1990. 5-6. szám

Tartalom

Előszó. A II. Országos Bibliográfiai Értekezletről 405
A II. Országos Bibliográfiai Értekezlet ajánlásai. Debrecen – 1990. augusztus 21-23. 406
Lisztes László: Áttekintés a hazai bibliográfiai tevékenység harminc esztendejéről 409
Berke Barnabásné: A kurrens magyar nemzeti bibliográfia rendszere Helyzetkép, célkitűzések 421
Nagy Zsoltné: A kurrens nemzeti sajtóbibliográfia és az IKB adatbázis 446
Ferenczy Endréné: Az általános nemzeti retrospektív bibliográfia Eredmények, feladatok, módszerek 453
Viczián János: Magyar írók élete és munkái Múlt, jelen, jövő és ajánlások a helyismereti személyi adattár készítéséhez 465
Kovács Ilona: A 20. századi külföldi magyar személyiségek biográfiai adattára Hungarika névkataszter – Index biograficus hungaricus 473
Ottovay László: A forrástájékoztatás feladatai, eszközei és intézményei 480
Sonnevend Péter: Forrástájékoztatás és lelőhelyinformáció 488
Szabó Sándor: A szakbibliográfia helyzete 493
Borsosné Zétény Angéla: A társadalomtudományi szakbibliográfiákról 503
Láng József: Az irodalomtudományi bibliográfiai kutatások eredményei s e kutatások néhány problémája 516
Vajda Erik: A szakbibliográfia helyzete az alkalmazott és természettudományok területén 523
Korompai Gáborné: A helytörténeti, honismereti bibliográfia 535
Csomor Tibor: Budapest helytörténetének bibliográfiai műhelye 550

Bibliographic activities in Hungary in the lest 30 years.

LISZTES László

The 1st national Conference on Bibliography was organized in 1961 and since then it has served as a base of comparison. Bibliographic activities in the past 30 years have been characterised by goodwill, moderate professional standard and mostly individual efforts. It is an accomplishment, however, that the unified system of the national bibliography has been developed and has become consolidated, and besides the National Library some well-functioning bibliographic workshops have been set up. Analysing the relationship of bibliography with science it can be stated that there is a close relationship between the scientific and bibliographic activities in a subject. As organizations serving technological-economic development are progressing more rapidly, information and bibliography in their field is more developed too, as opposed to humanities and the less cultivated fields of social sciences. As regards education in bibliography, the lack of textbooks on methods and of authentic teachers renders the education of the new generation more difficult. The author recommends that the joint efforts should be coordinated and a realistic partnership should be built out in order to put and end to the unorganized bibliographic work. The objectives of further development ere: effective institutional relationships and revenue-raising services. (pp.409-420)
Tovább…

Bibliographische Tätigkeiten in Ungarn in den letzten 30 Jahren.

LISZTES László

Die erste Konferenz über Bibliographie war im Jahre 1961 veranstaltet, und seitdem hat sie zur Vergleichsbasis gedient. Bibliographische Tätigkeiten in den letzten 30 Jahren sind von Gefügigkeit, mässigem beruflichem Niveau und meistens individuellen Bemühungen charakterisiert worden. Es kann aber als ein Ergebnis erwähnt werden, dass sich das System der Nationalbibliographie entwickelt und konsolidiert hat, und neben der Nationalbibliothek einige wohlfunktionierende bibliographische Werkstätte entstanden sind. Wenn man die Verbindungen zwischen Bibliographie und Wissenschaft analysiert, kann man feststellen, dass die bibliographischen und wissenschaftlichen Tätigkeiten auf einem Gebiet eng zusammenhängen. Da die Organisationen, die der technisch-ökonomischen Entwicklung dienen, rascher fortschreiten, ist die Information und Bibliographie auf diesen Gebieten mehr entwickelt, als in den humanistischen und weniger kultivierten Gebieten der Sozialwissenschaften. Was die Ausbildung von Bibliothekaren betrifft, erschwert das Fehlen von Lehrbücher zu methodologischen Fragen und von authentischen Lehrern die Ausbildung der neuen Generation. Um die Unorganisiertheit auf dem Gebiet der Bibliographie aufzuheben, schlägt der Verfasser vor, die gemeinsamen Bestrebungen zu koordinieren, eine reale Partnerschaft auszubilden. Die Aufgaben der weiteren Entwicklung sind die folgenden: effektive institutionelle Beziehungen, gewinnbringende Dienstleistungen. (S. 409-420.)
Tovább…

Az Értekezlet megrendezésének gondolata 1987 októberében merült fel a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai, valamint Könyv- és Könyvtártörténeti Bizottságának egy közös rendezvényén. A szakmai közvélemény egyetértéssel fogadta a tervet, a Művelődési Minisztérium könyvtári osztálya pedig egyrészt ígért némi anyagi támogatást, másrészt előkészítő bizottságot kért fel. Ennek elnöke volt Kulcsár Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtörténeti és Bibliográfiai Munkabizottságának elnöke, tagjai Balázsné Veredy Katalin, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatója, Ferenczy Endréné, az OSzK igazgatója, Gomba Szabolcsné, a debreceni KLTE Központi Könyvtárának főigazgatója, Győri Erzsébet, a KMK igazgatóhelyettese, Kertész Gyula, az OSzK Retrospektív Bibliográfiai Osztályának vezetője, Lisztes László, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai bizottságának elnöke, titkára Hajdú Lívia, az OSzK munkatársa. Az első ülésre 1988. június 18-án került sor, a hatodikra 1990. május 30-án. Időközben kialakult a program, összeállt az előadók gárdája, létrejöttek a technikai feltételek, megoldódtak az anyagi problémák, és jelentkeztek a résztvevők, mintegy kétszázan.
Az Értekezlet alapfeladata az id
Tovább…

Debrecen – 1990. augusztus 21-23.

Magyarországon a bibliográfusok első szakmai tanácskozásának megrendezésére 1961-ben került sor. A tanácskozás résztvevői akkor munkabizottságok keretében fogalmazták meg a bibliográfiának a társadalom és tudomány fejlődésében betöltött helyét és szerepét, körvonalazták módszertani és szervezeti kérdéseit, és konkrétan meghatározták a jövő elvégzendő könyvészeti munkálatait.
Tovább…

Ennek a ma kezdődő háromnapos tanácskozásnak a keretei adnak számunkra lehetőséget arra, hogy szűkebb szakterületünk elmúlt három évtizedére visszapillantsunk. Olyan jelenben élünk azonban, amikor a jövő történelme, fennmaradásunk bizonyossága fontosabbnak tűnik, mint a megtörtént események krónikásan pontos regisztrálása. Célunk sem ez, a kiszabott idő sem teszi lehetővé. Mindössze azt kíséreljük meg, hogy felvillantsunk néhány általunk fontosnak tartott, jellemző tendenciát, szakmánk életét sorsszerűen meghatározó tényezőt. Egyúttal emlékezünk azokra a kollégáinkra, akik tevékenységükkel jelentős mértékben befolyásolták a bibliográfia ügyének alakulását Magyarországon. Előadásunk ezért elsősorban nem módszeres tanulmány, hanem alapmotívumokra, problémákra figyel. Személyes véleményemet tükrözi, szabad asszociációkat követ. Ezzel talán sikerül is felkeltenie az értekezlet résztvevőinek érdeklődését annyira, hogy vitába szálljanak a megállapításaival, s a vita alapján bizonyos egyetértésre juthatunk a jövőnk szempontjából nagyon fontos kérdésekben.
Tovább…

A kurrens magyar nemzeti bibliográfia rendszere

Helyzetkép, célkitűzések

Bevezetés

A II. Országos Bibliográfiai Értekezlet egyik legfontosabb célkitűzése és feladata, hogy áttekintést és értékelést adjon a kurrens magyar nemzeti bibliográfia rendszeréről, ezen belül különösen arról, hogy lévén szolgáltató rendszer, milyen mértékben képes kielégíteni a felhasználói kör igényeit, hogyan állja meg helyét nemzetközi összehasonlításban, milyen eddig ki nem használt lehetőségeket rejt magában, s ezeket milyen feltételek mellett lehet kiaknázni. Mindeme kérdésekre úgy tudunk kielégítő választ és ahol szükséges magyarázatot is adni, ha először visszanyúlunk a mai kurrens nemzeti bibliográfiai rendszer gyökereihez.
Tovább…

Berke Barnabásné átfogó ismertetését kiegészítendő, az időszaki kiadványok nemzeti bibliográfiai számbavételéről szeretnék rövid áttekintést adni.
1976 ezen a téren jelentős dátum. Ekkortól jelenik meg a magyar nemzeti bibliográfiai rendszer önálló ágazataként a periodikumok éves bibliográfiája1, így ez az év a záróéve annak a jelenleg folyó retrospektív sajtóbibliográfiai feltárásnak, mely több évtizedes fehér foltot hivatott eltörölni.
Tovább…

Az általános nemzeti retrospektív bibliográfia

Eredmények, feladatok, módszerek

1961-ben, az Országos bibliográfiai munkaértekezleten Kőhalmi Béla a retrospektív magyar nemzeti bibliográfia helyzetét elemző referátumát egy általa 1912-ben írt brosúra segélykiáltó címének felidézésével vezette be. “Nincs nemzeti bibliográfiánk!” hangzott a cím annak idején, és Kőhalmi Béla fél évszázaddal később arra az elemző megállapításra jutott, hogy a kategorikus kijelentés, amely 1912-ben túlzásnak hatott, 1960-ban szomorú realitásként jelentkezik. Az elmúlt századvég nagy kezdeményezései (Szabó Károly, Petrik stb.) utáni évtizedek, a két világháború korszaka és az azt követő 15 év a nemzeti kultúra és tudomány írott emlékei retrospektív számbavételének sem kedveztek, az Országos Széchényi Könyvtár 30-as években, Fitz József szervezésében indított hézagpótló vállalkozásait is a háborús évek torzóvá nyomorították. Ez indokolta Kőhalmi Béla megállapítását, hogy míg korábban, a századelőről festett helyzetképben a kurrens magyar nemzeti bibliográfia hiányát fájlalta, addig az 1950-es évek végén – az 1946-óan megindított kurrens nemzeti bibliográfia tényét pozitívumként nyugtázva – a retrospektív könyvészetek összefüggő sorának egymást követő “fehér foltjait” kellett szomorú adósságként felvázolnia.
Tovább…

Magyar írók élete és munkái

Múlt, jelen, jövő és ajánlások a helyismereti személyi adattár készítéséhez

Életrajzirodalmunk és adattáraink kiadástörténetében visszatekintve az elmúlt 45 évre az érdeklődő összegzést hamarább készíthet a megjelent művekről, mint hiánylistát azokról, amik megjelenése kívánatos lett volna. Nem meglepő ez, hiszen a világproletárok mestervizsgáig el nem jutott élcsapatának létérdeke volt, hogy a múlt jeles alkotóit, gondolkodóit elfeledtessék, befeketítsék, ha eszmerendszerük szolgálatába állítaniuk nem sikerült.
Tovább…

(Hungarika névkataszter – Index biograficus hungaricus)

1. A történeti előzmények, a műfaj

Az átfogó biográfiai regisztráció nagy tradíciókra tekinthet vissza. A műfajteremtő művek közül példaként említem Conrad Gesner (1553), Christian Gottlieb Joecher (1750-1751), Louis Gabriel Michaud (1811-1862), Eduard Oettinger (1866-1882) közismert életrajzi lexikonát.1
Tovább…

A forrástájékoztatás feladatai

“A tájékoztató könyvtárosnak inkább kell tudnia azt milyen források ismerete járul hozzá egy probléma megoldásához mint megoldania magát a problémát.” M. Kochen okos megállapításával a forrástájékoztatás lényegéhez jutunk, azt azonban, hogy megtudjuk, milyen feladatokat kell ellátnia a forrástájékoztatásra vállalkozó könyvtárnak, könyvtárosnak, magának a könyvtárnak a feladatkörét kell felidéznünk.
Tovább…

Forrástájékoztatás és lelőhelyinformáció

A felvilágosodás eszmerendszere elválaszthatatlan Széchényi Ferenc nemzeti könyvtáralapításától (1802). Akkoriban mondatja Verseghy Ferenc versesregényének Pórjával:

“De ha megvallanom kell az igazságot,
többre becsülöm én a tar valóságot,
Mint a felségesen kongó hazugságot,
mely megrontja bennünk a bölcs józanságot.”

Lehet-e ma másként?
A forrástájékoztatás – értelmezésem szerint – olyan információ- és/vagy dokumentumszolgáltatás, melyre igen jó példa a könyvek és folyóiratok országos nyilvántartása. A keresett dokumentumok megfelelő bibliográfiai azonosítását s egyben lelőhelyük felkínálását biztosító központi katalógusok.
Tovább…

A szakbibliográfia helyzete

A bibliográfia határai

A hazai szakbibliográfia helyzetéről, problémáiról szólva elöljáróban szükségesnek érezzük annak tisztázását, hogy mit is tekintünk bibliográfiának. Fontosnak véljük ezt azért, mert gyakorta találkozhatunk ma is olyan téves nézetekkel, melyek a bibliográfia fogalmát leszűkítik, s azt a dokumentumok regisztratív jegyzékének tekintik. Olyan megnyilatkozások is elhangzanak, melyek az újfajta technikával előállított bibliográfiákat kizárják a bibliográfia fogalomköréből.
Tovább…

A társadalomtudományi szakbibliográfiákról

A társadalomtudományi bibliográfiákról

A társadalomtudományok terén nagy múltra visszatekintő bibliográfiakészítés az utóbbi évtizedekben is hagyományainak megfelelő szinten állott, noha a természet- és alkalmazott tudományok bibliográfiai és más tájékoztató szolgáltatásai mellett határozottan kisebbségbe szorult. Nem eléggé pontos és megbízható nyilvántartások szerint annak kb. 15 %-át teszi ki. Mégis a termést számba véve sem mennyiségre, sem pedig minőségre nem becsülhetjük le, még akkor sem ha azt látjuk, hogy a máig élő régi nagy vállalkozások is végveszélybe kerültek. Itt figyelembe kell venni azt, hogy ezek az eredmények a bibliográfiai munkának nem kedvező, azt hátráltató körülmények között születtek, amelyek közül a legfontosabbakat a következőkben látom:
Tovább…

A hazai irodalomtudomány eredményeinek regisztrálását célzó, modern értelemben vett bibliográfiai tevékenység csaknem 125 éves múltra tekint vissza. E tevékenység azóta, hogy idősebb Szinnyei József 1876-ban a Figyelő hasábjain közzétette az említett év irodalomtörténeti tárgyú publikációinak jegyzékét, egy rövid időszakot, az 1890-1892-es éveket leszámítva napjainkig töretlennek mondható. Ha végigtekintünk eme örvendetesen hosszú bibliográfiai munkálkodás történetén, láthatjuk, hogy az irodalomtudományi bibliográfiai adatfeltárás és adatközlés csaknem századunk közepéig beérte az irodalomtörténeti írások adatainak évenkénti közzétételével, azaz a kurrens jellegű bibliográfiai adatszolgáltatással.
Tovább…

1. Előzetes megjegyzések

1.1. “Alkalmazott és természettudományok”

Az Országos Bibliográfiai Értekezlet szervezői alighanem csak véletlenül alkalmazták a fenti sorrendet korreferátumom címében (1- alkalmazott- 2- természettudományok). A sorrend mégis jellemző. Hazai szakbibliográfiai tevékenység ugyanis – néhány csekély kivételtől eltekintve csak az alkalmazott (műszaki, mezőgazdasági és ember/állatorvosi) tudományok bibliográfiájának határterületén, illetve szervezetében fordul elő. Így korreferátumom is elsősorban a nagy “alkalmazott természettudományi” szakterületek kapcsán említi az “élettelen” és “élő” természettudományok bibliográfiáját.
Tovább…

Két esztendővel ezelőtt, amikor a II. Országos Bibliográfiai Konferencia tervei felmerültek, szekcióelőadásunk tárgyát úgy fogalmaztuk meg, hogy a helyismereti bibliográfia elvi és módszertani kérdéseit elemezze a gödöllői konferencia óta eltelt három évtized bibliográfiai termésének áttekintése alapján, s a tanulságok összegzéseként a jövőben folytatandó munkálatok lehetséges és szükségszerű tendenciáit vázolja.
Tovább…

A Fővárosi Könyvtár keretein belül 1913-ban alakították ki az önálló Budapest Gyűjteményt, lényegében a maihoz hasonló szervezettel, gyűjtőkörrel, feladatokkal. A kezdetektől intenzív publikációs tevékenységet folytató könyvtár 1913. évi Értesítőjében azzal a felhívással fordult a nagyközönséghez, hogy mindazok, akik Budapest múltjára vonatkozó adatokkal rendelkeznek, juttassák el ezeket a Fővárosi Könyvtárhoz, mert az intézményben előzetes munkálatok folynak Budapest könyvészetének összeállítására.1 Az ígéretes kezdeményezés megvalósulását az első világháború kitörése megakadályozta.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)