra jutott, hogy a kategorikus kijelentés, amely 1912-ben túlzásnak hatott, 1960-ban szomorú realitásként jelentkezik. Az elmúlt századvég nagy kezdeményezései (Szabó Károly, Petrik stb.) utáni évtizedek, a két világháború korszaka és az azt követő 15 év a nemzeti kultúra és tudomány írott emlékei retrospektív számbavételének sem kedveztek, az Országos Széchényi Könyvtár 30-as években, Fitz József szervezésében indított hézagpótló vállalkozásait is a háborús évek torzóvá nyomorították. Ez indokolta Kőhalmi Béla megállapítását, hogy míg korábban, a századelőről festett helyzetképben a kurrens magyar nemzeti bibliográfia hiányát fájlalta, addig az 1950-es évek végén – az 1946-óan megindított kurrens nemzeti bibliográfia tényét pozitívumként nyugtázva – a retrospektív könyvészetek összefüggő sorának egymást követő “fehér foltjait” kellett szomorú adósságként felvázolnia.
Tovább…

(Hungarika névkataszter – Index biograficus hungaricus)

1. A történeti előzmények, a műfaj

Az átfogó biográfiai regisztráció nagy tradíciókra tekinthet vissza. A műfajteremtő művek közül példaként említem Conrad Gesner (1553), Christian Gottlieb Joecher (1750-1751), Louis Gabriel Michaud (1811-1862), Eduard Oettinger (1866-1882) közismert életrajzi lexikonát.1
Tovább…

A szakbibliográfia helyzete

A bibliográfia határai

A hazai szakbibliográfia helyzetéről, problémáiról szólva elöljáróban szükségesnek érezzük annak tisztázását, hogy mit is tekintünk bibliográfiának. Fontosnak véljük ezt azért, mert gyakorta találkozhatunk ma is olyan téves nézetekkel, melyek a bibliográfia fogalmát leszűkítik, s azt a dokumentumok regisztratív jegyzékének tekintik. Olyan megnyilatkozások is elhangzanak, melyek az újfajta technikával előállított bibliográfiákat kizárják a bibliográfia fogalomköréből.
Tovább…

1. Előzetes megjegyzések

1.1. “Alkalmazott és természettudományok”

Az Országos Bibliográfiai Értekezlet szervezői alighanem csak véletlenül alkalmazták a fenti sorrendet korreferátumom címében (1- alkalmazott- 2- természettudományok). A sorrend mégis jellemző. Hazai szakbibliográfiai tevékenység ugyanis – néhány csekély kivételtől eltekintve csak az alkalmazott (műszaki, mezőgazdasági és ember/állatorvosi) tudományok bibliográfiájának határterületén, illetve szervezetében fordul elő. Így korreferátumom is elsősorban a nagy “alkalmazott természettudományi” szakterületek kapcsán említi az “élettelen” és “élő” természettudományok bibliográfiáját.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)